NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
Dr. Palágyi Tivadar
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Ausztrália
3. Cseh Köztársaság
4. Dél-Korea
5. Ecuador
6. Európai Unió
7. Fehér-Oroszország
8. Hongkong
9. India
10. Indonézia
11. Irán
12. Kanada
13. Kína
14. Kolumbia
15. Közösségi szabadalom
16. Nagy-Britannia
17. Nicaragua
18. Norvégia
19. Olaszország
20. Oroszország
21. Románia
22. Spanyolország
23. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
24. Szingapúr
25. Tajvan
1. Amerikai Egyesült Államok
A) Bush elnök 2002. november 2-án aláírta a szellemi tulajdonra és magas szintű műszaki megoldásokra vonatkozó törvénymódosítást.
Az új törvény 150 millió dollárt irányoz elő a következő három évben a szabadalmi és védjegybejelentések elektronikus benyújtási rendszerének kidolgozására és fejlesztésére.
Az új törvény szerint a szabadalmi törvény 102(e) szakasza vonatkozásában a 2000. november 29-én vagy azt követően benyújtott és egy korábbi amerikai bejelentés elsőbbségét igénylő nemzetközi bejelentések alapján megadott amerikai szabadalmak csak a nemzetközi bejelentés közrebocsátásának napját követően válnak újdonságrontóvá. [A 102(e) szakasz szerint újdonságrontónak minősül, ha a találmányt leírták egy olyan szabadalomban, amelyet egy harmadik személy az Egyesült Államokban a találmánynak a bejelentő által való feltalálása előtt nyújtott be.]
A törvénymódosítás a védjegytörvényre is kiterjed, és ennek alapján az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala 2002. december 30-án a védjegytörvény végrehajtási utasítását is megváltoztatta.
A törvénymódosítás megszünteti azt a követelményt, hogy a külföldi bejelentőknek a hazai lajstromozás hitelesített másolatát kell benyújtaniuk; ezentúl elegendő egy egyszerű másolat benyújtása. Megszűnt az a követelmény is, hogy elektronikus beadványokról papírmásolatot is be kell nyújtani.
B) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) az Elan Pharmas., Inc. v. Mayo Foundation for Med. Educ. & Research ügyben megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését egy "svéd mutációjú" transzgenikus egérre vonatkozó szabadalom újdonságának megítélésével kapcsolatban.
A szabadalom igénypontjai előírják, hogy egy bizonyos génfragmentumnak kimutatható mennyiségben kell jelen lennie az állatban. A technika állásához tartozó nyomtatvány olyan módszert ismertet, amely lehetővé teszi ilyen génfragmentummal rendelkező transzgenikus egerek előállítását. A CAFC ítélkező tanácsának többsége azon a véleményen volt, hogy a technika állása csupán hibás utasításokat adott transzgenikus állatok előállítására, és azok szerint a szerző még egyetlen állatot sem állított elő. Így a szabadalom nem vonatkozik már létező találmányra, és egy termék előállítására vonatkozó általános javaslat nem elégíti ki az újdonságrontás feltételeit. Ezért a bíróság azon a véleményen volt, hogy a szabadalmat még az igénypontok oltalmi körének tág értelmezése esetén sem bitorolnák.
A kisebbségi véleményt nyilvánító bíró szerint az igénypontok egerekre vonatkoznak, és így figyelmen kívül kell hagyni az egér előállítási módját és a génfragmentum kimutatási módját; ezért a technika állásához tartozó nyomtatvány újdonságrontó.
C) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala nyilvánosságra hozta a 2002-ben legtöbb bejelentést benyújtó tíz bejelentő névsorát, akik között az alábbi táblázat szerint négy amerikai és hat japán cég található.
| Sor- rend | Bejelentő | A 2002-ben benyújtott bejelentések száma |
| 1. | IBM Corp. (USA) | 3288 |
| 2. | Canon Inc. (Japán) | 1893 |
| 3. | Micron Technology, Inc. (USA) | 1833 |
| 4. | NEC Corp. (Japán) | 1821 |
| 5. | Hitachi, Ltd. (Japán) | 1602 |
| 6. | Matsushita Electric Ind. Co. (Japán) | 1544 |
| 7. | Sony Corp. (Japán) | 1434 |
| 8. | General Electric Co. (USA) | 1416 |
| 9. | Hewlett-Packard Co. (USA) | 1385 |
| 10. | Mitsubishi Electric Corp. (Japán) | 1373 |
2. Ausztrália
A) 2002. júniusi tájékoztatónkban ismertettük az új ausztrál szabadalmi törvényt, amely szerint a bejelentőknek közölniük kell az Ausztrál Szabadalmi Hivatallal a párhuzamos külföldi bejelentések kutatása vagy elővizsgálata során feltárt dokumentumokat, és a kutatási jelentések másolatát be kell nyújtani. Most arról kaptunk hírt, hogy 2003. június 1-jéig elhalasztották a módosított törvény gyakorlati alkalmazásának határidejét, de ezt az időpontot követően is valószínűleg csak a kutatási eredményeket kell majd közölni a hivatallal, és a kutatási jelentések másolatát nem kell benyújtani.
B) Ausztráliában a mintaoltalmi törvény módosítására törvénytervezetet dolgoztak ki, amely a tartalék alkatrészeket kivonja az oltalom alól, kimondva, hogy a javítási jog alapján egy olyan alkatrész nem ütközik a lajstromozott mintába, amely egy összetett terméknek a része, és e termék általános megjelenésének a helyreállítását célozza.
A törvénytervezet a bizonyítás terhét a mintatulajdonosra hárítja.
3. Cseh Köztársaság
A Cseh Köztársaság kormánya 2002. október 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi unió (UPOV) 1991. évi módosított szövegéhez való csatlakozás okmányát. Így ez a csatlakozás 2002. november 24-én lépett hatályba.
4. Dél-Korea
A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy a PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése 2003. március 12-én Dél-Koreában is hatályossá vált. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Dél-Koreában ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani.
B) Dél-Korea csatlakozott a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Szerződés Jegyzőkönyvéhez, amely Dél-Koreára nézve 2003. április 10-én lépett hatályba.
C) Dél-Koreában jelenleg a vizsgálati kérelem benyújtásától számítva 23 hónapig kell várni a vizsgálat eredményére. Ezt az időtartamot a Dél-koreai Szabadalmi Hivatal 15 hónapra kívánja csökkenteni olyan módon, hogy az elővizsgálati feladatokat részben alvállalkozásba adja ki, hatékonyabbá teszi az elővizsgálók munkáját, és növeli az elővizsgálók számát. Ennek megfelelően a következő 3 évben 250 új elővizsgálót vesznek fel; 2002-ben már felvettek 89-et, míg 2003-ban és 2004-ben további 80-at fognak felvenni. Így az elővizsgálat időtartamát 2003-ban 20 hónapra, 2004-ben 17 hónapra és 2005-ben 15 hónapra fogják csökkenteni.
5. Ecuador
Az Andok Közösség Törvényszéke (Andean Court of Justice, ACJ) nemrég olyan döntést hozott, hogy a Közösség szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó rendelete - ellentétben az európai és az amerikai rendszerrel - tiltja a második indikációs találmányok szabadalmazását. Ez a döntés a potencianövelő Viagra gyógyszer hatóanyagára vonatkozott, amelyet a Pfizer cég már szabadalmaztatott kardiovaszkuláris betegségek kezelésére; így a bíróság szerint a második felhasználás újdonsághiány miatt már nem szabadalmazható.
2000. július 6-án az Andok Közösség főtitkára kormánynyilatkozatot tett közzé, amely megállapította, hogy Ecuador megsértette az Andok Közösségi Szerződést azzal, hogy a Viagra második alkalmazására szabadalmat engedélyezett.
Az ecuadori kormány azzal védekezett, hogy a szabadalmat az Andok Közösség törvényével összhangban engedélyezték, mégpedig a főtitkár 079 sz. határozata alapján, amely érvényesnek ismeri el a második indikációs szabadalmakat, ha azok eleget tesznek a 344 sz. döntés 1. szakaszában lefektetett szabadalmazási követelményeknek. Az ACJ azonban elutasította ezt az érvelést, megállapítva, hogy a 079 sz. határozatot később adták ki, mint amikor az Ecuadori Szabadalmi Hivatal a Viagrára szabadalmat engedélyezett.
Ezt követően az Andok Közösség főtitkára a 423. sz. határozatban leszögezte, hogy a második indikációs szabadalom engedélyezésével az ecuadori kormány megsértette az Andok Közösség törvényét.
E határozat ellen az ecuadori kormány 2000. október 16-án fellebbezést nyújtott be, és a fellebbezéshez csatlakozott Pfizer is, azonban a főtitkár megerősítette korábbi határozatát, és a fellebbezéseket elutasította. Az ACJ 90 napot engedélyezett Ecuadornak a határozat teljesítésére.
A fentiek következtében mindazok az andok közösségbeli országok, amelyek a Viagrára szabadalmat engedélyeztek - különösen Ecuador -, a szabadalmat kötelesek érvénytelennek nyilvánítani az Andok Közösség törvényének megsértése miatt. Ez a helyzet súlyos gazdasági szankciókat vonhat maga után, és egyúttal lehetővé teszi, hogy gyógyszergyártó laboratóriumok a Viagra hatóanyagát tartalmazó gyógyszert bitorlás veszélye nélkül gyárthassák.
Az Andok Parlament javaslatot dolgozott ki a második indikációs szabadalmakra vonatkozó szabályok megváltoztatására azzal az indoklással, hogy a jelenlegi szabályozás túlságosan szigorú, és emellett különbözik az európai és az amerikai szabadalmi joggyakorlattól is.
6. Európai Unió
Az Európai Törvényszék (European Court of Justice) 2002. december 12-én olyan döntést hozott, hogy a szagvédjegyek nem lajstromozhatók.
Egy Sieckmann nevű kereskedő a Német Szabadalmi és Védjegyhivatalnál a 35., 41. és 42. áruosztályban lajstromoztatni kívánta a metil-cinnamát tiszta vegyi anyag illatát mint szagvédjegyet, és a lajstromozási kérelemben megadta a metil-cinnamát vegyi képletét (C6H5-CH=CHCHCOCH3). Egyúttal a kérelemhez egy kis tartályban mellékelte a lajstromoztatni kívánt illatot adó anyag mintáját, és az illatot "balzsamosan gyümölcsös, gyengén fahéjra emlékeztető"-nek írta le. A védjegybejelentési eljárás alatt annyiban módosította a védjegy leírását, hogy abba beiktatott egy hozzájárulást a letétbe helyezett minta megtekintéséhez.
A Német Szabadalmi és Védjegyhivatal elutasította a bejelentést. Sieckmann a Szövetségi Szabadalmi Bírósághoz fellebbezett, amely az ügy elbírálása előtt két kérdést intézett az Európai Törvényszékhez (ET-hez).
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az Európa Tanács 89/104/EEC sz. irányelvének 2. szakasza szerinti azon követelményt, hogy a védjegynek grafikusan ábrázolhatónak kell lennie, csak az olyan jelek elégítik ki, amelyek "közvetlenül látható alakjukban reprodukálhatók", vagy pedig ez a követelmény kiterjeszthető-e illatokra vagy hangokra is, "amelyeket nem lehet vizuálisan érzékelni, de közvetve reprodukálhatók bizonyos segédletek felhasználásával".
Arra az esetre, ha az ET az utóbbi tágabb értelmezéssel értene egyet, a bíróság azt a további kérdést tette fel, hogy a grafikus ábrázolás követelménye kielégíthető-e egy szagvédjegy vonatkozásában vegyi képlettel, az illat leírásával, egy minta letétbe helyezésével vagy ezeknek az elemeknek a kombinálásával.
Az ET megállapította, hogy az irányelv szövege kimondottan nem említette, de nem is zárta ki védjegyként az olyan jeleket, amelyek önmagukban nem alkalmasak vizuális érzékelésre. Ezen az alapon az ET azon a véleményen volt, hogy az ilyen jelek képezhetnek védjegyeket, feltéve hogy grafikusan ábrázolhatók különösen képek, vonalak vagy jelek segítségével. Az ábrázolásnak "világosnak, pontosnak, könnyen hozzáférhetőnek, érthetőnek, tartósnak és tárgyilagosnak" is kell lennie. Ezeket az utóbbi követelményeket a közérdek indokolja aziránt, hogy egy lajstromozott védjegy oltalmi körét a lajstrom megtekintése alapján könnyen és biztosan meg lehessen állapítani.
A második kérdés kapcsán az Európai Törvényszék elismerte, hogy az illatok grafikus ábrázolása a felsorolt követelményekkel összhangban komoly nehézségeket okoz, és elutasította egy szagvédjegy vegyi képlettel való ábrázolását, mert az nem eléggé érthető; ugyanis kevés ember ismerné fel ilyen képletben a kérdéses illatot. Emellett a vegyi képlet nem az anyag illatát ábrázolja, hanem magát az anyagot, és nem tekinthető elég világosnak vagy pontosnak sem, mert nem teszi lehetővé, hogy egy sajátos illatot biztonsággal lehessen érzékelni.
Az ET azt is megállapította, hogy az illat leírásával történő ábrázolás sem fogadható el, mert - bár grafikus - nem elég világos, pontos és objektív. A minta letétbe helyezését sem tartotta elfogadhatónak, mert az nem grafikus ábrázolás, emellett nem is stabil vagy tartós. Végül az ET megállapította, hogy ha a szagvédjegyek ezen ábrázolási módjai közül önmagában egyik sem alkalmas a lajstromozhatóság követelményeinek a kielégítésére, úgy azok kombinációja sem tekinthető alkalmasnak.
Az ET ítéletének ismeretében úgy tűnik, hogy jelenleg a szagvédjegyek nem lajstromozhatók a közösségi országokban, és a már lajstromozott ilyen védjegyeket is érvénytelennek kell tekinteni.
7. Fehér-Oroszország
Fehér-Oroszország kormánya 2002. december 5-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Így ez a csatlakozás 2003. január 5-én lépett hatályba.
8. Hongkong
2003. április 4-én Hongkongban új védjegytörvény lépett hatályba új végrehajtási utasítással együtt, amelyek az 1955 óta hatályban volt törvény helyébe léptek.
Az új törvény megkönnyíti, meggyorsítja és olcsóbbá teszi a védjegylajstromozást, és lehetővé teszi a több áruosztályra kiterjedő védjegyoltalom megszerzését a 2. és további áruosztályokban, alacsonyabb bejelentési díjjal.
Az új törvény szerint a közismert védjegyek utánzása akkor is védjegybitorlásnak minősül, ha azok nincsenek lajstromozva. A grafikusan ábrázolható megkülönböztető illatok és hangok is lajstromozhatóvá váltak.
9. India
A) Minthogy India tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, a TRIPS-egyezmény alapján 2004. január 1. előtt szabadalmi oltalmat kell biztosítania a mikroorganizmusok számára. Ennek alapján az indiai szabadalmi törvénybe beiktattak egy 3(j) szakaszt, amely kimondja, hogy a mikroorganizmusok szabadalmazhatók. A növény- és állatfajták, valamint a növények és állatok előállítására szolgáló, lényegileg biológiai eljárások továbbra is ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből.
A törvénymódosításnak megfelelően tervezik, hogy Indiában is létesítenek egy intézményt biológiai anyagok letétbe helyezésére.
B) Az American Home Products Inc. indiai leányvállalata, a Dimminaco AG szabadalmi bejelentést nyújtott be baromfik fertőző burzitisz betegsége elleni vakcina előállítási eljárására. A szabadalmi hivatal a bejelentést elutasította arra hivatkozva, hogy
a bejelentés az indiai törvény alapján nem minősül szabadalomnak;
az eljárás végterméke élő szervezetet tartalmaz, ezért az eljárás nem minősíthető gyártási módnak;
a törvényben szereplő "gyártás" (manufacture) kifejezés nem vonatkozhat élő szervezetre, és a törvényben szereplő anyag (substance) kifejezés is csak olyan élettelen anyagokra vonatkozik, amelyek nem tartalmazhatnak élő szervezetet;
Indiában még nem engedélyeztek szabadalmat élő szervezet, így vírus (amit a bejelentő vakcinája tartalmaz) előállítására szolgáló eljárásra.
A bejelentő az elutasítás ellen fellebbezett a kalkuttai Felső Bírósághoz (Calcutta High Court), amely 2002. január 15-i ítéletében az alábbi indokok alapján megváltoztatta a hivatal határozatát.
"A gyártás (manufacture) szót a törvény nem határozza meg. Ilyen esetben, ha a végtermék egy kereskedelmi termék, a szó szótári jelentését vagy a kereskedelmi és üzleti életben neki tulajdonított jelentést kell elfogadni.
Nincs törvényes tilalom olyan gyártási módnak szabadalmazhatóként való elfogadására, amelynek a végterméke élő szervezetet tartalmaz.
Találmány egy új és hasznos termék vagy eljárás lehet. A jelen esetben a bejelentésben új eljárást igényelnek vakcina előállítására kémiai lépésekkel, sajátos tudományos feltételek mellett. Az említett vakcina hasznos baromfik fertőző burzitisz elleni védelmében. Ezért, ha a végtermék új gyártmány, a gyártásához vezető eljárás találmánynak minősül.
Az eladhatósági próba, amely szintén annak ellenőrzésére szolgál, hogy a találmány szerinti eljárás szabadalmazható-e, ki van elégítve, mert a termék kereskedelmileg hasznosítható."
A továbbiakban a bíróság megállapította, hogy a szabadalmi hivatal tévedett, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az élő vírust tartalmazó végtermék előállítására szolgáló eljárás nem minősül találmánynak.
Az ítélet hangsúlyozza, hogy a szabadalmi törvény célja a tudományos kutatás, valamint új technológiák és ipari eljárások kidolgozásának ösztönzése. Ezért az igényelt eljárás elutasítása a biotechnológia területén elfogadhatatlan.
A fentiek figyelembevételével a hivatal megtámadott határozatát a bíróság hatálytalanította, és utasította a szabadalmi hivatalt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, de az ítélet kézbesítésétől számítva két hónapnál semmiképpen sem később ismét fontolja meg szabadalom engedélyezését.
A központi kormány nem nyújtott be fellebbezést a bírósági ítélet ellen, és így a szabadalmi hivatal 2002. április 10-én a Dimminaco AG bejelentésére szabadalmat engedélyezett.
10. Indonézia
A Szellemi Tulajdonjogok Hivatala módosította a védjegylajstromozási eljárást. Ennek következtében, ha egy védjegybejelentést a hivatal el akar utasítani, erről értesíti a bejelentőt, aki válaszolhat az elutasító végzésre, és ha válaszát figyelmen kívül hagyják, vagyis bejelentését elutasítják, a bejelentő ez ellen fellebbezést nyújthat be.
11. Irán
A) A Kabushiki Kaisha Komatsu japán gépgyártó cég a GALEO védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a bányászati eszközökre és gépekre vonatkozó 7. áruosztályban.
A védjegyhivatal a bejelentést a francia Valeo Société Anonyme cég korábban lajstromozott VALEO védjegyével való összetéveszthetőségre hivatkozva elutasította.
Komatsu a hivatal határozata ellen az elsőfokú bíróságnál fellebbezést nyújtott be, aminek alapján a bíróság a védjegyhivatal határozatát hatályon kívül helyezte, megállapítva, hogy az áruk vásárlói és fogyasztói elegendő gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy kizárt legyen a védjegyek összetévesztése azok hasonlósága miatt.
B) A híres svájci óragyártó Rolex cég eredményesen szólalt fel a ROLEX védjegynek cigarettákkal és egyéb termékekkel kapcsolatos lajstromozása ellen. A bíróság megállapította, hogy a védjegy az évek folyamán világszerte jól ismertté vált, és a fogyasztókban kétségek támadhatnának a ROLEX névvel forgalmazott cigaretták eredetét illetően.
12. Kanada
A) A kanadai Legfelsőbb Bíróság az Apotex Inc. v. Wellcome Foundation Ltd. ügyben érvényesnek minősítette a Wellcome AIDS-ellenes AZT gyógyszerre vonatkozó szabadalmát. Az ítélet az alábbi érdekes megállapításokat tartalmazza:
a) A megalapozott jóslás tana (doctrine of sound prediction), amelyet a hasznosság bizonyítására használnak, három komponensből áll:
(1) a jóslásnak tényen kell alapulnia;
(2) a feltalálónak a szabadalmi bejelentés időpontjában világos és "józan" érvekkel kell rendelkeznie, amelyekből az alapot képező tény figyelembevételével a kívánt eredmény kikövetkeztethető;
(3) megfelelő kinyilvánításra is szükség van.
b) Egy találmányi gondolat kísérleti igazolása nem szükségszerűen vezet találmányhoz.
c) Ahhoz, hogy egy szabadalmat valótlan tényállítás miatt érvénytelennek minősítsenek, az állításnak szándékos félrevezetésen kell alapulnia.
B) A közismert védjegyek lajstromozására Kanadában nincsenek hatályban különleges rendszabályok, sőt, az alábbi bírósági határozat alapján úgy tűnik, hogy a kanadai bíróságok nem engedélyeznek széles körű oltalmat a híres védjegyek számára.
Ez az irányzat mintegy 5 évvel ezelőtt jelentkezett, amikor a Szövetségi Fellebbezési Bíróság elutasított egy olyan kérelmet, amely arra irányult, hogy egy közismert védjegy oltalmi körét kiterjesszék olyan árukra és szolgáltatásokra, amelyek nem álltak kapcsolatban azokkal árukkal és szolgáltatásokkal, amelyekre a "híres" védjegyet használták és lajstromozták. A Pink Panther (rózsaszín párduc) ügyben a felszólalási eljárás folyamán a hivatal azt az álláspontot képviselte, hogy a THE PINK PANTHER védjegynek mozifilmekkel, valamint filmkölcsönzéssel és elosztási szolgáltatásokkal kapcsolatos lajstromozása nem akadályozhatja meg a PINK PANTHER védjegy lajstromozását haj- és szépségápoló termékekre. A bíróság véleménye szerint a kétféle kereskedelmi termék közötti jelentős különbség miatt nem forgott fenn a megtévesztés veszélye.
E határozatot követően a "híres" védjegyekre vonatkozó felszólalási ügyekben következetesen alkalmazták ezt az álláspontot, de szabadalmi körökben úgy gondolták, hogy ezt a joggyakorlatot nem fogják kiterjeszteni a felszólalástól eltérő ügyekre is. Az elmúlt nyáron azonban egy üzletember a sörgyártó Molson cég ellen pert nyert, aminek alapján elismerték arra vonatkozó jogát, hogy a Canadian.biz doménnevet használja virtuális találkozóhelyként kanadai üzletemberek számára. Molson a sörre vonatkozóan lajstromozott CANADIAN védjegye alapján a kérdést egy világhálós ügyekben döntőbíráskodó tanács elé vitte. Az egyesült államokbeli döntőbíró Molson javára döntött, alapvetően Molson sörének hírnevére hivatkozva. A fellebbezés alapján azonban az Ontario Felsőbíróság azt állapította meg, hogy üzletek százai használják nevükben a Canadian szót, és így a fogyasztók hozzászoktak e szó megkülönböztető használatához. Ezért a bíróság a doménnév-tulajdonos javára döntött.
A fentiek ismeretében a "híres" védjegyek tulajdonosai számára ajánlható, hogy védjegyüket a lehető legkülönbözőbb típusú árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan is lajstromoztassák Kanadában.
13. Kína
A) A Kínai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy a PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése 2003. február 1-jén Kínában is hatályossá vált. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Kínában ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani, de igénybe lehet venni két hónapos türelmi időt is, aminek révén a kínai nemzeti szakaszt az elsőbbség időpontjától számítva 32 hónapon belül kell megindítani.
B) Kínának a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását követően a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben ítélkező bírók olyan továbbképzést kapnak, amely alkalmassá teszi őket iparjogvédelmi ügyek színvonalas elbírálására. Ezzel egyúttal a kínai szellemi tulajdonjogok fokozottabb mértékű érvényesítését is elő kívánják segíteni.
A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozást követően módosított védjegytörvény előírásainak megfelelően mintegy 20000 olyan ügy kerül a bíróságok hatáskörébe, amelyeket eddig adminisztrációs szervek kezeltek.
C) A kínai Legfelsőbb Bíróság elnökének közleménye szerint növekszik azoknak a bírósági ügyeknek a száma, amelyek a szellemi tulajdonnal kapcsolatosak. Ennek elsősorban az az oka, hogy Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, és emellett a szocialista piacgazdaság is jelentősen erősödik.
A szellemi tulajdon területén az új polgári perek főleg doménnevek jogtalan lajstromozásával és védjegyek jogtalan használatával, szabadalmi vonalon pedig szoftverre, biotechnológiai találmányokra és új növényfajtákra vonatkozó új szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatosak.
Az elmúlt öt évben a bírósági ügyek száma ezen a területen 31,14%-kal növekedett az előző öt évhez viszonyítva.
14. Kolumbia
A Kolumbiai Védjegyhivatal a védjegyek ismertségének bizonyítására új paramétereket állapított meg, figyelembe véve az Andok Közösség 486. határozatát. Ennek 228. szakasza megállapítja, hogy egy védjegy megkülönböztető jellegének közismertségét többek között az alábbi szempontok figyelembevételével kell megállapítani:
egy tagországban a védjegy ismertségének mértéke a vásárlóközönség körében;
a védjegy kora és annak a földrajzi területnek a nagysága, ahol a védjegyet használják;
azoknak a beruházásoknak az értéke, amelyeket a védjegy megkülönböztető jellegének ismertté tétele érdekében végeztek;
a tulajdonos eladásainak és jövedelmének mértéke azokban az országokban, ahol a védjegyre oltalmat kívánnak szerezni;
a védjegy megszerzett megkülönböztető jellegének mértéke;
egy tagországban vagy egy másik országban a védjegyre lajstromozással szerzett oltalom megléte és kora.
A figyelembe veendő legfontosabb szempont, hogy bizonyítani kell a védjegy közismertségét az Andok-térség valamelyik államában. A védjegyhivatal véleménye szerint ezt bizonyítani lehet az Andok-térségen kívüli országbeli ismertséggel is.
A 486. közösségi határozatban foglalt korlátozások ellenére a Kolumbiai Védjegyhivatal a közismert védjegyekre oltalmat engedélyez anélkül, hogy vizsgálná a védjegy kereskedelmi fogalomban való meglétét, ha a védjegy ismert az Andok-országok fogyasztói számára.
15. Közösségi szabadalom
Az Európai Tanács versenyképességgel foglalkozó tanácsa (Competitiveness Council of Ministers) 2003. március 3-án megállapodott a közösségi szabadalom létrehozásának alapelveiben. A tanács munkájában egy belga, két dán, két német, egy görög, két spanyol, három francia, egy ír, három olasz, egy luxemburgi, egy holland, egy osztrák, egy portugál, egy finn, egy svéd és egy angol szakminiszter vagy államtitkár, továbbá az Európa Tanács három tagja vett részt. A megállapodást, amelyet az alábbiakban ismertetünk, az elnöklő görög fejlesztési miniszter, Apostolos Tsochatzopoulos kompromisszumos javaslata alapján sikerült elérni.
A közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek az Európai Törvényszék (European Court of Justice, ECJ) hatáskörébe fognak tartozni, és az ECJ-nek lesz a feladata, hogy erre a célra megfelelő bíróságokat hozzon létre.
A közösségi szabadalom bírósági rendszerének alapját egy Közösségi Szabadalmi Bíróság (Community Patent Court, CPC) fogja képezni, amelytől az Európai Közösség Elsőfokú Bíróságához (Court of First Instance of the European Communities, CFI) lehet fellebbezni. A CPC székhelye azonos a CFI székhelyével. Tagjait szakértelmük és nyelvtudásuk alapján jelölik ki. Ez a bíróság a székhelyének megfelelő államon kívül a többi tagállamban is tarthat tárgyalásokat, és hatáskörébe tartoznak a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek.
A CPC tanácsai három tagból állnak, és a tagokat az Európa Tanács egyhangú döntéssel nevezi ki meghatározott időtartamra. A jelölteknek a szabadalmi jog területén magas szintű jártassággal kell rendelkezniük. A bírókat műszaki szakértők fogják segíteni az ügyek elbírálásában. A CPC az eljárást annak az államnak a hivatalos nyelvén folytatja le, amelyben az alperes lakik. Az eljárás nyelveként a felek kérelmére és a CPC egyetértésével bármelyik hivatalos EU-nyelv választható, de a CPC jogosult a feleket és a tanúkat az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos EU-nyelven meghallgatni. Ebben az esetben az eljárás nyelvére történő fordításról és tolmácsolásról gondoskodni kell. Minden egyes tagállamnak korlátozott számú nemzeti bíróságot kell kijelölnie, amelyeknek a CPC felállításáig hatáskörük és illetékességük lesz a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyekben.
A közösségi szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) három hivatalos nyelvének egyikén kell benyújtani az ESZH-nál, és a szabadalom megadását követően az igénypontokat le kell fordítani az ESZH másik két hivatalos nyelvére. Ha azonban a bejelentő nem az ESZH valamelyik hivatalos nyelvén nyújtja be a bejelentést, az ilyen nyelvre való fordítás költségeit a rendszer fogja viselni.
A jogbiztonság érdekében a szabadalom engedélyezésétől számított bizonyos időn - a német küldöttség szerint két éven - belül a bejelentőnek az ESZH-nál az összes közösségi nyelven be kell nyújtania az igénypontok fordítását, kivéve azon államok nyelvét, amelyek lemondanak erről a jogukról. Ezeket a fordítási költségeket a bejelentőnek kell viselnie.
A közösségi szabadalom fenntartási illetékei nem haladhatják meg egy átlagos európai szabadalom megfelelő fenntartási díjait. A közösségi szabadalmi bejelentés kezelési költségei nem fognak függeni attól, hogy a bejelentést hol nyújtják be és attól sem, hogy az újdonságvizsgálatot az ESZH vagy egy nemzeti hivatal végzi-e el.
A közösségi szabadalmak adminisztrációjában az ESZH központi szerepet fog játszani, és egyedül lesz felelős a közösségi szabadalmak vizsgálatáért és engedélyezéséért. A nemzeti szabadalmi hivatalok feladata a bejelentések átvétele és az ESZH-nak való továbbítása, a szabadalmi tájékoztatás, továbbá a közösségi szabadalmak bejelentői, valamint a kis és közepes vállalatok számára a tanácsadás lesz.
A közösségi szabadalmi bejelentéseket a tagállamok szabadalmi hivatalainál azok munkanyelvén lehet benyújtani, de a bejelentések közvetlenül az ESZH-nál is benyújthatók.
A tagállamok azon hivatalai, amelyeknek hivatalos nyelve egyike az ESZH hivatalos nyelveinek, és amelyeknek az ESZH-val való együttműködésben gyakorlatuk van, végezhetnek kutatási munkát az ESZH számára. A három hivatalos nyelvtől eltérő nyelvű nemzeti hivatalok is végezhetnek feladatokat - ideértve az újdonságkutatást a saját nyelvükön - az ESZH megbízásából. Ezért a munkáért a nemzeti szabadalmi hivatalok ellenszolgáltatást kapnak.
A közösségi szabadalmak fenntartási díjait az ESZH-nak kell fizetni, amely költségeinek fedezésére, valamint a nemzeti szabadalmi hivatalok által végzett kutatás költségeire 50%-ot tart meg magának. A fennmaradó 50%-ot a közösségi tagállamok nemzeti hivatalai között osztják szét az Európa Tanács által meghatározandó kulcs szerint.
Az első közösségi szabadalom engedélyezését követő öt év elteltével az Európai Bizottság jelentést készít az Európai Tanács részére a közösségi szabadalmi rendszer működéséről, és ahol ezt szükségesnek találja, megfelelő javaslatokat tesz majd a rendszer módosítására. Időszakonként további felülvizsgálatokat is kell végezni.
Frits Bolkenstein, aki egyike volt az Európai Bizottság ülésén részt vevő tagoknak, és aki az Európai Unió belső piacért felelős biztosa, kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi Európa számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. Jelenleg a szabadalmi oltalom megszerzése 8 európai államban mintegy 50000 EUR-ba kerül, tehát ötször annyiba, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Japánban. A közösségi szabadalom a jelen kompromisszumok alapján ezeket a költségeket 25 tagállam vonatkozásában előreláthatólag megfelezi. Bolkenstein szerint további jelentős eredmény, hogy - a tanács eredeti javaslatával összhangban - egyetlen központi közösségi bíróság fog dönteni a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyekben, ami feleslegessé teszi, hogy a közösségi szabadalmak tulajdonosai nemzeti bíróságok előtt legyenek kénytelenek érvényesíteni szabadalmi jogaikat, ami jogbizonytalansággal, kényelmetlenséggel és többletköltségekkel járna.
A fentiekből kitűnik, hogy az ismertetett megállapodás alapján a közösségi szabadalmi rendszer végleges létrehozásához szükség van egyrészt arra, hogy az Európai Szabadalmi Egyezményt módosítsák, másrészt arra, hogy létrehozzák az új bíróságokat. Mindez előreláthatólag jó pár évet vesz igénybe.
16. Nagy-Britannia
A) Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala olyan tájékoztatót adott ki, amelyben közli az 1977. évi szabadalmi törvénnyel kapcsolatban tervezett módosításokat, és kéri azokhoz a szakmai körök véleményét.
A törvénymódosítás fő célja, hogy az angol szabadalmi törvényt összhangba hozzák az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben, a müncheni diplomáciai konferencián módosított szövegével, de egyéb jellegű változtatásokat is javasolnak.
A módosítások nem eredményeznék a törvény lényeges megváltozását. Az egyik javaslat például arra irányul, hogy a szabadalmazhatóság körét bővítsék, hangsúlyozva, hogy szabadalmak a technika minden területén kaphatók.
Arra vonatkozólag is kérik a szakmai körök véleményét, hogy bevezessék-e a szabadalmak engedélyezés utáni újbóli vizsgálatát.
B) Az angol High Court az Arsenal v. Reed védjegybitorlási ügyben megtagadta az Európai Törvényszék (European Court of Justice, ECJ) határozatának követését, mert úgy találta, hogy az ECJ túllépte a hatáskörét olyan ténymegállapításokkal, amelyekre nem volt feljogosítva.
Ez az első olyan eset, amikor egy angol felsőbb bíróság elutasította az ECJ határozatának követését.
17. Nicaragua
Nicaragua kormánya 2002. december 6-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT-hez) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés Nicaraguára nézve 2003. március 6-án lépett hatályba.
18. Norvégia
Norvégiában megszüntették az ún. "tanár-kivételt", amely a felsőoktatási intézmények tanárai és tudományos munkatársai számára lehetővé tette, hogy saját maguk hasznosítsák találmányaikat. Az új szabályozás alapján az eddig kivételezett személyek találmányainak hasznosítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi találmányra, de a nevezett személyeknek megmarad az a joga, hogy találmányukat akkor is publikálhatják, ha ezzel lerontanák egy szabadalmi bejelentés újdonságát.
19. Olaszország
Az olasz parlament elfogadott egy új törvényt, amely elrendeli, hogy különleges bírósági osztályok foglalkozzanak a szellemi tulajdonra vonatkozó vitás ügyekkel. Az új törvény célja, hogy lehetővé tegye egyes bírók számára a szellemi tulajdon terén speciális szakértelem megszerzését, és ezáltal a szellemi tulajdon védelmének magasabb szintre való emelését Olaszországban.
20. Oroszország
A) 2003. február 11-én nyilvánosságra hozták az új orosz szabadalmi törvény szövegét, amely 2003. március 12-én lépett hatályba. Az új törvény főbb változásai a következők.
Gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó szabadalmak oltalmi idejét legfeljebb 5 évvel meg lehet hosszabbítani, ha a szabadalomban védett anyagok forgalomba hozatala állami engedélyhez van kötve.
Ha egy szabadalom fenntartási díját a 6 hónapos türelmi időn belül sem fizették be, a szabadalom az elmulasztott határidőtől számított 3 éven belül, de oltalmi idejének lejárta előtt újból érvénybe helyezhető az elmulasztott fenntartási díj és megfelelő pótdíj befizetésével.
A szabadalmazott eljárás a megvalósítására szolgáló eszközt is védi.
Lehetőség van egyidejűleg szabadalmi és használatiminta-bejelentés benyújtására. A használati mintát azonban vissza kell vonni, mihelyt ugyanarra a találmányra szabadalmi oltalmat is engedélyeznek.
Az elsőbbséget megalapozó bejelentés hiteles másolatát (az elsőbbségi iratot) az elsőbbség időpontjától számított 16 hónapon belül kell benyújtani.
A vizsgálati kérelem benyújtásának határidejét 2 hónappal meg lehet hosszabbítani, de megfelelő indokolás esetén a kérelem benyújtásának elmulasztását 12 hónapon belül is helyre lehet hozni.
Egy hivatali végzés megválaszolásának határidejét legfeljebb 10 hónappal lehet meghosszabbíttatni, de igen alapos indoklás esetén kivételesen további hosszabbítás is kapható.
A szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos elővizsgálat eredményét a végleges határozat kiadása előtt meg kell küldeni a bejelentőnek, aki 6 hónapon belül közölheti válasziratát.
A Fellebbezési Tanácsot és a Felső Szabadalmi Kamarát egyetlen szervvé egyesítették, és a szabadalmi bejelentések elutasítása ellen, valamint a megadott szabadalmak megsemmisítése ügyében ehhez a szervhez lehet fellebbezést benyújtani. E szerv döntései rendes bíróságnál támadhatók meg.
Egy Oroszországban kidolgozott találmány, használati minta vagy ipari minta oltalmára vonatkozó kérelmet először Oroszországban kell benyújtani, és külföldön csak a hazai benyújtástól számított 6 hónap eltelte után lehet oltalmat igényelni.
Az ipari minták oltalmának nem feltétele az ipari alkalmazhatóság, csupán az újdonság és az eredetiség.
B) Az orosz Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította azt a törvényt, amely egyenlővé tette a hazai és a külföldi bejelentők által szabadalmi és védjegyügyekben fizetendő díjakat. Ennek előzménye, hogy 2002 januárjában kormányrendeletet adtak ki, amely ilyen ügyekben azonos összegű díjakat állapított meg. Ezt a kormányrendeletet a Legfelsőbb Bíróság törölte, majd az orosz kormány a rendelet visszaállítása érdekében az Alkotmánybírósághoz fellebbezett, amely most megerősítette, hogy az orosz állampolgároknak ugyanolyan díjakat kell fizetniük, mint a külföldieknek.
C) 2002. december 27-én az orosz kormány rendeletet bocsátott ki a szellemi tulajdonjogok megsértése ellen fellépő kormánybizottság létesítéséről. E bizottság feladata, hogy koordinálja a különböző szövetségi és helyi hatóságok és szervezetek működését. Ennek megfelelően javaslatokat kell kidolgoznia a szellemi tulajdon jogi alapjainak javítására, növelnie kell a jogi kultúrát a szellemi tulajdon oltalmának területén, rendszabályokat kell kidolgoznia a szellemi tulajdon oltalma alatt álló tárgyak jogtalan forgalmazásának megakadályozására, és szélesítenie kell a nemzetközi együttműködést a szellemi tulajdon megsértése elleni harc területén.
21. Románia
Románia kormánya 2002. december 10-én letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Romániában 2003. március 1-jén lépett hatályba. Így az Európai Szabadalmi Szervezetnek jelenleg 27 állam a tagja.
22. Spanyolország
Spanyolországban közzétették az új mintaoltalmi törvény tervezetét, amely valószínűleg 2003 nyarán lép hatályba.
Az ipari mintákra és rajzokra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozást az 1929. évi iparjogvédelmi törvényben fektették le. A törvénytervezet szövegezése az Európai Parlament és az Európa Tanács 1998. október 13-án kelt, a minták jogi oltalmára vonatkozó 98/71/EC sz. irányelvén alapszik.
A törvénytervezet nem tesz különbséget a Spanyolországban tradicionálisan oltalmazható ipari rajzok és ipari modellek között, mert 1. szakasza mindkettőt ipari mintaként határozza meg az alábbi módon:
"Ipari mintaként oltalmazható egy termék egészének vagy egy részének a megjelenése, amely magának a terméknek vagy a termék díszítésének jellemzőiből, különösen vonalaiból, körvonalaiból, színéből, alakjából, szerkezetéből vagy anyagából következik."
Ellentétben a korábbi törvénnyel, a törvénytervezet 5. szakasza megállapítja, hogy egy minta akkor lajstromozható, ha új és egyéni jellegű.
A minta nem új, ha a lajstromozási kérelem benyújtási napja előtt a köz számára hozzáférhetővé vált, de nem minősül újdonságrontónak, ha a mintát egy harmadik fél számára titoktartást kérve közölték, vagy a bejelentés napját megelőző 12 hónapon belül nyilvánosságra hozták.
A törvénytervezet további új vonása, hogy egy bejelentésben 50 minta igényelhető. A jelenlegi törvény legfeljebb tíz minta egyidejű lajstromozását teszi lehetővé.
Nem lajstromozható az olyan minta, amelynek kialakítását csupán műszaki funkciói diktálják.
A jelenleg hatályos törvény szerint a minta oltalmi ideje tíz év, amely további tíz évre meghosszabbítható. Ezzel szemben a törvénytervezet hasonlóan a Közösségi Irányelvhez 5 év oltalmi időt engedélyez, amely azonban további ötévenként legfeljebb 25 évre meghosszabbítható.
A korábbi törvénytervezet nem vette át a Közösségi Irányelvből a lajstromozatlan minták oltalmának lehetőségét. A mostani törvénytervezet azonban utal a közösségi rendszerre, amely három év oltalmat engedélyez a lajstromozatlan minták számára attól az időponttól kezdve, amikor azok a köz számára az Európai Közösségen belül hozzáférhetővé váltak, és ezt az oltalmat kiterjeszti azokra a spanyolországi mintákra is, amelyek kielégítik a közösségi szabályozásban lefektetett követelményeket.
23. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nyilvánosságra hozta 2002. évi statisztikáját, amelyből kitűnik, hogy a PCT-bejelentések száma 2002-ben 114048 volt, ami az előző évhez képest mintegy 10,10%-os növekedésnek felel meg.
A jelentés szerint legfontosabbnak az a tény tekinthető, hogy a fejlődő országokból benyújtott nemzetközi bejelentések száma 5359 volt, ami az 5 évvel korábbi számhoz (680) képest közel 700%-os növekedésnek felel meg.
2002-ben a legtöbb nemzetközi bejelentést az Egyesült Államokból (az összes bejelentés 39,1%-a) nyújtották be. Ezt követte Németország (13,4%), Japán (11,9%), Nagy-Britannia (5,5%) és Franciaország (4,3%).
Az előző évhez képest a bejelentések száma a legnagyobb mértékben Hollandia (26,1%), Svájc és Liechtenstein (22,8%), Japán (14,2%), Németország (12,1%) és az Egyesült Államok (11,5%) esetében növekedett.
2002-ben a legtöbb nemzetközi bejelentést benyújtó 10 cég a következő volt a bejelentések számának csökkenő sorrendjében: Philips Electronics N.V., Siemens AG., Bosch GmbH, Telefonaktiebolaget L. M Ericsson, Matshushita Electric Co., Sony Corp., Nokia Corp., 3M Innovativ Properties Co., Bayer AG. és Procter & Gamble Co.
A legtöbb bejelentést a fizika, a kémia és a fémkohászat, valamint a villamosság területén nyújtották be.
A PCT tagállamainak száma 2002-ben 118-ra növekedett.
24. Szingapúr
A szingapúri szabadalmi törvény nem tartalmaz korlátozásokat növények és állatok, valamint biotechnológiai találmányok szabadalmazásával kapcsolatban. A Szingapúri Szellemi Tulajdonjogi Hivatal nemrég kiadott közleményében hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi joggyakorlat mindenfajta biotechnológiai találmányra engedélyez oltalmat, ha annak tárgya nem ütközik közrendbe vagy közerkölcsbe.
25. Tajvan
A) Miután Tajvan 2002-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, a kormány a szabadalmi törvény széleskörű módosítását tervezi. A törvénymódosítás célja, hogy a tajvani szabadalmi törvényt összhangba hozza a TRIPS-egyezménnyel.
A törvénymódosítás megszünteti a függő bejelentések elleni felszólalás lehetőségét, és törli a szabadalmi törvénynek bitorlás esetén büntetőjogi szankciókat, így pénzbüntetést vagy börtönbüntetést lehetővé tevő rendelkezéseit. Ugyancsak megszünteti a jelenleg hatályos szabadalmi törvény alapján nyújtott lehetőséget két vagy több találmányon alapuló engedélyezett szabadalmak több szabadalomra való megosztására.
B) A tajvani szabadalmi törvény 50. szakaszának 1. bekezdése kimondja, hogy egy szabadalmi bejelentés az elfogadás és a közzététel időpontjától kezdve ideiglenes oltalmat biztosít, de nem mondja ki, hogy ez milyen joghatállyal jár, mert nem határozza meg, hogy egy bitorló cselekmény valóban a szabadalmi jogba ütközik-e, tehát hogy ilyen esetben lehet-e bitorlási pert indítani, vagy pedig csak egyéb rendszabályok foganatosíthatók.
Egy 1992-ben az Igazságügyi Minisztérium által kiadott értelmezés szerint ilyen esetben nem teljesülnek a bitorlás kritériumai. Ugyanakkor a Tajvani Szellemi Tulajdonjogi Hivatal 1999-ben olyan értelmezést tett közzé, hogy a szabadalmi törvény 88. szakaszának 1. bekezdése alapján a bejelentő kérheti szabadalma bitorlásának megszüntetését, és ezért a vélt bitorlónak küldhet figyelmeztető levelet.
A tajvani Legfelsőbb Bíróság egy 2002-ben hozott ítélete tisztázta ezt a helyzetet megállapítva, hogy a szabadalmi bejelentés elfogadását és közzétételét követően a szabadalom engedélyezéséig a bejelentés ideiglenes oltalmat biztosít, és így bitorlást követ el, aki a bejelentés által védett eljárást vagy terméket ebben az időszakban megvalósítja, illetve gyártja.