Szemle - 2003. 02.

HÍREK, ESEMÉNYEK

A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 második félévében
Európa meghódítja a világhálót?
A közös jogkezelő szervezetek 2003. évi jogdíjközleményei
Megújultak a szakértői testületeket szabályozó jogszabályok

A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 második félévében

1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben

Hivatalunk az év második felében is képviselte hazánkat a világszervezet genfi székhelyén és egyéb színhelyeken megrendezett valamennyi fontos eseményen.

A második hat hónap WIPO-vonatkozású eseményei közül kiemelkedik a közgyűlések 37. üléssorozata. Két alkalommal ülésezett a PCT reformjával foglalkozó munkacsoport. A WIPO állandó bizottságai üléseinek tekintetében részt vettünk a Szellemi Tulajdonnal Kapcsolatos Fejlesztési Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (PCIPD), a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR), a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP), a Védjegy, Mintaoltalmi és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) ülésein, a Program- és Költségvetési Bizottság, a Jogérvényesítéssel Foglalkozó Bizottság (ACE/IP - ACMEC), az UPOV-szervek, a Locarnói Szakbizottság, a Nizzai Osztályozással Foglalkozó Szakbizottság, az Információtechnológiai Szabvány- és Dokumentációs Munkacsoport (SDWG), továbbá a szellemi tulajdon, a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór kérdéseivel foglalkozó kormányközi bizottság soron következő ülésein.

Az év második felének kiemelkedő WIPO-vonatkozású eseménye volt az október 14-én és 15-én Budapesten tartott ünnepi megemlékezés és konferencia "A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésével kapcsolatos Budapesti Szerződés" aláírásának 25. évfordulója alkalmából".

Megtörténtek az előkészületek a WIPO Worldwide Academy és az MSZH között az emberi erőforrásoknak a szellemi tulajdon területén történő fejlesztéséről megkötendő megállapodás aláírására és dr. Kamil Idris főigazgató magyarországi fogadására. A főigazgatói látogatásra és a megállapodás aláírására várhatóan 2003 elején kerül sor.

Az alábbiakban ismertetjük a szeptemberben megtartott közgyűlések 37. üléssorozatának főbb eredményeit, majd kronologikus sorrendben beszámolunk a felsorolt WIPO- ülések néhány fontosabb eredményéről.

A WIPO-tagállamok közgyűléseinek 37. üléssorozata, Genf, szeptember 23-október 1.

Az üléssorozaton az MSZH-t elnök által vezetett küldöttség képviselte.

Jelentős fejlemény, hogy a WIPO jelenlegi főigazgatójának újbóli jelölését és a következő időszakra való újraválasztását a tagállamok, köztük Magyarország, széles körben támogatták. Sor került továbbá a WIPO Koordinációs Bizottsága, a Párizsi és a Berni Unió Végrehajtó Bizottságai új tisztségviselőinek megválasztására. Hivatalunk elnökének a PCT Unióban, jogi elnökhelyettesünknek pedig a Lisszaboni Unióban betöltött tisztségei változatlanok maradtak. Igazgatói beosztást kapott a WIPO hat munkatársa, köztük az MSZH WIPO-ban dolgozó munkatársa, dr. Bobrovszky Jenő is.

A továbbiakban kiemeljük az üléssorozat néhány fontosabb eseményét és a közgyűlések által hozott néhány döntést:

• a 2000-2001. évi kétéves költségvetési időszakkal kapcsolatban a küldöttségek - köztük hazánké is - ismertették a nemzeti szinten bekövetkezett legfontosabb szellemitulajdon-védelmi eseményeket; az országok különösen méltányolták a WIPO kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi támogatása vonatkozásában folytatott tevékenységét;

• a Program- és Költségvetési Bizottság tagjainak száma 33-ról 35-re emelkedett, egy-egy további helyet kapott a közép-európai és balti államok, valamint az ázsiai államok csoportja is; a GRULAC-csoportnak a döntéssel szemben emelt kifogásai miatt a WIPO 2003-ban konzultációkat folytat majd a megfelelő földrajzi képviselet témakörében;

• a küldöttségek általában támogató álláspontot képviseltek az új WIPO-épület kialakításával kapcsolatban, de számos felszólaló aggályát fejezte ki a költségvetést illetően; vita után a közgyűlés elfogadta az új épület felülvizsgált költségvetését;

• a WIPO-szervezeti reformjával foglalkozó munkacsoport jelentését - melynek lényegét első félévi beszámolónk tartalmazta - a közgyűlés elfogadta, a főigazgató felhatalmazást kapott a vonatkozó nemzetközi megállapodások megfelelő módosításának előkészítésére;

• Magyarország szorgalmazta az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelme tárgyában diplomáciai értekezlet összehívását; ennek megtörténte előtt a WIPO e tárgyban még konzultációkat folytat;

• a közgyűlés tudomásul vette a PAC (Policy Advisory Commission) jelentését, melyben támogatják az anyagi jogi szabadalmi harmonizációt, a PCT reformját és a PAC nagymértékben támogatja a főigazgató újraválasztását;

• a WIPO Patent Agenda tárgyában készült előterjesztés - melynek véleményezése során a feltett kérdéseket Magyarország is megválaszolta - lényegében azokat a súlyponti kérdéseket tekinti át, melyekkel a jövőben a nemzetközi szabadalmi rendszernek szembe kell néznie, és választási lehetőségeket fogalmaz meg. Ily módon kulcskérdés a kettős munkavégzés csökkentése a nemzetközi együttműködésben (mind az SCP-ben, mind a PCT-reform során), a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása, az anyagi jogi harmonizáció intenzívebbé tétele; a szabadalmi rendszer továbbfejlesztését illetően a fejlődő országok némi aggodalmuknak adtak hangot, hivatkozva arra, hogy ez számukra többletteherrel járhat; az EK tagállamai nevében Dánia támogatta a WIPO programját, Svájc pedig utalt azokra a nehézségekre, amelyek az EPO-nak a PCT-ben betöltött szerepével kapcsolatban merültek fel és megoldatlanok; az USA küldöttsége szerint a WIPO-nak főként az SCP-re és a PCT-reformra, illetőleg a megfelelő műszaki segítségnyújtásra kell erőit koncentrálnia;

• a doménnevekkel kapcsolatban az SCT második, rendkívüli ülésén megfogalmazott javaslatokat (lényegét lásd az első félévi beszámolónkban) a közgyűlés megvitatta, alapjában véve elfogadta; a földrajzi árujelzők kérdését illetően Dánia javasolta, hogy a közgyűlés kérje fel a WIPO Titkárságát egy vitaanyag elkészítésére az SCT számára; az országnevek vonatkozásában a jegyzőkönyv rögzíti az ellenvéleményt nyilvánító országokat, és számos kérdés további tanulmányozását tartja szükségesnek;

• a jogérvényesítéssel foglalkozó tanácsadó bizottságok státuszát illetően az iparjogvédelmi jogérvényesítéssel (ACE/IP) és a globális információs hálózatok terén a szerzői jog kezelésével foglalkozó tanácsadó bizottság (ACMEC) 2001. évi ülését követően a tagállamok általában egységes bizottság létrehozatalát támogatták, amelyet a közgyűlés egyhangúlag megfelelőnek tartott; az egységes bizottság a korábbi bizottságok munkáját folytatja majd;

• a WCT-re (hatályba lépett 2002. március 6-án) és a WPPT-re (hatályba lépett 2002. május 20-án) vonatkozó kérdések kapcsán a WIPO Titkárságának javaslatára a két közgyűlés 2003-ban általános ülést tart majd; a jövő két fő iránya a ratifikáló és csatlakozó országok számának bővítése és a szerződések hatékony alkalmazása;

• a PCT-t érintő ügyek közül:
  a) a közgyűlés jóváhagyta a Kanadai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal (CIPO) PCT Nemzetközi Kutatási Szervként (ISA) és Nemzetközi Elővizsgálati Szervként (IPEA) való kijelölését, a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal esetében viszont a közgyűlés a döntést 2003-ra halasztotta; ez utóbbi halasztást Svájc kezdeményezte, az EPO elnöke és több európai ország támogatta;
  b) a PCT reformjával foglalkozó bizottság és munkacsoport programját a közgyűlés elfogadta, a bizottság második ülésének eredményeként a WIPO Nemzetközi Irodája elkészítette a PCT Végrehajtási szabályzata (VSZ) módosításainak átdolgozott tervezetét: a díjakkal kapcsolatos módosítás 2002. október 17-én lépett hatályba, a további módosítások pedig 2004. január 1-jével lesznek hatályosak;
  c) a PCT IMPACT (Information Management for the PCT) automatizálási projektjét a közgyűlés 1998-ban fogadta el, a tényleges munka 2000-ben kezdődött meg; néhány elem késedelme ellenére a projekt időben megvalósul;
  d) az EK javasolta, hogy valamely szervezet ISA-vá vagy IPEA-vá történő kijelölésének feltételévé meghatározott minőségi követelményeket kell szabni (az ISO-minősítéshez hasonlóan) bizonyos személyi feltételek és minimumdokumentáció meghatározása mellett; a javaslatot a PCT reformmunkacsoportja elé terjesztik;

• az üléssorozat idején a közép-európai és balti-országok rendszeresen tartottak konzultatív összejövetelt, de csak néhány kérdésben tudtak közös álláspontot kialakítani; nem született még döntés a csoport lett koordinátora utódlásának kérdésében.

A PCT reformjával foglalkozó bizottság második ülése és a munkacsoport harmadik ülése, Genf, július 1-5. és
november 18-22.

Mindkét ülésen hivatali főosztályvezetői és iparjogvédelmi főtanácsadói szintű küldöttséggel képviseltettük magunkat.

A bizottság második ülésén a WIPO Nemzetközi Irodája által elkészített, a PCT reformjára vonatkozó javaslatok megvitatására került sor, amelyek három témakört érintettek:

• a nemzetközi kutatási és elővizsgálati rendszer koordinálása, a nemzeti szakaszba lépés határideje;

• a megjelölési rendszer működése és

• a Szabadalmi Jogi Szerződéssel (PLT) való összhang megteremtése.

A nemzetközi kutatás és elővizsgálat rendszerének témakörében a WIPO Nemzetközi Irodája dokumentuma által javasolt rendszert az USA, az EPO és Japán támogatta, a japánok átmeneti rendelkezések szükségességét vetették fel a folyamatban lévő bejelentések tekintetében. A Végrehajtási szabályzat javasolt módosításait a bizottság jóváhagyta.

Az automatikus megjelölési rendszerrel kapcsolatban a Nemzetközi Iroda részéről a Végrehajtási szabályzatban javasolt módosításokat, bizonyos változtatásokkal, a bizottság jóváhagyta. A módosítások az összes szerződő félre vonatkozó automatikus megjelölést, a kiválasztást, a nemzetközi bejelentési illetékeket és a "közlés kérelemre" rendszert érintik. A nemzetközi bejelentés és a fordítások nyelve témakörében a VSZ javasolt módosításai kiterjednek a nemzetközi közzététel céljából a nemzetközi bejelentés fordítására, a kérelem nyelvére. Vita folyt a nemzeti szakaszba lépés határidejének elmulasztásáról, illetőleg az elsőbbség igényléséről is. Ez utóbbi keretében foglalkoztak az elsőbbségi iratok digitális könyvtárból való hozzáférhetőségével, az elsőbbségi igények visszaállításával, helyesbítésével és kiegészítésével.

A bizottság a módosítások hatálybalépésére részben a 2003. január 1-jei időpontot (nemzetközi bejelentés és fordítás nyelve, nemzeti szakaszba lépés elmulasztása), részben a 2004. január 1-jei időpontot (nemzetközi kutatási és elővizsgálati, illetőleg automatikus megjelölési rendszer) javasolta a közgyűlésnek.

A PCT-reform két további megjelölt kérdésköre: a bizottság és a munkacsoport elé terjesztett, de még részleteiben meg nem vitatott javaslatok felülvizsgálata és magának a szerződésnek a felülvizsgálata.

A munkacsoport harmadik ülése a PCT Unió 2002. évi közgyűlésén jóváhagyott programjavaslat szerint ténykedett. Napirendjén szerepeltek a PCT felülvizsgálatának lehetséges módozatai, a reform mértéke és az átmenetre javasolt változatok (I. változat: egy meghatározott időpontban a hatályos PCT megszüntetése és új szerződés hatálybaléptetése, II. változat: a hatályos PCT megszűnése az új PCT hatálybalépése utáni meghatározott időn - pl. 2 éven - belül). E kérdésekről várhatóan diplomáciai értekezlet dönt majd.

A munkacsoport behatóan foglalkozott az elsőbbségi igénnyel kapcsolatos igazolás kérdésével, ennek a PLT-vel összhangban történő bevezetéséről. Az ülés során a WIPO Titkársága összefoglaló listát készített a még meg nem vitatott javaslatokról (több mint 10 kérdéskör), továbbá a kellő támogatás hiányában, illetőleg a munkacsoport többségének ellenvéleménye következtében tárgyalásra nem kerülő javaslatokról.

Külön vita folyt a PCT-bejelentések nemzetközi szakaszában alkalmazandó, a reformbizottság júliusi ülésén az angol küldöttség által kezdeményezett minőségi rendszer kialakításáról. Ennek célja lenne a nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervek hatékonyabb munkájának biztosítása és az eredmények iránti bizalom erősítése. Az angol küldöttség bemutatta írásban is beterjesztett javaslatait, és felkérte a munkacsoportot, fontolja meg, milyen módon célszerű ezt bevezetni (pl. szabályzat vagy kutatási irányelvek formájában). A javaslattal a munkacsoport virtuális formában tovább foglalkozik a WIPO honlapján, Anglia koordinálásával.

A Program- és Költségvetési Bizottság ötödik ülése,
Genf, szeptember 9-11.

Hivatalunkat az ülésen főosztályvezető képviselte. A külső auditor részvételével tartott ülés megvizsgálta a WIPO új igazgatási épülete és modern környezete létrehozását célzó projekt technikai jellemzőit, látványtervét, tervezett infrastruktúráját. Az új épületben további 500-650 munkahely alakítható ki, 650 főre tervezett konferenciateremmel, amely két kisebb egységre is szétválasztható. Teljes költsége jelenleg mintegy 190 millió CHF, amelyből a konferenciaterem költsége kb. 33 millió CHF. A projekt gondolata immáron 10 éves, manapság a megnőtt létszám miatt már valós igényeket elégít ki. A Genfi Önkormányzat előírásaihoz igazodva új parkolóhelyek kialakításáról is gondoskodni kell. Az USA küldöttsége a B csoport nevében támogatta a külső auditor cég jelentését, bár a WIPO elkövetkező 7 évre szóló előrejelzését a pozitív PCT-bejelentési munkaterhelés 9% -ban való megjelölésével kissé túlzottnak tartotta, továbbá kifejtette, hogy a belső megtakarítást nem célszerű pl. a folyamatban lévő információtechnológiai fejlesztések (egyebek mellett az IMPACT projekt) rovására végrehajtani.

A bizottság végezetül úgy látja, hogy a hatékonyság érdekében maximálni kell a szükséges munkahelyek számát, optimálni kell az épület üzemeltetésének feltételeit, konzultatív céget kell kijelölni a projekt menedzselésére. Az érdekelt küldöttségek bevonásával, konzultációt is biztosítva, a bizottságot meg kell bízni a teljes projekt felülvizsgálatával. A Nemzetközi Irodának kezességet kell vállalnia arra nézve, hogy az új projekt nem befolyásolja hátrányosan a WIPO prioritásként kezelt egyéb fejlesztési projektjeit.

Az iparjogvédelmi és szerzői jogi jogérvényesítéssel
foglalkozó WIPO tanácskozó ülés, Genf, szeptember 11-13.

Az ülésen az MSZH jogi szakértői szinten képviseltette magát.

Az ülésen megállapítást nyert, hogy jelenleg a szellemi tulajdonjogok területén elsősorban nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás és a jogérvényesítés területén van lemaradás. Ez utóbbi kérdések csupán a közelmúltban kerültek a figyelem középpontjába, annak érdekében, hogy hatékonyan vissza lehessen szorítani a ma már tömegében előforduló jogsértéseket.

A korábban külön tanácskozó két tanácsadó bizottság (ACE/IP és ACMEC) 2001 decemberétől már együttesen ülésezik, tekintettel a felmerülő problémák hasonló jellegére. Javaslat született arra nézve, hogy a Nemzetközi Iroda dolgozza ki egy elektronikus fórum kialakításának módozatait. A WIPO 2002-2003. évi költségvetése már tartalmazza ennek pénzügyi hátterét, 2002 októberétől a WIPO honlapján korlátozott hozzáféréssel munkaanyagok megküldésére, tapasztalatcserére nyílik lehetőség.

A jogérvényesítést gátló és segítő egyéb tényezők felmérése érdekében a Nemzetközi Iroda kérdőívet készített a tagállamok és szervezetek számára, melyet Magyarország is véleményezett. A véleményezés alapján a Titkárság tanulmányt állított össze.

Az USA a WIPO Titkárságon jogérvényesítési koordinátor kinevezését javasolta.

Az ülés tapasztalatai alapján a hatékony nemzeti jogérvényesítés érdekében indokolt a magyarországi képzési programok továbbfejlesztése és a jogalkalmazó szervek közötti hatékony együttműködés további segítése.

UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottság, Konzultatív
Bizottság és Tanács ülése, Genf, október 21-29.

Magyar részről az ülésen a Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács elnöke és szabadalmi elbíráló vett részt.

Az Adminisztratív és Jogi Bizottság, egyebek mellett, megvitatta és átdolgozta a szabadalom és a fajtaoltalom kapcsolatát érintő specifikus kérdésekkel foglalkozó dokumentumot. Központi kérdésként merült fel a szabadalmi törvények szerinti kísérleti célú alkalmazást érintő szabadalmi törvényi rendelkezések megléte és értelmezése a nemesítői tevékenység vonatkozásában. A bizottság foglalkozott még a fajtaleírások publikálását, használatát és kereshetőségét tárgyaló dokumentumokkal, az utóbbi témában kérdőív is készült a tagországok gyakorlatának megismerése céljából. Vizsgálta a hibrid vonalak szülővonalakon keresztül történő oltalmának kérdését, ami az ülésen hosszas vitát indukált. A kialakult álláspont szerint az 1991. évi UPOV-egyezménynek a lényegében származtatott fajtákra vonatkozó rendelkezései pontatlanok és nem egyértelműek. A lényegében származtatott fajták kérdése további megfontolások tárgyát képezi.

A Konzultatív Bizottság ülésén, többek között, üdvözölték a 2002. augusztus 30. óta új tagország Litvániát, megvizsgálták az UPOV 2002-2003. évi költségvetését (max. 20%-os költség-hozzájárulás tűnt elfogadhatónak), áttekintették az októberi WIPO-UPOV szeminárium programjának tervezetét és a biodiverzitás, a növényi genetikai források és a fajtaoltalom kérdését tárgyaló anyagot.

Az UPOV Tanácsának ülése elfogadta a főtitkár 2001. évi tevékenységi jelentését és az UPOV tevékenységével és programjaival foglalkozó egyéb releváns dokumentumokat.

A Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR) nyolcadik ülése, Genf, november 4-8.

A 89 ország, az EK, 55 kormányközi és nem kormányközi szervezet képviselőinek részvételével tartott ülésen hivatalunkat osztályvezetői szintű küldöttség képviselte. Napirenden négy kérdés szerepelt. A nem eredeti adatbázisok védelme kérdéskörében a Titkárság bemutatta az ülésen benyújtott tanulmányokat, az EK küldöttsége szóban is kommentálta anyagát. A műsorsugárzó szervezetek jogainak védelme kérdéskörében az USA által benyújtott javaslat komoly vitákat eredményezett. A Titkárság hat pontból álló "munkacsomagtervet" bocsátott vitára, melynek egyes részeit ezen az ülésen tárgyalták meg, nevezetesen a védelem tárgya és a jogosultak, illetőleg a biztosítandó jogok kérdéseit. A nemzeti elbánás és a kedvezményezettek, a korlátozások és a kivételek, a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem és a védelmi idő, az időbeli hatály kérdéseinek megtárgyalására 2003-tól kerül sor.

A lehetséges jövőbeli témák áttekintése keretében a magyar küldöttség javaslatot tett regionális ülések tartására, határozatlan időre létesítendő munka- illetőleg tanácsadói csoportok alakítására, különösen a szerzői jog gazdaságtana területén.

A műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló vita jelentős mértékben előrehaladt, 2003 szeptemberében a WIPO Közgyűlése várhatóan döntést hoz egy 2004-ben összehívandó diplomáciai értekezletről.

A Védjegy, Mintaoltalmi és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) kilencedik ülése, Genf, november 11-15.

Az ülésen hivatalunk részéről osztályvezetői szintű küldöttség vett részt. Ennek napirendjén szerepelt a földrajzi árujelzők témakörének megvitatása, a földrajzi árujelzők és a doménnevek problematikája, a doménnevek és országnevek kérdésköre, a Védjegyjogi Szerződés módosítása, a védjegy anyagi jog harmonizációja, az ipari minták és a háromdimenziós védjegyek kapcsolata. Több küldöttség véleménye szerint túl nagy volt az ülésen megtárgyalásra kitűzött témák száma, és elsődleges fontosságú lenne a Védjegyjogi Szerződés módosítása. Az eljárásjogi harmonizáció fejlesztésén kívül kiemelkedő szerepet kell szánni az anyagi jogi harmonizációnak. Ehhez képest a földrajzi árujelzők kérdéskörét másodlagos jelentőségűnek ítélték, tekintettel arra, hogy az SCT ülésein ezen a területen több alkalommal eddig sem sikerült konszenzust kialakítani.

A Szabadalmi Jogi Bizottság (SCP) nyolcadik ülése, Genf, november 25-29.

A bizottság ülésén az MSZH-t műszaki elnökhelyettes vezette küldöttség képviselte.

A hetedik ülés jegyzőkönyvének elfogadása után a napirend alapvető részét az egyezmény tervezetének egyes szakaszai, a tervezett szabályok és a módszertani útmutató, továbbá Dominika és Brazília 14. szakaszra vonatkozó javaslatainak megvitatása képezte.

Mélyebbre ható viták folytak a kifejezéseket értelmező 1. cikk és a hozzá tartozó l. szabály, a bejelentésre vonatkozó 5. cikk (rajzok benyújtása), a 4. és 5. szabály (a műszaki kitétel törlése vagy meghagyása), a találmány egységére vonatkozó 6. cikk, a bejelentés módosítására és kijavítására vonatkozó 7. cikk (clear mistake), a technika állása fogalmát tartalmazó 8. cikk (1) bekezdés, a 8. szabály, a teljes kiterjesztésű technika állására vonatkozó 8. cikk (2) bekezdés, a türelmi időről szóló 9. cikk, a technika feltárását taglaló 10. cikk, a 10. és 11. szabály, az igénypontokkal és azok értelmezésével foglalkozó 11. cikk és 12. szabály (ekvivalensek kérdése), a szabadalmazási feltételekre vonatkozó 12. cikk (1) bekezdés és 16. szabály kapcsán. A 13. és 14. cikk tárgyalását a bizottság későbbre halasztotta.

Az SCP munkája a jövőben az egyes további rendelkezések részletes megtárgyalásával folytatódik.

Az Információtechnológiai Szabvány és Dokumentáció
Munkacsoport (SDWG) második ülése, Genf, december 2-6.

Hivatalunkat a munkacsoport ülésén főosztályvezető-helyettesi szintű küldöttség képviselte.

Napirenden szerepelt, egyebek mellett, a WIPO-szabványok és az NSZO reformjára létrehozott munkacsoport tevékenységének számbavétele, a szellemitulajdon-védelmi hivatalok elektronikus termékei adatbázisainak létrehozása, az IPDL (Intellectual Property Digital Library) szabványosításának munkája és az IPDL Elektronikus Munkacsoport jelentése a szabványosítási folyamatról, az ipari minták INID-kódjainak (WIPO 80. szabvány) megújítására vonatkozó javaslat, a Koreai Iparjogvédelmi Hivatal (KIPO) javaslata a védjegyszabványok megújítására, a WIPO 10/C szabvány (szabadalomcsalád-adatok és elsőbbségi adatok minőségének javítása) felülvizsgálata, az elektronikus adathordozókra való áttérés monitorozása, az alapelvek és technikai útmutatók frissítése, a WIPO 6. szabvány (szabadalmi bejelentések számozása) revíziójának befejeződése.

Az Annual Technical Reports Management System adatbázis tesztelésében való részvételért a WIPO köszönetét fejezte ki a részt vevő hivataloknak, többek között MSZH-nak is.

WIPO Kormányközi Bizottság negyedik ülése a szellemi tulajdon, a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór kérdéseiről, Genf, december 9-13.

Az ülésen folytatódott a korábbiakban megkezdett munka. Téma volt a nem kormányközi szervezetek (NGO-k) részvételének biztosítása a bizottság ülésein. A bizottság egyhangúlag döntött annak támogatásáról, hogy a munkában minél több helyi szervezet és az őslakosok képviselői is részt vegyenek. Sok küldött támogatta azt a javaslatot, hogy a WIPO közvetlenül finanszírozza egyes ilyen szervezetek részvételét.

A folklór, hagyományos ismeretek, genetikai források vonatkozásában a Titkárság felfrissíti az eddigi írásos anyagokat, melyekben figyelembe veszi a különböző felszólalásokat és észrevételeket is. A sui generis védelmi forma bevezetésének kérdésében továbbra sem történt megegyezés. A következő ülés várhatóan az utolsó lesz, melynek során a jelentést a közgyűlés számára előkészítik.

WIPO-MSZH nemzetközi konferencia " A Budapesti Szerződés jelentőségéről a biotechnológiai tárgyú
találmányok területén" címmel,
Budapest, október 14-15.

A mintegy 90 főből - 60 magyarból és 30 külföldiből - álló hallgatóság számára 8 magyar és külföldi neves bio- és géntechnológiai szakember tartott színvonalas előadásokat. A levezető elnök a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal elnöke, a Budapesti Unió Közgyűlésének elnöke volt. Nagy örömünkre a rendezvényre szóló meghívást elfogadta és az eseményt jelenlétével megtisztelte a WIPO nyugalmazott főigazgatója, dr. Bogsch Árpád is.

Philippe Petit, a WIPO főigazgató-helyettese megnyitója után Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke "A modern társadalom mozgatóereje: a tudás" címmel tartott előadását dr. Bendzsel Miklósnak, az MSZH elnökének "A biotechnológiai találmányok oltalma Magyarországon" címet viselő előadása követte. A WIPO részéről előadó tisztségviselő a Budapesti Szerződés főbb jellemzőiről és távlatairól beszélt, majd a hallgatóság a német mikroorganizmus-letéteményes szerv gyakorlatával és az USA előadója révén az USA biotechnológiai találmányai megalkotásának gyakorlatával ismerkedhetett meg. Az EPO előadója a biotechnológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó európai irányelv alapjairól számolt be. Dr. Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a növényi gének és a funkcionális genomika területéről tartott érdekes előadást, majd egy további magyar előadó beszámolt a magyar letéteményes szerv mindennapi gyakorlatáról. A programot az UPOV főtitkárhelyettese, Rolf Jördens színvonalas előadása zárta az új növényfajták oltalmáról.

WIPO-UPOV szimpózium, Genf, október 25.

A mintegy 220 tagállam hatóságának képviselői és szakemberei részvételével tartott rendezvényen az MSZH-t főosztályvezető-helyettesi küldöttség képviselte. A szimpózium tartalmilag három fő elemre épült. Az előadók egyrészt a szabadalmi oltalom alatt álló, illetőleg a növényfajta-oltalmat élvező növényfajtákhoz való hozzáférés lehetőségét, másrészt az oltalom gyakorlati érvényesülését, harmadrészt a szabadalom és a növényfajta-oltalom kiegyensúlyozott együttélésének biztosításához szükséges lépéseket vizsgálták meg. Valamennyi kérdéssel neves szakelőadók foglalkoztak. A szimpózium néhány tanulsága: definiálni kell az oltalom hiányosságait a gyakorlati tapasztalatok alapján, nemzetközi, harmonizált oltalmi rendszert kell létrehozni. Legfontosabb cél a kutatás céljából történő hozzáférés lehetőségének egységes biztosítása. A hasznosnak bizonyult nemzetközi szimpózium után minden valószínűség szerint további vitafórumokat rendeznek majd ebben a témában.

2. Részvétel az Európai Unió a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos rendezvényein

Konferencia a növekedésről, a prosperitásról és a szabadalmakról, Aalborg, október 28-29.

Az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét adó Dániában, a Dán Szabadalmi és Védjegy Hivatal szervezésében és az EU Bizottságának támogatásával tartott rendezvényen hivatalunkat az elnök vezette küldöttség képviselte. A rendezvény vezérfonala az alábbi volt: a biztonság és a fejlődés alapjait egy erős európai együttműködés jelenti, melynek hordozói az EU tagállamai és a tagjelölt államok. A dán EU elnökség célja, hogy a belső piac erősítését és kiterjesztését előmozdítsa. A gazdasági növekedés, a foglalkoztatás elősegítésében jelentős szerepe van a kutatásnak és a fejlesztésnek. Az innovációt, az új elképzeléseket és ötleteket ugyanakkor megfelelő módon "bele kell forgatni" az új, tudásalapú társadalomba, különösen a szabadalmi oltalom révén. A jövő győztesei azok, akik képesek az új ötletek megragadására, és a kihívás az, hogy létrehozzuk egy jövőbeni szabadalmi rendszer lehetőség szerint optimális kereteit.

Az iparjogvédelmi szakmának a konferencián részt vett jeles képviselői megvizsgálták a nemzeti szabadalmi hivatalok, az EPO, a japán és az egyesült államokbeli szabadalmi hivatal szerepét. Külön műhelymunka keretében foglalkoztak az Európai Unió Bizottságának a szoftverek oltalmára vonatkozó irányelve tervezetével és a szabadalmakkal kapcsolatos ún. biztosítási rendszerrel (insurance scheme). Az utóbbi témában egyik előadásban elhangzott javaslat szerint az EU égisze alatt létre kellene hozni egy szabadalmi biztosítási ügynökséget, melynek feladata lenne egy egységes biztosítási profil kialakítása és a rendszer használatának támogatása.

3. Együttműködés az Európai Szabadalmi Hivatallal (EPO)

Az EPO Igazgatótanácsának (AC) 90. ülése,
Hága, október 23-24.

Hivatalunk megfigyelői minőségben részt vevő küldöttségét az elnök vezette. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, beszámolunk az ülés néhány jelentősebb eredményéről, eseményéről, a fontosabb határozatokról:

• a tagállamok résztvevői eszmét cseréltek az igazgatótanács elnöke megválasztásának időbeli ütemezéséről; ennek eredményeként a tagállamok többségének szavazatával újabb hároméves időtartamra az igazgatótanács elnökének megválasztották R. Grossenbachert;

• napirenden szerepelt az EPO, a JPO és az USPTO közötti együttműködés tárgyában, 2002 májusában tartott találkozó; az USPTO komoly érdeklődést mutatott az EPO által kifejlesztett elektronikus szabadalmi bejelentési és feldolgozási rendszer iránt;

• élénk eszmecsere folyt az ESZH emberi erőforrást taglaló projektjével kapcsolatban, hangsúlyozva a személyzeti politika stratégiai jelentőségét és a karrierrendszer új kihívásokhoz való hozzáigazítása rendező elveinek kimunkálását;

• az AC áttekintette a MUSE (Management of United Search and Examination - Egységes Kutatási és Vizsgálati Ügyviteli Rendszer) projektjéről szóló beszámolót. Ez a rendszer, melynek teljes körű bevezetését 2004. január 1-jétől tervezik, képes lesz az összes elbíráló teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérésére, az ügyállomány változásának előrejelzésére és a kapacitástervezés támogatására;

• élénk vita folyt az ESZH új elnökének megválasztása kapcsán az AC döntését előkészítő személyzeti tanácsadó cég, a német Mercuri Urval GmbH cég bevonásáról. Finn, német, dán, spanyol, holland, francia hozzászólások után az AC elnöke a vita lezárásaként kiemelte: a kiválasztás a jelölt személyes képességei és politikai programja alapján történhet, alkalmasságát az AC-nek kell megítélnie, és ezek alapján kell a végső döntést meghozni;

• a tagállamok képviselői nagy érdeklődést mutattak az ESZH elnökének az ESZH és a nemzeti hivatalok "szinergetikus" együttműködését felvázoló előterjesztése ügyében;

• az ESZH elnöke visszaigazolta a 2003. január 29-30-án Budapesten teendő látogatását.

Az EPO Igazgatótanácsának (AC) 91. ülése,
München, december 10-13.

Az ülésen hivatalunkat megfigyelői minőségben az elnök és az elnökhelyettesek képviselték. Az ülés főbb eseményei és eredményei közül néhány:

• bejelentették Ulrich Schatz, az EPO főosztályvezetője, nyugdíjba vonulását;

• az AC elnöke beszámolt a CCC (Council Consultative Circle) legutóbbi üléséről, melyet 2003-ban várhatóan már nem hívnak össze;

• az AC elhatározta az ún. "Board" (Elnökség) létrehozását, a tagok megválasztására 2003 márciusában kerül sor: az angol javaslat szerint a három rendelkezésre álló helyet a tagállamok "generációi" között osztanák el;

• az AC tudomásul vette az ESZH elnökének tevékenységi jelentését, melyhez számos küldöttség hozzászólt, és az európai szabadalmi bíráskodásra vonatkozó egyezmény kidolgozására létrejött munkacsoport jelentését, mely szerint ebben a témában legkorábban 2004-ben várható diplomáciai értekezlet;

• az EPO Szabadalmi Jogi Bizottságának elnöke beszámolójában az ESZE felülvizsgált szövege hatálybalépésének legkorábbi lehetséges időpontjaként a 2006. évet jelölte meg;

• az EPO alelnöke beszámolt az ún. trilaterális konferencia 20. ülésének főbb eredményeiről, és támogatta azt a kezdeményezést, hogy a további együttműködés előkészítésébe kapcsolódjon be minél nagyobb mértékben az AC;

• az AC elfogadta az ESZE felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási szabályzatot, amely a felülvizsgált ESZE-vel együtt lép hatályba;

• újból napirenden szerepelt a munkaterhelés kezelésének (Mastering the EPO workload) kérdése, mellyel kapcsolatban számos küldöttség véleményt nyilvánított: a nemzeti hivatalok jövőbeni szerepéről, az outsourcing-ra épülő decentralizációról, a "pre-filing filtering" elképzelés létjogosultságáról; a magyar küldöttség tanulmányozásra érdemes felvetésként utalt a nemzeti hivatalok számára a PCT-munka területén elvégezhető többletmunkáról, illetve javasolta az eszmecsere folytatását a fenti kérdésekben; az AC arra a következtetésre jutott, hogy a munkaterhelés kezelése és a nemzeti hivatalok szerepével összefüggő eszmecsere elkülönítve kezelendő témák;

• bemutatkozott az ESZH új elnökének kiválasztása céljából az előzetes szűrésre és értékelésre felkért és az előző ülésen bemutatott német cég, mely ismertette a kiválasztási folyamat egyes lépéseit: a potenciális jelöltek listája 2003 márciusára várható; ezzel kapcsolatban sok küldöttség véleményt nyilvánított; a tanácsadó cég jelezte, hogy több jelöltet tartalmazó listát állít össze, és feltünteti a jelöltek előnyeit és hátrányait is;

Az EPO Szabadalmi Jogi Bizottságának 19. ülése,
München, október 15-17.

Megfigyelői minőségben részt vevő küldöttségünket főosztályvezető vezette.

Az ülés legfontosabb napirendi pontja az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási szabályzatának (VSZ) módosítása volt. Az EPO a tervezetet 2002 júniusában készítette el, a tagállamok ezután észrevételezték. A megvitatott szöveg tartalmazta a figyelembe vett észrevételeket is. A VSZ módosításának fő célja: az egyezmény felülvizsgálatából adódó, a PLT alapján a VSZ szintjére rendelt kérdések szabályozása és a három nyelv összhangjának megteremtése. Az ülés a tervezetet kisebb módosításokkal támogatta, a tervezet az AC 2002. decemberi üléséig nyitva állt az EPO honlapján a tagállamok számára észrevételezés céljából.

A VSZ módosított szövege az egyezmény felülvizsgált szövegével egyidejűleg lép hatályba, eddig csak a frissen csatlakozott tagállamok ratifikálták az új szöveget. A tagállamok döntő többsége az elkövetkezendő 1-2 évben várhatóan ratifikálja az új szöveget, és a ratifikációval párhuzamosan napirenden van a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozás előkészítése is.

Az ülés napirendjén szerepelt még a Fellebbezési Tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanácsok ügyrendjének módosítása és az anyagi jogi szabadalmi szerződés jelenlegi állásának megvitatása is.

Az EPO Szabadalmi Jogi Bizottságának 20. ülése,
München, november 21.

Az ülés - melyen hivatalunkat főosztályvezetői szintű küldöttség képviselte - egyetlen napirendi pontja a WIPO Szabadalmi Jogi Bizottsága nyolcadik ülésének előkészítése volt, azaz az egységes európai fellépés lehetőségének megteremtése. A cél megvalósítása érdekében az EPO nagyon jól áttekinthető összeállítást készített mind az SPLT tervezetére, mind Végrehajtási szabályzata tervezetére vonatkozóan.

Az ülésen egységes szemléletet igyekeztek kialakítani az 1. cikk és 1. szabály, a 2. cikk, a 3., 4. és 5. cikk, a 4. és 5. szabály, a 6., 7., 8. cikk (2) bekezdés, a 9., 10. cikk és a 10., illetőleg 11. szabály, a 11. cikk, a 13. szabály (5) bekezdés, a 12. cikk (3) bekezdés és a 13. cikk vonatkozásában. A 14. cikket nem tartották egyértelműnek, a 15. és a 16. cikkel pedig részleteiben nem foglalkoztak.

Az ESZE jogi elnökhelyettesének látogatása az MSZH-ban,
Budapest, november 14-15.

M. Desantes jogi elnökhelyettes, A. Czajkowski és G. Samocki az ún. "Joint Agenda Building" program keretében látogatta meg hivatalunkat. A látogatás célja a közös jövőt jelentő európai szabadalmi rendszer sikeres működése megvalósíthatóságának és a hivatal feladatainak behatárolása volt a rendszer működtetése során. Az Európai Szabadalmi Hivatal küldöttsége hangsúlyozta, hogy az EPO és a nemzeti hivatalok "szinergiájáról" szóló dokumentum még nem a végleges álláspontot tükrözi. A vendégek számára bemutatásra kerültek a magyar iparjogvédelmi szabályozás fejlődésének elemei, a 2002 őszén végrehajtott törvénymódosítás eredményei, a hivatalnak a szellemi tulajdon összes területére kiterjedő hatásköre.

A megbeszélések során, egyebek mellett, értelmező jellegű eszmecsere folyt a küldöttségek között az EPO elnökének az EPO és a nemzeti hivatalok közötti kapcsolatra vonatkozó dokumentumával kapcsolatban is (a "pre-filing filtering", "jointly developed skills", "renationalising" kifejezések értelmezése). M. Desantes a fenti dokumentumokat nem minősítette lezártnak és véglegesnek.

Az ESZE küldöttsége az MSZH-ban való tartózkodása során találkozott a hivatal elbíráló szakembereivel, példamutatónak ítélte meg az MSZH-nak a kormányzati struktúrában elfoglalt helyét és hangsúlyozta, hogy a hivatal nem csupán a többi térségbeli államhoz képest dinamikus, világos jövőképpel rendelkező, szakmailag jól felkészült intézmény.

Egyéb EPO-vonatkozású rendezvények

EPOLINE és Információtechnológiai Munkacsoport ülése, Hága, szeptember 24-27.

Szakembereink is jelen voltak az ESZE-hez csatlakozott valamennyi ország és megfigyelői státuszban a csatlakozásra jelölt országok hivatalainak szakemberei között.

Az ESZE-hez való csatlakozás előkészítéseként kérdőív kitöltésével nyilatkoztunk arról, hogy a TecNO néven felállt egység (nemzeti hivatalok műszaki támogatását ellátni hivatott egység) szolgáltatásai közül melyeket kívánjuk igénybe venni. A Common Software kivételével hivatalunk az összes szolgáltatásra jelentkezett (megjegyzendő, hogy az ESPACENET-nél már tagok vagyunk).

Az ülésszak során a hivatali küldöttség tárgyalást folytatott az ESPACENET-HU adathibáinak kérdéséről és az azonos adattartalmú szabadalmi adatbázis-szolgáltatások kialakításáról.

Az EPOLINE munkacsoport helyzetjelentésében ismerteti három alapvető szolgáltatása: az on-line bejelentés, az on-line lajstrom és az on-line aktabetekintés jelenlegi helyzetét és legújabb fejleményeit. A Phoenix aktakezelő rendszer, melyet az EPO-ban négy éve alkalmaznak az engedélyezési eljárás folyamatai és a hozzájuk kötődő dokumentumok kezelésének támogatására, programcsomagként 2002 végétől hozzáférhető a nemzeti hivatalok számára.

Az on-line bejelentési rendszer kiegészítő programcsomagja, a PatXML éles üzemeltetésre bocsátását 2003 márciusára tervezik. Az ülésen bemutatták a MUSE projektet is, melynek tesztelési szakaszát 2003 második félévére teszik, az üzemszerű indulás pedig 2004 elejére várható. Fontos bejelentésként hangzott el, hogy az ESPACENET a már korábban is megígért köntösben jelenik meg, az INPADOC szolgáltatásnak az ESPACENET adatbázisba való integrálása után még fél évig párhuzamosan "él" az X25 kapcsolattal elérhető régi INPADOC is.

PATNET 2. ülése, Hága, október 9.

Hivatalunkat főosztályvezető képviselte. A PATNET program menedzserének levezetésével előadások hangzottak el a PATNET 2 szerkezetéről, a kiírandó tenderről és a megvalósítás várható ütemezéséről.

DERWENT konzultáció és EPIDOS éves konferencia, Koppenhága, október 14-17.

Hivatalunk szakemberi szintű részvételt biztosított a szabadalmi hivatalok képviselői számára szervezett DERWENT konzultáción, kapcsolódva az EPIDOS konferenciához. A konzultáció a felhasználók szokásainak felmérésére jött létre, különös tekintettel az ingyenes szolgáltatásokra, az oktatási igények felmérésével és beszámolva a fejlesztési tervekről.

A 2002. évi EPIDOS konferencia szlogenje a "The User Comes First" volt, melyet az EPO az információszolgáltatások terén komolyan is vesz. Néhány újdonság: az EPOLINE szolgáltatások közül a szabadalmi lajstrom (European Patent Register) rekordjain néhány fejlesztés történt; hivatalosan is bejelentették a WebRegPro (az akták adataiban történő változások figyelése) és a WebRegPro MT (két szabadalmi leírás összehasonlítása) programok használatbavételét; az ESPACE LEGAL minden fellebbezési tanács határozatát tartalmazza; az ECLA használható lesz az ECPACENET-en; megújul az EPO honlapja. Ennek filozófiája: "one click away" - három részre osztott képernyő, egy-két kattintással mindenhova el lehet jutni.

EPOLINE konferencia, Nizza, december 3-5.

Az első ilyen EPOLINE napon hivatalunkat középvezetői szintű küldöttség képviselte. A mintegy 400 regisztrált résztvevővel rendezett EPOLINE konferencia nyitóbeszédében az EPO elnöke méltatta az on-line technológiák fontosságát és a fejlesztések eredményeit, majd ezeket a francia hivatal dolgozói bemutatták. Ezt vitaest követte a BBC World Hardtalk műsorvezetőjének közreműködésével.

A konferencia második napján több panelelőadás, műhelymunka és szeminárium kínált részvételi lehetőséget. A témák közül néhány: on-line EP- és PCT-bejelentés; hogyan jelentsünk be európai szabadalmat, milyen eljárási lépésekre van szükség a megadásig; a PCT-bejelentések európai szakaszba léptetése; az EPO bécsi információs szolgáltatásai; a nemzeti hivatalok és az EPOLINE; EPO támogatás a nemzeti hivatalok on-line bejelentési rendszerének kialakításához.

Az EPO 2003 első negyedévére egy demo on-line bejelentési rendszer működtetését ígérte, melyben regisztráció után próbálgatni lehet a bejelentéseket.

EPO Working Party on Litigation (WPL) negyedik ülése, München, december 3-5.

A hivatal részéről megfigyelői minőségben a jogi elnökhelyettes vezette küldöttséggel képviseltettük magunkat.

A WPL harmadik ülésén létrehozott albizottság eddig hat alkalommal ült össze. Az albizottság vezetője beszámolt a két éve folyó munkáról. A kitűzött cél egy opcionális megállapodás és az ún. "common entity" létrehozása. A tervezet szerint kétfokozatú vitarendezési fórumot kellene létrehozni, mellette pedig első fokon eljáró regionális szervek (Regional Division) is felállíthatók. A küldöttségek véleményt nyilvánítottak és elismerően szóltak a megszületett dokumentumokról, melyek azonban további pontosításokat igényelnek.

Az ülés során egyenként megvitatásra kerültek az EPLA (European Patent Litigation Agreement) egyes "problémás" szakaszai [9., 15 (4), 17-18. , 18 (4), 19-21., 39-40., 41 (1), 43 (2), 55 (3), 64 (5), 70., 89., 90., 98. cikk], illetőleg az Európai Szabadalmi Bíróság statútumának tervezete [2., 2 (6), 4 (3), 16 (2), 20 (2), 26 (1), 32., 34-35., 34 (2), 39., 40. cikk].

Megvitatták a FAC (Facultative Advisory Council)-ra vonatkozó két opciót, melyek közül a küldöttségek egyöntetűen a második mellett foglaltak állást. Ennek lényege, hogy a fellebbezési bíróság FAC-ként is működne, a szerződő államoknak pedig lehetőségük lenne arra, hogy az EPLA-tól függetlenül csatlakozzanak ehhez a megállapodáshoz.

Nemzetközi szimpózium az ún. háromoldalú
(ESZH-JPO-USPTO) együttműködés megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából, Bécs, november 7.

Az 1982-ben kezdődött, intézményesített háromoldalú (Európai Szabadalmi Hivatal, USA Szabadalmi és Védjegy Hivatala és Japán Szabadalmi Hivatala közötti) együttműködés - mely nagymértékben befolyásolta a globális szabadalmi együttműködést is - évfordulója alkalmából Bécsben tartott nemzetközi szimpóziumon hivatalunkat a jogi elnökhelyettes képviselte. Jelen voltak a három hivatal korábbi és jelenlegi vezetői, a WIPO képviselői, az EPO AC elnöke, az ipar képviselői és számos nemzeti hivatal vezetője. A találkozó három központi témájaként a három hivatal munkaterve került terítékre.

A szimpózium résztvevői részéről hangoztatott vélemények nem teljes igényű, rövid összegezése:

• az ESZH korábbi elnökhelyettese, Jacques Michel szerint az 1983-ban megfogalmazott célok - nevezetesen a papírmentes kutatás, a szabadalmi hatósági munka automatizálásának elérése, az elektronikus bejelentések lehetővé tétele és elektronikus kezelése, a szabadalmi információ aktív terjesztése, a szabadalmi eljárások összehangolása - lényegében megvalósultak, de van még tennivaló a kutatási és vizsgálati eredmények kölcsönös felhasználása területén;

• Ingo Kober ESZH-elnök az AC ülésén beterjesztett elemzésére ("Mastering the EPO workload") építette fel előadását, szólt a BEST program eredményéről és arról, hogy véleménye szerint az ESZH a hároméves átfutási időt lényegében minden eljárási típus és technikai terület tekintetében teljesíteni tudja; szorgalmazta a szabadalmi bejelentések minőségének javítását és a szabadalmi kockázatelemzés előmozdítását;

• a JPO-tól Shinjiro Ono ismertette a "papírmentes" hivatal kiépítéséhez szükséges információtechnológiai és ügyviteli fejlesztéseket, a japán kormány jelenlegi programjából a kutatási-fejlesztési eredmények szellemi tulajdonként való védelmére irányuló központi törekvést; a háromoldalú együttműködés fő céljaként a globális szabadalmi rendszer kiépítését jelölte meg;

• az USPTO képviselője a szabadalmi bejelentések utóbbi időben megfigyelhető bonyolultságának fokozódására utalt, és a munkaterhelés csökkentésének egyik lehetséges módjaként jelölte meg a külső szakértőkre való támaszkodást a kutatási munkában ("outsourcing search"); szólt egy gyorsított eljárás (12 havi átfutási idővel) bevezetésének tervéről, és a PCT-rendszer távlati céljaként jelölte meg a nemzetközi és nemzeti szakasz fokozatos összeolvadását;

• az AIPLA (Szellemi Tulajdonjogi Szövetség - USA) képviselője a minőségi és hatékonyan kikényszeríthető szabadalmakra helyezte a hangsúlyt; az átfutási időt az elektronikus bejelentések elterjedésével és a szabadalmi eljárás további automatizálásával gondolja rövidebbé tenni.

A rendezvény résztvevői között egyetértés volt abban, hogy ez a háromoldalú együttműködés a szabadalmi területen a nemzetközi fejleményeket meghatározó erő, és úgy tűnik, hogy ez az erő a három nagy hivatalt egyre inkább az erőpolitika irányába fogja mozdítani.

4. Regionális nemzetközi együttműködési tevékenység

Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy és Minta) Hivatalával, OHIM, Alicante

Az első félévi beszámolóban jelzett tendencia - az együttműködési kapcsolatok egyre fokozódó intenzitása és a kapcsolatok mindennapi, "élő" jellegének kidomborodása - 2002 második felére is jellemző volt. Szeptemberben megtartotta első ülését a "Community Design Liaison Meeting", októberben pedig a csatlakozásra jelölt országok iparjogvédelmi hivatalainak vezetői vettek részt szokásos éves találkozójukon. Az OHIM a védjegyszakemberek számára szeptemberben, Alicantéban szemináriumot szervezett a lajstromozást gátló viszonylagos okok és a felszólalási eljárás tárgyában, novemberben az OHIM és az MSZH közös szervezésében a Miskolci Egyetem Továbbképző Intézetében pedig kétnapos szemináriumra került sor az OHIM előadóinak részvételével a közösségi védjegyoltalom témájában. Az októberi alicantei hivatalvezetői megbeszélésen a résztvevők "közfelkiáltással" Budapestet választották a következő Euroforum Trademark and Design rendezvény székhelyéül. Az ezzel kapcsolatos szervezési előmunkálatok 2003 elején kezdődnek, a rendezvény várható időpontja 2003 októbere lesz.

2002 folyamán hivatalunk részéről kijelölésre kerültek azok a munkatársak, akik az MSZH-OHIM együttműködés területén a szakmai együttműködés egyes részintézkedéséért felelős kapcsolattartó személyek.

Az európai csatlakozásra jelölt országok iparjogvédelmi hivatalai vezetőinek harmadik éves találkozója,
Alicante, október 2.

A találkozó elején az OHIM elnöke jelezte, hogy feltehetően ez lesz az utolsó ilyen típusú találkozó, minthogy az OHIM Igazgató Testülete (Administrative Board), továbbá Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága 2003. évi ülésein az EU-hoz 2004-ben csatlakozó országok képviselői megfigyelőként már részt vehetnek. Hivatalunkat ezen az ülésen a jogi elnökhelyettes vezette küldöttség képviselte. A napirendi pontok vitáival kapcsolatban az alábbi összegezést adjuk:

• az OHIM egyik vezetőjének tájékoztatása szerint hamarosan elkészül az EU javaslatát tartalmazó közös álláspont a formatervezési minták közösségi oltalmának a csatlakozó országokra való kiterjesztéséről; magyar részről jeleztük, hogy az acquis screening-je (átvizsgálása) alkalmából a magyar kormány kinyilvánította, hogy ennek irányadó elveiről, feltételeiről tárgyalni kell, sőt célszerű ebben megállapodni, és minél előbb kézhez kapni a csatlakozási szerződés iparjogvédelmi szövegrészeit;

• Javier Ruhas, az OHIM igazgatóhelyettese bemutatta az ún. technikai együttműködés eddigi eredményeit és jövőbeni távlatait, melyet magyar részről mi is méltattunk;

• kiemelkedően fontos napirendi pont volt a csatlakozás további előkészületeire készített OHIM munkaterv, az ún. "Road Map" áttekintése; a jövő feladatainak egyike az OHIM eljárásaiban használt dokumentumok magyar fordításainak - beleértve az EURONICE magyar változatát is - lektorálása az MSZH részéről, amelyet az OHIM hivatalosnak tekint majd;

• a csatlakozási előkészületekbe illeszkedő két személyzeti prog

ram: a csatlakozó államok állampolgárai közül munkatársakat vesznek fel határozott idejű munkavállalásra ("temporary agents"), másrészt a jelenlegi és jövendő tagállamok nemzeti hivatalai szakértőit határozott időtartamra kívánják alkalmazni ("secondment of officials"); összesen 30 fő felvételét tervezik A, B és C kategóriában 2-3 éves időtartamra (megjegyzendő, hogy 2002 decemberétől hivatalunk megadta a szükséges segítséget az OHIM-nak, közreműködve a munkaerő toborzásának meghirdetésében): az OHIM-nál alkalmazni kívánt szakértőkkel kapcsolatban a feltételeket kétoldalú megállapodásban tisztáznák az érintett nemzeti hivatalokkal, a végső döntés joga pedig az OHIM-ot illeti;

• magyar részről ismertettük a formatervezési minták oltalma területén elért jogalkotási és jogharmonizációs eredményeket;

• bemutatásra került a védjegyjogok ütközésének elkerülésére és a rosszhiszemű bejelentések kiszűrésére szolgáló közös adatbázis, az ún. "Trade Mark Consultation System", melyet az OHIM, a TAIEX Hivatala és a nemzeti hivatalok (köztük az MSZH) közösen hozott létre. Részünkről üdvözöltük ennek működésbe lépését, és örömünket fejeztük ki a technikai akadályok elhárítása felett;

• a kormányközi bővítési munkacsoport ülésén előadott magyar javaslat alapján az OHIM előterjesztette a "Bad Faith Case Study"-t a bejelentő rosszhiszeműségének megítélésekor figyelembe veendő szempontokról: küldöttségünk is elismerően szólt ennek az anyagnak a színvonaláról, és jeleztük, hogy készek vagyunk ennek írásbeli véleményezésére;

• az OHIM a nem jogerős határozatok ismertetését is várja a nemzeti hivataloktól a rosszhiszeműségi eseteket tartalmazó gyűjtemények céljaira.

A közösségi formatervezésiminta-oltalommal kapcsolatos első "Liaison Meeting", Alicante, szeptember 23-24.

Az első ilyen témájú együttműködési találkozón a tagállamok, a tagjelölt államok, az Európai Bizottság és a WIPO képviseltette magát. Az MSZH részéről a jogi elnökhelyettes vezette küldöttség vett részt.

Az OHIM elnöke által vezetett ülésen öt nagyobb egység megvitatására került sor: a lajstromozott közösségi formatervezési minta jogi keretei, az OHIM felkészülése a lajstromozott közösségi minta bevezetésére, a közösségi mintaoltalmi rendszer és a nemzeti rendszerek közötti "interface" problémák jogi, technikai és gyakorlati kérdései, az OHIM kapcsolattartó politikájának elemei, továbbá a nem lajstromozott közösségi formatervezési mintával kapcsolatban felmerülő kérdések.

Az ülés során a közösségi mintáról szóló 6/2002/EK rendelet, a Végrehajtási szabályzat és a díjrendelet bemutatását követően ismertetésre kerültek az OHIM e témában kialakított felkészülési stratégiájának elemei, hangsúlyozva azt a célt, hogy lényeges az ügyfélbarát, átlátható és költségtakarékos mintaoltalmi rendszer. Ennek kimunkálása céljából az OHIM együttműködési megállapodást kötött az Európai Bizottsággal, megkezdte egy számítógépes alapú új rendszer - Eurodesign - kialakítását, alkalmazottainak felkészítését és a Vizsgálati útmutató kidolgozását, mely 2004 áprilisára várható. Az OHIM hatástanulmányt készített a közösségi mintaoltalmi rendszer bevezetésére, melyet az ülésen részletesen be is mutattak. Tanulmány készült a bejelentések biztonságos kezelésére is. Az OHIM 2003. január 1-jétől áll készen az első mintaoltalmi bejelentések fogadására.

OHIM-MSZH közös rendezvény a közösségi védjegyről, Miskolc, november 12-13.

Az OHIM három előadója (Ms. Claire Duranton, Mrs. Brigit Filtenborg és Mrs. Ellen Gevers) részvételével, az MSZH szervezési közreműködésével a Miskolci Egyetem Továbbképző Intézetében kétnapos szemináriumra került sor. Az első nap mintegy 80 fős hallgatósága a helyi egyetem diákjaiból, tanáraiból és a helyi vállalkozókból került ki. Az előadások témái érintették az iparjogvédelem alaptárgyait, az európai védjegyoltalom történetét és fejlődését, a közösségi védjegyrendszer jogi kereteit, alapelveit, az OHIM előtti eljárások lényegét, majd gyakorlati esetek bemutatására került sor a közösségivédjegy-bejelentési és -lajstromozási kérdésekről.

A második napon a hallgatói résztvevői kör a magyar magánszektor képviselőiből, a BMGE érdeklődő szakembereiből és az iparjogvédelmi szakma különböző képviselőiből tevődött össze. Az előadások témái: az OHIM felhasználóbarát, áttekinthető és rugalmas eljárásai, a megkülönböztetésre alkalmas megjelölések oltalma az Európai Unióban, a megjelölés közösségi védjegyként való oltalmazásának lehetősége, és a fentiekkel kapcsolatos gyakorlati esetek. Szó esett a közösségi védjegyoltalom versenyképességének fokozásáról és a közösségi védjegyoltalmi rendszer jövőbeni EU-tagállamokra való kiterjesztéséről. A szeminárium zárásaként hasznos beszélgetésekre került sor.

A Visegrádi országok iparjogvédelmi hivatalai vezetőinek négyoldalú találkozója, Prága, november 11.

A Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország iparjogvédelmi hivatalai vezetőinek évente váltakozó helyszínen sorra kerülő konzultatív üléseinek sorában ez volt a tizenkettedik, melyen a hivatali küldöttségeket elnökök vezették.

Az ülésen a küldöttségek vezetői tájékoztatták egymást az Egerben tartott 11. ülés óta végzett főbb tevékenységeikről, beszámoltak új iparjogvédelmi jogszabályaikról, új szervezeti és infrastrukturális intézkedéseikről.

Minthogy két hivatal - a cseh és a szlovák - 2002. július 1-jétől az Európai Szabadalmi Szervezet teljes jogú tagja, a magyar és a lengyel hivatal pedig 2003. január 1-jével válik azzá, a résztvevők között hasznos véleménycsere folyt a már megkezdődött és az elkövetkezendő tagság kapcsán megtett és majd szükségessé váló intézkedésekről.

A négy hivatal vezetője megvitatta az OHIM hivatalvezetői ülésén, 2002 októberében megtartott találkozó teendőit, a szakemberek toborzásának megteendő lépéseit és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Véleménycsere folyt a négy ország iparjogvédelmi hivatala és az országok egyéb vállalatai és intézményei közötti kapcsolatok fejlesztéséről, az országok iparjogvédelmi tudatossága fejlesztésének lehetőségeiről.

A hivatalvezetők véleménye szerint az ilyen típusú találkozó a jövőben is haszonnal jár minden részt vevő ország számára.

5. A TRIPS-egyezmény végrehajtása

A TRIPS Tanács ülései,
Genf, július 24-25, szeptember 17-20 és november 25-28.

Az első két ülés célja a közegészségügyről és a TRIPS-egyezményről szóló Dohai nyilatkozat alapján a fejlődő országok gyógyszerekhez való hozzáférése szellemi tulajdoni kérdéseinek megvitatása, a Dohai nyilatkozatban foglalt felhatalmazás alapján a földrajzi megjelölésekkel összefüggő (23.4 és 24.2 cikkek) munka folytatása, a TRIPS- és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény közötti kapcsolat vizsgálata, továbbá a 64.3 cikk szerinti "non-violation" alapon indítható vitarendezési eljárások jogalapjainak, illetőleg alkalmazhatóságának további vizsgálata volt. A magyar küldöttséget a WTO melletti misszió első titkára, továbbá az MSZH osztályvezetői szintű küldöttsége alkotta.

November 27-én került sor a TRIPS Tanács harmadik különleges ülésére, melyen három napirendi pont szerepelt: a borokhoz és égetett szeszekhez kapcsolódó földrajzi árujelzők multilaterális és regisztrációs rendszere, a nemzetközi szervezetek megfigyelői státusza és egyéb kérdések. Nem készült el a témához kapcsolódó és a szeptemberi ülésen tervbe vett munkaanyag. Az ülés elnöke javasolta, hogy a 2003. évre tervezett három különleges ülés időpontja lehetőség szerint legyen összhangban a WIPO Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottsága (SCT) üléseivel, hogy az érdemi munka az iparjogvédelmi szakemberek részvétele útján is biztosítva legyen.

6. Kétoldalú hivatalközi együttműködési tevékenység

Az év második felében is tovább folyt az év elején stratégiai szempontok alapján megtervezett és a hivatal sokoldalú nemzetközi rendezvényeivel összhangba hozott kétoldalú hivatalközi látogatások és fogadások eseménysorozata.

Ebben az időszakban hivatalunkba látogatott a román, a finn, a moldáv és a dán szabadalmi hivatal elnöke által vezetett küldöttség, valamint egy román szakemberküldöttség.

A továbbiak során időrendi sorrendben felidézzük a kapcsolatok szintentartására és az új kapcsolatok kialakítására szolgáló tárgyalások néhány főbb jellemzőjét és eredményét.

A Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM)
főigazgatójának látogatása (Eger, augusztus)
és román szakemberek látogatása a Magyar Szabadalmi Hivatalban (november)

Az évente megrendezésre kerülő vezetői szintű találkozók legutóbbi fordulóján széles körű véleménycsere folyt az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatáról és az ahhoz való csatlakozásról, a közösségi védjegy- és mintaoltalmi rendszer jelenlegi helyzetéről, az elektronikus bejelentésekről, a WIPO szervezeti reformjának jelenleg lezárult fejezetéről. Magyar és román részről is ismertetésre kerültek az új iparjogvédelmi jogszabályok létrehozására irányuló lépések és az új szervezeti fejlemények, a magyar hivatal elnöke pedig ismertette a hivatal új fejlesztéseit. Szó esett a PRECES és a TRACES projektek jövőjéről és a két hivatal közötti szakembercserék terén szóba jövő új területekről.

Ez utóbbi vonatkozásban 2002 novemberében román szakemberek küldöttsége tanulmányozta a hivatalban a SAP-rendszer működését és a programozás folyamatait, a hivatal nyomdai és kiadói tevékenységét, részletesen megismerkedve a digitális nyomda ténykedésével.

A Finn Nemzeti Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal
főigazgatójának látogatása az MSZH-ban, október 15.

Az utóbbi években csupán szakemberi szinten megvalósult hivatalközi találkozók után a Budapesti Szerződés 25. évfordulója alkalmából Budapesten tartott WIPO-MSZH szimpózium levezetőelnöki feladata mellett hivatalunkban látogatást tett Matti Enäjärvi főigazgató.

A vendég számára hivatalunk tájékoztatást adott a magyar szellemi tulajdoni kultúra, a hivatali vizsgálati munka és infrastruktúra, az iparjogvédelmi tudatosság fokozásának területeiről és módszereiről, bemutatva a magyar statisztikai adatokat, a hivatali automatizációs rendszert és a hivatalban történt legújabb fejlesztéseket, köztük az átszervezett ügyfélszolgálatot is. A vendég informálódott a magyar szabadalmi rendszer európai rendszerbe való integrálódására vonatkozóan a Parlament elé terjesztett törvénycsomagról, az Európai Szabadalmi Egyezményhez és az Európai Unióhoz való várható magyar csatlakozás előkészületeiről. A két hivatal vezetője megállapodott a kétoldalú együttműködés kiszélesítéséről, az 1985-ben aláírt kétoldalú hivatalközi együttműködési megállapodás megújításáról és 2003-ban hivatali szakértők kölcsönös cserelátogatásáról.

A Moldáv Iparjogvédelmi Hivatal főigazgatója által
vezetett küldöttség látogatása az MSZH-ban, október 16.

A 2002 októberében, Budapesten sorra került WIPO- MSZH biotechnológiai tárgyú szimpóziumon is részt vett moldáv hivatali küldöttség - melyet Nikolai Taran vezetett - kétoldalú megbeszélést folytatott hivatalunk elnökével, megismerkedett hivatalunk tevékenységével, infrastruktúrájával, a hivatal vizsgálati munkájával és az ezt segítő számítógépes rendszerrel, a szabadalmi tudatosság növelésének Magyarországon alkalmazott módszereivel és lehetőségeivel, a hivatal számára kormányzati feladatként kitűzött iparjogvédelmi oktatás megszervezésének eredményeivel. Elvi megállapodás született a magyar-moldáv iparjogvédelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről.

A Dán Szabadalmi és Védjegy Hivatal főigazgatójának és helyettesének látogatása az MSZH-ban, november 4-6.

Első alkalommal látogatta meg hivatalunkat vezetői szintű dán küldöttség. A Mogens Kring elnökkel tartott megbeszélések tárgya és célja magyar részről elsősorban a dán, EU-tagállamként, továbbá ESZE-tagállamként szerzett tapasztalatok megismerése, és a két hivatal közötti jövőbeni együttműködés körvonalazása volt.

A dán vendégek beszámoltak a dán ESZE-csatlakozás első éveiben szerzett tapasztalatokról, statisztikákról, tendenciákról. Az európai szabadalmi rendszerben való részvétel értékelése kapcsán a dán hivatal vezetőinek véleménye szerint szükség van magas színvonalon működő nemzeti hivatalokra. Dán értékelés szerint a közösségi szabadalom kapcsán nyitva álló négy fő kérdésben (nyelvi kérdés, bírósági fórumrendszer, a tagállamok között a bevételek elosztása és a nemzeti hivatalok szerepe) még mindig nem történt áttörés. A dán küldöttség bemutatta az innováció elvi irányítása és elősegítése érdekében létrehozott dán eszközrendszert és annak résztvevőit, továbbá a találmányok sikerének értékelésére kialakított dán programot és szolgáltatást ("IP Score"). A dán főigazgató informálisan meghívta hivatalunk elnökét koppenhágai látogatásra.

Európa meghódítja a világhálót?

Az elmúlt év az internetes társadalom szempontjából eseménydúsnak volt mondható. Vajon mit tartogat számunkra e téren 2003? Minden jel arra mutat, hogy az európai kontinens kezdeményezéseit idén különösen érdemes lesz figyelemmel kísérni. A hét új, általános felső szintű domén bevezetése 2001-2002-ben, valamint az .us domén 2002-ben bekövetkezett jelentős mértékű megreformálása után az internetes világ következő hasonlóan fontos eseményét előreláthatóan az .eu domén bevezetése jelenti majd, amely a tervek szerint 2003 folyamán lép életbe. Fontos kiemelni, hogy az új domén nem az általános felső szintű domének (generic Top Level Domain - gTLD), hanem az országkódokhoz kapcsolódó felső szintű domének (country code Top Level Domain - ccTLD) körét bővíti majd. Ezzel egyben megszületik az első regionális internetes azonosító kód. A tervek szerint a domén alatt az Európai Unióbeli lak-, illetve székhellyel rendelkező magánszemélyek, szervezetek és vállalatok egyaránt regisztrálhatnak internetes elérhetőségi címeket. A remények szerint az .eu bevezetése hozzájárul majd az európai internetes hálózat fejlődéséhez, valamint az európai elektronikus kereskedelem és a virtuális piac fellendítéséhez.

Az .eu tartomány kialakításához egy 2002 áprilisában elfogadott európai közösségi jogszabály, az Európai Parlament és Tanács az .eu felső szintű domén bevezetéséről szóló rendelete (a továbbiakban: "rendelet") nyújt alapot,^* amelynek létrejötte egy hosszabb folyamat eredménye. Valójában az .eu domén története 1999-ig nyúlik vissza, amikor az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy az hozza meg a szükséges intézkedéseket az új, felső szintű európai domén kialakításához. Ennek következményeként a Bizottság 2000. február 2-án munkaanyagot tett közzé, amelyet 2000 márciusáig lehetett véleményezni. A több mint 90 beérkezett hozzászólás figyelembevételével 2000 júliusában a Bizottság egy, a tartomány kialakításához szükséges lépéseket tartalmazó közleményt terjesztett a Tanács és az Európai Parlament elé, majd pár hónappal később egy másik közleményében javaslatot tett az erre vonatkozó rendelet szövegére. Az Európai Parlament 2001. július 3-ai plenáris ülésén megvitatta a javaslatot, és azzal kapcsolatban bizonyos módosításokat indítványozott. A végleges rendeletet hosszas viták után a Parlament és a Tanács 2002. április 22-én fogadta el.

Az .eu felső szintű domén bevezetéséről szóló rendelet célja, hogy megteremtse a domén bevezetéséhez szükséges feltételeket, intézkedjen a domén kezeléséért felelős szervezet kiválasztását illetően, és meghatározza az e tekintetben alkalmazandó általános szabályokat. A felsorolt célok kivitelezéséhez fűződő feladatok egy részét a Bizottság az elmúlt évben teljesítette, azonban a legtöbb fontos lépést 2003-ra ütemezték.

A domén kezelését végző szervezet ("Registry") kiválasztása még nem történt meg, azonban befejeződött már a kiválasztás kritériumainak kidolgozása, továbbá elkészült a szervezet és a Bizottság között megkötendő szerződés tervezete. E tervezet, valamint az .eu tartomány kezelésére pályázni kívánó szervezeteknek szóló felhívás az Európai Közösségek hivatalos lapjának 2002. szeptember 3-ai számában jelent meg. A felhívásra, amely az .eu domén bevezetéséről szóló rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nonprofit szervezeteknek szólt, 2002. október 25-éig lehetett jelentkezni. Jelen pillanatban konzultációs időszak folyik, az .eu kezelését végző szervezet kiválasztását illetően a Bizottság hamarosan, várhatóan ez év februárjában hoz határozatot. A kiválasztással kapcsolatos részletek, egyéb információk csak a döntést követően kerülnek nyilvánosságra. A döntésről az .eu domén kiutalásáért felelős ICANN-t is tájékoztatják, amely - elsősorban a kiválasztott szervezettel megkötendő szerződésen keresztül - aktívan közreműködik a domén bevezetésében. A rendelet részletesen meghatározza a domén kezelését végző szervezet jellemzőit, valamint kötelezettségeit. A kiválasztott szervezet feladata lesz, hogy megszervezze, irányítsa és kezelje az .eu felső szintű domént. Ugyanez a szervezet felelős a doménnevek .eu alatt történő regisztrálásáért, azonban a regisztráció közvetlenül nem, hanem kizárólag a "Registry" által akkreditált regisztrációs szervezeteken keresztül lesz lehetséges. A rendeletnek megfelelően a domént kezelő szervezet biztosítja az .eu alatt bejegyzett doménnevek adatbázisának integritását, és szerephez jut továbbá a regisztrációk kapcsán felmerülő vitás helyzetek rendezésében is.

A szervezet a rendeletben foglaltaknak megfelelően kidolgozott szabályok szerint működik. A rendelet 5. §-a előírja ugyanis a Bizottság számára, hogy az keretszabályokat, irányelveket dolgozzon ki az .eu domén bevezetésével, illetve a doménnevek regisztrációjával kapcsolatban. Ami e szabályokat illeti, eddig mindössze az 5. § (2) bekezdésében előírt notifikáció valósult meg, amelynek értelmében a tagállamok listákat állítottak össze és tettek közzé bizonyos széles körben elismert, földrajzi és geopolitikai vonatkozású nevekről, amelyeket vagy egyáltalán nem, vagy kizárólag második szintű doménnévként lehet regisztrálni. Ez az intézkedés megoldást nyújthat bizonyos doménnevekkel kapcsolatos igen aktuális problémákra, amelyekre a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) az elmúlt évben különös hangsúlyt fektetett. A WIPO a második doménnév eljárásának beindítása óta aktívan foglalkozik a nemzetközi szabadnevek, a nemzetközi szervezetek neveinek, a személynevek, a földrajzi árujelzők, valamint a kereskedelmi nevek rosszhiszemű doménnév-regisztrációkkal szembeni védelmével. Az európai tagállamok által összeállított, fent említett listák egyes megjelölések doménnévként való regisztrálásának kizárásával, illetve korlátozásával számos vita kialakulásának vehetik elejét.

A rendelet 5. §-ában felsorolt követendő irányelvek közül hátra van még az .eu domén bevezetésére és működésére vonatkozó, valamint az .eu domén alá történő regisztrációs eljárást érintő szabályok kidolgozása. Ezek közé tartoznak többek között a vitarendezés szabályai, a rosszhiszemű regisztrálásra vonatkozó rendelkezések és a szellemi tulajdonjogok tekintetében irányadó szabályok. A rosszhiszemű regisztrációk elkerülése végett, a korábbi tapasztalatok alapján és az új felső színtű domének közelmúltban történt bevezetésénél kialakult gyakorlatot követve az .eu tartomány bevezetése egy átmeneti időszakkal kezdődne, amely alatt egyes nevek bejegyezhetősége bizonyos korábbi jogok jogosultjai, valamint állami szervek részére lenne fenntartva. A védjegytulajdonosok számára ez a szabály különös jelentőséggel bír, mivel ennek köszönhetően elkerülhetik, hogy más személyek védjegyüket jogtalanul doménnévként regisztrálhassák az .eu domén alatt. A keretszabályok kidolgozása a tagállamokkal, illetve a domént működtető szervezettel való konzultálást követően kezdődhet meg.

Amint ez a fentiekből kitűnik, az új európai domén tervének megvalósítása, bár jó irányba halad, még korántsem ért véget. A hátralévő számos feladat közül a soron következő lépés - amelytől az .eu bevezetése talán a leginkább függ - a domént működtető szervezet kiválasztása. Természetesen ameddig az erre vonatkozó döntés nem születik meg, európai azonosító kóddal jelölt doménnevek regisztrációjára nincs lehetőség. Ugyanakkor az interneten egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hirdetésekkel, amelyekben doménnevek regisztrálásával foglalkozó cégek előzetes bejegyzési lehetőséget kínálnak fel az .eu domén alá. Valójában általában arról van szó, hogy egy bizonyos összeg ellenében a kiválasztott doménnevet a rendszer beindulásáig, amíg a tényleges regisztráció lehetségessé nem válik, felteszik egy várólistára. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Bizottság kifejezetten óva int az előzetes regisztrációt ígérő szervezetek ilyen típusú szolgáltatásainak igénybevételétől. Az ajánlat minden bizonnyal kecsegtetőnek tűnik azok számára, akiknek fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy elsőként regisztrálhassanak egy adott nevet, azonban a körülményekre tekintettel nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb stratégia. Mivel a domént kezelő szervezet kiválasztása, illetve a regisztrációs irányelvek kidolgozása még nem történt meg, pontos szabályok hiányában az előzetes regisztrációra vonatkozó hirdetések nem tűnnek tökéletesen megbízhatóknak. Remélhetőleg azonban ezekre a nélkülözhetetlen lépésekre hamarosan sor kerül. A domént kezelő szervezetet megalakító, rövid időn belül megszületendő döntés várhatóan hozzájárul a bizonytalanságok eloszlatásához, és lehetővé teszi, hogy az internetes világ számára a 2003. év valószínűleg egyik legjelentősebb eseménye minél előbb bekövetkezhessen.

Dr. Cserba Veronika

A közös jogkezelő szervezetek 2003. évi jogdíjközleményei

1. A nemzeti kulturális örökség minisztere 2002. december 20-án jóváhagyta a közös jogkezelő szervezetek 2003. évi következő jogdíjközleményeit (közzétéve a Magyar Közlöny 2003/162. számában).

• A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) közleménye:

• az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért, rádió- vagy televízióműsorok egyidejű, változatlan, a nyilvánossághoz történő továbbközvetítéséért, valamint a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek, jeleneteik vagy keresztmetszeteik kivételével az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért fizetendő szerzői díjakról;

• a 2003. évre megállapított mechanikai minimum jogdíjakról;

• a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról a 2003. évre.

• A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület díjszabása.

• A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és a felhasználások egyéb feltételeiről.

• A MAHASZ jogdíjközleménye a hangfelvételek nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért fizetendő hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és a felhasználások egyéb feltételeiről.

• Az MSZSZ-EJI jogdíjközleménye a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezése feltételeiről.

• Az MSZSZ-EJI jogdíjközleménye az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeiről.

• A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon történő többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról.

• A FilmJUS, Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogdíjközleménye az audiovizuális művek egyes nyilvános előadással történő felhasználása után fizetendő jogdíjak tárgyában.

• A FilmJUS, Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogdíjközleménye audiovizuális művek sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíjak tárgyában.

Dr. Kiss Zoltán

Megújultak a szakértői testületeket szabályozó jogszabályok

2003. január 1-jén lépett hatályba a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről. A jogszabály korszerűen újraszabályozta az iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben szakértői vélemény adására jogosult Találmányi Szakértői Testület elnevezését, ügykörét és eljárásrendjét, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló (többször módosított) 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) vonatkozó módosításával összhangban.

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (ISZT) az igazságügyi szakértői intézményektől független szervezet, az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki rá. Az ISZT szakvéleményt ad egyfelől a bíróságok és más hatóságok megkeresésére iparjogvédelmi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben, másfelől megbízás alapján, az érdekeltek felkérésére, iparjogvédelmi kérdésekben peren kívül is. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a rendelet meghatározza, mely ügyeket kell iparjogvédelmi ügyeknek tekinteni. Hasonlóan a Szerzői Jogi Szakértő Testülethez (SZJSZT), a jogszabály az Iparjogvédelmi Szakértői Testülettel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is az MSZH-ra bízza. Az ISZT tagjait, elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter nevezi ki, az MSZH elnökének javaslatára.

A szakértői tanács (eljáró tanács) ülései nem nyilvánosak, a szakvélemény kialakítása a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján, azok megvitatásával történik. Az ülésről jegyzőkönyv készül. Ha az ISZT bíróság vagy hatóság megkeresésére készíti el szakértői véleményét, a rendelet mellékletében meghatározott alapdíj vagy pótdíj számítható fel. Ezt a díjat a szakértői testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja. Megbízás alapján történő véleményadás esetén a megbízás visszaigazolásában kell megjelölni az eset körülményeinek figyelembevételével megállapított díjösszeget.

A rendelet két helyen módosította a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet. Az egyik módosítás az SZJSZT ügykörét érinti, szoros összefüggésben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek a 2001. évi LXXVII. törvénnyel történő módosításával. Eszerint: szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita. A másik módosítás az 1999-ben megállapított szakértői díjtételeket igazítja az elmúlt években bekövetkezett inflációhoz. Ez a díjszabás megegyezik az ISZT eljárására megállapított díjakkal, amelyek a következők:

A szakértői vélemény alapdíja:

- háromtagú tanács esetén 150 000 Ft;

- öttagú tanács esetén 237 500 Ft.

A további ülések pótdíja:

- háromtagú tanács esetén 90 000 Ft;

- öttagú tanács esetén 125 000 Ft.

Dr. Kiss Zoltán

Lábjegyzet:

* Regulation (EC) No. 733/2002 of the European Parliament and of the Council of 22 April 2002 on the Implementation of the .eu top level domain.