TANULMÁNYOK
HÁMORINÉ GÁL ÉVA
A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága
A szabadalmi rendszer célja alapvetően új megoldások létrehozásának ösztönzése a műszaki élet területén, illetve a műszaki információ bővítése, a tájékoztatás megkönnyítése a találmányok jogi védelmének segítségével.
A műszaki fejlesztések egyre nagyobb hányadában alkalmazzák a számítógépet mint közreható eszközt, ezért felmerült az a jogos igény, hogy a számítógép használata ne legyen kizáró oka az ilyen találmányok szabadalmazhatóságának. Természetesen a számítógéppel megvalósított találmányoknak is ki kell elégíteniük a szabadalmazható találmányokra vonatkozó törvényes követelményeket.
Szabadalmi törvényünk, az 1995. évi XXXIII. törvény szerint nem minősülnek találmánynak, így nem adható szabadalom (többek között) a számítógépi programokra [1. § (2) bekezdés c)], amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag ebben a minőségükben igénylik [1. § (3) bekezdés]. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2003. január 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE), ezért törvénye és joggyakorlata is harmonizál annak előírásaival és gyakorlatával. Az ESZE 52. cikkelyének (2) bekezdése szerint nem minősülnek szabadalmazható találmánynak a számítógépes programok, az 52. cikkely (3) bekezdése szerint pedig csak akkor nem minősülnek szabadalmazható találmánynak, ha rájuk a szabadalmat kizárólag ebben a minőségükben igénylik.
A TRIPS-egyezmény értelmében szabadalmazhatóak a technika bármely területére vonatkozó találmányok, ezért nem zárhatóak ki a számítógépes találmányok sem. Természetesen, csak azokról a számítógéppel megvalósított találmányokról lehet szó, amelyek a technika területére vonatkoznak, tehát, más szóval, megfelelnek az úgynevezett műszaki jelleg követelményének.
A műszaki jelleg követelményét nem tartalmazza explicit módon az ESZE, viszont az 52. cikkely (2) bekezdésében található felsorolásból kiderül, hogy a szabadalmazható találmánynak műszaki jellegűnek kell lennie. Az 52. cikkely (2) bekezdése szerint ugyanis nem tekinthetők különösen találmánynak
- a felfedezések, a tudományos elméletek és a matematikai módszerek;
- az esztétikai alkotások;
- a szellemi tevékenységre, játékokra, üzleti tevékenységre vonatkozó tervek, szabályok és eljárások, a számítógépi programok;
- az információ megjelenítése.
Az ESZE 27. és 29. szabályából következik, hogy egy szabadalmazható találmánynak
- műszaki területre kell vonatkoznia;
- műszaki feladatot kell megoldania;
- műszaki jellemzőkkel kell meghatározva lennie az igénypontokban.
A magyar szabadalmi törvény is hasonló módon, közvetetten tartalmazza, hogy a szabadalmazható találmányoknak műszaki jellegűnek kell lenniük.
Az 1. § (1) bekezdése szerint szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Az 1. § (2) bekezdése az ESZE 52. cikkelyének (2) bekezdésével teljesen analóg módon felsorolja azoknak az alkotásoknak a körét, amelyek nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti, azaz szabadalmazható találmánynak.
Az úgynevezett műszaki jelleg követelményét az Szt. szintén közvetetten tartalmazza, a követelmény az 1. § (2) bekezdésének felsorolásából, valamint az alaki rendelet [a 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet] leírásra és az igénypontokra vonatkozó követelményeiből következik. Az alaki rendelet 4. § b) pontja szerint ugyanis a szabadalmi leírásnak tartalmaznia kell a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a találmány vonatkozik, az 5. § szerint pedig a szabadalmi igénypontokat a találmány műszaki jellemzőinek megadásával kell elkészíteni.
Miközben tehát a fentiek szerint a számítógépi programok „mint olyanok" ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből, a számítógéppel megvalósított találmányokra mégis lehetséges szabadalmat adni, mind az ESZE, mind a magyar szabadalmi törvény előírásai szerint is. Az Európai Szabadalmi Hivatal már több mint 30 ezer számítógéppel megvalósított találmányra engedélyezett szabadalmat. A Magyar Szabadalmi Hivatal joggyakorlata is harmonizált az Európai Szabadalmi Hivataléhoz, mint azt a számítógépet alkalmazó találmányokra adott magyar szabadalmak is igazolják.
A fentiek következtében nem teljesen egyértelmű viszont, hogy melyek azok a számítógéppel megvalósított találmányok, amelyek a szabadalmazható találmányok körébe tartoznak. A szabadalmazhatóság feltételei jelenleg tisztázatlanok, nem elég világosak. A közvélemény számára sem világos, hogyan kell megítélni a szoftverek szabadalmazhatóságát. Ez rossz hatással van a belső piacra (a magyarra és az európaira egyaránt), valamint az innovációra, ezért szükség van egy állásfoglalásra, amely egyértelművé teszi a feltételeket.
Az Európai Unió törvényhozó szervei felismerték, hogy világossá és egyértelművé kell tenni a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának feltételeit. Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki a számítógépet tartalmazó találmányok szabadalmi védelméről szóló direktíva szövegére, amelynek első, a Bizottság által jóváhagyott változata 2002. február 20-án került nyilvánosságra. A javaslatot felterjesztették az Európai Parlament és az Európa Tanács elé, amelyek az előírt bonyolult együttdöntési eljárás lefolytatásával vitatják meg a direktíva javasolt szövegét. Az Európai Parlament 2003. szeptember 24-i ülésén módosításokkal egészítette ki a javasolt szöveget, amely módosított szövegről az Európai Uniói versenyügyekkel foglalkozó Tanácsa 2004. május 17-18-i összejövetelén minősített többséggel politikai megállapodást kötött. A megállapodásról május 19-én kiadott nyilatkozat nem tartalmaz ellentmondást a parlament által elfogadott változathoz képest, de a megállapodás alapján a szöveget át fogják dolgozni (nyilván egész kis változtatásokkal). A politikai megállapodás szerint újraírt szöveget újra az Európai Parlament elé fogják terjeszteni jóváhagyásra. Az Európai Parlament csak a parlamenti választások és az új Parlament felállása után fogja újra megvitatni a javasolt szöveget. Az esetleges újabb módosítás után az anyag visszakerülne a Tanács elé, majd - ha szükséges - az Európai Parlament és a Tanács képviselőiből alakuló munkacsoport fog kidolgozni egy olyan változatot, amely mindkét intézmény számára elfogadható. A direktíva elfogadása és az Európai Unió hivatalos közlönyében való megjelenése után 20 nappal fog törvényerőre emelkedni. A törvényerőre emelkedést követő két év alatt a tagországoknak meg kell hozniuk a szükséges törvénymódosításokat, szabályokat és adminisztratív rendelkezéseket, amelyek a direktíva végrehajtásához szükségesek. A számítógépes szabadalmakra vonatkozó irányelv előírásai a magyar szabadalomengedélyezési eljárásra nézve is kötelezőek lesznek.
A direktíva tervezetének nyilvánosságra jutása nagy hatással volt a szoftveres társadalomra, a közvéleményre, és viharos reakciót váltott ki az Európai Unió tagországaiban és Magyarországon is, már az Unióhoz való csatlakozásunkat megelőzően. A javaslat több nemzetközi és hazai számítástechnikai szervezet felháborodását váltotta ki, mert állításuk szerint számos olyan programkomponensért vagy akár közismert algoritmusért kellene ezután fizetni, amelyeket a szoftverek készítői eddig széles körben, ingyen használtak fel saját termékük megírásakor. Véleményük szerint a kis- és középvállalkozások nem lesznek képesek szoftvereik szabadalmi védelmének finanszírozására, és ezért, mivel a nagy cégek levédetik programjaikat, a kisebb vállalkozások képtelenek lesznek szoftvert fejleszteni úgy, hogy szabadalomsértést ne követnének el. Ha a szoftverek minden megkötés nélkül szabadalmazhatóak lennének, mint az Amerikai Egyesült Államokban, akkor a nagyvállalatok uralnák a számítógépes alkalmazások piacát és a kisebb cégek teljesen ellehetetlenülnének. A szoftverekre engedélyezett szabadalmak ellen az interneten tiltakozó szavazatokat gyűjtő fórumok indultak, valamint Európa több nagyvárosában demonstrációkat szerveztek. Több hazai számítástechnikai szervezet, alapítvány és vállalat képviselői Brüsszelben tiltakoztak a törvényjavaslat ellen.
A tiltakozás nemcsak szűk körben, a műszaki szakirodalomban és a szoftveres fórumokon került kifejezésre, hanem még a magyar napilapokban is felháborodott cikkek jelentek meg a témában.
A Népszabadság 2003. május 7-én megjelent „Számítástechnikai szervezetek tiltakoznak Brüsszelben" című cikke szerint „az Európai Unió egy olyan törvényjavaslatról fog dönteni, amely szoftverek és szoftverelemek szabadalmaztatását tenné lehetővé, ez magyar és nemzetközi számítástechnikai szervezetek szerint olyan árdráguláshoz vezethet, ami a kis- és középvállalkozókat lehetetleníti el." A cikk szerint a Linux Felhasználók Magyarországi Egyesületének tagja, Szervác Attila „a delegáció álláspontját tolmácsolva elmondta: ha a törvényt elfogadják, akkor olyan általános dolgokat is levédethetne bárki, mint a folyamatkijelző, amit például szinte minden program telepítésekor lát az ember a képernyőn." Ugyanakkor a szerkesztőség egyik programozója szerint, aki érthetetlennek tartja a felháborodást, „nincs kivetnivaló abban, hogy a szerzők levédethetik szellemi termékeiket, amelyek használatáért másoknak fizetniük kell. Elképzelhetetlennek tartja továbbá, hogy már létező, általános fogalmakat visszamenőlegesen be lehessen jegyeztetni, mint amilyen a folyamatkijelző.
A Magyar Nemzetben 2003. október 14-én jelent meg a „Kit tenne szabaddá a szoftverszabadalom?" című cikk, amely szerint az „európai direktívatervezet megjelenése a szakmai körök óriási felháborodását hozta. Sokan a magyar szoftverfejlesztés megszűnéséről beszéltek, s a szabad felhasználású programok történetének végét emlegették… Az egyszerű számítógép-használó azonban nem igazán érti, hogy mi az oka a heves tiltakozásnak. Miért baj, ha a számítógépes programokat, más szellemi termékekhez hasonlóan, szabadalmi oltalom védi?" Egy másik jegyzet (Dévényi István: Egy rossz ötlet Európából, 2003. október 11.) szerint „az európai szoftverszabadalom ötlete… mindennek nevezhető, csak hasznosnak nem…".
Van-e alapjuk a felháborodott véleményeknek, vagy mégis „hasznosnak nevezhető" a direktíva? A kérdés eldöntéséhez meg kell ismerkednünk az irányelvtervezet 2004. május végén érvényes szövegével.
Az Európai Parlament és a Tanács direktívája a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalmáról*
A direktíva létrehozásának szükségességét és alapvető céljait az alábbi megállapítások ismertetik.
(1) A belső piac megvalósítása érdekében innováció- és befektetésbarát környezet létrehozásával kell megakadályozni a forgalom bárminemű korlátozását, a verseny zavarását. Ebben az összefüggésben a találmányok szabadalmi védelme alapvető eleme a belső piac sikeres működtetésének. A számítógéppel megvalósított találmányok hatékony, világos és összehangolt védelme lényeges a területen megvalósuló befektetések támogatása és bátorítása érdekében.
(2) Különbségek mutatkoznak a különböző tagországok adminisztratív és joggyakorlatában a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi védelme területén. Az ilyen eltérések akadályozhatják a kereskedelmet, és így gátolhatják a belső piac előnyös működését.
(3) Ilyen eltérések mutatkozhatnak és fokozódhatnak, ha a tagországok új és különböző adminisztratív gyakorlatot alkalmaznak, vagy ha a jelenlegi törvénykezést a nemzeti jogszabályok különbözően értelmezik.
(4) A számítógépi programok a technika minden területén való terjedésének és felhasználásának, valamint internetes, világméretű terjesztésének állandó fokozódása a technológiai innováció meghatározó tényezője. Ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a számítógépek fejlesztői és felhasználói számára optimális feltételek uralkodjanak az Európai Unióban.
(5) Ezért a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi védelmét meghatározó jogszabályokat össze kell hangolni, hogy a jogbiztonság és a szabadalmazáshoz szükséges követelmények szintje minél kedvezőbbé tegye az innovatív vállalkozások számára az innováció megvalósítását, valamint ösztönözze a beruházásokat és az innovációt. A jogbiztonságot növelheti az is, hogy a direktíva értelmezésében való bármely bizonytalanság esetén a nemzeti bíróságok az Unió Bíróságához fordulhatnak jogértelmezésért.
(6) Az Európai Uniót és tagországait kötelezi a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásaira vonatkozó egyezmény (TRIPS), amelyet a Tanács 94/800/EC számú, 1994. december 22-én hozott határozata fogadott el az Európai Közösség nevében, az uruguayi kerekasztal-megbeszélések (1986-1994) által elfogadott megállapodások alapján. A TRIPS-egyezmény 27 (1) cikkelye előírja, hogy szabadalmat kell adni minden találmányra, legyen annak tárgya termék vagy eljárás, a technika minden területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Emellett, a TRIPS-egyezmény szerint, a szabadalmi jog elnyerésének, illetve birtoklásának függetlennek kell lennie a találmány technikai területétől. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a számítógéppel megvalósított találmányok esetére is.
(7) Az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint, amelyet 1973. október 5-én Münchenben írtak alá, a számítógépi programok a felfedezésekkel, tudományos elméletekkel, matematikai módszerekkel, esztétikai alkotásokkal, tervezetekkel, szabályokkal és elméleti úton véghezvihető módszerekkel, játékszabályokkal és üzleti tervekkel, információ megjelenítésével együtt önmagukban nem minősülnek találmánynak, és ezért ki vannak zárva a szabadalmaztatásból. Ez a kizárás azonban csak azokra az esetekre terjed ki, amely esetekben a szabadalmi bejelentés a felsorolt tárgyakra és cselekményekre mint olyanokra vonatkozik, mivel a felsorolt tárgyak és cselekmények mint olyanok nem tartoznak a technika területéhez.
(7a) Törölve
(7b) A direktíva célja, hogy megakadályozza az Európai Szabadalmi Egyezmény intézkedéseinek különböző értelmezését a szabadalmazhatóság korlátait illetően. A következetes jogbiztonság elősegíti a beruházások és innováció ösztönzését a szoftver területén.
(8) A szabadalmi védelem biztosítja a feltalálók számára kreativitásuk hasznosítását. Mivel a szabadalmi jog az innovációt a társadalom egészének érdekében védelmezi, nem használható versenyellenes módon.
(9) A Tanács 1991-ben hozott, a számítógépi programokra vonatkozó 91/250/EEC számú direktívája értelmében az eredeti számítógépi programok minden formában való kifejezését szerzői jog védi, mint az irodalmi műveket. Azonban az ötletek és szabályok, amelyek megalapozzák a számítógépi program valamely elemét, nem tartoznak szerzői jogi védelem alá.
(10) Bármely szabadalmazható találmánynak műszaki jellegűnek kell lennie, és a technika valamely területéhez kell tartoznia.
(11) Ahhoz, hogy általában egy találmány feltalálói tevékenységen alapuljon, műszaki hozzájárulást kell tartalmaznia a technika állásához.
(12) Következésképp ha egy számítógéppel megvalósított találmány a technika valamely területéhez tartozik is, amennyiben nem tartalmaz műszaki jellegű hozzájárulást a technika állásához, például abban az esetben, ha hozzájárulása a technika állásához nem tartalmaz műszaki jellemzőt, akkor nem alapul feltalálói tevékenységen és nem szabadalmazható.
(13) Törölve
(13a) Azonban egy különben nem szabadalmazható eljárásnak egy berendezésen, egy számítógépen való megvalósítása önmagában nem elegendő annak igazolására, hogy a megoldás műszaki jellegű hozzájárulást tartalmaz a technika állásához. Következésképp egy számítógéppel megvalósított üzleti módszer, adatfeldolgozási vagy más eljárás, amelyben a technika állásához való hozzájárulás nem műszaki jellegű, nem lehet szabadalmazható találmány.
(13b) Ha a technika állásához való hozzájárulás nem szabadalmazható témájú, a találmány nem szabadalmazható, függetlenül attól, hogyan van megfogalmazva az igénypont. Például a technika állásához való műszaki jellegű hozzájárulás követelménye nem kerülhető meg műszaki jellemzőknek az igénypontban való szerepeltetésével.
(13c) Egy algoritmus természeténél fogva nem műszaki jellegű, ennélfogva nem alkothat műszaki jellegű találmányt. Mindazonáltal egy eljárás, amely egy algoritmus felhasználását is tartalmazza szabadalmazható lehet, feltételezve, hogy az eljárás műszaki jellegű probléma megoldására szolgál. Azonban egy ilyen eljárásra adott szabadalom nem jogosít fel az algoritmus kizárólagos használatára olyan összefüggésben, amely a szabadalomból nem következik.
(13d) Bármely szabadalom által biztosított kizárólagos jog oltalmi körét az igénypontok határozzák meg, amelyeket a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A számítógéppel megvalósított találmányok igénypontjait termékre, úgymint programozott berendezésre vagy a berendezés által végrehajtott eljárásra lehet megfogalmazni. Következésképpen ha a program egyes elemeit olyan módon használják, hogy nem valósul meg az igénypontokban jellemzett termék vagy eljárás, nem követnek el szabadalomsértést.
(14) A számítógéppel megvalósított találmányok jogi védelméhez nem szükségszerű a nemzeti szabadalmi jog törvényeitől eltérő, külön törvény létrehozása. A nemzeti szabadalmi jog törvényein alapulhat a számítógéppel megvalósított találmányok jogi védelme. Ez a direktíva egyszerűen tisztázza a jelenlegi jogi helyzetet a jogi biztonság, átláthatóság és világosság érdekében, és további célja a szabadalmazásból kizárt találmányok, úgymint a nyilvánvaló és a nem műszaki jellegű eljárások és üzleti módszerek megítélésének a szabadalmazhatóság irányába való eltolódásának megakadályozása.
(15) Ennek a direktívának a célja olyan elvek meghatározása, amely elvek biztosítják annak eldöntését, hogy az olyan találmányok, amelyek a technika egy területéhez tartoznak és műszaki jellegű hozzájárulást tartalmaznak a technika állásához, alkalmasak a szabadalmi védelemre, viszont az olyan találmányok, amelyek nem tartalmaznak műszaki hozzájárulást a technika állásához, nem alkalmasak rá.
(16) Az európai ipar versenyhelyzete a legnagyobb kereskedelmi partnereivel szemben javulni fog, ha a számítógéppel megvalósított találmányok jogi védelmében mutatkozó jelenlegi különbségeket megszüntetjük, és átlátható jogi helyzetet teremtünk. A jelenlegi tendencia szerint a gyáriparosok tevékenységüket az Európai Unión kívüli, olcsó gazdaságokba helyezik át, ezt figyelembe véve magától értetődő a szellemi tulajdon és különösen a szabadalmi jogi védelem fontossága.
(17) A direktíva rendelkezései nem befolyásolják az Európai Uniót megalapító egyezmény 81. és 82. cikkelyének alkalmazását, különösen abban az esetben, amikor egy domináns szolgáltató megtagadja egy szabadalmaztatott technika használatát, amely egyszerűen ahhoz lenne szükséges, hogy két különböző szabályok szerint működő számítógép vagy számítógépes hálózat között a konvertálást elvégezzék, és így lehetséges legyen közöttük a kommunikáció és az adatcsere.
(18) A találmányokra engedélyezett szabadalmakkal keletkezett jogok e direktíva hatására nem befolyásolják a 91/250/EEC számú direktíva 5. és 6. cikkelye szerinti törvényeket a számítógépes programok szerzői jogi védelméről, különös tekintettel annak a programok forráskódra való visszafordítására és a programok interoperabilitására vonatkozó javaslataira. Különösen nem befolyásolják azokat a törvényeket, amelyek, a 91/250/EEC számú direktíva 5. és 6. cikkelye szerint, nem követelik meg a jogosult hozzájárulását a tulajdonos egy számítógépes programra vonatkozó szerzői jogai vonatkozásában, és amelyek, ha nem létezne a 91/250/EEC számú direktíva 5. és 6. cikkelye, akkor megkövetelnének egy ilyen hozzájárulást, de nem követelik meg a jogosult hozzájárulását a tulajdonos egy számítógépes programra vonatkozó szabadalmi jogai vonatkozásában.
(19) Mivel a javasolt szabályozás célja, nevezetesen a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó nemzeti jogszabályok összhangba hozása, nem valósítható meg kielégítően a tagországok által, és ezért, a szabályozás mértéke és hatásai miatt, jobban megvalósítható közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket hozhat az egyezmény 5. cikkelye szerinti szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkely szerinti arányosság elvével összhangban ennek a direktívának az intézkedései nem lépik túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a következő direktívát bocsátja ki:
1. cikkely
Cél
Ez a direktíva előírásokat fogalmaz meg a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága érdekében.
2. cikkely
Definíciók
A direktíva céljai érdekében a következő definíciókat kell alkalmazni:
(a) „számítógéppel megvalósított találmány" minden találmány, amelynek megvalósításához számítógépet, számítógépes hálózatot vagy más programozott berendezést használnak, és a találmánynak van egy vagy több jellemzője, amely teljesen vagy részben számítógépi programmal vagy számítógépi programokkal van megvalósítva;
(b) a „műszaki hozzájárulás" hozzájárulást jelent a technika állásához tartozó, a találmányhoz legközelebb álló megoldáshoz képest a technika valamely területén, amely hozzájárulás új és szakember számára nem nyilvánvaló. A műszaki hozzájárulást a technika állása és a teljes egészként tekintett szabadalmi igénypont közötti különbség megvizsgálásával kell megítélni, amely szabadalmi igénypontnak műszaki jellemzőt is kell tartalmaznia függetlenül attól, hogy az igénypont emellett tartalmaz nem műszaki jellemzőt is vagy sem.
3. cikkely
Számítógéppel megvalósított találmányok mint a technika egy területe
- Törölve -
4. cikkely
Szabadalmazhatósági feltételek
Ahhoz, hogy egy számítógéppel megvalósított találmány szabadalmazható legyen, iparilag alkalmazhatónak, újnak kell lennie, és feltalálói tevékenységen kell alapulnia. Ahhoz, hogy feltalálói tevékenységen alapuljon, a számítógéppel megvalósított találmánynak műszaki hozzájárulást kell tartalmaznia.
4a cikkely
Kizárások
1. A számítógépi program mint olyan nem lehet szabadalmazható találmány.
2. Egy számítógéppel megvalósított találmány nem tekinthető műszaki hozzájárulást tartalmazónak csupán az alapján, hogy számítógép, számítógépes hálózat vagy más programozható berendezés használatát tartalmazza. Következésképpen azok a számítógépes programot tartalmazó találmányok - legyenek akár forráskódban, object kódban vagy más formában kifejezve -, amelyek üzleti, matematikai vagy más hasonló eljárást valósítanak meg, és nem tartalmaznak műszaki hatást azon kívül a szokásos kölcsönhatáson kívül, amely a program és azon számítógép, számítógépes hálózat vagy egyéb programozható berendezés között hat, amelyen a program fut, nem szabadalmazhatóak.
5. cikkely
Az igénypontok
1. A tagországoknak gondoskodni kell arról, hogy egy számítógéppel megvalósított, szabadalmazott találmány az igénypontokban mint termék, azaz programozott számítógép, programozott számítógépes hálózat vagy egyéb programozható berendezés legyen megfogalmazva, vagy mint eljárás, amelyet a programozott számítógép, programozott számítógépes hálózat vagy egyéb programozható berendezés valósít meg egy program végrehajtásával.
2. Egy számítógépi programra vonatkozó igénypont, akár önmagában, akár egy hordozón, nem engedélyezhető, kivéve ha a program, ha betöltik és végrehajtják egy számítógépben, programozható számítógépes hálózatban vagy más programozható berendezésben, megvalósít egy olyan terméket vagy eljárást, amely ugyanabban a szabadalmi bejelentésben az 1. pontnak megfelelően van megfogalmazva.
6. cikkely
Kapcsolat a 91/250 EC direktívával
A találmányokra engedélyezett szabadalmakkal keletkezett jogok e direktíva hatására nem befolyásolják a 91/250/EEC számú direktíva 5. és 6. cikkelye szerinti törvényeket a számítógépes programok szerzői jogi védelméről, különös tekintettel annak a programok forráskódra való visszafordítására és a programok interoperabilitására vonatkozó javaslataira.
7. cikkely
Megfigyelés
A Közösség meg fogja figyelni a számítógéppel megvalósított találmányok innovációra és a versenyre gyakorolt hatását Európában és a világban, valamint az európai üzleti életre gyakorolt hatását, főleg a kis és közepes vállalkozásokra, a szabad forrású programokra, valamint az elektronikus kereskedelemre vonatkozóan.
8. cikkely
Jelentés a direktíva hatásairól
A Bizottság jelentést fog tenni az Európai Parlament és a Tanács számára legkésőbb a 9(1) cikkelyben meghatározott dátum + 3 év határidővel
(a) a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó szabadalmak hatása a 7. cikkelyben meghatározott tényezőkre;
(b) megfelelőek-e a szabadalomra és a szabadalmazhatósági feltételekre, közelebbről az újdonságra, a feltalálói tevékenységre és az igénypontok által megfelelően meghatározott oltalmi körre vonatkozó szabályok, és szükséges és jogilag lehetséges-e a Közösség nemzetközi kötelezettségeit figyelembe véve módosítani ezeket a szabályokat;
(c) megfigyelhetők-e nehézségek azokra a tagországokra vonatkozóan, amelyekben a szabadalmak engedélyezésekor nem vizsgálják az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményét, és ha igen, kívánatos volna-e lépéseket tenni e nehézségek kiküszöbölésére;
(ca) megfigyelhetők-e nehézségek a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi védelme és a számítógépi programoknak a 91/250/EEC számú direktíva szerinti szerzői jogi védelme alkalmazására vonatkozóan, és visszaéltek-e bármilyen módon a szabadalmi rendszerrel a számítógéppel megvalósított találmányokkal kapcsolatban;
(cb) hogyan vette figyelembe a direktíva követelményeit az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata és módszertani útmutatója;
(cc) szempontok, amelyek alapján szükséges lehet egy diplomáciai konferencia előkészítése az Európai Szabadalmi Egyezmény módosítására;
(cd) a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó szabadalmak hatása az interoperábilis számítógépi programok és rendszerek fejlesztésére és kereskedelmére.
8 a cikkely
A 7. cikkely szerint megvalósított megfigyelés és a 8. cikkely szerint előállított jelentés alapján a Bizottság felül fogja vizsgálni a direktíva által kiváltott hatást, és ha szükséges, javaslatokat fog tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szabályozás helyesbítésére.
9. cikkely
Végrehajtás
1. A tagországoknak a
direktíva hatálybalépése után két
évvel kell hatályba hozniuk azokat a törvényeket,
szabályozásokat és adminisztratív
intézkedéseket, amelyek a direktíva
végrehajtásához szükségesek. A
tagországok kötelesek azonnal értesíteni
erről a Bizottságot.
Amint a tagországok meghozzák
a direktíva által előírt rendelkezéseket,
azoknak a direktívára vonatkozó referenciát
kell tartalmazniuk, vagy egy ilyen referenciát kell hozzájuk
csatolni a törvényes nyilvánosságra
hozásukkor. A tagországok határozzák meg,
hogy milyen formában hozzák létre a referenciát.
2. A tagországoknak közölniük kell a Bizottsággal azokat a nemzeti jogszabály-változtatásokat, amelyeket a direktíva által lefedett területre vonatkozóan hoztak.
10. cikkely
Életbelépés
A direktíva az Európai Közösség Közlönyében való megjelenését követő 20. napon lép életbe.
11. cikkely
Címzettek
A direktíva címzettjei a tagországok.
Miután megismertük a direktívatervezet szövegét, vizsgáljuk meg, jogosak-e a számítógéppel megvalósított találmányokra adható szabadalmak, illetve az erről rendelkező direktíva által kiváltott aggodalmak.
A direktíva nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján lényegesen változtatni kellene az Európai Szabadalmi Hivatal és a Magyar Szabadalmi Hivatal joggyakorlatán a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának kérdésében.
Az egyetlen lényeges megerősítése a jelenlegi joggyakorlatnak a direktíva által, hogy a direktíva elfogadása esetén még egyértelműbben elfogadhatóak lesznek a számítógépi programra, valamint a számítógépi programot tároló adathordozóra vonatkozó igénypontok is, de csak abban az esetben, ha ugyanabban a bejelentésben igényelték ugyanannak a számítógépi programnak a futtatásakor megvalósuló eljárásra vagy a programot végrehajtó programozható eszközre mint termékre vonatkozó találmány szabadalmi oltalmát is. Természetesen az eljárásnak és a terméknek ki kell elégítenie a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó speciális szabadalmazhatósági követelményeket. Ez azonban nem jelent érdemi változtatást, hiszen magának a találmánynak a vizsgálata ugyanolyan feltételek mellett fog folyni mint eddig, tehát a szabadalmazható számítógéppel megvalósított találmányok köre nem fog változni.
Az eddigi magyarországi gyakorlat bemutatására néhány, a legutóbbi években számítógéppel megvalósított találmányra engedélyezett szabadalmi igénypontot ismertetünk.
Lajstromszám: 219253
Eljárás elsősorban fűtési rendszerek központi távvezérlésére és távfelügyeletére, amelynek során az egyes fűtési rendszerekre vonatkozó utasításokat központilag állítjuk elő és visszük be, majd ezeket az utasításokat kódoljuk, és közvetítőközeg segítségével eljuttatjuk az egyes fűtési rendszerek helyszínére, majd a kódolt utasításokat dekódoljuk és az egyes fűtési rendszerekkel társított vezérlőberendezésbe tápláljuk, és az egyes fűtési rendszereket a bevitt utasításoknak megfelelően a velük társított vezérlőberendezéseken keresztül üzemeltetjük, továbbá a távfelügyelet során az egyes fűtési rendszerek előre meghatározott paramétereit legalább időszakosan gyűjtjük, és az összegyűjtött paramétereket legalább időszakosan a központba továbbítjuk, és ott képpel és/vagy hanggal megjelenítjük, azzal jellemezve, hogy a távvezérlő és távfelügyelő központ és az egyes fűtési rendszerek közötti kommunikációhoz közvetítőközegként rádióhullámokat használunk, és az adatokat és utasításokat modem segítségével kódoljuk, valamint dekódoljuk, valamint az egyes fűtési rendszerekhez társított vezérlőberendezéssel a fűtési rendszerektől kapott paraméterek alapján központi távvezérlés nélküli üzemelést biztosítunk.
Lajstromszám: 217157
Eljárás elektronikus könyvtárban lévő dokumentum többszörös verzióinak létrehozására és karbantartására, amelynek során a könyvtárban lévő eredeti dokumentumot egyedi módon gyökérdokumentumként azonosítjuk, az említett könyvtárban ezt követően létrehozásra kerülő, minden egyes rákövetkező verzió számára verziógyökér-azonosítót hozunk létre, és ezt a verziógyökér-azonosítót a könyvtárban lévő eredeti dokumentum minden egyes rákövetkező verziójához automatikusan hozzárendeljük, azzal jellemezve, hogy az eredeti dokumentum minden egyes rákövetkező verziójához és egy második megelőző dokumentumhoz automatikusan hozzárendeljük a verziógyökér-azonosítót az említett rákövetkező verzióval és második megelőző dokumentummal úgy, hogy a könyvtárban lévő összes vonatkozó dokumentumnak egy, vele társított azonos verziógyökér-azonosítót adunk.
Lajstromszám: 219644
Berendezés adott típusú és fajtájú, méretre szabott öltözetek méreteinek meghatározására és próbaöltözékként alkalmas körvonalazására, amelynek adatbevivő eszköze és adattárolója van, azzal jellemezve, hogy a vevő méretének és/vagy dimenziójának, illesztési paramétereinek bevitelére alkalmas módon kialakított adatbeviteli eszköze, a bevitt illesztési paraméterek emberi nyelven történő módosítását és a vevő adatbevitele szerinti információ kiválasztását végző kiválasztóeszköze, szolgáltatóegysége, próbaöltözékek, próbaruhadarabok adatait, a vevő által bevitt módosító adatokat tároló kiértékelő és döntéshozó, javaslattevő rendszere, szolgáltatóegysége, szabásvezérlője és gyártórendszere van.
Eljárás kiválasztott típusú és fajtájú ruhadarabok méretre szabására és gyártására előre bevitt méretadatok, valamint a vevő által megadott illesztési adatok figyelembevételével, azzal jellemezve, hogy előre meghatározott, de egymástól eltérő méretű, a méreteket meghatározó kódokkal ellátott próbaöltözékekből, próbaruhadarabokból készletet állítunk össze, a készletezett próbaöltözékek, próbaruhadarabok méreteit egy hozzáférhető rendszerben tároljuk, a rendszerben tárolt próbaöltözék-, próbaruhadarab-méreteket a vevők által bevitt kiegészítő adatokkal illesztjük, kiértékeljük, és a gyártási paraméterek előállításával szabásmintát készítünk.
Lajstromszám: 219948
Önkonfiguráló számítógéprendszer központi feldolgozóegységgel, legalább egy adattároló eszközzel és kijelzővel, ahol adattároló eszközként alkalmazott merevlemezen különálló fájlokból álló fájlkészlet van elektronikusan eltárolva, továbbá legalább egy merevlemezzel, a kijelzővel és rendszertartozékokkal társított paramétereket meghatározó feltérképező modult tartalmaz, valamint a fájlkészletből különálló fájlokból álló, minden egyes számítógéprendszer-indításkor automatikusan kiválasztásra kerülő fájlalkészleteket permanensen kijelölő rendszerindító modulja van, ahol mindegyik fájlalkészlet a feltérképező modul által azonosított merevlemezt, kijelzőt és rendszertartozékokat működtető utasításokat tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a feltérképező modul a működésükhöz meghatározott szoftvert igénylő összetevők érdekében a számítógéprendszer portjainak, regisztereinek és csipbeállításainak a megvizsgálásával a rendszert letapogató feltérképező modulként van kiképezve.
Lajstromszám: 220825
Eljárás számítógépes rendszer működtetésére, amely számítógépes rendszer tartalmaz memóriaegységet, egy központi egységet az operációs rendszer futtatására és egy tárolóegységet fájltárolásra, amelyben az operációs rendszer periodikusan végrehajtja a tárolóegységben tárolt fájl megnyitására irányuló kéréseket, azzal jellemezve, hogy az operációs rendszer szintjén fogadjuk a fájlmegnyitási kérést, amely azonosít egy első megnyitandó fájlt; kiemeljük a fájlmegnyitási kérésből az első fájl azonosítóját; eldöntjük, hogy az első fájl azonosítóját ki kell-e cserélni az első fájl helyett megnyitandó helyettesítő fájl azonosítójával, és ha eldöntöttük, hogy az azonosítót ily módon ki kell cserélni, akkor módosítjuk a kérést az első fájl azonosítójának a helyettesítő fájl azonosítójával való kicserélésére; és továbbítjuk a kérést az operációs rendszerhez végrehajtásra.
Számítógépes rendszer, amely tartalmaz memóriaegységet, egy központi egységet az operációs rendszer futtatására és tárolóegységet fájlok tárolására, ahol az operációs rendszer periodikusan lefuttatja a tárolóegységben tárolt fájl megnyitására irányuló kéréseket, azzal jellemezve, hogy a számítógépes rendszer magában foglalja továbbá a következőket: eszközt egy fájlmegnyitási kérésnek az operációs rendszer szintjén való fogadására, amely kérés azonosítja az első megnyitandó fájlt; eszközt annak eldöntésére, hogy az első fájl azonosítóját ki kell-e cserélni a megnyitandó helyettesítő fájl azonosítójával, és ha eldőlt, hogy az azonosítót ily módon ki kell cserélni, a kérés olyan módosítására, hogy a kérés az első fájl azonosítójának a helyettesítő fájl azonosítójával való kicserélésére irányuljon; és eszközt a kérés továbbítására az operációs rendszerhez végrehajtás céljából.
Lajstromszám: 221404
Eljárás elsősorban jogi oltalom alatt álló termékek ügyfelek részére történő kölcsönzésére és/vagy eladására, amelynek során a termékeket analóg és/vagy digitális formában rögzítjük és tároljuk, az ügyfelek igényjelentkezése esetén a kiválasztott termékeket számukra - előnyösen ellenszolgáltatás fejében - átengedjük, az ügyfél igényjelentkezése esetén a kiválasztott terméke(ke)t számára, célszerűen analóg és/vagy digitális jelsorozat formájában, továbbítjuk, szükség esetén átalakítjuk, azzal jellemezve, hogy a kiválasztott terméke(ke)t gyárilag, egyedi azonosítóval ellátott adathordozó(ko)n rögzítve, az ügyfélnek meghatározott időtartamra kölcsönözzük és/vagy végleges használatra átadjuk, és az átadás során a tárolás helyén, és/vagy az adathordozó(ko)n rögzítjük az átadás körülményeit, az ügyfél által a meghatározott időtartam lejártáig visszahozott, gyárilag egyedi azonosítóval ellátott adathordozó(ka)t ellenőrizzük, majd az adathordozó(ko)n általunk korábban rögzített, az ügyfél által korábban kiválasztott termék(ek) által lefoglalt területet felülírjuk.
Számítógépes rendszer, amely tartalmaz memóriaegységet, központi egységet az operációs rendszer futtatására és tárolóegységet fájlok tárolására, ahol az operációs rendszer periodikusan lefuttatja a tárolóegységben tárolt fájl megnyitására irányuló kéréseket, azzal jellemezve, hogy a számítógépes rendszer magában foglalja továbbá a következőket: eszközt egy fájlmegnyitási kérésnek az operációs rendszer szintjén való fogadására, amely kérés azonosítja az első megnyitandó fájlt; eszközt annak eldöntésére, hogy az első fájl azonosítóját ki kell-e cserélni a megnyitandó helyettesítő fájl azonosítójával, és ha eldőlt, hogy az azonosítót ily módon ki kell cserélni, a kérés olyan módosítására, hogy a kérés az első fájl azonosítójának a helyettesítő fájl azonosítójával való kicserélésére irányuljon; és eszközt a kérés továbbítására az operációs rendszerhez végrehajtás céljából.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal eddig is engedélyezett szabadalmat számítógéppel megvalósított találmányokra. A hivatal joggyakorlata nincs ellentmondásban a direktíva ajánlásaival, így nem kell különösebb változásokra számítani a szabadalmak elbírálásának terén. A direktíva rendelkezései segítenek annak egyértelmű megítélésében, hogy egy számítógéppel megvalósított, a megoldáshoz szoftvert is tartalmazó találmány szabadalmaztatható-e vagy sem. A direktívának az igénypontok megfogalmazására vonatkozó útmutatásainak köszönhetően továbbra is elfogadhatóak lesznek a számítógépi programra, valamint a számítógépi programot tároló adathordozóra vonatkozó igénypontok is, amennyiben a bejelentés tartalmaz ugyanannak a számítógépi programnak a futtatásakor megvalósuló eljárásra vagy a programot végrehajtó programozható eszközre mint termékre vonatkozó igénypontot is. Természetesen, az eljárásnak és a terméknek ki kell elégítenie a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó speciális szabadalmazhatósági követelményeket.
Lábjegyzetek:
* - Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the patentability of computer implemented inventions.
http://register.consilium.eu.int/pdf/en/04/st09/st09713.en04.pdf