Szemle - 2004. 08.

TANULMÁNYOK

DR. PENYIGEY KRISZTINA¹

Vivace
Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program

1. Az oktatási, képzési tevékenység fejlesztése
2. Az iparjogvédelmi szolgáltatások fejlesztése
3. Gazdasági ösztönzőeszközök alkalmazása

Magyarország 2003. január 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Az Európai Unióba történt belépéssel 2004. május 1-jén csatlakoztunk a közösségi védjegyrendszerhez. A csatlakozás kedvező hatásainak kibontakozásához, az egységes európai piacon való sikeres helytálláshoz szükség van a hazai kis- és középvállalatok iparjogvédelmi tevékenységének erősítésére, iparjogvédelmi tudatosságának elmélyítésére. Ezért a kormány a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjáról hozott döntésével egyidejűleg elrendelte a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó intézkedési terv kidolgozását.

2003 őszére a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) - az államigazgatási és szakmai szervezetekkel egyeztetve - elkészítette a Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Programot, az ún. VIVACE programot, amely a kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelésére, iparjogvédelmi kultúrájának fejlesztésére szolgál. Az MSZH a programot a kormányzati szervek támogatásával, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködésben, a hivatali éves munkatervbe integrálva, 2004. január 1-jétől fokozatosan valósítja meg. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004. évi munkatervének X. fejezete jelöli ki a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítésére szolgáló VIVACE program 2004. évi részletes feladatait, ütemtervét és a végrehajtás felelőseit.

A kis- és középvállalkozások gazdasági súlya, innovációs és iparjogvédelmi tevékenysége

A kis- és középvállalkozások világszerte meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban, gazdasági súlyuk Magyarországon is jelentős. Ebből a vállalkozói szférából származik a GDP 36%-a és ők adnak munkát a foglalkoztatottak 67%-ának, több mint másfél millió embernek. Magyarországon 2004. március végén összesen 824 416 vállalkozás működött. A működő vállalkozások 99,8 %-a kis- és középvállalkozás. Nem éri el az ezret a 249 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalkozások száma. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokon belül különösen magas a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal működő mikrovállalkozások aránya. A működő cégek 95,9%-a 10 fősnél kisebb vállalkozás.

A kis- és középvállalkozások meghatározó gazdasági súlya, foglalkoztatási szerepe miatt a magyar gazdaság jövőbeli versenyképességének egyik fontos záloga e vállalati kör megerősödése, és teljesítményének lényeges javulása.

A gazdasági versenyképesség alakulása szempontjából meghatározó jelentőségű innovációs tevékenység területén kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak ebben a vállalati szektorban. A Magyar Innovációs Szövetség által 8000 vállalat bevonásával készített legfrissebb kutatás² kimutatta, hogy a kis- és középvállalatok jelentős részének kutatás-fejlesztési aktivitása alacsony, innovációs tevékenysége gyenge. Az ipar területén működő kis- és középvállalatok 75%-a az innováció szempontjából inaktív, 22-23%-nak vannak innovációs kezdeményezései, de csak a vállalatok 2-3%-a, azaz megközelítően 2-3 ezer vállalkozás tartozik az eredeti ötletek kidolgozására alkalmas, úttörő, tudásintenzív cégek közé.

A vizsgálat feltárta, hogy a saját kutatás, a szabadalomvásárlás, a technológiatranszfer iránti igény a kis- és középvállalkozások körében nagyon alacsony: a megkérdezett cégeknek csak 11%-a tervez saját kutatást, 2%-a szabadalom- és licencvásárlást, 5%-a külső kutatás-fejlesztési megbízást. A tudásalapú gazdaságban - és az Európai Unió gazdasága ilyen - a piaci versenyben való helytállás egyre fontosabb feltétele a szellemi tulajdonnal való hatékony gazdálkodás. Ehhez szükség van arra, hogy fejlődjön a vállalkozások iparjogvédelmi kultúrája, erősödjön iparjogvédelmi jártasságuk és tudatosságuk.

A felmérés szerint a kis- és középvállalkozások 80%-a nem rendelkezik kutatás-fejlesztéssel főállásban foglalkozó alkalmazottal, és mindössze 5%-uknál van hatnál több kutató-fejlesztő dolgozó. A magyar kis- és középvállalkozások közel 80%-a még csak az első vagy második generációs innovációs folyamat³ szerint dolgozik. Az innovációs rendszerből hiányoznak a tudáscentrumokból kirajzó spin-off cégek, fejletlen a technológiai inkubáció, a magvető tőke.

A tudományos és műszaki eredményesség mércéjének tekintett egyik mutató, az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett szabadalmi bejelentések egymillió lakosra jutó száma alapján - az EUROSTAT adatai szerint - Magyarország a 2001-ben regisztrált évi 18,9 szabadalmi bejelentéssel a közép-kelet-európai országok között az egyik vezető helyet foglalja el, de elmarad az EU 15 "régi" tagállamának átlagától, ami 2001-ben 161 szabadalmi bejelentés volt. Ez a mutató Németországban 309,8, Finnországban 337,8, Svédországban 366,6 volt, míg Portugáliában csak 5,5, Görögországban 7,7 és Spanyolországban 24,1 szabadalmi bejelentés.

Magyarországon a nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések összes száma 1998 és 2003 között 10 459-ről 11 284-re növekedett. 2003-ban a nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések 51,4%-a hazai bejelentőktől származott. Ezek egyharmada egyéni, kétharmada intézményi bejelentés volt. A szabadalmi bejelentések esetében fordított a helyzet: 756 hazai szabadalmi bejelentésből viszonylag szerény mértékben részesedtek (166 bejelentéssel) a magyar intézményi bejelentők (vállalatok, kutatóintézetek stb.), a bejelentések nagy része (590 bejelentés) egyéni bejelentőktől, feltalálóktól származott. A hazai intézményi szabadalmi bejelentések (166 bejelentés) sorából szinte teljesen eltűntek a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatóintézetek. A kis- és középvállalkozások alacsony arányához hozzájárult az a magyarországi gyakorlat, hogy az érvényben levő díjkedvezmények hatására a kis- és középvállalkozások sok esetben egyéni bejelentőként szereznek védelmet találmányaikra.

Az MSZH megbízásából 2003 elején két kutatás mérte fel a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének helyzetét.⁴ A kutatók által készített vizsgálatoknak az eredményei a vártnál kedvezőtlenebb képet mutattak a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységéről. E vállalkozói kör iparjogvédelmi tájékozottsági szintje rendkívül alacsony, csak elenyésző hányaduknak van iparjogvédelmi gyakorlata. Alulinformáltságukkal szemben az iparjogvédelmi információk sokrétű csatornái állnak, de hiányzik a kis- és középvállalkozásokból az információs csatornák használatához fűződő érdekeltség. A kis- és középvállalkozások alacsony fizetőképessége következtében az iparjogvédelmi jogszerzés költségei összességükben túl magasnak tűnnek számukra. A költségszerkezeti vizsgálatok szerint nem az iparjogvédelmi eljárások igazgatási- szolgáltatási díjai magasak, ennek jelenlegi nagyságát a 71/2004. (IV. 28.) GKM rendelet határozza meg. A szabadalmaztatási költségeken belül az alacsony fizetőképességű kis- és középvállalkozások számára a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások, szakfordítások díjai jelentenek viszonylag nagyobb terhet. Jóllehet a magyar szabadalmi ügyvivői szolgáltatási díjak a nemzetközi és az európai átlag alatt vannak, de ezek az ügyvivői szolgáltatások sok esetben nem megfizethetők a kis- és középvállalkozások számára.

A kis- és középvállalkozások helyzetét nehezíti, hogy az iparjogvédelemben kellő ismerettel és gyakorlattal rendelkező, erre specializált szakember hiányában általában nem önállóan, hanem szabadalmi ügyvivők bevonásával célszerű intézni bejelentéseiket, ha mégis találmányaik szabadalmaztatása mellett döntenek.

A felmérés szerint a kis- és középvállalkozások sok esetben nem vállalják az innovációs eredményeik nyilvánosságra hozatalával járó szabadalmaztatást. Ennek oka abban keresendő, hogy rossz tapasztalataik vannak a jogérvényesítés terén, nehéz és túl költséges, valamint esetenként eredménytelen a nagy cégek bitorló tevékenységével szembeni fellépés.

A szabadalmi információk használata - egy EPO-kutatás tükrében

Az EPO megbízásából a holland MOTIVACTION kutatóintézet 2002. november és 2003. május között 31 országra kiterjedő, nagyszabású felmérést készített a vállalatok szabadalmi tudatosságáról, a szabadalmi információk használatáról. A kutatás feltérképezte a szabadalmi információk tényleges és potenciális felhasználóinak a körét a különböző ipari ágazatokban, és muníciót gyűjtött az EPO szabadalmi információs szolgáltatásainak továbbfejlesztéséhez.

A felmérés három országcsoportot ölelt fel: az EPO húsz tagállamát⁵, a tíz újonnan csatlakozott tagállamot⁶ és kontrollcsoportként az USA-t. Összesen 1904 vállalatot, 443 szabadalmi ügyvivőt és 29 egyetemet vontak be a vizsgálatba. A mintában szereplő vállalatok 40%-a 100 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató kisvállalat volt, 70%-uk létszáma nem érte el az 500 főt, 3%-uk 1000 fősnél nagyobb vállalat volt. A felmérésbe bevont magyar vállalatok 70%-a a 100 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások közé tartozott.

A vizsgálat általános megállapítása az volt, hogy az amerikai cégek az európaiaknál innovatívabbak, szabadalmi tudatosságuk erősebb. Az amerikai cégeknél a szabadalmi információk használata, a szabadalmaztatás a vállalati politika integráns részét képezi, míg az európai vállalatok szabadalmi tudatossága kevésbé fejlett. Az amerikai vállalati kultúra és a vállalati infrastruktúra is "szabadalomorientáltabb", mint az európai. Az USA-ban sokkal több erőforrást allokálnak a szabadalmaztatás, a szabadalmi információ beszerzése érdekében, mint Európában.

A felmérésben szereplő vállalatok 62%-ának már volt szabadalmi bejelentése az EPO-nál vagy valamelyik nemzeti hivatalnál, 35%-uk az EPO-nál és valamelyik nemzeti hivatalnál egyaránt jelentett be szabadalmat, 4%-nak eddig csak az EPO-val volt kapcsolata, míg 18%-uk csak valamelyik nemzeti hivatallal állt kapcsolatban, de az EPO-val még nem. Általánosságban igaz, hogy az amerikai vállalatok szabadalmi aktivitása nagyobb, mint az európaiaké, illetve, hogy a nagyvállalatok szabadalmi tevékenysége intenzívebb a kisebbekénél. Az 1000 főnél nagyobb vállalatok 81%-a foglalkozik szabadalmi védettséget élvező saját termék gyártásával, míg a 10 főnél kisebb cégek esetében csak 17% ez az arány. A vizsgálat szerint a - saját vagy vásárolt - szabadalmat használó vállalatok aránya Magyarországon 66% volt. Az EPO-tagállamok közül Belgium (69%), Törökország (66%), Spanyolország (64%), Portugália (63%), Olaszország (56%) mutat hasonló értéket a magyar vállalatokéhoz.

Az amerikai cégek nagyobb szabadalmi aktivitását jelzi, hogy azok 54%-a, a húsz EPO-tagállam cégeinek 35%-a és az újonnan csatlakozott tíz EPO-tagállam vállalatainak csupán 8%-a tervez a jövőben szabadalmi bejelentést tenni az EPO-nál.

Kedvezőtlen tény, hogy a szabadalmi információ mibenlétét, definícióját firtató kérdésre a tíz újonnan csatlakozott tagállam cégeinek 34%-a egyáltalán nem tudott választ adni. (A húsz EPO-tagállamban 8%, az USA-ban csak 4% volt ezeknek a vállalatoknak az aránya.)

A vállalatok döntő része, több mint 80%-a fontosnak ítélte meg a szellemi tulajdonra, a technikai innovációra vonatkozó információkat. A felmérés azt a következtetést vonta le, hogy a szabadalmi információk iránti igény a kevésbé innovatív országokban általában nagyobb, így a legnagyobb Romániában és Törökországban (84%). Vannak ez alól kivételek, így például Franciaország, Belgium és Svájc, ahol a vállalatok szabadalmi információs igénye és innovativitása egyaránt magas fokú. A magyar vállalatok 60%-a jelezte szabadalmi információk iránti igényét.

A legfontosabb információs forrásokat még mindig a folyóiratok és más időszaki kiadványok jelentik, őket követik az internetről, az adatbázisokból szerezhető információk, valamint a személyes kapcsolatok segítségével beszerezhető információk. A szakmai szervezetektől, könyvtárakból, és kiállításokról beszerezhető információk jelentősége az USA-ban nagyobb, mint Európában.

A megkérdezett cégek 45%-a számára elérhetők a szükséges szabadalmi információk. Az USA-ban a hozzáférés szélesebb körű (81%), mint Európában (régi EPO-tagállamok: 45%, új EPO-tagállamok: 32%). A felmérésben szereplő magyar cégek 50%-a számára hozzáférhetők a szükséges szabadalmi információk. Magyarország a húsz régebbi EPO-tagállam átlagát meghaladó értékkel azonos körű hozzáférést mutatott, jobb a helyzet nálunk, mint például Olaszországban (32%), Spanyolországban (28%), Svédországban (26%). A felmérés szerint a felhasználók elsősorban a nemzeti hivataloktól szerzik be a szabadalmi információkat, és csak kevés esetben vesznek igénybe kereskedelmi csatornákat. A megkérdezett magyar vállalatok 84%-a első helyen az MSZH-t jelölte meg. A cégek 20%-a veszi igénybe az EPO adatbázisait és csupán 4%-uk nevezett meg kereskedelmi partnert.

Európában a cégek a szabadalmi információkat elsősorban a fejlesztést megelőző kutatási szakaszban, az új termék kidolgozása során használják, míg az amerikai cégek a piacra vitel folyamán. Az újonnan csatlakozott országokban szinte kizárólag a termékfejlesztés során használják fel ezeket az információkat.

Az EPO ennek a vizsgálatnak a keretében kívánta felmérni, hogy a vállalatok milyen új iparjogvédelmi szolgáltatások bevezetése iránt mutatnak leginkább érdeklődést. Az újonnan bevezethető információs szolgáltatások közül a megkérdezett vállalatok elsősorban a technológiai monitoring, a versenytárs-monitoring, a piacfigyelési és a partnerkeresési szolgáltatások iránt mutattak nagyobb érdeklődést. Ez érvényes a tíz újonnan csatlakozott országra is, ahol a cégek 41%-a a partnerkeresést, 40%-a a piacfigyelést, 38%-a a versenytárs-monitorozását, 37%-a a tanácsadást és 35%-a a technológia monitorozását jelölte meg.

Jelenleg az EPO által kínált információs termékekhez ingyen vagy alacsony áron lehet hozzájutni, míg a kereskedelmi szolgáltatók piaci áron kínálják információs termékeiket. A megkérdezett cégek 60%-a kész lenne a jelenleginél több pénzt fizetni a hozzáadott értéket növelő szolgáltatásokért. Ilyen hozzáadott értéket növelő információszolgáltatás lehet a specifikus műszaki területet érintő technikai információk, vállalatokra, versenytársakra, partnerekre vonatkozó információk, specifikus műszaki területre vonatkozó piaci információk, szabadalmat érintő jogi információk, trendekre vonatkozó statisztikai információk. Az újonnan csatlakozott tagországok körében elsősorban a versenytársakra, partnerekre vonatkozó információszolgáltatás iránt mutatkozik nagyobb igény (49%), illetve a piaci információkra (32%).

A kutatás a megkérdezett vállalatokat négy nagyobb csoportba sorolta a szabadalmi információk használata alapján. A vállalatok 39%-a rendelkezik saját vagy megvásárolt szabadalommal és használja a szabadalmi információkat, 20%-nak van szabadalma, de nem használja a szabadalmi információkat. A vállalatok 6%-a nem rendelkezik szabadalommal, de használja a szabadalmi információkat, 28%-ának nincs szabadalma és nem is használja a szabadalmi információkat. Ebben a tekintetben is az USA vállalatai járnak az élen, mivel az amerikai cégek 80%-a rendelkezik szabadalommal és használja is a szabadalmi információs forrásokat. A húsz régi EPO-tagállam vállalatainak 40%-a tartozik ebbe a vállalati körbe. Magyarország az EPO-tagállamok átlagánál rosszabb arányokat mutatott, minthogy a megkérdezett magyar cégeknek csak a 32%-a rendelkezett szabadalommal és használta a szabadalmi információkat. Megelőzte viszont az EPO-tagállamok közül Törökországot (31%), Svédországot (30%), Spanyolországot (28%), Olaszországot (24%) és Görögországot (8%).

A felmérés alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a szabadalmi információkhoz jutás az USA-ban, valamint a nyugat- és észak-európai országokban sokkal kedvezőbb, mint a kelet-közép-európai országokban. A kelet-közép-európai térségben kivételt képez Magyarország, Csehország, Szlovénia, ahol meglehetősen jók a szabadalmi információhoz jutási lehetőségek. Az információkhoz jutás terén elsősorban a kis- és középvállalatok vannak kedvezőtlen helyzetben, mert nem tudnak ezeknek az információknak a létezéséről, felhasználási lehetőségeiről. Magyarország a szabadalmi információk használata tekintetében az európai középmezőnyben foglal helyet. A felmérés azt az üzenetet közvetítette, hogy a szabadalmi információt szolgáltató piacon kitöltetlen piaci rések találhatók egész Európában, így Magyarországon is.

Nemzetközi szervezetek programjai

A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tudatosságának ösztönzése összhangban van a nemzetközi és európai szervezetek törekvéseivel, a fejlett ipari országok nemzeti szabadalmi hivatalai aktuális erőfeszítéseivel.

Az Európai Unió vállalkozáserősítő törekvései is a kis- és középvállalkozások szellemi vagyonának erősítése és védelme irányában hatnak. Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfőiből álló Európa Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén megfogalmazott stratégiai célkitűzése az, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható fejlődésre. Ez előtérbe állította a szellemi tulajdon védelmének fontosságát. Az EU az innovatív vállalkozások fejlődéséhez kedvező környezeti feltételek megteremtésére helyezi a súlyt. Közös cél, hogy 2010-re a teljes K+F ráfordítások volumene elérje a GDP 3%-át, és a kiadások kétharmada a vállalkozásoktól származzon.

2000-ben a feirai csúcson fogadták el a Kis- és Középvállalkozások Európai Chartáját, az ún. Európai Chartát. Ez a dokumentum a kis- és középvállalkozások gazdasági jelentőségét hangsúlyozza, és tevékenységi irányokat határoz meg a vállalkozók üzleti környezetének javítására. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a vállalkozói képzés, oktatás, az olcsóbb, gyorsabb vállalkozásindítás, a jogi szabályozási keretek, a hatóságok on-line elérhetősége, az egységes piacból származó előnyök, a kedvezőbb adózási és pénzügyi környezet, a technológiai potenciál erősítése, az elektronikus kereskedelem, a hatékonyabb érdekképviselet területén javítják a vállalkozói környezetet.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO 2000-ben külön programot fogadott el a kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tevékenységének támogatására. A 2002-2003. évi költségvetésben több mint 2,5 millió CHF-t különítettek el a kis- és középvállalkozások és a szellemi tulajdon kapcsolatát középpontba állító alprogram finanszírozására.

2001. februárban a WIPO Milánói Akcióterve ajánlásokat fogalmazott meg a kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tevékenységének fejlesztésével kapcsolatban. A fórum ajánlásai között szerepel, hogy kampányokkal, speciális képzési programokkal, a modern információs és kommunikációs technikák alkalmazásával kell növelni a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tudatosságát. Fejleszteni kell a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szolgáltatásokat a vállalkozástámogató intézmények, a kamarák, inkubátorházak, technológiai parkok keretein belül. Segíteni kell a szabadalmi hivatalokat a kis- és középvállalkozások számára nyújtott szolgáltatásaik fejlesztésében, és támogatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a szellemi tulajdoni jogszerzés és fenntartás költségeinek a csökkentésére irányulnak.

Az OECD-országok mértékadó többségének (pl. Ausztria, Svájc, Svédország, Dánia, Dél-Korea, Kanada) gyakorlata is megerősíti a hazai kis- és középvállalkozási iparjogvédelmi program kimunkálásának a szükségességét és időszerűségét. Ezekben az országokban a nemzeti hivatalok gazdag oktatási, képzési kínálattal, információ-, dokumentumszolgáltatásokkal és tanácsadással állnak a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A fejlett ipari országok nemzeti hivatalai sokrétű szolgáltatási tevékenységének megismerését, a kölcsönös tapasztalatcserét egy 2003. májusban a WIPO által összehívott szakmai fórum tette lehetővé.

Az Európai Szabadalmi Hivatal, az EPO két- és többoldalú együttműködési programok segítségével ösztönzi tagállamaiban a vállalatok szabadalmi tudatosságának erősítését, a szabadalmi információs szolgáltatások, az oktatás fejlesztését szolgáló nemzeti törekvéseket. Ezek a kooperációs programok hozzájárulhatnak a tagállamokban az elektronikus dokumentációs és információszolgáltatási tevékenység fejlesztéséhez, a regionális iparjogvédelmi információs központok felszereléséhez, az iparjogvédelmi tudatosságot erősítő szemináriumok, workshopok szervezéséhez.

Az EPO ösztönzi az európai szabadalmi rendszerből fakadó szinergiahatások erősítését. A 2002 októberében előterjesztett ún. szinergiadokumentum (CA/147/02) az európai szabadalmi rendszerből fakadó előnyök kihasználása érdekében a tagországok nemzeti szabadalmi hivatalai tevékenységének új feladatokkal való bővítését szorgalmazza. Az EPO előzetes felmérése szerint a nemzeti hivatalok többek között a következő feladatokat lennének készek integrálni tevékenységükbe:

1. a bejelentések szűrése a bejelentést megelőző elemzések segítségével, az IPscoreŽ szabadalomértékelési eljárás adaptálása és felkínálása a hazai kis- és középvállalkozásoknak;

2. "Similarity Finder" program alkalmazása a szabadalmi bejelentések előzetes vizsgálatához;

3. az előzetes szakmai/technológiai osztályozás elvégzése, adatcseréje és ennek technikai támogatása;

4. innovációösztönzési eszköztár továbbfejlesztése;

5. az EPO Nemzetközi Akadémia továbbképzéseibe való bekapcsolódás (pl. bírák oktatása);

6. a szabadalmi információk terjesztésének továbbfejlesztése;

7. az EPO és a nemzeti hivatalok információtechnológiai rendszerei kompatibilitásának biztosítása;

8. adatbank létrehozása az első bejelentések nyilvánosságra nem hozott kutatási jelentéseiből.

A nemzetközi, illetve európai szellemitulajdon-védelmi szervezetek tehát el is várják tagországaiktól, hogy azok nemzeti szabadalmi hivatalai a felhalmozott értékes tudás birtokában tanácsadással, tájékoztatással, egyéb szolgáltatásokkal segítsék az iparjogvédelemben kevésbé járatos ügyfeleket, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat.

A mintaként is szolgáló fejlett ipari országok nemzeti hivatalai oktatással és tanácsadással, az információ- és dokumentumszolgáltatás fejlesztésével, pénzügyi eszközökkel igyekeznek előmozdítani a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységét. E szolgáltatások főbb fajtáiról - zárójelben utalva jellemző előfordulásukra - az alábbiakban adunk rövid összefoglalót.

1. Oktatás, tanácsadás
   Az iparjogvédelem sikeres alkalmazási tapasztalatainak ("best practice") közzététele (WIPO), távoktatás (WIPO Worldwide Academy, Finnország, Dél-Korea), workshopok, tréningek rendszeres szervezése, személyre szabott tanácsadás, egyedi igényekre szabott továbbképzések, tanfolyamok (Franciaország), újdonságkutatás (Ausztria, Belgium, Svájc, Spanyolország), szabadalomtisztasági vizsgálat (Ausztria, Belgium), védjegy-hasonlósági vizsgálat (Ausztria, Svájc, Dánia, Finnország, Svédország), újdonságkutatás a formatervezési minták terén (Belgium, Dánia, Finnország, Svédország), technológiai monitoring (Svédország), segítség védjegy kidolgozásához (Írország), szabadalomértékelési eszközök kidolgozása (Dánia), licencvásárlási tanácsadás (Japán).

2. Információszolgáltatás
   Információs anyagok, CD-ROM sorozat, weboldal (WIPO), iparjogvédelmi adatbázisokhoz való ingyenes hozzáférés (Spanyolország), kedvezményes áron történő információszolgáltatás (Kanada), szabadalmi információs központok létrehozása (Portugália, Németország, Finnország, Olaszország), térítés ellenében on-line keresés (Ausztria, Belgium, Svájc, Finnország, Svédország).

3. Pénzügyi támogatás
   Kedvezményes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás a szabadalmi bejelentésekhez, ingyenesség a kis- és középvállalkozások számára az első bejelentésnél (Írország, Finnország), ingyenes szabadalmi ügyvivői szolgáltatás az első bejelentőknek (Dél-Korea), adókedvezmények, alapok, pályázatok (Spanyolország).

4. Egyéb szolgáltatás
   Technológiatranszfer-adatbázis működtetése, technológiai vásárok, transzferirodák támogatása (Japán), a találmányok hasznosításában, prototípus gyártásában való közreműködés (Dél-Korea).

A VIVACE program általános keretei

A VIVACE program a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazza meg az iparjogvédelmi tudatosság fokozása érdekében megteendő intézkedéseket. A program megvalósítását az MSZH az illetékes központi közigazgatási szervek (elsősorban a GKM, az OM és a MEH) együttműködésére számítva végzi. A munkába bevonunk olyan szakmai partnereket, mint a szakmai érdek-képviseleti szervek, így különösen a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület, a Magyar Feltalálók Egyesülete és a Magyar Innovációs Szövetség. Számítunk a gazdasági kamarák, így különösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésére. Együtt kívánunk működni az egyetemekkel, főiskolákkal. A program ki kívánja használni a bővülő nemzetközi, illetve európai (WIPO, EPO, EU) együttműködési lehetőségeket is.

Az MSZH új szolgáltatási politikája elsősorban az innovatív kis- és középvállalkozásokat célozza meg. A kis- és középvállalkozások korlátozott fizetőképességük és alacsony iparjogvédelmi tudatosságuk miatt eddig viszonylag kis számban jelentek meg az iparjogvédelmi szolgáltatások piacán. Egyrészt az ígéretes, tudásintenzív kis- és középvállalkozások számára kívánunk hozzáadott értéket növelő iparjogvédelmi szolgáltatásokat nyújtani, hogy ezek a cégek előremutató kapcsolatba kerüljenek az európai iparjogvédelmi rendszerekkel. Másrészt azokat, az innovációt megvalósító kis- és középvállalkozásokat vesszük célba, amelyek az iparjogvédelem terén ma még nem rendelkeznek elegendő ismerettel, de képessé tehetők arra, hogy felismerjék a szellemi vagyon fontosságát, és aktivizálódjanak annak védelme érdekében.

Az MSZH piacgeneráló szerepet kíván betölteni azáltal, hogy azoknak a cégeknek a keresletét kívánja elsősorban felkelteni és kielégíteni, amelyek éppen korlátozott fizetőképességük okán eddig nem voltak jelen az iparjogvédelmi szolgáltatási piacon.

Az MSZH által kidolgozott program a vállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítésére irányul, igyekszik fogékonnyá tenni a cégeket az iparjogvédelem iránt. A program három nagyobb pilléren nyugszik. Ezek a következők

1. az iparjogvédelmi oktatási, képzési tevékenység fejlesztése,

2. az iparjogvédelmi szolgáltatások fejlesztése,

3. gazdasági ösztönzőeszközök alkalmazása a vállalkozói iparjogvédelmi tudatosság erősítésére.

Az MSZH a képzési, szolgáltatási tevékenység szélesítésével a kis- és középvállalkozások szolgálatába kívánja állítani a szellemitulajdon-védelem terén felhalmozódott értékes hivatali tudást és tapasztalatot, ezzel kívánja elősegíteni versenyképességük javulását. Az MSZH az európai és a nemzetközi iparjogvédelmi szervezetek törekvéseinek jegyében gazdagítani kívánja a tájékoztatást, az információszolgáltatási kínálatot, fejleszteni kívánja a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos ismeretek átadását, terjesztését, és arra törekszik, hogy a gazdasági környezet minél jobban elősegítse az oltalomszerzést és az oltalommal védett termékek, eljárások hasznosítását.

Az MSZH jelenleg is érvényes hivatali statútuma egyértelmű felhatalmazást ad a szolgáltatási tevékenység fent nevezett irányban történő bővítésére. A Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI.15.) Korm. rendelet 5. §-ának d) pontja szerint az MSZH feladata többek között az, hogy "terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartását."

A következőkben áttekintést adunk a program három pilléréről, nevezetesen az új oktatási-továbbképzési és szolgáltatási irányokról, az oltalomszerzést elősegítő gazdasági ösztönzőkről; elsőként bemutatjuk a jelenlegi helyzetet, majd felvázoljuk a legfontosabb tervezett intézkedéseket.

1. Az oktatási, képzési tevékenység fejlesztése

1.1. Helyzetkép az iparjogvédelmi oktatásról

Az MSZH megalakulása óta komoly erőfeszítéseket tesz az iparjogvédelmi oktatás és képzés terén, amelyet kiemelten fontos feladatának tekint. Az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet és a felsőoktatási intézményekkel kötött kétoldalú megállapodások alapján 1996 óta a felsőoktatási intézményekben több mint 3000 hallgató ismerkedett meg az iparjogvédelem alapjaival; több végzős hallgató élt a diplomamunka-támogatásra vonatkozó pályázati lehetőséggel; 87 hallgatója volt az MSZH által működtetett felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamnak, 452 hallgató szerzett középfokú iparjogvédelmi ismereteket. Ez idő alatt 3707 órában, közel 800 alkalommal tartottak az MSZH munkatársai előadásokat. Az oktatási tevékenység ilyen mértékű aktivitása elsősorban az MSZH tudatos oktatáspolitikájának köszönhető, amelynek teljesítése érdekében a szervezett képzés költségét - beleértve az oktatás, a vizsgáztatás, az előadók utaztatása, adatbázis-bemutatók költségét - teljes mértékben fedezi.

Az MSZH-t több évtizedes sikeres szakmai együttműködés fűzi a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesülethez. Az együttműködés jó példája az oktatás, ahol a középfokú iparjogvédelmi ismeretek terjesztése az egyesülettel karöltve közösen történik. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület az iparjogvédelem fogalomrendszeréről vállalkozói füzetsorozatot jelentetett meg tízezer példányban.

Az elmúlt években az MSZH együttműködési megállapodást kötött az ország legjelentősebb egyetemeivel, mint tudáscentrumokkal. A hivatal együttműködik többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetével, a Miskolci Egyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Tessedik Sámuel Főiskolával.

Az iparjogvédelmi képzésben résztvevők felkészülését megfelelő oktatási anyagok, felkészülési segédletek (útmutatók, tájékoztatók, kérdésbankok) segítik, amelyeket az MSZH térítésmentesen bocsát a hallgatók rendelkezésére.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény és a szabadalmi ügyvivői képzésről szóló 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet megnyugtató, biztos kereteket nyújt az iparjogvédelem szellemi elitjének folyamatos utánpótlásához.

1.2. Bevezetésre kerülő iparjogvédelmi oktatási intézkedések

1.2.1. A közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés továbbfejlesztése

Az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet szabályozza a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzésének feltételeit. Megtörtént az MSZH-nak mint szakképzést folytató intézménynek a regisztrációja. A Fővárosi Munkaügyi Központ 2002. január 9-én az MSZH-t 01-0006-02 sz. tanúsítvánnyal nyilvántartásba vette mint közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzést folytató intézményt. A szakképzési törvény szellemének megfelelő modern képesítés kiadásához felül kell vizsgálni az iparjogvédelmi oktatást szabályozó rendeletet, és ennek alapján javaslatot kell tenni a jogszabályok módosítására. Ez a munka ebben az évben elkezdődött, és várhatóan a III. negyedév végére fejeződik be.

1.2.2. Iparjogvédelmi távoktatási program továbbfejlesztése

A kis- és középvállalkozások vezetőinek, alkalmazottainak iparjogvédelmi kultúráját, szellemitulajdon-védelmi ismereteit korszerű képzési módszerek alkalmazásával is bővíteni kell. A nemzetközi trendeket követve terjeszteni kell az iparjogvédelem oktatása terén a távoktatási kultúrát, és ki kell aknázni az ezen a területen kínálkozó nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeket. Ezért felül kell vizsgálni és - a WIPO Worldwide Academy, a társhivatalok (pl. finn hivatal) távoktatási tapasztalatainak a felhasználásával, valamint a hazai jogszabályi környezet változásának tananyagba építésével - tovább kell fejleszteni a meglevő iparjogvédelmi távoktatási programot. Meg kell valósítani a jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben kialakított távoktatási tananyag megújítását és korszerűsítését. E célok elérése érdekében 2004. III. negyedévre átdolgozásra és kiegészítésre kerül a meglevő távoktatási tananyag szabadalmi modulja, a "Szabadalom-Versenyelőny" c. anyag. 2004 végére tervezzük kidolgozni és bevezetni a védjegyre vonatkozó modult. Alapvető követelmény a távoktatási anyagok világhálón való elérhetőségének biztosítása. A kis- és középvállalkozások távoktatását személyes konzultációs lehetőségek biztosításával kell előmozdítani. Ebben az évben még megvizsgáljuk, hogy a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi távoktatásának a bevezetéséhez van-e lehetőség a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének támogatását igénybe venni, illetve ennek mik a feltételei.

1.2.3. Iparjogvédelmi felvilágosító oktatási program kis- és
középvállalkozások számára

A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tájékozottságának szintje nagyon alacsony, kevés szellemitulajdon-védelmi ismerettel rendelkeznek, nem ismerik fel az iparjogvédelemben rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket. Ezért az egyik legkiterjedtebb regionális hálózattal és a legnagyobb vállalati tagsággal rendelkező vállalkozói érdekképviseleti szervvel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kezdeményeztük szoros együttműködés kialakítását a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tájékozottságának javítása érdekében. Az együttműködés kiterjed egyrészt egy regionális iparjogvédelmi információs hálózat és ügyfélszolgálat kialakítására, amelyet bővebben "A hazai iparjogvédelmi információs hálózat fejlesztése" c. pont alatt ismertetünk. Az együttműködés másik területét az MKIK keretein belül kialakított regionális iparjogvédelmi információs hálózat bázisán elindítandó iparjogvédelmi vállalkozói felvilágosító program képezi. A 23 területi kereskedelmi és iparkamara megyeszékhelyen működő központi ügyfélszolgálati irodáiban közösen indítunk iparjogvédelmi felvilágosító oktatási programot, ún. iparjogvédelmi szenzibilitási programot a kis- és középvállalkozások számára. Ennek keretében közérthetően megfogalmazott, alapfokú iparjogvédelmi ismereteket közvetítő előadásokat hallgathatnak a kis- és középvállalkozások. A képzésben résztvevők az iparjogvédelem szerepével, az iparjogvédelmi dokumentációgyűjteményekkel, a kutatási lehetőségekkel, módszerekkel ismerkedhetnének meg. Az MSZH az ún. "tutor"-képzés, az előadók kiképzésének a feladatát vállalná magára. Az oktatási program infrastrukturális feltételeit az MKIK biztosítaná, amely regionális irodáiban jól felszerelt oktatókabinetekkel és ügyfélszolgálattal rendelkezik.

1.2.4. parjogvédelmi oktatás a felsőoktatási intézményekben

A tudásalapú gazdaságban elengedhetetlen a szellemitulajdon-védelem ismerete, ami szükségessé teszi a felsőfokú intézmények hallgatói iparjogvédelmi oktatásának kibővítését. Jelenleg az iparjogvédelem oktatása a felsőfokú oktatási intézményekben különböző mértékben beágyazott. Vannak olyan egyetemek, főiskolák, ahol a tantárgy oktatása már eljutott az akkreditációig, míg más felsőoktatási intézmények még "fehér foltot" jelentenek. Rektori, illetve főigazgatói konferencia szintű közmegegyezést kell kivívni, hogy a felsőoktatási intézmények az iparjogvédelem oktatását befogadják a tanmenetükbe. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a felsőoktatási rendszer keretei között tanulók iparjogvédelmi szakirányú képzésben vehessenek részt. Ehhez kapcsolódva szükség van arra, hogy a szellemitulajdon-védelem műszaki, közgazdasági és jogi elemeire összpontosító doktori programok és kutatói továbbképzési programok kerüljenek meghirdetésre.
A felsőoktatási intézményekben folyó szellemitulajdon-védelmi képzés támogatása és fokozatos bővítése az MSZH éves munkatervébe építve folyamatos feladatot jelent.

1.2.5. Speciális szakmacsoportok számára szervezett iparjogvédelmi oktatás, továbbképzés

A kis- és középvállalkozások nehezen tudnak fellépni jogaik érvényesítése terén jogvitás ügyekben, különösen a bitorlást elkövető tőkeerős nagyvállalatokkal szemben. Ez hozzájárul szabadalmaztatási aktivitásuk gyengeségéhez. A hatékonyabb jogérvényesítést és - ezáltal - a jogbiztonság erősödését szolgálnák egyes speciális szakmacsoportok számára szervezett iparjogvédelmi továbbképzések. A rendőrségi és ügyészségi szakemberek, bírák, vámtisztviselők, fogyasztóvédelmi szakemberek iparjogvédelmi felkészültségének javítása érdekében speciális iparjogvédelmi szakoktatási (felnőttképzési) programot kell kidolgozni e szakmacsoportok számára.

1.2.6. Európai Iparjogvédelmi Akadémia

Az MSZH komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a nemzetközi, illetve európai szellemitulajdon-védelmi szervezetek közép-európai regionális képzési, oktatási központja Magyarországra kerüljön. Az Európai Szabadalmi Hivatal Igazgatótanácsának 97. ülése elfogadta az Európai Iparjogvédelmi Akadémia létrehozására vonatkozó előterjesztést azzal a feltétellel, hogy a költségvetési kérdésekről a 2004. októberi ülésen döntenek. Az akadémia Európa-szerte hozzájárul az iparjogvédelmi szakmai képzés továbbfejlesztéséhez, harmonizálásához. Az akadémia együtt kíván működni a nemzeti hivatalokkal. A tagországok számára egyenlő hozzáférést biztosít a szakmai tréningekhez, kiegészíti a nemzeti iparjogvédelmi szakképzést, továbbképzést biztosít az európai szabadalmi ügyvivők számára, szakmai segítséget nyújt az egyetemek, főiskolák számára az iparjogvédelmi oktatásban, előmozdítja a szabadalmi tudatosság erősödését. Ennek érdekében az intézmény különböző szintű iparjogvédelmi képzéseket szervez szemináriumok, workshopok, tanfolyamok formájában a tagállamok szakemberei (pl. nemzeti szabadalmi hivatalok munkatársai, szabadalmi ügyvivők, egyetemi oktatók stb.) számára. Az MSZH erőfeszítéseket tesz - megfelelő kormányzati fogadókészséget feltételezve - annak érdekében, hogy az Európai Iparjogvédelmi Akadémia Közép-Európai Regionális Központja Budapestre kerüljön.

1.2.7. Együttműködés a WIPO Worldwide Academy-vel

Az 1998-ban létrehozott WIPO Worldwide Academy a világszervezet olyan intézménye, amely tanfolyamokat, tréningeket szervez, tanácsadási és kutatási szolgáltatásokat folytat a szellemi tulajdon területén, és ezáltal hozzájárul a tagországok humán erőforrásainak fejlesztéséhez. Elkészült a WIPO Worldwide Academy-vel való együttműködésre vonatkozó keretmegállapodás tervezete. A magyar fél együtt kíván működni a WIPO Worldwide Academy-vel az iparjogvédelmi kutatás, oktatás, képzés, távoktatás terén. Az együttműködés kiterjedne az oktatási anyagok cseréjére, szakmai információk, kutatási eredmények, könyvek és folyóiratok cseréjére, valamint szimpóziumok, szemináriumok, workshopok, tréningek közös szervezésére. Dr. Kamil Idris főigazgató 2004-ben várható magyarországi látogatása méltó keretet jelentene e megállapodás aláírására.

2. Az iparjogvédelmi szolgáltatások fejlesztése

2.1. Helyzetkép az MSZH iparjogvédelmi szolgáltatásairól

Az elmúlt évtizedben a Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi szinten is elismert színvonalú szolgáltatásokat fejlesztett ki a közhitelű iparjogvédelmi alapadatok és az ezekből készített adatbázisok ingyenes rendelkezésre bocsátásában. Az MSZH ingyenes szabadalmi információ- és dokumentumszolgáltatásai, könyvtári szolgáltatásai, ügyfélszolgálati tájékoztatása minden felhasználó számára elérhetők.

2003-ban az MSZH nyilvános iparjogvédelmi információs szolgáltatásait, a szabadalmi tárakat és az ügyfélszolgálatot több mint 18 ezren vették igénybe. Összességében több mint 13 ezer megkeresés érkezett az MSZH ügyfélszolgálatára. 2003-ban növekedett az igény az adatbázisból történő témakutatás iránt: 8864 ilyen kérelem érkezett be, ami közel 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az ügyfélszolgálat ingyenes szolgáltatásai közül a védjegyek iránt volt a legnagyobb az érdeklődés.

Az MSZH felkérésére az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. által készített kutatás szerint a kis- és középvállalkozások legfontosabb információforrása már ma is a Magyar Szabadalmi Hivatal. A megkérdezett kis- és középvállalkozások 62%-a, sőt a kisvállalkozások 72%-a az MSZH-tól közvetlenül szerzi be a szükséges iparjogvédelmi információkat. Ezek a számok egybecsengenek az EPO-vizsgálat következtetéseivel, amely szerint az újonnan csatlakozott EPO-tagállamokban a vállalatok 45%-a a nemzeti hivatalt jelölte meg a legfontosabb szabadalmi információs forrásnak.

Az MSZH a hatósági eljárással kapcsolatos közleményeit hivatalos lapjában, a 108. évfolyamába lépett Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben teszi közzé. A Közlöny mellékleteként és önállóan is megjelenik az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle c. szakfolyóirat. Az MSZH a szakmabeliek és az érdeklődő közönség részére iparjogvédelmi jogszabálygyűjteményeket bocsát ki: 2003-ban jelent meg az Iparjogvédelmi jogszabályok sorozat Szabadalmi jog című kiadványának három kötete. Kiadványainak sorában jelentős helyet foglalnak el az iparjogvédelemmel kapcsolatos ingyenes ismeretterjesztő füzetek.

Az MSZH 2004-ben megújult honlapja egyszerűen kezelhető és közérthető módon mutatja be a szabadalom, a használatiminta-, a védjegy- és a formatervezésiminta-bejelentések hatósági eljárásának menetét, a beadványok alaki szabályait, a fizetendő díjakat és a betartandó határidőket. A honlap tartalmazza a törvények, rendeletek teljes szövegét, az időközben kiadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.

Az interneten elérhető PIPACS (Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád) magyar iparjogvédelmi adatbázis a felhasználók egyre szélesebb körében ismert, kiváló keresőeszközként működik. Az adatbázis összes kereséseinek száma tavaly meghaladta az egymilliót. Bejelentkezésenként a keresések száma átlagban 11,6-et tett ki. A hivatal honlapját a tavalyi évben havonta több mint 370 ezren látogatták (a látogatók kb. 50%-a külföldi érdeklődő volt).

Ingyenesen lehet minden érdeklődőnek hozzájutnia az MSZH által készített adatbázisokhoz, valamint az ESPACENET, DEPATISNET, USPTO adatbázisokhoz, illetve a piac többi szereplőjéhez hasonlóan az MSZH is térítés ellenében jut hozzá a Derwent, WPI, CAS adatbázisokhoz.

Az MSZH a személyesen érdeklődő ügyfelek számára heti 28 órás nyitvatartási időben biztosít tájékoztató szolgálatot iparjogvédelmi kérdésekben. A személyes konzultáción kívül az MSZH ingyenes információs vonalat, zöldszámot, (ún. "kreatív vonal"-at) üzemeltet az iparjogvédelmi kérdések iránt érdeklődőknek. Ez havonta 250 beszélgetés lefolytatását jelenti a rendelkezésre álló tájékoztató szolgálati szakértői ellátottság mellett. A MATÁV kimutatásai a vonal leterheltségére vonatkozóan azt jelzik, hogy a szolgáltatásra havonta négyszer akkora igény lenne, mint amekkorát az MSZH a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásával ki tud elégíteni. Az ingyenes tájékoztató vonalon kívül a személyes megjelenésben akadályoztatott ügyfelek hívásait a tájékoztató munkatársak saját telefonvonalukon is fogadják, valamint megválaszolják a - sok esetben külföldről is - levélben, faxon, e-mailben érkező megkereséseket.

Az MSZH 2000-ben három évre szóló együttműködési megállapodást kötött a MTESZ-szel. A MTESZ által működtetett Tudomány és Technika Házaiban 14 regionális iparjogvédelmi információs pont van, amelyekből 7 működik aktívan. Tevékenységük az ügyfélszolgálatra, kapcsolatfelvételre, rendezvények szervezésére és a középfokú iparjogvédelmi oktatásra koncentrálódik. Az együttműködés továbbvitele és fejlesztése 2004-ben is folytatódik.

2.2. Bevezetésre kerülő szolgáltatási intézkedések

2.2.1. A hazai iparjogvédelmi információs hálózat fejlesztése

Az iparjogvédelmi kultúra fejlesztésének elengedhetetlen infrastrukturális feltétele a regionális iparjogvédelmi információs hálózat korszerűsítése, az iparjogvédelmi ismeretek és információk közelebb vitele a felhasználókhoz, a vállalkozókhoz. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozással és az európai integrációval párhuzamosan napirendre került az iparjogvédelmi tájékoztatás országos új hálózati struktúrája kialakításának szükségessége. Az MSZH egyrészt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara regionális ügyfélszolgálati infrastruktúrájára, másrészt a felsőoktatási intézmények kapacitásaira építve kívánja továbbfejleszteni az iparjogvédelmi információs hálózatot.
Aláírás előtt áll az MSZH és az MKIK közötti együttműködési megállapodás, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatását élvezi. A GKM a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból évente 50 millió Ft-tal fogja támogatni a kis- és középvállalatok iparjogvédelmi tájékozottságának javítását célzó együttműködést. Ennek keretében a 23 területi kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálati irodájában alakítanánk ki regionális iparjogvédelmi információs pontokat. Az MKIK irodái az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatása segítségével internetes hozzáféréssel rendelkeznek. Az MKIK keretein belül működő iparjogvédelmi információs hálózat az elképzelések szerint heti 8 órában tartana személyes fogadóórát az iparjogvédelmi kérdések iránt érdeklődő ügyfelek, elsősorban vállalkozók számára. Az ügyfélszolgálati tevékenység keretében a szolgáltató információt nyújt - az iparjogvédelmi adatbázisok, hivatalos kiadványok felhasználásával - az érdeklődő vállalkozók számára, választ ad a felmerülő általános iparjogvédelmi kérdésekre. A bonyolultabb szakmai kérdések megválaszolását az MSZH összekötőinek bevonásával végzi. A vállalkozók rendelkezésére bocsátja a tájékoztató jellegű iparjogvédelmi kiadványokat, feltárja az iparjogvédelmi tudatosságot növelő céltanfolyamokra, oktatásra vonatkozó igényeket. Az információs irodákat az MKIK főállású vagy szerződéses alkalmazottai működtetik, az MSZH exkluzív adatbázis-hozzáférést biztosítana az irodák számára. Az MSZH végzi a munkaerő kiképzését.

A regionális iparjogvédelmi információs hálózat hatékony működtetése érdekében az MSZH szakmai-módszertani tanácsadói feladatokat lát el. A szolgáltatást végző munkatársak részére az MSZH állandó szakértői támogatást biztosít az ügyfelek kérdéseinek megválaszolásához, szakmai kérdések megvitatásához, így biztosítva a kérdések legrövidebb időn belül történő megválaszolását. A regionális iparjogvédelmi információs irodák felállítása 2004 II. félévében kezdődik el, és rövidesen elindul a leendő munkatársak képzése. A kamarai együttműködés további szakaszában - a kezdeti tapasztalatok értékelését követően - a felmerülő igények függvényében lehetőség lenne magasabb szintű iparjogvédelmi szolgáltatótevékenység végzésére a szakmai szervezetek esetleges bevonásával.

Az MSZH a felsőoktatási intézményekhez mint tudáscentrumokhoz kötődve is igyekszik továbbfejleszteni az iparjogvédelmi információs központok hálózatát. Ezek a központok az első hazai tagjai az egységes követelmények szerint felállított európai szabadalmi információs és dokumentációs hálózatnak, az ún. PATLIB-hálózatnak. A PATLIB-hálózat szabadalmi információs központok hálózata Európa-szerte, amelyet az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamainak szabadalmi hivatalai hoztak létre egységes elvek és elvárások szerint. 2002-ben 283 ilyen regionális szabadalmi információs központ működött. A PATLIB- központok elsősorban a kis- és középvállalkozások, egyéni feltalálók, kutatók és oktatók részére szolgáltatnak szabadalmi információt. Magyarországon elsőként a Miskolci Egyetemen van mód ilyen iparjogvédelmi tájékoztató egység megnyitására a 2004. július 6-án az MSZH és az egyetem által aláírt együttműködési megállapodás alapján. Ez a könyvtári és szakértői szolgáltatások egy helyre telepítésével, az MSZH által biztosított információs eszközök magas színvonalon történő működtetésével valósul meg. Az MSZH részt vesz az iparjogvédelmi információszolgáltatási ismeretek megalapozásában. Az együttműködés keretében támaszkodunk a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájára, szellemi kapacitására és szolgáltatási gyakorlatára. A nyugat-magyarországi régióban Győr vagy Veszprém lehet a következő PATLIB-központ helyszíne, a dél-magyarországi régióban Pécs és Szeged jöhet szóba.

2.2.2. Új iparjogvédelmi szolgáltatások

Az iparjogvédelmi tudatosságot erősítő felvilágosító program folytatásaként szükség van a kis- és középvállalkozások számára elérhető iparjogvédelmi szolgáltatások kifejlesztésére is. Ehhez ki kell alakítani - a hasonló szolgáltatásokat működtetni képes képviseleti és érdek-képviseleti szervek észrevételeinek figyelembevételével - az ingyenes ügyfélszolgálati tájékoztató és felvilágosító munkán túlmutató, egységesített iparjogvédelmi szolgáltatások bevezetésének programját.

Az MSZH jelenleg is érvényes hivatali statútuma egyértelmű felhatalmazást ad szolgáltatások végzésére és az MSZH - nem hatósági jellegű - feladatai közé sorolja a kis- és középvállalkozásoknak történő szaktanácsadást [A Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI.15.) Korm. rendelet 5. §-ának d) pontja].

E jogszabályi felhatalmazás alapján, valamint az EU-tagállamok nemzeti hivatali gyakorlatának és az MSZH szellemi kapacitásainak ismeretében olyan értéknövelő szolgáltatásokat vagyunk képesek nyújtani, mint például a technika állásának feltárása az innováció tervezésekor, előzetes újdonságkutatás (amely az újdonságvizsgálattól eltérően csupán a releváns dokumentumok összegyűjtésére, és nem azok értékelésére irányul), szabadalomtisztasági vizsgálat végzése, védjegyhasonlósági vizsgálat elvégzése új védjegy kialakításakor, szabadalmi portfólió felmérése egy adott technológiai területen, egy adott technológiai területen tevékenykedő vállalatok szabadalmi és védjegybejelentéseinek feltérképezése, rendszeres technológiafigyelési és témafigyelési szolgáltatás.

Az MSZH tervezett új szolgáltatásai általános jellegűek, illetve egységesítettek lesznek, többnyire nem haladnák meg a rendszerezett adatszolgáltatás szintjét. Az igénybevevők információellátását biztosítanák, és nem érnék el az egyediesített, testre szabott - jogi képviselőre tartozó - tanácsadás szintjét. Az MSZH szolgáltatásai összetett, tényközlő információs szolgáltatások, és nem terjednek ki a vállalkozások piaci stratégiájának alakítására vonatkozó tanácsadásra.

Az MSZH tevékenységének ilyen irányban történő bővítése a hivatali szervezet átstrukturálásával, létszámbővítés nélkül, a fizetőképes kereslet arányában lenne megvalósítható. A tervezett szolgáltatások bárki számára hozzáférhetőek volnának (beleértve a szabadalmi ügyvivőket, közvetítőszervezeteket is). E szolgáltatások igénybevételétől a nagyobb vállalatok sem lennének elzárva, mindazonáltal a külföldi tapasztalatok és a hazai igények ismeretében az feltételezhető, hogy szinte kizárólag a kis- és középvállalkozások körében tarthatnának számot érdeklődésre.

A kis- és középvállalkozások alacsony iparjogvédelmi tudatossága, valamint korlátozott fizetőképessége miatt eddig nem jelentek meg, vagy csak nagyon kis számban jelentek meg fogyasztóként az iparjogvédelmi szolgáltatások piacán. Így eloszlatható az az aggály, hogy az MSZH megjelenése az ügyvédek és a szabadalmi ügyvivők meglevő ügyfélkörét szűkítené. Az MSZH szolgáltatásai nem helyettesítői az ügyvédi, ügyvivői szolgáltatásoknak, sőt az MSZH új szolgáltatásai hozzájárulhatnak a jogi képviselők ügyfélkörének bővüléséhez is. Az MSZH újonnan kínált szolgáltatásaival új ügyfeleket kíván megnyerni az iparjogvédelem számára, és ügyfélként bevonni e szolgáltatások piacára. Ezek az új ügyfelek adott esetben élénkítően hatnak az ügyvédi-ügyvivői szolgáltatások piacára is, hiszen az MSZH a legfontosabb iparjogvédelmi szolgáltatásokat egyáltalán nem végezheti (pl. bejelentések elkészítése és más jogi szolgáltatások), így az MSZH szóban forgó szolgáltatásainak igénybevevői egyben az ügyvédek és az ügyvivők későbbi potenciális ügyfelei is lesznek.

2004 első félévének végére készült el az MSZH Iparjogvédelmi és Oktatási Központja által a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó hivatali szolgáltatási koncepció. Az új szolgáltatási politika az ingyenes, alapszintű szolgáltatások mellett számol a térítéses, emelt szintű szolgáltatások bevezetésével. 2004. évi feladat az újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatások ütemtervének elkészítése, módszertanának kidolgozása. Elengedhetetlen a szolgáltatási etikai kódex elkészítése. Az új szolgáltatások közül elsőként 2004-ben indítjuk el - a május 1-jével hatályos új védjegytörvénnyel összhangban - a megrendelésre végzett védjegyfigyelést és a védjegyhasonlósági vizsgálatot.

3. Gazdasági ösztönzőeszközök alkalmazása

3.1. Helyzetkép

A gazdasági ösztönzők területén már ígéretes változások indultak el. A kormány 1992 óta támogatja a magyar találmányok külföldi bejelentését. A 2003-ban megújított pályázati rendszer keretében, amelyet a 9/2003. (II. 28.) GKM rendelet szabályoz, a feltalálók, kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek, oktatási intézmények támogatást kaphatnak az egyes iparjogvédelmi oltalmak (szabadalom, növényfajta-oltalom, használati- vagy formatervezésiminta-oltalom) külföldi megszerzéséhez és fenntartásához. A vissza nem térítendő támogatás a költségek legfeljebb 90%-ára nyújt fedezetet.

Az FVM is támogatja a magyar nemesítésű fajták hazai és nemzetközi fajtaoltalmát, szabadalmi bejelentését. Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 77. §-a alapján közzétett pályázati felhívás szerint támogatás igényelhető a) a mezőgazdasági termelés innovációját és műszaki fejlesztését szolgáló agrártechnológiák fejlesztése és megvalósítása érdekében, b) a magyar nemesítésű fajták hazai és külföldi fajtalistára kerülésének és fajtalistán tartásának elősegítésére, valamint c) magyar nemesítésű fajták magyarországi és nemzetközi fajta-, illetve szabadalmi oltalomra történő bejelentéséhez, valamint szellemi termékek szabadalmi oltalomra történő bejelentéséhez.

Az OM 2003 szeptemberében pályázatot tett közzé induló (öt évnél fiatalabb), technológiaintenzív mikrovállalkozások számára, amelynek keretében támogatást lehet szerezni többek között a hazai szabadalmi, védjegy-, valamint formatervezésiminta-oltalmi bejelentésekre.

A K+F tevékenységet az állam adókedvezménnyel ösztönzi: az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 7. §-a szerint az adózás előtti eredmény csökkenthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével. A közvetlen K+F költség azonban nem foglalja magában az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének a költségeit.

Az MSZH azt javasolja, hogy a vállalati iparjogvédelmi tevékenységet serkentő gazdasági ösztönzők váljanak a magyar pénzügyi rendszer stabil, kiszámítható elemeivé.

3.2. Bevezetésre javasolt gazdasági ösztönző intézkedések

3.2.1. Az iparjogvédelmi oltalom költségeinek adóalapból
történő leírási lehetősége

A közvetlen K+F költségek adókedvezmény formájában történő jóváírási lehetősége komoly vívmány az innováció ösztönzése terén. A kifejlesztett műszaki megoldásokhoz nyújtott kedvezmények ugyanakkor nem állhatnak meg az alkotási folyamatnál: a létrejött eredmények hasznosításához szükséges kedvezmények is elengedhetetlenek, hiszen az alkotási fázisban nyújtott támogatás hiábavaló, ha az annak segítségével megvalósított innováció piaci védelmének megszerzésére már nem állnak források rendelkezésre. A közvetlen K+F költségeknek ugyanakkor töredékét jelentik a K+F eredmények védelmére fordított költségek, azaz a szabadalom, használati- és formatervezésiminta-oltalom megszerzésének és fenntartásának költségei.
Ezért javasoljuk, hogy az alap és az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeihez hasonlóan (az 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 7. §-ának megfelelően) az adózás előtti eredmény csökkenthető legyen a kutatás-fejlesztés eredményeként jelentkező szellemitulajdon-védelmi jogszerzés és fenntartás költségeivel. A törvény 7. § (1) bekezdését az alábbi y) ponttal tartjuk szükségesnek kiegészíteni:

(az adózás előtti eredményt csökkenti):

"y) a szabadalmi oltalom, használatiminta-oltalom és formatervezésiminta-oltalom megszerzésére és fenntartására fordított költség, feltéve, hogy

1. az oltalom megszerzésére irányuló bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték külföldi bejelentés elsőbbségét, és

2. annak összege nem haladja meg a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben/külön jogszabályban meghatározott csekélynek minősülő támogatás összegét."

Az oltalomszerzési költségek adóalapból történő leírási lehetősége hozzájárulhatna ahhoz, hogy a belföldi fejlesztésű találmánnyal és mintákkal rendelkező kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek a jelenleginél jóval nagyobb számban szerezzenek találmányaikra iparjogvédelmi oltalmat. Így kis befektetéssel nagymértékben lehet hozzájárulni a jogbiztonság növekedéséhez.

Az oltalomszerzési költségek adóalapból történő leírási lehetőségére vonatkozó javaslatunk élvezi a GKM, valamint az innovációs törvény kidolgozását végző Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatását.

3.2.2. A szellemi tulajdont hasznosító alap

A jelenlegi alkalmi pályázati támogatások helyett az MSZH azt is szorgalmazza, hogy jöjjön létre egy állandó támogatási forrás, az ún. szellemi tulajdont hasznosító alap. A szellemi tulajdont hasznosító alap nem az Áht. 54. §-a szerinti elkülönített pénzalap formájában lenne kialakítva, hanem előirányzatként. Az alap lehetséges forrását a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a GKM jelenlegi iparjogvédelmi célú pályázati forrásainak a kibővítése képezhetné. Meg kell vizsgálni egy ilyen alap elkülönítésének a lehetőségét. Ebből pályázni lehetne a kis- és középvállalatok innovatív termékeire való oltalomszerzés - ideértve valamely közösségi rendszeren belül való oltalomszerzést is - költségeinek részleges visszatérítésére (szabadalmi ügyvivői/ügyvédi szolgáltatások, szakfordítások, egyéb szakmai szolgáltatások díjának megtérítése), prototípus, nullszéria elkészítésének, szabadalmak gyártásba vitele kezdeti költségeinek finanszírozására, a piaci bevezetésnek, valamint az iparjogvédelmi oltalom alatt álló termékek hasznosításával, a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek támogatására.

3.2.3. Pozitív diszkrimináció az állami támogatási pályázatoknál

A vállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének méltó elismerése és egyben a szabadalmaztatás ösztönzője lenne az állami támogatási pályázatoknál alkalmazandó pozitív diszkrimináció. Ezért javasoljuk, hogy a jövőben meghirdetésre kerülő gazdaság- és technológiafejlesztési pályázatok elbírálása során előnyt élvezzenek azok a pályázók, akik iparjogvédelmi oltalommal bíró termékek, eljárások bevezetéséhez, gyártásba viteléhez pályáznak állami támogatásra. A bejelentések közzétételi szakaszában már van újdonságvizsgálat, és az újdonságvizsgálati jelentés nyilvánosan is hozzáférhető. A pályázóknak az újdonságvizsgálati jelentést kellene csatolniuk a pályázathoz.

A pályázatok elbírálása során a kiíró államigazgatási szervek jelenleg nem támaszkodnak kellő mértékben az MSZH szervezeti keretei között dolgozó szakemberek magas szintű műszaki, iparjogvédelmi szaktudására, tapasztalatára. A jövőben szükség lenne arra, hogy az elbírálókat jobban bevonják a pályázati bíráló testületek munkájába.
2004. június 22-én a GKM Minisztériumi Kollégiuma elfogadta azt az előterjesztést, amelynek témája többek között a külföldi szabadalmazás támogatása volt a kis- és középvállalkozói célelőirányzat (KKC) terhére, ezen belül annak továbbfejlesztése kétfajta pályázati lehetőség bevezetésével. A KKC-ból finanszírozott, kis- és középvállalkozások találmányai külföldi bejelentését támogató pályázat keretében nemcsak a külföldi bejelentésekhez nyújtható támogatás, hanem a prototípus, a nullszéria előállításához is. A KKC-ből költségvetési intézmények, valamint magánszemélyek nem részesülhetnek, ezért részükre továbbra is fennmarad a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból finanszírozott pályázat, de annak céljai is módosulnak.
A GKM 2005-ben 200 millió forinttal kívánja támogatni a kis- és középvállalkozások külföldi bejelentéseit, és 100 millió forintot biztosít a magyar találmányok külföldi bejelentése fejezeti kezelésű célelőirányzatból a független feltalálók és az akadémiai intézetek külföldi jogszerzésének támogatására.

3.2.4. Kockázati tőke

Az iparjogvédelmi oltalom alatt álló termékek, szolgáltatások nem elegendő hányada jut el a végső megvalósítás szakaszába, mert a kis- és középvállalkozások, egyéni feltalálók nem rendelkeznek a termelés és értékesítés feltételeinek a megteremtéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal. Az ennek áthidalására szakosodott kockázatitőke-társaságok viszont elsősorban a nagyobb, érett vállalkozások kevesebb kockázattal járó fejlesztéseibe kapcsolódnak be, nem a kisvállalkozások nagy kockázatú projektjeit finanszírozzák. Ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen jogszabályi változtatásokkal, közgazdasági ösztönzőeszközökkel lehet előmozdítani az innovatív kis- és középvállalkozások szabadalmainak piaci hasznosítását a már működő kockázati társaságok és innovációs ügynökségek bevonásával, javaslatot kell tenni a szükséges változtatásokra.

3.3. A VIVACE program várható gazdasági és társadalmi hatása

A program megvalósításától, a bevezetni tervezett oktatási, információszolgáltatási intézkedésektől és gazdasági ösztönzőeszközöktől azt várjuk, hogy a technológiaintenzív kis- és középvállalkozások általános iparjogvédelmi kultúrája fejlődik, tájékozottsága szélesedik, iparjogvédelmi tudatossága növekszik. Ezáltal innovációs tevékenységük eredményeként megszülető szellemi termékeik, az általuk kifejlesztett eljárások egyre nagyobb hányadát védi iparjogvédelmi oltalom. A kis- és középvállalkozások körében megkezdődik a szellemi vagyonnal való tudatos gazdálkodás, nő a szabadalommal védett termékek, eljárások hasznosítása, bővül a licenckereskedelem, növekszik a védjegybejelentések száma ebben a vállalati körben. Mindezek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulásához, az EU egységes belső piaci versenyében való helytállásukhoz.

---

Lábjegyzetek:

¹ Közgazdasági tanácsadó, Magyar Szabadalmi Hivatal

² A magyar kis- és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése (Témavezető: Dr. Pakucs János). Magyar Innovációs Szövetség, GKI Rt. Budapest, 2002; Pakucs János-Papanek Gábor: Innovációs esélyek és lehetőségek. Harvard Businessmanager, 2003. május-június, p. 47-54.

³ Az első generációs innovációs folyamatra a technológiafejlesztés, a másodikra a technológia és a piaci igények összehangolása a jellemző. A legfejlettebb országok az ötödik generációs fejlődési szakaszban vannak, ahol az együttműködő innovációs rendszerek kiépítése a jellemző.

⁴ A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítése. Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. Kutatásvezető: dr. Papp Sándor, Budapest, 2003; Távközlési innovációk napjainkban, különös tekintettel a kis- és közepes méretű vállalkozások szerepére. Novofer Innovációs Rt., Budapest, 2003. április. Az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 28 vállalat és kutatóintézet, valamint a Novofer Innovációs Rt. közel 345 kis- és középvállalkozás megkeresésével (amelyek közül 8% volt kész együttműködni) készített egy-egy elemzést. Az Ipargazdasági Kft. különböző ágazatokba tartozó kis- és középvállalkozásokat vont be a vizsgálatba, a Novofer egy ágazatban, a távközlésben mérte fel az innováció helyzetét.

⁵ A 2002. június 30-i állapotnak megfelelően ezek a tagállamok a következők: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország.

⁶ A 2002. július 1. óta újonnan csatlakozott tagállamok a következők: Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.