NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Ausztrália
3. Chile
4. Dánia
5. Dél-Korea
6. Európai Szabadalmi Hivatal
7. Európai Unió
8. Horvátország
9. India
10. Irán
11. Izrael
12. Kanada
13. Kína
14. Közösségi védjegy
15. Malajzia
16. Peru
17. Svájc
18. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
19. Szaúd-Arábia
20. Szingapúr
21. Tajvan
22. Vietnam
1. Amerikai Egyesült Államok
A) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala korszerű új központjának, amely 7100 alkalmazott befogadására lesz alkalmas, első épületét a Virginia állambeli Alexandriában 2003 decemberében nyitották meg.
B) Az üzleti módszerekre és szoftverre vonatkozó szabadalmak egyre több per tárgyát képezik. 2003. augusztus 11-én a University of California & Eolas Technologies Inc. of Chicago v. Microsoft Corp. ügyben a bíróság a felperesek javára 521 millió dollár értékű kártérítést ítélt meg egy szoftverszabadalomnak az alperes által történő bitorlása miatt.
A felperesek kezdetben 1 milliárd dollárnál magasabb kártérítést követeltek. Az esküdtszék ezt túl magasnak ítélte, de licenciadíjként darabonként 1,47 USD fizetésére kötelezte az alperest az 1998. januártól 2001. szeptemberig terjedő időszakban eladott 354 millió Microsoft Windows másolat minden egyes darabja után.
Bár ez a döntés megfellebbezhető, azt bizonyítja, hogy a szabadalmasok egyre nagyobb súlyt helyeznek szoftver tárgyú vagy üzleti módszerre vonatkozó szabadalmaikból eredő jogaik érvényesítésére.
C) A Victoria Secret Catalogue, Inc. v. Moseley ügyben a felperes egy országosan ismert női fehérnemű-kereskedő volt, aki széles körben tett közzé hirdetéseket a híres „Victoria’s Secret” védjeggyel. Az alperes, egy Kentucky nevű kisvárosban levő családi kisvállalkozás szex-videokazettákat és olcsó ajándéktárgyakat, valamint női fehérneműt árusított. E kisvállalkozás tulajdonosai, Victor és Kathy Moseley először „Victor’s Secret”-nek nevezték üzletüket, de miután felperes ezt kifogásolta, nevüket „Victor’s Little Secret”-re változtatták. A felpereseket ez sem elégítette ki, és ezért a Victoria védjegybitorlásért és védjegyhígításért pert indított.
A bíróság elutasította a védjegybitorlási keresetet, mert a Victoria nem bizonyította, hogy a „Victor’s Little Secret” és a „Victoria’s Secret” védjegyek megtéveszthetnék a közönséget a két fél termékeivel kapcsolatban. A bíróság azonban a Victoria javára védjegyhígítást állapított meg, kimondva, hogy az adott esetben hígítás típusú elhalványításról volt szó az alperesek által árusított egyes termékek természete miatt.
A VI. Kerületi Szövetségi Bíróságnál (Federal Court) benyújtott fellebbezés alapján a bíróság megerősítette ezt a döntést, megállapítva, hogy mind a felperes székhelyének megfelelő állami, mind a szövetségi törvénnyel kapcsolatos joggyakorlat szerint egy felperesnek csupán a kereskedelmi azonosság miatti megtévesztés valószínűségét kell kimutatnia, nem pedig azt, hogy a megtévesztés valóban előfordult. Nem lehet kárpótlást kapni az eladások csökkenése miatt anélkül, hogy ténylegesen bizonyítanák a forgalomcsökkenést, de ideiglenes intézkedésre igényt lehet tartani a tényleges kár előfordulása előtt, hogy megakadályozzák a megtévesztés gyakorlati bekövetkezését.
A hígításra vonatkozó felperesi kereset kapcsán a bíróság a szövetségi védjegyhígítási törvény (Federal Trademark Dilution Act) alapján arra mutatott rá, hogy a felperesnek csupán az összemosás vagy elhalványítás valószínűségét kell bizonyítania, de azt nem, hogy ez meg is történt.
Itt megjegyezzük, hogy a védjegyhígítás nem azonos az összetévesztéssel. Ez a fogalom valójában azt jelenti, hogy a felperes védjegyét összemossák vagy elhalványítják, aminek következtében a védjegynek mint kereskedelmi eszköznek csökken az értéke. Az összemosás jellegzetes példájának lenne tekinthető az, ha például a „DuPont” védjegyet cipőkre, a „Buick” védjegyet aszpirinre vagy a „Kodak” védjegyet zongorákra használnák, mert az ilyen használat károsan befolyásolná a híres DuPont, Buick vagy Kodak védjegyek egyediségét, még ha a közönség nem gondolná is, hogy ezek a híres védjegytulajdonosok ilyen termékeket (cipőket, aszpirint vagy zongorákat) állítanak elő.
Az elhalványítás hasonló hatásra utal, de olyankor fordul elő, amikor az alperes terméke becstelen vagy ízléstelen gondolattársítást kelt a felperes védjegyével kapcsolatban. Ennek példájaként a „Bugweiser” szót említhetjük rovarölőkkel kapcsolatban, amely szó csökkenthetné a Budweiser sörvédjegy értékét.
A Ringling Bros.-Barnum & Bayley Combined Shows, Inc. v. Utah Div. of Travel Development ügyben a IV. Kerületi Szövetségi Bíróság - a fentitől eltérően - azon a véleményen volt, hogy az alperes által fémlemezeken alkalmazott „Greatest snow on earth” kifejezés csak akkor hígítaná a felperes „Greatest show on earth” mondatát, ha a felperes bizonyítani tudná, hogy valóban történt tényleges hígítás. A hígítás jövőben való bekövetkezésének a valószínűsége nem elegendő. Ilyen okfejtés miatt a Barnum cirkusz vesztett az ügyben.
A Victoria’s Secret ügyben azonban a VI. Kerületi Bíróság ezzel ellentétes álláspontot képviselve helybenhagyta az első fokú bíróság Victoria javára hozott döntését annak ellenére, hogy a felperes semmilyen bizonyítékot sem szolgáltatott a tényleges hígításra. Moseley-ék megfellebbezték a VI. Kerületi Bíróság döntését, és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a fellebbezésnek, hogy feloldja a két kerületi bíróság döntései közötti ellentétet.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a szövetségi védjegyhígítási törvény szerint egy híres védjegy tulajdonosa igényt tarthat bírói segítségre, ha egy másik fél által használt védjegy vagy kereskedelmi név hígítja a híres védjegy megkülönböztető minőségét. E döntés szerint tehát egyértelműen a tényleges hígítást kell bizonyítani, és nem elegendő a hígítás valószínűsége.
2. Ausztrália
Az Ausztrál Szövetségi Bíróság (Federal Court of Australia) a Fina Research SA v. Halliburton Energy Services Inc. ügyben egy felszólalás kapcsán benyújtott fellebbezés alapján elutasította a Fina szakértői bizonyítékát arra hivatkozva, hogy a tanú nem rendelkezik azzal a szakértelemmel, amely lehetővé tenné, hogy a bíróság segítségére legyen. Ezért a Fina elvesztette arra vonatkozó fő bizonyítékát, hogy a szabadalmi bejelentés tárgya az elsőbbség napján általánosan ismert volt.
Az ügy előzménye, hogy a Fina felszólalt a Halliburton környezetbarát fúróiszapra vonatkozó bejelentése ellen, majd felszólalásának elutasítása ellen fellebbezést nyújtott be, és fellebbezését egy, a kőolajiparban jelentős gyakorlattal rendelkező vegyészprofesszor eskü alatti nyilatkozatával támasztotta alá.
A bíróság azonban úgy találta, hogy a nyilatkozatot aláíró tanú szakmai háttere és szakértelme nem volt kielégítő ahhoz, hogy megalapozott bizonyítékkal szolgálhatna a bíróság számára a szabadalmi bejelentés újdonságával és kézenfekvőségével kapcsolatban. Ha a tanú egy szakértőcsoport tagjaként szerepelt volna, eskü alatti nyilatkozatát nem zárták volna ki. Ezzel szemben nyilatkozata világossá tette, hogy véleményével egyedül áll, és az csupán saját tudásán és szakértelmén alapszik.
A szabadalmi bejelentő számára ez az ítélet stratégiai győzelemmel ért fel, mert egy két hétig tartó bírósági ügyet, amely után több hónapon át kellett volna várnia az ítéletre, egyhetes bírósági üggyé változtatott, ami jelentős költségmegtakarítással járt, és egyúttal a bírósági meghallgatás utolsó napján nyilvánvalóvá vált, hogy a szabadalmat engedélyezik; csupán az maradt kérdéses, hogy a szabadalmat bizonyos módosításokkal vagy azok nélkül adják-e meg.
Az ítélet rávilágít arra, hogy mennyire fontos a megfelelő szakértő megtalálása és különösen az, hogy a szakvélemény kellően megalapozott legyen.
3. Chile
A chilei szellemitulajdon-törvény legújabb módosítása következtében a lajstromozott védjegyek tulajdonosai kérhetik a bíróságtól, hogy függessze fel a bitorlással vádolt áruk vámhatóság általi vámkezelését.
A hírt közlő chilei ügyvivő igen hátrányosnak minősíti ezt a rendelkezést, mert az a polgári bíróságok számára lehetővé teszi, hogy elrendeljék a Chilébe belépő áruknak a helyi vámhatóság által meghosszabbítható 10 munkanapra való visszatartását, ha az érintett fél bitorlási keresetet nyújtott be.
Ezzel a módosítással a chilei törvénynek a TRIPS-egyezménnyel való összhangba hozatala volt a cél, de a rendelkezés az ehhez szükséges mértéket meghaladó módon nemcsak a védjegyekre, hanem a szellemi tulajdon bármilyen fajtájának (szabadalmak, szerzői jogok stb.) a bitorlására is kiterjed.
4. Dánia
A dán Legfelsőbb Bíróság egy ítéletében hatályon kívül helyezte a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság döntését megállapítva, hogy a FAGBOG (jelentése: sárga lapok) szót jogtalanul lajstromozták védjegyként, mert a kérdéses szó általános kifejezés, és ezért a lajstromozást törölni kell.
5. Dél-Korea
A) A félvezetőkre vonatkozó szabadalmak területén súlyos ütközésekről kaptunk hírt.
Példaként említjük, hogy a félvezető berendezések gyártására szakosodott Mirae Industry cég pert indított a Nexion cég ellen vizsgálati technológiára vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt, de kilátásba helyezte, hogy még további gyártók ellen is pert fog indítani. A Nexion ellenlépésként megsemmisítési keresetet nyújtott be a Mirae szabadalma ellen.
Hasonló a helyzet a digitális videofelvevők csipkészletét gyártó iparban. Itt például az Alogics cég felszólította versenytársait, hogy hagyják abba technológiájának jogtalan használatát, és pert is indított versenytársai ellen, akik viszont megsemmisítési ellenkeresetet nyújtottak be.
B) A dél-koreai Legfelsőbb Bíróság 2003. április 11-én hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes bitorolta a japán Fuji Film Co. Ltd. védjegyjogait. Az alperes által folytatott tevékenység abból állt, hogy összegyűjtötte a Fuji által gyártott eldobható kamerák üres dobozait, amelyeken fel volt tüntetve a FUJI FILM lajstromozott védjegy, azokat feltöltötte új filmmel, a MIRACLE védjeggyel ellátva megváltoztatta a csomagolás egy részét, és így árusította a terméket.
A bíróság szerint az ilyen készülékek ismételt eladása a jogkimerülés körén kívül esik. Ezért a bíróság bitorlást állapított meg.
6. Európai Szabadalmi Hivatal
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések esetében megszünteti a 2002. január 1-jén bevezetett ésszerűsített nemzetközi elővizsgálati rendszert (rationalized international preliminary examination system), de azt továbbra is alkalmazza a 2004. január 1-je előtt benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán.
B) Miként erről 2002 februári tájékoztatónkban hírt adtunk, az ESZH 2002. március 1-jei hatállyal megszüntette nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységét az Amerikai Egyesült Államok polgárai által benyújtott olyan nemzetközi bejelentések esetében, amelyeket az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájánál 2002. március 1-jén vagy azt követően nyújtottak be, ha a bejelentés egy vagy több igénypontja biotechnológiai vagy üzleti módszerre vonatkozott. Ezenkívül az ESZH azt is bejelentette, hogy az ilyen nemzetközi bejelentések esetén nem végez nemzetközi elővizsgálatot, ha a bejelentés egy vagy több olyan igénypontot tartalmaz, amely telekommunikációra vonatkozik.
Az ESZH értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy a 2004. január 1-jétől kezdve benyújtott bizonyos nemzetközi bejelentések és nemzetközi elővizsgálati kérelmek kapcsán 2004. július 1-jétől kezdve meg fogja szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket 2002. március 1-jén vezetett be. Ennek megfelelően az ESZH mint nemzetközi kutatási hatóság (ISA) és mint nemzetközi elővizsgáló hatóság (IPEA) újra vizsgálni fogja azokat az Amerikai Egyesült Államok polgárai által 2004. január 1-jétől kezdve benyújtott nemzetközi bejelentéseket, amelyek a biotechnológia területére vonatkozó egy vagy több igénypontot tartalmaznak, továbbá mint IPEA vizsgálatot fog végezni az Amerikai Egyesült Államok polgárai által 2004. július 1-jétől kezdve benyújtott azon nemzetközi elővizsgálati kérelmekkel kapcsolatban, amelyek a telekommunikáció területére eső egy vagy több igénypontot tartalmaznak. Az üzleti módszerekre vonatkozó amerikai bejelentéseket tehát az ESZH továbbra sem fogja vizsgálni.
7. Európai Unió
A) Az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) 2003. november 27-én hozott döntése szerint az olyan hangok, amelyek alkalmasak arra, hogy egy vállalat termékeit vagy szolgáltatásait megkülönböztessék más vállalatokéitól, az Európai Közösség védjegyjogi irányelvének 2. szakasza alapján betölthetik egy védjegy szerepét. Ahhoz azonban, hogy egy hangvédjegy lajstromozható legyen, „világosan, pontosan, könnyen hozzáférhetően, érthetően, tartósan és tárgyilagosan kell grafikusan ábrázolhatónak lennie”.
Az ECJ a hangvédjegyek lajstromozhatóságának mércéjét magasra emelte. A hangok magasságát és tartalmát felölelő teljes zenei megjelölés elegendő lehet, míg a hangok leírása és a hangjegyek sorrendje (például egy zongoradarab első 9 hangjegyének a megadása) kimondottan ki van zárva a védjegyoltalomból, mert az „nélkülözi a konzisztenciát, a pontosságot és a világosságot”. Ki van zárva továbbá például az oroszlánüvöltés, a kakaskukorékolás és a gépzakatolás, míg lajstromozhatónak tűnnek a jól meghatározott zenei reklámdalocskák.
A döntés hatását a hangvédjegyek lajstromozhatóságára csak a gyakorlat fogja megmutatni.
B) Arra tekintettel, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb mennyiségben hoznak forgalomba bitorló és illegális árukat, az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó irányelvtervezetet dolgozott ki, amelynek célja, hogy az összes tagállamban javítsa szabadalmi, védjegy-, minta- és egyéb szellemitulajdon-jogok érvényesítését.
A jogbitorlás és a kalózkodás jó üzletnek bizonyult az Európai Unióban, ahol becslések szerint a jármű-pótalkatrészek 5-10%-a, az eladott CD-k 10%-a, az eladott videokazetták 16%-a, továbbá az eladott cipők és ruhák 22%-a jogtalanul kerül forgalomba. Ezért a bitorlás és a kalózkodás csökkenti az adójövedelmeket, destabilizálja a piacot és rontja a fogyasztók védelmét.
Az irányelv az Európai Unión belül a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének minimális előírásaira tesz javaslatot. Egyúttal azt célozza, hogy az összes uniós tagállamban egyformán üldözzék és büntessék a bitorlókat.
A minimális jogelveket a tagállamok jelenlegi nemzeti törvényeinek összehasonlítása alapján úgy határozták meg, hogy a szellemitulajdon-jogok bitorlása elleni leghatásosabb módszereket vették figyelembe.
Az irányelvről jelenleg még vita folyik, de azt rövid időn belül érvényesíteni kívánják, ezért valószínű, hogy a közeljövőben elfogadott irányelv lesz belőle. Ezt követően a tagállamoknak 18 hónapon belül kell majd az irányelvhez hozzáigazítaniuk nemzeti törvényeiket.
Bár az irányelv kimondottan a jogtalanul forgalmazott és kalóztermékek ellen kíván fellépni, az összes olyan szellemitulajdon-jog érvényesítésére is vonatkozik, amelyet az Európai Unión belül mostanáig törvénnyel szabályoztak. Az irányelv csupán ott lesz alkalmazható, ahol a bitorlást kereskedelmi célokból valósítják meg, vagy az a jogtulajdonosok számára jelentős kárt okoz.
Az irányelv lehetővé teszi a további bitorlás megakadályozása céljából az ideiglenes intézkedést.
Az irányelv többféle rendszabályt irányoz elő, ideértve
- a bitorló termékek kereskedelmi forgalomból való kivonását vagy a termékek és az előállításukra szolgáló eszközök megsemmisítését,
- tartós eltiltást a további bitorlótevékenységtől,
- az okozott kár megtérítését, ami kétszerese lehet annak az összegnek, amelyet a bitorlónak akkor kellene fizetnie, ha használati engedélyt kapott volna,
- a költségek megtérítését és
- a bírósági döntések publikálását.
Ezenkívül büntetőjogi eszközöket is lehet alkalmazni a szándékosan és kereskedelmi célból elkövetett bitorlásért. A büntetőjogi eszközök között a börtönbüntetés is igénybe vehető.
A tervezet szerinti irányelv új és következetes jogi eszközrendszert érvényesítene az egész Európai Unióban. Ezért jogerőre emelkedése jelentős előrehaladást jelentene azon szellemitulajdon-joggal bírók számára, akik az Európai Unión belül már évek óta hiába harcolnak az egyre szélesebb körben megnyilvánuló jogbitorlások ellen.
8. Horvátország
Horvátország 2003. október 23-án letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a jegyzőkönyv Horvátországra nézve 2004. január 23-án lépett hatályba.
9. India
A Delhi Felsőbíróság elrendelte a „DelhiHighCourt.com” és a „DelhiLowerCourt.com” doménnevek törlését, és a kiberkalóz Deepak Chandwanit eltiltotta attól, hogy a jövőben a „high court” vagy „lower court” szavakat tartalmazó bármilyen egyéb doménnevet lajstromoztasson vagy használjon.
10. Irán
A Teheráni Bíróság a VOV Cosmetics Co. (CC) v. Trademark Office ügyben felülbírálta a védjegyhivatal egy döntését, amelyben az utóbbi elutasította a CC védjegylajstromozási kérelmét.
A kozmetikumokat gyártó koreai CC cég a VOV védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a 3. áruosztályban. A védjegyhivatal határozata szerint ez a védjegy lényegesen hasonlított az amerikai Alberto-Culver Company (AC) által a 3. és az 5. áruosztályban lajstromoztatott VO5 védjegyhez, és ezért elutasította a CC lajstromozási kérelmét.
A CC fellebbezést nyújtott be a Teheráni Bírósághoz, amely megváltoztatta a hivatal határozatát. A bíróság döntése szerint a két védjegynek a kiejtése olyan mértékben eltérő, hogy nem vezeti félre a fogyasztókat a termékek eredetét illetően. Emellett a VOV védjegy nem hasonlít olyan mértékben a lajstromozott VO5 védjegyhez, hogy ez a fogyasztók körében megtévesztésre adhatna okot.
11. Izrael
Izraelben a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás miatt módosított védjegytörvény lépett hatályba.
A módosított törvény szerint a lajstromozás időtartama tíz év, amely további tízéves időszakokra meghosszabbítható. Egyúttal lehetővé vált több áruosztályra vonatkozó védjegybejelentések lajstromozása is.
12. Kanada
A jelenlegi kanadai szabadalmi törvény nem írja elő a technika állását tükröző anyag benyújtását. Ennek ellenére a bejelentő számára több szempontból is előnyös lehet ilyen anyagnak az elővizsgáló rendelkezésére bocsátása.
Először: a szabadalmazhatóság szempontjából lényeges technika állásának visszatartása a szabadalmast kellemetlen helyzetbe hozhatja a szabadalom érvényessége szempontjából, mert bitorlás esetén ezt a dokumentumot megtalálhatják.
Másodszor: ha a bejelentő egy dokumentumot benyújt a Kanadai Iparjogvédelmi Hivatalnál, és harmadik fél meg kívánja támadni az engedélyezett szabadalmat, ennek a dokumentumnak az alapján engedélyezés utáni eljárásban valószínűleg nem érné el a szabadalom újbóli vizsgálatát (re-examination), mert a hivatal újbóli vizsgálatra vonatkozó kérelem esetén új dokumentumra való hivatkozást kíván meg.
Harmadszor: bár a kinyilvánítási kötelezettség nem olyan nyilvánvaló Kanadában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, a bejelentő köteles becsületesen és jóhiszeműen eljárni. Ezért valószínű, hogy ha egy bejelentő szándékosan visszatart egy, a szabadalmazhatóság megítélése szempontjából lényeges dokumentumot, a hivatallal szembeni csalás miatt a megadott szabadalom érvénytelennek minősíthető.
13. Kína
A) 2003. október 1-jén Kínában új szabadalomszámozási rendszer lépett életbe, amely a korábbi nyolc számjegy helyett 12 számjegyet alkalmaz. Az első négy szám a benyújtás évét, míg az ötödik számjegy a bejelentés típusát jelöli; a találmányi szabadalmat 1-es számmal, a használati minta szabadalmakat 2-es számmal, a mintaszabadalmakat 3-as számmal, a nemzetközi szabadalmak alapján Kínában benyújtott bejelentéseket 8-as számmal, míg a nemzetközi bejelentésen alapuló használatiminta-bejelentéseket 9-es számmal jelölik. A 6-12. számjegy a bejelentés sorszámát jelöli, amelyet minden év első napján 1-es számmal kezdenek újra.
Az új számozási rendszert a 2003. október 1-jén vagy azt követően benyújtott bejelentések esetén alkalmazzák. A korábbi bejelentések számozása változatlan maradt.
B) Kínában a 2003. év első 6 hónapjában összesen 141 523 szabadalmi bejelentést nyújtottak, be, ami az előző év hasonló időszakához képest 24,9%-os növekedést jelent. A fenti számból 48 669 vonatkozott találmányi bejelentésekre, 49 994 használatiminta-bejelentésekre és 42 860 mintabejelentésekre.
2003 első hat hónapjában 82 057 szabadalmi bejelentésre engedélyeztek oltalmat, ami az előző év hasonló időszakában engedélyezett 66 697 szabadalomhoz viszonyítva 23%-os növekedést jelent.
Az elmúlt nyolc év alatt először 2003-ban fordult elő, hogy a hazai találmányi szabadalmi bejelentések száma meghaladta a külföldi bejelentésekét. Kínában a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez való csatlakozása, vagyis 1994 óta a külföldi bejelentések száma jelentősen nőtt, és meghaladta a hazai bejelentések számát, kivéve a 2003-as évet, amikor az első hat hónapban a hazai bejelentések száma 25 357, a külföldieké 23 312 volt.
2003 első hat hónapjában 16 309 találmányi szabadalmat engedélyeztek, ami az előző év hasonló időszakához képest 63,6%-os növekedésnek felel meg.
2003. június 30-ig az Állami Szellemi Tulajdon Hivatal összesen 1 764 161 szabadalmi bejelentést vett át és 965 095 szabadalmat engedélyezett.
14. Közösségi védjegy
Az alicantei közösségi védjegyhivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) elutasította egy német bejelentő kérelmét, hogy tejtermékeire közösségi védjegyként lajstromozzák az OLDENBURGER nevet. A hivatal a kérelmet elutasítva arra hivatkozott, hogy a német Oldenburg város már híres tejtermékeiről, és ezért a fogyasztók az „OLDENBURGER” nevet védjegy helyett eredetmegjelölésként értelmezhetnék.
15. Malajzia
A Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium házkutatást tartott egy olyan személy házában, akiről feltételezték, hogy interneten keresztül jogtalanul számos terméket - többek között Louis Vuitton (LV) kézitáskákat - árusít. A házkutatást a minisztérium a kereskedelmi törvény 3(1) (b) szakaszára alapozta, amely tiltja áruk forgalomba hozatalát hamis kereskedelmi jelzésekkel.
A minisztériumot a bitorlótevékenységre az LV figyelmeztette, mert ez a cég az interneten rutinszerűen folytat vizsgálódásokat hamis áruk árusításával kapcsolatban. Az előzetes kutatások arra utaltak, hogy a világhálón több személy is árusít hamis LV termékeket.
A házkutatást követően a minisztérium lefoglalta a bitorló árucikkeket.
16. Peru
Az Andok Közösség 344. sz. és 486. sz. határozata alapján a közismert védjegyekre oltalom engedélyezhető. A perui Adminisztratív Bíróság irányelveket hagyott jóvá a közismert védjegyek elismeréséről, amelyek kimondják, hogy egy bizonyos időpontban közismertnek elismert védjegy csak meghatározott időn át ismerhető el ilyennek, és a körülményektől függően a tulajdonosnak később új bizonyítékot kell szolgáltatnia, amely igazolja, hogy a védjegy megtartotta közismertségét.
Ez a követelmény „a védjegy használatának dinamizmusa” néven ismert elvnek volt a következménye, amely szerint a piac, amely dinamikus, egy bizonyos időben ismeri el egy bizonyos szimbólum közismertségét, de megtagadhatja ezt a minőséget, ha egy védjegy veszített közismertségéből. Ezért kell időről-időre új bizonyítékot szolgáltatni a közismertségről ahhoz, hogy a védjegy megtarthassa ezt a minősítést.
A Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsa 2003. február 13-án olyan döntést hozott, hogy egy közismert védjegy dinamizmusáról a törvény nem tesz említést, és így az idegen a közismertség fogalmától.
Ezt a döntést, amelyet meg lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróság alkotmányossági tanácsánál, egy olyan kereset ügyében hozták, amelyet a Mars, Inc. cég nyújtott be a védjegyhivatal ellen, és amelyben a Mars kérte, hogy a bíróság mondja ki a védjegyhivatal azon döntésének érvénytelenségét, amelyben megtagadta az M&M védjegy közismert védjegyként való oltalmát.
A bíróság megállapította, hogy az a rövid idő, amely a védjegy közismertségét elismerő legutolsó határozat időtartama óta eltelt az elismertséget megtagadó új határozat kiadásáig, nem tekinthető mérvadónak, mert valószínűtlen, hogy egy közismertnek elismert védjegy ilyen rövid idő alatt elveszítheti ezt a jellegét. Sőt a bíróság azt is kimondta, hogy ha egy közismertnek nyilvánított védjegy a piacon marad, nincs szükség egy későbbi eljárásban annak igazolására, hogy a védjegy megtartotta közismert jellegét.
17. Svájc
2003. októberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a zürichi Kereskedelmi Bíróság semmisnek nyilvánította a dán LEGO cég öt háromdimenziós védjegyének lajstromozását, mert megállapította, hogy a vitatott védjegyek nélkülözték a megkülönböztető jelleget.
Most hírt kaptunk arról, hogy a LEGO által benyújtott fellebbezés ügyében a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntésének azt a megállapítását, hogy az építőkockák alakja nem tért el a szokásostól, de - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - megállapította, hogy az elemeknek a henger alakú csapokkal történő összekapcsolása nem volt jellemző az ismert játékelemekre.
A bíróság védjegyjogi szempontból a háromdimenziós alakok négy eltérő kategóriáját azonosította:
- Az első kategóriába tartozó alakok maguknak az áruknak a jellegéből adódnak. Az ilyen alakok nem oltalmazhatók, mert funkcionálisak, mint például egy egyszerű szék vagy egy teniszütő.
- A második kategóriába olyan, műszakilag lényeges alakok tartoznak, amelyeknek nincs a versenytársaknál alternatív alakja, vagy nem lehet ésszerűen arra számítani, hogy valaki egy alakváltozatot fog használni. Az ilyen mintára példa a kereszt alakú csavarhúzó. Az ilyen formákat sem lehet oltalmazni.
- A harmadik kategória olyan alakokra vonatkozik, amelyek műszaki előnyt biztosítanak, de a második kategória értelmében nem lényegesek. Az ilyen formák általában a köz által ismert területre esnek, mert nem disztinktívek, de szert tehetnek megkülönböztető jellegre (másodlagos jelentésre).
- A negyedik kategóriába tartozó alakok műszakilag hasznosak, de elsődlegesen nem műszaki használatuk határozza meg őket. Ilyen például a Toblerone csokoládé háromszögletű alakja, amely könnyebben eltörhetővé teszi a terméket. Az ilyen alakok önmagukban megkülönböztető jellegűek lehetnek, ha azonban nem ilyenek, szert tehetnek másodlagos jelentésre.
Minthogy az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a LEGO alakra vonatkozó védjegy funkcionális, nem vizsgálta, hogy az összekapcsoló funkciót betöltő hengeres csapok alakja műszakilag jelentős volt-e a második kategória értelmében. Ezért a zürichi Kereskedelmi Bíróságnak el kell végeznie ezt a vizsgálatot, és meg kell állapítania, hogy egyéb formák kevésbé szilárdak, nehezebben kivitelezhetők vagy költségesebbek-e a kapcsolási funkció eléréséhez.
Ezenkívül a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a henger alakú csapok nem eredetiek és megkülönböztető jellegűek, ha műszakilag nem lényegesek, de a harmadik kategória értelmében műszaki előnyt biztosítanak. Ezért másodlagos jelentést kellett szerezniük ahhoz, hogy a védjegytörvény alapján oltalmazhatók legyenek.
A fenti megállapítások eredményeként a LEGO alakvédjegyek ügye még nem zárult le, mert a zürichi Kereskedelmi Bíróságnak kell meghatároznia, hogy ezek az alakvédjegyek a műszakilag lényeges alakok második kategóriájába tartoznak-e, amelyekre viszont nem adható védjegyoltalom, vagy pedig csak műszaki előnyt nyújtanak-e a harmadik kategória értelmében. Az utóbbi esetben a LEGO-nak másodlagos jelentést kell kimutatnia ahhoz, hogy lajstromozott védjegyei érvényben maradhassanak.
18. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) rendszerében 2004. január 1-jével számos változás lépett hatályba, amelyek közül az alábbiakban csak a legfontosabbakat foglaljuk össze.
A PCT-bejelentések kérelmeit (Request és Demand) módosított űrlapon kell benyújtani, amelyen csak az összes szerződő állam jelölhető meg. A bejelentőnek azonban továbbra is van lehetősége arra, hogy egyes megjelöléseket visszavonjon.
Az új kutatási és vizsgálati rendszer szerint a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán a nemzetközi kutatási hatóság a nemzetközi kutatási jelentéshez írásbeli véleményt is csatol, amely a bejelentés tárgyának szabadalmazhatóságával kapcsolatos állásfoglalást tartalmaz. Ezt az írott véleményt azután a Nemzetközi Iroda nemzetközi szabadalmazhatósági véleménnyé alakítja át (PCT, I. szakasz), ha a bejelentő nem kér nemzetközi elővizsgálatot. Ha azonban a bejelentő benyújt nemzetközi elővizsgálati kérelmet, a nemzetközi kutatási hatóság által kiadott írott véleményt a nemzetközi elővizsgálati hatóság általában saját első írott véleményeként használja fel (PCT, II. szakasz).
2004. január 1-jétől kezdve a PCT-EASY szoftvert a PCT-SAFE szoftver váltja fel. Ezért a bejelentőknek ezzel összhangban meg kell szoftverjeiket változtatniuk.
A PCT-rendszer változásairól az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle ugyanezen számában részletes összefoglalás található „A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára” címmel.
19. Szaúd-Arábia
A Panaszügyi Tanács Felülvizsgáló Bizottsága által 2003. augusztus 23-án kiadott, 9/1424 sz. döntés megszüntette azt a bírósági tiltást, amely szerint élő személyek nem ábrázolhatók védjegyeken vagy azok részein.
A bizottság döntését arra alapozta, hogy az ilyen ábrázolások védjegyeken való oltalmának tiltása árt a királyság hírnevének, valamint ellentétes a fogyasztók és a védjegytulajdonosok érdekeivel.
A fentiek alapján az ilyen védjegyek lajstromozásának elutasítása elleni összes függő és jövőbeni fellebbezést a Panaszügyi Tanács tárgytalannak fogja tekinteni, feltéve, hogy a képek és/vagy a rajzok illedelmesek és nem ütköznek a közerkölcsbe.
Korábban az ilyen ábrázolásokat tartalmazó védjegyek lajstromozása ellen főleg az Erényügyi és Bűnmegelőzési Bizottság szólalt fel, amelynek feladata, hogy ellenőrizze a királyságban az iszlám törvények betartását és a közerkölcs figyelembevételét.
A bizottság döntése azoknak a törekvéseknek az eredménye, amelyek célja, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozással és a TRIPS-egyezmény követelményeivel összhangban javítsák a szellemi tulajdon oltalmát.
20. Szingapúr
A Szingapúri Szellemi Tulajdon Hivatal mint megjelölt hivatal értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy 2004. január 1-jei hatállyal eltörölte a PCT 22(1) szakaszának 2002. április 1-jei hatállyal módosított szakaszára vonatkozó fenntartásait. Ennek megfelelően a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések esetén a nemzeti szakasz megindítására adott határidő 20 hónapról 30 hónapra növekedett.
21. Tajvan
A) Előkészítés alatt áll a végrehajtási szabályzat a 2003. január 6-án módosított szabadalmi törvényhez.
2003 júliusában a Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal nyilvános meghallgatást tartott, hogy a különböző érdekelt szervezetek és felek véleményt tudjanak nyilvánítani. A tervezett fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze:
- lehetővé válik majd a szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtása;
- szabályozzák a találmányi és használatiminta-bejelentések kinyilvánítási követelményeit;
- szabályozzák a bejelentési nap meghatározásának szabályait azokra az esetekre, amikor a szabadalmi bejelentés leírásából lapok vagy a rajz egyes részei hiányzanak;
- meghatározzák a használati minták esetén kiadandó új műszaki jelentések formáját és tartalmát;
- meghatározzák a találmányi bejelentések hivatalos közlönyben való publikálásának tartalmi követelményeit.
A módosított szabályok előreláthatólag 2004. július 1-jén lépnek hatályba.
B) A tajvani Információs Ipari Intézet Tudományos és Technológiai Központjának döntőbírója a GA Modifine SA v. Tai-Shin Management Consulting Co. Ltd. ügyben elrendelte az „armani.com.tw” doménnév átadását a felperesnek, aki az ARMANI védjegy tulajdonosa. A rendelkezést a döntőbíró arra alapozta, hogy a lajstromozónak nem volt törvényes joga a doménnévre, és azt rosszhiszeműen lajstromoztatta és használta.
22. Vietnam
Vietnamban 2003. november 28-án a szabadalmi és használatiminta-bejelentésekre vonatkozó új rendelet lépett hatályba, amelynek fontosabb pontjait az alábbiakban ismertetjük.
A PCT-bejelentések nemzeti szakaszának megindításakor az eddig is megkívánt alábbi iratokon kívül
- leírás igénypontokkal, kivonattal és rajzzal,
- meghatalmazás,
- Form PCT/IB/306 (ha van névváltozás),
még az alábbi iratok benyújtására is szükség van:
- Form PCT/IB/332 (tájékoztatás a kiválasztott hivatalokról, ha Vietnam kiválasztott ország),
- Form PCT/IPEA/409 (nemzetközi elővizsgálati jelentés és annak vietnami nyelvre való fordítása).
A nem nemzetközi bejelentések kapcsán az előírások csak a biotechnológiai tárgyú találmányok esetében változtak, mert ezeknél a leírásba befűzve kell benyújtani a szekvencialistá(ka)t, továbbá abban az esetben, ha a biológiai anyagot külföldön helyezték letétbe, ekkor az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül be kell nyújtani a letéti bizonylatot.
Találmányi bejelentések esetén az elsőbbség napjától számított 42 hónapon, használatiminta-bejelentések esetén 36 hónapon belül kell kérni a bejelentés érdemi vizsgálatát. Ez a határidő hat hónappal meghosszabbítható, ha a bejelentő elfogadható indokot terjeszt elő, és befizeti a késedelmi illetéket.
Ha a meghatalmazásnak és az átruházási iratnak magánszemély az aláírója, teljes nevének megadásán kívül elegendő, ha az iratot aláírja. Szervezet esetén a teljes név megadása mellett az aláírást pecséttel kell ellátni, de nincs szükség közjegyzői hitelesítésre.