Szemle - 2003. 04.

A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2002. évről

I. A szellemitulajdon-védelmi jogszabályok előkészítése
II. Iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások
III. Központi iparjogvédelmi és szerzői jogi tájékoztatási és oktatási tevékenység
IV. Iparjogvédelmi informatikai fejlesztés és üzemeltetés
V. Az iparjogvédelmi és szerzői jogi kultúra fejlesztése, ügyfélszolgálat
VI. Nemzetközi szellemitulajdon-védelmi tevékenység
VII. Gazdálkodási, igazgatási és humánpolitikai tevékenység
Szabadalmi trendelemzés - 2002

I. A SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉSE

Általános érvénnyel elmondható, hogy 2002-ben a kodifikációs munka elsősorban az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozással kapcsolatos feladatok elvégzését célozta, illetve a szabadalmi jogi területen kitűzött jogalkotási feladatok teljesülésére irányult.

1. Előkészítésre került a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. (Szt.) módosítása, amely a következő célok elérésére irányult:

• az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó, az Európai Szabadalmi Egyezmény rendszerébe való illeszkedéshez szükséges szabályok (illeszkedési szabályok) megteremtése;

• a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez kapcsolódó, hasonló természetű illeszkedési szabályok törvényi szintre emelése és korszerűsítése;

• az európai közösségi joggal való összhang megteremtéséhez szükséges módosítások elvégzése; ezen belül különösképpen a biotechnológiai találmányokra vonatkozó közösségi irányelvhez való igazodás igényelt számottevő, nagyobb terjedelmű módosításokat;

• a növényfajták oltalmának újraszabályozása, összeegyeztetve az Szt.-t az UPOV-egyezmény 1991. évi szövegével és (szükség szerint) az európai közösségi növényfajta-oltalmi rendszerrel;

• a szabadalmi jogot is érintő új (pl. hazánk NATO-tagságával összefüggő) nemzetközi kötelezettségeinkkel való összhang biztosítása.

A törvényjavaslatot az Országgyűlés október 24-én fogadta el. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény 2003. január 1-jén lépett hatályba.

2. Az új törvény hatálybalépésének feltételeként a hivatal gondoskodott az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozat [54/2002. (IX. 13.) OGY határozat] alapján a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál (erre október 28-án került sor), valamint az UPOV-egyezmény 1991-es szövegéhez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozat [56/2002. (IX. 13.) OGY határozat] alapján az UPOV főtitkáránál a csatlakozási okmány letétbe helyezéséről (erre december 1-jén került sor). E letétbe helyezések alapján a két egyezményhez való csatlakozás - összhangban az ahhoz kapcsolódó törvényi rendelkezésekkel - 2003. január 1-jén lépett hatályba.

3. Az Szt. módosítása mellett a hivatal számos rendeleti szintű jogszabály előkészítésében vett részt. Az Szt.-t módosító törvény felhatalmazása alapján elkészült a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet.

4. Szintén az Szt.-t módosító törvény felhatalmazása alapján született meg az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetének és működési rendjének részletes szabályairól szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet. A rendelet alapján a testület megújításának 2003. március végéig kell megtörténnie.

5. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásból, illetve egyéb nemzetközi egyezményből fakadó kötelezettségnek eleget téve előkészítésre került több nemzetközi egyezménynek törvényben, illetve bizonyos nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó (alacsonyabb szintű) jogszabályoknak rendeletben való kihirdetése. Így megszületett:

• az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2002. évi L. törvény;

• az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény;

• a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szövegének kihirdetéséről szóló 34/2002. (XII. 25.) IM rendelet;

• az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) Végrehajtási Szabályzatának kihirdetéséről szóló 22/2002. (XII. 13.) IM rendelet;

• a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés Végrehajtási Szabályzatának kihirdetéséről szóló 21/2002. (XII. 13.) IM rendelet;

• az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) Díjszabályzatának kihirdetéséről szóló 45/2002. (XII. 28.) GKM rendelet.

A rendeletek 2003. január 1-jén léptek hatályba.

6. Fontos kodifikációs lépés volt a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 42/2002. (XII. 28.) GKM rendelet megalkotása. A módosítás szabályozza az Szt. módosítás alapján 2003. január 1-jétől életbe lépő új eljárások díjait (így például az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal kapcsolatos eljárások díjait, valamint a növényfajtákra vonatkozó díjakat). A régi eljárások díjtételeiben átlagosan 9,8%-os emelés valósult meg. Fontos változtatása az új díjrendeletnek továbbá, hogy a fenntartási díjak esetében a négyéves díjsávokat kétéves díjsávok váltják fel.

7. Elkészült továbbá az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról szóló GKM rendelet tervezete; folyamatban van a rendelet véglegesítése.

8. Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt szükséges jogharmonizációs feladatok végrehajtásának részeként elkészült a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló előterjesztés, a 2003. év elejére várható a törvényjavaslat országgyűlési vitája.

II. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ÉS ELJÁRÁSOK

A nemzeti úton benyújtott iparjogvédelmi bejelentések oltalmi formák (szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, földrajzi árujelző) szerinti megoszlásánál a 2002. évben - elsősorban a védjegybejelentések számának csökkenése, valamint a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján benyújtott nemzetközi bejelentésekből nemzeti szakaszba lépő szabadalmi bejelentések fokozatosan növekvő száma miatt - a nemzeti szabadalmi bejelentések száma (5906) csaknem azonos a védjegybejelentésekével (5944). Ez a két oltalmi forma továbbra is kiemelkedik a többi iparjogvédelmi kategória közül, és együttesen a nemzeti bejelentések több, mint 93%-át testesíti meg. Földrajzi árujelzővel kapcsolatban ugyanakkor mindössze két bejelentés érkezett a hivatalhoz 2002-ben.

A nemzeti bejelentések oltalmi formák szerinti megoszlása a 2002. évben

A nemzetközi együttműködések keretén belül a Magyarországot megjelölő bejelentések száma évről évre növekszik. Ez a növekedés a PCT keretében benyújtott, hazánkat is megjelölő szabadalmi bejelentések számának folyamatos növekedéséből adódik. A Hágai Megállapodás alapján benyújtott, Magyarországot megjelölő ipariminta-bejelentések (formatervezésiminta-bejelentések) és a Madridi Megállapodás alapján benyújtott, hazánkat megjelölő védjegybejelentések száma a 2001. évi bejelentési adatokéhoz hasonlóan alakult.

A nemzetközi bejelentések oltalmi formák szerinti megoszlása a 2002. évben

A) Szabadalmi hatósági tevékenység

A hazai piac iránt továbbra is élénk érdeklődést mutattak a külföldi szabadalmi bejelentők a 2002. évben. A bejelentéseket elsősorban a PCT-eljárás keretében nyújtották be, az ilyen típusú eljárás során közel 90 000 bejelentésben jelölték meg Magyarországot.

A nemzetközi bejelentések magyar nemzeti szakaszba léptetésére vonatkozóan 4579 kérelem érkezett a hivatalhoz, ami a 2001. évi kérelmek számához viszonyítva mintegy 17%-os növekedést mutat.

A nemzeti úton benyújtott külföldi bejelentések száma az elmúlt évekhez hasonlóan tovább csökkent. Ennek oka nem a hazánk iránt megmutatkozó kisebb érdeklődés, hanem az az általános, az egész világon megmutatkozó tendencia, hogy a bejelentők egyetlen bejelentéssel kívánnak, gazdasági érdeküknek megfelelően, több országban oltalmat szerezni, ezért bejelentésüket elsősorban a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködés keretében nyújtják be.

A hazai bejelentések számának növekedése az elmúlt évben megtorpant, a hazai bejelentések száma közel 10%-kal csökkent a 2001. évhez viszonyítva. Mind az egyéni, mind az intézményi bejelentőktől kevesebb bejelentés érkezett, ami továbbra is jelzi, hogy a ráfordítások növelése mellett szükség van az iparjogvédelmi tudatosság erősítésére a hazai tudomány- és a technológiapolitika és az innovációs versenyképesség szolgálatába állítható eszközök elsajátításához, valamint használatuk ösztönzéséhez.

A szabadalmi bejelentések száma a bejelentések eredete szerint (1998-2002)

Nemzeti úton tett bejelentések	1998	1999	2000	2001	2002
Hazai bejelentések	694	727	810	919	842
Nemzeti úton benyújtott külföldi bejelentések	899	779	734	610	485
PCT- megjelölések	37 035	43 407	61 018	83 021	89 327*
A korábbi PCT-megjelölésekből eredő tényleges nemzeti eljárási kérelmek	2 565	3 001	3 339	3 922	4 579
A szabadalmi bejelentések száma	4 158	4 507	4 880	5 451	5 906

A szabadalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint (1998-2002)

Nemzeti bejelentések eredete	1998	1999	2000	2001	2002
Hazai	694	727	810	919	842
Külföldi	3464	3780	4070	4532	5064
Összes bejelentés	4158	4507	4880	5451	5906

 

A szabadalmi bejelentések műszaki szakterületi megoszlását továbbra is a "vegyészeti területeken" benyújtott élénk bejelentői aktivitás jellemzi. A 2002. évben benyújtott 5906 szabadalmi bejelentésből 4469 szabadalmi bejelentés szakterületi megoszlása értékelhető. További 1437 ügyben a PCT-eljárás keretében a bejelentők benyújtották kérelmüket a nemzeti szakasz megindítására, de ezek az eljárások a jogszabályváltozás következtében csak 2003-ban értékelhetőek műszaki szakterületek szerint.

A 2002. évben folytatódott az ún. BEST-rendszerben ("újdonságkutatás + elbírálás") végzett szabadalmi elbírálói tevékenység. A szabadalmi elbírálók által elvégzett 4594 saját újdonságkutatás mintegy 16%-kal haladta meg a 2001. évi teljesítményt, az összes újdonságkutatás száma pedig közel 4%-kal volt magasabb az előző évinél.

Szabadalmi bejelentések megoszlása szakterületek szerint (2001-2002)

Szakterület	Új bejelentések
	2001	2002
Építő- és könnyűipar	782	630
Gépészet	551	555
Villamosság és fizika	680	428
Gyógyszeripar	1493	1208
Vegyipar és biotechnológia	969	820
Mezőgazdaság és fajtaoltalom	976	867
Összesen	5451	4469*

* A teljes bejelentéstömeg 75%-os szakterületi feldolgozottságának adatai

	Újdonságkutatás
	Belső	Külső	%
2000	3981	399	10
2001	3962	567	14
2002	4594	333	7

A hatályos jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a szabadalmi elbírálók az év folyamán 3732 szabadalmi bejelentés közzétételéről intézkedtek. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben - a korábbi szerkesztési előkészületek alapján - 2002. évben 5277 szabadalmi bejelentés közzétételére került sor.

A tanácsi ügyek intézésében az év során fennakadás nem volt. A 2002. évben 15 tanácsban intézett ügy zárult le, míg 8 új tanácsi ügy indult.

A szabadalmi bejelentéseknek az előzőekben bemutatott, egyre növekvő számából következően, változatlan elbírálói kapacitás mellett, annak ellenére, hogy a 2002. év volt az első olyan esztendő, amelyben az előző években felvett új munkatársak betanításába fektetett energia már megtérült, a folyamatban lévő ügyek száma továbbra is növekszik.

Szabadalomengedélyezési adatok (1998-2002)

	1998	1999	2000	2001	2002
Megadott szabadalmak	1 371	1 995	1 627	1 306	1 555
Elutasított bejelentések	713	526	340	293	215
Megszűnt bejelentések	1 360	1 398	1 688	1 882	2 590
Befejezett bejelentések	3 444	3 919	3 655	3 481	4 360
Folyamatban lévő bejelentések	12 754	13 304	14 773	17 187	19 288
Érvényben lévő szabadalmak	11 013	11 418	11 084	10 927	10 784

A 2002. évben a megadott szabadalmak aránya az összes befejezett ügy mintegy 36%-át tette ki. Ez 2%-kal kevesebb a megelőző évinél, de abszolút értékben a megadott szabadalmak száma emelkedett. Egyre több, az 1995. évi XXXIII. törvény alapján benyújtott ügy fejeződik be, ahol az elutasítások korábbi szerepét lényegében a megszűnések veszik át.

A "munkamérleg" szempontjából vizsgálva a szabadalmi hatósági tevékenységet az 5906, 2002. évben benyújtott szabadalmi bejelentéssel szemben a befejezett ügyek száma 4360 volt.

Szabadalomengedélyezési adatok szakterületek szerinti bontásban

Szakterület	A megadott szabadalmak aránya (%)	Összes befejezés	Engedélyezés	Elutasítás	Megszűnés
Építő- és könnyűipar	39	727	284	25	418
Gépészet	45	635	288	15	332
Gyógyszeripar	32	807	258	83	466
Mezőgazdaság és fajtaoltalom	28	867	245	30	592
Vegyipar és biotechnológia	40	732	296	49	387
Villamosság és fizika	31	592	184	13	395
Szabadalmi terület összesen	36	4360	1555	215	2590

B) Használatiminta-oltalmi és formatervezésiminta-oltalmi hatósági tevékenység

A 2002. évben 351 használatiminta-oltalmi engedélyezési eljárás indult, ami az előző évhez képest 10%-os növekedést mutat, és egyben az elmúlt 5 év második legnagyobb éves bejelentői aktivitását tükrözi. A bejelentések 95%-ban hazai bejelentőktől származnak, külföldiek csak 22 bejelentés esetében vették igénybe ezt az oltalmi formát. Az év során 375 bejelentési eljárás zárult le, amelyből 237 az engedélyezés, 9 az elutasítás és 129 a visszavonás. A tanácsi ügyek terén 8 megsemmisítési kérelem és 2 nemleges megállapítási kérelem érkezett, ugyanakkor 8 megsemmisítési és 2 nemleges megállapítási eljárás zárult le.

Használatiminta-oltalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint (1998-2002)

Bejelentések eredete	1998	1999	2000	2001	2002
Hazai	291	301	331	304	329
Külföldi	27	23	39	22	22
Összes bejelentés	318	324	370	326	351

Használatiminta-oltalmi engedélyezési adatok (1998-2002)

	1998	1999	2000	2001	2002
Megadott használati mintaoltalmak	197	213	238	256	237
Elutasított bejelentések	39	19	44	32	9
Megszűnt bejelentések	65	67	104	146	129
Befejezett bejelentések	301	299	386	434	375
Folyamatban lévő bejelentések	245	280	282	196	192

A 2002. január 1-jén hatályba lépett új, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény alapján benyújtott 444 új, nemzeti formatervezésiminta-oltalmi bejelentés közel 1200 mintát foglal magában. Így elmondható, hogy bár a bejelentésszám csökkent a korábbi évekhez viszonyítva, a minták számát tekintve jelentős növekedés tapasztalható. Az oltalmazni kívánt minták számának megduplázódása azt mutatja, hogy az év elején hatályba lépett formatervezésiminta-oltalmi törvény igazolta az elvárásokat, azaz új lendületet adott a szellemitulajdon-védelem ezen területének.

A befejezések száma összhangban van az új bejelentések számával. A 2002. évben összesen 507 ügyben fejeződött be az eljárás, ebből 81 ügyben már az új törvény rendelkezései alapján jártak el az elbírálók. A benyújtott és a befejezett ügyek egyensúlya hosszabb távon stabil átfutási időt és optimális folyamatban lévő ügyszámot eredményez. 2002-ben összesen egy megsemmisítési kérelem érkezett, amely meglepően alacsony, de nem lehet belőle hosszabb távú tendenciákra következtetni.

Az év során 5 megsemmisítési és 1 nemleges megállapítási ügyben zárult le az eljárás, ezzel pillanatnyilag nincs folyamatban lévő tanácsi ügy ebben az oltalmi formában.

A beérkezett nemzetközi formatervezésiminta-bejelentések száma 1074 volt, amelyekbe összesen 3916 mintát foglaltak. Az ügyek mindegyikében az előírt 6 hónapon belül sor került a kutatás elvégzésére. Az év során 984 nemzetközi bejelentés nyomán keletkezett Magyarországra kiterjedő oltalom, ami 3588 mintát jelent, 3 bejelentéssel kapcsolatban történt visszautasítás, amely 5 mintát érintett.

Az egységes iparjogvédelmi ügyviteli-nyilvántartási rendszer formatervezésiminta-szegmensének kutatási és ábrakezelési fejlesztése, valamint a hazai és nemzetközi adatbázis alapjainak kifejlesztése, a kutatható magyar formatervezésiminta-állomány teljessé tétele érdekében indított projekt keretében feldolgozásra került a teljes kutatókartonos állomány és a lajstromkönyveknek a kezdetektől (1976) az 1992 végéig bejelentett ipari minta tételei (a korábbi validálás eddig az időpontig fésülte át az adatállományt).

A biztonsággal kutatható ábraállomány 1979-től, a 80 000-es lajstromszámtól indul, amely időpont az 1978. évi 28. számú törvényerejű rendelet életbelépésével esik egybe.

A PIPACS adatbázis 2002 novemberében megjelent száma már tartalmazza az ENYV-ből áttöltött teljes formatervezésiminta-állományt. A képek kiválogatását és összehasonlítását támogató funkciók kialakítása 2003 feladata.

Formatervezésiminta (ipariminta)-oltalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint (1998-2002)

Bejelentések eredete	1998	1999	2000	2001	2002
Hazai	357	699	503	477	351
Külföldi	187	145	150	133	93
Összes bejelentés	544	844	653	610	444

 

Ipariminta-oltalmi engedélyezési adatok (1998-2002)

	1998	1999	2000	2001	2002
Nemzeti ipariminta-lajstromozások	608	504	472	465	315
Elutasított bejelentés	95	86	91	116	62
Megszűnt bejelentés	139	117	100	87	130
Befejezett bejelentés	842	707	670	668	507
Folyamatban lévő bejelentések	408	519	601	571	484

C) Védjegyhatósági tevékenység

A 2002. évben 5944 új nemzeti védjegybejelentés érkezett, amely 8%-kal kevesebb, mint a 2001. évi bejelentési aktivitás. A folyamatban lévő nemzeti védjegybejelentések száma az év folyamán több mint 2000-rel csökkent, ami az átfutási idő jelentős javulását is eredményezte. A 2002-2003 év fordulóján 5141 nemzeti védjegybejelentés volt folyamatban.

2002-ben összesen 8102 nemzeti védjegybejelentés elbírálása fejeződött be. Ezek jelentős részében - 5564 ügy esetében - lajstromozásra, 420 esetben elutasításra, 265 esetben visszavonásra, 1853 esetben visszavontnak tekintésre került sor. 131 nemzeti védjegytanácsi ügy - 99 törlési, 32 megszűnés megállapítási eljárás - fejeződött be.

Az év során 100 új védjegytanácsi ügy érkezett, amelyhez viszonyítva a 131 ügybefejezés alapján megállapítható, hogy a védjegytanácsi ügyek átfutási idejében - átlagosan kb. 9 hónapra történő - csökkenés következett be.

Az év fordulóján 65 nemzeti védjegytanácsi ügy volt folyamatban, amelyek közül 50 törlési, 15 pedig megszűnés megállapítási eljárás.

Nemzeti védjegy-bejelentési adatok (1998-2002)

Nemzeti bejelentések eredete	1998	1999	2000	2001	2002
Hazai	3303	4040	4692	4756	4316
Külföldi	2134	2042	2291	1855	1628
Összes bejelentés	5437	6082	6983	6611	5944

 

Védjegyoltalmi engedélyezési adatok (1998-2002)

	1998	1999	2000	2001	2002
Nemzeti védjegylajstromozások	6851	3819	3856	5515	5564
Elutasított bejelentések	979	353	172	290	420
Megszűnt bejelentések	727	1489	1468	1989	2118
Befejezett bejelentések	8557	5661	5496	7794	8102
Folyamatban lévő bejelentések	6300	6720	8115	7015	5141

A Madridi Megállapodás, illetve Jegyzőkönyv szerint 7474 nemzetközi védjegybejelentés érkezett hazánkba. Bár a végleges statisztikai adatok még nem ismertek, enyhe csökkenési tendenciát a rendelkezésre álló adatok már most is mutatnak. Az éves munkát - az eljárási rend alapján - nem ezek a bejelentések, hanem a 2001. évben tett védjegybejelentések érdemi vizsgálata adta. Összességében 2002. év folyamán 7409 db védjegy került lajstromozásra, 994 esetben került sor felhívás kiadására és 935 védjegy lajstromozását tagadta meg véglegesen a hivatal.

Nemzetközi védjegy-bejelentési és -engedélyezési adatok (1998-2002)

	1998	1999	2000	2001	2002
Nemzetközi védjegybejelentések	7 995	8 197	9 017	9 276	7 474
Magyarországi lajstromozások	7 172	7 910	7 291	8 538	7 409
Érvényben lévő nemzetközi védjegyek	133 802	139 488	144 945	150 401	154 286

Az év során a Lisszaboni Megállapodás alapján mindössze egy nemzetközi eredetmegjelölés bejelentésére került sor, amelynek az elbírálása folyamatban van.

A Madridi Rendszer alapján a magyar bejelentők a 2002. évben 323 védjegyügy továbbítását kérték a WIPO Nemzetközi Irodájához. A folyamatban lévő ügyek száma 159, míg a magyar eredetű lajstromozott nemzetközi védjegyek száma 1834.

A Nemzetközi Védjegytanács 61 tanácsi ügyben hozott ügydöntő határozatot, ebből 8 törlési, 53 használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárás volt. A folyamatban lévő tanácsi ügyek száma 81, átlagos átfutási idejük hozzávetőlegesen 12 hónap.

A védjegy-osztályozási és -kutatási rendszerek fejlesztése és az informatikai támogatáson alapuló tájékoztatási szolgálat kialakítása érdekében indított magyar védjegyek és védjegybejelentések áru- és szolgáltatási jegyzékének angolra való fordítását célzó VÁSZJA-projekt a 2002. évben is folytatódott. A Nizzai Osztályozás 8. és a Bécsi Osztályozás 5. kiadásának elektronikus változata elkészült, 2002 szeptembere óta a hivatal honlapján az osztályozási rendszerek új változatai bárki számára hozzáférhetőek.

D) Általános iparjogvédelmi ügyviteli tevékenység

A hivatal ügyviteli rendszerének egységesítésére vonatkozó intézkedések 2002-ben is folytatódtak. Október 1-jén hatályba lépett a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének utasítása az iparjogvédelmi hatósági ügyvitel szabályairól, valamint az év végére sor került a Szabadalmi módszertani útmutató aktualizálására. A szabályozás kedvezően hatott a hivatalon belüli ügyviteli tevékenység összehangolására. Az ügyviteli munkatársak összesített teljesítési adatai 2002-ben: 48 145 (50 848) kimenő levél, amely 32 633 (34 860) intézkedést és 15 512 (15 988) jóváhagyást tartalmazott. (A zárójelben feltüntetett adatok a 2001. évre vonatkoznak.)

Tavaly elkészült a szabadalmi megsemmisítési eljárásokat tartalmazó tanácsi ügyek adatbázisa, amely felöleli az összes megsemmisítési eljárást tartalmazó szabadalmi ügyet. A 212 ügy feldolgozásával mintegy 8000 adatnak az adatbázisba történő bevitelére és 1400, papírlapon lévő szövegoldal elektronikus, szövegében kereshető formába való áttételére került sor. Minden egyes megsemmisítési ügynél keresést lehet végezni a PIPACS-ban (Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád) a rekord szerinti bibliográfiai adatok, a kivonatok, az igénypontok szövegében előforduló szavak, az adott ügyben lefolytatott megsemmisítési eljárás érdemi hivatali határozatai, bírósági végzései teljes szövegében előforduló szavak, a kérelmező által megjelölt jogalapok, az intézkedést hozó hatóság és az intézkedés típusa szerint. A korlátozással lezárult (addendás) ügyek esetében a megadáskori igénypontok mellett a korlátozott igénypontok is megjelennek. A különböző fórumokon született határozatokat, illetve végzéseket színjelölések különböztetik meg egymástól, felhasználóbaráttá téve az adatbázist.

A Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretén belül külön kiemelésre tarthat számot, hogy soha nem látott mértékben - kb. 25%-kal - nőtt azon magyar feltalálók és intézmények száma, amelyek a külföldi oltalomszerzés reményében a PCT rendszerén belül, átvevő hivatali minőségében keresték meg a hivatalt és tettek külföldre irányuló szabadalmi bejelentést. Tavaly 178 ilyen nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek a hazai feltalálók, míg a 2001. évben csak 153 ilyen típusú bejelentés érkezett. Ezen növekedés reális megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez 2003. január 1-jétől történt csatlakozásával a magyar egyéni bejelentők költségei - az eddig élvezett 75%-os kedvezmény elvesztésével - emelkednek, és ez is befolyásolhatta a magyar feltalálók nemzetközi szabadalmi bejelentésének 2002. évben történő benyújtását. A magyar feltalálók ilyen jellegű tudatos iparjogvédelmi tevékenysége többek között annak is köszönhető, hogy a hivatal 2002-ben időben tájékoztatta ügyfélkörét a Szabadalmi Együttműködési Szerződés és annak Végrehajtási Szabályzata módosításáról, várható változásairól.

A Jogi és Nemzetközi Főosztály a feladatkörébe tartozó hatósági tevékenység ellátása során 2002. évben 106 (103) megkeresésre válaszolt, 540 (698) határozatot hozott, 7 (2) kiállítási kedvezményről szóló elnöki közleményt állított össze, és 69 (24) esetben fogadott és igazolt általános meghatalmazást.

Az iparjogvédelmi bírósági ügyek jellemző adatai

Szabadalom, használati, illetve ipari minta

A beérkezett megváltoztatási kérelmek száma: 97 (106), ebből szabadalom: 72 (62), használati minta: 13 (9), ipari minta: 12 (35).

A Fővárosi Bíróságra felterjesztett megváltoztatási kérelmek száma: 70 (54), ebből szabadalom: 46 (17), használati minta: 13 (3), ipari minta: 11 (34).

A saját hatáskörben elintézett megváltoztatási kérelmek száma: 27 (52).

A Fővárosi Bíróságtól jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek száma: 77 (58), ebből:

a) megváltoztatási kérelem elutasítása: 54 (29),
b) a hivatal határozatának megváltoztatása: 5 (4),
c) a hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, új eljárásra utasítás: 7 (9),
d) az eljárás megszüntetése: 4 (8),
e) a hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, a kérelem áttétele a hivatalhoz: 7 (7).

Védjegy

A Fővárosi Bíróságra felterjesztett megváltoztatási kérelmek száma: 354 (291).

A Fővárosi Bíróságról jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek száma: 247 (195), ebből:

a) megváltoztatási kérelem elutasítása: 121 (7),
b) a hivatal határozatának megváltoztatása: 46 (44),
c) a hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, új eljárásra utasítás: 15 (17),
d) az eljárás megszüntetése: 22 (20),
e) a hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, a kérelem áttétele a hivatalhoz: 43 (34).

Tanácsi ügyekben 2002. évben 2 (5) nemleges megállapítási kérelem [ebből szabadalom: 1 (4), használati minta: 1 (-)] érkezett a hivatalhoz.

Megsemmisítési kérelem 15 (18) ügyben [ebből szabadalom: 6 (6), használati minta: 8 (10), ipari minta: 1 (2)] érkezett a hivatalhoz.

Leírás értelmezése iránti kérelem 1 ügyben érkezett a hivatalhoz.

A Találmányi Szakértői Testülethez 15 új ügy érkezett; a testület a tavalyi év folyamán 3 ügyet fejezett be.

Iparjogvédelmi szakértői engedély kiadására, illetve megújítására az év folyamán 6 esetben került sor.

Szabadalmi ügyvivői vizsgát hat jelölt tett le sikeresen, egy vizsga sikertelen volt. Az év folyamán ügyvivői vizsgára egy újabb személy jelentkezett.

A Szerzői Jogi Szakértő Testülethez az elmúlt évben 41 szakértői megkeresés érkezett, ami minimális emelkedést mutat a 2001. évi ügyszámhoz (39) képest. 2002-ben 36 ügyben készült szakvélemény (2001-ben 28 szakvélemény született). A testület több, 2000. és 2001. évi ügyben benyújtott pótkérdésre adott kiegészítő szakvéleményt, és jelentős volt az írásos szakvélemény mellőzésével nyújtott szóbeli (telefonos vagy személyes) tájékoztatás, szaktanácsadás is.

III. KÖZPONTI IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI TÁJÉKOZTATÁSI ÉS OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

A) Hatósági publikációs tevékenység

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja 2002-ben, 107. évfolyamában, 12 számban jelent meg. Előfizetőinek száma 2000-ben 250, 2001-ben 232, 2002-ben 200 volt. A kiadvány előfizetőinek folyamatos csökkenése a hivatal publikus iparjogvédelmi elektronikus adatbázisainak egyre szélesebb körben való elterjedését, használatát tükrözi. 2002-ben a közlöny összes terjedelme minden korábbi évfolyamnál nagyobb volt, 3639 oldalt tett ki, ezen belül a hatósági rovatok összes oldalszáma 3415, az irodalmi részé 224 volt. A nemzetközi dokumentumcsere és az oktatás igényeire is tekintettel a havi átlagpéldányszám mintegy 470 volt.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő kiadvány mellékleteként hat alkalommal jelent meg az év folyamán. A hivatalnak e kiadványa szakmai körökben már második éve önálló lapként is keresetté vált. A tartalmi szerkezetében 2002-ben nem történt változás, a publikált anyagok terjedelme és mennyisége folyamatos növekedést (20%) mutatott. Ezen belül a "Tanulmányok" rovat terjedelme csaknem megkétszereződött, és elérte a teljes terjedelem 38%-át.

A hivatal egyéb publikációs tevékenysége 2002-ben a tervek szerint, a rendelkezésre bocsátott kéziratok függvényében történt. Az utánnyomások folyamatosan készültek a belső és a külső nyomdákban. A 2002. év folyamán, mindezeken túl, 1330 db (2001. évi adat: 1659 db) szabadalmi leírás jelent meg nyomtatott, illetve egyidejűleg elektronikus formában is. A szabadalmi leírások átlagos oldalszáma 14.

Az Iparjogvédelmi kézikönyv megjelentetésének előkészületei a Közgazdasági és Jogi Kiadóval történt egyeztetés alapján megtörténtek, az Európai Szabadalmi Egyezményhez történő 2003-as csatlakozásra való tekintettel.

A digitális nyomdatechnológia 2002 első negyedévében került bevezetésre a hivatalban. A minden elemében új berendezésekből álló, irodai környezetben üzemeltethető, digitális nyomda üzembe helyezését alapos szakértői vizsgálat, körültekintés előzte meg. Telepítésének fő célja az volt, hogy az MSZH hivatalos lapját, a rendszeresen megjelenő Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőt, valamint az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlét korszerű gépparkkal, megbízható körülmények között a hivatal rövid határidővel tudja gyártani. A kialakított géppark alapegysége a két fekete-fehér és az egy színes, nagyteljesítményű nyomtató. A kötészeti berendezések, a ragasztó-kötő gép, az összehordó-irkafűző, az elektromos vágógép, valamint a fóliázó és lamináló gépek segítségével állíthatók elő a késztermékek. A jelentős beruházás a hozzá fűzött reményeket beváltotta. 2002-ben a hivatal két fő kiadványának rendszeres gyártása, rendkívül rövid gyártási idővel, zökkenőmentesen zajlott, továbbá számos igényes, színes kiadvány elkészítése tevődött át a hivatali digitális nyomdába a korábban megbízott külső vállalkozóktól.

A digitális nyomdaüzem beindulása a szerkesztőség munkáját jelentősen befolyásolta, a technikai lehetőségek, korlátok kiismerése után zökkenőmentessé vált az adatáramlás a szerkesztőség és a digitális fénymásoló között. Csökkentek az egyben megrendelt mennyiségek, az elektronikusan tárolt munkák utánrendelése gördülékenyebbé vált. A hivatal számára nyomott, mintegy 2,5 millió fekete-fehér oldal csaknem teljes egészében a belső, digitális nyomdában készült, a közel 250 ezer oldalnyi színes nyomat 80%-ának előállítását külső, hagyományos nyomda végezte.

B) Iparjogvédelmi dokumentáció- és információszolgáltatás

Az ügyfelek igényeinek rugalmasabb kiszolgálása érdekében a Szabadalmi Tár papíralapú állományának egy szolgáltató helyre történő összevonásához szükséges előkészítő munkák megkezdődtek. A Szabadság téri hátravont tárban elhelyezett gyűjtemény átköltöztetése a Szabadalmi Tár Akadémia utcai raktáraiba megkezdődött, és a 2003. év elején lezajlik.

A Szabadalmi Tárba látogató, műszaki szakirodalom iránt érdeklődők felhasználói szokásai az információtechnológiai fejlődés következtében jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt két-három évben.

E tendencia jellegzetességei:

• a hagyományos hordozójú dokumentumokban végzett téma szerinti keresés csak az elmúlt évben 26%-kal csökkent, ez a korábbi évek tendenciájának folytatódását jelzi;

• a kutatás napjainkra szinte teljesen az internetes forrásokra tevődött át. A 2002. év folyamán 15 500 alkalommal, 185 ezer oldalnyi dokumentum szolgáltatására került sor a Szabadalmi Tárban, ez a 2001. évihez képest 30%-os ugrást jelent az elektronikus szolgáltatásokban;

• a Szabadalmi Tárban az ügyfelek egyre nagyobb arányban igénylik az önálló számítógépes kutatást. Jelenleg kilenc önálló munkaállomás áll ügyfeleink rendelkezésére, kettővel több az előző évinél;

• az optikai lemezes adatbázisok közül ugrásszerűen megnőttek az igények az Európai Szabadalmi Hivatal ESPACE ACCESS, illetve EP CD-ROM-os információforrásai iránt, az előbbi használata 46%-kal, utóbbié 57%-kal emelkedett;

• ügyfeleink ismerik az Esp@cenet-et, Delphiont és igénylik a legkorszerűbb szabadalmi információforrások szolgáltatását.

Az újdonságkutatási jelentésekben feltárt, nem szabadalmi dokumentumok könyvtárközi kölcsönzés útján való beszerzésére közel négyezer igény érkezett az iparjogvédelmi szakkönyvtárba. A szolgáltatott dokumentumok száma a 2001. évihez viszonyítva 70%-kal nőtt, az elmúlt négy év adatait tekintve pedig közel megháromszorozódott.

Nemzetközi felmérések is alátámasztják azt a tapasztalatot, hogy publikus elektronikus információforrásokból a nem szabadalmi szakirodalom mindössze kb. 10%-ban túlnyomó része csak könyvtárközi kölcsönzés útján szerezhető be.

Bevezetése óta a PIPACS (Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád) képezi az ügyfélszolgálati tájékoztató munka alapját. Az év második felében adatainak naprakészsége jelentősen javult, ez a nyilvános szolgáltatásokban is éreztette pozitív hatását az ügyfelek visszajelzései alapján.

A formatervezésiminta-oltalmi szolgáltatás tervezett teljes körűvé bővítése és bevezetése a jelenleg fejlesztés alatt álló elektronikus adatbázis hálózaton belüli hozzáférhetővé válásának függvénye.

A Szabadalmi Tár, az ügyfélszolgálat és az iparjogvédelmi szakkönyvtár együttműködését illetően a forgalmi és állományadatok a komplex szolgáltatás népszerűségéről tanúskodnak.

Az ügyfelek tájékozottak a legkorszerűbb szabadalmi információforrások létéről és használatáról. A tapasztalatok szerint lenne igény - akár térítési díj ellenében is - a hozzáadott értékes szabadalmi adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségének megteremtésére is.

C) Iparjogvédelmi képzés

Szervezeti, jogi kérdések

Megtörtént a Magyar Szabadalmi Hivatal szakképzést folytató intézményként történő regisztrációja. A Fővárosi Munkaügyi Központ 2002. január 9-én kelt, 01-0006-02 számú tanúsítványával nyilvántartásba vette az MSZH-t mint közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzést folytató intézményt.

A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kidolgoztuk és az újonnan indult tanfolyamunkon már alkalmaztuk az előírt hallgatói szerződéseket.

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet, valamint a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól szóló 91/2002. (IV.26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal felkészült az intézményi akkreditációs eljárás lefolytatására, illetve az MSZH által folytatott szakképzések akkreditációjára.

Képzési tevékenység, a képzési struktúra fejlesztése

A hivatal szervezésében a beszámolási időszakban mintegy 1000 óra megtartására került sor, melyen közel 1500 hallgató vett részt.

A BMGE-vel kötött együttműködési keretmegállapodás alapján:

• tovább folytattódott a "Szabadalom-versenyelőny" c. távoktatási program, az előző évi tapasztalatok figyelembevételével részben módosított képzési metodika alapján;

• együttműködési megállapodást kötött a hivatal az innováció-menedzsment és technikatörténet tanszékkel, melynek keretében elsősorban a kutatás-fejlesztés iparjogvédelmi, szerzői jogi aspektusból történő közös vizsgálatát tűzte ki célul;

• a vállalati jog tanszékkel közösen előkészítetésre került a "Szellemi tulajdon jogvédelme" c. tantárgy egyetemi akkreditációja. (A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az akkreditáció megtörtént.)

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karával fennálló együttműködési megállapodás alapján a 2002/ 2003. tanév első félévétől kezdődően önálló tantárgyként bevezetésre került a "Szellemi tulajdon jogvédelme" c. tárgy.

Együttműködési megállapodást kötött az MSZH a Tessedik Sámuel Főiskolával. A munkaterv szerint a 2002/2003. tanév első félévében kihelyezett középfokú iparjogvédelmi képzést tartott a hivatal a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karon.

Együttműködési megállapodás jött létre a Miskolci Egyetemmel, melynek keretében a műszaki karokon "A szellemi tulajdon jogvédelme" c. tárgy kötelezően választható a 2002/2003. tanév második félévétől kezdődően. Az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az iparjogvédelmi képzésben a hivatal szakemberei óraadóként vesznek részt, a kar által meghatározott témakörökben. Megállapodás született a távoktatási csomag közös felhasználásának, esetleges továbbfejlesztésének vizsgálatára is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola a 2002/2003. tanév második félévében 10 órás képzési programot indít a hivatal közreműködésével a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogalkotási, illetve jogalkalmazási gyakorlati tapasztalatok tárgykörében. Két alkalommal a hallgatók a Szabadalmi Tárban végeznek kutatási gyakorlatokat.

Az iparjogvédelem alapjainak megismerése, az egyetemi hallgatók tudásának bővítése érdekében a Magyar Szabadalmi Hivatal pályázaton elnyerhető egyedi hallgatói ösztöndíjat létesített diplomamunka-készítésre, illetve ennek támogatására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karán, a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a Tessedik Sámuel Főiskolán. A 24 pályázó közül 17 hallgató teljesítette a pályázati kiírásban rögzített követelményeket. (Részt vettek a hivatal által szervezett 20 órás céltanfolyamon, diplomamunkájukhoz kapcsolódó, legalább 8-10 oldalas dolgozatban vizsgálták meg az adott témakör iparjogvédelmi hátterét, illetve a jogszerzés lehetőségét hazai és nemzetközi vonatkozásban.)

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetével kidolgozott közös képzési program keretében létrejött a feltétele az iparjogvédelmi ismeretek posztgraduális formában történő oktatásának.

Elkészült az MSZH által létrehozandó Nemzetközi Regionális Képzési Központ nyitókoncepciója, valamint az MSZH távoktatási formában történő képzési tevékenységének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslat is.

Nemzetközi kapcsolatok, szakmai rendezvények

A WIPO Worldwide Academy igazgatója, Mpazi Sinjela 2002. május 29-30-án tett látogatást a hivatalban. A kétnapos program során tájékozódott az MSZH képzési tevékenységéről, illetve ismertette a WIPO WWA tevékenységének főbb vonásait, valamint a kétoldalú megbeszéléseken körvonalazódtak a további együttműködés lehetséges területei. A találkozón mindkét fél részéről megerősítést nyert, hogy a partneri kapcsolat kialakítására adottak a feltételek. A WWA igazgatója átadta az erre vonatkozó szerződés tervezetét, melynek ünnepélyes aláírására Kamil Idris, a WIPO főigazgatója tervezett hivatalos látogatása alkalmával kerülhet sor 2003-ban.

Az év során a BMGE ergonómia és pszichológia tanszékének munkatársai és hallgatói prezentációt tartottak az MSZH honlapjának, a hivatal felkérése alapján végzett, ergonómiai szempontú vizsgálatáról. A találkozó során a tanszék munkatársai és a hivatal tutorai közösen értékelték a "Szabadalom-versenyelőny" c. távoktatási program második kurzusának tapasztalatait.

A BMGE innováció-menedzsment és technikatörténet tanszék vezetője "Az Európai Unió kutatáspolitikája az 5. és 6. keretprogram tükrében" címmel, az innováció-menedzsment és technikatörténet tanszékkel közös rendezvény keretében pedig a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnöke, valamint a BMGE egyetemi docense az internet szerzői jogi kérdéseiről tartott előadást.

IV. IPARJOGVÉDELMI INFORMATIKAI FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS

A) A hivatali tevékenység számítástechnikai támogatása

Tavaly befejeződött a hivatali informatikai biztonságpolitika alapjainak részletes kimunkálása, a jelenleg alkalmazott platformok, operációs rendszerek megbízhatóságának, szerepkörének stratégiai felülvizsgálata, illetve bővítése a jövőbeni fejlesztési tendenciák meghatározása érdekében, és az SAP rendszer beüzemelése is megtörtént.

Az új hivatali munkaszervezet, a Magyar Formatervezési Tanács Irodája igényeinek megfelelően a formatervezési pályázatokat támogató programcsomag belső kapacitás felhasználásával készült el. A hivatal ugyancsak elvégezte a digitális nyomda üzembe helyezéséhez szükséges számítógépes, valamint a kommunikációshálózat fejlesztéséhez szükséges kapacitásbővítéseket.

A hivatali biztonságpolitika

A 2000-ben lezárt informatikai audit javaslatainak megfelelően 2001-2002 fordulóján az MSZH megbízást adott informatikai rendszere sérülékenységének vizsgálatára. A felmérést követően a hivatal informatikai infrastruktúráját felügyelő védelmi rendszeren a szükséges modernizálásokat, beállításokat elvégeztette, az internet használatát szabályozó eszköz telepítésével egyidejűleg. A 2002 őszén elvégeztetett utóvizsgálat további biztonságtechnikai lépések szükségességét mutatta ki. Időszerűvé vált a tűzfalrendszer szoftverének frissítése és szabályrendszerének újratervezése (szigorítása). A munkálatok befejezése 2003 első negyedévében várható.

A hivatal jelentősen modernizálta és funkcióiban bővítette vírusvédelmi rendszerét. Az intézkedések sikeréhez a rendelkezésre álló modern felhasználói géppark is hozzájárult.

A hivatal szerteágazó szolgáltatásokat használ számítástechnikai hálózatán, és ezért fokozottan érzékeny a hálózati üzemzavarokra. A kiesések csökkentése érdekében az egyes részrendszerekre támogatási szerződések vannak érvényben. Miközben a hivatal munkatársai sikeresen oldottak meg üzemképesség-javító feladatokat, a hálózati üzemzavarok elemzése rámutatott arra, hogy e szerződéses rendszert ki kell egészíteni hálózati szoftverünk konszolidációjával és folyamatos támogatásával. Az erre vonatkozó szerződéseket az év végén a hivatal megkötötte, teljesítésük 2003-ban kezdődik.

Az alkalmazott platformok, operációs rendszerek megbízhatóságának, szerepkörének stratégiai felülvizsgálata

A magas szintű, zavarmentes üzemeltetés iránti igény megköveteli az alkalmazott informatikai technológiák kritikus vizsgálatát és a számításba vehető új lehetőségek felmérését a jövőbeni fejlesztési tendenciák meghatározása érdekében. 2002 augusztusában a hivatal megbízást adott jelenlegi informatikai infrastruktúrájának felmérésére és korszerűsítési javaslat megtételére. A megbízásnak megfelelően elkészült egy radikális váltásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, amely egyúttal rávilágított az üzemeltetés javítást igénylő pontjaira is. E javaslatok értelmében tett intézkedések hatására a hálózati üzemképesség határozottan javult a harmadik negyedévtől.

A kommunikációs kapacitásbővítés lehetőségei

A hivatal internetkapcsolata egy 512 kb/s kapacitású menedzselt bérelt vonalon, valamint egy 128 kb/s ISDN vonalon bonyolódik. Belülről nem végez a hivatal tartalomszolgáltatást. Az egyik internetszolgáltatóval a hivatal megállapodott a menedzselt bérelt vonal lecserélésről ADSL vonalra. Ennek értelmében az adatletöltésére 1626 kb/s, míg a kimenő forgalomra 416 kb/s kapacitás áll rendelkezésre. A vonal kiépítésére novemberben, míg egy kísérleti üzemre decemberben került sor, a tűzfalba való konfigurálás 2003 elején valósul meg. A hivatal megrendelt egy további, 2 Mb/s menedzselt bérelt vonalat az Európai Szabadalmi Hivatallal való kapcsolattartás céljára, és az esetleges kimenő adatszolgáltatásra.

Elektronikus adatállomány tárolásának korszerűsítése

A 2002. év elején beszerzett és üzembe helyezett SAN tárolórendszer a korszerű informatikai rendszerek egyik legfontosabb láncszeme. A SAN technológia bevezetése lehetővé tette az SAP rendszerünk által használt adatok tárolását. A III.-IV. negyedévben a nagy tömegű, kiegészítő és származtatott hatósági adatot kezelő szerverek adatai kerültek át a lemezterület bővítése után. A hatósági adatok teljes köre és a felhasználói könyvtárak 2003-ban költöznek.

A központi tárolással szükségessé válik az adatok központi mentését és archiválását érintő technológia kidolgozása is.

Az egységes nyilvántartási rendszer futtató felülete

A hatósági egységes nyilvántartási rendszer (ENYV) a hivatal saját fejlesztése. Az adatbázis szoftververzió-váltása időszerűvé tette az ENYV futtató felületének, valamint az adatbázis-kezelőnek a verzióváltását.

A verzióváltáshoz a hivatal előkészítette az ENYV batch folyamatainak optimálását, áttekintette az üzemviteli-fejlesztési adminisztrációs kérdéseket a felelős hivatali munkamegosztás kialakítása érdekében.

A hivatal intézkedéseket tett az adatminőség biztosítása, különösen az adatjavítások kezelésének ügyvitelben szabályozott kidolgozása érdekében. A rendszer dokumentálásának támogatására szolgáló programmodult a hivatal kifejlesztette. 2002 végén folyamatban volt a dokumentáció on-line help jellegű felépítése, és a megjelenítést szolgáló modul kifejlesztése.

A levelezési rendszer Wordben működő moduljának verzióváltását a hivatal előkészítette, illetve egyes esetekben az új verziót működésbe állította.

Az SAP rendszer üzemeltetési és mentési rendjének
kialakítása, a "helpdesk" szolgálat megszervezése,
a számítástechnikai személyzet képzése

Az SAP hivatali moduljainak éles rendszerét 2002 elején sikeresen üzembe helyezték. Az SAP rendszert üzemeltető munkatársak a bevezetést végző cég szakembereinek támogatása mellett végezték feladataikat. Az év során jelentősebb üzemzavar nem volt. A mentési rend és az üzemeltetési rend leírását a hivatal munkatársai elkészítették. Rendszergazdáink Oracle, Win2000 és UNIX rendszermérnöki tanfolyamon vettek részt.

Az SAP helpdesk a hivatali helpdesk tevékenységbe sikeresen integrálódott, a helpdesk második szakértői szintje kiépült.

Az év során problémát jelentett, hogy a szervezeti változások és kilépések következtében a korábban kiképzett SAP informatikai modulgazdák már nem álltak rendelkezésre. A pénzügyi, a logisztikai és a humánerőforrás-modulgazdákat újra ki kellett jelölni, illetve a munkaerőpótláskor erre is tekintettel kellett lenni. Az év végére a létszámprobléma megoldódott, a hatékony munkavégzéshez további ismeretek elsajátítására van szükség 2003 első félévében.

B) Informatikai termék- és szolgáltatásfejlesztés

Intranet

Az intranet oldalait figyelő számláló átlagosan napi 305 találatot regisztrált. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a hivatalban dolgozók webes kezdőoldala egyben az intranet nyitóoldala is.

A hivatal munkatársainak napi tevékenységétől - mind szakmai területen, mind közérdekű hivatali információszerzés területén - mára már elválaszthatatlanná vált az intranet használata.

A legkeresettebb szolgáltatásai között a Ki kicsoda?, az Alapdokumentumok (eseménynaptár, emlékeztetők, jelentések stb.), a Hírek és az Oktatás oldalai említhetőek.

A 3,4 GB éves forgalom jelentős részét a letölthető fájlok (dokumentumok különböző formátumokban) teszik ki.

Elkészült a Fórum rovat, amelyet felhasználóink májusban vehettek birtokba.

Megtörtént az Eseménynaptár adatbázisból történő működésének előkészítése, és a 2002-es események adatrögzítése. Így lehetővé vált az Eseménynaptár és a jelentések "központi" adminisztrálása.

PIPACS

A Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád - egységes rendszerbe integrálva az összes iparjogvédelmi oltalmi forma adatait - egyre szélesebb körben elismert és használt adatbázis. A negyedévenként frissített, előfizethető DVD-s változat és a hivatali munkatársak által már közel két éve használt intranetes változat mellett az utolsó negyedévben internetes elérést biztosított a hivatal a külső felhasználók részére. Az adatbázis nem csak kiváló integrált keresőeszközként szolgál, hanem célzott kereséssel betöltheti az elektronikus közlöny, az elektronikus lajstromok szerepét is, színes ábrákkal, jellemző szövegrészekkel (szabadalmi kivonatok magyar, angol nyelven, igénypontok, védjegy áruosztályok stb.), emellett mintegy negyvenezer teljes szövegű szabadalmi leírás "pdf"-változatát kínálja megtekintésre, nyomtatásra.

A PIPACS adatbázis alapján az összes oltalmi forma adatai felmérésre kerültek. A következő áttekintő táblák iparjogvédelmi jogintézményenként adnak számot az elektronikus adatvagyonnal való "lefedettség" aktuális állapotáról.

Szabadalom
Táblázat

Használatiminta-oltalom

	Bibliográfia	Főigénypont	Jellemző ábra	Megadott használati minta leírás	Érvényesség
Hazai bejelentések	1992-	1992-	1992-	nem került kinyomtatásra (csak fakszimile)	+

Formatervezésiminta-oltalom

	Bibliográfia	Ábrák	Érvényesség
Nemzeti bejelentések	1979-	1979-	+
Nemzetközi bejelentések (a Hágai Szerződés alapján)	1985-	1985-	+

Védjegyoltalom

	Bibliográfia	Ábrák	Áruk és szolgáltatások jegyzéke	Érvényesség
Nemzeti bejelentések	1990-	1969-1989 nem teljes, 1990-től teljes	1969-től, nem teljes	+
Nemzetközi bejelentések (a Madridi Szerződés és a Madridi Protokoll alapján)	1947-	1947-	angol és/vagy francia nyelven	+
Földrajzi árujelzők	1997-	1997-	terméklista	+

Internet honlap

A 2002. első félév látogatottsági értékei nőttek, de nem olyan mértékben, mint 2000 és 2001 között. A növekedési ütem csökkenése annak tudható be, hogy a korábbi önálló adatbázisok (Hunpatéka Online, Védjegyadatbázis és Ipariminta adatbázis) januártól már nem kerültek frissítésre és április végén le is kerültek az adatbázis főoldaláról, valamint a térképéről. Az adatbázis főoldalon már csak a PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis és a Közlöny adatbázis szerepel. A Közlöny adatbázisnak a létjogosultságát az adja, hogy archívumszerűen a korábbi közlönyszámok állapotát mutatja, ellentétben a PIPACS adatbázissal, amely mindig a legfrissebb állapotot jeleníti meg. Szeptembertől az értékek meredeken csökkentek, ugyanis ekkor a korábbi adatbázisok URL címei is átirányításra kerültek a PIPACS-ra. Ekkor mindazok, akik könyvjelző, vagy más közvetlen ugrópontokon keresztül érték el a régi adatbázisokat már csak a PIPACS-ot érhették el. A fent említett változások miatt a 2002. évben a látogatottság éves átlagban 300 ezer volt, igen jelentős szórással.

A látogatók által leggyakrabban használt oldalak: osztályozási rendszerek > jogszabályok > adatbázis főoldal és azon belül a Közlöny > Szemle > Feltalálók oldalai > Szabadalmi Tár.

Egyéb elektronikus adatszolgáltatások

A hivatal a 2000-ben bevezetett adatszolgáltatást továbbra is folytatja az Európai Szabadalmi Hivatal által karbantartott, a kontinens kis- és középvállalkozásait célzó Esp@cenet adatbázis számára havonta, a nemzeti publikálási rendnek megfelelő szabadalmi közzétételi és megadási adatok, valamint teljes szövegű szabadalmi leírások tekintetében. Az Esp@cenet bázisául az EPIDOS INPADOC - hosszú múltra visszatekintő - adatbázis szolgál, ahová a magyar szabadalmi és használatiminta-adatokat hivatalunk is évtizedek óta küldi.

A hivatal az év első felében csatlakozott a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal által koordinált TAIEX (Technical Assistance Information EXchange Office) nemzetközi projektjéhez, amelynek célja egy új, internetes technológiákra épülő (Java, XML) védjegyadatbázis és felhasználói felület kialakítása. Az integrációs munkálatokat követően, a hivatal havi rendszerességgel küldi a nemzetközi adatbázis számára az xml specifikációnak megfelelő védjegyadatokat.

Az MSZH és a belgiumi központú Compu-Mark kereskedelmi szolgáltató világcég közötti szerződés alapján a hivatal 2001 januárjától havi rendszerességgel folyamatosan szolgáltatja a védjegyadatokat a Compu-Mark cég részére. 2002-ben mintegy 5984 védjegy-bejelentési adatközlést, 4601 lajstromozást és 5800 vegyes közleményt (pl. oltalom megújítása, jogutódlás stb.) küldött a hivatal a szolgáltató cég részére.

Az ESPACE-PRECES CD gyártása a nyolc közép-kelet-európai társhivatal közötti, az év végén megújított szerződés feltételeinek megfelelően, zökkenőmentesen folyik. 2002-ben 13 kötet ESPACE-PRECES és 2 kötet ACCESS-PRECES CD-n jelentették meg a hivatalok szabadalmi leírásaikat.

Két további hivatal, a jugoszláv és a horvát hivatal jelezte szándékát, hogy csatlakozni kívánnak a konzorciumhoz. Az új társhivatalok adatszolgáltatása várhatóan már 2003. első negyedévében elkezdődhet.

A TRACES CD, hat közép-kelet-európai hivatal védjegyadatbázisának gyártása a GTI-TM gyártószoftverlicenc-szerződés hiányában a 2/2002 kötet kiadását követően leállt; újraindítása 2003 elején válik lehetségessé. Az UPOVROM nemzetközi növényfajta oltalmakat kutathatóan összegyűjtő CD-adatbázis iránti általános szakmai igény indokoltan segíthet fenntartani a hazai szerepvállalást a genfi székhelyű világszervezet kiadói programjában.

V. AZ IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

A) Ügyfélszolgálati tevékenység

Az osztály élére 2002 szeptemberétől került vezető, akinek feladata az Ügyfélszolgálati Osztály és a Szerkesztőség munkájának irányítása és működésének segítése. Ugyancsak 2002-ben alakította ki a hivatal az iparjogvédelmi ügyfélszolgálatra vonatkozó középtávú továbbfejlesztésének koncepcióját is.

Az első működési időszak tapasztalata az volt, hogy az iparjogvédelmi oltalmi formák közül a legnagyobb érdeklődés a védjegy iránt mutatkozott, ami 2002-ben sem változott.

Az Ügyfélszolgálat kiadványai

2002 szeptemberében tájékoztató füzet jelent meg annak érdekében, hogy az MSZH ügyfeleinek segítséget adjon abban, hogy milyen kérdésekben fordulhatnak a hivatalhoz. Tavaly decemberben kétoldalas tájékoztató anyagot jelentetett meg a hivatal azokról a változásokról, amelyek Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásából adódnak. Így lehetővé vált naprakész ismeretek közvetítése a hivatal ügyfelei részére a "Magyarország 2003. január 1-jén csatlakozik az Európai Szabadalmi Egyezményhez" és "A Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel (PCT) kapcsolatos 2003. január 1-jén hatályba lépő változások" című anyagokkal.

A szerteágazó érdeklődési területű ügyfélkör a szakmai munkán túl nagyon sok türelmet és empátiát igénylő feladatot jelent a hivatal számára, kiszolgálásuk is összetett, egyénekre szabott feladat.

A hivatal ingyenesen hívható telefonos zöldszáma (06 80 345 678) maximális kihasználtsággal működik. Az ennek útján kapott útbaigazítás után az érdeklődők jelentős része személyesen is megjelent további kérdésekkel az Ügyfélszolgálatnál és a Szabadalmi Tárban.

Ügyfélszolgálati tájékoztatás - 2002
Táblázat

A különböző tájékoztatási területek és formák összességét tekintve a forgalom mintegy 7%-os növekedést mutatott az előző évi adatokhoz viszonyítva, azaz a megkeresések száma 2002-ben elérte a 17 ezret. Szembetűnő a személyes látogatások számának növekedése, ami kb. 40%-kal haladta meg az előző évi adatokat és csaknem elérte a nyolcezret. Ez nem csupán az iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdések iránti érdeklődés erősödését mutatja, hanem azt is, hogy az ügyfelek a különböző elektronikus tájékoztatási formák megléte ellenére is a személyes tanácsadást igénylik elsősorban.

Az Ügyfélszolgálat intenzívebbé váló tevékenysége is ezt a tendenciát támasztja alá, az újjászervezett szolgáltatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mind az azóta itt megfordult ügyfelek számát, mind a teljes körű szolgáltatásokat tekintve.

A tájékoztásban fontos segédeszköz az internet, az MSZH honlapja is. Az ügyfelek a honlap folyamatos frissítését igénylik, ahol többek között elérhető a Tájékoztató füzet internetre átdolgozott változata.

Az ügyfél- és olvasóforgalom tartalmi és igénybevételi elemzése, statisztikai feldolgozása tükrében szembeötlő, hogy az iparjogvédelmi oltalmi formákon kívül jelentősen megnőtt az érdeklődés a szerzői jogra vonatkozó kérdések iránt. Míg 2001-ben 160 fő telefonos és 85 fő személyes látogató, addig 2002-ben már 177 telefonos és 300 személyes megkeresés volt ebben a témakörben. A számok tükrében hasonló a tapasztalat a földrajzi árujelzők vonatkozásában is.

B) Promóció

Kapcsolattartás a partnerintézményekkel

Hivatalunk az év során az alábbi intézményekkel, szervezetekkel működött együtt - az oktatási, képzési területeken kívül - szerződés alapján, vagy eseti jelleggel.

Szakmai együttműködések:

• Magyar Feltalálók Egyesülete

• Magyar Innovációs Szövetség

• Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület

• Magyar Iparművészeti Egyetem

• Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága

• Magyar Természettudományi Társulat

• Magyar Tudományos Akadémia

• Magyar Tudománytörténeti Intézet

• Magyar Védjegy Egyesület

• Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

• Novofer Alapítvány

Ismeretterjesztési együttműködések:

• Budapesti Sajtóklub

• Csodák Palotája Kht.

• Eötvös Loránd Fizikai Társulat

• Jedlik Ányos Társaság

• Kutató Diákokért Alapítvány

• Magyar Fotográfiai Múzeum

• Országos Műszaki Múzeum

Szakmai kommunikációs megállapodások:

• Duna Televízió - Solart Produceri Iroda

• Magyar Televízió - Delta Szerkesztőség

• MM - Műszaki Magazin

• Petőfi Rádó - Gordiusz Magazin

• Technika Műszaki Szemle

• Természet Világa / Természettudományi Közlöny

• Tudományos Újságírók Klubja

A MTESZ-MSZH együttműködés

A három évre szóló, 2003 végéig érvényes együttműködési megállapodást évente megújítandó munkaterv egészíti ki. Ez utóbbi a döntően szakmai tájékoztatási tevékenység tartalmát a következő négy pontban foglalja össze:

• ügyfélszolgálati tevékenység;

• kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás;

• rendezvények;

• középfokú iparjogvédelmi oktatás.

A regionális ügyfélszolgálatoknak az új ügyfelek feltárásával kapcsolatos tevékenysége megélénkült, 2002-ben a teleházakat célozta meg a hivatal.

Ugyancsak az MSZH kezdeményezésére 2002-ben új folyamat indult meg: a határokon átnyúló regionális együttműködés, tapasztalatcsere kialakítása. Ennek kezdeteit jelentheti a közös magyar-román iparjogvédelmi-ügyfélszolgálati találkozó Nagyváradon.

Az Osztrák Szabadalmi Hivatallal együttműködve került sor 2002-ben a borvédjegyekkel foglalkozó, négy osztrák és négy magyar városban megvalósult kiállítássorozat megrendezésére, a különösen aktív győri ügyfélszolgálat támogatásával. A kezdeményezést átvette a miskolci ügyfélszolgálat is, 2003-ban hasonló kiállítássorozat rendezését tervezik.

A hivatal munkatársai az egyes régiókban éves terv alapján tesznek látogatást, melyek tevékenysége e mellett a havonta küldött jelentések alapján értékelhető. Az egyes régiókban egy-egy ún. főközpont működik, ezek 2000-től "alközpontokkal" egészültek ki. A változó színvonalon működő központok közül kiemelkedően sikeres a Békéscsabán létrehozott iparjogvédelmi tájékoztató központ, amely Szeged vonzáskörzetére is kiterjeszti tevékenységét.

A regionális ügyfélszolgálati hálózat több szempontból nagy jelentőségű a hivatal számára (Budapest-központúság ellensúlyozása, európai uniós célkitűzések, az Európai Szabadalmi Szervezet tagországainak gyakorlata stb.). A MTESZ "Tudomány és Technika Házai"-n, - mint kihelyezett pontokon - keresztül az MSZH el tud jutni a vidéki célcsoportokhoz (ipari parkok, falugazdász hálózat, könyvtárak, Teleház Szövetség stb.). Sok esetben a rendezvények szervezésében is komoly hozzájárulást jelentenek a regionális ügyfélszolgálatok. A következő megállapodásban, illetve új hálózati partnerek megnyerésével szükséges a hatékony, európai normáknak megfelelő hálózati szolgáltatás kereteit megalkotni.

Belföldi iparjogvédelmi kiállítások

Magyarregula 2002 (február 19-22.). Az EPO meghívása alapján első ízben vett részt itthon a hivatal az EPO standján, meghívott információszolgáltatóként a Körcsarnokban rendezett nemzetközi szakmai kiállításon.

Lakástrend és Design (március 7-10.). A Műcsarnokban rendezett kiállítás szervezője az Ambienta Kft., médiatámogatója az Átrium magazin volt. Az ötödik alkalommal megrendezett kiállítás 18 ezer látogatót vonzott, mely magasan felülmúlta a korábbi év 12 ezres létszámát. Aktualizált mobil installációval, számítógépekkel, internetes hozzáféréssel, információs anyagokkal, kiemelten formatervezési és védjegyoltalom tárgykörben álltunk az érdeklődők rendelkezésére.

Design Szalon 2002 (február 28-március 3.). A Millenáris Parkban rendezett kiállítást az Octogon architecture & design magazin és a Partner's 2000 Kft. A hivatal munkatársai számítógépes munkaállomásokkal, internetes hozzáféréssel, a témakörhöz kapcsolódó információs anyagokkal, tanácsadással álltak az érdeklődők rendelkezésére, elsősorban formatervezésiminta-oltalmi és védjegyoltalmi kérdésekben.

Genius 2002 - nemzetközi találmányi kiállítás (április 5-7.). A hivatal a nagy érdeklődéssel kísért kiállításon információs standdal, információs anyagokkal, a PIPACS adatbázishoz való számítógépes hozzáféréssel állt a szép számú érdeklődő rendelkezésére. Ezenkívül főleg védjegy- és szerzői jogi témákban adtak felvilágosítást a hivatal munkatársai. A hivatal célkitűzései alapján a részvétel a továbbiakban is indokolt.

Industria 2002 Szakkiállítás (május 28-31.). A hivatal információs standdal, számítógépekkel, internetes szolgáltatással, információs anyagokkal állt az érdeklődők rendelkezésére. Napi átlagban ezáltal 70-75 látogató jutott alapvető információkhoz.

EARMA (European Association for Research Managers and Administrators) (június 14-15.) Első ízben vett részt ezen a hazai nemzetközi konferencián és kiállításon a hivatal, melyet az MTA közreműködésével és székházában rendeztek meg. Ebből az alkalomból aktualizált angol nyelvű poszter készült a PIPACS adatbázisról.

Innofórum 2002. X. Hazai Szellemi Termék Börze (június 12-13.). A kiállítást új helyszínen, a Millenáris Parkban rendezték. Napi átlagban 25-30 érdeklődő fordult információért a hivatal képviselőihez, a külföldi szabadalmaztatás, védjegy, szerzői jog témában érdeklődtek a legtöbben. A PIPACS nagy sikert aratott a fiatalok körében is.

Osztrák—magyar közös borvédjegy vándorkiállítás. Az ausztriai megnyitó Eisenstadtban, a hazai pedig Győrben zajlott (április 25-én, illetve május 2-án). A kiállítás további állomásai Magyarországon Sopron, Szombathely és Pannonhalma, Ausztriában Neusiedl am See, Oberpullendorf és Oberwart voltak.

Szyksznian Wanda kiállítása (október 10-29.) A Tudomány-Technika-Művészet sorozat keretében a Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész papírszobraiból és grafikai lapjaiból rendezett kiállítást a hivatal. A Vincze László papírmerítő mester által készített papírból alkotott szobrok és grafikai lapok élénk érdeklődést és tetszést arattak a látogatók között. A kiállításhoz igényes kivitelű meghívó és kísérőfüzet készült.

Bútorvilág 2002 szakkiállítás (november 6-10.). A tizenegyedik alkalommal, a Budapesti Vásárközpontban megrendezett kiállításon a hivatal a szervező KG HomeArt Kft. meghívására vett részt. A szakmai és laikus közönség egyaránt érdeklődött, illetve kapott tájékoztatást mind a védjegy-, mind a formatervezésiminta-oltalmi témákban. Annak ellenére, hogy részvételünk sikeres volt (több potenciális bejelentőt nyertünk), a kiállítás általános színvonala és célcsoportja (elsősorban az alacsony árú tömegcikkeket kereső nagyközönség) más formájú kapcsolatépítést igényel.

Foodapest 2002. Nemzetközi élelmiszer, ital és élelmiszer-gépipari szakkiállítás (november 26-29.). A Budapesti Vásárközpont területén tartott kiállításon bemutatkozott a teljes magyar élelmiszer-ipari ágazat, az italgyártás és élelmiszer-gépgyártás, valamint a csomagolóipar.

A kiállítás kiemelt témája volt az élelmiszerbiztonság, az EU jogharmonizációs követelmények, a kereskedelemtechnika, az élelmiszermarketing. Az érintett szakmai területek képviselővel tartott konzultáció alapján az az álláspont körvonalazódott, hogy minden jelentős oltalmi forma megjelenítése, közvetítése indokolt. Ebben a körben kiemelt jelentőségre tett szert a földrajzi árujelző ismertetése, melyhez aktualizált információs anyag készült.

Látogatottságunk igen magas volt. A kiállítók közül sokan felkeresték standunkat részben régebbi bejelentéseik, részben újabb bejelentenivalóik ügyében. A kiállításhoz kapcsolódó Hagyományok - Ízek - Régiók c. konferencia programját is gazdagította hivatali hozzájárulás.

Rendezvények

A Jedlik Ányos-díj átadása (március 11.). A hivatal konferenciatermében a szokott színvonalon került megrendezésre a díjátadási ünnepség. A díjat 2002-ben Kovári György építőmérnök, az Advopatent Szabadalmi és Védjegyiroda szabadalmi ügyvivője, dr. Mátyus Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szerves Vegytani Intézetének igazgatója, Pfeifer Ferencné okl. könyvtáros, az MSZH Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ igazgatója, dr. Váradi János gépészmérnök, a Szent István Egyetem ny. tanszékvezető egyetemi tanára, és dr. Vida Sándor professzor, a Danubia Szabadalmi és Védjegyiroda jogtanácsosa vehette át. Honoris causa elismerésben részesült dr. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, dr. Juhász Endre, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz akkreditált nagykövete és dr. Kende Béla (postumus), a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület egykori elnöke.

A Szellemi tulajdon világnapja (április 26.). A 2002-es ünnepségre a Károlyi Palota Kulturális Központban került sor. A rendezvényen, melyen a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Hungaroton Records, a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézete, valamint az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében egy-egy vezetőjük vehette át a Millenniumi Díjat, részt vett Kroó Norbert akadémikus, az MTA főtitkára, valamint Bart István, a MKKE elnöke is. A díjak átadását követően a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Szabadalmi Hivatal közös gondozásában, a világnap alkalmából készített "Fényszülte képek" című CD bemutatójára került sor, majd Szakály Ágnes és Farkas Rózsa cimbalomművészek adtak hangversenyt. Ezután került sor a Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatóinak munkáiból rendezett "Szó-kép - Kortárs írók portréfotói és ex librisei" című kiállítás megnyitójára.

Hivatali ünnepségre az elmúlt év folyamán három ízben került sor. A március 15-ei, illetve a hagyományteremtőnek szánt év végi hivatali rendezvénynek a BM Duna Palota, az október 23-ai megemlékezés számára a MTESZ székháza adott otthont.

A fogyasztóvédelem - a védjegy aktuális kérdései (szeptember 26.). A Magyar Védjegy Egyesület által szervezett ankéton a fenti témákban elhangzó előadásokon mintegy 80 érdeklődő vett részt.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjak átadása (november 4.). Az Akadémia és a hivatal képviselőiből álló szakmai kuratórium - a hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia központi ünnepségén átadott - Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat 2002-ben dr. Fenyvesi Lászlónak, az FVM Műszaki Intézet igazgatójának, dr. Koller László villamosmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensének, dr. Tungler Antal vegyészmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem professzorának ítélte oda.

Ifjúság-innováció-tudomány (november 6.). A korábbi években hagyományosan a hivatalban szervezett ünnepség a Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat egyik része. Az elmúlt évi ünnepséget többek között Magyar Bálint oktatási miniszter is megtisztelte jelenlétével.

A rendezvény keretében meghirdetésre került a XII. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny, melynek korábbi győztesei előadással mutatkoztak be a jelenlévőknek.

Ezután került sor az OM-MSZH "A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere" c. közös pályázatának eredményhirdetésére. Az ötödik alkalommal meghirdetett verseny díjazott szakkörei és felkészítő tanárai: Lippai János Szakközépiskola, Nyíregyháza - Pótor Ferenc; Pápay Endre Oktatási Központ, Makó - Kúsz Anikó; Szentendrei Református Gimnázium - Szakács Erzsébet.

Ipari Formatervezési Nívódíj pályázat MSZH különdíj átadása (november 13.). Az Iparművészeti Múzeumban a Magyar Formatervezési Tanács Irodája által megrendezett ünnepségen a Magyar Szabadalmi Hivatal különdíját a Mediso Kft. Nucline Spirit DH-V kétdetektoros SPECT gamma-kamerájával nyerte el.

Az Optimum Alapítvány "Összefogás a fogyasztókért" című konferenciája (november 21.). Az alapítvány öt évvel ezelőtt kezdte meg rendezvény- és kiadványsorozatát a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság, a piackutatás, a fogyasztók biztonsága, tájékoztatása és oktatása kérdéseiben. A hivatal konferenciatermében tartott eseményen többek között Katona Béla kuratóriumi elnök, Fodor Gábor országgyűlési képviselő, Gyarmati András kuratóriumi alelnök foglalta össze a téma jelentős, aktuális kérdéseit.

DAT 2002 Konferencia (november 25-26.). Mint a Magyar Tartalomipari Szövetség szakmai támogatója vett részt a hivatal a Matáv Rt. székházában tartott rendezvényen.

"Az én cégérem" c. verseny résztvevőinek díjazása (december 13.). Az Európai Harminchármak Társasága (EU-33) és az Anyanyelvápolók Szövetsége 2002-ben is meghirdette a tevékenységet jól kifejező, a magyar nyelv szabályainak megfelelő, ötletes üzlet- és cégnevek "Az év legjobb üzlet- és cégneve" c. pályázatot. A hivatal a KopaszTom hajvágó stúdió és a SzemPont szemüvegszalon neveket javasolta díjazásra, melyek átadására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium könyvtárában került sor.

A Gábor Dénes-díj átadása (december 18). A Novofer Alapítvány által létrehozott díj átadására, a Gábor Dénes kutatói pályázat eredményhirdetésére, valamint a holográfia feltalálásának 55. évfordulója alkalmából tartott, Gábor Dénes magyar kortársai című kamarakiállítás megnyitójára az ELTE lágymányosi campusán került sor. Az MSZH javaslatára Berta István villamosmérnök, a BMGE egyetemi tanára vehetett át Gábor Dénes-díjat.

2001-ben volt harminc éve annak, hogy Gábor Dénest fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. Az évforduló alkalmából került sor a második Gábor Dénes kutatói pályázat meghirdetésére, ezúttal vegyészek részére. A díjak átadására is e rendezvényhez kapcsolódóan került sor, amelyen Fábián László, Tfirst Ernő, Homolya László, illetve Lukács Gyula fiatal kutatók vehették át az elismerést.

Magyar találmányokkal Európába (december 18.). A Magyar Feltalálók Egyesülete az Öko-lakóparkban szervezte meg fenti című rendezvénysorozatát, ahol a különféle, a címben szereplő tematikát feldolgozó előadásokat a 2002. év második felében külföldön sikerrel szerepelt találmányok kiállítása kísérte. A hivatali információs pult munkáját és kiadványait jelentős érdeklődést övezte.

Külföldi iparjogvédelmi kiállítások

Genfi Találmányi Szalon (május 1-5.) A svájci hivatal meghívása alapján az MSZH 2 fős információs standdal képviseltette magát.

Euroforum - Trade Marks - Prága (május 6-7.) Az OHIM által szervezett konferencián a hivatalt az ügyfélszolgálat két munkatársa képviselte.

IENA, Nürnberg 2002 (október 31-november 3.) Az évente megrendezésre kerülő találmányi kiállításon az EPO és a Német Szabadalmi Hivatal standján a hivatal három munkatársa vett részt.

C) Kommunikációs és sajtótevékenység

A Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvánosság előtti szereplésének az utóbbi években megfogalmazódott alapelve a mind hatékonyabb, nyitott, átlátható tájékoztatás. E törekvésnek való mind jobb megfelelés, elveink kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében a 2002. év első félévében a sajtó számára adott tájékoztatás etikai irányelvei fogalmazódtak meg, majd a kérdés szabályozása elnöki utasításban öltött testet. Világos útmutatás segíti azt, hogy a hivatal minden munkatársa kellő felelősséggel, saját kompetenciája helyes felmérésével szem előtt tarthassa nyilatkozataiban, megnyilvánulásaiban a hivatal és ügyfelei érdekeit.

Sajtókapcsolatok, sajtórendezvények

Rendszeres kapcsolatot tartott a hivatal a médiumok képviselőivel, kölcsönösen tájékoztatva egymást az együttműködés lehetőségeiről, a hivatal várható, a média számára is érdeklődésre számot tartó eseményeiről, eredményeiről.

Ugyanakkor több esetben munkakapcsolat alakult ki az egyes eseményekben együttműködő társintézmények, különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Innovációs Szövetség, a Miniszterelnöki Hivatal, a MTESZ kommunikációért felelős munkatársaival.

Az év során több, a sajtó munkatársainak szóló rendezvényt (sajtóreggelit, háttérbeszélgetést, sajtótájékoztatót) szervezett a hivatal, vagy vett részt ezek szervezésében (pl. a tudományos újságírók szemináriuma).

Sajtóközlemények, sajtónyilvánosság

Az MSZH tevékenységével kapcsolatban2002 során mintegy 25 alkalommal adott ki sajtóközleményt a hivatal. Ezek elsősorban a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos eseményekhez, rendezvényekhez kötődtek, illetve tájékoztatást nyújtottak a hivatal hazai és nemzetközi tevékenységéről, a szellemitulajdon-védelem jogszabályi hátterének aktuális változásairól.

A szellemitulajdon-védelem szűkebben vett témakörével, találmányokkal, feltalálókkal, szabadalommal, szerzői joggal a magyarországi médiában több mint félezer cikk, hír, rádió-, illetve tévéműsor foglalkozott, vagy tett róla említést. Mindezeken kívül mintegy háromszáz közlemény, híradás, cikk, interjú, riport, tudósítás jelent meg 2002-ben a hazai sajtóban a Magyar Szabadalmi Hivatallal, illetve tevékenységével kapcsolatban. Az elektronikus médiákban - Duna Televízió Heuréka!, a Magyar Televízió Delta, illetve a Petőfi Rádió Gordiusz műsorában való rendszeres megjelenésen kívül - mintegy 30 alkalommal szerepelt a hivatal egy-egy munkatársa.

Megjelenési alkalmak a hazai sajtóban

Rádió - televízió	32
Megyei napilapok	82
Hetilapok, folyóiratok	112

A hivatal tájékoztatási tevékenységében 2002-ben személyes megszólalásukkal, illetve idézettségükkel 15-en vettek részt, illetve szerepeltek a médiában a hivatal munkatársai közül.

Külső kommunikáció

A Magyar Szabadalmi Hivatal fontos feladatának tekinti a magyar műszaki múlt emlékeinek ápolását, nagy alkotóink, a legjelentősebb magyar feltalálók életművének, tevékenységének bemutatását, a magyar szabadalomtörténet megismertetését a kezdetektől napjainkig, az innovációs, valamint a vizuális kultúra fejlesztését, a design fontosságának felismerését, a szellemitulajdon-védelmi tudatosság fejlődésének elősegítését, jogszabályi hátterének minél szélesebb körű megismertetését.

A hivatal összehangolt és intézményi szintű kommunikációs feladatainak érvényesítése érdekében 2002-ben is együttműködött olyan intézményekkel, melyek tevékenységében a hivatal fenti törekvései is hangsúlyosan megjelennek.

VI. NEMZETKÖZI SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI TEVÉKENYSÉG

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a WIPO-ban) folyó nemzetközi együttműködés eseményei közül 2002-ben a WIPO irányító szerveinek 37. üléssorozata emelkedett ki. Változatlanok maradtak a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese által 2001 őszétől betöltött tisztségek: a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a PCT Unió Közgyűlésének és a Berni Unió Végrehajtó Bizottságának egyik alelnöki tisztségét, míg a hivatal jogi elnökhelyettese a Lisszaboni Unió egyik alelnöki posztját tölti be. Hazánk továbbra is tagja maradt a Koordinációs Bizottságnak, valamint a Program és Költségvetési Bizottságnak. Az elmúlt évben nem került sor diplomáciai értekezlet megtartására.

A WIPO szakmai állandó bizottságai ülésein a hivatal képviselői az eddigi gyakorlatnak megfelelően vettek részt. A szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoport az elmúlt évben két ülést tartott, és benyújtotta jelentését a közgyűlésnek. Ennek nyomán várható a közeljövőben a WIPO- szerződés egyes pontjainak módosítása.

A WIPO főigazgatójának magyarországi hivatalos látogatására 2002-ben nem került sor. A meghívás továbbra is fennáll, a látogatás a WIPO-val egyeztetett időponttól függően előreláthatólag 2003-ban valósul meg.

A WTO TRIPS Tanácsának ülésein a hivatal képviselője a korábbiakhoz hasonlóan az elmúlt évben is részt vett. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is napirenden volt a fejlődő országok gyógyszerekhez való hozzáférése szellemi tulajdoni kérdéseinek megvitatása, a földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos munka és a non-violation típusú jogviták jogalapjának vizsgálata.

A magyar iparjogvédelem szempontjából meghatározó jelentőségűek voltak az európai szabadalmi rendszer reformjával összefüggő folyamatok. A 2001. évhez hasonlóan a hivatal képviselői 2002-ben is részt vettek - még megfigyelői minőségben - az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa és a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésein, ahol az elmúlt évben befejeződött az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzata felülvizsgálatának előkészítése.

A csatlakozás előkészítéséhez kapcsolódott Manuel Desantesnek, az EPO jogi elnökhelyettesének, valamint a Dán Szabadalmi és Védjegyhivatal főigazgatójának és helyettesének látogatása Mogens Kring és Niels Ravn személyében.

Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése - a korábbi évekhez hasonlóan - igen kedvezően értékelte hazánk és azon belül az MSZH felkészültségét ezen a területen. 2002-ben nem került sor az Európai Unió Bizottságával szakmai konzultációra, az MSZH mindazonáltal részt vett a csatlakozási szerződés iparjogvédelmi részeire készített szövegtervezetek véleményezésében.

A közösségi szabadalom kérdésében az Európai Unió Tanácsában 2002-ben sem sikerült a tagállamoknak megegyezniük.

Az MSZH és a közösségi védjegy- és mintaoltalmi hatóság, az OHIM között 2000 tavaszán létrejött együttműködési megállapodás keretében megindult intenzív együttműködés 2002-ben is tovább folytatódott. A hivatal két alkalommal is szervezett OHIM szemináriumot, amelyek közül az egyiknek a Miskolci Egyetem Továbbképző Intézete adott otthont. A hivatal képviselői 2002-ben is részt vettek a tagjelölt országok képviselőinek szervezett egyeztető megbeszéléseken mind védjegy, mind mintaoltalmi témakörben.

Folytatódtak a kétoldalú és regionális együttműködések is. A múlt év elején az MSZH-ba látogatott a Szlovák Iparjogvédelmi Hivatal elnöke; ez a találkozó tovább mélyítette a két társintézmény között kialakult szívélyes baráti és szakmai kapcsolatot.

Hazánkból 2002 májusában, elnöki szintű küldöttség látogatott el a Svéd Szabadalmi Hivatalba.

A magyar-osztrák együttműködés keretében lezajlott a hagyományosan sorra kerülő elnöki szintű találkozó. A kétoldalú tárgyalás mellett a két hivatal elnöke közösen megnyitotta a már ismertetett osztrák-magyar védjegy vándorkiállítást. Az elmúlt évben tovább élénkültek a magyar és osztrák iparjogvédelmi szakemberek közötti találkozók is.

A hivatal vendége volt 2002-ben a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, Karel Cada is. A Román Találmányi és Védjegyhivatal főigazgatójával, Varga Gáborral hivatalba lépése óta jó szakmai és baráti kapcsolatot ápol hivatalunk; látogatására tavaly augusztusban, Egerben került sor. Tovább folytatódtak a magyar-román szakértői szintű együttműködések is.

Az elmúlt év kiemelendő eseményei közé tartozott továbbá a WIPO és az MSZH közös szervezésében megrendezett szimpózium, amelyre a Budapesti Szerződés 25. évfordulójának megünneplése adott alkalmat. A rendezvény, illetve a hivatal vendége volt Philippe Petit, a WIPO főigazgató-helyettese, Martti Enäjärvi, a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal főigazgatója, valamint a Moldvai Állami Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, akikkel az MSZH elnöke külön tárgyalásokat is folytatott. A szimpózium sikerességét és hasznosságát jelzi, hogy több külföldi előadó vett részt és számos külföldi és hazai vendég volt jelen a rendezvényen.

A Szerzői Jogi Szakértő Testülettel és a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesülettel közös rendezvényt tartott 2002 decemberében a hivatal - "A szerzői jog az internet korában, Victor Hugo szemével" címmel -, amelyre a nemzetközi szerzői jogi élet két prominens szereplőjét, Pierre Sirinelli francia professzort, valamint Geoffrey Yu-t, a WIPO szerzői jogi ügyekért felelős főigazgató-helyettesét sikerült vendégelőadónak megnyerni. A rendezvényt megelőzően, a Yu főigazgató-helyettessel folytatott tárgyalás néhány jövőbeli MSZH-WIPO közös program kezdetét jelentheti.

VII. GAZDÁLKODÁSI, IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI TEVÉKENYSÉG

A hivatal gazdálkodási és igazgatási tevékenységében az összhivatali gazdálkodási tevékenység célkitűzései között 2002-ben is a leghangsúlyosabban az önfinanszírozás és a hatékony gazdálkodás elvei jelentek meg, amelyek tovább bővültek a szakszerűség, a rugalmasság elveivel.

A közel 4,0 Mrd Ft-os költségvetési előirányzattal való gazdálkodás és a változatlan főosztályi létszámkeret megkövetelte az e terület hatékonyságát javító és fejlesztő informatikai rendszer bevezetését. Ez középtávú megoldást jelent a hivatalon belüli naprakész, gazdasági-pénzügyi információs hálózat kialakítására és a teljes körű használat megteremtésére.

Az elmúlt évben jelentős változást eredményezett az SAP R/3 rendszer bevezetése, amely a 2002. január 31-ei produktív indulással a teljes gazdasági területet érintette. A rendszer integráltságából fakadóan a munkatársak közötti munkakapcsolatok és a tevékenységi folyamatok is megváltoztak, ezért az eddigi gyakorlattól eltérő együttműködési formákat és kapcsolódási pontokat kellett definiálni és elfogadtatni. Mára az SAP használata az érintett munkatársak mindennapi feladatainak szerves része lett.

A) Az MSZH 2002. évi gazdálkodása

A költségvetési szervek feladatellátása - a kettős könyvvitel rendszerén alapuló módosított teljesítményelszámolás alapján - az éves pénzforgalmi adatok összehasonlításával ítélhető meg. Ennek megfelelően a Magyar Szabadalmi Hivatal éves gazdálkodásának is fontos részét képezik ezek a pénzügyi összehasonlítások.

A 2002. évi gazdálkodást kifejező főbb mutatószámok összességében kedvezően teljesültek, mivel a célkitűzések megvalósítására fedezetet nyújtottak, és a folyamatos likviditás is biztosított volt.

Intézményi működési bevételek

Az eredeti költségvetési bevételi előirányzat 2984,9 MFt volt, amely év közben 3789,0 MFt-ra növekedett. Ez a keret 7%-kal haladta meg a 2001. évi módosított előirányzatot.

Az előirányzat-változás bevételi források szerint:

2001. évi előirányzat-maradvány	432,4 M Ft
Hatósági igazgatási szolgáltatási többlet díjbevételek	333,7 M Ft
Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek	38,0 M Ft
Összesen:	804,1 M Ft

Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek, a Pályázati Iroda működési feltételeit biztosító előirányzat, a felhalmozási és tőkejellegű bevétel, a felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése, valamint a működési célú, fejezettől átvett pénzeszköz együttesen 38,0 M Ft-ot tett ki.

A fentiek alapján - év közben - az eredeti előirányzathoz viszonyítva 26,9%-kal növekedett a felhasználható keretszám. Ennek több mint 40%-át az alapfeladat ellátásából származó többletbevétel jelentette. Az éves előirányzat-változás (módosítási hányad) nagyságrendje az előző évekhez hasonló volt.

A működési bevételek teljesítése a terv szerint alakult. A teljesítés összege 3789,2 M Ft, ami 100%-ot jelent. A pénzügyi teljesítési mutató is jelzi a hivatal előirányzat-gazdálkodásának minőségét, amely az évközi intézkedések és a bevételi folyamatok megítélésének kedvező egybeesését fejezi ki.

A 2002. évi bevételek

Adatok E Ft-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított előirányzathoz viszonyítva (%)
	Eredeti	Módosított
Alaptevékenység bevételei	2 965 900	3 299 574	3 294 451	99,8
Ebből: Igazgatási szolgáltatási díjak Nemzetközi WIPO bevételek	2 762 900 200 000	3 069 574 227 000	3 065 735 226 858	99,9 99,9
Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevétel	19 000	29 500	30 396	103,0
Pályázati Iroda működésével kapcsolatos bevétel	-	11 000	15 315*	139,2
Felhalmozási és tőkejellegű bevétel	-	4 500	4 552	101,2
Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése	-	2 700	2 700	100,0
2001. évi előirányzat-maradvány igénybevétele	-	432 445	432 445	100,0
Működési célú pénzeszköz átvétel	-	9 299	9 299	100,0
Bevétel összesen	2 984 900	3 789 018	3 789 158	100,0

* 2001. évi (vevő-követelésként nyilvántartott) megelőlegezett összeggel együtt.

A 2002. évi iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak megoszlása

Adatok M Ft-ban

Megnevezés	Teljesítés	Megoszlási %
Szabadalmi fenntartási és bejelentési díjak	2 282,1	74,0
Védjegybejelentési és megújítási díjak	556,2	18,0
Ipariminta-díjak, bejelentések	20,5	1,0
Használatiminta-díjak, bejelentések	19,0	1,0
Kérelmek díjai	187,9	6,0
Összesen	3 065,7	100,0

Az előrefizetések állománya december 31-én 208,0 M Ft összegben realizálódott. Ez az előző évek állományához viszonyítottan jelentősen magasabb összeget jelent, amit - okkal feltételezhetően - az EPC-csatlakozással együtt járó, 2003. január 1-jén életbe lépő díjmódosítás eredményezett. A befolyt összegek azonban - a törvényi előírások szerint - csak az esedékesség napjával válnak tényleges bevétellé.

A bemutatott és teljesült tárgyévi bevételi többletek után - 2003. évben - a hivatal 163,1 M Ft befizetést teljesít, így a 804,1 M Ft többletből ténylegesen csak 641,0 M Ft-ot használhatott fel.

Működési kiadások kiemelt előirányzatok szerint

Az évközi feladatbővülések fedezetét a bevételi források kellő időben és módon biztosították. A tervezett költségvetési kiadási előirányzatok az elvárások szerint alakultak. A 3180,9 M Ft összegű kiadás 83,9%-os pénzügyi teljesítést jelentett. A számszakilag jelentkező "elmaradást" a - kötelezettségvállalással lekötött - kiadási előirányzat-maradványban szereplő feladatok lefedik.

A 2002. évi kiadások

Adatok E Ft-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított elő-irányzathoz viszonyítva (%)
	Eredeti	Módosított
Személyi juttatások	778 900	1 077 864	1 073 684	99,6
Munkaadókat terhelő járulék	282 800	365 412	348 786	95,5
Dologi kiadások	1 192 200	1 695 537	1 323 365	78,0
Pénzeszköz átadás	60 000	48 551	45 720	94,2
Felújítás	60 000	77 813	71 772	92,2
Intézményi beruházás	605 000	506 041	299 886	59,3
Felhalmozási célú pénzeszköz átadás	-	9 100	9 063	99,6
Lakástámogatási kölcsön és vissza nem térítendő támogatás	6 000	8 700	8 600	98,.9
Kiadások összesen	2 984 900	3 789 018	3 180 876	83,9

Személyi juttatásokra az eredeti 778,9 M Ft-os előirányzattal szemben - az év közben végrehajtott módosítások után - a felhasználható keret 299,0 M Ft-tal több volt. A jelentős, 38,4%-os emelkedés lehetővé tette a hivatali köztisztviselői kar munkával arányos elismerését. Ebből a növekményből 142,2 M Ft-ot a 2001. évi köztisztviselői illetményrendszer módosítása miatti rendszeres béremelkedés jelentett, amit állami támogatás nélkül, saját költségvetési keretszámai terhére gazdálkodott ki a hivatal.

2002-ben többletfeladatok elismerésére jutalom címén 140,7 M Ft kifizetés történt, amely - az emelt illetményekhez viszonyítottan - átlagban közel 2,5 havi rendszeres bérnek felelt meg. 13. havi illetményként 2002-ben is kéthavi - emelt összegű - bér került kifizetésre, amelyből egyhavit természetbeni juttatás (vásárlási utalvány) formájában kaptak meg a munkatársak.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként a hivatal - december hónapig - 42,1 M Ft-ot utalt át az egyéni számlákra, ami 5%-os munkáltatói támogatást jelentett a köztisztviselői jövedelemre vetítve. Az összeg átlagosan 0,7 havi többletilletményt eredményezett az egyéneknél.

Személyhez kapcsolódó juttatások címén a jogszabályban és a belső szabályzatban megfogalmazott lehetséges járandóságok teljes körét és maximális összegét biztosította a hivatal.

A munkáltatókat terhelő járulék a személyi juttatásokhoz kapcsolódó törvényi kötelezettségekből fakadó munkáltatói kifizetéseket tartalmazza, amely 348,8 M Ft összegben teljesült. Ez az összeg magában foglalja a 29%-os társadalombiztosítási járulékot, a 3%-os munkaadói járulékot, a 4500 Ft/fő/hó egészségügyi hozzájárulást és a táppénz-hozzájárulást.

A dologikiadás-előirányzat tartalmazza az intézmény-üzemeltetési, fenntartási, a szakmai tevékenységgel összefüggő és az egyéb kiadásokat is. Az 1192,2 M Ft-os eredeti előirányzat év közben a feladatokhoz igazodóan 1695,5 M Ft-ra változott. Az 503,3 M Ft összegű, 42%-ot jelentő előirányzat-növekedés jelentosebb, közel 2/3 részét a 2001. évi előirányzat-maradvány (139,0 M Ft) és a 2002. évi többletbevételek utáni befizetési kötelezettség (163,1 M Ft) képezte.

A módosított előirányzathoz viszonyított pénzforgalmi teljesítés 78,0%-os volt. A teljesítés a többletbevételek utáni befizetési kötelezettség összegét nem tartalmazza, mivel az a maradvány részeként kerül nevesítésre. Így a 372 M Ft összegű maradvány nagy része kötelezettségvállalással fedezett. A feladatok szerinti tételes bontás azonban csak a mérleg végleges összeállítása után válik ismertté.

Pénzeszközátadás, egyéb támogatás keretében a szellemitulajdon- és iparjogvédelemhez kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatására - az együttműködési megállapodásokban rögzített szakmai feladatokra - 31,8 M Ft-ot fordított a Magyar Szabadalmi Hivatal.

A hivatali társadalmi szervezetek, egyesületek működéséhez pedig 2002-ben 8,1 M Ft-ot juttatott, amely közvetetten a munkatársak szabadidős programjainak támogatását jelentette.

További átadott pénzeszközként jelentkezett a GKM fejezet részére a központosított illetményszámfejtési hely működési feltételeihez való - jogszabályban előírt - kötelező hozzájárulás, amely 3,2 M Ft összegű volt.

Felújításra a módosított 77,8 M Ft-os előirányzatból 71,8 M Ft (92,2%) került felhasználásra. A különbözet kötelezettségvállalással fedezett. A megvalósult főbb felújítási munkák döntő hányada a korszerű irattárolási feltételek biztosítását jelentette, amivel a Garibaldi u. 1-3. és a Zoltán u. 8. sz. alatti bérlemények bérletével és bérleti jogának megvásárlásával a székházhoz közeli 721 m^{2 terület tári célokra történő kialakítására nyílt lehetőség. Ezzel - a vagyongazdálkodási szempontból hosszú távon kedvezőbb megoldással - kiváltásra került egy eddig távolabbi helyen és költségesebb megoldással működtetett tárolókapacitás is.}

Felhalmozási kiadásokra, intézményi beruházásra az eredeti 605,0 M Ft előirányzattal szemben 506,0 M Ft állt rendelkezésre. Az előirányzat-csökkenés a 2001. évi köztisztviselői illetményrendszer módosítása miatti béremelés 2002. évi fedezetének biztosítása érdekében megtett átcsoportosításból adódott. A teljesítés 59,3%-os volt. Az elmaradás - számszakilag - jelentősnek tűnik, azonban ezt az év második felében indított beruházások következő évre történő áthúzódása befolyásolta.

A tervben szereplő fontosabb célok megvalósultak, illetve kötelezettségvállalással fedezetten 2003. évben kerülnek megvalósításra. A 2002. évben végrehajtott beruházások döntő hányadát a világszínvonalú infrastruktúra állandó fejlesztése, valamint a hatósági terület munkáját biztosító korszerű, integrált gazdasági rendszer (SAP R/3) bevezetési kiadásai jelentették.

Lakástámogatási hozzájárulást a hivatal 9 fő részére ítélt meg és folyósított a 2002. évben. Ebből 5 fő 100-200 ezer forint összegű, vissza nem térítendő támogatásban is részesült a visszatérítendő kölcsön összege mellett.

Felhalmozási célú pénzeszközátadás keretében a hivatal 2002. évben egyszeri, 9,1 M Ft összegben hozzájárult - a Külügyminisztériummal kötött megállapodás szerint - a Magyar Köztársaságnak a Kereskedelmi Világszervezet mellett működő Állandó Képviseletén külszolgálatot teljesítő szellemi tulajdonjogi szakdiplomata tevékenységéhez szükséges tárgyi eszközök beszerzési kiadásaihoz.

B) Az igazgatási és gazdasági jogi osztály létrehozása és működése

A Magyar Szabadalmi Hivatalon, illetve szűkebben a Gazdálkodási és Igazgatási Főosztályon belül az osztály formálisan a Szervezeti és működési szabályzat 2002. május 15-ei hatálybalépésével jött létre, vagyis nem volt szervezeti elődje, amelynek már pontosan körülhatárolt és kialakult feladatköre lett volna.

A 2002. év első féléve során került kialakításra az osztály hivatalon belüli helye és feladatköre, valamint kialakultak az osztály munkavégzéshez szükséges alapvető kapcsolatai más szervezeti egységekkel.

Az igazgatási és gazdasági jogi tevékenység főbb jellemzői

A hivatal mint intézmény működésével kapcsolatos jogi feladatok ellátása. A hivatal működési igényének függvényében változó konkrét feladatokat jelentő tevékenységek, amelynek keretében egyaránt előfordultak 2002. évben a következők:

• szerződéstervezetek elkészítése (pl.: vállalkozói szerződések, megbízási szerződések, munkáltató és köztisztviselője között kötendő megállapodások, kártérítési megállapodások, informatikai szerződések stb.);

• szerződéstervezetek véleményezése (pl.: vállalkozói, megbízási szerződések);

• a hivatal jogi képviselete peres és nem peres eljárásokban, illetve külső harmadik személyekkel szemben;

• felmerült kérdésekben jogi vélemények kialakítása, jogi tanácsadás;

• ügyvédekkel történő kapcsolattartás.

A szellemi tulajdon védelmét, illetve az iparjogvédelmi kultúrát szolgáló, államháztartáson kívüli pénzkihelyezésekkel kapcsolatos konkrét feladatokért felelős hivatali szakmai szervezet felkérése alapján - és általában az általuk meghatározott szakmai elképzelések, meghatározott célok és jelzett körülmények figyelembevételével - történt a szerződéskötések előkészítése.

A külföldi szabadalmazást támogató pályázati rendszer alapjául szolgáló jogszabály, vagyis a 6/1997. (III. 7.) IKIM rendelet a Magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat eljárási rendjéről helyébe lépő új GKM rendelet szövegének kialakításában való közreműködés mellett, 2002. augusztus 1-jétől kezdődően a Pályázati Iroda vezetői feladatait is az újonnan létrehozott osztály vezetője látta el.

Az elnöki és gazdasági vezetői utasításokkal kapcsolatos feladatok keretében 2002-ben 8 elnöki utasítás került kiadásra, ezek közül a két legjelentősebb a hivatal Szervezeti és működési szabályzatát tartalmazó 3. sz. elnöki utasítás, valamint az iparjogvédelmi hatósági ügyviteli szabályokat tartalmazó 7. sz. elnöki utasítás.

Előkészítésre kerültek további elnöki utasítások is, amelyek azonban különböző okokból várhatóan csak 2003. évben jelenhetnek meg. Ebbe a körbe tartoznak a digitalizált (nyomtatott) aláírásról, a biztonsági szabályzatról, az adatvédelmi szabályzatról, a köztisztviselők juttatásairól és a jutalmazásról szóló elnöki utasítások.

A működést érintő, a támogatásokra, a közbeszerzésekre és a szabadkézi vétellel történő beszerzésekre irányuló szerződések közül az egész évet figyelembe véve együttesen több mint 90 szerződés, illetve vélemény készült el.

C) Emberierőforrás-gazdálkodási feladatok

A feladatot ellátó Igazgatási és Munkaügyi Osztály neve 2002. évben Emberi Erőforrás Gazdálkodási Osztályra változott, ami jelzi a munka új célmeghatározását és a feladatstruktúra részleges átalakulását. Az igazgatási funkciók átkerültek az újonnan alakult Igazgatási és Gazdasági Jogi Osztályra. A hagyományos munka- és személyügyi feladatok mellett néhány egyéb, humánpolitikai jellegű feladat is megjelent, ezek közül a teljesítményértékelés, valamint a munkaerő-kiválasztás eszközrendszerének kidolgozása és bevezetése már a 2002. évben látható eredményekkel járt, míg más területek, úgymint karriertervezés, képzési-fejlesztési szükségletek követése még csak az előkészítés fázisában tart.

Az év során az osztály folyamatosan figyelemmel kísérte a létszám- és bérlekötés-nyilvántartást, adatszolgáltatásokat nyújtott a felügyeleti szerveknek, prognózisokat és kalkulációkat végzett a gazdasági vezetés számára.

A következő évi költségvetés összeállításához elkészült a hivatal 2003. évi létszám- és bérkeret igényének tervezete, melyben megtervezésre került a létszám és bér főosztályok és állománycsoportok közötti megoszlása, valamint a kötelező jellegű béremelések és jubileumi jutalmak nagyságrendje is.

Kiemelt területként figyelt a hivatal az egyes érdemi feladatkörökben végrehajtott tudatos személycserék személyzeti előkészítésére, zökkenőmentes lebonyolítására, a gazdálkodói és személyi érdekek gyakran nem könnyű összehangolására.

A szakmai, törvényességi, illetve létszámgazdálkodási szempontok érvényesítésével gondoskodott a hivatal az álláshirdetések kibocsátásáról, a pályázati kiírások összeállításáról, az eljárási szabályok betartása mellett végezte a munkaerő-kiválasztást.

Elemzés készült a 2002-t megelőző két év távlatában megvalósult minősített személycserék költséghatásának alakulásáról, amelynek tapasztalatai a személyzetpolitika terén stratégiai irányváltoztatás bevezetését tettek szükségessé.

Nyílt közbeszerzési eljárást indított a hivatal a nyelvi képzések folytatására, az eljárás még folyamatban van.

Rendszeres humánpolitikai feladatot jelentett a dolgozók ki- és belépésével kapcsolatos ügyintézés, mely adatfelvételi, adatértékelési, jogosultság- és kötelezettség-előírási, okirat-készítési és nyilvántartási munkafolyamatokat ölel fel évről évre gyarapodó kötelező adminisztrációs teherrel. A munkaerő-felvétel adminisztrációja jelentősen fokozódott a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének (kötelezettség előírása, nyilvántartás, iratkezelés) regisztrációjával.

A ki- és belépések számának alakulását az előző évihez hasonló számadatok jellemzik, 23 fő belépésével és 26 fő kilépésével (49 fős mozgás) a hivatal létszámának mintegy 10%-a cserélődött ki. Fluktuáció vonatkozásában a legnagyobb forgalom az információtechnológiai területet jellemezte.

2002 elején megvalósult a valamennyi köztisztviselőt érintő, az illetmény emelkedéséből fakadó általános bérfejlesztés, melynek keretében az alapilletmények eltérítésével kapcsolatos rendkívüli bérintézkedésekre is sor került.

Felülvizsgálásra került a dolgozók FEOR szerinti besorolása.

Nyugdíj-előkészítő munkát 8 dolgozó esetében végzett a hivatal, ebből 1 fő korengedményes nyugdíj igénybevételét kérte.

A hivatal emberierőforrás-gazdálkodási tevékenységéből adódóan az elmúlt évben több mint 600 munkaügyi okirat került iktatásra.

Kimutatás a Magyar Szabadalmi Hivatal köztisztviselőiről (2002. december 31.)

MSZH létszáma (fő)

Engedélyezett	266
Tényleges (munkajogival)	271

Nemek szerinti megoszlás (fő)

(nemek)	(fő)
Férfiak	97
Nők	174
összesen	271