Szemle - 2002. 10.

KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE

Hagyományok-Ízek-Régiók. Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye I - II. kötet. Kesztler Marketing Kiadói Kft., Budapest, 2001; ISBN 963 00 9022 8 ö, ISBN 963 00 9023.

A gyűjtemény létrehozása és a könyv kiadása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium segítségével vált lehetővé.
A kötet az 1998-ban beindított Hagyományok - Ízek - Régiók nevet viselő program kísérő anyaga, a nemzeti kulturális örökség részét képező, a hagyományos és a tájjellegű élelmiszerek megőrzésén fáradozó szakemberek munkája. A HÍR mozgalomban részt vevő szakemberek szervezett gyűjtőmunkája eredményeképpen megismerkedhetünk Magyarország tájegységeinek jellegzetes cukrászati, édesipari, malomipari, halászati, sütőipari termékeivel, az adott régió fűszernövényeivel, húskészítményeivel, italaival, tésztáival és tejtermékeivel, valamint a térségben termesztett, gyűjtögetett és feldolgozott termékekkel. A kötet - alkotói reményei szerint - segíti a magyar mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek széles körben való elterjedését, versenyképességének fokozását és megteremti a sokirányú gazdasági hasznosítás lehetőségét.
Az I. kötet a Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország, míg a II. kötet a Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl területi felosztást követve mutatja be az olvasónak az adott tájegység érdekességeit.
Az egyes termékek ismertetésénél a kötet kitér az ismert más elnevezésekre, valamint a változatokra is. Pontosan megadja a régión belüli előfordulási helyet. Feltünteti a termék különleges, egyedi jellemzőjét. A rövid, tömör bevezetés után a termék részletes leírása, majd az ennél is részletesebb, igazi érdekességeket tartalmazó történeti ismertető következik. Minden termékhez közlik a felhasználás módját, valamint különböző szakmai fogásokat is az olvasó tudomására hoznak. A termék részletes bemutatását gazdasági adatokkal zárják.
A színes képekkel gazdagon illusztrált kötetek az olvasás élményén túl olyan szakmai segítséget nyújtanak akár a használati minta, akár a fajtaoltalom, akár a védjegy vagy a földrajzi árujelzők szakterületeken, ami korábban egy összefoglaló műben nem volt nyomon követhető.
A különböző régiók kiemelkedő, híres termékeinek bemutatása nem csak a szakemberek számára nyújt élvezetes olvasási lehetőséget. Olyan - már-már feledésbe menő - régi ízek, ételek, italok kerülnek bemutatásra, amelyek a ma felnövekvő nemzedék számára a történelmi hagyományok fogalomkörébe tartoznak.

Siklós Kata

* * *

Magyar tudománytár. Föld, víz, levegő. MTA Társadalomkutató Központ - Kossuth Kiadó, Budapest, 2002;
ISBN 963 09 4357 3

Csak az a miénk, amit igazán jól ismerünk, aminek a lelkébe is bele tudunk látni. Ahhoz, hogy valóban itthon érezhessük magunkat e honban, nélkülözhetetlen - bár önmagában még messze nem elegendő -, hogy ismerjük annak fő vonásait, jellemzőit. Képet kell tudnunk alkotni magunknak az ország természet- és gazdaságföldrajzi viszonyairól és sajátosságairól, gazdaságáról, társadalmi berendezkedéséről, kultúrájáról, és nem utolsósorban a hagyományairól is. Mindez hatalmas tudásanyag, az adatok és információk Pannon-tengerének ismeretét jelentené. Iskolában persze így-úgy tanultunk minderről, s akiben megmaradt az érdeklődés, vagy akárcsak elég erős benne a kötődés igénye, az őrzi és fejleszti ebbéli tudását - már ha még időt, energiát is talál hozzá. A legtöbbünkben azonban többnyire, ezer más halaszthatatlan kötelezettség okán, inkább csak a hiányérzet munkál. Ezért is öröm e sorozat ígérete, hogy ami tudás erről nincs a fejünkben, az legalább legyen a kezünk ügyében. Így, ha időnk engedi, frissítgethetjük honismeretünket, s ha konkrétan érdekel valami, utána tudunk nézni. A Kossuth Kiadó nemrég zárult hatkötetes sorozata, a Magyar Kódex már megadta ezt a honfoglalástól napjainkig ívelő történelmünk, művelődéstörténetünk tekintetében.
E most induló, hét kötetre tervezett mű újabb hatalmas tudásanyagot ígér. Amint bevezetője vázolja, benne a hazai tudományos élet jeles személyiségei adnak részletes áttekintést arról, hogy a kutatások legfrissebb állása szerint milyen ismereteket halmoztak fel a szaktudományok az ezredforduló Magyarországáról - amibe természetesen szintúgy beletartozik mindaz, "mit ráraktak a századok". A művet életre hívó szándéknak és a sorozat szellemi és tudásbéli értékének jellemzésére érdemes idézni az MTA Társadalomkutató Központ és a Kossuth Kiadó ajánló soraiból, amelyek egyben a sorozat főszerkesztőjének, Glatz Ferenc akadémikusnak a szavai: "Nemes szándék szülte a sorozatot. Összefoglalni ismereteinket a magyarság és a vele egy államban élő népek szállásterületének természeti és társadalmi viszonyairól: a földről, a levegőről, a vízről, a tájról, a növény- és állatvilágról, a történelemről, a szokásrendszerekről, a települési rendről, a gazdálkodásról és a kultúráról."
Az első kötet "Föld, víz, levegő" témakörökben természeti környezetünk alapvető tényezőiről ad részletes áttekintést. A kötet a legújabb tudományos ismeretekre és statisztikai adatokra alapozott átfogó ismertetők mellett számos figyelemre méltó, eddig rejtve maradt tényt is az olvasók elé tár. Benne az alábbi fő fejezetek sorakoznak: Geológiai viszonyok és talajok; Geomorfológiai tájak, felszíni formakincsek; Levegőkörnyezet; Felszíni és felszín alatti vizek; Természeti, gazdasági, közigazgatási régiók; Geológiai erő- és veszélyforrások; Gazdaságföldrajzi adottságok. Tudva, hogy jönnek majd a társadalomtudományi elemzéseknek és ismertetéseknek szentelt kötetek, e legutóbbi fejezet tűnik talán kevésbé ideillőnek - főként, mert rendkívül súlyos témákat is igyekszik egy-két oldalakon összegezni. Ez azonban semmiképpen sem csorbítja a kötet egészének magas honismereti értékét.
A kiadó tájékoztatója szerint az ezt követő további kötetek a várható sorrendben: Táj, régió, település; Növény- és állatvilág; Társadalom, igazgatás, politika; Gazdálkodás; Tudomány, oktatás, művészet; Hagyomány.
Amint Glatz Ferenc akadémikus megfogalmazza, ez a hét kötet a hazai tudósközösségek ismereteinek tára. Nekünk, laikusoknak különösen fontos, hogy az itt sorakozó tanulmányok a művelt nagyközönség számára készültek, tehát az alkotók szándéka szerint úgy mutatják be tudományos elmélyültséggel és igényességgel a tárgyukat, hogy azt a jó alapműveltséggel bíró kívülálló is követni és érteni tudja.
Amint azt az első kötet olvasásakor tapasztalhatjuk, a mű az ismeretterjesztés legkomolyabb válfajába tartozik. A tudományos előadás alaposságával és tárgyilagosságával, igen komoly szakmai eszköztárral sorakoztatja fel az adatokat és információkat. Szerencsére nyoma sincs benne az ismeretterjesztő művekben gyakori csevegésnek. Előadásmódja világos, de a mondanivaló követése teljes figyelmünket követeli. A megismerést és a megértést a magyarázatok mellett sok jó ábra, térkép, táblázat, diagram, műholdas felvétel, valamint fénykép is segíti (bár a fényképek minősége olykor elmarad a kötet szépségétől és igényességétől).
Természetesen ez nem olyan olvasmány, amelyet az ember feltétlenül egyfolytában végigvesz, sokkal inkább, amelyben érdeklődése szerint tallózik, vagy kézikönyvszerűen keresi meg az éppen szükséges információkat - ezért is kiemelést érdemel a kötet jó áttekinthetősége, és különösen a mutatók rendszere, amelyek hatékonyan segítik, hogy könnyen megtaláljuk a bennünket éppen érdeklő témákhoz tartozó részeket. Találunk benne személynév-, földrajzinév- és tárgymutatót. Azoknak pedig, akik egy-egy témában alaposabban is el akarnak mélyülni, hasznos útmutatóul szolgál a kötet gazdag irodalomjegyzéke, bár ez felépítése miatt kissé nehézkesen kezelhető.
Glatz Ferenc írja bevezető soraiban a honszeretet újraértelmezéséről, hogy mindenekelőtt azokat szeretjük (nyilvánvalóan társadalmi és nem bensőséges személyes kapcsolatainkban), akik szerethetővé teszik - függetlenül politikai rendszerektől - a hont. E könyv alkotói bizonnyal ide sorolandók.

Dr. Osman Péter

* * *

Charlotte & Peter Fiell: Design a 20. században. Vince
Kiadó Kft., Budapest, 2002; ISBN 3 8228 1756 2

A formatervezés a 20. század folyamán a kultúra és a mindennapi élet jelentős tényezőjévé vált. A kötet a múlt század elejétől megjelenő modern design bemutatásával foglalkozik.
Az 1919-ben Walter Gropius által megalapított Bauhaus már alkalmazta a kibontakozó technológiai kultúra kínálta eszközöket. A Bauhaus úttörő munkája és elmélete értelmében a modern design célja az volt, hogy olyan tárgyakat hozzon létre, amelyek a művészi kezdeményezőkészség és az új technológiák kiaknázása révén egyesítik az intellektuális, gyakorlati, kereskedelmi és esztétikai megfontolásokat.
Ezeket az alapelveket a Moholy-Nagy László által 1937-ben, Chicago-ban alapított Új Bauhaus fejlesztette tovább, majd ennek pilléreire létesült 1953-ban az ulmi Hochschule für Gestaltung. Mindkét oktatási intézmény jelentős mértékben hozzájárult az új gondolkodásmód kialakulásához.
A múlt század folyamán egyre változatosabb termékek, stílusok, elméleti és filozófiai irányzatok jöttek létre. Változtak ugyanis a fogyasztói szokások, az ízlés, különböztek a formatervezők és a gyártók kereskedelmi igényei, fejlődött a technológia. Ezáltal kialakultak az egyes országok sajátos irányzatai.
A design fejődését azonban nem csak az egyes tervezők munkássága formálta, ugyanis jelentős szerepet játszott benne a versenyképes termékek előállításának üzleti érdeke is.
A kötet nem egyetlen designelméletet vagy ideológiát mutat be. Sokkal inkább célja, hogy hangsúlyozza a design pluralista jellegét. Ezért kerültek a kiadványba a 20. századi designról azok az elgondolások, stílusok, mozgalmak, formatervezők, iskolák, társaságok és intézmények, akik vagy amelyek beleszóltak a formatervezés elméletének vagy gyakorlatának fejlődésébe, illetve előbbre vitték azt új formák, anyagfelhasználás, technikai eszközök és folyamatok kifejlesztésével, vagy befolyásolták az ízlést, a stílus fejlődését.
A kötet a bútor, a használati cikk, a textil, az üveg, a kerámia, a fémtárgyak és a grafikai tervezés tevékenységi köreivel, elvétve belsőépítészettel és építészettel is foglalkozik.
A könyv anyaga földrajzilag - kevés kivétellel - Európára és Észak-Amerikára korlátozódik. A kiválasztott személyek és irányzatok az utolsó száz év jelentős képviselőinek minősülnek. A Katalógus című részben olvashatunk az alkotók munkásságáról, valamint megismerkedhetünk jelentősebb alkotásaikkal is.
Megtalálható a könyvben például Otl Aichernek a müncheni olimpiára tervezett piktogramcsaládja, a párizsi Art Nouveau keretein belül alkotó Émile Gallé gyönyörű díszítésű vázája, de ugyanitt találkozhatunk a Mario Bellini által tervezett Olivetti számológépek formai kialakításával is. A svájci Max Bill, az olasz Achille Castiglioni, a finn Kaj Franck, a dán Arne Jacobsen, a francia Louis Majorelle, az angol William Morris, az osztrák Koloman Moser, a cseh Alphonse Mucha neve és munkássága a garancia arra, hogy a könyvben bemutatott formatervezők a múlt század jelentős szakemberei voltak, és maradandót alkottak.
A kötet Függelék részében a köszönetnyilvánítás és a szerzők életrajza között a felhasznált képekkel kapcsolatos jogok kerültek feltüntetésre.
A gazdagon illusztrált, mégis lényegre törő kötet kiválóan mutatja be az elmúlt évszázadban "design" címszó alatt alkotott műveket. Sajnálatos, hogy ezt csak egy adott földrajzi területen vizsgálódva teszi.

Siklós Kata