ÉVFORDULÓNAPTÁR
 |
170 éve született Alfred Nobel (Stockholm, 1833. 10. 21. - San Remo, 1896. 12. 10.), svéd kémikus és gyáros
Párizsban kémiát tanult, azután négy évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. Később mint kémikus Szentpétervárott, apja üzemében tevékenykedett, főleg a robbanóanyagok fejlesztése és kutatása területén. Apja vállalatának csődbe jutása után visszatért Svédországba, ahol a Stockholm melletti Helenborgban folyékony, robbanó glicerint gyártó üzemet alapított. Feltalálta a robbanó higanyon alapuló gyutacsot, az indítógyújtást, amely a robbanóanyag energiájának teljes kihasználását tette lehetővé. Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte kísérleteit. Kifejlesztett egy robbanószert, amelyet dinamitnak (a görög dünamisz - erő szó nyomán) nevezett el, s amely rövidesen tömeges méretű gyártásra is alkalmassá vált. 1889-ben feltalálta a füstmentes puskaport is. Később meggazdagodott, és világhírű Dynamit Nobel AG üzemén kívül közel 100 gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, melyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
 |
100 éve született Neumann János (Budapest, 1903. 12. 28. - Washington, 1957. 02. 08.), a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, egyetemi tanár
Huszonhat éves korában szerzett matematikai doktorátust a budapesti egyetemen, majd 1933-tól az Egyesült Államokban élt, s a princetoni egyetemen tanított. Matematikusgenerációk egész sorát nevelte fel. Fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében, hiszen annak alapvető tételei - a kettes számrendszer alkalmazása, a memória kérdése, a programtárolás, az utasításrendszer - tőle származnak, de a halmazelmélet egzakt megalapozása is a nevéhez fűződött. Ő fedezte fel, hogy a számítógépben nemcsak az adatokat, hanem a műveleti utasításokat, vagyis a programokat is lehet tárolni. Ezt az elméletet 1945-ben írta le, majd az első Neumann-elvű számítógépet 1952-ben építették meg. A mai számítógépek még mindig erre az elvre épülnek. A számítógépes tárolt program elvét is ő találta ki. Neumann javaslatára alakították át a karbantartáshoz és az építéshez használt oszcilloszkópot displayjé, így - a technikatörténelemben először - a számítógép az eredményt látható formában állította elő. 1954-től tagja volt az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának, s jelentős szerepe volt az atomenergia felhasználására vonatkozó elméleti kérdések tisztázásában.
80 éves Kandó próbamozdonya (1923. 10. 31.)
A Kandó Kálmán gépészmérnök által kifejlesztett fázisváltós, 2000 lóerős próbamozdony 1923. október 31-én futott végig először a Budapest-Alag közötti ideiglenes pályaszakaszon. Az új mozdony 1928-ban került végleg pályára. Működésének jellemzője volt, hogy a rendszer lehetővé tette a közhasználati erőművek 50 periódusú áramának a vasúti vontatásban való közvetlen felhasználását.
 |
80 éve halt meg Alexandre Gustave Eiffel (Párizs, 1923. 12. 28. - Dijon, 1832. 12. 15.), francia mérnök, a vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője
Felismerte, hogy a nagy fesztávolságok áthidalásához az akkori technikai fejlődésnek megfelelően hengerelt, illetve folytacél elemekből alakított, szegecselt térbeli rácsos tartószerkezetek a legelőnyösebbek. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn. A róla elnevezett mű 320 méter magas, az íves pillérek belső távolsága 76 méter, külső távolsága 125 méter. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében. Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, a repülés úttörői között is számon tartják.
55 éves az Országos Találmányi Hivatal (1948. 11. 30.)
Ezen a napon megkezdte működését az Országos Találmányi Hivatal. Központi állami szervként az újítói és feltalálói tevékenység elvi kérdéseivel, e tevékenység irányításával és szervezésével foglalkozott. Az 1990-es évektől Magyar Szabadalmi Hivatal néven működik. 1895-ben kezdte meg működését az első magyar iparjogvédelmi hatóság.
 |
20 éve halt meg Kozma László (Miskolc, 1902. 11. 28. - Budapest, 1983. 11. 09.), Kossuth-díjas villamosmérnök, akadémikus, egyetemi tanár
Részt vett számos európai ország (Svájc, Belgium, Hollandia, Olaszország) távválasztási rendszerének kidolgozásában, valamint az újabb telefonközpontok, a 7E és az MA kifejlesztésében. 1934 és 1938 között több mint 25 szabadalmat adott be. 1942-ben visszajött Magyarországra, 1945 és 1949 között a budapesti Standard gyár műszaki igazgatója volt. 1949-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Villamosmérnöki Kar alapítója volt. Az első koncepciós perek egyikében, a Standard-perben először halálra ítélték, majd az ítéletet súlyos börtönbüntetésre változtatták. Szabadulása után rehabilitálták, ismét az egyetem professzora lett, ahol 1955 és 1957 között megalkotta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, ami 1958-ban állt üzembe. Akkor azonban már elindult az eletronikus számítógépek fejlődése.