NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Argentína
3. Ausztrália
4. Belgium
5. Brazília
6. Bulgária
7. Dánia
8. Dél-Korea
9. Európai Szabadalmi Hivatal
10. Európai Unió
11. Fehéroroszország
12. Finnország
13. India
14. Irán
15. Izrael
16. Japán
17. Kanada
18. Kína
19. Kolumbia
20. Lengyelország
21. Lettország
22. Malajzia
23. Németország
24. Norvégia
25. Olaszország
26. Seychelles-szigetek
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
28. Szingapúr
29. Tajvan
A) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala 2002. július 5-én közreadta a XXI. századra vonatkozó stratégiai tervét, amely 2008-ig tartalmazza a hivatal által elérni kívánt célokat.
A szabadalmi ügyek intézésében tervezett legfontosabb változás, hogy külön kívánják választani a bejelentési és a vizsgálati illetéket, ami lehetővé teszi majd a bejelentők számára, hogy a legkorábbi amerikai bejelentési naptól számított 18 hónapot követő közrebocsátásig elhalasszák a bejelentés vizsgálatát.
Tervezik az igénypontok számának növekedésével arányosan növekvő igénypontilletékek bevezetését is.
B) Az Amerikai Szabadalmi Hivatal igazgatója, James Rogan egy 2002. október 15-én tartott beszédében kijelentette: nem lát okot arra, hogy az Egyesült Államok áttérjen a feltalálói rendszerről a bejelentői rendszerre. Ugyanakkor elismerte, hogy ma már az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amely ragaszkodik ehhez a rendszerhez. Ennek ellenére arra a kérdésre, hogy nem kellene-e az amerikai szabadalmi rendszert hozzáigazítani a nemzetközileg elfogadotthoz, ezt válaszolta: "Nem látom a politikai akaratot a változtatásra, és én sem látom ennek szükségességét."
Egy másik korábbi elnök, Todd Dickinson fontosnak tartja a kutatási munka megosztását más hivatalokkal: "Az Európai Szabadalmi Hivatal számára más technika állása férhető hozzá, mint az amerikai hivatal számára, és emellett olyan elővizsgálói vannak, akik több nyelvet is jól ismernek, és így könnyebben tudnak vizsgálatot végezni az angoltól eltérő nyelven."
Gerald Mossinghoff, aki a Reagan-adminisztráció alatt volt a szabadalmi hivatal első embere, egyértelműen a globális szabadalmi rendszer híve, mert csak ebben lát lehetőséget arra, hogy az amerikai, az európai és a japán szabadalmi hivatal megszabaduljon a nagyszámú bejelentések miatt rájuk nehezedő súlyos nyomástól. Kijelentette: "Amikor az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala vezetője voltam, évente 107 000 bejelentést kaptunk. Most a bejelentések száma ennek háromszorosa. A fontos találmányokat egyaránt benyújtják az Egyesült Államokban, Japánban és Európában, így háromszorosan redundáns rendszerünk van, mert mind a három hivatal elvégzi ugyanazt az elővizsgálati munkát. Ezt nem lehet tovább folytatni."
Mossinghoff arra is hivatkozott, hogy 1983 és 2000 között az Egyesült Államokban 3 millió szabadalmi bejelentést nyújtottak be, és 1,7 millió szabadalmat engedélyeztek. Ezek közül 3000-et engedélyeztek interferencia eljárásban hozott döntés alapján, vagyis olyan bejelentések ügyében, ahol több azonos tárgyú bejelentés kapcsán ilyen eljárásban kellett meghatározni az első feltalálót. Ez a szám mutatja, hogy a feltalálói rendszerhez való ragaszkodásnak nincs gyakorlati jelentősége, mert az eseteknek csak nagyon kis százalékát érinti, és gyakorlatilag senkinek a számára sem nyújt világos előnyt. Ebből Mossinghoff arra következtet, hogy az Egyesült Államok végül át fog térni a bejelentői rendszerre.
C) Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa 2001. október 17-én elfogadta a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra vonatkozó törvénytervezetet, amely az elnök aláírása után törvényerőre emelkedik.
Ennek a csatlakozásnak a kérdése több éven át vita tárgyát képezte az Egyesült Államokban. 1994-ben Clinton elnök bejelentette, hogy nem csatlakoznak a jegyzőkönyvhöz, mert kifogásolják, hogy az egyes tagállamok mellett az Európai Unió is külön szavazati joggal rendelkezik. Azóta a törvénytervezetet minden évben újra beterjesztették jóváhagyásra, de a szenátus általi elfogadás csak most született meg.
D) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) 2002. április 10-én az Adang v. Fischoff ügyben hozott ítéletében megerősítette az Interferencia Tanács (IT) döntését, amely szerint Adang bejelentése nem tette lehetővé szakember számára a találmány megvalósítását. Ugyanakkor a CAFC nem értett egyet a tanácsnak az igénypontokkal kapcsolatos véleményével.
A találmány olyan paradicsomnövényekre vonatkozott, amelyeket genetikusan módosítottak a Bt gén beültetésével. Ez a gén szétroncsolja a levelet megtámadó rovar potrohát.
Az interferencia eljárás során benyújtott igénypont (count) olyan sejtre vonatkozott, amelyet úgy transzformáltak, hogy teljes hosszában magába foglaljon egy olyan Bt gént, amely képes kódolni egy körülbelül 130 kD méretű Bt proteint, aminek következtében a gén toxikus mennyiségben expresszálódik.
A CAFC kifogásolta, hogy az IT arra vonatkozó bizonyítékot kívánt, hogy a toxikus hatást a 130 kD méretű protein okozta; a CAFC szerint ehelyett egyszerűen annak a bizonyítását kellett volna kívánni, hogy a gén teljes hossza beépül a növénybe, és a növény toxikus.
A CAFC megjegyezte, hogy egyik fél példáira sem lenne ráolvasható az IT szűk értelmezése. A CAFC megerősítette az IT-nek azt a nézetét, hogy Adang példái nem tették érvényessé az igénypontokat paradicsomnövényekre, mert csupán dohánynövényekre vonatkoztak. Mind az IT, mind a CAFC számos olyan cikkre hivatkozott, amely azt tárgyalja, hogy nehéz jó eredményeket kapni, és azok nem jósolhatók meg még akkor sem, ha egy dohánytörzzsel kapcsolatban kapott eredményekből egy másikkal kapcsolatban nyerhető eredményekre kívánnak következtetni.
Az IT nem nyilvánított világos véleményt Adang (a fiatalabb fél) paradicsomnövényekkel kapcsolatban végzett későbbi munkáiról. Ezért a CAFC visszautalta az ügyet az IT-nek az elsőbbség meghatározása és megfelelő count megszövegezése céljából.
A) Az Argentin Szabadalmi Hivatal a közelmúltban olyan közleményt bocsátott ki, amely szerint a második gyógyászati felhasználásra vonatkozó találmányok nem szabadalmazhatók. Ennek megfelelően az ún. svájci típusú igénypontokra ("Az X vegyület alkalmazása az Y betegség gyógyítására alkalmas gyógyászati készítmény előállítására") sem lehet szabadalmi oltalmat engedélyezni.
B) Az argentin külügyminisztériumban az Argentína és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelemről tartott szemináriumon a kormány bejelentette, hogy olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely javítani fogja a gyógyszerek szabadalmi oltalmát. Ez a bejelentés válasz volt Bush elnök 2002. augusztus 28-i nyilatkozatára, amelynek alapján megvonták 57 argentínai termék vámkedvezményét.
2002. augusztus 5-én a Sidney-ben székelő DataDot Technology Limited cég (a továbbiakban: DataDot) az ausztrál Szövetségi Bíróságnál pert indított az Alpha Microtech Pty Ltd (a továbbiakban: Alpha) egy azonosító címkét felvivő rendszerre vonatkozó innovációs szabadalmának bitorlása miatt.
Az innovációs szabadalom jogintézményének bevezetéséről 2001. áprilisi tájékoztatónkban írtunk. Ez az új szabadalmazási forma a "kisszabadalom" (petty patent) helyébe lépett. Az innovációs szabadalommal a találmányi szintet el nem érő új megoldásokat kívánják oltalmazni.
Az innovációs szabadalmi bejelentéseket nem vetik alá érdemi vizsgálatnak; a szabadalmat az alakiságok vizsgálata után engedélyezik és publikálják, aminek következtében az ilyen szabadalmak engedélyezése - ami rendszerint a bejelentés benyújtását követő egy hónapon belül megtörténik - lényegesen olcsóbb, mint a rendes szabadalmaké.
Az innovációs szabadalmi jogot bitorlókkal szemben csak az érdemi vizsgálat kérelmezése után lehet érvényesíteni. Ilyen vizsgálatot a szabadalom engedélyezése után a szabadalmas vagy bármely harmadik fél kérhet, de a szabadalmi hivatal elnöke ilyen vizsgálatot hivatalból is elrendelhet.
A DataDot egy lopás elleni védelmet nyújtó azonosítási rendszert szolgáltat, és tulajdonosa a 2001100633 számú, "Azonosító címke felvitelére szolgáló rendszer" című innovációs szabadalomnak, amelyet 2002. június 27-én engedélyeztek.
Az innovációs szabadalom tárgyát képező találmány lehetővé teszi tárgyakra vagy termékekre, így például járművekre azonosító címkék felvitelét dinamikus fluidumok, például sűrített levegő és egy alapfolyadék, így például egy ragasztóanyag vagy festék segítségével.
A beperelt Alpha egy szintén Sidney-ben székelő cég, amely az Alpha Scientific által kifejlesztett mikropontos technológia alkalmazására jogosult 1994 óta. Az Alpha a szállítója a "SmartDOT" néven ismert rendszernek, amelyet szintén tolvajok elrettentésére használnak a legkülönbözőbb értékes tárgyakon, így járműveken vagy személyes holmikon. Ez a rendszer úgy működik, hogy a védeni kívánt tárgyakra nagyjából homokszem méretű és puszta szemmel még látható mikropontokat visznek fel egy különleges lakk segítségével, amely száradás után átlátszó marad, egyaránt bírja a magas és az alacsony hőmérsékleteket, és nem lehet könnyen eltávolítani; emellett ultraibolya fényben vörös színben fénylik, aminek segítségével a mikropontokat könnyen fel lehet ismerni.
A megindított bitorlási per különös jelentőséggel bír, mert az ügyben hozandó ítélet alapján meg lehet majd becsülni az innovációs szabadalmak által nyújtott oltalom erősségét. Ezért az ausztrál szabadalmi ügyvivők és jogászok kíváncsian várják az ítéletet.
2002. június 12-én a genti elsőfokú bíróság ítéletet hozott egy bitorlási perben, amelyet az olasz SKA S.p.A. cég folytatott a belgiumi ROXELL N.V. cég ellen.
Az SKA egy olyan európai szabadalom tulajdonosa, amely fiatal madarak, különösen kis pulykák etetésére szolgáló tálba beilleszthető, küllőkkel ellátott kisméretű lemezre vonatkozik. Az eszköz lehetővé teszi a fiatal madarak számára, hogy a lemez alján levő friss ételt elérhessék anélkül, hogy a tálra lépnének.
ROXELL olyan etetőtálat forgalmazott, amelybe be lehet helyezni egy kis lemezt, de az összeszereléshez négy olyan összekötő elem használatára van szükség, amelyek a lemezhez és az alátámasztó karokhoz vannak erősítve.
Az SKA szerint ez a szerkezet szabadalmának bitorlását jelentette, és ezért bitorlási pert indított. A ROXELL felszólalást nyújtott be az SKA szabadalma ellen az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Felszólalási Osztályánál, amely azonban fenntartotta a szabadalmat, de az igénypontokat olyan módon értelmezte, hogy ezzel szűkítette a találmány oltalmi körét, megállapítva, hogy "az utóbbi jellemző: ťaz említett lemez küllőkkel van ellátvaŤ, csak úgy értelmezhető, hogy ťaz említett lemez olyan küllőkkel rendelkezik, amelyek a lemez szerves részét képezikŤ".
Az SKA fő érve az volt, hogy a ROXELL által a kisméretű lemez és a keresztmerevítő közötti távolság áthidalására használt küllők a lemez szerves részét képezik, mert megerősítésük után a szerkezet stabillá válik; ezért ROXELL szerkezete az SKA szabadalmába ütközik vagy közvetlenül, vagy műszaki ekvivalencia alapján. Érvelésének alátámasztására az SKA arra a tényre is utalt, hogy a Felszólalási Osztály szabadalmát az igénypontok módosítása nélkül tartotta fenn.
A bíróság véleménye szerint nem történt bitorlás. A bíró az ESZH Felszólalási Osztályának határozatára és a korábban készített szakértői véleményre hivatkozott. Megállapította, hogy a ROXELL áthidaló elemeit nem lehet a lemezhez rögzítettnek tekinteni, és ezért a ROXELL eszköze nem esik a szabadalom oltalmi köre alá.
A bíróság a műszaki ekvivalencia révén történő bitorlásra vonatkozó állítást is elutasította, megállapítva, hogy a szabadalmas nem használhatja az ekvivalencia-elvet szabadalma oltalmi körének a kiterjesztésére, illetve arra, hogy szabadalmának olyan oltalmat tulajdonítson, amelyet eredetileg nem szándékolt igényelni. Ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nem másolta le a találmány egyik lényeges elemét sem.
A brazil kormány 2002. szeptember 13-án rendeletet bocsátott ki, amely megszünteti azt a korábbi követelményt, hogy az olyan külföldi cégek, amelyeknek szellemi tulajdonjoga, például szabadalma vagy védjegye van Brazíliában, a pénzügyi hatóságoknál bejegyeztessék magukat.
Bulgáriának 2002. július 1-jén az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozására tekintettel módosították a szabadalmi törvényt. Az új törvény 2002. július 9-én lépett hatályba.
Az új törvény legfontosabb változása, hogy kizárja az emberi vagy állati test sebészeti, gyógyászati vagy diagnosztikia módszerekkel való kezelését a szabadalmazható találmányok köréből. Az ilyen eljárásokban alkalmazott termékek, különösen anyagok vagy kompozíciók azonban szabadalmazhatók. A módosított törvény a 2002. július 9-én még függő bejelentésekre, valamint az e naptól benyújtott új bejelentésekre vonatkozik.
A PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése Bulgáriában szintén 2002. július 19-én lépett hatályba. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Bulgáriában ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 31 hónapon belül kell megindítani.
A Tengeri és Kereskedelmi Bíróság egy újabb döntése szerint egy védjegy egyetlen használata a védjegytörvény 25. szakasza alapján valódi használatnak minősül. A bíróság azt is megállapította, hogy egy védjegy használatának nem kell széles körűnek lennie.
A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal 2002. október 18-án nyilvános meghallgatást tartott a szabadalmazási eljárással kapcsolatos kérdésekről és a szabadalmi törvény fejlesztési lehetőségeiről. A meghallgatás célja az volt, hogy rögzítsék Dél-Korea helyzetét "a szabadalmi terület expanziója" terén, és hogy ezzel kapcsolatban meghallgassák mind a kormány, mind az ipari körök véleményét. A TRIPS-egyezmény a szabadalmazható találmányok területét műszaki megoldásokra korlátozza; Dél-Korea ki kívánja terjeszteni ezt a kört valamennyi emberi tevékenységre, így a számítógépprogramokra, az üzleti módszerekre és a pszichológiai vizsgálati módszerekre is.
Arra számítanak, hogy a meghallgatás eredményei tükröződni fognak a Szellemi Tulajdon Hivatal által kidolgozandó törvénymódosítás eredményeiben.
B) Mióta a Koreai Szabadalmi Bíróság 1998. március 1-jén megkezdte működését olyan bíróságként, amelynek kizárólagos hatásköre van a Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal Fellebbezési Tanácsa által hozott döntések elbírálásában, többször felmerült a kérdés azzal kapcsolatban, hogy egy fél a Szabadalmi Bíróság előtt folyó fellebbezési ügyben jogosult-e új bizonyító anyagot és érveket benyújtani, jóllehet azokat már a Fellebbezési Tanácsnak is benyújthatta volna.
Ebben a kérdésben a Legfelsőbb Bíróság nemrég olyan állásfoglalást közölt egy szabadalommegsemmisítési ügyben, hogy a Szabadalmi Bíróság előtt folyó ügyekben új bizonyítékok és érvek is benyújthatók, és azok figyelembevételével hozható ítélet.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) a 2002. július 22-től 24-ig tartott nyilvános felszólalási tárgyaláson az Edinburgh Egyetem 695 351 sz., "Állati transzgenikus őssejtek elkülönítése, szelektálása és szaporítása" című európai szabadalmának oltalmi körét módosított felnőtt humán és állati őssejtekre korlátozta.
A felszólalás tárgyát képező szabadalom módszert ír le őssejteknek sejttenyészetben differenciáltabb sejtektől való elkülönítésére géntechnológiai úton tiszta őssejttenyészetek nyerése céljából. A genetikai módosítással az állati őssejtek túlélési előnyre tesznek szert a nem kívánt, differenciálódott sejtekkel szemben, amelyek általában gyorsabban nőnek és kiszorítják az őssejteket.
A szabadalom engedélyezése 1999 decemberében élénk vitát váltott ki az őssejttechnológia szabadalmazása miatt különösen azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az engedélyezett szabadalom oltalmi köre emberek szabadalmazására is kiterjedhet-e. Ilyen téren tiltakozó hangokat először 2000 februárjában lehetett hallani, és 2000 márciusában nyújtották be az első felszólalásokat. A szabadalom ellenzői között volt a német, az olasz és a holland kormány, valamint a Greenpeace németországi csoportja.
Az ESZH Felszólalási Osztálya kijelentette, hogy döntéseiben az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) mellett az alkalmazható nemzetközi és európai törvény - ideértve az Európai Unió 98/44/EK jelű biotechnológiai irányelvét is - köti, és hogy döntését ezekre a tényezőkre, nem pedig nemzeti törvényekre alapozta. Az ESZH hangsúlyozta, hogy ő nem tekinthető félnek az ügyben, lévén egy kormányközi végrehajtó intézmény.
A Felszólalási Osztály négy tagja - három szabadalmi elővizsgáló és egy jogi szakértő - közölte, hogy megállapításuk szerint "az engedélyezett szabadalom az ESZE 83. és 53. a) szakaszába, valamint 23. d(c) szabályába ütközött".
Az ESZE 83. szakasza szerint a találmányt olyan módon kell leírni, hogy az elég világos és egyértelmű legyen ahhoz, hogy az adott terület szakembere meg tudja valósítani. Az 53. a) szakasz kizárja olyan találmányok szabadalmazását, amelyek közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznek. A 23. d(c) szabály leszögezi, hogy humán embriók alkalmazása ipari és kereskedelmi célokra nem szabadalmazható.
Az ESZH közölte, hogy a szabadalmas Edinburgh Egyetem a szóbeli tárgyaláson módosítást hajtott végre, és önként korlátozta a szabadalom oltalmi körét jóval a felszólalási időszak vége előtt olyan módon, hogy kizárta az emberi embriósejtek kezelését. Az ESZH szóvivője szerint a szabadalmas soha nem szándékozott oltalmat szerezni genetikailag megváltoztatott emberek létrehozására, és azt is elismerte, hogy a szabadalom engedélyezése időpontjában elnézésből elmulasztották az oltalmi kör olyan korlátozását, hogy az "állati" jelző értelmezéséből kizárják a humán vonatkozást.
Az ESZH bejelentette, hogy a "közeli hónapokban" írásbeli állásfoglalást ad ki a Felszólalási Osztály határozatával kapcsolatban, és a felek a szóbeli tárgyalás eredményét még megtámadhatják másodfokú eljárás keretében az ESZH valamelyik műszaki fellebbezési tanácsánál.
Az ESZH állásfoglalása nem jelenti azt, hogy az ESZE 53. a) szakasza és 23. d(c) szabálya alapján az embrió-őssejtekkel kapcsolatos minden kutatási eredmény szabadalmazhatatlan, hiszen csak a módosítatlan humán embrió-őssejtek nem szabadalmazhatók.
Az Európai Bizottság 2000. október 14-én olyan döntést hozott, hogy a dán, francia és német sajtkészítők nem árusíthatják termékeiket "feta sajt" megjelöléssel, mert erre csak Görögország bizonyos vidékeinek sajtkészítői jogosultak. Az Európai Unió többi sajtgyártója köteles öt éven belül megszüntetni a "feta" megjelölés használatát. A döntés azt követően született, hogy az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nem tudták megváltoztatni a Bizottság álláspontját.
Egy nappal a Bizottság bejelentése után a dán Tejipari Szövetség bejelentette, hogy a döntést meg fogja támadni az Európai Törvényszéknél. Korábban ez a bíróság a Bizottság egy hasonló döntését megváltoztatta, de eljárási hiba és nem érdemi ok miatt.
A Európai Bizottság szóvivője, Gregor Kreuzehuber világossá tette, hogy a görög feta sajt készítőinek védelme stratégiai fontosságú az Európai Unió azon törekvése szempontjából, hogy oltalmat tudjanak biztosítani földrajzi megjelölések számára élelmiszerek, borok és szeszes italok vonatkozásában. "Nagyon nehéz lenne a helyzetünk a dohai megbeszéléseken, ha nem lenne állandó alapállásunk a 15 EU-tagállamban", közölte a szóvivő, majd így folytatta: "Ez a döntés bizonyára megerősíti álláspontunkat a Kereskedelmi Világszervezetben. Életbevágóan fontosnak tartjuk a földrajzi megjelölések oltalmának kérdését."
2002 áprilisában egy nemzetközi élelmiszer-ipari szabványkészítő testület a "parmezán sajt" kifejezés használatát olasz termékekre korlátozta. Időközben az Egyesült Államok és más országok elutasították az Európai Unió álláspontját az élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi nevek oltalma terén, arra hivatkozva, hogy a TRIPS-egyezmény jelenlegi szabályai megfelelő védelmet biztosítanak. "Az amerikai küldött Dohában a földrajzi megjelölések vonalán csak borokkal és szeszes italokkal kapcsolatban hajlandó tárgyalni" - mondta az amerikai kereskedelmi megbízott, Robert Zoellick 2002. szeptember 20-án, majd így folytatta: "Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer jól működik, és osztjuk a fejlődő világhoz tartozó számos ország azon álláspontját, hogy nincs szükségünk arra a költséges rendszerre, amellyel egyesek meg akarnak terhelni bennünket."
Az Egyesült Államok elutasító álláspontja ellenére a Bizottság kijelentette, hogy a Kereskedelmi Világszervezetben továbbra is szorgalmazza javaslatának elfogadását.
A) Egy 2002. július 17-én hatályba lépett új törvény szabályozza és korlátozza a földrajzi árujelzők használatát. A földrajzi árujelző a termék származására utal, amit a Szabadalmi Hivatal által kiadott bizonylat erősít meg.
A törvény szerint a földrajzi árujelző használatára jogosított személy kérheti, hogy a jelzést jogtalanul használó személy szüntesse meg az árujelző használatát, és távolítsa el a jogtalanul használt földrajzi árujelzőt az általa használt csomagolásokról, levélfejlécekről vagy egyéb dokumentumokról.
B) 2002. május 31-én a fehérorosz vámtörvény 28. szakaszával összhangban új rendeletet bocsátottak ki, amely szabályozza, hogy a vámhatóságok milyen eljárást folytassanak a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében.
A rendelet a Fehéroroszországba importált olyan árukra vonatkozik, amelyek a szellemi tulajdon valamilyen elemét tartalmazzák, de nem vonatkozik az olyan árukra, amelyeket magánszemélyek nem kereskedelmi célból visznek be az országba.
Folyó év áprilisi és júniusi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a finn parlament jóváhagyta az új mintatörvény tervezetét. Az új törvény 2002. augusztus 1-jén lépett hatályba.
Egy indiai cég kérelmet nyújtott be a TOSIBA védjegy lajstromozására, amit azonban a világhírnévnek örvendő TOSHIBA védjegyre hivatkozva elutasítottak. Az elutasító határozatban a védjegyhivatal többek között arra is hivatkozott, hogy a bejelentő nem tudott magyarázatot adni arra nézve, hogy milyen alapon igényli a TOSIBA védjegyet.
Az Iráni Iparjogvédelmi Hivatal új eljárást vezetett be a színes védjegyek lajstromozására. Bár a színek önmagukban nem, de az egyszínű vagy többszínű védjegyek lajstromozhatók. A védjegybejelentéseket újdonságra és megkülönböztető jellegre vizsgálják.
A PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése Izraelben 2002. október 4-én lépett hatályba. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Izraelben ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani.
A Japán Szabadalmi Hivatal 2000 szeptemberében egy szakbizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogy hogyan lehetne megjavítani a jelenlegi illetékrendszert. A hivatal célja, hogy meggátolja a nagy japán vállalatok részéről észlelhető bejelentésözönt, de egyúttal bátorítsa kisvállalatok és magánszemélyek szabadalmi bejelentéseit.
A fenti cél érdekében a bejelentések érdemi vizsgálatának kérelmezésekor lerovandó illetéket 2003 őszén legalább kétszeresére kívánja emelni a hivatal, amely ettől az intézkedéstől azt várja, hogy lerövidül az érdemi vizsgálat időtartama; ez jelenleg hosszabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A tervezet élénk tiltakozást váltott ki elsősorban az elektronikai ipar területén működő cégek részéről.
A kanadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság a kanadai szabadalmi törvény újdonságra vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése alapján olyan ítéletet hozott, hogy egy vegyi terméknek a mérvadó időpont, vagyis a bejelentés napja előtti nyilvános használata vagy eladása a terméknek a köz számára való kinyilvánítását jelenti, és ezért újdonságrontónak minősül, ha egy szakember feltalálói tevékenység nélkül meghatározhatta volna a termék összetételét.
A bíróság ítélete szerint, ha egy igényelt eljárás egy új vegyi termék használatát jelenti egy ismert eljárásban, az igényelt eljárás nem minősíthető újnak, mert az új terméket a mérvadó időpont előtt már eladták, és a termék összetételét a mérvadó időpontban ismert analitikai eljárásokkal meghatározhatták volna.
A) 2002. augusztus 3-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsa a védjegytörvény kapcsán új végrehajtási utasítást hagyott jóvá, amely szeptember 15-én lépett hatályba.
A védjegytörvénnyel és az új végrehajtási utasítással összhangban a földrajzi árujelzőket tanúsítási védjegyekként és kollektív védjegyekként lehet lajstromoztatni.
A védjegy-lajstromozási kérelmekben, valamint a védjegyre vonatkozó egyéb ügyekben a kínai nyelvet kell használni. Ha a benyújtott bizonylatok és egyéb iratok idegen nyelvűek, az eredetivel együtt a kínai fordítást is be kell nyújtani.
A végrehajtási utasítás szerint egy védjegybejelentés benyújtási napja az a nap, amelyen a Védjegyhivatal kézhez kapja a bejelentést. Ha a bejelentés eleget tesz az alakiságoknak, és a bejelentési kérelmet az előírásoknak megfelelően töltötték ki, a Védjegyhivatal elfogadja a bejelentést, és erről a bejelentőt írásban értesíti. Ha a bejelentés nem tesz eleget az alaki követelményeknek, elutasítják, és erről a bejelentőt az okok megadásával értesítik.
Az új végrehajtási utasítás jelentős mértékben növeli a védjegybitorlókra kiróható pénzbüntetés mértékét, határozottabb oltalmat biztosít a közismert védjegyek tulajdonosai számára, és egyszerűsíti a lajstromozási eljárást. Az utasítás néhány fontosabb rendelkezését az alábbiakban ismertetjük.
Lehetővé vált a bejelentő nevének és címének a módosítása, a képviselő megváltoztatása, valamint a védjegybejelentés áruosztályainak a korlátozása, amíg a bejelentés függőben van. A függő bejelentéseket át lehet ruházni harmadik felekre. Mindezt a korábbi szabályok nem tették lehetővé.
A Védjegyhivatal megengedi egy védjegy lajstromozását olyan módon, hogy kizárja az áruosztálynak azt a részét, amely ütközik egy korábbi védjegy által nyújtott jogokkal, vagy más okból kifogásolható.
Egynél több bejelentő által birtokolt védjegyek is lajstromozhatók, de ilyen esetekben a bejelentők egyikét képviselőként kell megjelölni. Megjelölés hiányában az elsőként megjelölt bejelentőt tekinti a hivatal képviselőnek.
Részleges védjegytörlést korábbi jogok alapján a védjegy lajstromozásától számított 5 éven belül lehet kérni.
A Védjegyhivatal határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani a Védjegy Fellebbezési Tanácshoz (VFT). Az új szabályozás szerint olyan esetekben, amikor a felet védjegyügynök képviseli, a 15 napos határidő azon a napon kezdődik, amelyen a képviselő kézhez kapja a határozatot. A korábbi szabályozás lehetővé tett 30 napos határidő-hosszabbítást, de ez a lehetőség most megszűnt.
Egy védjegy lajstromozásának törlését akkor lehet kérni, ha a védjegyet egymást követő három éven át nem használták. A korábbi rendelet szerint az ilyen törlési kereset esetén a teljes lajstromozás fenntartásához elegendő volt, ha a védjegytulajdonos csupán egyetlen áruosztályban bizonyította a használatot. Az új rendelet minden egyes áruosztályban megkívánja a használat igazolását.
Korábban a Védjegyhivatal vagy a VFT a használat hiányára alapozott törlési kereset ellen megfelelő védekezésnek tartotta a külföldiek számára lajstromozott védjegyek nem kereskedelmi hirdetéseit. A Védjegyhivatal jelenlegi gyakorlata szerint az ilyen hirdetések nem nyújtanak oltalmat a törlési keresetek ellen.
Az új végrehajtási utasítás megerősíti, hogy a közismert védjegyek tulajdonosai meggátolhatják mások eltérő áruosztályokra vonatkozó hasonló védjegyeinek lajstromozását.
Háromszorosra növelték a védjegybitorlás esetén kiróható pénzbüntetések felső határát. Az olyan esetekben, amikor nem lehet meghatározni a törvénytelen üzleti tevékenység mértékét, a pénzbüntetés összege elérheti a 100 000 RMB-t (közelítőleg 12 000 USD-t). A korábbi rendelkezés ilyen esetben a pénzbüntetés felső értékét a törvénytelen forgalom 50%-ában vagy a bitorló törvénytelen hasznának ötszörösében határozta meg.
B) A Kínai Szellemi Tulajdon Hivatal közlése szerint 2001-ben 41 163 védjegybitorlási ügyet indítottak Kínában.
2002. június 14-én a kolumbiai főügyész hivatala egy szabadalombitorlási ügy kapcsán rajtaütésszerű vizsgálatot folytatott le egy helyi gyógyszerészeti laboratórium telephelyén. Az állítólag bitorolt szabadalom egy oszteoporózis kezelésére használható hatóanyag kristályos polimorf alakjára vonatkozott. (A polimorfizmus egy anyagnak az a képessége, hogy két vagy több eltérő alakban kristályosodik, amelyek eltérő olvadáspontúak; egy vegyület újonnan felismert polimorf alakja rendszerint kielégíti a szabadalmazhatósági követelményeket.)
A szabadalmas a bitorlási keresetet megfelelő dokumentációval támasztotta alá, és bizonyítékai között olyan röntgendiffrakciós tanulmányok is helyet kaptak, amelyek azt bizonyították, hogy a bitorlással vádolt cég termékének diffrakciós röntgenképe lényegileg hasonló a szabadalom szerinti termékével.
Az üzem rajtaütésekor 50 000 USD-nál nagyobb értékű bitorolt terméket foglaltak le, és másolatot készítettek a bitorlással vádolt cég levelezéséről és számláiról. A feltárt iratok bizonyítékot szolgáltattak a bitorlással vádolt cég jogtalan gazdagodásáról és a nyersanyag importjának részleteiről. A rajtaütést a főügyész egy 2000-ben létrehozott, "Országos pénzügyi egység szerzői jogok és telekommunikációs szolgáltatások terén elkövetett bűncselekmények ellen" (Unidad Nacional de Fiscalías de Delitos contra los Derechos de Autor y del Acceso o Prestación Ilegal de los Servicios de Telecomunicaciones) elnevezésű különleges egysége végezte, amely első ízben kezelt szabadalombitorlási ügyet.
2002. június 6-án a Szejm jóváhagyta a 2000. június 30-i iparjogvédelmi törvény módosításait, amelyek kiegészítő oltalmi bizonylatra, biotechnológiai találmányokra és ipari mintákra vonatkoznak. A törvénymódosítás a biotechnológiai találmányokra vonatkozó 98/44/EC számú irányelven és az ipari minták oltalmára vonatkozó 98/71/EEC számú irányelven alapszik. Az új törvény hatálybalépéséhez még elnöki aláírásra van szükség.
A törvénymódosítás alapján lehetővé válik a gyógyászati termékre adott kiegészítő oltalmi bizonylat (supplementary protection certificate, SPC) révén az oltalmi időnek legfeljebb 5 évvel való meghosszabbítása. A kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó szabályozás összhangban van a gyógyászati termékekre vonatkozó 1768/92 számú és a növényvédelmi termékekre vonatkozó 1610/96 számú uniós szabályokkal.
A kiegészítő oltalmi bizonylatot olyan anyagokra és anyagkombinációkra lehet kérni, amelyekre Lengyelországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási napjáig adtak szabadalmat, és ahol a gyógyászati terméknek a lengyel vagy az európai piacon való forgalmazását a csatlakozás időpontját megelőzően, de 2000. január 1-jénél nem korábban engedélyezték. Az SPC engedélyezésének feltételei ugyanazok, mint az Európai Unió országaiban.
A törvénymódosítás lehetővé teszi a biotechnológiai találmányok tágabb oltalmát és ezáltal az ipari fejlődés meggyorsítását. A "biotechnológiai találmány" kifejezést az új törvény olyan termékként határozza meg, amely biológiai anyagból áll vagy azt tartalmaz, vagy olyan eljárásként, amelynek segítségével biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy használnak. Az új törvény kizárja a szabadalmazható találmányok köréből az emberi testet, és így az alábbi találmányok nem szabadalmazhatók:
emberi lények klónozására és csíravonaluk genetikai identitásának megváltoztatására irányuló eljárások;
humán embriók alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra; és
állatok genetikai identitásának módosítására szolgáló olyan eljárások, amelyek szenvedést okozhatnak anélkül, hogy lényeges hasznot biztosítanának ember vagy állat számára.
A törvénymódosítás az ipari minták új meghatározását vezeti be, amelyben az "eredetiség" követelményét az "egyéni jelleg" követelménye helyettesíti. Így egy ipari mintának új megjelenéssel és egyéni jelleggel kell rendelkeznie.
Az egyéni jelleg attól függ, hogy fennáll-e különbség abban az általános benyomásban, amelyet a védeni kívánt minta, illetőleg az elsőbbség napja előtt a köz számára hozzáférhető bármilyen minta egy tájékozott felhasználóra gyakorol.
Az ipari minták oltalmi ideje a lajstromozás napjától számított 5 év, amely további négy alkalommal összesen 25 évre meghosszabbíttatható.
Lettország 2002. július 30-án letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezményre vonatkozó csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Lettország vonatkozásában 2002. augusztus 30-án lépett hatályba.
Malajziában 1987-ben még elutasították a jellegzetes Coca- Cola palackra vonatkozó védjegybejelentést, ugyanakkor lajstromozták a palack vonalas ábrájára vonatkozó bejelentést. Ma már elfogadják a háromdimenziós védjegyekre vonatkozó bejelentéseket, de még egyetlen ilyen védjegyet sem lajstromoztak. Egyes védjegy-elővizsgálók szerint a háromdimenziós védjegyek nem lajstromozhatók, ugyanakkor egyre többen hajlanak arra a nézetre, hogy az ilyen védjegyeket is lajstromozni kell, különös tekintettel arra, hogy megkülönböztető jellegük általában könnyebben elismerhető.
Az elővizsgálók nézetének ilyen változása alapján arra lehet számítani, hogy rövid időn belül Malajziában is lajstromozni fogják a háromdimenziós védjegyeket. Különösen célszerűnek látszik ilyen bejelentéseket a párhuzamosan lajstromozott nagy-britanniai, ausztráliai vagy szingapúri lajstromozási bizonylat kíséretében benyújtani.
A düsseldorfi Szövetségi Törvényszék (Bundesgerichtshof, BGH) három olyan ítéletet hozott, amelyek az igénypontokban számadatokat tartalmazó szabadalmak oltalmi körével foglalkoznak.
A "Műanyag csőszakasz" (Kunststoffrohrteil) tárgyú első ügyben a szabadalom olyan csőre vonatkozott, amely egy hőre lágyuló műanyagban bárium-szulfátot tartalmazott, aminek következtében lehetővé vált, hogy a csövön sokkal vékonyabb bevonatot alkalmazzanak, mint a szennyvízrendszerekben általánosan használt csöveken. A cső a leírás szerint legalább 8 kg/m2 súlyú és 1,8-2,7 g/cm3 sűrűségű volt. Az alperes olyan műanyag csövet forgalmazott, amelynek a felületegységre eső súlya 8 kg/m2-nél nagyobb és sűrűsége csupán 1,6 g/cm3 volt.
A düsseldorfi Tartományi Törvényszék (Oberlandesgericht) azon a véleményen volt, hogy az alperes bitorolt. Érvelése szerint a sűrűségtartomány csak egy magot jelentett, mert a számok csupán közelítőek voltak, amelyeket a szabadalmazott találmány természetével összefüggésben kell értékelni.
A BGH szerint ez a döntés nem volt összhangban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 69. szakaszával, amely kimondja, hogy a szabadalmak oltalmi körét az igénypontok határozzák meg, és azokat a leírás és a rajz alapján kell értelmezni. A BGH megállapította, hogy az adott esetben a hagyományos háromlépcsős ekvivalencia próbát kell alkalmazni. Ahhoz, hogy ekvivalenciáról lehessen beszélni, a bitorlással vádolt megoldásnak először egy feladatot olyan eszközzel kell megoldania, amely ténylegesen ugyanazt a hatást eredményezi, mint a szabadalmazott találmány. Másodszor egy szakembernek a módosított eszközt a szakterületen meglévő szaktudása alapján azonos hatású eszközként kell azonosítania. Harmadszor a szakember gondolatainak a szabadalmazott találmány tárgyára olyan módon kell irányulniuk, hogy a módosított használatot a feladat egyenértékű megoldásának tekinthesse. Ez a próba a számadatokat használó szabadalmi igénypontokra is alkalmazható.
A BGH szerint az ilyen adatokat már nem lehet kötelezőnek és a védett tárgy egyszerű példaszerű meghatározásának tekinteni. Bár a számok és a mérési egységek általában szabadon értelmezhetők, világosabb és biztosabb leírását adják egy szabadalmi igénypontnak, mint a szavak. Minthogy a szabadalmasnak elsődleges érdeke olyan igénypont megszövegezése, amely teljesen fedi azt, amit védeni kíván, a szabadalmi igénypont olvasójának az adott tájékoztatásra kell tudnia támaszkodni.
Az egyértelmű számok általában meghatározzák és korlátozzák az oltalmazott tárgyat. Ez nem zárja ki, hogy egy szakember bizonyos eltérést, például a szokásos toleranciát olyanként azonosítson, amely még beletartozik az adott számok vagy számtartomány műszaki fogalomkörébe. Ha a számot vagy számtartományt egy szakember "kritikusnak" tekintené, annak módosítása nem minősülne bitorlásnak. Ezért a szakembernek meg kell határoznia, hogy a szabadalom a szándékolt eredmény eléréséhez az adott számadatok pontos alkalmazásán alapszik-e. Ezt az adott eset tényeire alkalmazva a BGH megállapította, hogy a szabadalmi igénypontok ekvivalensei alapján csak akkor lehetne szó bitorlásról, ha az alkalmazott 1,6 g/cm3 sűrűség lehetővé tenné olyan cső használatát, amelynek a bevonata még elegendően vékony. A BGH visszautalta a fellebbezési bírósághoz azt a kérdést, hogy elkövettek-e bitorlást.
A Vágókés I és II (Schneidemesser I és II) ügyekben a BGH-nak el kellett döntenie, hogy egy szabadalmi igénypontban leírt vágógép késeinek a szögét bitorolta-e egy hasonló szögeket használó gyártó. Az I-es ügyben a szabadalmi igénypontban a kés szögét az alaphoz viszonyítva 9 és 12 közötti tartományban levőnek írták le. A bitorlással vádolt termékben a szög 8°40' volt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy ez az utóbbi szög ugyanolyan eredményt ad, mint az igényelt tartományba eső szög.
Az alperesnek azt az érvelését, hogy a szabadalmas az igénypontban leírt tartományra korlátozta szabadalmának oltalmi körét, a bíróság elutasította. A szög módosítása 4%-nál kisebb volt. Figyelembe véve, hogy a szögek toleranciájának általános határa 20' volt, az alperes termékét az ekvivalenica-elv alapján bitorlónak minősítették. A bíróság megállapította, hogy a szabadalmi igénypont vagy a leírás semmit nem tartalmazott, aminek alapján szakember azt hihette volna, hogy az igénypontban adott határok lényegesek és meghatározó jellegűek lettek volna.
A Vágókés II-es ítélet tárgyát képező szabadalom igénypontjában a vágókésnek az alaphoz vonatkoztatott szöge 10-22°, előnyösen 16° volt. A bitorlással vádolt termék 25°-os szöget alkalmazott. Minthogy maga a szabadalmas az optimális szöget 16°-ban határozta meg, a BGH azon a véleményen volt, hogy egy szakember a 25°-os szöget nem gondolná a feladat egyenértékű megoldásának. A szabadalmas által megadott 16°-os optimális szög arra a következtetésre vezette a bíróságot, hogy a megadott határok szűken értelmezendők, és így e határokon kívül nem történhetett bitorlás.
Az oslói Városi Bíróság elutasított a Bellboy cég egy hardver tárgyú szabadalma kapcsán indított bitorlási keresetet. Az ítélet szerint az alperes Filmweb cég nem bitorolt, mert a szabadalom olyan rendszerekre vonatkozik, amelyek egyénileg adott parancsokkal kapcsolatban azonnal működtetnek egy központi gépet; ezzel szemben az alperes által alkalmazott hardver esetében ez a működtetés nem azonnal következik be. A bíróság tehát a hardverszabadalom oltalmi körét túl szűknek találta bitorlás megállapításához.
Egy olasz kerületi bíróság egy bitorlási ügyben nemcsak hogy 3%-kal megemelte az elsőfokú bíróság által megítélt licenciadíjat, hanem ezenkívül erkölcsi károkozás miatt még további pénzbüntetést is kiszabott.
Ez az ítélet alapvetően változtat az olasz bíróságok korábbi gyakorlatán, amely bitorlás esetén csupán a bitorló által elért haszon alapján állapított meg pénzbüntetést.
A Seychelles-szigetek 2002. augusztus 7-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményre és a Szabadalmi Együttműködési Szerződésre vonatkozó csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény és a szerződés a Seychelles- szigetek vonatkozásában 2002. november 7-én lépett hatályba.
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A PCT Uniója 2002. szeptember 23-tól október 1-jéig tartotta 31. közgyűlését, amelyen számos pontban megváltoztatták a Szabadalmi Együttműködési Szerződés és a Végrehajtási Utasítás előírásait. A legfontosabb változásokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze.
a) Az elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentések alapilletékét és megjelölési illetékét a 2002. október 16-át követően benyújtott bejelentések esetén 200 CHF-kal csökkentették.
b) A PCT szabályait annak érdekében módosították, hogy azok jobban összhangba kerüljenek a Szabadalmi Törvény Szerződésben (Patent Law Treaty) foglaltakkal. Ennek megfelelően a bejelentő az új 49.6 szabály alapján kérheti jogainak helyreállítását, ha elmulasztotta a nemzetközi bejelentés fordításának időben való benyújtását, és ezt nem gondatlanság idézte elő. Ez az új szabály 2003. január 1-jén lép hatályba.
c) 2004. január 1-jén gyorsított nemzetközi kutatási és elővizsgálati rendszert vezetnek be, amelynek a legfontosabb vonása, hogy a jelenlegi nemzetközi elővizsgálati eljárást, vagyis az írott vélemény kiadását egyesítik a nemzetközi kutatási eljárással. Az új rendszerben a Nemzetközi Kutatási Hatóság (International Searching Authority, ISA) lesz felelős egy előzetes és nem kötelező írott vélemény kialakításáért, amely arra a kérdésre ad választ, hogy az igényelt találmány új-e, feltalálói tevékenységen alapszik-e és iparilag alkalmazható-e. Ha benyújtanak nemzetközi elővizsgálatra vonatkozó kérelmet, ezt az írott véleményt nemzetközi elővizsgálat céljára is fel fogják használni, és így a nemzetközi kutatási és a nemzetközi elővizsgálati eljárást jóval több esetben fogják egyesíteni, mint jelenleg.
d) Egyszerűsíteni és ésszerűsíteni fogják a megjelölési rendszert, mert önműködően megjelölik az összes tagállamot, vagyis a nemzetközi bejelentés benyújtásakor nem kell külön megjelölni a szerződő államokat. A nemzetközi bejelentési díj helyettesíteni fogja a jelenlegi alapdíjat és megjelölési díjat. Azt is megfontolás tárgyává tették, hogy a kezelési díjat ne vonják-e össze az új nemzetközi bejelentési díjjal. A Közgyűlés 2003-ban újra foglalkozik ezzel a kérdéssel.
e) A bejelentők számára az új PCT szabályok 2004. január 1-jétől kezdve teszik lehetővé, hogy az elsőbbségi irat papíron benyújtott példánya helyett a bejelentő kérhesse a Nemzetközi Irodát vagy az átvevő hivatalt, hogy az elsőbbségi iratot egy még felállítandó digitális könyvtárból szerezze be.
f) A közgyűlés a Kanadai Szabadalmi Hivatalt 2004 második felétől kezdve Nemzetközi Kutatási Hatóságnak (ISA) és Nemzetközi Elővizsgálati Hatóságnak (International Preliminary Examining Authority, IPEA) jelölte ki.
g) A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a PCT-rendszer megreformálása érdekében további munkát végezzenek. A PCT reformügyi munkabizottsága 2002 szeptembere és 2003 szeptembere között két ülést tart, amelyeken a már benyújtott, de még nem tárgyalt reformjavaslatokat fogják áttekinteni, és elkezdik a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati eljárás minőségi elvégzését lehetővé tevő közös keret kifejlesztését.
A szingapúri Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban bejelentette, hogy egy szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó különleges bíróságot állítanak fel annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani mind hazai, mind nemzetközi szinten a szellemi tulajdon oltalmának területén a vitás ügyek számának állandó növekedésével.
A 2002. október 26-án vagy azt követően benyújtott találmányi szabadalmi bejelentéseket a benyújtás vagy az elsőbbség napját követő naptól számított 18 hónap eltelte után közrebocsátják. A bejelentő kérhet korábbi közrebocsátást is, de ha el akarja kerülni bejelentésének publikálását, ezt a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 15 hónapon belül kell kérnie.
A 2002. október 26-án vagy azt követően benyújtott bejelentések esetén - ellentétben a jelenlegi joggyakorlattal, amelynek alapján a bejelentéseket az alaki követelmények kielégítését követően önműködően érdemi vizsgálatnak vetik alá - a bejelentés napját követő 3 éven belül díjfizetés ellenében kérni kell az érdemi vizsgálatot; ennek elmulasztása esetén a bejelentés visszavontnak minősül.