HIREK, ESEMÉNYEK
TIDRENCZEL BÉLA
Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében
1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben
2. Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos kötelezettségek
3. Teljes jogú tagság az Európai Szabadalmi Szervezetben, együttműködés az Európai Szabadalmi Hivatallal (ESZH)
4. Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (védjegy és minta) Hivatalával (OHIM), Alicante
5. Regionális és kétoldalú nemzetközi együttműködési tevékenység
A márkavédelemmel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatoka Márkavédők Egyesülete szemszögéből**
Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében
1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben
Hivatalunk 2003 második felében is ellátta nemzeti képviseletünket és biztosította a szakmai részvételt a genfi székhelyű világszervezet állandó bizottságaiban és különböző munkaszerveiben, valamint az egyéb színhelyeken rendezett fontosabb WIPO-vonatkozású eseményeken.
A második hat hónap eseményei közül kiemelkedik a Koordinációs Bizottság, a Program- és Költségvetési Bizottság és a közgyűlések szeptemberi, 38. üléssorozata. Ez utóbbi során jóváhagyták a szervezet vezető tisztségviselőire vonatkozó főigazgatói javaslatot.
A WIPO állandó bizottságai vonatkozásában részt vettünk a Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT), a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR), a Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) soros ülésein, az audiovizuális előadások oltalmával foglalkozó ad hoc bizottság ülésén, a PCT reformbizottság és a Nizzai Unió szakértőbizottságának ülésein, valamint az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága és Tanácsa ülésein. Emellett hivatalunk több jelentős, a szellemi tulajdonra vonatkozó regionális konzultáción és konferencián is képviseltette magát az év második felében.
Ebben az időszakban is elláttuk a magyar szakemberek által betöltött, választott tisztségekkel összefüggő szakmai és intézményi támogató munkát, a WTO-WIPO misszió szakdiplomáciai feladatait.
Az alábbiakban ismertetjük a második félévben sorra került főbb WIPO-rendezvények néhány fontosabb eredményét.
A WIPO Koordinációs Bizottságának ülése, Genf, szeptember 2-3.
Hivatalunkat az ülésen az elnök képviselte. A fő napirendi pont keretében jóváhagyták a WIPO főigazgatójának a szervezet vezető tisztségviselőire vonatkozó javaslatát. A döntés értelmében 2003. december 1-jétől 2006. november 6-ig a WIPO helyettes főigazgatói (Deputy Director General) Rita Hayes (USA), Philippe Petit (Franciaország), Francis Gurry (Ausztrália) és Geoffrey Yu (Szingapúr). A főigazgató-helyettesi állásokat (Assistant Director General) ugyanebben az időszakban Ernesto Rubio (Uruguay) és Khamis Suedi (Tanzánia) töltik be.
Számos küldöttség, köztük a magyar is, reményét fejezte ki, hogy hamarosan kellő információ áll majd rendelkezésre a megválasztandó tisztségviselők pontos feladat- és hatásköréről, valamint a WIPO szervezeti felépítésének ezzel összefüggő változásairól.
A WIPO Program- és Költségvetési Bizottságának hetedik ülése, Genf, szeptember 8-11.
Az ülésen határozat született arról, hogy a bizottság jóváhagyás céljából a tagállamok közgyűlése elé terjeszti a szervezet 2004-2005-re szóló programját és költségvetését. Ez utóbbi, a jelentős beruházási tervek folytán, mintegy 4,5%- os csökkenést mutat a 2002-2003. évihez képest (668,8 millió CHF-ról 638,8 CHF-re csökken).
A Koordinációs Bizottság ülésén hivatalunkat főosztályvezető képviselte.
A WIPO-tagállamok közgyűléseinek 38. üléssorozata, Genf, szeptember 22-október 1.
Az MSZH küldöttségét felváltva az elnök, a jogi elnökhelyettes és főosztályvezető képviselte, valamint a WTO melletti Állandó Misszió első titkára.
A tisztségviselők megválasztása keretében az általános közgyűlés újraválasztotta leköszönő elnökét Bernard Kessedjian, Franciaország genfi nagykövete személyében. Az MSZH elnökét, Dr. Bendzsel Miklóst a Madridi Unió Közgyűlésének elnökévé, az MSZH jogi elnökhelyettesét, Dr. Ficsor Mihályt pedig a Berni Unió Végrehajtó Bizottsága alelnökévé választották. Magyarország megtartotta a Program és Költségvetési Bizottságban és a Koordinációs Bizottságban betöltött helyét.
A továbbiakban beszámolunk a fő napirendi pontok keretében a közgyűlések által hozott néhány fontos döntésről, és ismertetünk számos, jelentősebb álláspontot.
A 2002. évi és a 2003. január 1-június 30. közötti program áttekintése
A Titkárság munkatársa ismertette a fenti időszakot átfogó két dokumentumot, a különböző területeken történt fejleményeket, eseményeket és részletes értékelést adott az egyes megvalósult fő- és alprogramokról.
Az általános felszólalások keretében a magyar küldöttség üdvözölte a WIPO főigazgatójának sikeres újraválasztását. Egyetértését fejezte ki a világszervezet szervezeti reformjával és a PCT reformjával kapcsolatban. Megemlítette, hogy Magyarország 2003. január 1-jével csatlakozott az UPOV-egyezmény 1991. évi szövegéhez, 2003 májusában aláírta az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződést, a közelmúltban ratifikálta a Hágai Megállapodás genfi szövegét. Említést tett a Budapesti Szerződés 25. évfordulója alkalmából Budapesten rendezett szimpóziumról és a közös oktatási tervekről. Hangsúlyozta a földrajzi megjelölések kérdésének fontosságát, valamint az érintett területen a különböző szervezetekben párhuzamosan folytatott munkák közötti átfedések elkerülésének szükségességét. Tájékoztatást adott a szellemi tulajdon világnapja alkalmából az MSZH által rendezett eseményekről.
A PCT Uniót érintő kérdések
A WIPO főigazgatója szerint a PCT-rendszer jelenleg átalakulóban van, a reform 2004 elejétől számos változást eredményez, melyhez új költségvetési kereteket kell kidolgozni. Nem javasolta a tipikus PCT-bejelentési díj összegének változtatását. A PCT-illetéktáblázatra kétlépcsős megoldást ajánlott. A közgyűlés elfogadta a javasolt illetékszabályzatot, amely 2004. január l-jével lépett hatályba.
A közgyűlés elfogadta a reformmal foglalkozó munkacsoport elnökének jelentéseit és a munkatervre vonatkozó javaslatokat, és vita nélkül jóváhagyta a Végrehajtási Szabályzat módosításait. A Finn Szabadalmi Hivatal nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati szervvé való kinevezése tekintetében, számos egyeztető konzultáció után, a közgyűlés a javaslatot jóváhagyta. Jóváhagyásra kerültek az IMPACT projektről és a PCT-SAFE projektről készült javaslatok is.
A 2004-2005-re vonatkozó program- és költségvetési javaslat és középtávú terv
Elfogadásra kerültek az illető bizottság által előterjesztett dokumentumok és a főigazgató által a 2006-2009 közötti időszakra vonatkozó középtávú tervben megfogalmazott és követendő irányelvek, stratégiai célok, feladatok és a program értékeléséhez kialakított mutatók.
A Program és Költségvetési Bizottság összetétele
A bizottság tagjainak száma 33-ról 41-re emelkedett. A nyolc új helyből az ázsiai és az afrikai csoport két-két, a többi csoport egy-egy helyet kapott. Magyarország megtartotta eddigi helyét. A bizottság új összetétele 2005-ig érvényes.
Szervezeti reform
A Titkárság felkérte az érintett közgyűléseket azoknak a WIPO-szerződéseknek a módosítására, amelyek a 2002. évi közgyűlések alkalmával a WIPO szervezeti reformjával összefüggő három javaslatot érvényesítik (WIPO-konferencia megszüntetése, az 1994 óta alkalmazott egységes hozzájárulási rendszer és változásainak formalizálása és a kétéves közgyűlések helyett éves ülések megtartása).
A műsorsugárzó szervezetek jogainak védelme
Az ezzel kapcsolatos diplomáciai értekezletet illetően határozat született arról, hogy 2003 novemberében információs ad hoc ülést tartanak, amely az audiovizuális előadások oltalmával foglalkozik és dönt arról, hogy a diplomáciai értekezlet megrendezésének kérdése a közgyűlés 2004. évi ülésének napirendjén maradjon-e.
A nemzetközi szabadalmi rendszer fejlesztése
E napirendi pont keretében az országok egyes csoportjai véleményének meghallgatása után az általános közgyűlés, a Párizsi Unió közgyűlése és a PCT Unió közgyűlése tudomásul vette azt a dokumentumot, amely az adott témakörben a különböző régiókban dolgozó független szakemberek által készített négy tanulmányt foglalja magában.
A Jogérvényesítési Tanácsadó Bizottság működése
A közgyűlés tudomásul vette a bizottság 2003 júniusában tartott alakuló ülése elnökének összefoglalóját és a bizottságot további tevékenységre biztatta. Döntés született arról, hogy a vitát képező nyelvhasználat kérdését (a munkaanyagok arab, illetőleg orosz nyelven való elkészítése) a Program és Költségvetési Bizottság vizsgálata után a WIPO közgyűlések 2004. évi ülésszaka elé terjesztik.
A Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság ténykedése
A részt vevő tagállamokat elsősorban a bizottság mandátumával kapcsolatos kérdés osztotta meg. A munka folytatásával mindenki egyetértett, de egyes tagállamok (B csoport, közép- és kelet-európai és balti államok csoportja) egy általános mandátum mellett érveltek, míg mások (GRULAC, afrikai csoport) egy nemzetközi egyezmény létrehozására kívánták felhatalmazni a bizottságot. A vitás helyzet feloldására nyilatkozattervezet készült, amellyel kapcsolatban az egyes küldöttségek és regionális csoportok napokon át konzultációkat folytattak. Végül megállapodás született arra nézve, hogy a bizottság munkája elsősorban az érintett kérdések nemzetközi jellegére összpontosít majd, de az eredményeket illetően nem kizárt a nemzetközi szabályozás sem.
A Madridi Unióval kapcsolatos kérdések
A tagállamokkal folytatott konzultációk után a közgyűlésnek egyfelől az EK jövőbeli csatlakozásáról, másfelől a spanyol nyelv hivatalossá tételéhez szükséges módosításokról kellett döntenie. A két opció közül (A: a spanyol az angol nyelvvel azonos szintre kerül; B: a spanyol valamennyi nemzetközi bejelentés esetén alkalmazható az angollal és a franciával együtt) az A változat került elfogadásra. A módosítások 2004. január 1-jétől léptek életbe.
A Hágai Unióval kapcsolatos kérdések
A WIPO Titkársága tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Hágai Megállapodás genfi szövege 2003. december 23-tól lép hatályba, az ún. közös szabályzat (Common Regulations) - a francia változat megfelelő javításai után - pedig 2004. április 1-jén. Ez utóbbi az 1999. évi szöveghez, valamint az 1960. és 1994. évi szöveghez kapcsolódó szabályzat helyébe lép.
Az internetes doménnevek kérdése
A beterjesztett dokumentum összegzi az elmúlt öt év folyamán a témában végbement fejleményeket. Röviden bemutatja a két WIPO-doménnéveljárás lényegét és eredményeit, illetőleg a WIPO SCT kilencedik és tizedik ülésén a doménnevekről hozott döntéseket. Összefoglalja a doménnévrendszerének kezelésével és szabályozásával megbízott szervezet (ICANN) 2003. évi tevékenységét. A dokumentumot a közgyűlés tudomásul vette.
A WIPO Koordinációs Bizottságának összetétele
Megtörtént az új tagok megválasztása. Az új összetétel a következő: a Párizsi Unió Végrehajtó Bizottságának tagjai (40 rendes tag + ex officio tagként Svájc), a Berni Unió Végrehajtó Bizottságának tagjai (36 rendes tag + ex officio tagként Svájc), továbbá három ad hoc tag, összesen 80 tagállam. Magyarország a Berni Unió Végrehajtó Bizottságának tagjaként megtartotta helyét a Koordinációs Bizottságban.
A megfigyelői státuszok jóváhagyása
Döntés született arról, hogy a továbbiakban a tagállamok közgyűlésein újabb 12 kormányközi, nemzetközi nem kormányközi és nemzeti nem kormányközi szervezet vehet részt megfigyelőként.
A Szellemi Tulajdonnal, a Genetikai Forrásokkal, a Hagyományos Ismeretekkel és a Folklórral foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) ötödik ülése, Genf, július 7-15.
A 105 tagállam, az EU, 15 kormányközi szervezet, 52 nem kormányközi szervezet képviselői között az ülésen hivatalunkat főosztályvezető-helyettesi szintű küldöttség képviselte.
A folklór témában a Titkárság két dokumentumot állított össze „A hagyományos kulturális kifejeződések (Traditional Cultural Expressions, TCE) jogi oltalmának összefoglaló elemzése” és „Technikai együttműködés a hagyományos kulturális kifejeződések jogi oltalma területén” címmel. Az anyagokat az ülés megvitatta.
Segédanyag készült a hagyományos ismeretek témában és a vele összefüggő genetikai források dokumentációjának a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos összefüggéseiről. A dokumentum a segédanyag kidolgozásának további lépéseként a konzultációt, a tesztelést, a különböző nyelvekre való lefordítást és végül a terjesztést jelöli meg.
A vita során a biológiai sokféleségben gazdag fejlődő országok köréből számos delegáció (főleg Brazília, Mexikó és Venezuela) a segédanyaggal kapcsolatban nyílt szkepticizmusának adott hangot (például Brazília rámutatott, hogy a területén élő bennszülött közösségek nem kívánják hagyományos tudásukat dokumentálni).
A Nemzetközi Iroda kimerítő és színvonalas tanulmányt készített „A hagyományos tudás, valamint a genetikai források védelmére szolgáló gyakorlati intézkedések a szabadalmi rendszeren belül” címmel. A bizottság ezzel kapcsolatos ajánlásaiban (pl. szakmai javaslatok mérlegelése, WIPO-kézikönyvbe való illesztése vagy ajánlások tervezetének kidolgozása a szellemi tulajdonjogi hatóságok számára a hagyományos tudás, valamint a genetikai források defenzív vagy pozitív védelmére) már megfogalmazódott a munkának olyan irányba terelése, mely a jelenlegi szabadalmi rendszerbe való bizonyos mértékű beavatkozáshoz vezethet.
A további munkára vonatkozó ajánlás kidolgozásához a küldöttségek több napon át, párhuzamosan tartott informális ülések keretében foglalkoztak az alábbi kérdésekkel: folytatódjék-e egyáltalán a bizottság tevékenysége, és ha igen, milyen formában és mi legyen a bizottság mandátuma. Arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetkezendő két évben a munkát folytatni kell a Kormányközi Bizottság keretében és szükség esetén a munka további kétéves periódusra is kiterjeszthető. A bizottság a mandátum nyitva maradt kérdését megvitatás céljából a közgyűlés elé terjesztette (lásd a közgyűlés határozatát). A bizottság kívánatosnak ítélte a bennszülött és helyi közösségek képviselőinek az ülésen való részvételét, de ezúttal sem sikerült erre vonatkozó konkrét finanszírozási javaslatot elfogadni.
A WIPO Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságának (SCCR) tizedik ülése és ad hoc ülés az audiovizuális előadások oltalmával kapcsolatban, Genf, november 3-7.
A bizottság 10. ülésén 48 állam, az EK, 44 államközi és nem kormányzati szervezet képviselői között hivatalunkat osztályvezetői szintű küldöttség képviselte. Az ülés napirendjén a műsorsugárzó szervezetek jogainak védelme szerepelt. A szokásosnál rövidebb időtartamú ülésen a nyitva maradt érdemi kérdések átkerültek a 2004-ben tartandó következő ülésre. A további szakmai megbeszélések tárgyát a jövő év tavaszára elkészülő alapjavaslat képezi, és ekkor dönt majd a bizottság arról, hogy milyen ajánlás készüljön a WIPO 2004. évi közgyűlésére a diplomáciai konferencia összehívását illetően. A bizottság ülése során az EK és a tagállamok koordinációs ülésére két alkalommal került sor. Új dokumentum, érdemi szövegjavaslat vagy módosítás nem született, az ülések helyzetértékelést szolgáltak.
Az informális (ad hoc) találkozó célja a párbeszéd folytatása volt az audiovizuális előadóművészi teljesítmények nemzetközi szintű védelmével kapcsolatban. Az alapvetően informális jelleget mutatta az is, hogy négy előadó - két tv-színész és két producer - beszélt személyes alkotói tapasztalatairól. A Titkárság több tanulmányt készített elő, amit a találkozón összegeztek. Ezek érintették az audiovizuális előadóművészi teljesítmények nemzeti szintű áttekintését, a jogátruházásra vonatkozó amerikai, egyiptomi, francia, mexikói és német rendelkezéseket, és e viszonylatokban foglalkoztak a szerződésekkel és díjazásokkal.
A WIPO-közgyűlés elnöki tisztét is ellátó találkozó elnökének tájékoztatója szerint az elkövetkező időszakban informális megbeszélések folynak a tagállamok képviselőivel a jövőbeni munkákat illetően.
A WIPO Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottságának (SCT) tizenegyedik ülése, Genf, november 10-14.
A 78 ország, 12 nemzetközi nem kormányközi szervezet, az EK, a WTO képviselői között hivatalunk főosztályvezető-helyettesi szintű küldöttséggel vett részt.
Lényeges napirendi kérdésként a bizottság foglalkozott a TLT módosításával. A Titkárság a TLT (Trademark Law Treaty) módosítása tárgyában három anyagot terjesztett elő: a TLT és a hozzá tartozó Végrehajtási Szabályzat módosításának szövegét a módosítási javaslatokkal egységes szerkezetben és a módosító javaslatokhoz fűzött magyarázó megjegyzéseket. Ezt követően került sor a tervezet cikkről-cikkre történő vitájára (8. cikk és a 6. és 7. szabály, 13bis cikk és a 10. szabály, II. fejezet 17-21. cikkei).
A TLT módosítása tárgyában 2004-ben további két ülést terveznek, és 2005-ben kerülne sor a TLT-t módosító diplomáciai értekezlet összehívására.
A doménnevek kérdésében nem történt előrelépés abban a tekintetben, hogy indokolt-e a védelem kiterjesztése olyan nevekre, amelyek egyes országok vonatkozásában általánosan ismertek. Néhány ország álláspontja szerint az országok hivatalos elnevezését az ország hivatalos nyelvén, illetve az ENSZ hat hivatalos nyelvén kellene csak védeni, más országok viszont a kiterjesztést támogatják. Egyetértés hiányában megállapodás született arról, hogy a bizottság nem ad ki ilyen ajánlást az ICANN-nek és nem adja ki a de novo választottbírósági eljárást támogató ajánlást sem.
A földrajzi árujelzőkkel általában foglalkozó napirendi pont keretében vita érdemben nem folyt, minthogy az informális ülésen az EK kérte a tagállamokat és a csatlakozó országokat, hogy a hozzászólástól tartózkodjanak.
A további munka folytatását illetően a bizottság döntése szerint a leginkább fontos az, hogy folytatódjék a TLT felülvizsgálata.
A PCT reformjával foglalkozó munkacsoport ötödik ülése, Genf, november 17-21.
Az ülésen hivatalunkat főosztályvezető által vezetett küldöttség képviselte. A tárgyalandó témákat a Nemzetközi Iroda három csoportra osztotta.
Az egyszerűsítést célzó eljárási változatokkal összefüggő javaslatok között szó volt, egyebek mellett, a találmány egységével kapcsolatos egyszerűsített kifogásolási eljárásról, a 2004. január 1-jén hatályba lépő módosítások folytán szükséges további módosításokról, a bejelentő által benyújtott fordítások közzétételéről, az eljárás nemzeti szakaszának megkezdéséhez szükséges nemzetközi űrlapról, a nemzetközi szakasz alakiságairól, az elsőbbségi igény helyreállításáról, a szekvencialisták központi elektronikus letétbe helyezéséről, a hiányzó iratok pótlásáról, a nyilvánvaló hibák kijavításáról, a nemzetközi bejelentések megosztásáról.
A második csoportban, amely a szélesebb összefüggéseket felölelő kérdésekre terjedt ki, megtárgyalták a nemzetközi kutatás és elővizsgálat továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nemzetközi jelentések fokozottabb kihasználását, illetőleg Svájc javaslatát a genetikai források és a hagyományos ismeretek szabadalmi bejelentésben való feltüntetéséről. Ez utóbbi kérdésben az EU tagállamai szerint a genetikai források megnevezésére szolgáló nyilatkozatra csupán a PCT Végrehajtási Szabályzat módosítása révén van lehetőség, a kívánt cél elérésére pedig a tárgyalásokat a vonatkozó kormányközi bizottságban kell lefolytatni. Japán, Kanada és Ausztrália kételkedett abban, hogy a kérdés a szabadalmi jog keretében megoldható, az USA pedig világosan leszögezte, hogy a javaslatot nem támogatja.
A munkavégzés kérdéseivel foglalkozó harmadik kérdéscsoport keretében elhangzott az, hogy lehetőség van az elektronikus fórum igénybevételére is.
Az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága, Konzultatív Bizottsága és Tanács ülése, Genf, október 20-23.
Magyar részről az ülésen az MSZH elnökhelyettese által vezetett küldöttség vett részt.
Az Adminisztratív és Jogi Bizottság, egyebek mellett, megvitatta a növényfajta- és a szabadalmi oltalom közti kapcsolatot vizsgáló dokumentumot, a genetikai forrásokhoz való hozzáférhetőséget és az ebből származó javak megosztását vizsgáló dokumentumot, valamint a DUS-vizsgálat céljaira a vizsgáló szerveknek átadott anyagok kezelésére vonatkozó modellegyezményt. Ezt a tagországoknak november végéig kellett véleményezniük. A bizottság kisebb módosításokkal elfogadta a nemesítői tevékenységet is végző DUS-vizsgálati szervek függetlenségének biztosításával kapcsolatos ajánlást. Az UPOV irodájának tájékoztatója szerint az UPOV-ROM helyett interneten elérhető adatbázist fejlesztettek ki, különös tekintettel a fajtanév- keresésre. A bizottság megvitatta az UPOV-adatbázisok (Taxon/UPOV kód, illetőleg az ún. GENIE/=GENus/ specIEs/) tervezett kialakítását tárgyaló anyagot.
A konzultatív bizottság ülésén az UPOV főtitkárhelyettese javasolta, hogy az UPOV-tagállamok 2009. november 30-ig hosszabbítsák meg dr. Kamil Idris UPOV-főtitkári megbízatását, 2006. november 30-ig pedig Rolf Jördens általános főtitkár mandátumát. A javaslatot a tagállamok egyhangúlag elfogadták. Az ülésen megvizsgálták az UPOV 2004-2005. évi költségvetését és a vonatkozó dokumentumok alapján megtárgyalták a biológiai sokféleség, a növényi genetikai források és a növényfajta-oltalom engedélyezésének kérdését.
Az UPOV Tanácsának ülése a konzultatív bizottság által javasolt számos dokumentumot és ajánlást elfogadott. A magyar küldöttség támogatása mellett elfogadta E. Molina Macias asszonynak (Mexikó) a tanács elnökévé való választását.
A WIPO szakértői bizottságának ülése a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás kilencedik kiadásának előkészítéséről, Genf, október 2-10.
Az MSZH részéről az ülésen osztályvezető vett részt. A szakértői bizottság megvizsgálta az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzékének változtatására vonatkozó javaslatokat (új tételek, meglévő tételek törlése, megváltoztatása vagy másik osztályba helyezése, a Nemzetközi Iroda javaslatai). A szakértői bizottság egyetértett a Nemzetközi Iroda azon javaslatával, hogy az új kiadás hatályba lépését 2007. január 1-jére halasszák, és így az eredeti elképzelések szerinti ötéves felülvizsgálati szakaszt beiktassák.
A részt vevő országok jelezték, hogy az új szolgáltatási osztályok a gyakorlatban beváltak.
A vitában magyar részről tett szövegjavaslatokat a bizottság elfogadta.
Egyéb fontosabb WIPO-konferenciák és regionális rendezvények
WIPO regionális konzultáció a szellemi tulajdonról és az internetről, Prága, június 30-július 1.
A WIPO és a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal közös konzultációján kilenc közép-, kelet- és dél-európai ország nemzeti hivatalának képviselői és az országkódok felsőszintű doménnevei regisztrációjáért felelős szervek képviselői vettek részt. A rendezvény célja a védjegyek és a doménnevek ütközésével kapcsolatban nemzeti szinten felhalmozódott tapasztalatok kicserélése volt, kiindulva a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központjának gyakorlatából. Az internetes jogesetek megvitatásával összefüggésben részletes tapasztalatokkal főként a cseh és a magyar szakértők rendelkeztek.
WIPO-konferencia a földrajzi árujelzők oltalmáról, San Francisco, július 9-11.
A WIPO és a USPTO által rendezett konferencia célja a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmáról szóló eszmecsere volt. A témának külön aktualitást adott a WTO 2003. szeptemberi cancúni miniszteri értekezletén megvitatásra kerülő kérdésekkel való összefüggés.
A konferencia sikeresnek ítélhető abból a szempontból, hogy mind a földrajzi árujelzők védelmében érintett piaci szereplők, mind a nemzeti döntéshozók képviselői, mind a WTO és a WIPO szakemberei nagy számban képviseltették magukat. Az erős amerikai jelenlétet sikeresen ellensúlyozta az európai képviselők aktivitása. A konferencián az MSZH-t főosztályvezető-helyettes képviselte.
A WIPO és a WTO képviselői bemutatták szervezeteik e téren folytatott tevékenységét, elért eredményeiket, és vázolták az elérendő célokat. A WIPO előadója, többek között, megoldandó feladatként jelölte meg a földrajzi árujelzők és az internetes doménnevek közötti kapcsolat nemzetközi szintű szabályozásának megoldását.
Az előadások lényeges részét képezte néhány kormányzati álláspont ismertetése: ebben a blokkban került sor az MSZH munkatársa részéről a magyar kormányzati álláspont ismertetésére is. Az előadások további csoportja a földrajzi árujelzők oltalmát a világszerte ismert egyes földrajzi árujelzők által megjelölt termékeket előállító gyártók szemszögéből mutatta be. Számos előadó taglalta a védjegyek és a földrajzi árujelzők kapcsolatának kérdését, és szót kaptak a termelők képviselői is.
WIPO szabadalmi statisztikai konferencia, Genf, szeptember 17.
A szabadalmi statisztika témakörben első alkalommal rendezett konferencián 26 ország 110 szakértője, az OECD, a WTO, az EU Bizottsága, az ESZH, az EPI, a CEIPI és a WIPO képviselői vettek részt, köztük hivatalunk szakemberei is.
A konferencia néhány jelentősebb témája: „Miért nehéz elemezni a szabadalmakkal kapcsolatos statisztikákat?”, „A vállalati szabadalmi statisztika megértése”, „ Statisztika mint politikaformáló eszköz”, „Szabadalmi statisztika és a gazdasági fejlődés tervezése”.
A WIPO főigazgató-helyettese külön felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van a szabadalmi statisztikai adatok megbízhatóságának növelésére.
WIPO-UPOV szimpózium a szellemitulajdon-védelem szerepéről a növényi biotechnológiában, Genf, október 24.
A WIPO és az UPOV közös égisze alatt megrendezett, több mint 200 résztvevőt felvonultató szimpóziumon három témakör áttekintésére került sor.
A növényi biotechnológia területén végbemenő nemzetközi vonatkozású fejleményeket tárgyaló blokkban fellépő előadók között R. Jördens részletes statisztikai adatokat ismertetett az egyes UPOV-tagországokban tett bejelentésekről és a fenntartott oltalmak számáról (a rendszeren belül évente 7500 oltalom születik és 51 000 oltalom van érvényben), és kiemelte az UPOV-egyezményhez való csatlakozás feltétlen pozitív hatását.
A növényi biotechnológiával és annak elterjedésével foglalkozó blokkban az előadók szóltak többek között a növényi biotechnológia mezőgazdasági elterjedéséről és védelméről.
Számos előadó ismertette a nemzeti és regionális szellemitulajdon-védelmi tapasztalatokat a növényi biotechnológia területén, és kiemelt szerepet kapott a szellemitulajdon-védelem menedzselésének kérdése is.
2. Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos kötelezettségek
A 2003 elején Brüsszelben megindult és az EU-csatlakozási szerződés egyes iparjogvédelmi rendelkezései tárgyában tartott konzultációkat az év második felében is követték a Tanács Szellemi Tulajdonért Felelős Munkacsoportjának (Working Party on Intellectual Property) ülései.
Az év második felében is részt vettünk az általában egy-, néha kétnapos időtartamú, intenzív és hatékony munkacsoport-üléseken Brüsszelben, amelyeknek során a megfelelő szakmai egyeztetések után képviseltük a magyar kormányzati álláspontot. A hivatal képviseletében - a témához igazodóan - a jogi elnökhelyettes, illetve a szakmailag illetékes főosztályok vezetői, szakértői vettek részt.
A konzultációk négy fő téma köré csoportosultak:
- a közösségi szabadalom, az Európai Szabadalmi Egyezmény ezzel kapcsolatos felülvizsgálata,
- a közösségi védjegyrendszer egyes átalakításai,
- szerzői jogi kérdések,
- a szellemitulajdon-jogok érvényesítése.
2003 második felében összesen 21 munkacsoport-ülésre került sor: kilenc alkalommal szabadalmi, három alkalommal védjegy, hat alkalommal jogérvényesítési és három alkalommal szerzői jogi témában. Júliusban és szeptemberben öt-öt, októberben hét, novemberben és decemberben két-két alkalommal volt ülés.
A brüsszeli munkacsoport-ülések 2004 első negyedében is folytatódnak.
Együttműködés az Európai Unió Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalával (Community Plant Variety Office, CPVO)
A konkrét együttműködés júliusban kezdődött, amikor a CPVO elnöke, Bart Kiewiet látogatást tett az MSZH-ban, és tárgyalást folytatott hivatalunk elnökével. A megbeszélésen részt vettek az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) szakemberei is.
Szeptember 16-án az MSZH elnökhelyettese és az OMMI osztályvezetője részt vett a CPVO Igazgatótanácsa Brüsszelben tartott rendkívüli ülésén. Az igazgatótanács első alkalommal hívta meg az EU-hoz csatlakozó 10 ország - köztük Magyarország - képviselőjét megfigyelőként. Az igazgatótanács elnöke beszámolt a csatlakozó országokban tett eddigi látogatásairól.
A CPVO elnöki beszámolóját az igazgatótanács egyhangúlag elfogadta. Ennek néhány fontosabb eleme: az EU bővítésével várhatóan megnő a növényfajta-oltalmi bejelentések száma (2003 első nyolc hónapjában 12%-os növekedés volt tapasztalható); sikeres volt a csatlakozó országokban megkezdett műhelymunka; pozitív döntés született a technikai vizsgálatokat végző kutatási és fejlesztési projektek támogatására vonatkozóan; a CPVO folyamatosan készíti elő a közösségi fajtanevek adatbázisát.
Az ülésen élénk vita folyt a fajtanévre vonatkozó útmutató (Guidelines) módosításával kapcsolatban.
A CPVO Igazgatótanácsának soron következő ülésén (Angers, november 5-6.) az MSZH részéről szakértő vett részt.
Az ülésen egyebek mellett áttekintették az elmúlt két hónap történéseit, megvizsgálták a 2003. évi költségvetést, a CPVO központosított fajtanév-adatbázisát, az ESA (Európai Nemesítők Egyesülete) részéről a fenntartási díj további csökkentésére tett javaslatot, a 2004. évi költségvetés tervezetét. Foglalkoztak az uniós bővítéssel kapcsolatosan a DUS-vizsgáló hatóságokkal kötött szerződések felülvizsgálatával. A csatlakozó országok a DUS-vizsgálatokban várhatóan 2005-től vehetnek részt.
Az EU közreműködésével szervezett iparjogvédelmi tárgyú nemzetközi konferenciák
Hivatalunk szakemberei részt vettek a 2003 második felében az EU égisze alatt és támogatásával rendezett, ilyen vonatkozású eseményeken.
3. Teljes jogú tagság az Európai Szabadalmi Szervezetben, együttműködés az Európai Szabadalmi Hivatallal (ESZH)
Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának (AC) 94. ülése, München, október 27-30.
Az MSZH küldöttségét az elnök vezette. Az ülés néhány fontosabb állásfoglalása, határozata, eseménye:
- A tagállamok tudomásul vették az igazgatótanács elnökségének (Board) üléséről szóló jelentést, és változtatás nélkül elfogadták az annak funkcióiról és eljárásáról szóló dokumentumot.
- Az AC elfogadta a Díjszabályzat módosítását tartalmazó dokumentumot, kivéve a papíron, illetőleg az elektronikusan tett bejelentések díjait; az ESZH elnöke szerint a hivatal hajlandó az on-line és a papíron benyújtott bejelentések tekintetében javaslatát felülvizsgálni és azt az igazgatótanács következő ülése elé terjeszteni.
- Az ESZH elnökhelyettese tájékoztatta a tagállamok küldöttségeit a trilaterális (USPTO, ESZH, JPO) együttműködés legújabb fejleményeiről hangsúlyozva, hogy a jövőben szorosabb együttműködésre törekszenek, különösen a díjak és a PCT-reform tekintetében.
- Az EIPA (European Industrial Property Academy) felállításáról szóló dokumentummal kapcsolatban bemutatásra kerültek a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével foglalkozó munkacsoportok és vezetőik, az ESZH elnöke pedig jelezte, hogy a tanulmány végső változata a 2004 márciusában tartandó AC-ülésre készül el; a magyar küldöttség kifejezte támogatását a témával összefüggő projektre vonatkozóan, és felhívta a figyelmet a magyar iparjogvédelmi oktatás hagyományaira, továbbá ismételten megerősítette, hogy az akadémia létrehozását regionális egységekre épülő szerkezetben tartja megfelelőnek.
- A svéd küldöttség tájékoztatást adott az ún. Nordic PCT-hatóság ügyéről: a svéd, dán, norvég, finn, izlandi kereskedelmi és ipari miniszterek szeptemberi találkozójukon felhatalmazást adtak a szóban forgó hatóság létrehozására irányuló munkák folytatására.
- Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatára összehívandó diplomáciai értekezlet tárgyában az EU elnökségét adó olasz hozzászólás szerint az erre vonatkozó döntést decemberre kell halasztani.
- Az AC megvitatta a fellebbezési tanácsok (Boards of Appeal) függetlenségének az Európai Szabadalmi Szervezeten belül történő kiteljesítésére vonatkozó előterjesztést: a fellebbezési tanácsok az ESZSZ harmadik szerveként, új elnevezéssel válnának önállóvá és függetlenednének az Európai Szabadalmi Hivataltól is; az ESZH elnöke hosszan érvelt a fellebbezési tanácsok tagjainak határozatlan időre szóló kinevezése (lifetime appointment) mellett.
- Az ESZH elnöke bemutatta a kiváltságokról és a mentességekről szóló jegyzőkönyv felülvizsgálatára tett javaslatot és sürgette e tárgyban diplomáciai értekezlet összehívását 2004 tavaszára.
- Az AC második ülésnapján került sor az EU-tagállamok és a csatlakozó országok koordinációs ülésére. Ennek végső eredményeként a küldöttségek egyetértettek abban, hogy az összes lényeges kérdésben (a kiváltságokról és a mentességekről szóló jegyzőkönyv módosítása, a fellebbezési tanácsok ügye, a közösségi szabadalom bevezetése, az ESZE 2000. évi felülvizsgálatából még nyitva maradt kérdések) csak egyetlen diplomáciai értekezletet tartsanak 2004-ben; a magyar küldöttség javaslatára a küldöttségek megállapodtak abban, hogy erre 2004 őszén kerüljön sor.
- Az ESZH elnökének megválasztására irányuló harmadik eredménytelen eljárást követően az AC a negyedik választási eljárásban - az angol és a francia jelölt együttes meghallgatása után - az ESZH elnökévé választotta Alain Pompidout, a francia kormány jelöltjét a 2004. július 1-2007. június 30. közötti időszakra, akit Alison Brimelow, az Egyesült Királyság jelöltje követ majd a 2007. július 1-2010. június 30. közötti időszakban; valamint meghosszabbította Pantelis Kyriakides ESZH-elnökhelyettes megbízatását 2007. július 1-jéig.
Az Európai Szabadalmi Szervezet Szabadalmi Jogi Bizottságának 22. ülése, München, november 12-14.
Képviseletünket az ülésen főosztályvezető és jogi ügyintéző látta el.
Az ülésen megtárgyalt egyik lényeges dokumentum a 3. Főigazgatóság szervezeti függetlenségének (fellebbezési tanácsok) megteremtésére vonatkozó javaslat volt. A koncepciót ismertető Peter Messerli határozottan síkra szállt a fellebbezési tanácsok tagjainak határozatlan időre szóló kinevezése mellett hangoztatva, hogy a bírák kinevezésének ez a formája nem csupán függetlenségük záloga, hanem egyetlen logikus módja is.
Hosszas vita után a bizottság megítélését tükröző összegzés kimondja, hogy a tagállamok rendelkezésére álló idő nem volt elég a végleges álláspont kialakításához, a hangoztatott vélemények csupán ideiglenes állásfoglalások. Néhány küldöttség az intézkedés szükségességét megkérdőjelezi és a hátrányokat hangsúlyozza, de a többség általános megközelítése pozitív, mindazonáltal a vélemények a határozatlan időre szóló megbízás tekintetében megoszlanak.
Az EU képviselője tájékoztatta a bizottságot a közösségi szabadalommal kapcsolatos fejleményekről jelezve, hogy számos fontos kérdés még nem dőlt el (pl. a kormányzati használat, a kötelező hasznosítás, a fordítás, a nemzeti szabadalommá válás határideje). Gerd Kolle tájékoztatója szerint Spanyolország az első olyan „régi” szerződő állam, mely ratifikálta az ESZE 2000-ben felülvizsgált szövegét.
A novemberben Tokióban tartott trilaterális megbeszélés eredményeit illetően elhangzott, hogy a szabadalmi jogi harmonizáció fontos prioritás, és a három fél az alábbi öt vezető elvet fogalmazta meg: pragmatikus megközelítés, „kiegyensúlyozott csomag” (Balanced Package) létrehozása, harmonizáció a BEST gyakorlat alapján, a rendszer használói érdekeinek és kívánságainak maximális figyelembevétele és párbeszéd a WIPO égisze alatt ebben a témában.
Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának (AC) 95. ülése, München, december 2-5.
Hivatalunk képviseletében az elnök és a jogi elnökhelyettes vett részt. Az ülés néhány fontosabb állásfoglalása, határozata, eseménye:
- Az AC elnökhelyettese ismertette az elnökség (Board) ülésén az ESZE felülvizsgálata kapcsán levont következtetéseket. Az Európai Bizottság képviselője jelezte, hogy erre vonatkozóan a közeljövőben tájékoztató célú találkozóra kerül sor.
- Az ESZH elnöke előterjesztette a 2003. évre vonatkozó tevékenységi jelentést.
- Az AC 17 támogató szavazattal megválasztotta elnökhelyettesének Alison Brimelow-t.
- Az AC elnökhelyettese előterjesztette az ESZH újonnan megválasztott elnökeinek kinevezésére és a velük kötendő szerződés tartalmi elemeire vonatkozó javaslatot.
- A munkacsoport egyik társelnöke tájékoztatót adott az európai szabadalmi bíráskodással foglalkozó munkacsoportban elért eredményekről és a munka folytatásának irányairól.
- Az ESZH elnökhelyettese, Manuel Desantes beszámolt a 21. trilaterális konferenciáról, és az együttműködés stratégiai kérdéseként a szabadalmi jogi harmonizációt, a kutatási és a vizsgálati eredmények kölcsönös felhasználását és az elektronikus ügyviteli módszerek alkalmazását és együttes fejlesztését jelölte meg.
- Az AC tudomásul vette a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság 80. üléséről adott tájékoztatást.
- Az AC jóváhagyólag tudomásul vette a kutatás és a vizsgálat minőségének javításáról készített helyzetjelentést.
- A fellebbezési tanácsokért felelős elnökhelyettes bemutatta a fellebbezési tanácsok szervezeti autonómiájának megteremtéséről szóló előterjesztést; az olasz küldöttség felvetette, hogy a bíróságként önállóvá váló fellebbezési tanácsok székhelye nem csupán Münchenben lehet, és ki kellene dolgozni az ESZSZ „átfogó fejlesztési keretprogramját”.
- Az AC létrehozta a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportot, amelynek az AC 2004. júniusi ülésére ki kell dolgoznia a felülvizsgálati alapjavaslatot.
- Az AC döntése értelmében 2004 novemberében az ESZE felülvizsgálata céljából diplomáciai értekezlet összehívására kerül sor; ennek napirendjét az AC 2004. márciusi ülése vitatja meg, a konferencia formális összehívása a 2004. júniusi ülés feladata lesz.
- Az EU soros elnökségét átvevő Írország képviselője a közösségi szabadalommal kapcsolatban jelezte, hogy 2004 januárjában szükség lehet rendkívüli AC-ülésre, és 2004-ben feltehetően a Szabadalmi Jogi Bizottságnak is több ülést kell tartania.
- Az AC elbúcsúztatta az osztrák küldöttség nyugdíjba vonuló vezetőjét, Helmut Czubát, valamint az AC leköszönő elnökhelyettesét, Mogens Kringet.
Az ESZH Szabadalmi Bíráskodással foglalkozó Munkacsoportjának (WPL) ötödik ülése, München, november 19-20.
Az ülésen hivatalunkat jogi ügyintéző képviselte.
Az elnök rövid bevezetőjében megállapította, hogy a munkacsoport és az eddig hét alkalommal ülésező albizottság (sub-group) sikeres tevékenységének köszönhetően elkészült dokumentumok jó alapot képeznek az 1999-ben megkezdett munka lezárásához. Van lehetőség arra, hogy a közeljövőben egy kormányközi konferencia elfogadja az EPLA-t (European Patent Litigation Agreement), de a küldöttségeknek még számos vitás kérdést illetően egyezségre kell jutniuk.
Kiosztásra került a WPL-nek véleményezésre megküldött és az EPLA-tervezetre reflektáló UNICE-nyilatkozat. Az UNICE kulcsfontosságúnak ítéli az európai szabadalmi bíráskodás rendszerének kiépítését, és teljes támogatásáról biztosítja a munkacsoportot. Az Európai Bizottságot a korábbinál sokkal pozitívabb hozzáállásra buzdítja. A küldöttségek kézhez vették az AIPPI határozatát is, amely szerint az EPLA végleges szövegét egy diplomáciai értekezletnek mihamarabb el kell fogadnia, minthogy az egyezmény jó példaként szolgálhat az EK szabadalmi bírósági rendszere számára.
A munkacsoport a továbbiakban áttekintette az EPLA tervezetének több cikkét és az Európai Szabadalmi Bíróság statútumának néhány vitatott szakaszát. A részletes vita befejezését követően a munkacsoport zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben szó esik a WPL küldetésének fontosságáról, a munka jelenlegi állásáról, valamint a közeljövő feladatairól.
Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa Elnökségének (Board) alakuló ülése, Bratislava, szeptember 16. és 2. ülése, München, november 12.
Az ESZE 28. cikke alapján az AC 2003. július 1-jei hatállyal létrehozta az ún. elnökséget (Board), amelynek három választott személy mellett hivatalból tagja az AC elnöke és elnökhelyettese, állandó meghívottja az ESZH elnöke, továbbá a Pénzügyi és Költségvetési és a Szabadalmi Jogi Bizottság elnöke is.
Az alakuló ülésen egyik megválasztott tagként az MSZH jogi elnökhelyettese, dr. Ficsor Mihály is részt vett. Napirenden szerepeltek az alábbi kérdések: az elnökség funkciói és munkamódszerei, az ESZE felülvizsgálatára összehívandó diplomáciai értekezlet előkészítése és menetrendjének kialakítása, valamint az AC munkatervének áttekintése.
Az utóbbi kérdések képezték a második ülés két fő érdemi napirendi kérdését is. A diplomáciai értekezlet előkészítésére az alapjavaslatokat legkésőbb az Igazgatótanács 2004 júniusában tartandó ülése elé kell terjeszteni, ekkor van lehetőség a 2004 novemberre való összehívására.
Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a kiváltságokról és a mentességekről szóló jegyzőkönyv felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport minden szerződő állam számára nyitva áll. Az elnökség az igazgatótanács munkatervét különösebb észrevételek nélkül nyugtázta.
Az Európai Iparjogvédelmi Akadémia (European Industrial Property Academy, EIPA) létrehozásával kapcsolatban tartott ülések
A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával megbízott testületek együttes koordinációs találkozója, München, szeptember 11.
Az EIPA létrehozását az ESZE Igazgatótanácsának 93. ülése kezdeményezte. Küldöttségünk is támogatta az elképzelést, és jelezte érdeklődését a létrehozás munkálataiban való részvétel és később az intézményesített együttműködés iránt. Az MSZH elnöke írásban is tájékoztatta az ESZH elnökét arról, hogy hazánk készen állna arra, hogy otthont adjon az EIPA közép- és kelet-európai regionális központjának.
Az ESZH elnöke a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését a tanácsadó testületre (Advisory Board) és az Iparjogvédelmi Oktatási, Jogi és Intézményi, valamint a Költségvetési és Infrastrukturális Munkacsoportra bízta.
A találkozón hivatalunkat a jogi elnökhelyettes képviselte. A plenáris ülések között az egyes munkacsoportok üléseztek. Néhány jelentősebb információ a találkozó eredményeiről:
- Az EIPA szolgáltatói és koordinációs szerepkörének hangsúlyozása: a létrehozást lényegében valamennyi résztvevő támogatta, az OHIM tartózkodónak tűnt.
- A képzés két fő célcsoportban történne: az egyikhez a hivatásos képviselők tartoznának, a fő feladat lenne ezek felkészítése a „European Qualifying Examination”-re, a másik célcsoporthoz az olyan, nem iparjogvédelmi területen működők tartoznának, akiknek a munkájához szükség van ezekre az ismeretekre.
- Szinte teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát célba kell venni.
- Egyetértés látszott körvonalazódni abban is, hogy az EIPA az egyetemek graduális képzéseibe közvetlenül nem avatkozna be, a kutatómunkát támogathatná, de önmaga nem foglalkozna tudományos kutatással.
- Az EPI képviselője kivételével mindenki osztotta azt a nézetet, hogy az EIPA ne váljon túlzottan centralizált szervezetté, ne működjön helyi irodák nélkül.
- Bizonytalanság volt tapasztalható abban, hogy az EIPA adjon-e ki diplomát.
- Magyarországon kívül regionális központ működtetése iránti igényt egyelőre senki nem jelzett.
Az EIPA „Iparjogvédelmi Képzés és Oktatás Európában” Munkacsoportjának ülése, München, október 6.
A tanácsadó testület ülése után került sor az iparjogvédelmi oktatással és szakmai képzéssel foglalkozó munkacsoport ülésére, amelyen az EPI elnöke, dr. Walter Holzer elnökölt. Az MSZH-t az ITOK igazgatóhelyettese képviselte.
Az EIPA létrehozása szempontjából a munkacsoport lényegesnek tartotta a titkárság és tervezési bizottság létrehozását, a pénzügyi alapok kérdéseinek tisztázását, a honlap és virtuális könyvtár kialakításának kérdését. Kísérletet tett a lehetséges hallgatói kör behatárolására.
Szó volt az oktatás és az oktatást támogató munka szervezéséről, az EIPA kapcsolatainak rendszeréről, a kiadandó bizonyítvány minőségéről, a központosított feladatoknak megfelelően felállítandó struktúráról.
A munkacsoport ülése nyomán kialakítandó dokumentum elkészítésére kitűzött határidő 2003 decembere volt.
Az EIPA „Jogi és Intézményi” és az „Iparjogvédelmi Oktatás és Képzés Európában” Munkacsoport együttes ülése, München, november 21.
A jogi munkacsoport összefoglaló véleményt alkotott az EIPA megvalósíthatóságát alátámasztó jogi dokumentumok vizsgálatáról.
Néhány jelentősebb megállapítás:
- Az EIPA betűszó nem használható, 198l óta más intézmény rövidítésére használják.
- A jogi dokumentumok nem nyújtanak elégséges jogalapot az akadémia létrehozására: az oktatási központ csak az ESZH szervezeti keretén belül hozható létre, csak szabadalmi területre és együttműködve más intézményekkel és partnerekkel; amennyiben ESZH-n kívüli szervezetet akarnak létrehozni, a diplomáciai értekezleten az ESZE-t módosítani kell; egy európai uniós szervezet létrehozása jóval tovább tarthat, mint az ESZH-n belüli akadémia felállítása.
- Egyetértés van abban, hogy az akadémia felállításának előkészületeit 2004-ben be kell fejezni annak érdekében, hogy tevékenységét 2005-ben megkezdhesse.
Az oktatással foglalkozó munkacsoport által összeállított dokumentumok a megvalósíthatósági tanulmány alapját képezik. Fő szempontként merültek fel:
- a szabadalmi terület gyakorlati hangsúlyozása;
- a hosszú távú tervezés szükségessége;
- nem lehet a teljes iparjogvédelmi területet monopolizálni.
A munkacsoport által összeállított dokumentumot 2004 februárjáig kell benyújtani és február végére kell véglegesíteni. Amennyiben az AC ülése márciusban elfogadja a megvalósítási tanulmányt, a soron következő feladat a költségvetés elkészítése lesz.
Az ESZH-MSZH kétoldalú együttműködési program (Bilateral Cooperation Program, BCP) megvalósulása, ESZH-továbbképzések az év második felében
Tárgyalás az ESZH bécsi részlegének munkatársaival, MSZH, november 4.
Az MSZH és az ESZH bécsi részlege között 2003 januárja óta folyó egyeztetések eredményeként jött létre a BCP, melyet az ESZH elnöke hivatalunk felé levélben megerősített. Az MSZH-ban tartott tárgyaláson az ESZH együttműködési programokért felelős igazgatója, G. Pantoglou és munkatársa, illetőleg hivatalunk szakmailag illetékes vezető munkatársai vettek részt.
A tárgyalás alapját a fenti programot alkotó projektek, a szóba kerülő további projektek, a projektek pénzügyi kerete, az időbeni ütemezés és a költségmegosztás képezték.
A program főbb részei:
- tanulmányutak és egyedi képzés;
- a szabadalmi ügyintézés korszerűsítése és információszolgáltatások (ePHOENIX, EPOQUE-NET-hez való hozzáférés);
- magyar dokumentumok elektronikus közzététele (adatelőkészítés a háttérállomány adatainak rögzítéséhez, adatrögzítő berendezések).
A tárgyalás elsődleges célja a jóváhagyott és a BCP-ben foglalt tevékenységek megvalósításának ütemezése és a követendő eljárási szabályok pontosítása volt.
2003 második felében megvalósult továbbképzések a multilaterális program keretében
A júliustól decemberig tartó időszakban hivatalunk 11 érdemi munkát végző munkatársa vett részt az ESZH egyes részlegeinél (Berlin, München, Hága, Bécs) és Torinóban tartott szemináriumokon és továbbképzéseken a következő témákban:
- Műhely az iparjogvédelmi oktatásról, Torino, június 30-július 4.;
- Kutatás és vizsgálat a fizika, villamosság, vegyipar, gyógyszeripar és gépipar területén, Berlin, szeptember 8-17, Hága, szeptember 15-24 és november 3-12.;
- Fellebbezési eljárás az ESZH-nál, München, szeptember 8-12.;
- EPOQUE-továbbképzés, Hága, szeptember 15-19.;
- Iparjogvédelmi információ kutatása CD-n és az interneten, Bécs, október 20-24.;
- PCT-bejelentések kutatása, München, november 3-7.;
- Betekintés az ESZH működésébe, München, november 24-27.
ESZH-vonatkozású egyéb rendezvények
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a főbb rendezvényeket, amelyeket az ESZH egyes részlegeinél, illetőleg más országokban az ESZH szervezésében vagy közreműködésével tartottak, és amelyeken hivatalunk szakemberei továbbképzés vagy ismeretszerzés céljából részt vettek. A rendezvények részletes tartalmi ismertetése meghaladná a jelen tájékoztató kereteit, ezért csupán a témákat, a helyszíneket és az időpontokat jelöljük meg:
- Az iparjogvédelem menedzselése a tudásalapú társadalomban címmel sorra került ESZH szimpózium, Torino, június 30.;
- ESZH-konferencia az osztályozás kérdéseiről, Hága, augusztus 27.;
- Az ESZH TecNO szervezete által rendezett harmadik konferencia az on-line bejelentésekről, Hága, szeptember 11-12.;
- ESZH ad hoc EPOLINE-műhely és műszaki információs műhely, München, szeptember 23-26.;
- 2. EPOLINE felhasználói nap, Prága, október 16.;
- ESZH nemzetközi fórum a PCT-ügymenetről, a legújabb változásokról, München, november 3-5.;
- EPOLINE éves konferencia, Barcelona, december 9-11.
4. Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (védjegy és minta) Hivatalával (OHIM), Alicante
A közösségi formatervezésiminta-oltalommal kapcsolatos második Liaison Meeting, Alicante, október 2-4.
A találkozón az EU tagállamai mellett a tagjelölt államok, az Európai Bizottság és a WIPO is képviseltette magát. Hivatalunk részéről szakmai osztályvezető és jogi ügyintéző vett részt.
Az OHIM elnöke összefoglalta azokat a kihívásokat, amelyekkel az OHIM-nak az első találkozó óta szembe kellett néznie, felsorolta a közeljövő feladatait, kiemelte a tíz új állam EU-hoz való csatlakozásával járó változásokat, főleg az OHIM eljárását érintő teendőket.
Az ülés különösen az alábbi kérdéseket vizsgálta meg:
- a közösségi formatervezésiminta-oltalom bevezetése és az egyes tagállamokban tett nemzeti mintaoltalmi bejelentések közötti összefüggéseket reprezentáló statisztikák;
- az OHIM kapcsolattartó politikájának (OHIM Communication Policy) bemutatása;
- a közösségi minták kutatásával kapcsolatos lehetőségek;
- az EU bővítése és a közösségi mintaoltalmi rendszer közötti összefüggések megvitatása;
- gyakorlati példák megvizsgálása a formatervezési minták oltalma területétől az egyes nemzeti hivatalok gyakorlata alapján;
- az OHIM tájékoztatója a közösségi minta bevezetését követő első kilenc hónap tapasztalatairól (néhány statisztikai adat: 2004. szeptember 24-ig 7285 közösségi mintaoltalmi bejelentést nyújtottak be, ebből 2348 esetben egynél több minta szerepel a bejelentésben; a bejelentések közel kétharmadát angol nyelven nyújtották be, a bejelentéseket benyújtó tíz vezető állam közül hét az Európai Unió tagja);
- a hágai rendszerrel kapcsolatos új fejlemények ismertetése.
Európai Védjegy és Design Fórum, Budapest, október 13-14.
A rendezvényt az OHIM szervezte az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával, az MSZH társszervező volt. A nagyszabású nemzetközi rendezvény színhelye Budapest volt, és mintegy 40 ország csaknem 500 képviselője vett részt rajta. A rendezvény középpontjában az európai csatlakozásra váró országok álltak. További résztvevői voltak az Európai Unió tagállamai, valamint az Európán kívüli államok érdekelt szakmai intézményei és egyesületei.
A fórum lehetőséget kínált a részt vevő országok különböző szektorai számára arra, hogy ismereteket szerezzenek a közösségi védjegy- és mintaoltalmi rendszerről, együttműködési kapcsolatok jöjjenek létre különböző vállalatok és egyesületek között. A két nap során különféle témakörökben 10 szeminárium zajlott, amelyeket a szellemi tulajdon területének világszerte elismert szakemberei és egyéb nemzetközi szervezetek kiemelkedő szakértői vezettek. A fórum néhány témája: közösségi mintaoltalmi rendszer: előnyök és eljárások; a Nizzai Osztályozás (8. kiadás), az elektronikus bejelentés és hatásai, a védjegy érvénytelenítésével kapcsolatos kérdések, bitorlás és hamisítás; a védjegyjogok érvényesítése és a védjegyek oltalma; a bővítés és a bővítés hatásai a közösségi védjegy- és mintaoltalmi rendszerre; védjegyek oltalma egy digitális világban; a védjegyek új típusai.
A résztvevők az esemény teljes ideje alatt bemutathatták cégeik szolgáltatásait és információs termékeiket a kiállítási területen felállított standokon. Kilenc csatlakozásra váró ország iparjogvédelmi hivatala, az OHIM és négy külső cég üzemeltetett standot.
Az OHIM Igazgatótanácsának (AB) és Költségvetési Bizottságának (BC) ülése, Alicante, november 24-26.
A két ülésre az EU-hoz csatlakozó országokat megfigyelőként hívták meg a csatlakozásig terjedő időszakban. Az MSZH-t Magyarország kijelölt képviselője, az MSZH jogi elnökhelyettese és a hivatal vezető pénzügyi elemzője képviselte.
Néhány fontosabb kérdés az AB napirendjén megtárgyaltak közül:
- újraválasztották az AB elnökhelyettesének Nikola Kopolou asszonyt a 2004. február 13-tól 2007. február 12-ig terjedő időszakra, 2005. október 31-ig meghosz- szabbították Alexander von Mühlendahlnak, az OHIM alelnökének megbízatását, Alberto Casado alelnök megbízatása pedig 2004. augusztus 31-én megszűnik;
- a közösségivédjegy-dokumentumok nyilvános hozzáféréséről rendelkező szabályzat alkalmazásának tervezete és főbb irányelveinek ismertetése;
- az Európai Bíróság ítélete az OHIM hivatalos nyelveinek használatáról;
- véleménycsere az EIPA megvalósíthatósági tanulmányáról.
Az AB és a BC együttes ülésén megtárgyalt kérdések közül néhány: az OHIM 2003. évi üzleti tevékenységének főbb jellemzői, havi és éves statisztika a bejelentések, vizsgálatok, elutasítások, hátralékok és törlések számáról; a mintaoltalmi bejelentések alakulása, az elsődleges és másodlagos nyelvek, az országok és az ágazatok bontásában.
A BC 24. ülésének egyik fő napirendi pontja volt az OHIM 2003. és 2004. évi költségvetési főszámainak megvitatása.
5. Regionális és kétoldalú nemzetközi együttműködési tevékenység
Általában elmondható, hogy az év második felében a hivatali együttműködésnek ez a területe is rendkívül élénk és gazdag volt eseményekben. Folytatódott a visegrádi országok iparjogvédelmi hivatali vezetőinek szokásos éves véleménycseréje az országokban évente egy alkalommal, felváltva rendezett találkozók keretében. A kétoldalú találkozók első félévi eseményei után 2003 második felében kétoldalú elnöki vagy elnökhelyettesi szintű találkozók zajlottak a cseh és a román hivatal elnökével, fogadtuk a kínai hivatal küldöttségét és látogatásra került sor a moldovai partnerhivatalnál.
A visegrádi országok iparjogvédelmi hivatalai vezetőinek négyoldalú találkozója, Bratislava, október 20-21.
A visegrádi országok együttműködésében részt vevő négy állam iparjogvédelmi hivatalvezetőinek ülésén a lengyel, a cseh és a szlovák hivatal küldöttségét elnök, az MSZH hivatali küldöttségét elnökhelyettes vezette.
A találkozón hasznos és informatív véleménycsere folyt, főként a következő kérdéseket illetően:
- A részes államok nemzeti, szellemi tulajdonra vonatkozó jogalkotásának jelenlegi helyzete: itt, egyebek mellett, a szlovák küldöttség ismertette a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló új szlovák jogszabálytervezetet, cseh részről megerősítést nyert, hogy jogszabályaik összhangban vannak a releváns közösségi jogi irányelvekkel, a lengyel hivatal pedig kiemelte a lengyel védjegytörvény módosítását, a növényfajta-oltalomról készülő új jogszabályt és az új lengyel szabadalmi ügyvivői törvényt, továbbá jelezte, hogy Lengyelország várhatóan 2004-től lesz az ESZE részes tagállama.
- A visegrádi országok hivatalai előtt álló új feladatok és kihívások témakörében a magyar küldöttség vezetője ismertette különösen a hivatalnak a nemzetközi együttműködésből és az EU-hoz való csatlakozásból eredő feladatait; cseh részről említésre kerültek a beindított iparjogvédelmi projektek, a regionális központok szervezési tevékenysége; lengyel részről beszámoltak a 2003. novemberi varsói iparjogvédelmi konferencia előkészületeiről és az iparjogvédelmi tudatosságot növelő programokról.
- A négy hivatal vezetője beszámolt az ESZH-val való kapcsolattartás főbb jellemzőiről, és elemezte a WIPO-val és a WTO-val folytatott nemzeti együttműködés fontosabb elemeit.
- A Lengyel Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy 2004-ben Lengyelország lesz a házigazdája a soron következő „visegrádi” ülésnek.
A Kínai Népköztársaság Állami Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (SIPO) küldöttségének látogatása az MSZH-ban, október 15-19.
A látogatás alapját a két hivatal elnöke által 2001-ben aláírt hároméves együttműködésről szóló jegyzőkönyv képezte. A kínai hivatal hat főből álló küldöttségét Xing Shen-Cai főigazgató-helyettes vezette.
A tárgyalások során az MSZH elnöke tájékoztatást adott a magyar hivatal és iparjogvédelem történetéről, ismertette az MSZH szervezeti felépítését, infrastruktúráját, a magyar iparjogvédelmi kultúra sajátosságait, továbbá véleménycsere folyt a magyar és a kínai, szellemi tulajdonra vonatkozó törvényhozás főbb fejleményeiről.
A magyar fél megválaszolta a kínai fél által írásban megküldött szabadalomjogi vonatkozású kérdéseinek jegyzékét. A SIPO küldöttsége látogatást tett a szabadalmi főosztályon, amelynek során tanulmányozta a villamossági és vegyészeti szabadalmi bejelentési statisztikát, valamint az ITOK-ban, ahol előadást hallgatott meg a központ tevékenységéről. A kínai küldöttség külön látogatást tett hivatalunk ügyfélszolgálati részlegénél és a könyvtárban.
A két hivatal javaslatokat tett szakembercserére. A kínai fél külön hangsúlyozta nyitottságát, magyar szakértőket vár Pekingbe a jogszabályalkotás, a szabadalmi információ, az oktatás, a promóció kérdéseinek megbeszélésére, és köszönettel vette az MSZH részéről rendelkezésére bocsátott valamennyi anyagot és információt. Tájékoztatást adott arról, hogy a kínai kormány mindenképpen favorizálja a 2003-ben elmaradt WIPO Summit megtartását a jövőben, végezetül viszontlátogatásra hívta meg az MSZH elnökét Pekingbe.
Az MSZH küldöttségének a Moldovai Köztársaság Ipari Tulajdon Oltalma Állami Ügynökségénél (AGEPI) tett látogatása, Chisinau, november 26-28.
A találkozót megelőzően az MSZH küldöttsége látogatást tett a Magyar Köztársaság Moldovai Nagykövetségén, ahol az MSZH elnöke tájékoztatást adott a hivatali küldöttség jövetelének céljáról, kiemelve, hogy a látogatás főleg szakdiplomáciai jószolgálati misszió, amely a partner megismerésén túlmenően elsősorban a magyar szellemitulajdonvédelmi rendszer eredményeinek népszerűsítését célozza.
A látogatás ennek jegyében zajlott. Küldöttségünk átadta a hivatal tevékenységét bemutató anyagokat, a hatályos rendeleteket, statisztikákat, népszerűsítő kiadványainkat, a legfrissebb PIPACS DVD adatbázisunkat.
Az AGEPI részéről részletes bemutatkozás történt a felépítés, a főbb tevékenységi irányok, mutatók, elképzelések tekintetében. Moldáviában ún. nemzeti iparjogvédelmi promóciós stratégiát dolgoznak ki az AGEPI irányításával, amely a többi FÁK-ország számára is modellként szolgálhat. Tájékoztattak informatikai korszerűsítési elképzeléseikről, és ezzel kapcsolatban tanácsot kértek hivatalunktól.
Moldovai kezdeményezésre a hivatalok elnökei együttműködési megállapodást írtak alá, amely szerint a szokásos kiadványcsere és konzultációs lehetőségek mellett hivatalunk vállalta, hogy „megkönnyíti” Moldovának az ESZE-hez való csatlakozási folyamatát azzal, hogy átadja az ESZH-val folytatott együttműködés során szerzett „intellektuális tapasztalatait”.
Az IMPACT* kiadványküldési rendszer hatása a PCT-kiadványokhivataloknak történő megküldésére (a WIPO C. PCT 962 sz. körlevele alapján)
A rendszer működésbe lépése óta a PCT-kiadványok küldésének manuális és papír alapú eljárását automatizált iratszkennelő és sokszorosító rendszer váltotta fel. Ennek eredményeképpen a Nemzetközi Iroda a PCT-kiadványokat a hivataloknak már nemcsak papíron, hanem CD-n és DVD-n is meg tudja küldeni. A Nemzetközi Iroda emellett csak kérésre küldi meg a kiadványokat azoknak a hivataloknak, amelyek ezt a közlési módot előnyben részesítik, még ha a hivatal igen nagy mennyiségű kiadványt igényel is.
Jóllehet a rendszer 2003 februárja óta csak a Nemzetközi Irodán belül működik, máris pozitív eredményekkel járt.
A papír alapú, illetve CD/DVD formájú kiadványküldés alakulása
A CD/DVD formájú kiadványküldési módot a nemzeti hivatalok 72%-a választotta. Ez pozitív fejleményként értékelhető, mivel csökkenti a hatalmas papírtömeg kezelésével járó logisztikai terheket mind az érintett hivatalok, mind pedig a Nemzetközi Iroda számára.
Az alábbi grafikon a PCT-kiadványok papírhordozón, illetve CD/DVD formában való küldésének alakulását mutatja. Világosan látszik, hogy a CD/DVD formát egyre növekvő mértékben veszik igénybe, viszont a papírhordozó jelentősége csökken.
|
A következő grafikon szintén a fenti tendenciát ábrázolja oly módon, hogy összehasonlítja a közzétett nemzetközi bejelentések 87. szabály szerinti rendszeres közlése céljából 2002-ben, illetve 2003-ban megküldött papírpéldányok mennyiségét. 2003-ban nem csupán a mennyiség csökkenése volt megfigyelhető, de az is, hogy a különbség az év folyamán az előző évi adatokhoz képest egyre növekedett.
|
A Nemzetközi Iroda válaszadási ideje
Mivel a rendszer nagymértékben automatizálja a kiadványok küldési módját, csökkent az az idő is, amely alatt a Nemzetközi Iroda teljesíteni tudja a hivatalok kéréseit.
Az elküldött PCT-kiadványok teljes mennyisége
Az alábbi grafikon tanúsága szerint a rendszer használatával növekedett a hivatalok által igényelt PCT-kiadványok száma is. A szóban forgó automatizálás folytán a Nemzetközi Iroda nagyobb nehézségek nélkül meg tud birkózni a megnövekedett munkateherrel.
|
Külön kérelemre történő és rendszeres küldés
A hivatalok rugalmasabban választhatják meg, hogy a Nemzetközi Iroda rendszeresen vagy külön kérelemre küldje meg számukra a PCT-kiadványokat. Az alábbi grafikon a Nemzetközi Iroda egy kérdőívére adott válaszok alapján tükrözi a hivatalok választását.
|
További fejlesztések
Minthogy a rendszert alig egy éve használják, a fenti megállapítások csak előzetesek. Az eredmények mindenesetre ígéretesek és megerősítik azt, hogy a kiadványküldési rendszer továbbfejlesztése előnyös. A Nemzetközi Iroda az alábbiakat állítja majd e tevékenysége középpontjába:
1. A rendszer olyan funkciót is tartalmaz, amely lehetővé teszi a hivatalok számára, hogy a szükséges kiadványokat on-line rendeljék meg webalapú felhasználói felület segítségével. Ezt a funkciót jelenleg a próbafázisban több hivatal teszteli. A Nemzetközi Iroda szándéka szerint ez 2004 folyamán több hivatal számára is elérhetővé válik.
2. Több hivatal is érdekelt a kiadványküldési eljárás további automatizálásában. A Nemzetközi Iroda vizsgálja a PCT-kiadványok valós idejű elérhetőségének lehetőségét annak érdekében, hogy a kiadványok egy FTP szerveren keresztül minimális emberi beavatkozással lehívhatók legyenek.
Behálózott jogosultak
Az utóbbi években igen nagy népszerűségre tettek szert az internetes ún. peer-to-peer alkalmazások, amelyek lehetővé tették fájlok, adatok, így elsősorban jogvédett művek és teljesítmények egyszerű, gyors és hatékony terjesztését, többszörözését. A peer-to-peer alkalmazások közül elsőként pár éve a Napster vált népszerűvé, ma pedig egyre többször esik szó egyebek közt a Morpheusról,1 illetve a Groksterről2 és a Kazaaról.3
A peer-to-peer szolgáltatások térnyerésében egyre nagyobb veszélyt láttak és látnak a szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, majd az átviteli sávszélesség bővülése után a filmelőállítók, mivel az új alkalmazások segítségével gyakorlatilag a teljes zenei és filmes világrepertoár igen olcsón - és tipikusan jogsértő módon - hozzáférhetővé vált az internetet használók számára, csökkentve ezzel az előállítók és más jogosultak jogdíjbevételeit. A jelenség visszaszorítása érdekében a jogosultak, illetve érdekképviseleti szerveik számtalan jogi eljárást kezdeményeztek az USA-ban, amelyek következményeként kénytelen volt a korábban soha nem látott számú felhasználót felmutató Napster is megszüntetni szolgáltatását. Jelen írás a peer-to-peer szolgáltatások elleni küzdelem legújabb fejezetét igyekszik röviden bemutatni.
1. A peer-to-peer szolgáltatásokról röviden
A peer-to-peer hálózatok legfontosabb tulajdonsága, hogy a szolgáltatást igénybe vevő egyes számítógépeket önálló, sok esetben zárt (titkosítást használó) hálózatba kapcsolja a szolgáltatást üzemeltető szoftver. A hálózat egyes tagjai egyszerre funkcionálnak hálózati végpontként és szerverként, mivel a szoftver minden hálózati végpontot alkalmassá tesz arra, hogy digitális tartalmat elérhetővé tegyen a hálózat többi tagja számára.
A fentiek szerint decentralizált hálózat számos ok miatt előnyösebb a „hagyományos”, egy központi szervert alkalmazó (point-to-multipoint) rendszerekhez képest. Nagy adatmennyiség állandó, szélessávú hozzáférésének biztosítása még mindig drága, így bármely digitális tartalom tárolása és másokkal történő megosztása igen sok pénzbe kerül, ezzel szemben a decentralizált rendszer a szükséges tárhely és hálózati hozzáférés költségeit megosztja a hálózat egyes tagjai között. Másrészt a hagyományos kliens/szerver struktúrához képest biztonságosabb a tartalomszolgáltatás is, mivel egy helyett több szerver áll rendelkezésre a tartalom eléréséhez. Nem utolsó szempontként pedig a peer-to-peer alkalmazások nagy technikai előnye, hogy a hozzáférést gyorsítva, hatékony módon alkalmazkodnak az internet által aktuálisan lehetővé tett hálózati leterheltséghez, lehetőségekhez.
A fenti előnyök érdekében a Napster valamennyi hálózatába bejelentkező számítógépet4 egy általa üzemeltetett és felügyelt szerverrel („supernode”) kapcsolt össze, ezzel biztosítva az egyes gépeken tárolt tartalmak rendszerezését és az egyes gépek közötti kapcsolatot. Az a tény, hogy a központi szervert a Napster üzemeltette, részint lehetővé tette számára, hogy a hálózatban lezajló minden eseményről pontos információval bírjon (ennek igen jelentős kereskedelmi előnye lehetett), másrészt azonban a központi szerveren bírósági határozattal bevezettetett tartalomszűrés végső soron a teljes rendszer összeomlásához vezetett.5
A Napster üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatait is hasznosítva a peer-to-peer hálózatok újabb nemzedéke némiképp eltérő elveket követve tovább erősítette a hálózatok decentralizált jellegét. A FastTrack hálózatát használó programok esetében - mint amilyen a Kazaa, a Grokster, illetve 2003 áprilisa előtt a Morpheus volt - minden hálózatba kapcsolt számítógép „csomópontnak” (node) minősül, amelyeket több szupercsomópont kapcsol össze, ezeket a hálózatot üzemeltető szoftver dinamikusan választja ki az aktív csomópontok közül, így maximalizálva a rendszer hozzáférhetőségét és hatékonyságát. Az előzőből következik, hogy a szupercsomópontokat nem - vagy csak részben - a szoftvert terjesztő cégek üzemeltetik, hiszen azokat mindig az aktív végpontok közül választja ki a program, így egy-egy aktív szupercsomópont kizárása nem eredményezheti a hálózat összeomlását: a szoftver automatikusan újat választ helyette. A nyílt forráskódú Gnutella hálózatát alkalmazó programok - mint amilyen 2003 áprilisa után a Morpheus volt - egyáltalán nem hoznak létre központi csomópontokat, az információk, keresések közvetlenül haladnak számítógépről-számítógépre.
2. Peres eljárás a Morpheus, a Grokster, és a Kazaa ellen6
A Napster látogatottságának elvesztésével egyidejűleg váltak népszerűvé a holland Consumer Enpowerment BV által új elvek alapján megtervezett és kifejlesztett, FastTrack technológiát alkalmazó, ingyenesen letölthető és használható szoftverek, pl. a Morpheus, a Grokster és a Kazaa. A Napster egykori felhasználóit megcélzó sikeres kampány következtében az új hálózatot használók száma hamar elérte azt a kritikus tömeget, amely felkeltette előbb a jogosultak érdeklődését, majd neheztelését, végül pedig 2001 januárjában peres eljárás megindításához vezetett. Az említett szolgáltatások üzemeltetői ellen a jogsértésben való aktív közreműködésen alapuló „contributory” (kb. tevőleges), illetve a rendszer felügyeletén és a jogsértésből való haszonszerzésen alapuló „vicarious” (kb. közvetett) szerzői jogsértés megállapítását kérték a szerzőkből,7 hangfelvétel-8 és filmelőállítókból9 álló felperesek.
A felperesek keresetlevelükben10 elsősorban arra hivatkoztak, hogy az alperesek
a) szoftvereikkel integrált hálózatot hoztak létre, amelynek elsődleges célja hangfelvételeket és filmalkotásokat tartalmazó fájlok jogosulatlan többszörözésének lehetővé tétele;
b) biztosították a jogsértő cselekményekhez a szükséges infrastruktúrát és technikai támogatást („support”);
c) üzemeltették és felügyelték a szolgáltatásokhoz szükséges központi szervereket, amelyek lehetővé tették a felhasználók egymás közötti, a szupercsomópontok és a központi szerver, valamint a szupercsomópontok és az egyes felhasználók közötti kapcsolatot;
d) keresőprogramokat és más eszközöket biztosítottak a felhasználóknak annak érdekében, hogy könnyebben megtalálhassák a letölteni kívánt műveket, teljesítményeket;
e) a fenti szolgáltatásokat titkosított és így zárt hálózaton keresztül nyújtották;
f) regisztrálták és azonosították a felhasználókat, monitorozták azok felhasználását.
A fentiek alapján a felperesek kérték az eljáró bíróságot,11 hogy állapítsa meg a szerzői jogsértést, továbbá kötelezze az alpereseket kártérítés fizetésére, mivel az alperesek a felhasználók jogsértő magatartásának teljes tudatában tevékenyen részt vettek és ténylegesen közreműködtek a jogsértésben, valamint elősegítették és bátorították azt, továbbá közvetlenül a jogsértésből anyagi hasznot szereztek.
Az alperesek beadványukban12 annak kimondására kérték a bíróságot, hogy nem sértették meg a felperesek szerzői jogát, kérték továbbá a felperesek kereseti követelésének elutasítását, hivatkozva elsősorban a Sony által kifejlesztett videomagnók (VCR) ügyében 1984-ben,13 valamint a Napster ügyében 2001-ben hozott14 ítéletre.
Az alperesi hivatkozás szerint a Sony v. Universal-ügyben az eljáró bíróság kimondta, hogy pusztán arra a tényre hivatkozva nem lehet megállapítani a szerzői jogsértést, hogy egy technikai eszköz jogsértő cselekményt is lehetővé tesz. E körben az alperesnek ezért elegendő azt bizonyítania, hogy az adott eszköz, szolgáltatás (ez esetben a peer-to-peer hálózat) alkalmas nem jogsértő felhasználásra is.
Az alperesek ezért tanúkkal bizonyították a bíróság előtt, hogy az általuk üzemeltetett szolgáltatás számos jogszerű felhasználást tesz lehetővé. Jogszerű, engedélyezett többszörözésre használt, a per tárgyává tett szolgáltatások pl. a Project Gutenberg15 vagy a J!VE Media.16 Az alperesek hivatkoztak továbbá a (már) nem jogvédett alkotások, teljesítmények hozzáférhetővé tételére, valamint kormányzati dokumentumok vagy freeware szoftverek terjesztésére is.
A Napster-ügy alapján, továbbá az alperesek véleménye szerint csak akkor állapítható meg a szerzői jogok megsértése, ha (1) a jogosultak megfelelő módon tájékoztatják a szolgáltatót a jogsértésről és (2) a tájékoztatást a jogosultak oly időpontban teszik meg, amikor a szolgáltatónak lehetőségében áll a jogsértő tartalmat eltávolítani a rendszerből. Az alperesek ezzel kapcsolatban továbbá kifejtették,17 hogy
a) a szolgáltatók nem vettek részt a fájlok közötti keresésben, a tartalom indexálásában, letöltésben vagy többszörözésben;
b) a szolgáltatóknak nem állt módjukban megakadályozni, illetve ellenőrizni a szoftver letöltését, használatát;
c) a szolgáltatók nem akadályozhattak meg senkit a hálózathoz való csatlakozásban;
d) a szolgáltatók nem üzemeltettek a fájlcseréhez, illetve letöltéshez szükséges központi szervert;
e) a hálózat a szolgáltatók hiányában is zavartalanul működhet;
f) ebből következőleg a fájlkeresés és -csere a szolgáltatók bármilyen segítsége nélkül megy végbe.
3. Elsőfokú végzés a Morpheus és a Grokster mellett
Az eljáró bíróság 2002. április 25-én hozott végzésében18 elutasította a felperesek indítványát és megállapította, hogy a Morpheus és a Grokster jelenlegi verziói üzemeltetésével az alperesek nem sértettek meg szerzői jogokat. A határozat ugyanakkor kimondta, hogy az alperesi szoftverek végfelhasználói közül sokan megsértették a felperesek többszörözéshez és terjesztéshez fűződő jogait. Az említett bírósági határozat két értelemben is korlátozott: részben kizárólag a Morpheus és a Grokster szoftverek jelenlegi verzióival foglalkozik és nem hoz döntést ezek némileg eltérő feltételek mellett működő korábbi verzióival kapcsolatban, másrészt nem foglalkozik a Kazaa szoftverrel.
A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a Morpheus és a Grokster alkalmas a jogszerű használatra is, így elfogadta az alperesek Sony-ítéletre alapozott érvelését. A bíróság elfogadta továbbá az alperes Napster-ítéletre alapozott indokolását is, amely szerint a szolgáltató csak akkor lenne felelős a jogsértésért, ha a jogsértő cselekményről olyan időpontban értesíti a jogosult, amikor lehetőségében áll azt megakadályozni. Mivel a bíróság bizonyítottnak látta, hogy az alpereseknek nem állt lehetőségben a szoftver letöltése után bármilyen módon befolyásolni a felhasználók magatartását vagy az egyes felhasználásokat megakadályozni, ezért a bíróság nem állapított meg a „vicarious” jellegű szerzői jogsértést.
A bíróság nem fogadta el a felperesek azon állítását sem, amely szerint az alperesek aktív módon közreműködtek volna a szolgáltatással együtt nyújtott eszközökkel a jogsértő tevékenységben. Ezzel szemben a bíróság megállapította, hogy a szolgáltatók által nyújtott technikai támogatás rutinszerű és általános volt, továbbá tipikusan más gyártók szoftvereinek alkalmazásával állt kapcsolatban. Az ilyen közreműködés a bíróság megítélése szerint nem alkalmas a „contributory” jellegű szerzői jogsértés megállapítására.
Az ítélet ellen a jogosultakat képviselő szervezetek fellebbeztek, a másodfokú ítélet megszületése a közeljövőben várható.
4. A Verizon elleni eljárás és a jogerős ítélet
A fenti bírósági döntés értelmében a Morpheus és a Grokster esetében nem volt sikeres a szoftverek üzemeltetőinek a felelősségre vonása, ugyanakkor a hangfelvétel-előállítók 2002-ben más jogi eszközöket is igénybe vettek a peer-to-peer hálózatokon végbemenő jogsértések megakadályozása érdekében. Az említett alternatív eszköz a hálózatok üzemeltetői helyett a jogsértést közvetlenül elkövető végfelhasználókat célozta meg, akik a jogosultak engedélye nélkül tettek hozzáférhetővé védett műveket, alkotásokat. A peer-to-peer hálózatok segítségével engedély nélkül nyilvánossághoz közvetítők tevékenységét mind a szakirodalom, mind pedig a joggyakorlat egységesen jogsértőnek minősíti, az eljárások eredményességét azonban nagymértékben csökkenti, hogy míg a jelentős hálózatok üzemeltetőinek száma nem haladja meg a tucatot, a jogsértő végfelhasználók száma több tízmillió is lehet.
A kiadók által alkalmazott alternatív megoldás más - a Verizon19 elleni per alapján egyelőre megoldhatatlannak bizonyult - jogtechnikai problémát is felvet: mivel a peer-to-peer hálózatok ellenőrzésével csak a (jogsértő) felhasználó által kitalált felhasználói név (user name), illetve a többnyire csak ideiglenesen használt ún. IP-cím állapítható meg, ezért az egyéni felhasználók azonosítására az amerikai kiadók érdekképviseleti szervezete, a RIAA a DMCA20 által biztosított eszközöket kívánta igénybe venni. A DMCA 512. § (h) bekezdése értelmében az internetszolgáltató bírósági subpoena (kb. „meghagyás”) kibocsátásával kötelezhető a jogsértőnek vélt személy személyes adatainak kiadására, amely adatok alapján a jogsértők közvetlenül is perelhetővé válnak. A subpoena kibocsátásának egyebek mellett feltétele, hogy a jogosult kérvénye tartalmazza az ún. értesítési-eltávolítási eljárás szerinti „értesítést”21 az állítólagos jogsértésről, amelynek az internetszolgáltató által is azonosítható módon meg kell jelölnie mind az érintett műveket, azok elérési helyét, mind pedig a jogsértő cselekményeket.
A RIAA 2002 augusztusában a fent leírt módon két esetben kérte subpoena kibocsátását a Verizon ellen annak érdekében, hogy két előfizetőjének személyes adatait megtudja, mivel azok a hangfelvétel-előállítók véleménye szerint igen nagy mennyiségű szerzői jogilag védett hangfelvételt tettek mások számára a Kazaa, illetve más peer-to-peer alkalmazások segítségével hozzáférhetővé.22 A Verizon a subpoena teljesítését megtagadta, mivel álláspontja szerint a DMCA 512.§ (h) bekezdése szerinti eljárással nem kötelezhető az előfizetők személyes adatainak kiadására az az internetszolgáltató, amelynek tevékenysége kimerül a mások által meghatározott tartalmak egyszerű továbbításában („mere conduit”).
A Verizon érvelésének lényege, hogy az értesítési-eltávolítási eljárás lefolytatásának csak abban az esetben van értelme, ezért a DMCA azt csak abban az esetben teszi lehetővé, ha a jogosult által megjelölt tartalom hozzáférését a szolgáltató meg tudja akadályozni. Mivel a decentralizált peer-to-peer szolgáltatások esetében a tartalom minden esetben a felhasználó számítógépén került tárolásra, az internetszolgáltató pedig kizárólag az adatok egyszerű továbbítását végzi, azokat továbbá még átmenetileg sem tárolja saját eszközein, ezért értesítési-eltávolítási eljárást sem lehet kezdeményezni. Az internetszolgáltató - a Verizon indokolása szerint - ebben az esetben csak úgy akadályozhatná meg a jogsértő tartalomhoz való hozzáférést, ha a felhasználó internet-előfizetését felmondaná, erre pedig a DMCA értelmében nem köteles.
Értesítési-eltávolítási eljárást azért sem kezdeményezhetne az ilyen, adattovábbítást végző szolgáltató ellen a jogosult, mivel a jogsértésről való értesítés szükséges eleme a jogsértő tartalom tárolási helyének pontos megjelölése, erre pedig peer-to-peer hálózatok esetében nincs lehetőség.23
A Verizon ügyében eljáró elsőfokú bíróság 2003. január 21-i határozatában24 elutasította a Verizon érvelését, és kötelezte az internetszolgáltatót az adatközlésre. A Verizon ezt követő fellebbezésében a másodfokú bíróság25 2003. december 19-én hozott határozatot,26 amely elfogadva a Verizon érvelését kimondta, hogy az egyszerű adattovábbítást végző internetszolgáltató esetében nem alkalmazható az értesítési-eltávolítási eljárás, mert fogalmilag nem teljesíthető a DMCA-ban meghatározott értesítés valamennyi tartalmi eleme. Mivel pedig a DMCA 512. § (h) szakasza szerinti subpoena kibocsátásához hibátlan értesítésre van szükség, ezért az egyszerű adattovábbítást végző internetszolgáltatót nem lehet subpoenaval az előfizetői adatok kiadására kötelezni. A másodfokú bíróság ítélete kiemelte, hogy a jogosultak érdekei oly módon sérülnek a peer-to-peer alkalmazások világában, amelyre a DMCA történeti okok miatt nem nyújthat megoldást, a bíróságnak ugyanakkor nincs joga az új technikai környezetnek megfelelően átírni, átértelmezni a törvény rendelkezéseit. A bíróság álláspontja szerint az új jogi eszközök kidolgozása érdekében a jogosultaknak a Kongresszushoz kell fordulniuk.27
5. A várható fejlemények
A Verizon-döntés alapján a jövőben az amerikai bíróságok várhatóan nem fognak több subpoenat kibocsátani olyan internetszolgáltatónak, amelynek tevékenysége kimerül adatok, így szerzői jogilag védett alkotások, teljesítmények peer-to-peer hálózatok közötti egyszerű továbbításában. Az ítélet tehát lehetetlenné teszi ezen az úton a jogsértést elkövetők felelősségre vonását, mivel személyük így többé nem felderíthető.
A hálózatok üzemeltetőivel szemben folytatott eljárás jogerős lezárását megelőzően is prognosztizálható, hogy a kiadók eddig is erős lobbitevékenységüket28 tovább fokozzák a jogosultak érdekeit hatékonyabban védő jogszabályok kialakítása érdekében. Az amerikai „internet saga” eddigi tapasztalatai alapján az azonban biztosnak látszik, hogy a jogosultak érdekei pusztán jogi eszközökkel nem biztosíthatók hosszú távon, ehhez az egyes érdekcsoportok közötti megállapodás nélkülözhetetlen. A megállapodás ma még várat magára.
Dr. Békés Gergely
A márkavédelemmel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatoka Márkavédők Egyesülete szemszögéből**
A Márkavédők Egyesülete 1994-ben alakult, mivel az alapító cégek felismerték annak szükségességét, hogy a márkahamisítványok és védjegybitorlások elleni fellépés sokkal hatásosabb és eredményesebb lenne valamilyen társadalmi szervezeti formában. Gyakorlati tapasztalat, hogy egyedül kizárólag azok a cégek képesek viszonylag hathatósan fellépni saját érdekeik védelmében, amelyek tőkeerősek és önálló, jogi irodai hátérrel rendelkeznek. Az alapító tagok között volt pl. a Levi's, a Nike, a Devergo.
Az egyesület mindenkire egyaránt kötelező alapszabály szerint működik, teljes egészében a befizetett tagdíjakból tartja fenn magát. Tevékenysége kiterjed a márkahamisítók, a hamis márkát gyártók és forgalmazók elleni akciók megszervezésére. Az akcióban részt vesznek az egyesület szakértői, akik az érintett márkák vonatkozásában előzetes szóbeli szakvéleményt, majd a szabálysértési, illetőleg büntetőeljárásban végleges írásos szakvéleményt adnak.
Az egyesület munkájához tartozik még védjegybitorlások esetén a tagok részére történő jogi segítségnyújtás, szükség esetén a bíróság előtti jogi képviselet ellátása.
Az egyesület akcióit úgy szervezi meg, hogy saját felderítése, a hozzá befutó vásárlói, illetve kis- és nagykereskedői bejelentések, valamint a hatóságok felkérése és saját tagjainak kérése alapján sürgősségi és célszerűségi szempontok szerint egyeztet az illetékes hatóságokkal (vám- és pénzügyőrség, rendőrség, illetve fogyasztóvédelmi felügyelőség) és velük karöltve dolgozik. Az egyesület az elmúlt években nagy megbecsülést ért el a vele együtt eljáró hatóságok között, hiszen szolgáltatásait ingyenesen nyújtja, szükség esetén még raktárkapacitását is fel tudja ideiglenesen ajánlani a lefoglalásra kerülő áruk elhelyezésére.
Az eltelt tíz év tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy változtak a hamisítók módszerei, de fejlődött és változott a hamisítványok minősége és köre is. Míg a 90-es évek közepén a Törökországból érkező hamisítványok dömpingje volt jellemző, és az elkövetők is elsősorban onnan származtak, ma már elsődlegesen kínai és egyéb távol-keleti áruk érkeznek, sőt, hazai termékként is megjelenik a hamisítvány.
Míg kezdetben igen silány minőségű, első ránézésre is hamisnak látszó termékek kerültek elő, úgy ma egyre jobb és jobb, szinte tökéletes hamisítványokkal találkozunk, melyek jelentős részéről a laikus nem tudja megállapítani, hogy eredeti-e vagy nem. Általában törvényszerű, hogy a hamisítvány csomagolása és látható részei közelítenek a tökéleteshez, az eredetihez, a belső eldolgozások silányak, hányaveti módon vannak elkészítve. A felhasznált anyagoknál jellemző módon a nagyon drága, minőségi anyagok hiányoznak, a költségek csökkentése érdekében a gyenge, rossz minőségű anyagok dominálnak.
Sokféle hamisítványtípus létezik, van olyan, amikor az eredetinek számító, de gyenge minőségű termékből (póló, ing, nadrág stb.) kivágják a fajtára és származására utaló címkét, majd egész egyszerűen bevarrják a hamis logót tartalmazó új címkét. Ebben az esetben sokszor az egyéb címkéket el sem távolítják, így könnyen megállapítható az igazság. Van olyan, hogy eleve utánzó módon gyártják a hamisítandó terméket, ellátva minden szükséges belső és külső címkével.
Sokszor találkozunk olyan hamisítványokkal, melyeken a feltüntetett logó nem pontosan egyezik meg a védjegylajstrom szerintiekkel, hanem attól kismértékben, de oly módon tér el, hogy összetéveszthető legyen az eredetivel (pl.: Adidas-Adios, Budmil-Budvil stb.).
Gyakran előfordul az is, hogy az eredeti márkás termék pontos mását készítik el, a szabásban, a színekben, a cipzárakban, mindenben megegyezően, de márkajelzést nem alkalmaznak vagy kitalált márkanevet használnak. Ebben az esetben is megtévesztik a vásárlót, de a jelenlegi gyakorlat szerint a hatóság tehetetlen.
Míg évekkel ezelőtt szinte csak ruha, cipő, parfüm és műszaki áruk terén lehetett találkozni hamisítványokkal, ma már szinte mindent hamisítanak: babzsákot, horgászbotot és kuriózumként említhetjük az ajtót is. Az ajtót külsőleg felületkezelik, festik, mázolják, majd elhelyeznek rajta egy megfelelő táblácskát az eredetivel megegyező névvel és logóval. Mivel a festék alá nem lehet belátni, sokakat megtéveszthetnek ezzel. Találkozni lehet már hamis energiaitallal is, melynek palackja szinte tökéletesen megtévesztő, azonban íze rossz, koffeintartalma sokszorosa a megengedettnek, ezért szélsőséges hatást is kifejthet egyeseknél. Egy esetben az érintett cég - jó hírnevének védelmében - képes volt arra az áldozatra is, hogy több tízezer palackot saját költségén cserélt ki ifjúsági és egyetemi klubokban, valamint más szórakozóhelyeken piacának védelme érdekében. Többször jelentős mennyiségű olyan póló került elő, melyek meghatározhatatlan növényi nedvvel voltak megfestve, ezért az első meleg napon az izzadság hatására kékre-zöldre változott az azokat hordók teste.
Mint az elmondottakból is kitűnik, a hamis áruk gyártása igen jó üzlet, aránylag kis befektetéssel, gyors forgási idővel extraprofitot realizál. Valószínűsíthető, hogy a kábítószer, cigaretta, és alkohol hamisítása után a ruha, cipő és egyéb termékek hamisítása következik a rangsorban.
Míg az elkövetők kezdetben a hamis árut kizárólag külföldről hozták be, ma már többször lehet találkozni vidéki tanyákon berendezett hamisító manufaktúrákkal, vagy akár budapesti kertvárosi családi házakban működőkkel is. Egy esetben kínai elkövetők egy külvárosi 12 lakásos társasház lakásait vásárolták fel egyenként, majd miután az egész ház az ő kezükbe került, áruházzá és műhellyé alakították át, a pincében gyártósorral, az emeleteken bemutatóteremmel és eladótérrel, kizárólag kínai ügyfelek számára.
Volt eset, amikor levélben érkezett az egyesületi központba egy térkép, pontosan jelezve, hol kell keresni az illegális gyárat. A gyanúsítás az eljárás során valósnak is bizonyult, rajtaütéskor éppen jelentős mennyiségű hamis Diesel pulóvert gyártottak, „romániai rabszolgamunkával”.
Jelenleg nem ritka, hogy ún. natúr áruként érkezik be Magyarországra a termék, azaz márkanév és logó nélkül, majd átváltozik valamilyen világmárkává egyszerű címkerávarrással vagy bonyolultabb filmnyomással, és így kerül forgalomba.
Törvényszerű az is, hogy a hamisítók azonnal rámozdulnak az eredetit forgalmazó vagy gyártó cég marketingjére, újonnan beindított reklámjaira, legyenek azok akár rádióban, tévében vagy óriásplakátokon. Az így megjelenő új designt legkésőbb 2-3 héten belül „lekoppintják”, és már fel is tűnik a hazai forgalomban. Nem csoda, hogy hihetetlenül versenyképes árakon lehet hozzájutni a hamis termékekhez, hiszen a hamisítók egyrészt szinte napi „egy tál rizsért” gyártanak, ugyanakkor kihasználják az eredeti gyártók igen drága reklámjait.
A 90-es évek közepe táján még szinte csak piacokon és vásárokon lehetett találkozni hamisítványokkal, ma már azok akár a Váci utcai kiskereskedésekben is kaphatók, de eljutottak nagy áruházláncokba is.
A hamisításdömpinggel fel kell vennünk a harcot, ez elemi érdeke a védjegyeztetett termékeket gyártó és forgalmazó cégeknek, hiszen sajnos az elmúlt években egyre többen nem bírták a tisztességtelen versenyt és a csőd szélére kerültek, vagy már tönkre is mentek. A becsületes adófizető kereskedők joggal várják el az erőteljesebb és hathatósabb hatósági fellépést, az elrettentő jogszabályokat és azok következetes, szigorú alkalmazását.
A jelenleg hatályos jogszabályok megfelelőek lennének a prevencióhoz, azonban alkalmazásuk során enyhe az ítélkezési gyakorlat, hiszen az elmúlt évben születtek meg csak az első, felfüggesztett börtönbüntetést kimondó bírósági ítéletek. Általában csak pénzbüntetés a verdikt, és emellett természetesen a hamis áruk megsemmisítése. Ez azonban úgy látszik nem kellően visszatartó erejű. Volt arra példa, hogy a Balaton északi partján egy kereskedőtől az akció során 24 mFt értékben sikerült hamis árut elkobozni, majd tíz nap múlva ugyanennél a kereskedőnél újból 14 mFt értékben került sor foglalásra.
Nem ritka a több tízmillió forint értékű fogás sem, hiszen a központi elosztóhelyeken gyakran találunk több konténernyi, sok 10 ezer darabos hamis árukészletet. Jogi lehetőség lenne ugyan a leginkább fertőzött piacok bezárására, azonban ezzel még senki nem mert élni, és valószínűleg a jövőben sem fog.
Súlyos kérdésként merül fel, hogy mi várható az EU-csatlakozással, romlik vagy javul a helyzet. A szakemberek előrejelzése szerint Magyarország lesz a keleti határ, ahova ha bejön a hamis termékek áradata, innen már akadálytalanul mehet nyugat felé. Várható, hogy a hamis termékeket forgalmazók itt fognak kiépíteni jelentősebb raktárakat, és innen kiindulva terjeszkednek. Ennek csak a kereslet hiánya szabhat gátat és a következetes, szigorú hatósági jogalkalmazás.
Dr. Tass Balázs
ügyvéd,
a Márkavédők Egyesületének elnöke
* - Az angol ”Information Management for the Patent Cooperation Treaty” (Információkezelés a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel kapcsolatban) kifejezés betűszava.
1 - www.morpheus.com
2 - www.grokster.com
3 - www.kazaa.com
4 - A Napster fénykorában több mint 40 millió felhasználóval rendelkezett, akik havi kétmilliárd letöltést hajtottak végre.
5 - A bíróság 2001 márciusában arra kötelezte a Napstert, hogy technikai eszközökkel szűrje ki a rendszerében megtalálható jogsértő fájlokat. Az ítéletnek a Napster szoftveres problémák miatt nem tudott eleget tenni, szolgáltatását ezért végső soron felfüggesztette.
6 - Metro-Goldwyn-Mayer Studios, Inc. et al., v. Grokster, LTD, et al (CV 01-08541-SVW); Jerry Lieber, et al. v. Consumer Empowerment BV a/k/a Fasttrack et al. (CV 01-09923-SVW)
7 - Pl. Jerry Leiber és Mike Stoller a Jailhouse Rock, a Hound Dog és más alkotások szerzői.
8 - Pl. Sony Music Entertainment, Virgin Records, Warner Bros. Records
9 - Pl. Metro Goldwyn Mayer Studios, Columbia Pictures, Paramount Pictures, Disney Enterprises, Time Warner Entertainment, Twentieth Century Fox, Universal City Studios
10, 12, 18, 22, 24, 26 - www.eff.org
11 - United States District Court Central District of California Western Division
13 - Sony Corporation of America v. Universal City Studios, Inc., 464 U.S. 417,
14 - A&M records, Inc. v. Napster, Inc., 239 F3d 1004
15 - http://promo.net/pg/ A Project Gutenberg 2002. novemberében több mint 6200 ún. ebookot tett hozzáférhetővé, többek közt az említett szolgáltatások használatával.
16 - www.rakonline.com/jmediatechnologies/
17 - Ld. Darell Smith, a Musiccity (Streamcast) technológiai vezetőjének tanúvallomását: www.eff.org
19 - www22.verizon.com
20 - Digitális Millennium Szerzői Jogi Törvény
21 - Mivel a DMCA szabályozása a magyar 2001.CIII. törvény mintájául szolgált, így a DMCA értesítési-eltávolítási eljárásra vonatkozó rendelkezései is jellemzően megegyeznek a magyar szabályozással.
23 - A RIAA álláspontja értelmében az értesítés akkor is megfelelő, amennyiben az a jogsértő tartalmat ugyan nem jelöli meg pontosan, de az alkalmas a jogsértő személy azonosítására, így lehetőséget ad az internet-előfizetés felmondására.
25 - United States Court of Appeals for the District of Columbia Circuit
27 - A Verizon hivatkozott továbbá arra is, hogy amennyiben a fenti 512. § (h) bekezdése szerinti eljárás minden internetszolgáltatóra igaz lenne, úgy a DMCA említett rendelkezése az amerikai alkotmány első kiegészítésébe ütközne, mert az nem biztosít kellő védelmet az internetezők szólásszabadságának és anonimitáshoz való jogának. Mivel a bíróság egyetértett a Verizon értelmezésével az 512. § (h) szakasz tekintetében, ezért az esetleges alkotmányellenesség kérdésével már nem foglalkozott.
28 - 2003 júniusában Orrin Hatch republikánus szenátor, az amerikai képviselőház Igazságügyi Bizottságának elnöke felvetette a bizottság egyik meghallgatásán, hogy az internetet jogellenes célra felhasználók számítógépét két eredménytelen figyelmeztetés küldése után oly módon kellene módosítani, amely lehetetlenné tenné a további jogsértéseket (ld. www.origo.hu). Ezt követően, júliusban, Lamar Smith republikánus, John Conyers és Howard Berman demokrata képviselő együttesen benyújtotta a szerzők, fogyasztók, és számítógéptulajdonosok védelméről és biztonságáról szóló törvénytervezetet (Author, Consumer and Computer Owner Protection and Security Act of 2003 frwebgate.access.gpo.gov), amely harmadával növelné a szerzői jogi bűncselekmények felderítésére költhető költségvetési keretet, továbbá igen szigorú pénz- és akár börtönbüntetéssel sújtaná a jogellenes letöltéseket.
** - A Magyar Védjegy Egyesület „Utánzás hamisítás, védjegybitorlás - 2004” című konferenciáján (2004. január 21.) elhangzott előadás szerkesztett változata.