EURÓPAI JOGI FIGYELŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára
Az alábbiakban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) PCT/R/1/2 jelű anyaga, a PCT Newsletter 2001. júniusi, augusztusi, októberi és novemberi, 2002. októberi, valamint 2003. októberi, novemberi és decemberi száma, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Nemzetközi Akadémiája által 2003. november 3-án és 4-én tartott nemzetközi fórumon elhangzott előadások alapján foglaljuk össze a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) rendszerében az elmúlt három évben már bekövetkezett, valamint a 2004. január 1-jén hatályba lépett változásokat. Minthogy a Magyarországon benyújtott PCT-bejelentések nemzetközi újdonságvizsgálatát és elővizsgálatát általában az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) végzi, kitérünk az ESZH ilyen téren folytatott gyakorlatának a változásaira is.
A WIPO a PCT korszerűsítésére 2000-ben reformbizottságot hozott létre elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által a WIPO-nak benyújtott javaslat alapján, amelyet az összes PCT-tagállamnak megküldtek a 2000. szeptember 25-től október 3-ig tartott közgyűlés előtt.
Az amerikai javaslat két részből állt. Az első rész a PCT-eljárás egyszerűsítésére tett ajánlásokat, míg a második rész a PCT alapvető átalakítását célozta.
A javaslat első része szerint a megjelölésekre vonatkozó teljes vagy összes rendelkezést törölni kellene az egyezményből, vagyis egy nemzetközi bejelentés önműködően az illető bejelentés benyújtását jelentené az összes PCT-tagállamban. Így megjelölési illetéket sem kellene fizetni. Egyúttal a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határideje is önműködően meghosszabbodna 30 hónapra. A javaslat szerint egyesíteni kellene a kutatást és a vizsgálatot, és azt is lehetővé kellene tenni, hogy a nemzeti szakasz benyújtásának 30 hónapos határidejét - megfelelő díjfizetés ellenében - hat hónappal akár többször is meg lehessen hosszabbítani.
A javaslat második része azt ajánlotta, hogy a PCT-hatóságok által kiadott jelentések és végzések az összes tagállamban legyenek érvényesek. Ennek megfelelően egy nemzetközi kutatási jelentés (international search report, ISR) feleslegessé tenné a megjelölt államokban a további kutatási munkát, míg a nemzetközi elővizsgálati jelentést (international preliminary examination report, IPER) minden megjelölt országban véglegesnek kellene elfogadni, vagyis a nemzeti szakasz megindítása után ezekben az államokban nem lenne szükség további érdemi vizsgálatra. Ennek megfelelően abban az esetben, amikor az IPER kedvezően bírálná el a bejelentés szabadalmazhatóságát, ez a szabadalmazhatóság pozitív eldöntését eredményezné az összes megjelölt országban.
Először azt tárgyaljuk meg, hogy az amerikai javaslatok ismeretében az ESZH hogyan változtatta meg újdonságvizsgálati és elővizsgálati gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy 2002 elején túl volt terhelve, ami miatt a hagyományos európai bejelentések vizsgálata súlyos késedelmet szenvedett. Ezért az ESZH elhatározta, hogy az említett késedelem csökkentése céljából megváltoztatja a kutatás és az elővizsgálat terén a gyakorlatát. Ennek érdekében 2002. március 1-jén megszüntette bizonyos műszaki területeken a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységét az Amerikai Egyesült Államok polgárai által benyújtott szabadalmi bejelentések esetében, ha a nemzetközi bejelentést az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalánál vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájánál mint átvevőhivatalnál nyújtották be. Ennek megfelelően a 2002. március 1-jén vagy azt követően benyújtott ilyen PCT-bejelentések ügyében az ESZH nem végzett nemzetközi kutatást, ha a szabadalmi bejelentés egy vagy több igénypontja biotechnológiai vagy üzleti módszerre vonatkozott.
Ezenkívül az ilyen PCT-bejelentések esetén, ha azok kapcsán a nemzetközi elővizsgálatra irányuló kérelmet 2002. március 1-jén vagy azt követően nyújtották be, az ESZH nem végzett nemzetközi elővizsgálatot, ha a szabadalmi bejelentés egy vagy több olyan igénypontot tartalmazott, amely biotechnológiai vagy üzleti módszerre vagy telekommunikációra vonatkozott. Ezt az alapelvet olyan szabadalmi bejelentések kapcsán is követték, amelyeknek legalább egy igénypontja kizárt műszaki területre esett, még ha a bejelentés nem ilyen területre eső további igénypontokat is tartalmazott.
Az ESZH 2002. január 3-tól kezdve megváltoztatta az elővizsgálat lefolytatását, és „ésszerűsített” (rationalized) nemzetközi elővizsgálati rendszer keretében bevezette a bővített európai kutatási jelentést (extended European search report, EESR), a nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatban pedig a bővített nemzetközi kutatási jelentést (extended international search report, EISR).
Az EISR a jelenlegihez viszonyítva többletként tartalmaz egy első véleményt az újdonságról és a feltalálói tevékenységről. Ennek megfelelően pozitív vagy negatív véleményt ad a szabadalmazhatóság főbb szempontjairól az odavágó irodalmi anyagra vonatkozó hivatkozásokkal együtt. Ez a véleményt adó rész összehasonlítható a PCT II. szakaszában kiadott írott véleménnyel (written opinion, WO).
Olyan bejelentések esetén, amelyekben a bejelentő csak nemzetközi újdonságvizsgálatot kér, az ESZH a nemzetközi kutatási jelentésnek (ISR) részét képező első írásbeli véleményt (WO) ad ki. Ha a kutatási jelentés nem nevez meg dokumentumot, a vélemény azt jelzi, hogy nincs kifogás az igényelt találmány újdonsága és feltalálói tevékenysége ellen. Ha a bejelentő nem nyújt be választ a hivatal által megadott határidőig, a nemzetközi elővizsgálati jelentést az első írásbeli vélemény alapján adják ki.
Ha azonban a bejelentő a bejelentés módosítását javasolja, vagy ha érveket sorakoztat fel az írásbeli véleményben található kifogásokkal kapcsolatban, ezt az ESZH figyelembe veszi a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt.
A bejelentő kérhet részletes nemzetközi elővizsgálatot; ebben az esetben az ESZH első írásbeli véleménye részletesebb lesz, amelyre a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt lehet választ benyújtani.
Az ESZH előnyben részesíti azt az eljárást, amikor az első lépésben számítógép által készített jelentést adhat ki. Ez pozitív abban az esetben, ha a kutatási jelentés nem tartalmaz X vagy Y jelű hivatkozást; ellenkező esetben a jelentés negatív.
Az ESZH új gyakorlatának, amellyel igyekszik csökkenteni a PCT-bejelentések kutatása és elővizsgálata révén egyre súlyosbodó terhet, legfontosabb eleme, hogy a nemzetközi kutatás eredményét ésszerűsített nemzetközi elővizsgálat (rationalized international preliminary examination, RIPE) alapjaként használják fel anélkül, hogy az elővizsgálót ismét terhelnék. Újra bevonják azonban az elővizsgálót azokban az esetekben, amikor a bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan „részletes” (vagyis nem ésszerűsített) előzetes elővizsgálatot kér.
Az ESZH-nak ez a gyakorlata, amely lényegileg egyesíti a kutatást és a vizsgálatot, és amelyet BEST („Bringing Examination and Search Together”) névvel illetnek, azt jelenti, hogy mind a kutatást, mind az érdemi elővizsgálatot ugyanaz az elővizsgáló végzi, aki egyébként már a nemzetközi kutatási szakaszban figyelembe veszi a nemzetközi elővizsgálat fő követelményeit, vagyis az újdonságot, a feltalálói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot, és erre vonatkozó véleményét az első írásbeli véleményben (WO) és a nemzetközi elővizsgálati jelentésben is rögzíti. Az ESZH által kiadott írásbeli vélemények és elővizsgálati jelentések e három követelmény vizsgálatára fektetik a hangsúlyt. Egyéb követelményekre, így a bejelentés alakiságaira, tartalmára és világos szövegezésére csak abban az esetben térnek ki, ha ez lényeges az elővizsgálat szempontjából.
A hagyományos európai eljárás első fázisa: kutatás egy kutató elővizsgáló (search examiner) által Hágában vagy Berlinben; második fázisa: érdemi elővizsgálat, amelyet Münchenben egy érdemi elővizsgáló (substantive examiner) végez. Ezzel szemben a BEST-eljárás első fázisa: kutatás és az első végzés kiadása egy BEST-elővizsgáló által Berlinben, Hágában vagy Münchenben; második fázisa: érdemi elővizsgálat és a második végzés kiadása ugyanazon elővizsgáló által ugyanazon a helyen.
2001 végéig az eljárások 44%-át, 2002 végéig 61%-át végezték BEST-eljárással. 2005 végéig az elővizsgálatok 85%-át tervezik BEST-eljárással végezni.
A bővített európai kutatási jelentés (EESR) készítése egy kísérleti eljárás része, amely beleillik a BEST-eljárásba, és amelynek keretében a szokásos kutatási jelentéshez véleményt csatolnak arról, hogy a bejelentés kielégíti-e az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) szabadalmazási követelményeit. 2003. július 1-jétől kezdve minden közvetlenül benyújtott európai bejelentés (European first filing) esetén a kutatási jelentéssel együtt megküldik az EESR-t a bejelentőnek ingyenes szolgáltatásként, amely jogilag nem kötelező, és a bejelentőnek joga van arra, hogy kilépjen az eljárásból. Ebben az esetben az eljárás pontosan megegyezik a korábbival, vagyis a kutatási jelentést vélemény nélkül küldik meg.
Ha az EESR nem tartalmaz kifogásokat, és a bejelentés engedélyezésre kész, továbbá az elsőbbségi év vége után végzett kutatás sem tár fel újdonságrontó nyomtatványt, a bejelentő befizetheti a vizsgálati díjat, és azonnal kézhez kapja az 51(4) szabály szerinti közlést az engedélyezésre javasolt szöveggel.
Az EESR-re vonatkozó kísérleti terv kapcsán 2003 augusztusa és 2004 márciusa között egybevetik a kapott adatokat. 2003 októberében az eredményeket felülvizsgálták, majd ezt 2004 áprilisában megismétlik. A végleges kiértékelést 2004 júniusában fogják végezni.
A kísérleti terv befejezése után véglegesítik az EESR-eljárást. Ennek megfelelően a tapasztalatok alapján módosítják az EESR-t, és az eljárást kiterjesztik a másodlagos európai bejelentésekre (European second filings), vagyis az eljárást az összes európai bejelentés esetén alkalmazni fogják. A cél, hogy ez 2005-ben történjen meg.
Ha egy bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan „részletes” előzetes vizsgálatot kér a vizsgálati kérelem benyújtásakor vagy később, a nemzetközi bejelentéssel mindig ugyanaz az elővizsgáló foglalkozik. Így a bejelentő határozza meg, hogy a nemzetközi kutatás az ésszerűsített nemzetközi elővizsgálat alapját képezi-e, vagy pedig részletesebb elővizsgálatot kell végezni.
Ha az ESZH ésszerűsített IPER-t ad ki a PCT II. fejezete szerint, az ESZE 2002. január 3-án módosított illetékszabályzatának megfelelően a bejelentő számára az IPER továbbításával egyidejűleg visszautalják a nemzetközi elővizsgálat illetékének kétharmadát. Ez érvényes mindazokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyek kapcsán az ESZH 2002. január 3-ától kezdve ad ki ésszerűsített IPER-t. Ha azonban a nemzetközi szakaszban ilyen visszafizetés történt, a nemzeti szakaszban az ESZH-nál mint kiválasztott hivatalnál a teljes vizsgálati illetéket kell befizetni.
Az ESZH a PCT 66.2 (d) szabálya alapján a lehető legrövidebb határidőket adja az első írott vélemény megválaszolására, és a PCT 66.6 szabálya által lehetővé tett szóbeli tárgyalásra csak az első írott vélemény megválaszolása után ad lehetőséget, azt is kizárólag távbeszélőn keresztül. Az ESZH gyakorlatilag csak egyetlen írott véleményt ad ki.
Az ESZH teljes mértékben él a PCT 34(4) szakaszában adott lehetőségekkel, vagyis nem végez nemzetközi elővizsgálatot azokban az esetekben, amikor a nemzetközi bejelentés tárgya vagy a bejelentés rossz minősége miatt erre fel van jogosítva. Az ESZH nem folytat le nemzetközi elővizsgálatot akkor sem, ha az eredeti bejelentés és a kért módosítások közötti különbségek nem elég világosak.
A bővített nemzetközi kutatási jelentés (EISR) és a szabadon választható nemzetközi elővizsgálat (optional international preliminary examination, OIPE) a nemzetközi kutatás és vizsgálat összhangba hozatalának eszközeként tekinthető.
Most rátérünk a PCT rendszerében végrehajtott változtatásokra, amelyek fő céljai a következők voltak:
- a rendszer egyszerűsítése,
- a bejelentők költségeinek csökkentése,
- a hatóságok számára annak lehetővé tétele, hogy a minőség megtartása mellett feleljenek meg fokozott munkaterhelésüknek,
- a PCT-hivatalok és -hatóságok, valamint a nemzeti hivatalok munkájában a felesleges ismétlések elkerülése,
- egyensúly létesítése a bejelentők és harmadik felek érdekei között,
- fokozott műszaki segítség a fejlődő országok számára,
- a Szabadalomjogi Szerződéssel (Patent Law Treaty, PLT) való egyeztetés a lehető legnagyobb mértékben,
- a szerződés és a szabályok egyszerűsítése, rövidítése és világosabbá tétele.
A PCT közgyűlésének 2002. szeptember 23-tól október 1-jéig tartott összejövetelén számos módosítást fogadtak el a PCT szabályaiban, amelyek alapján 2004. január 1-jei hatállyal „javított nemzetközi kutatási és előzetes elővizsgálati rendszert” [enhanced international search and preliminary examination (EISPE) system] fogadtak el. Ennek az volt a célja, hogy tovább ésszerűsítsék a nemzetközi kutatási és elővizsgálati eljárást, ami fontos lépés a nemzetközi és a nemzeti eljárás közelítésében. Az új, javított rendszer jellegzetessége, hogy a PCT II. szakasza szerinti korábbi nemzetközi elővizsgálati eljárást, nevezetesen az írásbeli vélemény (WO) elkészítését gyakorlatilag előrehozzák és beiktatják a PCT I. szakasza szerinti nemzetközi kutatási eljárásba.
Az új kutatási és vizsgálati rendszer szerint a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán a nemzetközi kutatási hatóság (International Searching Authority, ISA) nemzetközi szabadalmazhatósági jelentést (international preliminary report on patentability, IPRP) ad ki, amely a bejelentőnek megküldött nemzetközi kutatási jelentéshez (ISR) csatolva írásbeli véleményt (WO) és így a bejelentés tárgyának szabadalmazhatóságával kapcsolatos állásfoglalást is tartalmaz. Az ISR-t a bejelentéssel együtt publikálják, a WO-t azonban az ISA nem publikálja. Az írott véleményt azután a Nemzetközi Iroda (International Bureau, IB) nemzetközi szabadalmazhatósági előzetes jelentéssé (IPRP) alakítja át, ha a bejelentő nem kér nemzetközi elővizsgálatot. Az IPRP állásfoglalást tartalmaz arról, hogy az igényelt találmány megfelel-e a szabadalmazhatóság nemzetközileg elfogadott legfontosabb követelményeinek, vagyis új-e, feltalálói tevékenységen alapszik-e és iparilag alkalmazható-e. Ezt a jelentést kibővített nemzetközi kutatási jelentésnek (EISR) is nevezik. Ha a bejelentő benyújt nemzetközi elővizsgálati kérelmet, ezt az írott véleményt a nemzetközi elővizsgáló hatóság (International Preliminary Examining Authority, IPEA) a PCT II. szakasza szerinti nemzetközi elővizsgálat céljaira is felhasználja, ha a nemzetközi irodát nem értesíti ennek ellenkezőjéről. Az ezt követően kiadott nemzetközi elővizsgálati jelentést is IPRP-nek nevezik, amely megfelel a korábbi IPER-nek (PCT, II. szakasz). Ezt az IPRP-t az elsőbbség napjától számított 30 hónap eltelte után küldik meg a kiválasztott hivataloknak.
Ha a nemzetközi elővizsgáló hatóság (IPEA) eltér a nemzetközi kutatási hatóságtól (ISA), az ISA véleményét nem kötelező a II. szakasz írott véleményének tekinteni, vagyis az IPEA dönthet ilyen vonatkozásban.
A bővített nemzetközi kutatási jelentést (EISR) a nemzetközi kutatási hatóság három hónapon belül adja ki, de annak vélemény részét nem publikálják a nemzetközi kutatási jelentéssel együtt, hanem csak a bejelentőnek küldik meg.
A bejelentő nem hivatalosan megjegyzéseket tehet a nemzetközi kutatási hatóságnak, ha nem kívánja igénybe venni a PCT II. fejezetét.
Az EISR-t a WIPO Nemzetközi Irodája (International Bureau, IB) a megjelölt hivataloknak továbbítja.
A nemzetközi elővizsgálati kérelem (Demand) az alábbi határidők lejárta előtt bármikor benyújtható:
- a nemzetközi kutatási jelentés (ISR) és az ISA írott véleménye (WO) továbbításának keltétől számított három hónap vagy
- az elsőbbség napjától számított 22 hónap, ha ez későbbi.
Ahol azonban a nemzeti szakasz megindítására a PCT I. szakaszában a kiválasztott hivatalok közül legalább egyben még a 20 hónapos határidő alkalmazható, a nemzetközi elővizsgálatra vonatkozó kérelmet az elsőbbség napjától számított 19 hónapon belül kell benyújtani, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani.
A közgyűlés a megjelölési rendszer egyszerűsítésével is egyetértett. A tervezett új megjelölési rendszerben a bejelentő önműködően a szerződés összes államára vonatkozó megjelölést végezne anélkül, hogy egyes szerződő államokat külön meg kellene jelölnie. Egyúttal hozzájárultak az alapilleték és a megjelölési illeték összevonásához.
A közgyűlés jóváhagyta, hogy a PCT Végrehajtási Szabályzatába 2003. január 1-jei hatállyal új, 49.6 szabályt iktassanak be, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a jogokba való visszahelyezést, ha a bejelentő elmulasztotta a nemzeti szakasz megindítására előírt határidőt, vagyis nem nyújtotta be a megjelölt hivataloknál a nemzetközi bejelentés másolatát és annak fordítását, és nem fizette meg a nemzeti illetéket. Az új szabály szerint a megjelölt hivatal a bejelentőt - annak kérelmére - az érintett nemzetközi bejelentés vonatkozásában akkor helyezi vissza jogaiba, ha úgy ítéli meg, hogy a határidő elmulasztása nem volt szándékos, vagy ha - a megjelölt hivatal választása szerint - a bejelentő a határidőt a körülmények által megkövetelt kellő gondosság tanúsítása ellenére mulasztotta el.
Ez az új szabály a 2003. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentésekre, valamint olyan nemzetközi bejelentésekre vonatkozik, amelyeket e határidő előtt nyújtottak be, de a nemzeti szakasz megindítására előírt határidő 2003. január 1-jén vagy azt követően jár le.
A vonatkozó kérelmet a határidő-mulasztás okának megszűnésétől számított két hónapon vagy - ha ez előbb jár le - a nemzeti szakasz megindítására előírt határidő lejártától számított 12 hónapon belül kell benyújtani a megjelölt hivatalnál a nemzetközi bejelentés másolatával és annak fordításával együtt, és - szükség esetén - a nemzeti illetéket is be kell fizetni. Későbbi időpont is érvényes lehet, ha a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jog ezt lehetővé teszi.
A kérelemben meg kell jelölni a határidő-mulasztás okait.
A megjelölt hivatal nem utasíthatja el a kérelmet anélkül, hogy a bejelentő számára lehetőséget biztosítana észrevételek megtételére.
Ha az új szabályban foglaltak 2002. október 1-jén nem egyeztethetők össze a megjelölt hivatal által alkalmazott joggal, úgy az új szabályt nem kell alkalmazni az illető megjelölt hivatalra, amennyiben az utóbbi erről 2003. január 1-jéig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. Ilyen összeegyeztethetetlenségről az alábbi országok és nemzetközi szervezet adtak tájékoztatást: Dél-Korea, Európai Szabadalmi Szervezet, Fehéroroszország, Fülöp-szigetek, Horvátország, India, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Lengyelország, Lettország, Mexikó, Nagy-Britannia, Portugália, Szingapúr és Új-Zéland.
Mindezeket a változásokat a PCT közgyűlésének egy évvel későbbi, 2003. szeptember 22-től október 1-jéig tartó ülésén további változásokkal egészítették ki. Az ennek megfelelő módosított szabályok és díjtáblázat 2004. január 1-jén léptek hatályba, és ezek általánosan érvényesek mindazokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyeket 2004. január 1-jétől kezdve nyújtanak be. Azokra a nemzetközi bejelentésekre azonban, amelyeket egy átvevőhivatal 2004. január 1-je előtt kapott kézhez, továbbra is a régi díjszabályzat érvényes.
A 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések alapilletéke (basic fee) és megjelölési illetéke (designation fee) helyett „nemzetközi bejelentési illetéket” („international filing fee”) kell a nemzetközi bejelentés beérkezésének napjától számított egy hónapon belül megfizetni; ennek összege 1400 CHF. A korábbi bejelentési illeték 650 CHF és az országonkénti megjelölési illeték - amit legfeljebb öt ország után kellett fizetni - országonként 140 CHF volt.
A kezelési illeték a korábbi 233 CHF-ról 200 CHF-ra csökkent, amit a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtásától számított egy hónapon vagy - ha ez későbbi időpontot jelent - az elsőbbség napjától számított 22 hónapon belül kell megfizetni.
A nemzetközi bejelentési illeték 100 CHF-kal csökken, ha a nemzetközi bejelentést PCT-EASY szoftverrel nyújtják be. 200 CHF, illetve 300 CHF kedvezményben részesül az olyan nemzetközi bejelentés, amelyet elektronikus formában nyújtanak be, és a leírás szövege nem karakterkódolt formában, illetve karakterkódolt formában van.
Változott a 75%-os díjkedvezményben részesülők köre azokban az országokban, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint kevéssé fejlettnek minősülnek. Az ilyen országokban eddig csak a természetes személyek részesültek ebben a kedvezményben, míg az új szabályozás az illető országban lakó összes bejelentőre kiterjed.
A PCT-bejelentések kérelmeit (Request és Demand) 2004. január 1-jétől kezdve módosított űrlapon kell benyújtani.
A PCT/RO/101 jelű korábbi űrlap (Request Form) nagyszámú V jelű kockáját törölték, mert a bejelentők az új 4.9 (a) szabály következtében külön nem jelölhetnek meg államokat. Ezért az új űrlapon csak az összes szerződő állam jelölhető meg. Ezenkívül - ahol ez alkalmazható - azt is meg lehet jelölni, hogy a nemzetközi bejelentés regionális és/vagy nemzeti szabadalom engedélyezésére, továbbá, hogy a megjelölt államban engedélyezhető összes oltalmi forma megadására irányul.
A bejelentőnek továbbra is van lehetősége arra, hogy a 90bis.2 szabály alapján egyes megjelöléseket visszavonjon.
Ha a bejelentő egy bizonyos megjelölt vagy kiválasztott hivatalban nem szabadalmat, hanem az illető állam nemzeti joga szerint elérhető másmilyen oltalmi formát kíván szerezni, ezt a választását a nemzeti szakasz megindításakor közvetlenül a megjelölt vagy kiválasztott hivatalnál kell jeleznie.
Minthogy az új űrlapon minden egyes állam önműködően meg van jelölve, a fenntartásos megjelölések lehetősége megszűnt. Ezért törölték a 4.9 (b) és (c) szabályokat.
A bejelentő Dél-Koreát, Németországot és Oroszországot kivonhatja az általános megjelölés hatálya alól. A módosított 4.9 (b) szabály ugyanis az alábbi átmeneti fenntartásos rendelkezést tartalmazza:
„... ha 2002. október 1-jén egy szerződő állam nemzeti törvénye úgy rendelkezik, hogy egy olyan nemzetközi bejelentés benyújtása, amely az adott állam megjelölését tartalmazza és egy korábbi nemzeti bejelentés elsőbbségét igényli, azt eredményezné, hogy ennek a korábbi nemzeti bejelentésnek a hatálya megszűnne, aminek e nemzeti bejelentés visszavonásával azonos következményei lennének, minden kérelem tartalmazhat olyan jelzést, hogy ennek az államnak a megjelölése érvénytelen, feltéve, hogy a megjelölt hivatal 2003. január 1-jéig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát arról, hogy ez a bekezdés érvényes ennek az államnak a megjelölése tekintetében ...”.
Dél-Korea (KR), Németország (DE) és Oroszország (RU) élt az ebből az átmeneti fenntartásos rendelkezésből adódó lehetőséggel, mert e három ország vonatkozó nemzeti törvénye szerint egy korábbi nemzeti bejelentés önműködően visszavontnak minősül, ha egy későbbi nemzetközi bejelentés ennek a korábbi nemzeti bejelentésnek az elsőbbségét igényli és megjelöli az illető országot („önmegjelölés”). DE, KR és RU ennek megfelelően értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a módosított 4.9 (b) szabály vonatkozik rá. Ezért nemzetközi bejelentések bejelentői jelezhetik, hogy ezeket az államokat nem kívánják megjelölni, aminek következtében elkerülhetik az illető országban benyújtott azon korábbi nemzeti bejelentés hatályának a megszűnését, amelynek elsőbbségét igénylik. Ennek megfelelően a 2004. január 1-jétől használható új Request Form módosított V-ös kockájához tartozó rész olyan új kockákat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a bejelentő ezt a három országot kizárja az önműködő és minden államra kiterjedő megjelölés hatálya alól. Az ilyen kizárás azonban visszavonhatatlan.
A PCT 4.15 szabálya előírja, hogy minden bejelentőnek a kérelmet (Request) alá kell írnia. Az új 26.2bis (a) szabály szerint azonban egynél több bejelentő esetén a nemzetközi bejelentés benyújtásának céljára elegendő, ha közülük csak egy írja alá a kérelmet; így az átvevőhivatal nem fogja felszólítani a bejelentőt, hogy pótolja a további bejelentők hiányzó aláírását.
A PCT 53.8 szabálya szerint minden bejelentőnek alá kell írnia a nemzetközi elővizsgálatra irányuló kérelmet (Demand), de az új 60.1(a-ter) szabály alapján egynél több bejelentő esetén elegendő, ha ezt a kérelmet csak az egyik bejelentő írja alá; ezért a nemzetközi elővizsgáló hatóság (IPEA) nem fogja felszólítani a többi bejelentőt a hiányzó aláírások pótlására. Ha azonban a nemzetközi szakaszban visszavonják a bejelentést, az erre vonatkozó közlést az összes bejelentőnek vagy közös képviselőjüknek alá kell írnia. Ennek ellenére a nemzetközi szakaszban bármelyik megjelölt hivatal kívánhatja azoknak a bejelentőknek az aláírását is, akik a nemzetközi szakaszban a kérelmet nem írták alá.
A 4.5 (a) szabály előírja, hogy a kérelmeken (Request és Demand) fel kell tüntetni minden egyes bejelentő címét, nemzetiségét és lakhelyét. Egynél több bejelentő esetén azonban, ha nem tüntették fel az összes bejelentő ilyen adatait, a nemzetközi bejelentés benyújtásához vagy a nemzetközi elővizsgálati kérelemhez elegendő, ha a fenti adatokat csak egy olyan bejelentő kapcsán adják meg, aki jogosult a nemzetközi bejelentést vagy a nemzetközi elővizsgálati kérelmet benyújtani; ezért az átvevőhivatal vagy az IPEA nem fogja felszólítani a bejelentőt az ilyen hiányzó adatok pótlására. A nemzeti szakaszban azonban a megjelölt hivatal jogosult a bejelentők hiányzó adatainak a közlését kérni.
2004. január 1-jével megváltozott a nemzetközi bejelentések és a nemzetközi közrebocsátások számozása is. Ennek megfelelően az évet a korábbi kettő helyett négy számjeggyel, a sorszámot pedig a korábbi öt helyett hat számjeggyel kell jelölni, például az alábbi módon: PCT/ HU2004/123456.
Az államok önműködő kiválasztásának következtében törölték a PCT 56. szabályát, amely a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtása utáni kiválasztás lehetőségére vonatkozott.
Fentebb már említettük, hogy 2004. január 1-jétől kezdve módosított bejelentési és nemzetközi elővizsgálati kérelmet kell használni. Ezen a díjszámítási ívet (Fee Calculation Sheet) és annak megjegyzés rovatait úgy módosították, hogy figyelembe vették a PCT-szabályok azon módosításait, amelyeket a PCT közgyűlése 2002. szeptember 23-tól október 1-jéig tartó és 2003. szeptember 22-től október 1-jéig tartó ülésein hagytak jóvá. Ennek megfelelően az „alapilleték” és a „megjelölési illeték” megjelöléseket az új „nemzetközi bejelentési díj”-ra (international filing fee) való utalás helyettesíti, és egyúttal figyelembe vették az utóbbi díj különböző csökkentési lehetőségeit a PCT-EASY szoftver alkalmazása, illetve az elektronikus formában való benyújtás esetén.
A PCT/IPEA/401 jelű nemzetközi elővizsgálati kérelem (Demand Form) fejrészét és V kockájának szövegét is úgy módosították, hogy azok tükrözzék az összes lehetséges kiválasztás önműködő megjelölését.
Az „Alap a nemzetközi elővizsgálathoz” (Basis for Preliminary Examination) című IV jelű kockát is úgy módosították, hogy az tükrözze a nemzetközi elővizsgálat megindításához alkalmazható új határidőt. Itt egy új kockát is beiktattak, hogy a bejelentő jelezhesse, ha a nemzetközi elővizsgálatot az előírt határidőnél korábban kívánja megindítani.
2004. január 1-jétől kezdve a PCT-EASY szoftvert a PCT-SAFE szoftver helyettesíti. Ezért a bejelentőknek ezzel összhangban meg kell szoftverjeiket változtatniuk.
A fentiekből kitűnik, hogy az ESZH már 2002 elején, vagyis a WIPO-nál két évvel korábban bevezetett egy ésszerűsített nemzetközi elővizsgálati rendszert. A PCT Newsletter 2003. decemberi számában megjelent közlemény szerint az ESZH értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy ezt a rendszert a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések esetében megszünteti, de azt továbbra is alkalmazza a 2004. január 1-je előtt benyújtott ilyen bejelentések kapcsán. E változtatásnak az oka nyilván az, hogy a PCT keretében 2004. január 1-jén bevezették az EISPE rendszert.
A PCT Newsletter 2003. novemberi számában megjelent közlemény szerint az ESZH értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy 2004. január 1-jétől kezdve benyújtott bizonyos nemzetközi bejelentések és nemzetközi elővizsgálati kérelmek kapcsán 2004. július 1-jétől kezdve meg fogja szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket 2002. március 1-jén vezetett be, és amelyekről fentebb már említést tettünk. Ennek megfelelően az ESZH mint nemzetközi kutatási hatóság (ISA) és mint nemzetközi elővizsgálati hatóság (IPEA) újra vizsgálni fogja azokat, az Amerikai Egyesült Államok polgárai által 2004. január 1-jétől kezdve benyújtott nemzetközi bejelentéseket, amelyek a biotechnológia területére vonatkozó egy vagy több igénypontot tartalmaznak, továbbá mint IPEA vizsgálatot fog végezni az Amerikai Egyesült Államok polgárai által 2004. július 1-jétől kezdve benyújtott azon nemzetközi elővizsgálati kérelmek alapját képező bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek a telekommunikáció területére eső egy vagy több igénypontot tartalmaznak. Az üzleti módszerekre vonatkozó amerikai bejelentéseket tehát az ESZH továbbra sem fogja vizsgálni.
A PCT reformjának első szakasza a szabályok módosítása révén lényegileg befejezettnek tekinthető. A következő szakasz még megvitatás tárgyát képezi; nincs eldöntve, hogy csupán konszolidációra vagy mélyreható változásokra van-e szükség.