ÉVFORDULÓNAPTÁR
160 éve született Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. - Budapest, 1893. március 16.) elektrotechnikus, a telefonhírmondó feltalálója.
Thomas Alva Edison amerikai feltaláló munkatársa, majd európai képviselője, 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, s Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott. Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon ő rendezte az Edison-vállalatok bemutatóját. 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd még 18 országban bejelentette "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát, amely 1893. február 15-én indult meg Budapesten.
160 éve született Wartha Vince (Fiume, 1844. július 17. - Budapest, 1914. július 20.) kémikus, akadémikus.
Ő szervezte meg a budapesti Műegyetem vegyészeti szakosztályát. 1896-1897-ben és 1909-10-ben az egyetem rektora, közben 1870-1897-ben a műegyetem könyvtárát vezetette, s fejlesztése terén elévülhetetlen érdemei voltak. Magyarországon az elsők között ismerte fel a fotográfia szerepét a tudományokban; maga is fényképezett és az amatőr fényképészeti mozgalmak támogatója volt. Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter máz évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay-porcelángyárat világhírűvé tette. 1904-ben állami megbízásból újjászervezte a herendi porcelángyárat. A Magyar Kémikusok Egyesülete 1955-ben emlékére évenként kiosztásra kerülő, nevét viselő emlékérmet alapított.
150 éve halt meg Simon Georg Ohm (Erlanger, 1789. március 16. - München, 1854. július 7.) német matematikus és fizikus, az elektromosság egyik alaptörvényének, a róla elnevezett Ohm-törvénynek a megfogalmazója.
1811-ben doktorált matematikából. Ezután évekig középiskolában tanított. Kutatásai eredményeit nehezen ismerték el, csak 1833-ban került a nürnbergi politechnikai főiskola fizikai katedjárára. Először az angol Royal Society 1841-ben a Copley-éremmel tüntette ki, majd tagjául választotta. 1849-től a müncheni egyetemen tanított, ahol 1852-ben nevezték ki professzornak. Nevét az elektromosságtan róla elnevezett alaptörvényével örökítette meg. Pontos méréseivel nemcsak a feszültség, áramerősség és ellenállás viszonyát határozta meg, hanem az ellenállásnak a vezető keresztmetszetétől és anyagától való függését is. Tőle ered a fajlagos vezetőképesség fogalma. A különböző anyagok között ellenállási sorrendet állapított meg. Kísérleti eredményeit elméleti meggondolásokkal is alátámasztotta. 1827-ben jelent meg A galvanikus lánc című könyve. Ebben olvashatók az áramelágazásokra vontakozó, később Kirchhoff-törvényeknek nevezett összefüggések is. Eredményes kutatómunkát végzett az optika, a hangtan és a fényinterferencia területén is. Alapvető felismerésekre jutott a hangtan és a fénytan területén is. Róla nevezték el az elektromos ellánállás mértékegységét (ohm).
110 éve született Mihály Dénes (Gödöllő, 1894. július 7. - Berlin, 1953. augusztus 29.) gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője.
Az első világháború előtt kezdte meg kísérleteit a hangnak fényelektromos úton való rögzítésére. 1916-ban készült el első kísérleti készüléke, amely felvett és le is játszott hangosfilmet. 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevű készülékét, amely több kilométeres távolságra állóképek közvetítésére alkalmas, azaz valójában képtávíró volt. Mivel Magyarországon már nem volt előrelépési lehetősége, ezért 1924-től Németországban dolgozott. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomás - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott. E készülékét E. H. Taub német fizikussal továbbfejlesztette, s 1935-ben mutatta be vevőkészülékét, amellyel a 240 soros képek 2,5x3 méteresre voltak kivetíthetők. A hitleri uralom alatt üldözötteket rejtegetett, ezért internálták, ahol tüdőbajt kapott.
110 éve fogadták el a budapesti földalatti vasút terveit.
1894 augusztusában engedélyezték a budapesti földalatti vasút építését, majd augusztus 13-án megkezdődtek a két évig tartó munkálatok. Az akkori Gizella - ma Vörösmarty - tértől, jórészt az Andrássy út alatt futó, 3,65 kilométer hosszú kéregvasutat, az európai kontinens első földalattiját, 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében avatták fel.
100 éve született Kolos Richárd (Budapest, 1904. szeptember 16. - Budapest, 1969. augusztus 14.) gépészmérnök, műszaki egyetemi tanár.
1927-ben szerzett diplomát a budapesti műegyetemen, majd a Láng Gépgyárban, ezután a Magyar Siemens Műveknél volt mérnök, majd főmérnök. A II. világháború után ő szervezte meg az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárát, valamint a Műszeripari Központot. 1954-től kohó- és gépipari miniszterhelyettes volt. 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár a műegyetemen. Autóbaleset áldozata lett. Felesége Móricz Virág írónő volt.
70 éve született Bertók Loránd (Debrecen, 1934. július 16.) Széchenyi-díjas sugárbiológus.
Tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen, a stockholmi Karolinska Intézetben, valamint a Montreali Egyetem Orvostudományi karán végezte. Az országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, kutató professzora. 1981-től a SOTE Mikrobiológiai Intézetének címzetes egyetemi tanára, 1978-98-ban rektori tanácsadója. Alapító tagja a Magyar Immunológiai Társaságnak és a Nemzetközi Endotoxin Társaságnak. 2002-ben Széchenyi-díjat kapott "kiemelkedően jelentős, az immunológiai, mikrobiológiai, összehasonlító kórtani és sugárbiológiai kutatásokban végzett tevékenységéért, a tudományos világ nemzetközi fórumain is számon tartott inderdiszciplináris munkásságáért". Monográfiák, könyvfejezetek és több mint 200 közlemény szerzője.
50 éve halt meg Svachulay Sándor (Kassa, 1875. június 2. - Budapest, 1954. augusztus 25.) gépészlakatos, a repülés jelentős magyar úttörője.
1890-ben kezdte kísérleteit, majd pontosan megfogalmazta a vitorlázó repülés ma is érvényes alaptörvényeit. Ezenkívül olyan jelentős részkérdéseket is megoldott, mint az állítható fém légcsavar és a repülőgép leszállási sebességét csökkentő berendezés. 1909-ben megépítette első egylégcsavaros monoplán repülőgépét, a Kolibrit, amelyet később több változatban is elkészített.
30 éve halt meg György István (Budapest, 1909. február 3. - Budapest, 1974. augusztus 25.) mérnök.
1933-tól a Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV), majd a villamos vasút (BSZKRT) osztálymérnökeként pályafenntartási és statikusi munkát végzett. Ez időben tervezte és kivitelezte többek között a BHÉV Római fürdő állomását és a Széll Kálmán téri (ma Moszkva tér) felüljárót. Részt vett az építő- és pályamunkások, valamint a fiatal mérnöknemzedék műszaki továbbképzésében. Jelentős szerepet töltött be a világháború utáni főváros kölekedésének újjáépítésében. Munkássága a budapesti metró tervezésében és megvalósításában alapvető. Közreműködött a Közlekedéstudományi Egyesület megalapításában. A Közlekedéstudományi Szemle és Mélyépítéstudományi Szemle felelős szerkesztője volt.