EURÓPAI JOGI FIGYELŐ
RADNÓCZI GYÖRGYNÉ
Az engedélyezési eljárás felfüggesztése és félbeszakadása európai jogesetek tükrében
A tanulmány célja az európai joggyakorlat bemutatása az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Jogi Fellebbezési Tanácsának különböző döntései alapján.
Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) Végrehajtási Szabályzatának 13. szabálya az eljárás felfüggesztésére vonatkozik.
Eszerint:
„(1) Ha harmadik személy az Európai Szabadalmi Hivatal előtt igazolja, hogy a bejelentővel szemben eljárást indított annak bírósági megállapítása iránt, hogy az európai szabadalmi igény őt illeti meg, az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadására irányuló eljárást felfüggeszti kivéve, ha a harmadik személy az eljárás folytatásához hozzájárul. A hozzájárulást az Európai Szabadalmi Hivatallal írásban kell közölni; a hozzájárulás nem vonható vissza. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele előtt azonban a szabadalom megadására irányuló eljárást nem lehet felfüggeszteni.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt igazolják, hogy az európai szabadalmi igény tárgyában folyó eljárásban jogerős határozat született, az Európai Szabadalmi Hivatal közli a bejelentővel és a többi féllel, hogy a szabadalom megadására irányuló eljárás a közlésben megjelölt naptól folytatódik, kivéve, ha az összes megjelölt Szerződő Állam tekintetében a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint új európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Ha a határozat a harmadik fél számára kedvező, az eljárás csak e határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével folytatható, kivéve, ha a harmadik személy a szabadalom megadására irányuló eljárás folytatását kéri.
(3) Az eljárás felfüggesztéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg vagy azt követően az Európai Szabadalmi Hivatal meghatározhatja azt az időpontot, amelytől az előtte függőben lévő eljárást folytatni kívánja tekintet nélkül a bejelentővel szemben megindított, az (1) bekezdésben említett eljárás állására. Az időpontot közölni kell a harmadik személlyel, a bejelentővel és a többi féllel. Ha eddig az időpontig nem igazolják, hogy jogerős határozat született, az Európai Szabadalmi Hivatal az eljárást folytathatja.
(4) Ha harmadik személy a felszólalási eljárás vagy a felszólalásra nyitva álló határidő alatt az Európai Szabadalmi Hivatal előtt igazolja, hogy az európai szabadalom jogosultjával szemben eljárást indított annak bírósági megállapítása iránt, hogy az európai szabadalmi igény őt illeti meg, az Európai Szabadalmi Hivatal a felszólalási eljárást felfüggeszti, kivéve, ha a harmadik személy az eljárás folytatásához hozzájárul. A hozzájárulást az Európai Szabadalmi Hivatallal írásban kell közölni; a hozzájárulás nem vonható vissza. A felfüggesztés nem rendelhető el mindaddig, amíg a felszólalási osztály a felszólalást elfogadhatónak nem nyilvánítja. A (2) és (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(5) A felfüggesztés időpontjában folyamatban lévő határidők - a fenntartási díj fizetésére vonatkozó határidők kivételével - a felfüggesztéssel megszakadnak. A határidő még le nem járt része az eljárás folytatásának kezdő napját követően folytatódik; a még nyitva álló határidő azonban nem lehet kevesebb két hónapnál."
Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatát az alábbi jogeset ismertetésével mutatjuk be.
A Jogi Fellebbezési Tanács J 0008/96 - 3.1.1. számú határozatát 1998. 01. 20-án hozta az alábbi előzmények után:
1991. augusztus 30-án 94200154.6 számon David John Instance Euro-PCT bejelentést tett. 1995. szeptember 15-én a vizsgálati osztály a 97. szabály (2) bekezdése értelmében határozatot hozott a szabadalom engedélyezéséről, és az erről szóló értesítést 1995. szeptember 21-én postán továbbították a bejelentőnek. A határozat tartalmazta azt is, hogy az engedélyezést meghirdetik az European Patent Bulletin 95/44, 1995. november 2-án megjelenő számában.
Egy 1995. szeptember 3-i keltezésű, az Európai Szabadalmi Hivatalhoz 1995. október 3-án faxon érkezett beadványban harmadik fél, Denny Bros Printing Limited, az ESZE Végrehajtási Szabályzata 13. szabálya alapján kérte, hogy az eljárást függessze fel a hivatal. A beadványhoz hivatalos iratot is csatoltak, amely arról szólt, hogy az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala előtt eljárást indítottak annak megállapítására, hogy a találmány, a 94200154.6 számú szabadalmi bejelentés tárgya a Denny Bros Printing Limited tulajdona.
1995. október 3-i közleményében a Jogi Osztály értesítette a Denny Bros Printing Limited képviselőjét, hogy a felfüggesztést kérő beadványt az Európai Szabadalmi Hivatal későn vette kézhez, addigra már a bejelentő a megadó határozatot megkapta. Egy 1995. október 16-án érkezett faxban a Denny Bros Printing Limited kérte egy megfellebbezhető határozat kibocsátását a szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetése előtt.
A Jogi Osztály 1995. október 30-án kibocsátott egy határozatot, amelyben a felfüggesztésre vonatkozó kérelmet elutasította, mivel az ESZE Végrehajtási Szabályzata 13. szabálya értelmében folyamatban lévő eljárást lehet felfüggeszteni. Ebben az esetben a szabadalom engedélyezéséről szóló értesítés postázása szeptember 21-én megtörtént, az engedélyezési eljárás lezárult, a felfüggesztést kérelmező fax érkezésekor már nem volt függőben az ügy.
Ha a megadásról szóló értesítés nyilvánosságra került, a konkurenseknek respektálniuk kell a szabadalmas jogait. Azonban az ESZE a 64. cikk (1) bekezdésében előírja, hogy a megadásról szóló értesítést először meg kell hirdetni. Ennélfogva a 97. cikk (4) bekezdésében lévő párhuzamos feltétel szerint a megadó határozat nem lép hatályba addig az időpontig, amikor az European Patent Bulletinben nyilvánosságra kerül a megadásról szóló értesítés. Időközben a bejelentő élhet az ideiglenes oltalom ideje alatt a jogaival (ESZE 67. cikk), intézkedhet a bejelentést illetően.
1995. november 1-jén fellebbezési beadványt nyújtottak be, és lerótták az előírt díjat. A fellebbezés indoklása 1996. február 29-én érkezett az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A Denny Bros Printing Limited azt kérte, hogy a Fellebbezési Tanács helyezze hatályon kívül az 1995. október 30-án a Jogi Osztály által küldött határozatot, és tekintse hatályosnak a 94200154.6 számú bejelentés felfüggesztését az eredeti, 1995. október 3-i kérelemnek megfelelően, továbbá hirdessék meg a fellebbezés tényét, ezáltal a megadó határozatról szóló értesítést visszavontnak kell tekinteni.
1996. december 23-án kelt levelében a vizsgálati osztály értesítette a feleket, hogy a fellebbezés beterjesztését követően - amelynek felfüggesztő hatálya van - a megadó határozat nyilvánosságra hozatali eljárását fel kellett függeszteni, valamint az 1995. november 2-i meghirdetési dátumot hatálytalanítani kellett. A hatálytalanítást az European Patent Bulletin 97/06, 1997. február 5-én megjelenő számában hirdetik meg.
1997. május 17-i levelében a Fellebbezési Tanács tájékoztatta a feleket, hogy az engedélyezési eljárás felfüggesztése iránti kérelem megfelelő időben érkezett. A Fellebbezési Tanács prekoncepciója szerint a megadó határozat attól az időponttól hatályos, amikor a megadásról szóló értesítés meghirdetése az European Patent Bulletinben megjelenik. A Fellebbezési Tanács jelezte, hogy a döntés meghozatalakor határozni fog az eljárás folytatásának időpontjáról is, és felkérte a feleket, hogy az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala előtti eljárásról minden hozzáférhető információt közöljenek.
A fellebbező fél írásban és a szóbeli eljárás folyamán a következőkkel érvelt. Az Európai Szabadalmi Egyezményt és kiegészítő jogszabályait (Végrehajtási Utasítás) a felfüggesztési kérelmet elutasító határozatban félremagyarázták, és az Európai Szabadalmi Hivatal nem kellő megfontoltsággal járt el. A 13. szabály biztosítja, hogy az ESZH az engedélyezési eljárást leállítja, ha a felfüggesztési kérelemmel a kérelmet alátámasztó dokumentumokat benyújtják. A fellebbező közölte, hogy az engedélyezési eljárás fogalmát az ESZE nem rögzíti. Az engedélyezési eljárásnak a megadó határozatról szóló értesítés kiadásának keltétől a jogerőre emelkedésig tartó időszakot is magába kellene foglalni. Ellenkező esetben ellentmondás keletkezik az ESZE 97. cikk (4) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint „az európai szabadalom csak azon a napon válik hatályossá, amelyen a szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik". Továbbá ilyen ellentétes értelmezés kiegyensúlyozatlansághoz vezetne a bejelentőnek és azoknak a jogai közt, akik azt állítják, hogy ők az igazi tulajdonosok.
A Fellebbezési Tanács javaslatára, amely szerint kitűzik az eljárás folytatásának napját, a fellebbező előnyben részesíti azt az esetet, hogy a fellebbezési eljárás során nem tűzik ki az eljárás folytatásának dátumát, mivel az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala előtti eljárás valószínűleg nem fejeződik be 1998 vége előtt.
A bejelentő (alperes) válaszában kérte a fellebbezés elutasítását és a perben az engedélyezési eljárás folytatását. Szóbeli eljárást is kért. Igényének alátámasztására 1998. január 16-i beadványában a következő érveket terjesztette elő. A 13. szabály (1) bekezdése értelmében az eljárás felfüggesztésének előfeltétele, hogy tényleges engedélyezési eljárás folyjon, amit az ESZH fel tud függeszteni. A bejelentő azzal is érvelt, hogy a 106. cikk (1) bekezdésének felfüggesztő hatálya a vizsgálati osztálynak nem adott jogosultságot arra, hogy visszamenőleg hatálytalanítasa a megadásról szóló határozatot.
A bejelentő kérte a Fellebbezési Tanácsot, hogy az eljárás felfüggesztésének tárgyalása során, függetlenül az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala előtt folyó eljárás állásától, határozzon az eljárás folytatásának dátumáról is, mivel az két évig is eltarthat. Ez alatt az idő alatt a bizonytalanság túlsúlyba kerül és a bejelentő jogai sérülhetnek, mert a bitorlás ellen nincs jogorvoslat.
Végül a szóbeli eljárásban kérte, hogy a fellebbezést utasítsák el, vagy alternatív megoldásként forduljanak a Kibővitett Fellebbezési Tanácshoz a következő kérdéssel: „Befejeződik-e a vizsgálati osztály előtt az engedélyezési eljárás a megadásról szóló határozat kibocsátásakor, tekintet nélkül arra, hogy mikor lép hatályba a határozat?".
A Fellebbezési Tanács döntése:
- az alperesnek az ügy Kibővített Fellebbezési Tanács elé terjesztésére vonatkozó kérését elutasítják;
- a megfellebbezett határozatot hatályon kívül helyezik;
- az Európai Szabadalmi Hivatal előtti 94200154.6 számú szabadalmi bejelentésre vonatkozó eljárást a 13. szabály (1) bekezdése értelmében 1995. október 3-tól visszamenőleges hatállyal felfüggesztik.
A Fellebbezési Tanács a döntést a 13. szabály (1) bekezdésében foglaltakkal indokolta.
A fellebbező vagy harmadik személy az ESZH előtt igazolta, hogy a bejelentővel szemben eljárást indított az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala előtt annak megállapítására, hogy a szabadalmi igény őt illeti meg. A fellebbező az eljárás folytatásához nem járult hozzá. Az engedélyezési eljárást a Fellebbezési Tanács joggyakorlata szerint fel kellett függeszteni.
A döntésnél a Tanács a 13. szabállyal együtt a 61. cikkben, valamint a 14. szabályban foglaltakat is figyelembe vette.
A 61. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy ha az európai szabadalmi igény a bejelentőtől eltérő, a 60. cikk (1) bekezdésében említett más személyt illet meg, akkor e személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül
a) a bejelentéshez fűződő jogok gyakorlásában a bejelentő helyébe léphet,
b) ugyanazon találmány tekintetében új európai szabadalmi bejelentést nyújthat be, vagy
c) kérheti az európai szabadalom elutasítását feltéve, hogy a szabadalmat még nem adták meg.
A 14. szabály szerint az európai szabadalmi bejelentés nem vonható vissza attól a naptól fogva, amelyen valamely harmadik személy igazolja, hogy az igényjogosultság tárgyában eljárást indított, addig a napig, amelyen az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadására irányuló eljárást folytatja.
A Fellebbezési Tanács véleménye szerint méltánytalan lenne, hogy az engedélyezésről szóló határozat meghozatala és annak meghirdetése közti időszakban harmadik személynek a 13. szabály (1) bekezdése alapján benyújtott felfüggesztési kérelmét elutasítanák, és megfosztanák annak lehetőségétől, hogy igazolja, hogy ő a bejelentés jogos tulajdonosa.
A döntésénél a 97. cikk (2) és (4) bekezdésére is tekintettel volt a Fellebbezési Tanács. A 97. cikk (2) bekezdése szerint a megadó határozat meghozatala után a bejelentés még függőben van, az engedélyezési eljárás nem zárult le. A 97. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az engedélyezési eljárás a megadásról szóló értesítés meghirdetésekor emelkedik jogerőre, és akkor ér véget az engedélyezési eljárás.
Az ismertetett jogesettel kapcsolatban fontos momentum, hogy a fellebbezést benyújtó fél számára lényeges különbséget jelent, hogy az engedélyezési eljárás felfüggesztése alatt sikerül tisztázni a tulajdonviszonyokat, vagy a megjelölt szerződő államokban az egyes államok nemzeti bíróságai előtt kellett volna a jogvitákat lebonyolítani.
A hazai jogszabály, az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról hasonló szellemben rendelkezik a felfüggesztésre vonatkozóan. Az 50. § (2) bekezdése szerint „ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni".
A továbbiakban az eljárás félbeszakadásával kapcsolatos jogesetet ismertetünk.
Az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatának 90. szabálya vonatkozik az eljárás félbeszakadására.
„(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás félbeszakad
a) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja, illetve a nemzeti jog szerint az ő képviseletükre jogosult személy halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén. Ha az előbb említett események a 134. cikk alapján megbízott képviselő képviseleti jogosultságát nem érintik, az eljárás félbeszakadása csak e képviselő indítványára következik be;
b) ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folytassa;
c) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja képviselőjének halála, cselekvőképességének elvesztése esetén, vagy ha ilyen személy a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folytassa.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben tudomást szerez az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás folytatására jogosult személy azonosságáról, közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik személlyel, hogy az eljárás a hivatal által megjelölt naptól folytatódik.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatalt tájékoztatták a bejelentő új képviselőjének megbízásáról. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem kap tájékoztatást új képviselő megbízásáról, a bejelentővel vagy a szabadalmassal közli
a) ha a 133. cikk (2) bekezdése alkalmazásának van helye, hogy ha az értesítés benyújtására e közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, vagy az európai szabadalmat megvonják, vagy
b) ha a 133. cikk (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye, hogy e közlés kézbesítését követően az eljárás a bejelentővel vagy a szabadalmassal folytatódik.
(4) A félbeszakadás napján a bejelentő vagy a szabadalmas vonatkozásában a folyamatban lévő határidők - az érdemi vizsgálati kérelem benyújtására és a fenntartási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével - az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek. Ha ez a nap az érdemi vizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőt megelőző két hónapon belül van, a kérelem ettől a naptól számított két hónapon belül benyújtható."
A Jogi Fellebbezési Tanács J 0007/83 számú határozatát 1983. december 2-án hozta az alábbi előzmények után.
A 81420026.7 számú európai szabadalmi bejelentést 1981. március 2-án tették, igényelve a 1980. február 28-i elsőbbséget. Az Európai Szabadalmi Közlönyben 1981. szeptember 9-én hirdették meg az újdonságkutatási jelentést. Az ESZE 94. cikk (1) bekezdése által előírt írásbeli érdemi vizsgálati kérelmet 1981. március 2-án nyújtotta be a fellebbező a bejelentéssel egyidejűleg. Az ESZE 94. cikk (2) bekezdése szerinti hat hónapos fizetési határidő 1982. március 9-én járt le.
Miután a fizetés nem történt meg, az Átvevő Iroda tájékoztatta 1982. április 2-án kelt levelében a fellebbező képviselőjét, hogy az ESZE 94. cikk (2) bekezdése értelmében úgy kell tekinteni, hogy az érdemi vizsgálati kérelmet nem nyújtották be. Mindazonáltal a 85b. szabály értelmében lehetősége van a bejelentőnek a két hónapos türelmi idő alatt, azaz 1982. május 10-ig pótdíjat fizetni, hogy ne veszítse el a jogait. Az 1980 DM és 990 DM pótdíjat 1982. július 29-ig nem fizették meg.
A The BELLEY Tribunal de Grande Instance 1982. február 25-én kiadott egy zárolási végzést a bejelentő céget illetően, felfüggesztve a kifizetéseit 1982. január 1-jével kezdődően. Az Európai Szabadalmi Hivatalt tájékoztatták a fizetés megszakadásáról és annak a személynek a megállapításáról, aki jogosult az eljárást folytatni. Ezt a személyt a 90. szabály (2) bekezdése értelmében 1982. november 30-án tájékoztatták arról, hogy az engedélyezési eljárás folytatható 1983. február 10-től. 1983. február 11-én az Átvevő Iroda tájékoztatta a fellebbezőt, hogy mivel a vizsgálati díjat nem fizették meg a 94. cikk (2) bekezdésében és a 85. szabályban előírt határidőben, a bejelentést visszavontnak tekintették. A bejelentő, aki helytelennek ítélte a következtetést, azzal reagált, hogy egy határozatot kért, amelyet az Átvevő Iroda 1983. március 31-én adott ki megerősítve a jogvesztést.
Az Átvevő Iroda fenntartotta, hogy a bejelentő jogi akadályoztatása nem akadályozhatta meg a vizsgálati kérelem benyújtását és a megfelelő díj megfizetését, a felfüggesztésre sem volt ok, mivel a 13. szabály felsorolja a felfüggesztés eseteit, de ezt az egyedi esetet ott nem említik. A kérdéses határidő két hónappal való meghosszabbítása sem működhetett a jelen esetben, mert mind a rendes határidő, mind a 85b. szabály által előírt haladék ideje lejárt, amikor az eljárás újraindult.
A fellebbező fél megfelelő időben és megfelelő formában nyújtotta be a fellebbezését.
A fellebbezés fő érvei közt szerepelt, hogy általában nehéz belátni,
- hogyan egyeztethető össze egy eljárás félbeszakadása a határidő folyamatos fogyásával;
- egy csődeljárás alatt álló vállalat számára nehéz volt követni a bírósági határozattal elrendelt megszakításokat, figyelemmel kísérni olyan fontos ügyeket, mint az érdemi vizsgálati kérelem benyújtása és a megfelelő díj befizetése, ennek indokoltsága elkerülte a csődbiztos vagy a bejelentő képviselőjének a figyelmét ebben az időben.
Az Átvevő Iroda értelmezése a 90. szabály (4) bekezdését illetően sem nem logikus, sem nem a törvény szerint előírt, sőt igazságtalan.
A Fellebbezési Tanács a határozatában kimondta, hogy:
1. Az Átvevő Iroda 1983. március 31-i határozatát hatályon kívül helyezi.
2. A 85b. szabályban rögzített pótdíj és a fellebbezési díj visszafizetését rendeli el.
A határozat indoklásában a tanács kimondta, hogy a fellebbezés eleget tesz az ESZE 106. és 108. cikkében és a 64. szabályban foglaltaknak, ezért elfogadható.
Az ESZE egyenesen azt állítja, hogy az engedélyezési eljárás félbeszakad, ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást folytassa [90. szabály (1) bekezdés b) pontja], ami nyilvánvalóan vonatkozik arra, ha bírósági határozat rendeli el a kifizetések felfüggesztését, és a céget csődeljárás alá helyezték.
A jelen esetben a félbeszakadás azért következett be, mert lejárt a vizsgálat kérésére adott, a 94. cikk (2) bekezdésében előírt határidő, ami a félbeszakadás után következett be. Itt az a kérdés, hogy a fizetési határidő szintén megszakad-e, vagy folytatódik attól függetlenül, hogy az eljárás automatikusan félbeszakad a 90. szabály értelmében.
A 90. szabály (4) bekezdése foglalkozik azzal az időponttal, amikor az eljárás félbeszakadása véget ér, valamint azzal, hogy mi lesz a megszakított határidőkkel. Az első mondat azt állítja, hogy a határidők újrakezdődnek attól a naptól, amikor az eljárás folytatódik.
Az irodalomban ezzel a kérdéssel foglalkozó cikkek megosztottak az értelmezés tekintetében. Van Empel cikke (The Granting of European Patents - Leyden, 1975, p. 580) azt állítja, hogy azoktól a speciális esetektől eltérően, amikor maximum két hónappal meghosszabbítható az érdemi vizsgálat kérésére adott határidő, a határidő simán eltelik.
Ezt az értelmezést fogadta el az Átvevő Iroda is a határozatában.
Más véleményen volt a fellebbező, aki szerint a határidők is megszakadnak. De amíg a normális határidők újrakezdődnek, addig az érdemi vizsgálati kérelem határideje és az újra érvénybe helyezési díjak határideje mindössze arra az időre folytatódik, amennyi hátra volt az eljárás megszakadásakor, így csupán felfüggesztődnek a francia terminológia szerint. Ez az álláspont tovább bővül a bejelentő javára a 90. szabály (4) bekezdésének második mondatában lévő esetre, amely lehetővé teszi a bejelentőnek a minimum két hónapos határidőt. (Paul Mathély: Le Droit Européen des Brévets, LINA, 1978, p. 350)
Ez az állítás, amely alapvető ebben az esetben, nem volt megállapítható a 90. szabály (4) bekezdésének betű szerinti értelmezésével. A Fellebbezési Tanács úgy tekinti, hogy az értelmezésnek a 90. szabály első szavain kell alapulniuk. A félbeszakadás csak akkor valósul meg, ha a bejelentő meghal vagy a cég csődbe megy. Az eljárás félbeszakad, mert nincs aki folytassa az eljárást, például az örökös ismeretlen. Miután a félbeszakadás az érintett személytől nem függ, automatikusan megtörténik.
A törvényhozó szándéka nem lehetett, hogy megbüntesse azokat a feleket, akik olyan határidők elmulasztásában érintettek, amiről nem volt tudomásuk. Nem logikus az ügy megszakadása és a határidők továbbfolyása. Ha ezt elfogadjuk, ez azt jelentené, hogy amennyiben egy határidő lejár az eljárás megszakadása alatt, az eljárás újraindítása a valóságban sohasem történne meg, mivel az eljárás újraindítása mindössze a jogok elvesztésének a megállapítását jelentené. A fentiekből az következik, hogy a megszakadáskor érvényben lévő határidők - beleértve az érdemi vizsgálat kérésére vonatkozó határidőt is - szintén megszakadnak.
A Fellebbezési Tanács véleménye szerint a 90. szabály (4) bekezdése nem alkot kivételt ahhoz az általános elvhez képest, hogy minden határidő megszakad. A 90. szabály (4) bekezdésében foglaltaknak egyetlen célja, hogy hogyan számítsuk ki a határidőket, amikor az eljárás újraindul. A (4) bekezdés első mondata által megszabott elv szerint a határidők újrakezdődnek az eljárás folytatásának napján, ez két kivételt tartalmaz, az egyik az érdemi vizsgálati kérelem benyújtására vonatkozik. Amennyiben a megszakítás értelmét megőrizzük, a két kivételre vonatkozó állítás azt jelenti, hogy a megszakított határidő csak a maradék időre folytatódik. Ez az értelmezés kifejezésre jut a 13. szabályban is, a felfüggesztett eljárás különleges esetében és nagyon általánosan ennek (5) bekezdésében. Mind a 13. szabály (5) bekezdés, mind a 90. szabály (4) bekezdés második mondata - bár a jelen esetre csak az utóbbi vonatkozik - előírja, hogy a kérelmező számára biztosított idő semmilyen körülmények közt nem lehet kevesebb két hónapnál.
Figyelembe véve, hogy az eljárás félbeszakadása felfüggeszti az érdemi vizsgálat díjára vonatkozó fizetési kötelezettséget, a jelen ügyben a határidő 1982. március 9-én telt le, a fizetés felfüggesztése 1982. január 1-jétől volt érvényes (a fizetési embargó dátumától), és az eljárás nem folytatódott 1983. február 10-ig. A tanács megállapította, hogy a bejelentő időben fizetett.
Az Átvevő Iroda rendelkezése, hogy a határidők folynak miközben az eljárás megszakadt, a 67. szabály értelmében súlyos eljárási hiba volt.
A hazai jogszabály, az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról az 50. § (1) bekezdésében rendelkezik az eljárás megszakadásáról. E szerint „a fél halála, illetve jogi személy megszűnése esetén a szabadalmi eljárás félbeszakad mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
Ez a megfogalmazás szűkszavúbb, mint az Európai Szabadalmi Egyezmény szövegezésében az ide vonatkozó részek, de teljesen összhangban van azzal.