TANULMÁNYOK
DR. MILLISITS ENDRE
A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései
A Nizzai Osztályozás 8. kiadása
A 7. kiadás szerinti 42. osztályból törlésre kerülő tételek
A 8. kiadásban új osztályba helyezett tételek
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz - nemzetközi áttekintésben
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz a Magyar Szabadalmi Hivatal gyakorlatában
A Nizzai Osztályozás alkalmazása a védjegykutatás során
A Nizzai Megállapodás jövője
Legutóbb az Iparjogvédelmi Szemlében 1999-ben megjelent írás1 tekintette át a Nizzai Osztályozás rövid történetét, felülvizsgálatának kérdéseit, jogi hatályát és értelmezését, a vonatkozó árujegyzék-értelmezési kérdéseket és végül a Nizzai Megállapodás jövőjét vázolta fel. Az alábbi tanulmány célja az elmúlt öt év fejlődésének áttekintése.
Magyarországon 1970-ben hirdették ki a Nizzai Megállapodást, amelynek hazánk a genfi szöveg alapján részese. Az Országos Találmányi Hivatal 1991-ben adta ki a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás betűrendes jegyzékének magyar nyelvű fordítását. A Magyar Szabadalmi Hivatal az 1997. január 1-jétől hatályos, 42 osztályt tartalmazó 7. kiadás alapján két kötetben jelentette meg 1998-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezetének hozzájárulásával a magyar fordítást is tartalmazó háromnyelvű kiadványt.
A Nizzai Osztályozás immár 45 osztályt tartalmazó 8. kiadása 2002. január 1-jétől hatályos. A Magyar Szabadalmi Hivatal a megfelelő háromnyelvű kiadványt 2002-ben jelentette meg, és hozzáférhetővé tette - az előző kiadással párhuzamosan - saját internetes honlapjáról is. A kiadvány első része az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzéke, míg a második rész az áruk és szolgáltatások osztályok szerinti jegyzéke, egyaránt magyar-angol-francia nyelven.
A Nizzai Megállapodás tagországainak védjegylajstromain kívül a Nizzai Osztályozást kötelezően alkalmazzák a WIPO Nemzetközi Irodájában, a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv alapján, továbbá a Szellemi Tulajdon Oltalmának Afrikai Szervezete (OAPI) és a Benelux Védjegyhivatal, végül az OHIM által végzett lajstromozásnál.
A tagországok száma az elmúlt öt évben az 1998. évi 52-ről 72-re növekedett (2003. október 15-i adat).
A Nizzai Osztályozás 8. kiadása
A Nizzai Megállapodás eredetileg 34 áruosztályt tartalmazott, és 1961. április 8-án lépett hatályba. A szolgáltatási védjegyek osztályázására szolgáló további 8 osztályt 1962- ben fogadták el, gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államok nemzeti osztályázásának alapulvételével.
Az eredeti, USA-beli 100. osztály a „Vegyes [szolgáltatások]” címet viselte, az ennek megfelelő nizzai 42. osztály fejezetcíme még a 7. kiadásban is tartalmazta az „egyéb, más osztályba nem sorolható szolgáltatások” megfogalmazást.
A Nizzai Osztályozás felülvizsgálatára nemzetközi szakértői bizottság hivatott, amelyben a megállapodás valamennyi országa képviselteti magát, Magyarországot a Magyar Szabadalmi Hivatal képviseli.
A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza („a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges”). Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz négyötödös többség kell. Módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból a másik osztályba való áthelyezését vagy új osztály létesítését kell érteni.
Az üléseket a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szervezi. Ezek során a tagállamok minden egyes javaslatát megvitatják. Az osztályozás módosításának szerkesztési munkálatait is a WIPO végzi. A bizottság üléseit nemzetközi munkacsoport ülésein készítik elő. A munkacsoport 1996-ban elhatározta az osztálystruktúra reformját.
A szakértői bizottság 1999. januári ülésén hozott döntése szerint az osztályok számát 42-ről 45-re növelik a következő, 8. kiadástól.
A döntés oka kettős:
- egyrészt meg akarták szüntetni a túl tág és logikailag nyitott megfogalmazást a 42. osztály fejezetcímének végén,
- másrészt a túlzsúfolt, esetenként hasonlónak nem tekinthető szolgáltatásokat tartalmazó 42. osztályt négy osztályra bontották szét.
A 7. kiadásban a szolgáltatásokra vonatkozó általános megjegyzések c) pontja szerint mindazon szolgáltatások, amelyek nem osztályozhatók az a) pont szerint, a 42. osztályba sorolandók. A szakértői bizottság ezt a megjegyzést 1999. januári ülésén törölte a 8. kiadásra nézve, mivel 45 osztály alkalmazásánál megszűnik a 42. szolgáltatási osztályban az „egyéb” szolgáltatások besorolásának lehetősége, az osztályozás „zárttá” válik.
Az említett ülésen az USA javaslatára a szakértői bizottság új c) pontot fogadott el a 8. kiadásra nézve, amely szerint: a tanácsadásból, információadásból vagy konzultációból álló szolgáltatásokat általában ugyanazon szolgáltatási osztályba kell sorolni, mint amire a tanácsadás, információ vagy konzultáció stb. tárgya vonatkozik. Pl. szállítási konzultáció (39. osztály), üzletviteli konzultáció (35. osztály), pénzügyi konzultáció (36. osztály), szépségápolási konzultáció (44. osztály). Annak, hogy a tanácsadás, információadás, konzultáció elektronikus eszköz útján (pl. telefon, számítógép) történik, az osztályozásra nincs hatása.
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásával kapcsolatos legfontosabb változások az alábbiak.
A Nizzai Osztályozás osztályainak száma 42-ről 45-re növekszik olyan módon, hogy a korábbi 42. osztály fejezetcímei alá tartozó egyes szolgáltatások más osztályokba kerülnek át.
Ennek megfelelően a 7. kiadás szerinti 42. osztály fejezetcíme:
Vendéglátás (élelmezés); időleges szállásadás; orvosi, higiéniai és szépségápolási ellátás; állatgyógyászati és mezőgazdasági szolgáltatások; jogi szolgáltatások; tudományos és ipari kutatás; számítógépek programozása; egyéb szolgáltatások, amelyek nem sorolhatók más osztályokba.
Ezzel szemben az új fejezetcímek a következők:
42. osztály
Tudományos és műszaki szolgáltatások, valamint az idetartozó tervezői és kutatói tevékenység; ipari elemző és kutató szolgáltatások; számítástechnikai hardver- és szoftvertervezés és -fejlesztés; jogi szolgáltatások.
43. osztály
Vendéglátási (élelmezési) szolgáltatások; ideiglenes szállásadás.
44. osztály
Orvosi szolgáltatások; állatgyógyászati szolgáltatások; higiéniai és szépségápolási szolgáltatások emberek és állatok részére; mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti szolgáltatások.
45. osztály
Személyes és társadalmi jellegű szolgáltatások nyújtása megrendelésre, egyedi igényeknek megfelelően; biztonsági szolgáltatások személyek és vagyontárgyak védelmére.
A 7. kiadás szerinti 42. osztályból törlésre kerülő tételek
|
Magyar alapszám
|
Megnevezések
|
|
420014
|
Törvényes
képviselet (gyámság)
|
|
420016
|
Bakteriológia
|
|
420022
|
Szabadalmak hasznosítása
|
|
420023
|
Szerkesztőségek
|
|
420035
|
Padlástakarítás
|
|
420044
|
Levelezési
szolgáltatások
|
|
420065
|
Kiállítóhelyek
szervezése
|
|
420068
|
Genealógiai
(leszármazás-) kutatás
|
|
420069
|
Műszaki rajz (mérnöki
munkák)
|
|
420085
|
Egyenruha-kölcsönzés
|
|
420088
|
Divatinformációk
|
|
420137
|
Bölcsődék
|
|
420149
|
Hozzáférési
idő bérlése számítógépes
adatbázishoz
|
|
420181
|
Hozzáférési
idő bérlése számítógéphez
adatok manipulációjára
|
|
420135
|
Tálalási
szolgáltatások
|
A 8. kiadásban új osztályba helyezett tételek
|
Megnevezés
|
osztály
|
|
|
|
régi
|
új
|
|
Érmebedobásos
játékautomaták
|
9
|
28
|
|
Öntözőgépek
mezőgazdasági használatra
|
7
|
11
|
|
Füldugók
|
10
|
9
|
|
Kaleidoszkópok
|
9
|
28
|
|
Színpadvilágítás-szabályozók
|
11
|
9
|
|
Játékkártyák
|
6
|
28
|
|
Konfetti
|
16
|
28
|
|
Homokórák
|
21
|
9
|
|
Húslé
|
29
|
30
|
|
Elosztó-,
adagolóautomaták kölcsönzése
|
42
|
35
|
|
Személyzet kiválasztása
pszichológiai eljárásokkal
|
42
|
35
|
|
Litografálás,
kőnyomás
|
42
|
40
|
|
Nyomdai szolgáltatások
|
42
|
40
|
|
Kötőgépek
kölcsönzése
|
42
|
40
|
|
Ofszetnyomás
|
42
|
40
|
|
Fényszedési
szolgáltatások
|
42
|
40
|
|
Selyemszitanyomás
|
42
|
40
|
|
Hulladékok és
újrahasznosítható anyagok osztályozása
|
42
|
40
|
|
Fotóriportok készítése
|
42
|
41
|
|
Fényképészet
|
42
|
41
|
|
Pályaválasztási
tanácsadás
|
42
|
41
|
|
Riporteri szolgáltatások
|
42
|
41
|
|
Fordítás
|
42
|
41
|
|
Jelbeszéd értelmezése
|
42
|
41
|
|
Video(szalagra) filmezés
|
42
|
41
|
|
Mikrofilmezés
|
42
|
41
|
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz - nemzetközi áttekintésben
Bár az egyszerű és világos szabály szerint a Nizzai Osztályozás 8. kiadása 2002. január 1-jével lépett hatályba, kérdésként merült fel, vajon a korábbi osztályozások alapján lajstromozott védjegyek árujegyzékei változatlanul maradnak-e vagy átosztályozásra kerülnek a 8. kiadás szerint. Különös jelentőséget adott ennek a kérdésnek az osztálystruktúrában bekövetkezett lényeges változás, hiszen a korábbi kiadások között ilyen mértékű módosítás nem volt tapasztalható.
A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) 2001 novemberében kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt egynapos konferenciát (liaison meeting) szervezett Alicantéban a tagországok és a csatlakozó országok képviselőin túl a Szellemi Tulajdon Világszervezetének részvételével.
Az átosztályozás kérdésében egységes azon álláspont, amely szerint hivatalból az átosztályozást nem kezdeményezik, illetve nem teszik kötelezővé. Ebből következően a Nizzai Osztályozás 8. kiadását a korábbi osztályozásokkal párhuzamosan kell alkalmazni.
Egyes államok - így Csehország, Németország2 és bizonyos körben az Amerikai Egyesült Államok,3 illetve az Egyesült Királyság4 is - lehetővé teszik a 2002. január 1. előtt benyújtott bejelentés esetében a bejelentő kérelmére az átosztályozást. Néhány állam - így Csehország - lehetővé teszik korábban lajstromozott védjegyek átosztályozását a védjegyjogosult kérelmére, különösen megújítási kérelem esetén.
A WIPO nem teszi lehetővé a 8. kiadás alkalmazását a madridi rendszerben, sem a 2002. január 1. előtti bejelentések, sem a megújítások esetében.
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz a Magyar Szabadalmi Hivatal gyakorlatában
A Magyar Szabadalmi Hivatal közleményt tett közzé a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 2001. decemberi számában, amelynek értelmében:
- A 8. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi védjegybejelentésre, amelyet 2002. január 1. napját követően a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtanak.
- Folyamatban levő védjegybejelentési ügyekben, illetve a 2002. január 1. napját megelőzően lajstromozott védjegyek tekintetében a védjegybejelentő/védjegyjogosult kérelmére a védjegybejelentés/lajstromozás árujegyzékét összhangba lehet hozni a Nizzai Osztályozás 8. kiadásával (úgynevezett átosztályozás).
- Amennyiben csak az áruosztály(ok) sorszáma változik, ez díjfizetési kötelezettséggel nem jár.
- Amennyiben az átosztályozás következtében egy vagy több olyan osztály keletkezik, amelybe a védjegybejelentés/védjegy korábban nem volt besorolva, a többletosztály(ok)ért a hivatal díjat nem számít fel. (Ez a rendelkezés visszavonásig érvényes).
Az említett osztályokba tartozó, illetve a kifejezetten oda nem tartozó tételek, valamint a további tételes változások tárgyában a Nizzai Osztályozás 8. kiadásából tájékozódhatunk.
A Nizzai Osztályozás alkalmazása a védjegykutatás során
További kérdésként merült fel az új és a régi osztályozások alkalmazhatósága a hivatali védjegykutatások során.
A védjegykutatás tekintetében lényeges különbségek vannak a különböző országok között. Ugyancsak eltér egyes országokétól a WIPO és BPHH gyakorlata.
A védjegykutatás végezhető
- hivatalból végzett, törvényben szabályozott feladatként és
- ügyfelek számára végzett tájékoztatási szolgáltatásként.
Egyes országok (pl. Németország) hivatala, illetve a WIPO védjegykutatási feladatokat egyáltalán nem végez. Más országok - mint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Magyarország is 2004. május 1. előtt - hivatalból végeznek kutatást a korábbi jogokra, és ennek alapján felhívásokat bocsátanak ki, adott esetben hivatalból megtagadják a bejelentés oltalmát.
A BPHH hivatalból végez kutatást a közösségi védjegyek/bejelentések között, amelyet a nemzeti védjegylajstromok adatai vonatkozásában az erre vállalkozó országok hivatalai közölnek a BPHH-vel, amely végül egyetlen tájékoztató jellegű jelentést küld a bejelentőnek.
(A közelmúltban létrejött megállapodás szerint ez a rendszer még 4 évig lesz életben.)
A BPHH részéről keresztreferencia szerinti gyakorlatot követnek a régi 42. osztály, illetve az új 42-45. osztályok szolgáltatásai között, míg az új osztályok között ezt nem tartják indokoltnak.5
Egyes országok - mint pl. a Benelux Védjegyhivatal és 2004. május 1. után a Magyar Szabadalmi Hivatal is - a korábbi jogokról hivatalból végzett kutatás eredményét a bejelentővel tájékoztató jelleggel közlik.
A kutatást hivatalból végző számos védjegyhivatalban úgynevezett keresztreferencia-jegyzéket alkalmaznak. Ennek célja a Nizzai Osztályozás különböző osztályaiba sorolt áruk, illetve szolgáltatások közötti azon összefüggések feltárása, amelyek alapján a védjegykutatás során megtalálható a más osztályokba sorolt, de esetleg lajstromozást gátló korábbi jogként figyelembe vehető valamennyi védjegy.
A Magyar Szabadalmi Hivatalnál nincs elfogadott keresztreferencia-jegyzék. A hivatali és a bírósági gyakorlatból leszűrhető néhány tipikus összefüggés:
- 2002-től az új 42., 43., 44. és 45. osztályok bármelyikére vonatkozó valamennyi bejelentést a régi 42. osztályra vonatkozó bejelentések/lajstromozások között is kutatni kell.
- A 32. áruosztályba tartozó bejelentéseket a 33. osztályban is kutatni kell és viszont.
- Egyes árukat és szolgáltatásokat is együtt kell kutatni, pl. a szoftver (9. osztály) és a számítástechnikai szoftvertervezés és -fejlesztés (42. osztály).
- Azonos funkciójú, de anyaguk miatt különböző osztályba sorolt áruk együtt kutatandók [pl. ablakkeretek fémből (6. osztály) és ablakkeretek nem fémből (19. osztály)]. Ilyen árukat a Nizzai Osztályozás I. részében találunk, ahol az áruk, illetve szolgáltatások megnevezései betűrendben vannak feltüntetve.
A Nizzai Megállapodás jövője
A Nizzai Osztályozás jól bevált a gyakorlatban, és rugalmassága következtében képes lépést tartani mind a társadalmi változásokkal, mind a műszaki-gazdasági fejlődéssel. Ehhez szükséges az a folyamatos tevékenység, amelyet a Nemzetközi Iroda koordinál, szervez. Szükséges egyben a tagállamok aktivitása is a javaslattételben, az osztályozás során szerzett tapasztalatok megosztásában, valamint az új javaslatok elfogadásában és alkalmazásában.
A 9. kiadás hatálybalépését eredetileg 2005. január 1-jére tervezte a szakértői bizottság, azonban a hároméves felülvizsgálati periódust a korábbi gyakorlatnak megfelelő ötéves periódussal váltotta fel 2003-ban.
A 8. kiadás óta elfogadott és elfogadásra kerülő módosításokat, illetve új tételeket a Nizzai Osztályozás készülő 9. kiadása vezeti majd be, amelynek tervezett hatálybalépési időpontja 2007. január 1.
A Nizzai Osztályozás ma már egyetemes jellegű osztályozás, mivel a védjegyek árujegyzékeinek osztályozására vonatkozó osztályozást a Nizzai Megállapodásban részes államokon túl számos ország és fontos nemzetközi szervezet kizárólagos jelleggel, ténylegesen alkalmazza.
1 - Dr. Millisits Endre: A Nizzai Osztályozás elve és gyakorlata. Iparjogvédelmi Szemle, 104. évf., 1999. április, interneten: http://www.hpo.hu/kiadv/ipsz/199904/milli.htm
2 - Lásd: Mitteilung Nr. 9/2001 des Präsidenten des Deutschen Patent- und Markenamtes über eine Änderung der Internationalen Klassifikation von Nizza (NCL)
3 - Lásd az USPTO internetes honlapján: Effect of changes in the 8th Edition of the Nice Agreement www.uspto.gov/web/offices/tac/notices/classchngs.html
4 - Lásd No. 3832 The Trade Marks (Amendment) Rules 2001
5 - Communication No 9/02 of the President of the Office of 16 July 2002 concerning the 8th edition of the Nice Classification