A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye a HUNGARICUM terméken használt megjelöléseknek az UNICUM védjegyekkel való ütközéséről
SZT-15/2002.
I. A tényállás
A) A megbízás tartalma
1. A Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: megbízó) - képviselője, a Szecskay Ügyvédi Iroda részéről dr. Szecskay András ügyvéd útján - adott megbízást arra, hogy a Találmányi Szakértői Testület (a továbbiakban: szakértői testület) készítsen szakértői véleményt a Győri Likőrgyár Rt. által gyártott és HUNGARICUM néven forgalmazott keserűlikőr-termék (a továbbiakban: HUNGARICUM termék) tekintetében használt megjelöléseknek a megbízó UNICUM védjegyeivel való összetéveszthetősége tárgyában.
2. A szakértői megbízásban közölt tényállás szerint 2002. februárjában a megbízó tudomására jutott, hogy a Győri Likőrgyár Rt. - a megbízó és a Hungaricum Club tagjai által korábbtól fogva ténylegesen használt - HUNGARICUM megjelöléssel, a megbízó UNICUM termékéhez hasonló ízvilágú, az UNICUM csomagolásához és az azon szereplő megjelölésekhez az összetéveszthetőségig hasonló palackban és címkével, összességében a megbízó termékére emlékeztető külső megjelenéssel keserűlikőr szeszes italt gyárt. Majd a megbízó a kereskedelmi forgalomban a HUNGARICUM termékből mintát is vásárolt.
Az eredménytelen felhívást követően a megbízó védjegybitorlás és tisztességtelen piaci magatartás megállapítása, valamint jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Győri Likőrgyár Rt. ellen pert indított a Fővárosi Bíróság előtt.
A megbízó emellett észrevételt nyújtott be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz a Győri Likőrgyár Rt. által lajstromozásra bejelentett - a HUNGARICUM termékkel kapcsolatos - megjelölések védjegyoltalmának, valamint a palack formatervezésiminta-oltalmának megtagadása érdekében.
A megbízó a szakértői testülethez intézett megbízásához csatolta a keresetlevél másolatát, mellékleteivel együtt, köztük a megbízó javára lajstromozott - a Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM termékével érintett - védjegyek felsorolását és lajstromkivonatait.
A megbízó - szemléltetés céljából - egyidejűleg benyújtott a szakértői testülethez egy-egy 0,5 literes UNICUM és HUNGARICUM terméket. Ezekről a palackokról a szakértői testület készíttetett fényképfelvételeket hét különböző nézetben, amely képek mindegyikén balra az UNICUM, jobbra pedig a HUNGARICUM termék látható (1. sz. melléklet).
3. A megbízásban közölt tényállás kiegészítéseként a megbízó - képviselője útján - bejelentette a szakértői testületnek, hogy a folyamatban lévő perben a Fővárosi Bíróság ideiglenes intézkedéssel eltiltotta a Győri Likőrgyár Rt. alperest attól, hogy HUNGARICUM elnevezéssel és a felperes UNICUM termékéhez hasonló külső megjelenéssel (gömb formájú palackban és a felperesi termék címkézésére emlékeztető címkével) terméket gyártson és forgalmazzon.
A megbízó mellékelte a Fővárosi Bíróság erről hozott végzését, és kiemelte a végzés indokolásának fő megállapításait.
4. A megbízó jelezte a szakértői testület felé, hogy a szakértői véleményt a védjegybitorlás és a tisztességtelen versenycselekmény miatt indított perben, valamint a Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM termékével kapcsolatos védjegyeljárásokban kívánja felhasználni; továbbá, hogy adott esetben hivatkozni kíván a szakértői vélemény megállapításaira a nyilvánosság felé és partnerei előtt is.
B) A megbízó kérdései
Az iparjogvédelemmel kapcsolatos - fentebb ismertetett - jogvitás ügyben a megbízó az alábbi kérdések megválaszolását kérte a szakértői testülettől:
1. Összetéveszthető-e a Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM termékének bemutatott termékmintája, illetve ábrás megjelölése a megbízó 137.310., 142.427., 142.428., 142.429., 142.430. és 142.523. lajstromszámú színes, ábrás és térbeli védjegyeivel
a) az összbenyomás alapján, továbbá
b) az egyes elemek tekintetében, különösen a palack formája és színe, a címkék színkombinációja, motívumai és elhelyezése, a feliratok színe és elhelyezése figyelembevételével?
2. Lajstromozhatóak-e a 33. áruosztályba tartozó árukra a HUNGARICUM szó-, illetve ábrás megjelölések
a) a megkülönböztethetőség hiánya,
b) a korábbi ténylegesen használt megjelöléssel való azonosság, illetve
c) a korábbi védjegyekkel való összetéveszthetőség figyelembevételével?
A megbízó a 2. kérdés megválaszolása során az alábbi körülményeket is kérte értékelni:
a HUNGARICUM szó az általános nyelvhasználatban jellegzetes magyar terméket jelent;
a megbízó a Herendi Porcelánmanufaktura Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Pick Szeged Rt. társaságokkal együtt 2000 októberében egyesületet hozott létre Hungaricum Club néven, a jellegzetes magyar termékek népszerűsítésére; a tagok együttesen díszdobozt hoztak forgalomba egy-egy termékükkel, amelyen és a marketingkiadványon a HUNGARICUM szóelem hangsúlyosan szerepel;
a megbízó és jogelődjei javára az UNICUM szómegjelölés 1927 óta folyamatosan védjegyoltalom alatt áll a 33. osztályba tartozó árukra; az UNICUM megjelölés az egyik legrégebbi magyar védjegy, az UNICUM ital pedig az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar termék;
a HUNGARICUM megjelölés a hangsúlytalan H hangzó és a GAR szótag beiktatásával lényegében megismétli az UNICUM védjegyet, a hangsúlyos és rímelő ICUM végződés azonossága mellett.
II. A szakértői testület álláspontja
A szakértői testület a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet által meghatározott feladatkörben, valamint szervezeti és eljárási rendben, a tényállásra irányadó jogszabályok - főként a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) - rendelkezései alapján alakította ki az alábbiakban kifejtésre kerülő álláspontját. A jelen szakértői vélemény megállapításai és következtetései a megbízó által ismertetett tényeken alapulnak, és csak azokra nézve helytállóak.
Ez a szakértői vélemény a megbízó és a Győri Likőrgyár Rt. közötti - a HUNGARICUM termékkel kapcsolatos - jogvitával összefüggő ügyekben eljáró bíróságokat, illetve hatóságokat nem köti.
A) Az UNICUM termék védjegyjogi helyzete
1. Jelenleg a megbízó UNICUM termékét - szó-, ábrás, színes és térbeli megjelölésekre, illetve azok összetételére (kombinációjára) vonatkozó - kiterjedt védjegycsalád bástyázza jogilag körül.
A legjellemzőbb, a megbízással érintett jogvita szempontjából a leginkább releváns 137.310., 142.427., 142.428., 142.430. és 142.523. lajstromszámú színes, ábrás, illetve térbeli UNICUM védjegyeket a szakértői testület által összeállított 2. sz. melléklet szemlélteti.
A Magyar Szabadalmi Hivatal által gondozott Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád (PIPACS) aktuális állománya összesen 29 "élő" UNICUM védjegyügyet - köztük 9 védjegybejelentést és 20 érvényes lajstromozott védjegyet - tart nyilván; ezt az UNICUM védjegylistát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
2. Az UNICUM likőr mai helyzetét a termék és a megjelölésére használt védjegyek - évszázados múltban gyökerező - folyamatos ismertsége és hírneve alapozta és erősítette meg.
A "... sötétbarna színű, harmonikus illatú, ízű és zamatú, félkeserű növénylikőr ... a XVIII. század végén indult hódító útjára". Az UNICUM terméknevet II. Józseftől eredeztetik; a "... termékhez kapcsolódó első védjegybejelentést 1883-ban tették". Zwack József "... 1892-ben rátalált a végleges helyre, ahol rövid időn belül kialakította azt a létesítményt, amelynek falai között a cég ma is tevékenykedik".1"A cég a századfordulóra már Közép-Európa egyik legjelentősebb itallepárlójává lépett elő. A két világháború között a cég már közel 220 féle italt készített." Az újjáépített üzemet 1948-ban államosították, majd többször átszervezték. Az 1991. évi privatizációt követően tették újra a cégnév részévé a Zwack család nevét, és a cégnévbe felvették a legsikeresebb termék, az UNICUM nevét.2
Nyomon követhető, hogy az UNICUM szómegjelölésre a Zwack J. és társai budapesti cég az önálló magyar védjegyrendszer keretében 1895-ben, 3.534. lajstromszámon szerzett védjegyoltalmat likőrökre; s hogy ezt a védjegyet 1905-ben, 13.303. lajstromszámon megújították.3 Az is megtudható, hogy a Zwack névre, illetve annak kiegészítő elemekkel ellátott változataira nyolc további védjegyet lajstromoztak az 1907-1909. években, szeszes italokkal és likőrökkel kapcsolatban.4 1910-ből maradt fent az UNICUM védjeggyel kapcsolatos első ismert jogvita feldolgozása. A meghozott döntés a Zwack cég 13.303. lajstromszámú UNICUM védjegyét, továbbá az UNICUM szót adatként magában foglaló 8.299. és 20.254. lajstromszámú védjegyét - a törlés iránti panaszt elutasítva - hatályában fenntartotta, mivel az UNICUM szót, a részletesen kifejtett indokok alapján nem tekintette a lajstromozásból kizárt minőségjelzőnek. A döntés indokolása arra is kitért, hogy "... köztudomás szerint az UNICUM szóvédjeggyel jelölt likőráru a kereskedelmi forgalomban a legszélesebb fogyasztási körökre kiterjedőleg közismertté vált ...".5
Az egyik első, jeles védjegyjogi szakkönyv - egyebek mellett - már az UNICUM védjegyet említi olyanként, mint amelyet a vevő "... egy évtizedekre menő, fáradságot és anyagi áldozatot jelentő gazdasági munkának a gyümölcsét ejtette ki az ajkán".6
3. A legutóbbi évtizedben alkalmazott - különlegesen tudatos és határozott - marketing- és védjegypolitikával a megbízó az UNICUM termék jogi védelmét minden korábbinál jobban megerősítette. Kétségtelen, hogy napjainkban az 1. pontban hivatkozott UNICUM védjegycsalád tagjai - egyenként és együttesen is - közismertek és jó hírűek. Mindezt bizonyítja egyrészt az UNICUM termék vezető piaci részesedése, a folyamatos és hatásos reklám, másrészt az UNICUM termék minőségével a fogyasztók körében tartósan és egyenletesen fenntartott reputáció.
Ebből következik, hogy az UNICUM védjegyeket a lehető legerőteljesebb jogi oltalom illeti meg, beleértve - szükség esetén - azoknak a speciális rendelkezéseknek az alkalmazását is, amelyeket a törvény a közismert, illetve a jóhírnevet élvező (más néven: jó hírű) védjegyek fokozott védelméhez biztosít mind a viszonylagos kizáró okok körében a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése szerint, mind pedig a védjegyoltalom tartalma tekintetében a 12. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.
B) Az UNICUM védjegyek oltalmának tartalma, a HUNGARICUM termék összetéveszthetősége7
1. A Vt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében pedig a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül - gazdasági tevékenység körében - használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.8
2. A megbízás tárgyát képező esetben a HUNGARICUM termék a releváns UNICUM védjegyek mindegyikének árujegyzékében feltüntetett áru, nevezetesen a gyári és kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti 33. osztályba sorolt szeszes ital, illetve likőr. Még konkrétabban: mind az UNICUM, mind a HUNGARICUM termék keserűlikőr, amelyek - védjegyjogi szempontból - nyilvánvalóan azonos áruknak minősülnek.9
Az áruk azonossága mellett kétségtelen, hogy a HUNGARICUM terméken használt megjelölések - egy az egyben - nem azonosak az UNICUM védjegyekkel (sem egyenként, sem együttesen nézve azokat). Első ránézésre is szembetűnő ugyanakkor a hasonlatosság, akár egymás mellé téve szemléljük a megbízó védjegyeinek megfelelő kiszerelésű UNICUM-os palackot és a HUNGARICUM terméket (amint ez az 1. sz. melléklet színes fényképein látható), akár a HUNGARICUM terméket szembesítjük a leginkább releváns (a 2. sz. mellékletben látható) színes ábrás, illetve térbeli UNICUM védjegyekkel. Ebből következően annak a kérdésnek a részletes elemzésére van a továbbiakban szükség, hogy ez a hasonlóság olyan mértékű-e, amelynek alapján a fogyasztók összetéveszthetik a HUNGARICUM terméken használt megjelöléseket az UNICUM védjegyekkel (végső soron a két terméket egymással) vagy sem.
3. Az összetéveszthetőség védjegyjogi megítélésének elvont zsinórmértéke a fogyasztókban általában kialakuló megítélés, az összbenyomás, amely inkább alapul a felületes emlékezeten, mint a beható elemzésen. A Vt. indokolásának a 12. § (2) bekezdésének b) pontjához kapcsolódó utalásai leszögezik, hogy a törvényi rendelkezés az összetévesztés valamennyi esetét felöleli, az "egyszerű" összetévesztéstől egészen a gondolattársítás útján történő összekapcsolás (asszociáció) miatti összetévesztésig. Az indokolás szerint "...Ilyen használatról van szó, ha az utánzás csak addig terjed, hogy a megjelölés olyannak tűnjön, mintha a védjegy volna, s ezáltal a fogyasztókban azt a benyomást keltse, mintha a védjeggyel és az ahhoz hasonló megjelöléssel ellátott áruk vagy szolgáltatások között, illetve előállítóik, forgalmazóik között valamilyen kapcsolat állna fenn."
Az összetéveszthetőség fogalmának kezelése szempontjából az európai jogharmonizációs követelményeknek is megfelelő hatályos védjegyjogunk nem hozott gyökeres változást korábbi szabályozásunkhoz és az annak alapján kifejlesztett joggyakorlathoz képest sem, ellenkezőleg: a gyakorlat töretlen fejlődése kísérhető nyomon.
A máig ható felfogást már a korai jogirodalom a következőképpen summázta: "A védjegytörvény alapgondolata, hogy a letett védjegy, tehát valamely ábra vagy szó kizárólagos használati joga, védelmi határának terjedelme az illető védjegy konkrét megjelenésén túlmenőleg nem csak az ábrának vagy szónak lényegtelen eltérésű kivitelben, betűjegyben, nagyságban vagy színösszetételben való megjelenésére terjed ki, hanem annak mindazon változataira is, amelyek az illető ábra vagy szó karakterisztikus részét nem befolyásoló alkatrészekkel vagy betűjegyekkel, színezéssel kiegészítve, úgy adják vissza, hogy a kettő közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem reáfordítása mellett vehető észre."10
A feldolgozott esetek között nem csupán az EAU'DOL, a ROHODOL, sőt a LOXOL téveszthető össze az ODOL-lal, hanem a NOVICUM is az UNICUM-mal.11 Tanulságos, amint a szerző képek segítségével - több korabeli ismert terméken, köztük az UNICUM-on szemlélteti, hogy a bitorló miként igyekszik "kijátszani" a fogyasztó emlékezetét.
Az ábrázolás három fázisa alapján jól követhető, hogy az eredeti védjegyes áru külső megjelenését az átlagos - alapvetően felületes - fogyasztói emlékezet elmosódott formában őrzi meg; az utánzat pedig - bár részleteiben eltér az eredetitől - az összbenyomást tekintve (az elmosódott kép alapján) az eredeti árura emlékezteti a fogyasztót.12 Az említett képeknek az UNICUM termékkel kapcsolatos részleteit a 4. sz.
melléklet mutatja be. A vizuális megjelenítés szemléletesen illusztrálja, egyben általános érvénnyel modellezi az összetévesztés tudati folyamatát; s leleplezi a bitorló "logikáját", amely tudatosan arra épít, hogy a fogyasztó emlékezetében élő, elmosódott képbe, mint fészekbe az utánzó belecsempészheti a maga kakukktojását.
Az ítélkezésben is következetesen érvényesülő elv szerint a védjegybitorlás szempontjából "... az összbenyomás alapján kell az összetéveszthetőséget megállapítani, a szóelem mellett domináns elem lehet a védjegy alapszíne és egyéb grafikai jellemzője".13 Másként kifejezve: "... több elemből álló (kombinált) védjegy esetében nem az egyes elemek (szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat), hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlóra gyakorolt összbenyomása alapján dönthető el, hogy a védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést alkalmaztak-e".14
4. A megbízó UNICUM védjegycsaládjában - amelynek a HUNGARICUM termékkel, illetve az azon használt megjelölésekkel való összehasonlítás szempontjából leginkább releváns tagjai a 2. sz. mellékletben láthatók, s amelyeknek teljes listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza - a 33. áruosztályba tartozó szeszes italokra, likőrökre lajstromozott érvényes védjegyek közül
a) a 119.393. és a 130.871. lajstromszámú védjegy magára az UNICUM szómegjelölésre vonatkozik;
b) a 142.428. és 142.429. lajstromszámú színes térbeli védjegyek a megbízó, illetve jogelődjei által ismertté tett, jellegzetes nyakas "gömb" alakú, zöld színű palackra vonatkoznak;
c) a 137.310. lajstromszámú színes ábrás védjegy tárgya a piros színű körlapon elhelyezett, attól fehér kontúrral elválasztott aranysárga színű, egyenlő szárú kereszt;
d) a 142.427. lajstromszámú színes ábrás védjegy tárgyát képező megjelölés a c) pont szerinti motívumot tartalmazza egy nagyobb sugarú fekete körlapon elhelyezve, amelyen felül az UNICUM, alul a ZWACK felirat látható fehér színben;
e) a 142.430. és a 142.523. lajstromszámú színes térbeli védjegynél a b) pont szerinti "gömb" alakú palackon - amely itallal töltve sötét színűnek, leginkább feketének látszik - a d) pont szerinti színes ábra van elhelyezve, amit a piros-fehér-zöld nemzeti színű nyakszalag, illetve zárókupak egészít ki, rajta a fehér színű UNICUM felirattal.
A fenti UNICUM védjegyek együtt, közülük az e) pont alattiak önmagukban is - az összbenyomást tekintve és a részleteket illetően egyaránt - megfelelnek az UNICUM termék képének, amint az az 1. sz. melléklet szerinti fényképfelvételeken is látható.
5. A Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM keserűlikőr terméke, illetve az azon használt megjelölések képe - amint az ugyancsak látható az 1. sz. melléklet felvételein - a következőket mutatja:
a) az ital zöld színű - feltöltve feketének látszó -, nyakas "gömb" alakú palackban van, amely gömb elején egy "levágást" alakítottak ki;
b) a palack levágott részének felületén színes ábra helyezkedik el, amelynél a piros színű körlapon - attól fehér kontúrral elválasztva - egy 45 fokban elfordított, citromsárga színű, egyenlő szárú kereszt van, mindez egy nagyobb sugarú (vékony sárga vonallal szegélyezett) fekete színű körlapon, amelyen felül a HUNGARICUM, alul a KESERŰ felirat szerepel fehér színben;
c) a palack nyakán a fekete kupak alatt nemzeti színű szalag és a fehér színű HUNGARICUM felirat látható.
6. A fentiek értékelése alapján határozottan megállapítható, hogy a HUNGARICUM termék nem csupán ihletet kölcsönöz az UNICUM terméktől, hanem csaknem teljesen - szinte szolgai módon - utánozza az UNICUM védjegyek által meghatározott (determinált) és ismertté tett teljes forma- és színvilágot: a "gömb" alakú palacktól, a körlap alakú címkén elhelyezett kereszttől kezdve, a fekete, a piros és a sárga színek dominanciáján, az ábra körül lévő és a nyakon körbefutó fehér feliratokon és a betűk formáján át, egészen a nemzeti színek használatáig. Az ilyen mérvű hasonlóság - a Győri Likőrgyár Rt. érvelésével ellentétben - semmilyen valós vagy elfogadható szakmai szokással, egyéb gyakorlati szemponttal vagy bármilyen jogos érdekkel nem magyarázható.
A HUNGARICUM terméken használt megjelölések egyes elemeinek az UNICUM védjegyektől való konkrét eltérései nem hordoznak olyan mérvű - az összbenyomást befolyásoló - különbségeket, amelyek az összetéveszthetőséget kiküszöbölnék. Így a HUNGARICUM termék palackjának "levágása" nem változtat döntően az UNICUM-ra jellemző formán; a "gömb" alaktól való eltérés egyébként is csak bizonyos nézetben és távolságból észlelhető. A piros körlapon elhelyezett kereszt sárga színének eltérő árnyalata szintén nem szembetűnő; a keresztmotívum pedig - még elfordítva is - inkább a jellegzetes UNICUM megjelölés keresztjére, mintsem az ilyen környezetben közömbösnek ható X betűre emlékeztet. A jogirodalom egyébként régóta megdönthetetlen védjegyjogi tételként kezeli, hogy "... sohasem az eltéréseket, hanem mindenkor a hasonlatosságokat kell mérlegelnünk".15
A két termék forma- és színvilága tekintetében kimutatott összetéveszthetőséget az UNICUM-hoz hasonló csengésű és írású HUNGARICUM szómegjelölés használata - a jelentésbeli eltérés ellenére - sem csökkenti, hanem inkább növeli. Ebben annak is szerepe van, hogy a megbízó UNICUM terméke - a Hungaricum Club tagjainak termékei között - a HUNGARICUM megjelölést feltüntető díszdobozban is forgalomba kerül, s ezt a megjelölést a Hungaricum Club marketingkiadványai is használják.
A kifejtettek tehát kellően alátámasztják és igazolják, hogy az 5. pontban körülírt HUNGARICUM terméken használt megjelölések - a részletek kisebb-nagyobb eltérései dacára - a Vt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti megítélés szempontjából, az összbenyomást tekintve a fogyasztó számára összetéveszthetők a megbízónak a 4. pontban bemutatott UNICUM védjegyeivel; ezáltal a Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM terméke is összetéveszthetővé válik a megbízónak a piacon sikeres UNICUM termékével. Ez az összetéveszthetőség kétségkívül vezethet a kétféle terméknek a fogyasztók által történő felcseréléséhez. Ezen kívül a hasonlóságnak ez a mértéke - adott esetben - azt a téves asszociációt is keltheti a fogyasztóban, mintha a HUNGARICUM termék a megbízó komoly reputációval rendelkező UNICUM termékcsaládjához tartozna.
7. Az UNICUM védjegyekkel ilyen módon összetéveszthető megjelöléseknek a HUNGARICUM terméken a jogosult engedélye nélkül való használata a Vt. 12. §-ában meghatározott kizárólagos jogok megsértését eredményezi.
Ez mindenekelőtt alapul szolgálhat a védjegybitorlás elkövetésének megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a Vt. 27. §-a szerint. A védjegybitorlás miatt indított perben - a Vt. 95. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott speciális és a Pp. 156. §-a szerinti általános rendelkezések alapján - van helye ideiglenes intézkedésnek.
Emellett az adott tényállás alkalmas lehet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2. §-a szerinti általános tilalom, valamint 6. §-ában meghatározott - a jellegzetes külső, csomagolás, megjelölés utánzására vonatkozó - tilalom megsértésének megállapítására és szankcionálására is.
A védjegyjogosult kizárólagos használati jogának megsértését büntető és szabálysértési rendelkezések is szankcionálják (Btk. 329/D. §, 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 152. §).
C) A HUNGARICUM megjelölések oltalomképességének értékelése
A megbízónak azt a kérdését, hogy lajstromozhatóak-e a 33. osztályba tartozó árukra a HUNGARICUM szó-, illetve ábrás megjelölések, a Vt. 8. §-ának rendelkezéseiből kiindulva lehet megválaszolni. Ezek szerint a védjegyoltalom megszerzésének az a feltétele, hogy a megjelölés elégítse ki az 1. §-ban előírt pozitív oltalomképességi követelményeket, s ne legyen kizárva az oltalomból a 2-7. §-okban meghatározott negatív kritériumok: a feltétlen (abszolút) és a viszonylagos (relatív) kizáró okok alapján; meg kell felelnie továbbá a bejelentésre megszabott törvényes rendelkezéseknek is. A HUNGARICUM megjelölések oltalomképességének megítéléséhez a lehetséges kizáró okok, lajstromozási akadályok közül - a megbízó kérdéseinek megfelelően - a megkülönböztethetőség hiányát, az (UNICUM védjegyekkel való) összetéveszthetőséget, valamint a (Hungaricum Club tagjai által történt) lajstromozás nélküli korábbi használatot indokolt részletesen elemezni, az alábbiak szerint.
a) A megkülönböztethetőség hiánya
1. A Vt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A grafikailag ábrázolható megjelölések fajtáit az 1. § (2) bekezdése határozza meg.
A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja pedig - abszolút jelleggel - kizárja a védjegyoltalomból azt a megjelölést, amely megkülönböztetésre nem alkalmas, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Ezt a lajstromozási akadályt hozzájáruló nyilatkozat (consent) nem háríthatja el; de a 2. § (3) bekezdése szerint az oltalomból való kizárás nem érvényesül, ha a megjelölés - használata révén - megszerezte a megkülönböztető képességet.
2. A magyar védjegyjogi felfogást kezdettől fogva meghatározó szempont szerint "... egy szóvédjegy belajstromozásánál ennek értelmére ... azon értelem irányadó, ... aminőt azon szónak az illetékes kereskedelmi körök a forgalomban általában tulajdonítanak; ... hasonlóképp az illető szónak természetes és nyelvtani értelmét kell figyelembe venni akkor, ha azon kérdést kell elbírálni, hogy valamely ... szó az áru minőségét, előállítási helyét, idejét, módját, stb. jelenti-e?"16
Ennek megfelelően a jogalkalmazás is következetesen útját állta a magyar eredetre utaló kifejezések, valamint a megkülönböztetésre nem alkalmas egyéb megjelölések, az ún. szabadjelzések kizárólagos jelleggel történő kisajátításának. Nem találták "... védjegyoltalomban részesíthetőnek a HUNGÁRIA szóvédjegyet, mert a HUNGÁRIA szó a köztudatban és a közforgalomban oly általános használatba átment szabadjelzésnek tekintetik, hogy az ... megkülönböztetési képességgel nem bír"; sőt HUNGÁRIA allegorikus ábrázolása is szabadjelzés.17
A Legfelsőbb Bíróság is kifejtette, hogy "...közismert jelentésű, megkülönböztető jelleget nélkülöző kifejezésre szóvédjegy lajstromozását nem lehet elrendelni".18 Egy további ügyben pedig: "A védjegyoltalom szempontjából nem alkalmas megkülönböztetésre az a megjelölés, amely kizárólag az áru származási helyét tünteti fel".19
3. A HUNGARICUM (tsz.: HUNGARICA) latin szó jelentése, annak eredeti, legáltalánosabb értelme szerint: "valami, ami magyar, magyarságra vonatkozó".20 Ebből a jelentésből kiindulva a szó több speciális jelentéstartalmat is hordoz, a magyar vonatkozású szellemi alkotásoktól bizonyos nyomtatványokig terjedően.21 A HUNGARICUM szót az üzleti életben és a köznyelvben általánosan használják a piacon sikeres, jellegzetes magyar áruk megnevezésére.
Ilyen értelemben a HUNGARICUM szó valamely jellegzetesen magyar terméket jelent, amely egyértelműen utal a termék magyar földrajzi származására, egyben - bizonyos fokig - minőségére. A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján maga a HUNGARICUM szómegjelölés - mindkét említett jelentéstartalma alapján - alkalmatlan a megkülönböztetésre, s ilyenként abszolút értelemben ki van zárva a védjegyoltalomból; arra kizárólagos jogot senki sem szerezhet. Az adott tényállás mellett arra nyilvánvalóan nem kerülhetett sor, hogy a Győri Likőrgyár Rt. terméke megszerezte volna a megkülönböztető képességet a HUNGARICUM megjelölésre a 2. § (3) bekezdése alapján.
Ennek következtében maga a HUNGARICUM szó olyan szabadjelzés, amely bárki által használható a kifejezés jelentésének megfelelő - tehát magyar eredetű és emellett a piacon elismert - áruján. Ha pedig - jelentésével ellentétben - a termék, amelynek megjelölésére használják, nem magyar, illetve nem sikeresnek ismert, a HUNGARICUM szómegjelölést a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jellege miatt a Vt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja zárja ki feltétlenül a védjegyoltalomból.
Az is egyértelmű, hogy a HUNGARICUM szóalak mellett a HUNGARICUS és a HUNGARICA alakok is kizárólag az áru földrajzi származására, magyar eredetére utalnak, s ilyenekként - a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján - ugyancsak ki vannak zárva a védjegyoltalomból.
4. Az előbbiekhez képest további, sajátos szempontokat is figyelembe kell venni a több elemből álló, összetett (kombinatív, kombinált) megjelölések oltalomképességének - a megkülönböztetőség szempontjából történő - megítélése során, mivel a megjelölést a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja csak akkor zárja ki a védjegyoltalomból, ha kizárólag szabadjelzésből áll. Nincs akadálya annak, hogy egy szabadjelzés valamely védjegyoltalomban részesíthető kombinált megjelölés elemét, alkatrészét képezhesse.
A jogirodalom szerint is lényeges azonban, hogy "... a védjegynek kell oly alkatrészének is lenni, amelynek önmagában is van védjegyképessége. Csupa védjegylajstromozásra alkalmatlan alkatrészből összeállított ..." megjelölés "... kombináltságában sem válik védjegyképessé".22 Ebből egyrészt az következik, hogy a szabadjelzésen kívül megkülönböztetésre alkalmas, pl. "... distinktív ábrás elemekből ...", illetve "... szavakból is álló védjegyek az összbenyomásuk szerint bírálandók el ...";23 másrészt viszont az olyan szóösszetételek, amelyeknek mindegyik eleme szabadjelzés - mint pl. a HAVANNA RUM24 vagy a HUNGÁRIA KESERŰVÍZ FORRÁS25 - , egyértelműen ki vannak zárva a védjegyoltalomból.
Valamely szabadjelzés további elemekkel - szóösszetételként, további felirattal, ábrával, térbeli alakzattal stb. - kombinált változatának oltalomképességét pedig aszerint kell az összbenyomás alapján megítélni, hogy a kizárt elem mennyire uralkodó (domináns) jellegű a többi elemhez képest. Egy ilyen összetett (kombinált) megjelölés esetén az összbenyomás formálásában lényegesen nagyobb súlya van annak, ha pl. maga a termék fantázianevét kifejező elem (ilyenként a megjelölés uralkodó eleme) szabadjelzés, mint amikor csupán a színes, ábrás címkén alárendelten szereplő - a termék fajtájára vagy értékére utaló - elem minősül a megkülönböztetésre alkalmatlannak. Akkor állapítható meg az, hogy "lényegében" kizárólag a magában véve szabadjelzésnek minősülő domináns elem határozza meg az összbenyomást, ha a többi elem "... nem ad a védjegynek oly jelleget, melynél ..." az uralkodó elem "... csak mint a védjegy alkatrésze tűnne fel".26
5. A fentiekből következik, hogy nem csak a HUNGARICUM szómegjelölés, hanem a HUNGARICUM KESERŰ szóösszetétel, amelynek mindkét eleme szabadjelzés (az egyik szó az áru eredetét és minőségét, a másik a fajtáját jelöli), egyazon okból - mivel nem alkalmas a Vt. 1. §-ának (1) bekezdése szerinti megkülönböztetésre - a 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján ki van zárva a védjegyoltalomból. (Ugyanígy kell megítélni a HUNGARICUM KÖRTEPÁLINKA, a HUNGARICUM SZILVAPÁLINKA, a HUNGARICUM BARACKPÁLINKA stb. szóösszetételek oltalomképességének kérdését is.)
Emellett kétségtelen, hogy a termék neveként (amelynek alapján a terméket a fogyasztó felismerheti), a HUNGARICUM szóelem egyik domináns része annak - a színes, ábrás és térbeli elemekkel kombinált - összetett megjelölésnek, amely a Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM termékének az 1. sz. melléklet képein látható külső megjelenését meghatározza. Mégsem állítható, hogy ez a szabadjelzésnek minősülő domináns elem az összbenyomás szempontjából annyira háttérbe szorítja, "elhalványítja" a termék szín- és formavilágának megjelenítésében közreható többi elem szerepét, ami magával vonná a teljes kombinált megjelölésnek a megkülönböztetésre való alkalmatlanság miatti kizárását a védjegyoltalomból, a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján.27
b) Az összetéveszthetőség
1. A korábbi védjegyjogon alapuló viszonylagos (relatív) kizáró okok között a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja írja elő, hogy nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.28 Ezt a lajstromozási akadályt - a Vt. 7. §-a szerint - az akadályozó jog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata (consent) elháríthatja.
Az indokolásbeli magyarázat szerint: ha a megjelölés és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások közül az egyik azonos, a másik pedig hasonló, mint a korábbi védjegynél, a kizárás további feltétele az összetéveszthetőség. Ennek elvont zsinórmértéke a fogyasztókban általában kialakuló megítélés, amely - köztudottan - inkább alapul a felületes benyomáson, mint az alapos elemzésen. Az összetéveszthetőséget a formális hasonlóság mellett a gondolati képzettársítás (asszociáció) is megalapozhatja.
2. A fogyasztók által való összetéveszthetőség értelmezésének az oltalomképesség körében érvényesülő főbb szempontjai egyébként értelemszerűen megegyeznek azokkal, amelyek az összetéveszthetőségnek az oltalom tartalmával összefüggő értékelése kapcsán fentebb kerültek megvilágításra.29
A jogalkalmazás következetesen érvényesíti, hogy "...a megjelölés vizuális összképe, az átlagos fogyasztóra gyakorolt összbenyomása alapján kell vizsgálni az összetéveszthetőséget a védjegyoltalom feltételeinek elbírálásánál..." is.30
Emellett "...a szóvédjegyeknél a hangzás, grafikai megjelenés és értelem ... külön-külön és teljes védjegyjogi erővel élvezi az oltalmat. Nem szükséges tehát, hogy azok összhatása mérlegeltessék."31
3. A megbízás szerinti esetre vonatkozóan határozottan megállapítható, hogy a HUNGARICUM terméken használt - a HUNGARICUM szóból, egyéb feliratokból, továbbá színes, ábrás elemekből és térbeli alakzatból álló - kombinált megjelölést32 a fogyasztók összetéveszthetik a releváns UNICUM védjegyekkel33 a megjelölés és a védjegyek hasonlósága, valamint az érintett áruk védjegyjogi értelemben vett azonossága34 miatt.
Ez a kombinált HUNGARICUM megjelölés tehát a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban. A Vt. 7. §-a szerint a jogosult hozzájáruló nyilatkozata elháríthatná az oltalomból való kizárást, ilyen consentet azonban a megbízó nem adott.
A védjegyoltalomból az összetéveszthetőség miatti kizárásra vonatkozó előbbi megállapítást ugyanazok a konkrét indokok támasztják alá, mint amelyek az összetéveszthetőségnek az oltalom tartalma szempontjából történt értékelése kapcsán fentebb kerültek kifejtésre.35 Ezek lényege szerint a HUNGARICUM termék csaknem teljesen utánozza az UNICUM védjegyek forma- és színvilágát (a palackot, az ábrákat, azok színeit, a feliratok elhelyezését stb.), a kisebb eltérések (a palack "levágása", a kereszt elfordítása, eltérő színárnyalata) pedig nem érintik az összbenyomást; továbbá - a szabadjelzésként a megbízó és mások által is használt - HUNGARICUM szóelem sem küszöböli ki az összetéveszthetőséget.
4. A HUNGARICUM szómegjelölés önmagában vett oltalomképességét - a fentebb kifejtettek szerint - eleve kizárja, hogy földrajzi származást kifejező és a minőségre is utaló szabadjelzésként nem alkalmas a megkülönböztetésre; ugyanez vonatkozik a HUNGARICUS és a HUNGARICA szóalakokra, valamint az áru fajtáját kifejező elemekkel kiegészített további változatokra: a HUNGARICUM KÖRTEPÁLINKA, a HUNGARICUM SZILVAPÁLINKA, a HUNGARICUM BARACKPÁLINKA szóösszetételekre is.36
A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kizáró ok (a megkülönböztetésre való alkalmatlanság) fennforgása esetén nem jöhet szóba a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, az összetéveszthetőségen alapuló viszonylagos kizáró ok együttes (kumulatív) érvényesítése. Mégpedig nem azért, mintha a szabadjelzésnek minősülő - az áru fajtáját, földrajzi származását kifejező - szavak valóban többnyire karakterisztikus jelentése minden esetben feltétlenül elejét venné az egymással vagy más szavakkal való felcserélés lehetőségének.
Fogalmilag nem minősülhet egy szabadjelzés egyben valamely védjeggyel összetéveszthetőnek is. Az összetéveszthetőséget ugyanis azonos módon kell megítélni az oltalomképesség körében lajstromozási akadályként való figyelembevétel, valamint a védjegyoltalom tartalma szempontjából. Ebből pedig nem csak az következne, hogy - a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja mellett - a 4. § (1) bekezdésének b) pontja is kizárja a szabadjelzés oltalmát; hanem azzal - a jogilag nyilvánvalóan képtelen - eredménnyel is járna, hogy a szóban forgó védjegy oltalma alapján, a 12. § (2) bekezdésének b) pontja szerint mindazokkal szemben fel lehet lépni, akik magát a szabadjelzést használják.
Mivel tehát a szabadjelzésekre logikailag nem értelmezhető az összetéveszthetőség fogalma, a konkrét esetben sem lehetséges a HUNGARICUM szómegjelölés és fenti változatai tekintetében az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőség értékelése. Ilyen összefüggésben nincs külön jogi relevanciája a megbízó által a hasonlóság igazolására felkínált - egyébként önmagában helytállóan kimunkált - összehasonlításnak sem, amely szerint a HUNGARICUM szó a hangsúlytalan H hang és a GAR szótag beiktatásával megismétli az UNICUM szót, a hangsúlyos ICUM végződés azonossága mellett.
A kifejtettek szerint a HUNGARICUM szómegjelölés és változatai nem a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőség miatt vannak kizárva a védjegyoltalomból.
c) A lajstromozás nélküli korábbi használat
1. A Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében - azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében - az a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, amelyet más személy lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne.
Az indokolás szerint a lajstromozás nélküli belföldi használat az előző törvénynél szűkebb körben, csak abban az esetben eredményezi a későbbi megjelölés kizárását a védjegyoltalomból, ha a korábbi használó engedélye nélküli használat önmagában is jogszabályba ütközne.
2. A HUNGARICUM szómegjelölés és ugyancsak szabadjelzésnek minősülő változatai - e jellegük következtében - nem csak a védjegyoltalomból vannak kizárva a megkülönböztető képesség hiányában,37 hanem használatukhoz a védjegyjogon kívül sincs semmiféle külön engedélyre szükség.
Ezért ezekkel a szabadjelzésekkel kapcsolatban a Vt. 5. §- a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a korábbi használaton alapuló kizáró ok alkalmazására nem kerülhet sor.
A szóban forgó lajstromozási akadály a HUNGARICUM terméken használt kombinált megjelöléssel szemben pedig azért nem érvényesíthető, mert ennek a megjelölésnek az engedély nélküli használata nem önmagában, hanem éppen a védjegyjogon belül ütközik jogszabályba; mely esetben az oltalomból való kizárás egy másik jogalapon, az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőségen nyugszik, a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján.38
D) Összefoglalás
A szakértői testület - a fentiekben kifejtett szakértői véleménye alapján - az alábbiakban összegzi a megbízó konkrét kérdéseire vonatkozó határozott álláspontját:
1. A Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM termékén használt megjelöléseket a fogyasztók - a Vt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti értelemben - összetéveszthetik a megbízó releváns UNICUM védjegyeivel.
A védjegyjogosult kizárólagos jogának ezáltal történt megsértése megalapozza a védjegybitorlás megállapítását és a bitorlási perben az ideiglenes intézkedés alkalmazását. Emellett alapját képezheti a megfelelő versenyjogi, büntetőjogi és szabálysértési szankcióknak is.39
2. A HUNGARICUM megjelölések nem részesülhetnek védjegyoltalomban.
A HUNGARICUM szómegjelölést és annak változatait a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja zárja ki a védjegyoltalomból azon az alapon, hogy ezek a megjelölések nem alkalmasak a megkülönböztetésre, mivel kizárólag olyan adatokból állnak, amelyeket a forgalomban az áruk földrajzi származásának, minőségének, illetve fajtájának feltüntetésére használnak.40
A HUNGARICUM terméken használt - a HUNGARICUM szóból, egyéb feliratokból, színes, ábrás elemekből és térbeli alakzatokból álló - összetett megjelölés pedig a megfelelő UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetősége miatt, a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján van kizárva a védjegyoltalomból.41
Lábjegyzetek:
1 Farnadi Éva (szerk.): Hagyományok-Ízek-Régiók, II.köt. FVM-AMC, Bp., 2001. p. 146-147.
2 Simon Ákos-Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2001 - Márkás cégek. HVG, Bp., 2001. p. 158., 159.
3 Dr. Szász János: Védjegyjogi Döntvénytár, II. köt. Athenaeum, Bp., 1912., p. 587.
4 Szász-féle Döntvénytár II. köt. p. 643.
5 Szász-féle Döntvénytár I. köt. Atheneum, Bp., 1911., p. 163. (333. eset).
6 Dr. Bányász Jenő: Védjegyoltalom, tisztességtelen verseny. Athenaeum, Bp., 1928. p. 7.
7 A szakértői vélemény ebben a részben az összetéveszthetőség kérdését a védjegyoltalom tartalma, a megbízónak az UNICUM védjegyekre vonatkozó kizárólagos használati joga szempontjából vizsgálja. Az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőség kérdését a HUNGARICUM megjelölés oltalomképessége tekintetében a II. C) rész b) 1-4. pontjai elemzik.
8 A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja - a rendelkezés szó szerinti értelme alapján, a jóval bonyolultabb szövegezés elkerülése miatt - elvben az eseteknek azt a variációját is magában foglalja, amikor a szembeállított megjelölések és az áruk is azonosak. A látszat ellenére azonban ez az eset nyilvánvalóan a 12. § (2) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik; ahol viszont az összetéveszthetőség feltételként nem is szerepel.
9 Emiatt a jelen ügyben nem merül fel a jó hírű védjegyek oltalmát a különböző árukra is kiterjesztő - a Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt - rendelkezés alkalmazása.
12 Bányász: i. m: p. 58/a., 63/a., 68/a. (Molnár Dániel festőművész képei), p. 159. (magyarázatok).
16 Dr. Kósa Zsigmond: A magyar védjegy-, mustra- és modell-oltalomról szóló törvények. Toldi L., Bp., 1899. p. 74.
17 Szász-féle Döntvénytár I. köt. p. 47. (50. eset) és p. 199. (397. eset).
20 Révai Kis Lexikona. Révai, Bp., 1936., p. 472.
21 Pl.: Révai Nagy Lexikona. Révai, Bp., 1914. X. köt. p. 379.; Magyar Larousse enciklopédikus szótár. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. II. köt. p. 159.; Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 1999. IX. köt. p. 693.
22 Dr. Beck Salamon: Magyar védjegyjog. Kertész, Bp., 1934. p. 35.
23 Szász-féle Döntvénytár I. köt. p. 179. (378. eset).
24 Szász-féle Döntvénytár I. köt. p. 198. (394. eset).
25 Szász-féle Döntvénytár II. köt. p. 250.
26 Szász-féle Döntvénytár I. köt. p. 63. (78. eset).
27 Ez a megállapítás semmiképpen sem értelmezhető úgy, mintha a HUNGARICUM termékre vonatkozó fent említett kombinált megjelölést más törvényi rendelkezés sem zárná ki a védjegyoltalomból; vö.: II. C) rész b) 3. pont.
28 A rendelkezés szigorúan szó szerinti jelentésétől eltérően - amint ezt az indokolás kapcsolódó része külön is értelmezi - nem e rendelkezést, hanem a 4. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni abban az esetben, ha mind az összevetett megjelölések, mind az áruk azonosak.
29 Lásd: II. B) rész 2-3. pont.
32 Lásd: II. B) rész 5. pont és 1. sz. melléklet.
33 Lásd: II. B) rész 4. pont és 2. sz. melléklet.
34 Mindkét áru a 33. osztályba sorolt szeszes ital, konkrétan keserűlikor.
36 Lásd: II. C) rész a) 3-5. pont.
37 Lásd: II. C) rész a) 1-5. pont.
38 Lásd: II. C) rész b) 3. pont.
39 Részletesen lásd: II. B) rész.
40 Részletesen lásd: II. C) rész a) 1-5. pont.
41 Részletesen lásd: II. C) rész b) 1-3. pont.