Szemle - 2004. 08.

HIREK, ESEMÉNYEK

TIDRENCZEL BÉLA

Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2004 első felében

I. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben
II. Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy és Minta) Hivatalával
III. Az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből adódó kötelezettségek
IV. Az Európai Szabadalmi Egyezményből fakadó tagállami jogok gyakorlása
V. A Magyarország kül- és gazdaságpolitikájából következő nemzetközi szellemitulajdon-védelmi kapcsolatok
VI. Regionális és kétoldalú nemzetközi együttműködési tevékenység
VII. A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatos egyéb nemzetközi rendezvényeken (konferenciákon, kiállításokon, projektmegbeszéléseken) való részvétel

1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben

2004 első felében is elláttuk nemzeti képviseletünket és biztosítottuk a szakmai részvételt a Szellemi Tulajdon Világszervezetében, részt vettünk a világszervezet állandó bizottságainak, valamennyi jelentős munkaszervezetének ebben az időszakban tartott ülésein és a WIPO közreműködésével tartott egyéb eseményeken.

Minthogy az év első felében közgyűlésre vagy rendkívüli ülés összehívására nem került sor, időrendi sorrendben az alábbi üléseken láttuk el a képviseletet: az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) plenáris ülésén, ennek keretében a szabványosítási és dokumentációs munkacsoport ülésén, a Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) soron következő ülésén, az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága, Konzultációs Bizottsága és Tanácsa ülésein, a Nizzai Unióval kapcsolatos előkészítő munkacsoport ülésen, a Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) ülésén, a PCT-reform munkacsoportjának ülésén, a Szabadalmi Jogi Bizottság (SCP) ülésén, a Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR) ülésén, továbbá a TRIPS-egyezmény 10. évfordulója alkalmából megrendezett WIPO-WTO konferencián.

A WIPO-WTO misszión szakdiplomáciai feladatot ellátó képviselőnk jelen volt a Jogérvényesítési Tanácsadó Bizottság ülésén, képviselte hivatalunkat a TRIPS Tanács ülésein és konzultációin, a WIPO keretében tartott különböző egyeztető és regionális koordinációs megbeszéléseken. Hivatalunk megfelelő szakterületeken dolgozó szakemberei ellátták képviseletünket a WIPO-nak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, különböző országokban tartott rendezvényein.

Hivatalunk elnöke a februári WIPO SCIT ülés idején Tóth Tibor genfi nagykövettel együtt a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma nevében Magyarországra szóló hivatalos meghívást nyújtott át dr. Kamil Idrisnek, a WIPO főigazgatójának. A látogatás valószínű időpontja 2004 októbere.

Elnökünk 2004. február 24-én a genfi magyar külképviseleten bensőséges ünnepség keretében dr. Bogsch Árpádnak, a WIPO nyugalmazott főigazgatójának 85. születésnapja alkalmából honoris causa Jedlik Ányos-díjat adományozott.

Javaslat született a szerzői jog gazdasági vonatkozásai tárgyában 2004 második felében tartandó MSZH-WIPO szeminárium megrendezésére, illetőleg hivatalunk elfogadta a WIPO javaslatát, amelynek értelmében a TAIEX közreműködésével 2004. december 9-én és 10-én konferenciatermünkben "Versenyképesség az Európai Unió belső piacán - a minták szerepe és jogi oltalmazásuk" címmel nemzetközi rendezvényre kerül sor.

Az alábbiakban közreadjuk a 2004 első felében lezajlott főbb WIPO-rendezvények néhány jellemzőjét és fontosabb eredményét.

Az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) 8. plenáris ülése, Genf, február 23-27.

A 71 ország és 7 regionális szellemitulajdon-védelmi szervezet részvételével tartott ülésen hivatalunkat az elnök és az ITOK igazgatóhelyettese képviselte.

Az ülésen megvizsgált főbb kérdések

a) A WIPOnet projekt helyzete

A 2003 végén lezárult projekt vezetője értékelte az eredményeket és összegezte a tanulságokat. Bár a szolgáltatások több mint 220 ország IP hivatalában hozzáférhetők, és a kapcsolattartó személyeket kiképezték, a kihasználtság rendkívül alacsony, a működési költségek magasak, a karbantartási szolgáltatás és a globális help desk igénybevétele pedig alacsony. Költségcsökkentő lépésekre kerül sor 2004-ben és 2005-ben. A központ fenntartása az IBM-től az ENSZ Nemzetközi Számítógép Központjához (ICC) kerül át, a biztonsági rendszer üzemeltetése visszakerül a WIPO-hoz és egyszerűbb lesz, a kevésbé kihasznált karbantartási szerződéseket megszüntetik.

b) A WIPOnet, a TriNET és a Patnet hálózati
tevékenység helyzete

A három hálózat összekapcsolásra és kiterjesztésre kerül, a feladatot ad hoc bizottság végzi, a teendőket együttműködési megállapodásban rögzítették, a tesztek 2004 júniusáig folynak, a megvalósítás 2005 elejére várható.

c) A PCT információs rendszert szolgáltató program
helyzete

Az on-line PCT-bejelentés megtételére alkalmas szoftver elkészült, februártól használható, az IMPACT COR program keretében a hivatalok a világhálón jutnak hozzá az igényelt PCT-dokumentumokhoz, a projektben az MSZH tesztelőként vesz részt. A PCT közzétételi eljárás átalakítása 2004 végére, az alaki vizsgálattal kapcsolatos eljárások átalakítása 2005-re fejeződik be.

d) A WIPO információs rendszereinek kihasználtságával kapcsolatos vizsgálati jelentés

A vizsgálat 2003 márciusa és októbere között zajlott, ad hoc munkacsoport közreműködésével (15 hivatal 34 munkatársa). Számos megállapítást tartalmaz a PCT-SAFE, IMPACT és WIPOnet működésével kapcsolatban.

e) Az IP hivatalok ügyvitel-gépesítését célzó program
helyzete

A WIPO Iparjogvédelmi Hivatali Automatizálási Osztályának bemutatója nagy érdeklődést váltott ki a fejlődő országok körében. Erre a szolgáltatásra 169 fejlődő ország hivatala jogosult. Az osztály kis létszáma miatt a szolgáltatás nincs meghirdetve, azt kérni kell.

f) Külön bemutató az IT program és a stratégiai irányok kérdésében

A plenáris ülésen egy 4-5 évre szóló stratégia kidolgozását kérték, külön feltüntetve a pozitívumokat, a veszélyeket és a számításba veendő jövőbeni feltételeket. Ezek között szerepel pl. a gyorsan változó valósághoz való alkalmazkodás, a költséghatékonyságra való törekvés, bizonyos IT rendszerek és szolgáltatások megszüntetése, az új fejlesztések fokozottabb ellenőrzése, a "legjobb gyakorlat" (best practice) bevezetése, illetve megerősítése az információtechnológiai területeken.

A SCIT Szabvány és Dokumentációs Munkacsoport (SDWG) 4. ülése, Genf, január 26-30.

Az ülésen 40 WIPO-tagállam, hét nemzetközi szervezet és megfigyelőként a Patent Documentation Group vett részt. Hivatalunkat főosztályvezető-helyettes képviselte.

A munkacsoport titkára felhívta a figyelmet az iparjogvédelmi hivatalok részéről egyre nagyobb számban érkező szabványosítási igényekre az iparjogvédelmi információ és dokumentáció területén. Ezek főleg a WIPO szabványok létrehozására, fenntartására és revíziójára, felmérések és egyéb dokumentumok létrehozására irányulnak, amelyek eredménye a WIPO Kézikönyvbe kerül.

Az ülés napirendjén az alábbi fő kérdések szerepeltek: a WIPO 3., 80. és 10/c szabvány revíziója, az ST.10/c munkacsoport munkájának második szakaszára vonatkozó célkitűzések meghatározása, a védjegyekre vonatkozó WIPO- szabványok megújítása és új szabványok létrehozása, a jelenlegi WIPO Kézikönyv anyagának frissítése. Foglalkoztak az iparjogvédelmi hivatalok honlapjainak minimális adattartalmára vonatkozó ajánlással, az újdonságkutatási jelentésekben és a szabadalmi dokumentumok első oldalán alkalmazott dokumentumkategória-kódokkal, a publikált szabadalmi dokumentumok javításaival (errata), a szabadalmi dokumentumok részeinek azonosításával és harmonizálásával, és napirenden szerepelt a Nemzetközi Iroda Titkárságának jelentése az "Annual Technical Reports Management System" kérdéséről.

A Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) 6. ülése, Genf, március 15-19.

Az ülésen 109 állam, az EU és 21 kormányközi szervezet, a bennszülött kérdésekkel foglalkozó állandó fórum, a Biológiai Sokféleség Egyezmény Titkársága (SCBD), illetőleg 60 nem kormányzati szervezet képviseltette magát. Az MSZH részéről az eseményen osztályvezető-helyettes vett részt.

A közgyűlés döntése szerint a bizottság a következő két évben is folytatja munkáját. Az eredmények közül nincs kizárva valamely nemzetközi egyezmény kidolgozása sem.

A napirenden szereplő főbb témák:

a) Folklór

A hagyományos kultúra kifejeződéseinek jogi oltalmával kapcsolatos stratégiai és jogi lehetőségek vizsgálata keretében az előkészítő anyag összefoglalta az igénybe vehető különféle lehetőségeket, amelyek közül egyik sem tekinthető önmagában kielégítőnek. Ezek: a már létező szellemitulajdon-jogi rendszerek, a létező sui generis rendszerek (többek között pl. Panama, a Fülöp-szigetek, a csendes-óceáni térség), a szellemitulajdon-jog körén kívül eső egyéb jogi eszközök, pl. kereskedelmi jogszabályok, szokásjogi és bennszülött szabályrendszerek, kulturálisörökség-megőrző programok stb. Ajánlás készül a munka felgyorsítására a stratégiai célkitűzések és alapelvek áttekintése céljából, és a Nemzetközi Iroda a következő ülésre elkészíti a tervezetet.

b) Hagyományos tudás

A hagyományos tudás oltalmával kapcsolatos előkészítő anyag célja az ilyen tudás oltalmára igénybe vehető jogi és stratégiai intézkedések számbavétele, az alapelvek lefektetése és a négy alapvető doktrína bemutatása, amit a nemzeti jogok - különböző kombinációkban - a hagyományos tudás oltalmának stratégiai eszközeként alkalmaznak. Erőteljes igény mutatkozik továbbá arra, hogy a hagyományos tudás oltalma a szokásjog fokozottabb tiszteletén alapuljon. A bennszülött és helyi közösségek számára a hagyományos tudás elismerése és oltalma szokásjogi szabályokban gyökerezik, amelyek a közösségen belül meghatározzák a hagyományos tudás létrehozásának, megőrzésének és átadásának módját. Az anyag tárgyalja a sui generis szabályozást alkalmazó nemzeti jogok közös elemeit, és tömöríti az ilyen oltalom létrehozásának kiindulópontját képező tapasztalatokat. Ajánlást tartalmaz a bizottság felé a munka felgyorsítására, és a célkitűzéseket és alapelveket áttekintő tervezetek kidolgozását javasolja a gyakorlati összefüggések rövid elemzésével. A bizottság támogatta az ajánlást és a tervezetek elkészítését.

c) Genetikai források

A genetikai forrásokhoz való hozzáférésre és haszonmegosztásra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos szellemitulajdon-jogi útmutató tervezete és az ezzel kapcsolatos összefüggések kezdettől fogva a bizottság tevékenységének egyik súlypontját képezték. Az elkészült tárgyi tervezet a kérdéseket oltalmi formánként részletezi. Számos küldöttség szerint a tervezet áttekintésére nem állt rendelkezésre kellő idő. Az előkészítő anyag ajánlása a további munka irányát a szellemitulajdon-jogi modellrendelkezések kidolgozásában és vitarendezésre szakosodott alternatív fórum létrehozásának előkészítésében jelölte meg.

d) Nemzetközi dimenzió

A közgyűlés határozata szerint a bizottságnak különös hangsúlyt kell fektetnie a korábbi mandátumában foglalt kérdések nemzetközi dimenziójára. A leglényegesebb pont nyilvánvalóan a nemzetközi normaalkotó tevékenység. Az egyes alternatívák közötti döntés alapvetően politikai jellegű, ezek a következők: kötelező erejű nemzetközi egyezmény(ek), nem kötelező erejű nyilatkozat vagy ajánlás, útmutató vagy modellrendelkezések, létező egyezmények hivatalos értelmezése, alapelveket megfogalmazó nemzetközi politikai nyilatkozat.

A kötelező erejű nemzetközi egyezmény(ek) létrehozása tekintetében az előkészítő anyag megállapítja, hogy a bizottságon belül hiányzik a konszenzus, és kérdéses, hogy 2004-2005 során e cél ténylegesen megvalósítható-e. Ugyanakkor folyamatosan fejlődik a hagyományos tudás és kultúra kifejeződéseinek szellemitulajdon-jogi összefüggéseire vonatkozó nemzeti és regionális megközelítés.

Az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottságának,
Konzultatív Bizottságának és Tanácsának ülése,
Genf, április 1-2.

Hivatali részről az üléseken a műszaki elnökhelyettes és iparjogvédelmi tanácsadó vett részt.

Az Adminisztratív és Jogi Bizottság ülésén köszöntötték az új tagországot, Litvániát. Beszámoló hangzott el a Technikai Bizottság munkájáról, közös álláspontot alakítottak ki a CPVO-UPOV adatbázis, a molekuláris technikák alkalmazása és a jogérvényesítés kérdéseiben.

Nagy vitát váltottak ki a DUS-vizsgálat céljából a bejelentő által a vizsgáló hatóságnak átadott anyagok kezelésével kapcsolatos ajánlások. Az ajánlástervezeteket a vita alapján átdolgozzák, az UPOV őszi ülésén újból megvitatják. Áttekintették az UPOV-ROM és a GENIE UPOV információs adatbázisok kérdéseit, elsődleges feladat az UPOV-kódrendszer kialakítása. Az ülés foglalkozott a fajtaleírások publikálásának kérdésével, amely még nyitott. A fajtaleírások és a fajtafényképek publikálásának kérdéseit 2005-ben ismét napirendre tűzik. Felülvizsgálják a fajtaosztályozási rendszert, a tagországok álláspontját kérdőív formájában kikérik.

A konzultatív bizottság ülése tekintetében kiemelendő, hogy napirenden van a tagországok GDP szerinti hozzájárulásának szabályozása, az inflációnak megfelelő indexelés, az éves költségvetés és projektorientált támogatások bevezetése.

Az UPOV Tanács ülésén a mezőgazdasági termények technikai munkacsoportjának (TWA) elnökévé Mr. L. Salaices-t választották.

A Nizzai Unió előkészítő munkacsoportjának ülése,
Genf, április 19-23.

A Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás 9. kiadását előkészítő munkacsoport ülésén hivatalunkat osztályvezető képviselte.

A vita alapját a 10 ország és a Nemzetközi Iroda által beterjesztett, a Nizzai osztályozás 8. kiadásához tett kiegészítő módosító javaslatok megvitatásának folytatása képezte.

Magyar részről több javaslat részletes vitájához szóltunk hozzá, több szövegjavaslatot a munkabizottság elfogadott. Például megtörtént a számítástechnikai szolgáltatások átsorolása a 42. osztályból a 38. osztályba azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás nem programozás jellegű, hanem a kommunikációt szolgálja.

A munkabizottság soron következő ülésén még számos kérdés megvitatásra vár.

A Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) 12. ülése, Genf, április 26-30.

Az ülésen az MSZH-t főosztályvezető-helyettes képviselte.

Az ülés előtt az Európai Unió tagállamai koordinációs megbeszélést tartottak annak áttekintése érdekében, hogy az EU milyen álláspontot képviseljen a Védjegyjogi Szerződés (TLT) módosítása kapcsán. Az Európai Bizottság számára a Nemzetközi Iroda által készített tervezetben foglaltak általánosságban elfogadhatók voltak, ugyanakkor kérte a tagállamokat, hogy a témában lehetőleg kerüljék a véleménynyilvánítást tekintettel arra, hogy folyamatban van az USA által kezdeményezett WTO-panel létrehozása, és az USA szerint a földrajzi árujelzők tekintetében az EU nem teljesíti a TRIPS-egyezményből adódó kötelezettségeit.

Az Állandó Bizottság napirendjére tűzték a következőket: a TLT módosítása, a földrajzi árujelzők és doménnevek kapcsolata, a földrajzi árujelzők általánosságban, a védjegyjogok és a védjegygyakorlat vonatkozásában kibocsátott kérdőív, a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének módosítása, a nemzeti lajstrom a közismert védjegyekről.

A TLT módosításával kapcsolatban a bizottság az új 4. cikk szövegtervezetével, a 8. cikk új szövegével, a 14. cikkel, a 17., 18., 19. és 20. cikkel foglalkozott. A földrajzi árujelzőkkel és a doménnevekkel kapcsolatos kérdések továbbra is napirenden maradnak, de külön megtárgyalásukra nem került sor, és nem is tartották azt szükségesnek. A TLT módosított szövegének elfogadásához várhatóan még két ülésre van szükség. A tervek szerint a TLT elfogadására 2006-ban lehetne diplomáciai konferenciát összehívni.

A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformjával foglalkozó munkacsoport 6. ülése, Genf, május 3-7.

Az ülésen a PCT 54 tagállama és az ESZH képviselői, nemzetközi kormányközi és nem kormányközi szervezetek képviselői vettek részt. Hivatalunkat főosztályvezető és főtanácsadó képviselte. A vita három kérdéscsoportban zajlott.

a) A PCT egyszerűsítését célzó módosítási javaslatok

Ennek keretében a munkacsoport foglalkozott az elsőbbségi igényre vonatkozó igazolás kérdésével, a kutatás és vizsgálat céljára benyújtandó szekvencialistákkal, a nyilvánvaló hibák kijavításának kérdéskörével, a hiányzó részek pótlására tett javaslattal, a Végrehajtási Szabályzat helyesbítésével, valamint az elfogadott módosításokból következő változásokkal és - a munkacsoport ülései során elsőként - az aláírásokkal kapcsolatos követelményekkel. Ebben a körben szó volt a bejelentés több nyelven történő közzétételéről, a PCT-eljárás során a nem szabadalmi iratok hozzáférhetővé tételéről szerzői jogi összefüggésben.

b) Nagyobb összefüggések keretében vizsgálandó kérdések

E napirendi pontok közé sorolható a nemzetközi kutatás minőségének javítása, továbbá a változások feljegyzése egyetlen kérelem alapján a nemzeti szakaszban. Ezek a kérdések első ízben kerültek a munkacsoport napirendjére. Ez utóbbi javaslat célja a "központi" kérelem lehetőségének megteremtése, ami azt jelenti, hogy a Nemzetközi Irodához benyújtott kérelmek alapján a megjelölt hivatalok a változást tudomásul vehetik. A javaslat nagy támogatást kapott, különösen a felhasználókat képviselő szervezetek részéről, bár több küldöttség is jelezte, hogy ez nemzeti jogával jelenleg összeegyeztethetetlen.

Vita tárgyát képezték Svájc észrevételei a genetikai források és a hagyományos tudás eredetének a szabadalmi bejelentésben történő feltárására vonatkozóan. Svájc a PCT Végrehajtási Szabályzatának módosítására tett javaslatot, amelynek következtében az egyes országok megkövetelhetnék e források eredetének feltüntetését. Az USA küldöttsége, bár késznek mutatkozott a javaslatról tárgyalni, kijelentette, hogy ez alapvetően nem a szabadalmi jog körébe tartozó probléma, és sürgette, hogy a genetikai forrásokhoz való hozzáférést és a hasznok megosztását a nemzeti jogok szabályozzák a szellemi tulajdontól függetlenül.

c) A további munkával kapcsolatos témák

Az ESZH javaslata szerint a reformot meg lehetne gyorsítani, ha a munkacsoport nem töltene időt szövegezési problémákkal. Létre kellene hozni egy "szövegezési" munkabizottságot és nagyobb mértékben kellene használni az elektronikus fórumot. A javaslat nem kapott támogatást. A munkacsoport fenntartotta azt a véleményét, hogy az elektronikus fórum nem helyettesítheti a közvetlen eszmecserét.

Az ülés végén Philip Thomas méltatta a rövidesen nyugállományba vonuló de Vries több évtizedes hasznos tevékenységét, amelyet a PCT érdekében fejtett ki.

A Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP) 10. ülése, Genf, május 10-14.

Hivatalunkat az ülésen a műszaki elnökhelyettes, főosztályvezető és jogi ügyintéző képviselte.

Az ülés nagy részének napirendjén a szabadalmi anyagi jogi harmonizációt célzó egyezmény (SPLT) és Végrehajtási Szabályzata tervezetének megvitatása szerepelt. A vita alapját a Nemzetközi Iroda által készített dokumentumok képezték. Az USA, Japán és az ESZH küldöttsége által előterjesztett javaslat lényege, hogy első lépésként a technika állásával kapcsolatos kérdések tekintetében kellene megállapodásra jutni. Az első csomag tárgyát a technika állásának fogalma, a türelmi idő, az újdonság, a feltalálói tevékenység képezhetnék a közgyűlés 2006. évi ülésszakáig, ezt követően lehetne foglalkozni a találmány feltárásával, az igénypontszerkesztéssel és a találmány egységével. Számos küldöttség, pl. Kína, Brazília, Argentína, Egyiptom, India nem értett egyet a javaslattal, mivel szerintük teljes harmonizációra lenne szükség, nem pedig a kizárólag az egyes küldöttségek által fontosnak ítélt kérdések megvitatására. Nem alakult ki tehát egyetértés abban a kérdésben, hogy kiindulópontként az ún. első csomagba való kérdéseket vitassák-e meg, vagy az SPLT és a Végrehajtási Szabályzat tervezetének egésze tekintetében folyjon-e a munka.

A konkrét szövegezési tevékenység során a bizottság a 8. cikktől és a hozzá tartozó szabályokból kiindulva kezdte meg a tervezet megvitatását. Foglalkozott a technika állásával (8. cikk és 8-9. szabály), a türelmi idővel (9. cikk), a találmány feltárásával (10. cikk és 10. szabály), az igénypontokkal (11. cikk, 11-13. szabály), a szabadalmazhatóság feltételeivel (12. cikk).

Nem született megegyezés a további munka menetét illetően. Az ún. első csomagba tartozó rendelkezések előtérbe helyezését a fejlődő országok változatlanul ellenzik.

A Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR) 11. ülése, Genf, június 7-9.

Az ülésen, amelyen 90 tagállam, 8 kormányközi és 55 nem kormányzati szervezet vett részt, hivatalunkat osztályvezető-helyettes és a Genfben külszolgálatot teljesítő szellemitulajdon-jogi szakdiplomata képviselte.

Jelentős haladás történt a rádió- és televíziószervezeteket érintő nemzetközi szerződés előkészítő munkájában. Az Állandó Bizottság javasolta, hogy a WIPO 2004 szeptemberében tartandó közgyűlésén kerüljön napirendre az e témával kapcsolatos diplomáciai konferencia kérdése. Fennmaradtak a véleménykülönbségek néhány vitás kérdésben, mint a védelem terjedelme, az e szerződés szerinti védelem kedvezményezettjei (az új egyezmény nem csupán a hagyományos műsorsugárzó szervezeteket, hanem a kábelen, az interneten műsorsugárzást végzőket is érintené).

A másik tárgyalt témát, amely a nem eredeti adatbázisok védelmének kérdése, a bizottság legközelebb 2005 második felében tűzi napirendjére.

A véleménykülönbségek további tisztázására a bizottság ez év őszi ülésén kerül sor, ahol ajánlást tesznek a diplomáciai konferencia időpontjára is.

Egyéb fontosabb WIPO vonatkozású rendezvények

WIPO Nemzetközi Designkonferencia,
Velence, május 13-14.

A WIPO, az Olasz Kereskedelmi Minisztérium és Velence városa által közösen szervezett rendezvényt az Olasz Külkereskedelmi Minisztérium patronálta.

A mintegy 200 fő résztvevővel megrendezett eseményen az iparjogvédelem, a "designtársadalom", a vállalatok és a szakmai szövetségek jeles képviselői vettek részt, hivatalunkat az elnök és szakmai osztályvezető képviselte.

A konferencia a Hágai Megállapodás genfi szövege hatálybalépése óta az első ilyen témájú, magas szintű nemzetközi esemény volt.

A konferencia kiváló alkalmat nyújtott az ipari minták nemzetközi oltalmával kapcsolatos széles körű véleménycserére a témával foglalkozó nemzeti és nemzetközi intézményeknek és szakembereknek, továbbá arra, hogy azonosítsák azokat az utakat, amelyek a hágai rendszer jobb világméretű kihasználását eredményezik.

Az esemény során a WIPO főigazgatóját a Velencei Köztársaság által 1474-ben kihirdetett első szabadalmi törvény 530. évfordulója alkalmából létesített első "Velencei Iparjogvédelmi Díjjal" tüntették ki.

WIPO-OHIM fórum az OECD-országok intézményei és az EU-hoz csatlakozott országok részére az iparjogvédelem és a kis- és középvállalkozások témakörében,
Alicante, május 27-28.

A rendezvény szervezője a WIPO volt, a házigazda szerepét az OHIM töltötte be. A fórumon 22 ország képviselői, a WIPO, az OHIM szakemberei, az IPR (Intellectual Property Rights) Helpdesk, a LIIP (Linking Innovation and IP) Project és az IRC (Innovation Relay Centre) Network szakemberei vettek részt. Az MSZH-t főosztályvezető-helyettes képviselte.

Az elhangzott előadások alapján a rendezvény célkitűzései az alábbiak voltak:

• az iparjogvédelem jogintézményei jelentőségének és szerepének bemutatása a kis- és középvállalkozások kapcsolatrendszerére tekintettel,

• a kis- és középvállalkozások támogatása és piaci szerepük elősegítése az iparjogvédelem eszköztára segítségével,

• az informatikai lehetőségek feltárása és a fejlesztések ismertetése,

• az információszolgáltatás megvalósult és tervbe vett fejlesztéseinek felvázolása,

• az iparjogvédelmi oktatás célirányainak, rendszere kialakításának, módjainak, valamint eszközrendszerének a bemutatása.

2. Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy és Minta) Hivatalával

Az OHIM 15. kapcsolattartó ülése (Liaison Meeting), Alicante, március 11-12.

Az ülésen a tagállamok, a tagjelölt államok, Norvégia, Svájc, Izland iparjogvédelmi hivatala, az EU Bizottsága és a WIPO képviselői vettek részt. Az MSZH-t főosztályvezető-helyettes és jogi ügyintéző képviselte.

A napirend egy része a feltétlen lajstromozást gátló okokkal foglalkozott. Ennek keretében szó volt a színvédjegyek grafikai ábrázolásáról, a színvédjegyek megkülönböztető képességéről, a hangvédjegyek grafikai ábrázolásáról és a közérdek és a kétértelműség fogalma keretében ismertetésre került a "Doublemint"-döntés. A viszonylagos kizáró okok keretében szó volt az áruk abszolút, illetve relatív hasonlóságáról, avagy a "Canon"-döntés kétféle értelmezéséről.

Az "Osztályozás: a fejezetcím (heading) hatálya" napirendi pont keretében szó esett arról, hogy az OHIM álláspontja szerint a Nizzai Osztályozás fejezetcímeit úgy értelmezik, hogy a védjegy oltalma az osztályba sorolt összes árura vagy szolgáltatásra kiterjed. Ezt az elvet nem követi minden nemzeti hivatal, mert bizonyos rendszerekben a védjegybejelentés előfeltétele a megjelölés tényleges használatának igazolása. Az ülésen lefolyt vita eredményeként megállapítható volt, hogy itt alapvetően két osztályozási iskola küzdelméről van szó, az ellentét pedig ezen az ülésen nem tisztázható megnyugtató módon.

A "Védjegyeljárások" napirendi pont keretében foglalkoztak a konverzió jogkövetkezményeivel, az Európai Unió bővítésével, a közös védjegy jogosultjának problematikájával. A napirend részét képezte a nemzeti hivatalok eljárása és gyakorlata a Madridi Megállapodáshoz fűzött jegyzőkönyv alapján, és a jelenlegi és jövőbeni tagállamok nemzeti védjegyalkotásával kapcsolatos egyes tájékoztatók.

Az OHIM Igazgatótanácsának (Administrative Board - AB) és Költségvetési Bizottságának (Budget Committee - BC) ülése, Alicante, április 26-28.

Az üléssorozaton az Európai Unióhoz csatlakozó országok képviselői utolsó alkalommal vettek részt megfigyelőként. Hivatalunkat - Magyarország kijelölt képviselőjeként - a jogi elnökhelyettes és a Védjegy és Minta Főosztály vezetője képviselte.

Az ülés előtt az OHIM elnöke általánosságban ecsetelte az általuk folytatott személyzeti politika fő elveit, főleg az emberi erőforrásokkal történő rugalmas gazdálkodás szükségességét. A személyzeti kérdésekkel kapcsolatban meghozandó határozatok elhalasztását kérte, a részletes javaslatokat az AB novemberi ülésén szándékozik beterjeszteni.

Az AB ülésén megvizsgált kérdések közül néhány:

• Élénk vita folyt a Fellebbezési Tanácsok 2005-ben és 2006-ban megüresedő posztjainak betöltéséről. A meghozott döntések szerint a három megüresedő tanácselnöki posztra pályázatot kell kiírni (az AB legalább 15 év szakmai gyakorlati időt vár el), a tagok posztjainak betöltésére egy, legfeljebb 8 főből álló "reserve list" készül (12 év szakmai gyakorlati idő kell), a kiválasztási eljárás pedig a 2005 tavaszán tartandó ülésig meghosszabbodik.

• Az OHIM képviselője ismertette a felszólalási eljárással, a vizsgálattal, az igazolással és a közösségi minták megsemmisítésével kapcsolatos, újonnan kidolgozott ügyintézési útmutatókat. Az MSZH küldöttsége kérte az OHIM álláspontjának mielőbbi felülvizsgálatát, minthogy az OHIM egyes esetekben a csatlakozás időpontját "vízválasztóként" kezeli, pl. a nemzeti kutatások terén, más esetekben pedig, pl. az átalakítás ügyében, nem köti magát a csatlakozási időponthoz.

• Az OHIM képviselője ismertette az Európai Bizottság C-361 "KIK"-ügyben hozott ítélete alapján a nyelvi rezsim ügyében kialakítandó jogi megoldást. Az OHIM lehetővé fogja tenni a bejelentők számára, hogy a bejelentési eljárás első nyelveként az EU tagállamainak valamennyi hivatalos nyelvét is megjelölhessék. Ebben az esetben az OHIM a megadott nyelven levelez, és a bejelentő kifejezett nyilatkozatától függ az, hogy az OHIM a bejelentési eljárásban a levelezés során a második - az OHIM öt hivatalos nyelve közé tartozó - nyelvet használja. Ezt a szabályt az OHIM 2004. május 1-jétől a közösségi védjegy- és mintaoltalmi bejelentések ügyében egyaránt érvényre juttatja.

• Az ESZH 2004. július 1-jével leköszönő elnöke, Ingo Kober méltatta az OHIM dinamikus fejlődését és az ESZH-val kialakított jó kapcsolatát, reménykedve, hogy ez a "közös szinergiákon" alapuló kapcsolat a jövőben is fennmarad.

Az AB és BC együttes ülésein megvizsgált néhány fő kérdés:

• Az AB és a BC megvizsgálta a csatlakozó országokból származó közösségi védjegybejelentések statisztikai adatait, majd foglalkozott a csatlakozó országokból jövő munkavállalókkal összefüggő személyzeti politikával. 1996 és 2004 februára között az ezen országokból származó bejelentők mindössze 1090 közösségi védjegybejelentést tettek, Magyarország ebben a sorban a negyedik (143 bejelentéssel). A közösségi mintaoltalmi bejelentések terén hazánkat (43 bejelentéssel) csak Lengyelország előzi meg (56 bejelentéssel). Az OHIM-nál alkalmazott magyar munkavállalók száma mindössze 5 fő, közülük 1 fő védjegyelbíráló, a többi az ügykezelés területén dolgozik. A csatlakozó országokból eddig 55 fő határidős alkalmazására (temporary agent) került sor.

• Szó volt a Madridi Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás, valamint az Európai Unió bővítéseinek hatásairól. 2004 első három hónapjában 14 000 közösségi védjegybejelentés érkezett, ezért minden valószínűség szerint az idén is "csúcsot döntenek". Mintaoltalmi területen is nagy a felfutás, naponta átlagban 58 bejelentés érkezik.

• Élénk eszmecsere volt az OHIM személyzeti politikájáról. Középtávon mintegy 635 főre van szüksége az OHIM-nak. A most csatlakozó országokból 91 főt kívánnak alkalmazni, a határozatlan és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak arányát 80-20%-ban határozták meg.

• Megtárgyalásra került az OHIM részére készített nemzeti kutatási jelentések (CTMR 39. cikk) kérdésköre.

• Tájékoztatás hangzott el az E-business projekt helyzetéről, céljairól, előzményeiről. Az OHIM kibővíti eddigi elektronikus szolgáltatásait, díj ellenében több adatot tesz hozzáférhetővé a "CTM on-line" keretében, és létrehozza a közösségi formatervezési minták adatbázisaként a "CD on-line" adatbázist.

A BC 25. ülése napirendi pontjainak vitájából:

• Az OHIM pénzügyi igazgatója tájékoztatta a BC-t a 2004. évi költségvetés fő számairól és az elfogadását követően előállt új körülményekről. A közösségi védjegybejelentési "boom" valószínűleg azt jelenti, hogy az OHIM-nak 2004-ben várhatóan kb. 10 millió euró többletbevétele lesz, amit azonban ellensúlyoz a fordítási költségek növekedése és a nemzeti kutatási jelentésekre kifizetett díjak.

• A BC 14 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta az OHIM új pénzügyi szabályzatának végrehajtását szolgáló belső pénzügyi szabályzat módosítását.

• Megtárgyalták az OHIM 2004-2010 közötti üzleti kilátásait felvázoló anyagot. Középtávon átlagosan évi 65 000 közösségi védjegybejelentéssel, 40-50%-os megújítási rátával és a Madridi Jegyzőkönyv alapján tett közösségi védjegybejelentések 20%-os hányadával számolnak.

Az OHIM 16. kapcsolattartó találkozója (Liaison Meeting), Információtechnológia és Információ,
Alicante, június 16-17.

Az ülésen hivatalunkat osztályvezető és információs szakember képviselte.

A napirend lényeges részét képezte az OHIM beszámolója a "Business Projects" elnevezésű csomagban vázolt informatikai fejlesztésekről.

A Document management témakörben elhangzott módszertani tájékoztató szerint az OHIM a Filenet rendszert kívánja alkalmazni.

Az e-Business témakörben bemutatták az e-filing és a CTM-online rendszert érintő fejlesztéseket. Az e-filing esetében ezek a következők: 2 órán belüli visszajelzés, azonnali ügyszámkiosztás, segédeszköz biztosítása az osztályozáshoz, adatok importálása korábbi bejelentésből, kommunikáció postafiókon keresztül, intézkedés indítása elektronikus űrlapokkal, My-page funkció (testre szabott portál). A CTM-online rendszerben a keresési lehetőségek bővülnek (Bécsi Osztályozás, árujegyzék, státusz). A bővítés miatti fejlesztések érintik az "e-filingot" és az elektronikus közlönyt valamennyi tagország nyelvén. A francia küldöttség felvetette az elektronikus közlönyre vonatkozó szabvány kidolgozásának szükségességét, de a vállalkozókedv hiánya és érdektelenség miatt a felvetés visszhang nélkül maradt.

A Madridi Jegyzőkönyv vonatkozásában tájékoztatást adtak arról, hogy az ügyviteli rendszerbe beillesztették az OHIM-nak a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásából adódó feladatok támogatását.

Az ülés jóváhagyta az XML munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolót.

A biztonsági kérdések témakörében az OHIM bemutatta az IT biztonságot érintő fejlesztési elképzeléseit.

3. Az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből adódó kötelezettségek

Részvétel az Európai Unió szakbizottságaiban és az EU Tanácsa mellett működő munkacsoportok munkájában

2004 első felében egyfelől részt vettünk Brüsszelben az EU-csatlakozási szerződés iparjogvédelmi rendelkezéseinek megszövegezésében, másfelől a csatlakozási szerződés aláírását követően megfigyelőként részt vehettünk a Tanács szellemi tulajdonért felelős munkacsoportjának (Working Party on Intellectual Property) ülésein. Hivatalunk jogi elnökhelyettesének irányításával vezetői és különböző szakmai szinteken képviseltük hivatalunkat ezeken az általában egy-, helyenként kétnapos intenzív konzultációkon, a magyar álláspont megfelelő kidolgozásával és a szükséges kormányzati egyeztetésekkel együtt.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás napja, 2004. május 1-je után ebben a munkacsoportban már tagként - nem csupán megfigyelőként - tevékenykedhetünk.

Január 13. és június 30. között 11 alkalommal került sor ilyen konzultációkra, az alábbi tematikai megosztásokban:

• a közösségi védjegyrendszer reformja, OHIM-eljárások: február 2. és 19., május 27. és június 25. (négy alkalommal);

• számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága: március 2. és 30. (két alkalommal);

• iparjogvédelmi jogérvényesítési irányelvek: január 13., 23. és február 5-6. (három alkalommal);

• EU szerzői jogi irányelvek: március 9. és május 11. (két alkalommal);

• Madridi Jegyzőkönyv és Végrehajtási Szabályzat: március 18. (egy alkalommal);

• a CDB (Biológiai Sokféleség Egyezmény) hozzáféréssel és haszonmegosztással kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó Bonni Irányelveknek az EK által történő végrehajtása: április 26. (egy alkalommal).

A további ülések témái:

• a földrajzi árujelzőkkel és eredetmegjelölésekkel foglalkozó szabályozási bizottság munkája: február 24. (egy alkalommal);

• a Szlovákia által használt "Tokaji bor" eredetmegjelölés és kétoldalú konzultációk: május 18. és június 10. (két alkalommal).

Az EU közreműködésével szervezett szellemi tulajdon
tárgyú nemzetközi szemináriumok és konferenciák

Hivatalunk szakemberei 2004 első felében részt vettek a szellemi tulajdon kérdéseivel foglalkozó szakosított szemináriumon (Brüsszel, január 29-30.), a TAIEX és a Portugál INPI közreműködésével szervezett és a földrajzi árujelzők és eredetmegjelölések oltalmával foglalkozó szemináriumon (Lisszabon, február 17-18.), "A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése" témájú konferencián (Bukarest, április 14-18.) és "A szerzői jog a kreativitás érdekében" címmel rendezett nagyszabású EU-konferencián (Dublin, június 20-22.).

Az Európai Bizottság által meghirdetett E-content
pályázat eMage projektjében való hivatali részvétel

Az Európai Bizottság 2003. évi E-content pályázatára a francia, a magyar, az osztrák és a portugál iparjogvédelmi hivatal és néhány ismert számítógépes európai cég adott be eMage néven közös pályázatot "Az európai védjegyek és formatervezési minták képi adatbázisainak hasznosítási lehetőségei" címmel. A projektet az Európai Bizottság elfogadta, a szerződéskötésre 2004. április 2-án került sor. A fenti szereplők közreműködésével konzorcium jött létre, amely a teljes projekt költségének 50%-át visszaigényelheti az Európai Bizottság költségvetéséből.

Hivatalunk képviselője részt vett az eMage projekt indításával kapcsolatban 2004 első félévében sorra került egyeztető értekezleteken Luxembourgban és Párizsban. A projekt célja az oltalom alatt álló védjegyek és formatervezési minták eMage webes platformon való on-line elérhetőségének létrehozása a nemzeti adatállományok összegyűjtésével, a természetes nyelvű keresés több nyelven való lehetővé tételével, a képi információfeldolgozás és mintafelismerés segítségével. A megcélzott felhasználók köre: kis- és középvállalkozások (KKV-k), kutatók, nagyvállalatok IP szakemberei, piackutatók, vámszervek, korrupcióellenes szervek. Előnyei: az adatbázishoz való hozzáférés, a keresési költségek és az időszükséglet csökkentése, a KKV-k védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos aktivitásának támogatása, hatékony eszköz az európai vám- és korrupcióellenes szervek hamisítás elleni harcában.

Együttműködés az Európai Unió Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalával (Community Plant Variety Office, CPVO)

A CPVO Adminisztratív Tanácsának (AC) ülése,
Angers (Franciaország), március 24-25.

Az ülésen az MSZH részéről a műszaki elnökhelyettes és egy tanácsadó, továbbá az OMMI képviselője vett részt.

Az ülés néhány fontosabb eseménye és eredménye:

• 2003-ban több mint 2500 új bejelentés érkezett a CPVO-hoz, és 1869 közösségi oltalmat engedélyeztek. 2003 végén 8905 érvényben lévő oltalom volt, ami az előző évhez viszonyítva jelentős emelkedés.

• A nemesítői szervezetekkel (CIOPORA, ESA) folytatott konzultációk során e szervezetek képviselői nem jeleztek problémát a közösségi fajtaoltalmi rendszer működésével kapcsolatban.

• A CPVO elnöke szerint felül kell vizsgálni a vizsgáló hatóságokkal kötött szerződéseket, miután nemzeti szinten a vizsgáló szervek nem maguk végzik a vizsgálatokat.

• Az AC elfogadta a CPVO 2002. és 2003. évi költségvetését. A 2004. és a 2005. évre vonatkozó tervezéssel kapcsolatban úgy tűnik, hogy a bejelentések növekvő száma és a munkaterhelés ellenére 2006-ig az eljárási és fenntartási díjak emelésére nem kerül sor. A CPVO a 2005. év végére 2700 új bejelentést vár, az érvényes jogok száma 11 000 lesz, a folyamatban lévő ügyek száma 2300. A hivatal létszáma nem elegendő a feladatok ellátására, továbbá a hivatal komoly helyhiánnyal küzd. A CPVO nem várja, hogy a 10 ország csatlakozásával a bejelentések száma nőni fog.

• Az AC elfogadta a fajtanévre vonatkozó útmutató (guidelines) felülvizsgálatára tett javaslatot, továbbá a CPVO dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó végrehajtási rendeletet.

• Elkészült a fajtanévre vonatkozó központi adatbázis terve, az adatokat betöltötték. Az első változatot 2004 őszén tesztelik. Az UPOV is bemutatta fajtanévre vonatkozó adatbázisát. Az együttműködésről memorandumtervezet született. A nemzeti adatokat a CPVO fogja a tagországok nemzeti hivatalaiból összegyűjteni, saját adatbázisába beépíteni és az adatokat az UPOV-nak átadni. A CPVO e tárgyban a nemzeti hivatalokkal fog szerződést kötni.

• Az AC hozzájárult a technikai összekötőkre (Technical Liaison Officers, TLO) vonatkozó szabályok módosításához.

További szakmai képviselet a CPVO-ban

2004. április 29-ei levelében a magyar külügyminiszter - a földművelési és vidékfejlesztési miniszterrel együtt - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben a CPVO Igazgatótanácsa magyar tagjának Szenczi Győzőnét, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosát, helyettes tagjának pedig Posteinerné Toldi Mártát, az MSZH műszaki elnökhelyettesét jelölte.

A CPVO 2004. június 15-én, Angers-ban tartott igazgatótanácsi ülésén Magyarországot az FVM főtanácsosa képviselte, akivel hivatalunk a szakmai álláspontot egyeztette, és az anyagok előkészítésében a szükséges mértékben közreműködött.

4. Az Európai Szabadalmi Egyezményből fakadó tagállami jogok gyakorlása

Részvétel az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának és munkabizottságainak munkájában

Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa Elnökségének (Board) 3. ülése, München, február 26.

Első ízben vett részt az ülésen a Board valamennyi tagja és állandó meghívottja, így Alison Brimelow, az igazgatótanács új elnökhelyettese és Alain Pompidou, az ESZH 2004. július 1-jén hivatalba lépő új elnöke is. Elnökségi tagként jelen volt az MSZH jogi elnökhelyettese.

A napirendi pontok vitájával kapcsolatos néhány lényeges információ:

• Az eszmecsere alapján világossá vált, hogy a közösségi szabadalom kérdésében a közeljövőben aligha várható egyezség. Ennek oka egyfelől a kirajzolódó álláspontok közötti áthidalhatatlan különbség, másfelől a közösségi szabadalomról szóló rendelettervezet az ipar számára elfogadhatatlanul sok kompromisszumot tartalmaz a nemzeti érdekek javára. Ugyanakkor önmagában az ESZH Fellebbezési Tanácsainak (DG3) önállósítása nem ad elég alapot diplomáciai értekezlet összehívására. A kérdéssel foglalkozó diplomáciai értekezletet 2004 novembere helyett várhatóan 2005 márciusára vagy áprilisára hívják össze.

• A Board érdemben nem foglalt állást az Európai Szabadalmi Szervezet és a svéd, illetőleg a spanyol kormány között létrejött PCT-partnerségi megállapodás értelmezéséről kialakult vitában.

• A finn hivatal által a PCT alapján készített kutatási jelentésekre is alkalmazandó ESZE 157. cikk (2) bekezdése kapcsán jelentkező finn igény vonatkozásában felmerülő ESZH-elnöki állásfoglalásból kiderült, hogy az ESZH decentralizációs hullámtól tart a PCT szerinti kutatási tevékenységet illetően, ami az EISR (kiterjesztett nemzetközi kutatási jelentés) bevezetésével már a vizsgálati munka főbb kérdéseit is érintené.

• A Board szeptemberi ülésére Budapesten, az MSZH-ban kerül sor.

Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának (AC) 96. ülése, München, március 16-18.

Az AC elnöke külön üdvözölte Lengyelország képviselőjét abból az alkalomból, hogy hazája 2004. március 1-jével csatlakozott az ESZE-hez.

Az ülésen az MSZH elnöke és jogi elnökhelyettese képviselte hivatalunkat. Az ülés néhány fontosabb állásfoglalása, határozata, eredménye:

• Az AC meghallgatta a tanács elnökének tevékenységi jelentését. Az elnökség (Board) magyar tagja hozzászólásában az Európai Szabadalmi Szervezet által kötött szerződések értelmezésére és az alkalmazásuk felügyeletére vonatkozó hatásköri szabályokat vizsgálta. A kifejtett álláspontot támogatta a portugál és a finn küldöttség is.

• Az AC a júniusi ülésig elhalasztotta a Building Committee szükségességével és összetételével kapcsolatos döntéshozatalt.

• Hosszabb vita folyt az európai iparjogvédelmi akadémia (European IP Academy) létrehozásáról készített megvalósíthatósági tanulmányról. Valamennyi küldöttség hozzászólása után az ESZH elnöke rámutatott, hogy az ún "implied powers" ("beleértett hatáskör") tanára építő jogi érvelés kellő jogi alapot teremt az akadémia létrehozására. Örömmel nyugtázta, hogy az AC jelentős többsége üdvözölte a tanulmányt, de a tanulmány szerinti létrehozás támogatása feltételes. Kapcsolatban áll a fenti doktrína alkalmazási korlátjaival, a finanszírozás kérdéseivel és a jelenleg is működő oktatási intézményekhez fűződő viszonnyal. Kezdetben az akadémia tevékenységének szabadalmi kérdésekre kell korlátozódnia, fenn kell tartani a későbbi bővülés lehetőségét, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottságnak át kell tekintenie a finanszírozás kérdéseit. Az akadémia az ESZH szervezeti egységeként működhetne, kinevezett főigazgató (principal director) irányításával.

• Az ESZH részéről Manuel Desantes elnökhelyettes bemutatta az európai szabadalmi rendszeren belül elérhető "szinergiák" javításáról szóló újabb előterjesztést, amelyhez néhány küldöttség támogató hozzászólást tett.

• Az EU Elnökségét adó Írország küldöttségének vezetője tájékoztatta az AC-t a közösségi szabadalom előkészítésének helyzetéről. Az EU által tett nyilatkozat szerint a Versenyképességi Tanács március 11-ei ülésén sem született megállapodás a közösségi szabadalomról, így a soron következő diplomáciai értekezlet időzítéséről is csak az AC júniusi ülése dönthet. Az ülésen lefolytatott vita alapján körvonalazódott, hogy a diplomáciai értekezlet ez év novemberében nem tartható meg.

• Vita tárgyát képezte az ESZSZ és a svéd, illetőleg a spanyol kormány között a PCT-vel kapcsolatos kutatási feladatokról szóló partnerségi megállapodás ügye. Az ESZH elnöke szerint az ügy hordereje túlmutat a partnerségi megállapodáson. Az AC elnöke stratégiai vitát kezdeményezett az Európában működő vagy működtethető PCT-hatóságokról. Számos küldöttség hozzászólása mellett a magyar küldöttség hangsúlyozta: üdvözöljük a stratégiai vitát, de a vitának a status quo alapján kell folynia, tehát az ESZH elnöke által a WIPO-nak küldött - és a partnerségi megállapodást egyoldalúan értelmező - notifikációt megelőző helyzetből kell kiindulnia. Támogattuk a munkacsoport megalakítását, és érdeklődésünket fejeztük ki az angol vitaanyag iránt. Az AC - svéd javaslatra - úgy döntött, hogy a júniusi ülésén hozza létre a munkacsoportot, és felkéri az Egyesült Királyságot a vitaanyag benyújtására, a viták lezárulásáig pedig a svéd és a spanyol hivatal kutatási jelentéseit úgy kezelik, mintha a notifikáció nem történt volna meg. A finn küldöttség a PCT-hatósági működéssel kapcsolatosan előterjesztett kérelmével összefüggésben jelezte, hogy kész bevárni a vita lezárulását.

• Az AC hosszas vita után úgy határozott, hogy a kiváltságokról és a mentességekről szóló jegyzőkönyv (PPI) felülvizsgálata nem időszerű, az ezzel a kérdéssel foglalkozó ad hoc munkacsoportot feloszlatta.

Az ESZH Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának 81. ülése, München, május 10-12.

Az ülésen az elnök és főosztályvezető-helyettes vett részt.

Napirenden szerepelt, többek között, az ESZH Fellebbezési Tanácsainak az ESZSZ-en belüli szervezeti függetlenségét tárgyaló javaslattervezet véleményezése, az ESZH hosszú távú biztosítási programja, a dolgozói kölcsönök alakulása, a megújítási díjak összesítése, a tagállamok 2003. és 2004. évi bilaterális és multilaterális együttműködéséről szóló helyzetjelentés és értékelés, a szabadalmakra és védjegyekre vonatkozó egységesített szolgáltatás, a "Toolbox" koncepciója, az EPOQUE rendszerhez való hozzáférés, nem tagállamok hivatalai által fizetendő díjak megvitatása.

Foglalkoztak az EPOQUE-BNS rendszer hozzáférési és használati díjainak felülvizsgálatával, élénk vitát váltott ki, és a végén szavazásra bocsátották az ESZH hosszú távú elhelyezési koncepcióját, és napirenden volt az ESZH szervezetén belül felállítandó akadémia költségvetési és pénzügyi kereteit bemutató dokumentum véleményezése. Bemutatták a fő statisztikai mutatószámokból képzett összefoglaló táblázatokat, tájékoztatás hangzott el a 2002/2003. év teljesítési és hatékonysági adatairól és a létszámhoz kapcsolódó kapacitások 2002-2003. évi alakulásáról, és bemutatásra kerültek a szabadalmi bejelentésekre vonatkozó előrejelzési módszerek.

Az ESZH első szervezetirányítási konferenciája
(First EPO Management Conference) és az Igazgatótanács elnökségének (Board) 4. ülése, München, május 26-27.

Az ESZH elnökének meghívására május 26-án az elnökség tagjai - köztük az MSZH jogi elnökhelyettese - részt vettek a szervezet irányításának kérdéseivel foglalkozó, első alkalommal tartott ilyen típusú rendezvényen.

A konferencián egyértelművé vált: az ESZH jelenlegi és jövőbeli vezetése folytatni kívánja a személyzettel való párbeszédre építő politikáját, amelynek első kézzel fogható eredményei már ma is megvannak.

A Board ülésén választott tagként egyedül a magyar tag vett részt, a német és a portugál tag akadályoztatása miatt nem. Az ülésen jelen voltak az állandó meghívottak és a Board ex officio tagjai, így az ESZH három - jelenlegi és jövőbeli - elnöke is bekapcsolódott a munkába.

A napirend egyik fő kérdése a PCT-ügyekben való együttműködés jövője, távlatai volt. Az ülés résztvevői elsősorban ennek eljárási kérdéseivel foglalkoztak. Áttekintő összehasonlítás készül a beérkezett tagállami álláspontokról, amelyet rövid, írásos javaslat egészít majd ki a vita továbbvitelének irányaira és kereteire vonatkozóan, menetrenddel együtt. Az AC júniusi ülése döntést hozhat a stratégiai vita eljárási kereteiről és a határidőkről, októberben pedig a tartalmi vita következhetne. Az eltervezett novemberi rendkívüli igazgatótanácsi ülésen kizárólag a PCT stratégiai kérdései szerepelnek majd napirenden.

Az Európai Szabadalmi Szervezet Szabadalmi Jogi Bizottságának 23. és 24. ülése, München, február 10-12. és április 27-28.

A 23. ülésen az MSZH küldöttségét a jogi elnökhelyettes vezette, a 24. ülésen a hivatalt főosztályvezető és jogi ügyintéző képviselte.

A bizottság megvitatta a WIPO Szabadalmi Anyagi Jogi Egyezményének (SPLT) tervezetével kapcsolatos anyagokat, illetőleg az ESZH által előterjesztett véleményt. Általános tájékoztató hangzott el a 2003 novemberében az USPTO, a JPO és az EPO között tartott "trilaterális" megbeszélések főbb eredményeiről. Több általános megjegyzés hangzott el, amelynek keretében például az angol küldöttség kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy előbbre viszik-e az SPLT ügyét a "trilaterális" találkozók alkalmából tartott tárgyalások, mert ezeken sem a tagállamok, sem a fejlődő országok képviselői nincsenek jelen.

A továbbiakban részletesebb vita folyt a 8. cikk (2) bekezdése kapcsán. Az elnök indítványa alapján a Fellebbezési Tanácsok függetlenségének megteremtésével kapcsolatban csak olyan cikkeket illetően került sor eszmecserére, ahol a legutóbbi bizottsági ülésen a küldöttségek nem tudtak megállapodni. Az ESZH képviselője a legvitatottabb kérdés, a Fellebbezési Tanácsok bíráinak élethossziglani kinevezése tekintetében jelezte, hogy ragaszkodik az élethossziglani, illetőleg határozatlan idejű kinevezés intézményéhez. Ezzel kapcsolatban hosszas polémia folyt, amely érintette a Fellebbezési Bíróság jövőbeni elhelyezését is.

E kérdésben a magyar küldöttség kifejtette, hogy egyeztetések folytak az Igazságügyi Minisztériummal, és jelenleg nem emelünk kifogást az élethossziglani kinevezéssel szemben, de elfogadható számunkra a német kompromisszumos javaslat is, azaz a próbaidőt követő határozatlan idejű kinevezés. A német követség ígéretet tett a kompromisszumos javaslat írásbeli kidolgozására.

Az ESZE 2000. évi ratifikálásával kapcsolatban Gert Kolle körkérdésben kért tájékoztatást a tagállamoktól. Jelezte, hogy tíz szerződő állam már ratifikálta a 2000. évi szöveget (a 8 új tagállam Lengyelországgal együtt, Spanyolország és Monaco). A hatálybalépéshez 15 ratifikáció szükséges, és az utolsó ratifikációtól számított 2 év eltelte. Felhívta a késlekedő államokat a kodifikációs folyamat felgyorsítására, mivel a ratifikációk száma erősen közelít a hatálybalépéshez szükséges határhoz.

A 24. ülés napirendjén is az SPLT tervezetével kapcsolatos javaslatok és észrevételek szerepeltek.

Az ESZH képviselője beszámolt a Washingtonban tartott "trilaterális" megbeszélések eredményeiről. Kiemelte, hogy a harmonizáció irányába való nemzetközi előrelépés lehetőségét továbbra is abban látják, ha az ESZH által már korábban jelzett hatókörre csökken az SPLT rendelkezéseinek első körben tárgyalandó szövege. Megállapodás akkor érhető el, ha a technika állása, az újdonság, a feltalálói tevékenység és a türelmi idő kérdéseiben igyekeznek megegyezésre jutni a küldöttségek a WIPO Szabadalmi Jogi Állandó Bizottsága ülésén. Kizárólag a "first-to-file" alapelvet követő rendszer képzelhető el egy nemzetközi harmonizációt megvalósító szerződés alapjául. Minden attól függ tehát, hajlandó-e az USA elmozdulni a "first-to-invent" doktrínától.

Kiemelendő, hogy a bizottság meghallgatta az Európai Bizottság képviselőjének beszámolóját a genetikai források származási forrásának feltüntetése kérdésében kialakított álláspontról. Az Európai Bizottság április 26-án tartott szakértői ülésén elismerték, hogy a szabadalomengedélyezési eljárás során szükség van olyan nyilatkozat megtételére, mely a felhasznált genetikai forrás eredetét jelöli meg. Az első konkrét javaslat kidolgozása 2004 nyara előtt várható.

Az ESZH fellebbezési tanácsainak önállósítása kapcsán a jövendő bírák élethossziglani kinevezésének kérdésében való megosztottság miatt a küldöttségek három fordulóban szavaztak. A szavazás eredményeként az elnök a küldöttségekkel egyetértésben úgy döntött, hogy az AC következő ülésén két alternatíva szerepel majd egyenlő súllyal: az élethossziglani kinevezés és az eddig is követett ötéves, korlátlanul megújítható kinevezések rendszere.

A magyar küldöttség mind a három fordulóban következetesen képviselte a magyar álláspontot, azonban a kompromisszumos javaslat kifejezett támogatásától tartózkodott, minthogy annak szövege túlságosan bonyolultra sikeredett.

Az Igazgatótanács 97. ülése, München, június 15-17.

Hivatalunk képviseletében az elnök és a jogi elnökhelyettes vett részt. Az ülés néhány fontosabb állásfoglalása, eredménye, határozata:

• Az AC tudomásul vette a Board 4. üléséről és az ESZH elnökének az ESZH első félévi tevékenységéről szóló jelentését.

• Málta és Horvátország is megfigyelői státuszt nyert az AC ülésein. Horvátországra nézve 2004. április 1-jétől hatályba lépett az európai szabadalmak kiterjesztéséről szóló megállapodás.

• Az AC megvitatta az ESZH szabadalmi akadémiájának létrehozására vonatkozó javaslatot. Több nagy európai ország képviselője a javaslatról való döntés elhalasztását kérte, egyesek a költségvetési hatásokat firtatták, a többiek - köztük a magyar küldöttség is - a létrehozás mellett szálltak síkra. Az AC határozott az akadémia létrehozásáról, csupán a költségvetése megállapítását halasztotta októberre. Az átdolgozott tervezet valamennyi magyar észrevételt tükrözte.

• Az AC meg-, illetőleg újraválasztotta a fellebbezési tanácsok egyes tagjait, köztük a magyar dr. Bokor Tamást is.

• A fellebbezési tanácsok szervezeti autonómiájának megteremtésével kapcsolatban a hozzászólók túlnyomórészt a költségvetési hatások további vizsgálatát szorgalmazták, és a vélemények megoszlottak. Ilyen értelemben foglalt állást a magyar küldöttség is, kifejezve kétségeit arra vonatkozóan, hogy jelenleg a téma önmagában elegendő-e egy diplomáciai értekezlet összehívásához. Az AC nem tartotta időszerűnek az állásfoglalást a diplomáciai értekezlet menetrendjével és lehetséges időpontjával kapcsolatban.

• Az AC elnöke bemutatta az ESZH és a nemzeti hivatalok között - főként a PCT-munka területén - folyó együttműködés lehetséges modelljeiről készített összeállítást. A "stratégiai eszmecsere" keretében felmerült egy szűkebb körű munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslat (svéd küldöttség), "project manager" kinevezésének ötlete (angol küldöttség), az AC elnöke ennek elvállalására személyesen is késznek mutatkozott. A holland küldöttség a folyamatban rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet, a dán küldöttség szerint esetleg munkacsoport létrehozására lehet később szükség. A svédek és a spanyolok szerint az összes érintettet, a szabadalmi rendszer összes használóját be kell vonni a konzultációkba, nemzeti szinten is. Az AC októberi ülése foglalkozik majd a tematikával, novemberben pedig rendkívüli AC-ülés összehívására kerül sor.

• Az EU-tagállamok koordinációs találkozóján a svéd küldöttség támogatást kért az ún. "Office Network" (a korábbi "one stop shop system") létrehozására irányuló javaslatához, illetve annak az Európai Bizottsághoz való beterjesztéséhez. A Bizottságnak írandó kezdeményező levelet ("A network between national patent offices"címmel) a magyar küldöttség is aláírta.

• Az AC és több nemzetközi szervezet képviselői külön ünnepség keretében búcsúztak el dr. Ingo Kober-től, az ESZH 2004. július 1-jével nyugdíjba vonuló elnökétől.

• Az AC elbúcsúzott a német és a szlovén küldöttség nyugállományba vonuló vezetőitől, Elmar Huckotól és Erik Vrenkotól is.

ESZH-vonatkozású egyéb rendezvények

Az alábbiakban csupán felsorolását adjuk azoknak a rendezvényeknek, amelyeket Európa különböző országaiban az ESZH szervezésében vagy közreműködésével tartottak. Ezeken hivatalunk különböző szakterületekkel foglalkozó munkatársai továbbképzés vagy ismereteik további bővítése céljából vettek részt. A tartalmi ismertetést és a témák részletes felsorolását ezúttal mellőzzük, mivel az meghaladná a jelen összeállítás kereteit.

• Az EpoqueNet SLA (szolgáltatási szerződés) ad hoc ülése, január 12. és EPOQUENET továbbképzési szeminárium, január 14. Hága.

• Az Európai Iparjogvédelmi Akadémia megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozásával megbízott testületek: a jogi munkacsoport és az iparjogvédelmi oktatás és képzés Európában munkacsoport együttes ülése, München, január 27.

• ESZH ad hoc műhely a kiváltságokról és a mentességekről szóló jegyzőkönyv (PPI) felülvizsgálatáról, München, február 3-4.

• Ad hoc EPOLINE-műhely és ESZH műszaki információs műhely (EPO WP on TI), Prága, április 20-23.

• EPOQUE tanfolyam kezdőknek, Hága, április 19-23.

• EPO ESPACENET műhely, Bécs, május 13-14.

• ESZH konzultáció "Innovációs támogatási továbbképzés" címmel, München, május 26-27.

• ESZH műszaki információs műhely (EPO WP on IT), fordítási munkacsoport, Hága, június 29-30.

Az MSZH közreműködésével, illetőleg az MSZH épületében tartott egyes ESZH-vonatkozású rendezvények

Május 13-án és 14-én az MSZH szervezésében zajlott le az EUROTAB (Európai Szabadalmi Kerekasztal) 13. konferenciája, első ízben Magyarországon. A résztvevőket az ESZH toborozta az Európai Szabadalmi Egyezmény tagországainak hivatalaiból és szakembereiből. Az eszmecserén mintegy 40 fő, 16 nemzeti hivatal küldöttsége, az ESZH, valamint az epi képviselője vett részt. Az MSZH Szabadalmi Főosztályának hét munkatársa is résztvevő volt, a levezető elnöki tisztet dr. Hajdú Tamásné, az MSZH Szabadalmi Főosztályának vezetője látta el.

Az EUROTAB rendezvénye általában kötetlen hangnemű, szabad utat enged a napirenden szereplő témákkal kapcsolatban a különböző, egyes nemzeti hivatali gyakorlatokban érvényesülő felfogások vagy megközelítések, nézetek kifejtésének. Ez a véleménycsere jelen esetben a szabadalmi jog alábbi kérdésköreire terjedt ki: "Definition of the person skilled in the art", "Reach through claims in biotechnology", "The allowability of disclaimers and Article 123 (2) EPC".

Június 1-4. között az MSZH konferenciaterme adott helyszínt az "Iparjogvédelmi témák kormánytisztviselők és információs ügyintézők számára" címmel rendezett 6/2004. számú nemzetközi szemináriumnak.

A mintegy 30 fő résztvevővel tartott rendkívül sikeres rendezvényen 16 ország - közöttük pl. India, Dél-Afrika, Kuba, Törökország, Macedónia - kormánytisztviselői, magyar részről az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal munkatársai, az MSZH részéről pedig tizenkét szakember vett részt.

A négynapos angol nyelvű szeminárium előadói között üdvözölhettük az ESZH Nemzetközi Akadémiája, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal, a Fraunhofer Institute, az európai gyógyszeripar és az ESZH több neves munkatársát, az MSZH négy vezető munkatársát és számos neves magyar szabadalmi ügyvivőt.

5. A Magyarország kül- és gazdaságpolitikájából következő nemzetközi szellemitulajdon-védelmi kapcsolatok

A TRIPS-egyezmény végrehajtása és együttműködés az érintett kormányzati szervekkel, a WTO-tagságból adódó feladatok

A genfi WTO-képviseleten hivatalunk szakdiplomáciai feladatot ellátó munkatársa az év első felében is, a Külügyminisztériummal egyeztetve, ellátta a WTO TRIPS Tanácsával való, mindenkor esedékes kapcsolattartási feladatokat, szükség esetén országunk és hivatalunk álláspontját képviselte a megfelelő üléseken.

Az ilyen vonatkozásban zajlott események közül az év első felében említésre méltóak a következők:

A WTO Általános Tanácsának ülése, Genf, február 11.

Itt került sor a WTO-testületek és a Dohai Forduló tárgyalásait irányító Trade Negotiations Committee (TNC) alá tartozó testületek új elnökeinek kijelölésére. A TRIPS Tanács elnökségét 2004-ben Hongkong nagykövete látja el, a különleges ülésszak elnöke Pakisztán nagykövete lesz. Balás Péter magyar WTO-nagykövetet a kereskedelem, az eladósodás és a finanszírozás kapcsolatával foglalkozó munkacsoport élére nevezték ki.

Az Európai Bizottság TRIPS-kérdésekkel foglalkozó informális szakértői ülése, Brüsszel, február 17.

Az ülés témája volt a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolata (az egyezmény módosítása, a 2003. augusztus 30-ai döntés átültetése a közösségi jogba), a földrajzi megjelölések témaköre (a multilaterális regiszter és az oltalom kiterjesztése, bilaterális megállapodások, vitarendezés), technológiatranszfer és a műszaki segítségnyújtás. A TRIPS-egyezménnyel kapcsolatos egyéb kérdések között szerepelt a TRIPS-egyezmény és a biológiai sokféleség, az elektronikus kereskedelem és a "non-violation and situation complaints (NCV)" témája.

A TRIPS Tanács ülése, Genf, március 8.

Az ülés elsősorban a TRIPS-egyezmény 27.3 cikk (b) pontjának alkalmazásával, a TRIPS-egyezmény és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény kapcsolatával, valamint a hagyományos ismeretek és a folklór védelmének kérdésével foglalkozott. Bár a közegészségügyről és a TRIPS-egyezményről szóló Dohai Nyilatkozat 6. paragrafusának végrehajtásáról szóló döntés témájában a tagállamok korábban aktívan hangoztatták álláspontjukat, a Tanács formális ülésén, a várttal ellentétben, e napirendnél egyetlen felszólalás sem hangzott el.

A TRIPS Tanács különleges ülésszakának ülése, Genf, április 7.

Az ülésen megvitatott legfontosabb kérdés volt a földrajzi megjelölések multilaterális lajstromával kapcsolatos tárgyalások ügye. Chile beterjesztette Argentínával, Ausztráliával, Kanadával, Salvadorral, Új-Zélanddal és az USA-val közösen kidolgozott legújabb beadványát. Gyakorlatilag a dokumentum az érintett tagállamok korábbi, e tárgyban készült javaslatát tisztázza kérdések és válaszok formájában.

Az EU képviselőjének véleménye szerint vannak olyan elemek, amelyek tekintetében általános az egyetértés, de az "ellentábor" javaslata alapján fennáll az a veszély, hogy a lajstrom megbízhatatlan adatokat fog tartalmazni. A mandátum szerint a rendszernek valamennyi tagállamra ki kellene terjednie, ami jogi következményeket is von maga után. A közösségi javaslat ezért teljes mértékben megfelel a tárgyalási mandátumnak.

Magyar részről az új dokumentumot illetően egyetértettünk az EU észrevételeivel. Ellentmondásosnak tartottuk bizonyos tagállamok azon álláspontját, amely szerint a közösségi és más javaslatok "TRIPS plusz" javaslatok volnának, és ezért nem elfogadhatóak. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ún. "joint proposal" nem tesz különbséget a notifikáció és a regisztráció fogalma között, így az a tárgyalási mandátumnak csak részben felel meg. Szerintünk a rendszer csak akkor multilaterális jellegű, ha vannak az összes tagállamra nézve érvényes jogi hatásai. Fontosnak tartjuk, hogy a tagállamok a jövőben is folytassák a legfontosabb elemek, illetőleg az egyéb kérdések (pl. költségek, terhek) megvitatását.

6. Regionális és kétoldalú nemzetközi együttműködési tevékenység

A román és magyar regionális iparjogvédelmi információs központok 3. találkozóján (Nagybánya, április 22-23.)

Az MSZH részéről a küldöttséget az ITOK igazgatója, két osztályvezető és osztályvezető-helyettes alkotta. Felkért magyar előadóként kollégáink mellett közreműködött a PBKIK (Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara) osztályvezetője, Rónaszegi Lenke, iparjogvédelmi tanácsadója, Szőnyiné Kovács Adrienn, a Magyar Innovációs Szövetség Észak-Magyarországi Regionális Irodájának igazgatója, dr. Siposs István és az AMC képviselői, akik a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program bemutatásában vettek részt.

Román részről az OSIM (Román Találmányi és Védjegy Hivatal) munkatársai mellett közreműködtek a nagybányai, brassói, nagyváradi, marosvásárhelyi, besztercei, konstanzai és temesvári regionális iparjogvédelmi központok vezetői és munkatársai.

A kétnapos találkozó hasznos információkkal szolgált a résztvevők számára a két ország iparjogvédelmi és innovációs lehetőségeinek hasonlóságai és különbözőségei bemutatásával.

A kétoldalú hivatalközi iparjogvédelmi kapcsolatok tekintetében említésre méltó, hogy hivatalunk elnöke fogadta a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke által vezetett küldöttséget, és tárgyalt az Osztrák Szabadalmi Hivatal két elnökhelyettesével, akik a májusban, Budapesten rendezett EUROTAB kerekasztal vendégei is voltak. Az első félévben hivatalunk szakemberei két alkalommal is fogadták az OSIM szakembereit: februárban az MSZH-ban alkalmazott SAP-3 informatikai rendszer működésének tanulmányozása volt a téma, májusban pedig az MSZH mintaoltalmi tevékenységének tanulmányozása.

7. A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatos egyéb nemzetközi rendezvényeken (konferenciákon, kiállításokon, projektmegbeszéléseken) való részvétel

2004 első felében szakembereink az indokoltság és a szükségesség mértékében képviselték hivatalunkat az ilyen típusú szakmai rendezvényeken.

Ezek közül külön kiemelendő a varsói konferencia a szellemi tulajdon hasznosításáról az internet korában, a hannoveri ipari vásáron, illetőleg a Genfi Nemzetközi Találmányi Szalonon való magyar hivatali szakmai képviselet, a szimői (Szlovákia) Jedlik Ányos Társaság megemlékező ünnepségén való elnöki részvétel, a vilamourai (Portugália) PATLIB '2004 rendezvényen és a Genfben tartott AIPPI 39. világkongresszuson való részvétel.

* * *

A szerzői és a kapcsolódó jogok közös jogkezelése,
a DRM-rendszer az Európai Unió belső piacán
- új fejlemények a közösségi szintű
szerzői jogi jogpolitikában

Wim Wenders német filmrendező 2003-ban készült filmjében ("The Soul of a Man") számos elfeledett amerikai blueslegendát tett újra ismertté a nagyközönség számára. Blind Willie Johnson, J. B. Lenoir, Skip James művei és előadóművészi teljesítményei saját korukban kívül kerültek a közös jogkezelés körén (noha az amerikai szerzők közös jogkezelő társasága, az ASCAP már 1914-ben megalakult), így a hanglemeziparnak a harmincas évektől kezdődő ugrásszerű fejlődése, a "rádiózás aranykora" kiszorította őket a piacról.

A széles körű európai-amerikai koprodukcióban készült filmnek köszönhetően az említett művészek szerzői jogi státusza rendeződött, frissen "feléledt" jogaikat azonban eltérő módon gyakorolják a változatos képet mutató egyes közös jogkezelési rendszerek. Az egységes belső piaci követelmények szem előtt tartása érdekében az Európai Unión belül a közös jogkezelés kérdésköre néhány év után újra a figyelem homlokterébe került. A legfrissebb dokumentumok közül elegendő utalni a 2003 decemberében kibocsátott, Raina A. Mercedes Echerer nevéhez köthető, e tárgyban készült Európai Parlament Jogi Ügyek és Belső Piac Bizottságában készült jelentésre (a továbbiakban: Echerer- jelentés), amely egy közösségi keretprogramot vázol fel.¹

Az Európai Bizottság elfogadta és ez év április 16-án nyilvánosságra hozta a szerzői és a kapcsolódó jogoknak az egységes belső piacon való kezeléséről (gyakorlásáról) szóló közleményét.² A közlemény - együtt olvasva az Echerer-jelentéssel - jól körvonalazza a közösségi szintű, magas prioritást élvező jogalkotási szándékot e tárgyban. A színvonalas, átfogó képet nyújtó dokumentum három fejezetet foglal magában. Az 1. fejezet bemutatja a szerzői és kapcsolódó jogok gyakorlását, annak a belső piacra gyakorolt hatásait. A közösségi szintű engedélyezés, valamint a digitális közös jogkezelés (DRM) kérdéseiről az alábbiakban még szó esik. A 2. fejezet legfontosabb következtetése, hogy az egyéni joggyakorlás témájában a Bizottság nem tart szükségesnek közösségi intézkedést. A közlemény 3. fejezete ezzel szemben a közös jogkezelés területén közösségi jogalkotást helyez kilátásba; az irányelvjavaslat keretjellegű szabályozást fog tartalmazni, a nemzeti tradíciókba való indokolatlan beavatkozás nélkül. A szabályozás részletessége témánként változhat, attól is függően, hogy az adott kérdéskör mennyiben érinti az egységes belső piac működését.

A bizottsági közlemény egyik figyelemre méltó tematikája a közösségi szintű engedélyezés kérdése, amelynek igényét az on-line műfelhasználás növekvő piaca alapozza meg. A közösségi szintű engedélyezés nem lenne más, mint azon folyamat gyűjtőfogalma, amikor egy közös jogkezelő szervezet egyetlen ügylet keretében engedélyezi a műfelhasználást a Közösségen belül. Az engedélyezésnek ezen módja nem teljesen ismeretlen a gyakorlatban; a dokumentum röviden áttekintést ad az ún. "BIEM/IFPI", a "Santiago", a "Simulcasting" és az "OnLineArt" megállapodásokról.

Kérdésként merül fel, vajon a közösségi szintű engedélyezés további fejlődése a piaci törvényszerűségek által, avagy a közösségi jogalkotás kerete között történne. A közlemény kiindulópontnak a második változatot tekinti, és amennyiben jogi intézkedésre kerülne sor, úgy ez az engedélyezés a kötelező közös jogkezelés körébe tartozna, összhangban a Közösségnek a nemzetközi szerzői jogi egyezményekből fakadó kötelezettségeivel, a Bizottság, továbbá az európai bíróságok által követett gyakorlattal. A részletekbe menő megoldások helyett a bizottsági anyag négy lehetséges modellt vázol fel, amelyek közül a legradikálisabbnak tekintett változat az lenne, ha a közösségi jogalkotás biztosítaná az engedélyt a nyilvánossághoz történő közvetítés vagy a hozzáférhetővé tétel cselekményeihez a Közösség teljes területén. Mivel e megoldás elmozdulást jelentene a szerzői jog territorialitásának alapelvétől, az egységes belső piacon való érvényesülése alapos elemzést és további gondolkodást igényelhet a Bizottság részéről.

A közlemény 1. 2. 5. fejezete részletesen tárgyalja a digitális közös jogkezelés (DRM) fontosságát, amely a belső piacon jelentős, ha nem a legjelentősebb eszközzé válik az új digitális szolgáltatások vonatkozásában. A DRM-rendszereket a jogok tisztázására, a fizetés biztosítására, a jogkövető magatartás kijelölésére és a jogérvényesítésre alkalmazhatják. Jogszabályi környezetüket az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (a továbbiakban: INFOSOC-irányelv) 6. és 7. cikkei (A műszaki intézkedéssel kapcsolatos kötelezettségek/A jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek) jelölték ki. Az irányelv (35) preambuluma szerint a kivételek vagy korlátozások egyes eseteiben a jogosultaknak méltányos díjazás jár, hogy ezáltal a védelemben részesülő műveik és egyéb teljesítményeik felhasználása ellenében megfelelő ellentételezésben részesüljenek. A méltányos díjazás mértékének megállapításakor teljes egészében figyelembe kell venni az irányelv szerinti műszaki intézkedések alkalmazásának mértékét.

A legmegfelelőbb DRM-rendszerek megtalálása, alkalmazása alapvetően az érintett jogosultak önkéntes döntésén alapul, figyelemmel az aktuális piaci viszonyokra és esetlegesen az adott szerzői jogi jogpolitikára. Ennek valamennyi résztvevője - a jogosultak, a felhasználók, a kormányzati oldal - számára egyaránt fontos szerep jut a piac monitorozásában, a nyilvánosság tájékoztatásában, oktatásában a DRM-rendszerek szélesebb körű megismertetése, elterjedése érdekében.

A közös jogkezelés ügyében a Bizottság további konzultációt kezdeményezett 2004. június végéig. A 106 szervezettől beérkezett - nemegyszer önálló tanulmánynak tekinthető - hozzászólások, vélemények igazolták a témával szemben támasztott magas elvárásokat. A nemzetközi szerzői jogi életben aktív szerepet betöltő nem kormányzati szervezetek, mint pl. ACT, AEPO, AGICOA, BSA, EBU- UER, GESAC, IFPI, IFRRO, a médiacsoportok, tartalomszolgáltatók (BBC, Bertelsmann), távközlési cégek (GSM Europe, France Telecom, Vodafone) fejtették ki álláspontjukat. Az interneten is elérhető vélemények többsége olyan kulcsszavakra, fogalmakra helyezi a hangsúlyt, mint az áttekinthetőség, hatékonyság, fokozottabb versenyszemlélet, kiszámítható jogdíjak.³

Munkácsi Péter

* * *

Új tagok kinevezése
a Szerzői Jogi Szakértő Testületbe

A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: a Testület) 192 tagját, ezen belül a tizenöt elnökségi tagját és elnökét 2000. május 11. napján nevezték ki. Az eltelt időszakban szükségessé vált a Testület kiegészítése az elhalálozások, az egyes területeken (szoftver-, adatbázis-, reklámjog, internetszolgáltatás) tapasztalt szakértőhiány következtében. Ugyancsak a kiegészítést indokolta az a körülmény is, hogy az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény kiterjesztette a Testület hatáskörét, amely ezután annak eldöntésére is kiterjed, hogy milyen feltételekkel indokolt hozzáférhetővé tenni a műszaki eszközökkel védett műveket és szomszédos jogi produktumokat.

A Testület 12 betöltetlen helyére, valamint az elnökség kiegészítésére a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke javaslatára - a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével - dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter az alábbi személyeket nevezte ki 2005. május 11. napjáig:

Dr. Békés Gergely (MSZSZ Előadóművészi Jogvédő Iroda)

Gillemot Judit (BSA Hungary)

Mamuzsics Gábor (BSA Hungary)

Dr. Mayer Erika (Magyar Internetszolgáltatók Tanácsa)

Dr. Mlinarics József (Magyar Tartalomipari Szövetség)

Dr. Munkácsi Péter (Magyar Szabadalmi Hivatal)

Dr. Sarkady Ildikó (Magyar Reklámszövetség)

Dr. Szakadát István (Budapesti Műszaki Egyetem)

Dr. Szinger András (ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület)

Dr. Tattay Levente (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Dr. Tóth Péter Benjámin (ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület)

Dr. Vida Sándor (Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda).

Az elnökség tagjainak sorába dr. Sár Csaba került kinevezésre szintén 2005. május 11. napjáig.

A beiktatásra 2004. július 8-án a Magyar Szabadalmi Hivatalban megrendezett kötetlen ünnepség keretében került sor, ahol az új kinevezetteket dr. Bendzsel Miklós, az MSZH, és id. dr. Ficsor Mihály, a Testület elnöke köszöntötte.

Munkácsi Péter

---

Lábjegyzetek:

¹ Report on a Community framework for collecting societies for author’s rights [2002/2274 (INI)]. Final A5-0478/2003, 11 December 2003.

² COM (2004) 261 final

³ A beérkezett 106 véleményből 98 olvasható a Belső Piaci Igazgatóság 2004 júliusában megújult szerzői jogi tárgyú honlapján, a http://europa.eu.int/comm/internal_market/copyright/ management/ contributions_en.htm alatt.