HÍREK, ESEMÉNYEK
A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere
Pozitív etilénstressz hajtatóházi és szántóföldi zöldségnövényeken
Az innovatív jellegű szakköri munka tervezése és a motiváció
Az Oktatási Minisztérium a Magyar Szabadalmi Hivatallal közösen 2002-ben is országos pályázatot hirdetett középiskolai természettudományi és technikai szakkörök és azok vezető tanárai részére "A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere" címmel
A pályázat kitűzött célja:
egyrészt bemutatni azokat a pedagógiai eszközöket, amelyekkel elősegítik az innovatív gondolkodás formálását a 15-18 éves, természettudományos érdeklődésű diákok szakköri tevékenységében, valamint az ennek kapcsán születő eredményt;
másrészt a szakköri diákok tanáruk vezetésével a szakkör tematikájához illeszkedően oldjanak meg olyan feladatot, amely a mindennapi műszaki életben jelentkezik a technikatörténet, az energiagazdálkodás, a hulladékhasznosítás témakörében az iparjogvédelmi dokumentáció és műszaki monográfiák alkalmazásával.
A pályázatra az október 15-i határidőre 11 pályamunka érkezett. Az iskolák közül négyen már a korábbi pályázatokon is részt vettek. Az értékelés során kizártuk azokat a pályamunkákat, ahol csak a pedagógus írta le tevékenységét, a diákok önálló feladatmegoldása hiányzott, vagy csak utalás volt rá a tanár részéről.
Az értékelhető dolgozatoknál elsődlegesen a diákköri munkát vettük górcső alá, hiszen az egyben a szakkörvezető tanárt is minősítette.
Végül kilenc pályamunka maradt versenyben, ezek közül választottuk ki a három legjobbat külön rangsorolás nélkül.
Az első díjazott pályamunka növények etilénkezelésével foglalkozik, és egy eddig még nem alkalmazott eljárás kidolgozásának menetét írja le. A pályázó felismerte, hogy ha az etilénkezelést a növény föld feletti részén alkalmazzák, kis mennyiség jut a növény gyökerébe, szárába, levelébe a külső levegőbe való gyors kiáramlás miatt. Az etilén transzportjának kísérleti tanulmányozása adta az alapötletet az újszerű eljárás kidolgozásához. Eszerint az etilénkezelést csak a talajelőkészítés során alkalmazzák két alkalommal, és a vetést követően már további kezelést nem eszközölnek. A növények fejlődését hetente kiértékelték, és összevetették azon növények fejlődésével, melyeknél ilyen kezelést nem alkalmaztak. A dolgozatot diagramok és szép fotók díszítik.
A szakkör Nyíregyházán, a Lippai János Mezőgadasági Szakközépiskolában működik, vezetője Pótor Ferenc, a benyújtott szép dolgozatot Hercku Angéla készítette. (Az értékelés után e pályamunka rövidített, szerkesztett változatát közöljük.)A következő díjazott iskola értelmükben és tanulásukban enyhe fokban gátolt tanulókkal foglalkozik. Az intézmény a kilencedik és tizedik évfolyamos tanulók részére kézműves szakkört működtet, amelyen különböző hulladékanyagokat használnak fel. A pályamű tehát megfelel a kiírásnak, mivel a hulladékhasznosítás témájában a tanulókkal megoldott feladatokat tartalmazza.
A tanári pályázat alapján megállapítható, hogy a szakkörvezető tájékozott a pedagógiai szakirodalomban, ismeri a legújabb módszertani irányzatokat, nagy empátiával rendelkezik neveltjei iránt, és aktívan foglalkozik a környezetvédelemmel, különösen a hulladékoknak a környezet szépítésére való felhasználásával. A tanárnő a kreativitásra nevelést olyan környezetben valósítja meg, amelyben ennek rehabilitációs és terápiás céljai is vannak.
A szakkör Makón, a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonban működik, szakkörvezetőjük: Kúsz Anikó.A harmadik díjazott pályamunkánál a tanulók három dolgozatot készítettek. Értekezést írtak Csonka János életéről és munkásságáról, valamint bemutatták azt a gázmotoros berendezést, melynek eredetijét Csonka 1879-ben szerkesztette, és melyet jelenleg egy szentendrei lakótelep melegvíz-szolgáltatásához alkalmaznak.
Összevetették az ország jelenlegi hulladékgyűjtését a New York-i és a holland háztartások szelektív hulladékgyűjtésével, továbbá javaslatokat dolgoztak ki a hazai helyzet javítására egy pomázi példa bemutatásával. Szép dolgozatot készítettek a komposztálás jelentőségéről és annak növényvédelmi funkciójáról is.
A szakkörvezető tanár azt tűzte ki céljául, hogy diákjainak váljon igényévé az önálló ismeretszerzés, legyenek képesek önállóan használni a különböző szakkönyveket, legyenek fogékonyak az internet, a televízió és a rádió ismeretterjesztő információira.
A szakkör a szentendrei Református Gimnáziumban működik, szakkörvezetőjük: Szakács Erzsébet.
Pozitív etilénstressz hajtatóházi és szántóföldi zöldségnövényeken
Az etilén az egyetlen, növényekben termelődő, gáz-halmazállapotú hormon. Nebuljov mutatta ki először 1901-ben, hogy a világítógáz egyik komponense, az etilén, a növényeknél biológiai reakciót vált ki.
Vízben és lipofil rendszerekben oldódik, emiatt könnyen hatol át a növényi sejtek membránján. Az etilén transzportja a CO2-hoz hasonló. Aktív transzportja nem ismert. A növények által termelt, úgynevezett endogén etilénszintézis és a hatás helye egybeesik, ellentétben a többi növényi hormonnal. Ezért, ha az etilénkezelést a növény föld feletti részén alkalmazzák, kis mennyiség jut a növény gyökerébe, szárába, levelébe a külső levegőbe való gyors kiáramlás miatt (Dr. Szirtes Viktória: Hormonális szabályozás és levéltrágyázás).
Az etilén transzportjának tanulmányozása adta az alapötletet a kezelés újszerű, eddig még nem alkalmazott eljárásának kidolgozásához.
Miért szükséges etilénnel kezelni a növényeket?
Az ökölógiai tényezőktől függően változik az endogén etilénszint.
A zöldségfélék a kora tavaszi hónapokban a legérzékenyebbek az ökológiai változásokra. A változó ökölógiai feltételek egyes zöldségféléknél csökkentik az etilénszintézis mértékét. Az ilyen ökofeltételek mellett termelt növényeken jól látszanak a genetikailag meghatározott természetestől eltérő fenotípusos változások: a növények differenciálatlanul növekednek; elmarad a várt szervi, szöveti differenciálódás, fokozódik a fertőzésekkel szembeni érzékenység; csökken a termések beltartalmi értéke és minősége; csökken a terméskötődés és ezzel együtt a termés mennyisége.
Mit jelent a pozitív etilénstressz?
Az exogén etilénkezelés stresszeli a növényt.
Ennek ellenére pozitív stressznek lehet nevezni, mert az általam alkalmazott, újszerű eljárással nem az ökölógiai feltételeket akarom alapvetően befolyásolni, hanem azok természetes hiányát pótolni. A pozitív etilénstressz teszi lehetővé a növények differenciált fejlődését, s ezzel csökken a fertőzésekkel szembeni érzékenységük.
A kedvezőtlen ökológiai feltételek ellenére is a növények jól érzik magukat, és optimálisan növekednek.
Miért választottam etilént a növények stresszeléséhez?
Oxigén hatására hamar elbomlik.
A növényekben nincsenek toxikus vagy mérgező anyagok. A hajtatóházak kedvezőtlen ökológiai hatásai ismertek a növényekre. Az emberi tevékenység által okozott és létrehozott globális méretű ökológiai változások szántóföldi zöldségtermesztésben is észlelhetők.
Az általam alkalmazott új eljárással erősebb, differenciáltabb növekedésű palántákat tudok nevelni, melyeket kiültetésük után a kedvezőtlen ökológiai feltételek kevésbé tudnak befolyásolni.
A kísérletemben felhasznált eszközök és anyagok
Egy üvegházon belül elkülönített fóliasátor, amely két részre osztott: etilénnel kezelt területre és kontrollterületre. A kettőt egymástól dupla falú fóliával választottam el.
Két darab olajradiátor, amivel a kiegészítő fűtést biztosítottam.
Egy kétliteres etiléngáz-palack, reduktorral felszerelve.
0,5 mm átmérőjű perforált csővezeték.
Támrendszerhez szükséges faanyagok, hálók, kötözőanyagok.
Etilén, melynek tisztasága 99,7%.
Vetőmagok: uborka, paradicsom, paprika.
A kísérlet menete
A fóliasátor elkülönített részében, ahol az etilénkezelést alkalmaztam, a talajelőkészítés után kijelöltem a három növényfaj helyét, és lefektettem a perforált, műanyag csöveket. Mindegyik sorba csak egy-egy növényfaj magvai kerültek vetésre.
A perforációk közötti távolságok jelentik az egyes növényfajok tőtávolságát. A perforációk mellé jelzőként vékony drótot szúrtam, ami jelezni fogja a magok pontos vetési helyét a földben. Ezután a csőrendszerre talajt rétegeztem kb. 10-12 cm vastagságban, míg a vetés mélysége kb. 1,5-2 cm. Azután elvégeztem a vetés előtti első etilénkezelést. A palackra szerelt reduktor segítségével, valamint az általam kiválasztott csőátmérő alkalmazásával tudom szabályozni a felhasznált gáz mennyiségét. A kezelést egy nap múlva megismételtem. A kezelést követő negyedik napon mindkét részben (a kezelt és a kontrollterületeken) ugyanazon egyedszámban elvetettem a magokat.Vetés után további kezelést nem alkalmaztam. Az azonos ökológiai feltételek biztosítása érdekében mind a hőmérséklet, mind a vízmennyiség azonos értéken tartására törekedtem.
Uborka, vetés utáni második hét
A kelési százalék a kezeltnél 90%, míg a kontrollnál 70%.
A méréseket mindig ugyanazokon a kijelölt egyedeken (7-7 db) végeztem. A második hét mért adataiból jól látszik, hogy a növény teljes magassága, valamint a levelek szélessége között kisebb, azonban a sziklevelek teljes hossza között nagy különbségek észlelhetők.
Vetés utáni harmadik hét
A harmadik héten egyre élesebb differenciák vannak. Már nem csak a sziklevelek hossza és szélessége között, hanem a növények magassága, a lomblevelek hosszúsága és szélessége között is egyre nagyobb eltérések jelentkeznek.
Jól érzékelhetők a levelek színbeli fenotípusos tulajdonságai is. Az etilénnel kezelt lomblevelek sötétek, míg a kontrolluborkák levelei valamivel élénkebb színűek. Ez feltehetően eltérő mennyiségű krolofilltermelődésre vezethető vissza.
Vetés utáni negyedik hét
Ezeknél a mérési adatoknál különösen feltűnő a sziklevelek után mért első ízköz közötti differencia, a második legnagyobb különbséget az első három lomblevél kiterüléses növekedése közötti különbség mutatja. A kontrollegyedeknél a második ízköz látványos megnyúlása határozottan mutatja az etioláltság jeleit, a szár felnyurgulását.
Vetés utáni ötödik hét
A kontrolluborka magassága egyes egyedeknél meghaladja a 70 cm-t. Az etilénnel kezelt egyedek kb. a 40 cm-es magasságot érik el. Az ízközök száma azonban csaknem azonos mind a kontroll-, mind a kezelt egyedeknél.
Vetés utáni hatodik hét
A kontrolluborkánál az átlagmagasság jóval 1 m fölött van, míg az etilénnel kezelt uborkák átlagmagassága 70 cm körül van. Ha a lomblevelek nagyságát közelebbről megvizsgáljuk, azt a következtetést lehet levonni, hogy az etilénnel kezelt egyedeknél a levelek alakja, nagysága sokkal inkább megközelíti azokat a morfológiai sajátosságokat, amelyek egy természetes közegben jellemzők a növényre. A kontrollegyedeknél nagyobb a levelek hosszirányú és kiterüléses növekedése, s mivel az ízközök egymástól távol vannak, a levelek egymáshoz viszonyított helyzete sokkal lazábbnak tűnik. Egyes egyedeknél látható, hogy a megnyúlt levélnyelek nehezen tartják a levelek súlyát, és a föld felé hajolnak el.
Vetés utáni hetedik hét
Mind a kezelt, mind a kontrollegyedeknél megszámoltam az ízközöket. A kontrollnál 17-23, míg a kezelt uborkánál 19-23 közé esik. A kezelt uborkák hosszúságához viszonyítva az ízközök száma jóval több, mint a kontrolluborkánál. Hasonló eredményt kaptam a levelek hónaljában képződő, másodrendű hajtások képződésének számában is. Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy a kezelt uborkák relatív termőfelülete jóval nagyobb a kontrolluborkáéhoz képest. A termések ugyanis a levelek hónaljában és másodrendű hajtásokon képződnek.
A kontrolluborkák hímivarú virágképződésének aránya jóval felülmúlja a kezelt egyedek hímivarú virágainak számát.
Paradicsom, vetést követő hetedik hét
A hetedik hét méréseinek adataiból arra lehet következtetni, hogy mind a kontroll, mind az etilénnel kezelt növényeknél az átlagmagasság csaknem azonos lett. Az etilénnel kezelt növényeknél a növény szára a csúcsi részekhez közelebb eső részeken vastagabb, és több erőteljes oldalhajtást fejlesztett. A hajtás felső részein megjelennek az első virágbimbók.
Paprika, vetés utáni hetedik tét
A kelési százalékok csaknem azonosak. A mérési adatokból jól látszik, hogy az uborkához hasonlóan, itt is az ízközök közötti távolságok jelentik a legnagyobb eltéréseket, az etilénnel kezelt növényeknél jóval kisebb a kontrollhoz képest. Lomblevelek esetében a kezelt növényeknél jóval kisebb a kiterüléses növekedés mértéke.
Az etilén fiziológiai hatása
Az etilén képződése növényekben metioninból (Farkas 1978)
A kísérletemben felhasznált etilén képződésének lehetőségei:
-
a krakkolásnál keletkező, úgynevezett krakkgázokként szereplő kis szénatomszámú olefinek közé tartozó etilén;
-
a földgáz hőbontásával keletkező etilén.
Az etilén sokoldalú hatása a növényi sejtmembrán permeábilitásának szabályozásán keresztül valósul meg, mivel az etilénnek lipidoldékony hatása van. Az etilén koncentrációjától függően növeli, illetve szabályozza az a-amiláz szekrécióját.
Az etilénnek, sokféle fiziológiai hatása ellenére, a növényi sejtekben csak egy kötődési helye van, erre mutat a dózis és a fiziológiai reakció mértéke közötti összefüggés. A dózis és a fiziológiai összefüggés a különböző etilénhatásoknál igen hasonló, mivel limitáló faktornak az oxigént kell tekinteni.
A növényi sejtekben emelkedő etilénkoncentráció a szint növekedése ellenére sem mutat toxicitást. Az etilén kötődési helyét a sejtben molekuláris oxigén oxidálja. (Kövesi Erzsébet, Nagy Mária: Növényélettan II.)
Az etiléntermelésnek hőmérsékleti szempontból vannak kritikus határai, zöldségféléknél általában a 10 oC és 30 oC. Kísérletemben ezen időszak kedvezőtlen ökohatásait pótoltam a pozitív etilénstressz újszerű alkalmazásával.
Ökonómiai jellemzők
A hagyományos és az etilénstresszelt uborkatermesztés költségeinek összehasonlítása 1 ha-ra vonatkoztatva. Csak azokat a költségeket vettem számításba, melyek különbözőek a kétféle termelési rendszerben.
Beruházási költség a hagyományos támrendszeres
termesztésben
A hagyományos támrendszeres művelési mód többek között azt is jelenti, hogy többször ismétlődő permetezést kell végezni gomba- rovar- és atkaölő szerekkel.
A növényvédő szerek kijuttatása, SAE-TURBMATIC 810-es axiálventillátoros 400 L-es permetezőgépet alkalmazva:
SEA TURBMATIC 810 805 000 Ft + áfa
Beruházási költség, az etilénstresszelt
uborkatermesztésben
Etilénpalack bérleti díja, űrtartalomtól függetlenül, napi 60 Ft. Négy napra 240 Ft.
3000 m 0,5 mm átmérőjű csővezeték csatlakozókkal és csapokkal együtt 35 000 Ft. A csővezeték 4-5 éven át használható.
Összes költség: 35 240 Ft
Anyagköltség hagyományos rendszerben
Gombaölő szer: ACROBAT
2 kg/ha egyszeri alkalommal 11 720 Ft
Nyolc ismétlésszám egy vegetáció alatt 93 760 Ft
Rovar- és atkaölő szerek: TOLSTAR
egy alkalommal 1 ha-ra 26 520 Ft
Két ismétlésszámmal: 33 040 Ft
Növényvédőszerek összesen: 126 800 Ft
Üzemanyagköltség 1 ha-ra 6 liter,
literenként 200 Ft-os átlaggal számolva 1200 Ft
Tíz ismétléssszámmal 12 000 Ft
Anyagköltség összesen: 138 800 Ft
Anyagköltség etilénstresszelt termelésnél
Etilénszükséglet (töménysége: 99,7%) 7,4 kg 34 800 Ft.
Vegyszeres növényvédelem nincs.
Nem végeztem részletes költségelszámolást, csak a két művelési rendszer legjellemzőbb különbségeit kiragadva hasonlítottam össze a költségeket a hagyományos és etilénstresszelt művelési rendszerekben.
Összegzés
A zöldségtermesztésben jelentkező ökováltozások kedvezőtlen hatásaival szemben dolgoztam ki az etilénstressz új eljárását, amelynek újszerűsége az eddig még nem alkalmazott módszerben van.
Az újszerű eljárás előnyei:
a kezelésre felhasznált anyag könnyen beszerezhető,
a felhasznált anyag mennyisége extrémen alacsony,
az eljárás költségei messze alulmaradnak a vegyszeres kezelésekhez képest,
nincs szükség vegyszeres kezelésre,
a termések nem tartalmaznak mérgező, toxikus anyagokat,
a kísérletben szereplő zöldségfajtáknál nem csökkent a termés mennyisége a hagyományos termesztéshez képest, mivel a tömeghez viszonyított relatív termőfelület nagy,
a termések minősége, színanyagai, beltartalmi értékei jobbak a hagyományosan termelt zöldségfélékhez képest,
nagyobb termelési biztonságot nyújt, kiegyenlítettebb, jobban kiszámítható jövedelemforráshoz juttatja a termelőket.
Eredményeim további igazolását és időszerűségét üzemi szintű alkalmazásban szeretném folytatni.
Hercku Angéla 12. c
Az innovatív jellegű szakköri munka tervezése és a motiváció
Az innovatív jellegű szakköri munka tervezése
A tervezés követelményeit a következőkben foglalnám össze:
legyen tartalmi és formai gazdagsága,
legyen távlatos és szakaszokból álló,
tükrözzön helyes logikát,
törekedjen a konkrétságra.
Elsődleges feladat a problémák számbavétele. A következő lépés a szervezett feladatmeghatározások összhangjának megteremtése. Ez nem másból, mint a különböző szintű versenyek időpontjaihoz és követelményrendszereihez való igazodásból áll. Figyelembe kell venni a szakkör, illetve az iskola tárgyi feltételeit, a szakköri tagok felkészültségét, folyamatos munkavégzésre való hajlandóságát, kitartását. Fontos továbbá, hogy a tanuló hajlandó legyen a szakkör közös sikereinek elérése érdekében a többi tagot segíteni.
2000 szeptemberében lett szakköri tag Hercku Angéla, aki kezdőként sok feladatot vállalt egy akkori, vezető szerepet betöltő programban. A program elnevezése "Rövidhullámú fény alkalmazása hajtatóházi zöldségnövényeken". Észrevehető volt Angéla különös érdeklődése a téma iránt. Különösen nagy figyelmet tanúsított a kísérletet értékelő megbeszéléseken. Időszerűnek láttam olyan szakirodalom tanulmányozásával való megbízását, amely növényi hormonokkal foglalkozik. Érdekesnek találta az etilént.
A további tanulmányozáshoz szempontokat adtam meg, pl.:
Hogyan fejti ki hatását?
Mit szabályoz?
Hogyan transzportálódik?
Hogyan bomlik le?
Ezek után az volt a feladatom, hogy a már megszerzett elméleti tudás ismeretében szakmai beszélgetést kezdeményezzek. Arra törekszem, hogy az elméleti ismeretek elvonatkoztatását ismert gyakorlati problémák irányába toljam el.
A gyakorlati probléma felismerése után adódott a megoldás lehetősége, "az etilénstressz". Az etilénstressz növényekre gyakorolt hatásának vizsgálatát a 2000/2001-es tanévben kezdte el Angéla. Ugyanebben a tanévben határoztuk meg a programmal kapcsolatos célokat.
Elkezdtük a végső célok megvalósításának hosszú távú tervezését.
Figyelembe vettük, hogy milyen pályázatok, versenyek vannak, amelyeken a különböző készenléti állapotnak megfelelően részt tudunk venni.
Az első lehetőség 2001-ben a TUDOK versenyén adódott, ahol egy rövid kiselőadás keretében mutathatta be Angéla a munkáját. Ezt követte a Természettudományi Diákpályázat, ahol II. helyezést ért el.
A távlati tervezés végső célja az Országos Innovációs Szövetség pályázatán való jó szereplés.
A távlati tervezés szakaszai
1. Laboratóriumi vizsgálatok
Ennek az volt a célja, hogy megtudjuk, alkalmas-e a kigondolt újszerű eljárás a növények kezelésére.
Szabályozhatóvá kellett tenni a felhasznált anyag mennyiségét.
Meghatároztuk az optimális mennyiségeket.
2. Hajtatóházi kipróbálás
Eddig jutottunk el a pályázat kidolgozásával. 2002 tavaszán az Innovációs Szövetséghez beadott pályázatunkat Budapesten a Millenáris Parkban állították ki a többi nyertes pályamunkával. Angéla kiemelkedő dícséretben és oklevél-jutalomban részesült.
3. Üzemi szintű kipróbálás hajtatóházban
4. Üzemi szintű kipróbálás szántóföldi támrendszeres zöldségféléken
Az utóbbi 3. és 4. pont különösen nagy felelősségvállalást jelent mind a szakkört vezető tanár, mind a diák számára. Fontos a jól átgondolt és pontos tervezés és végrehajtás. A szakköri munka ezen szakaszát nevezhetném, különösen egyedinek és megismételhetetlennek.
A szakköri munka tervezésének konkrét menete
Mind a hosszú távú, mind a rövid távú tervezés hasonló szisztéma szerint történik, csak más-más időintervallumokat foglal magában. A hosszú távú tervezés akár 2 vagy 3 tanévet is magában foglal, míg a szakaszos tervezés csak 1-2 hónapra vagy fél évre vonatkozik. A tervezés időintervalluma függ attól, hogy mivel dolgozunk. Növényélettani kísérleteknél fontos szerepe van a tenyészidőnek.
Az előkészítő munka feladatai
A tanulók vagy a szaktanár által irányított ötletek számbavétele, a megvalósítás érdekében tett javaslatok, információk gyűjtése. Ez történhet tankönyvekből, szakirodalmakból, internetről, szakfolyóiratokból.
A mi szakkörünkben nem beszélhetünk együttes tervkészítésről, mert a haladó tagok már korábban elkezdett munkájukat folytatják, a kezdők pedig új feladatot kapnak.
Helyzetelemzés
A szakköri munka tervkészítésének menetében kiemelkedő szerepet játszik a helyzetelemző munka. Figyelembe kell venni az iskola képzési célját és a feladatok megvalósíthatóságának személyi és infrastrukturális hátterét. A mi munkánkkal kapcsolatban csak néhány példa. A tanüzemi dolgozók megbízhatósága, pontossága és a létesítmények, mint üvegház, hajtatóház állapota, alkalmassága a kísérlet lebonyolításához.
A helyzetelemzés nélkülözhetetlen eleme az anyagi háttér, valamint az anyagi források lehetséges módozatainak feltárása.
Szakközépiskola lévén fontos, hogy milyen közegből iskolázunk be tanulókat. Ez befolyásolhatja az érdeklődési körök alakulását.
Az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata, kitörési pontok keresése a mai mezőgazdaságban, mind motiváló tényezővé válhatnak a tanulók érdeklődési körének alakulásában.
A helyzetelemzés egyik sarkalatos pontja a tanulók előképzettsége. A felsoroltak könnyen beláthatóvá teszik, hogy a szakkört vezető tanár munkája nagyon is meghatározott keretek közé szorul.
A szakköri munkaterv az iskolavezetés elé kerül és itt történik ennek jóváhagyása.
A jóváhagyás feltételei:
mennyire tükrözi az adott téma az iskola képzési célját,
anyagi erőforrásait,személyi és infrastrukturális háttér,
a kísérlet veszélyessége a többi növénykultúrára nézve,
az adott munkában rejlő realitások.
A motiváció
Az innovatív jellegű szakköri munka motivációjának lényegét és sikerét az extrinsic és intrinsic motiváció elméleti módszerének alkalmazásában látom. Ezen elméletek alkalmazását vélem legcélravezetőbbnek az önálló és újszerű problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére.
Az extrinsic elmélet arra utal, hogy a motivációban egy bizonyos cél elérése vagy más külső tényezők játszanak fontos szerepet, pl. kitörési pontok, új lehetőségek keresése a mezőgazdasági termelésben.
A megfelelő célok egyénre szabott kitűzésében fontos szerepe van a szaktanárnak. Ehhez megfelelő szakmai felkészültségre és szakmai gyakorlati tapasztalatra van szükség. Ha a célok megvalósulása elérhetetlennek tűnik a tanuló számára vagy nem érti meg a "miért lényegét", akkor szorongásos érzések alakulhatnak ki benne. Így növekedhet a cél megvalósíthatatlanságának és elérhetetlenségének tudata. Felléphet tehát a motiváció hiánya. Az extrinsic módszer első szintje az úgynevezett kívülről szabályozás, amikor a tanórákon már külön jutalmazom az átlagostól eltérő, a problémák megoldására tett újszerű megoldásokat.
Az extrinsic elmélet alkalmazásának ez az a szintje, amikor az önállóság legalacsonyabb szintjéről beszélhetünk. Ezután következik a szakköri munka, ahol szakmai beszélgetés folyik. A tanuló itt vetheti fel a szakmai gyakorlati feladatokból származtatható problémákat. Iskolánkban a biológia tantárgyhoz a kertész- és növényvédelmi szakirányok állnak a legközelebb.
A szakmai beszélgetések során a szaktanár feladata, hogy az elmélet elvonatkoztatásának lehetőségét a tanuló által ismert szakmai gyakorlat mindennapos problémáira irányítsa.
A következő folyamat a téma belsővé válásának időszaka. Angéla választott témája "Az etilén növényekre gyakorolt hatása" lett. A továbbiakban a motiváció ennek tükrében alakul.
E szakasz cselekvései növelik a tanulóban az önbecsülés és önértékelés érzeteit. Később sok időt tölt el tankönyvek és szakkönyvek, valamint a probléma megoldására irányuló eddig már ismert és alkalmazott módszerei tanulmányozásával.
Intrinsic motiváció: az elméleti felkészülés azon szakaszára vonatkoztatnám, amikor a tanuló már a megértés örömét leli a munkájában.
A további fejlődésben, az alkotásra, újszerűségekre való késztetésekben fontos szerepe van a szaktanárnak. Fel kell hívnia a tanuló figyelmét az eddig alkalmazott módszerek hibáira, inspirálni kell új, eddig még nem ismert eljárások alkalmazására. Az inspiráció származhat abból, ha megismeri a tanuló az eddig alkalmazott etilénkezelések hatékonyságának hiányosságait. Motivációs tényező lehet az, ha ismeri az etilénhormon természetét, bomlékonyságát.
Ez nem sikerült rögtön az adott témával kapcsolatban. A szaktanár feladata: ha a tanuló túlságosan messze jár a megvalósíthatóság újszerűségétől, akkor közelebb hozza azt a helyes megoldáshoz. Fontos azonban, hogy a segítség ne sértse meg az önálló alkotás tényét.
A homeopátia jelensége volt az egyik kulcsfogalom, aminek segítségével eljutott a tanuló az etilénkezelés miértjének megértéséhez. Pl. ha fázunk egy helyiségben, még hidegebb helyre kell menni, hogy az adott helyre visszatérve jól érezzük magunkat.
Ennek megértésén keresztül találta meg a tanuló a találó címet "Pozitív etilénstressz hajtatóházi zöldségnövényeken" című munkájához.
A további fejlődésre irányuló intrinsic motiváció elsősorban az elméletnek a gyakorlatra való elvonatkoztatását jelenti, azaz cselekvésre késztető jellegűnek kell lennie.
Fontos motivációs tényező kell, hogy legyen az örömszerzés és kíváncsiság élményének kialakítása.
Elkezdődik a gyakorlati munka, a konkrét etilénstressz kísérlete. A munka olyan jellegű, amely hamar hozza azokat a pozitív eredményeket, amelyeknek belső késztető hatásuk van. Az etilénstressz okozta látványos és jól mérhető eredmények inspiráló tényezőként hatottak a tanulóra a mindennapok monoton munkavégzésében. Ilyenek voltak az öntözés, talajlazítás, kötözés, hőmérséklet ellenőrzése stb.
A fejlődés és a további sikerélmények elérése érdekében fontos, hogy mindig magasabb szintű, új kihívások jellemezzék a munkát.
A kísérletet laboratóriumban kezdtük, majd az üvegház egy részében folytattuk tovább. Az Országos Ifjúsági és Tudományos Innovációs verseny pályázatán eddig jutottunk el. Munkánk eredményességét szeretnénk bizonyítani nagyobb, úgynevezett üzemi szinten is.
A motiváció extrinsic és intrinsic elméletének módszerét nem külön-külön alkalmaztuk. Cél a tevékenységünk során az intrinsic motiváció szakaszába való eljutás. Az intrinsic motiváció ugyanis elősegíti és hangsúlyozottabbá teszi a kísérlettel kapcsolatos autonómiát és önállóságot. E módszerek alkalmazásában látom tehát a már említett versenyek sikereit, és az innovatív jellegű gondolkodásra nevelés hatékonyságát.
Pótor Ferenc szakkörvezető tanár