NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Ausztrália
3. Bahrein
4. Brazília
5. Dánia
6. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége
7. Dél-Korea
8. Egyesült Arab Emirátusok
9. Európai Szabadalmi Hivatal
10. Európai Unió
11. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala
12. Észtország
13. Hollandia
14. Indonézia
15. Irak
16. Irán
17. Izrael
18. Kanada
19. Kirgizisztán
20. Közösségi szabadalom
21. Litvánia
22. Mauritius
23. Mexikó
24. Nagy-Britannia
25. Namíbia
26. Németország
27. Olaszország
28. Pakisztán
29. Románia
30. Svédország
31. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
32. Szingapúr
33. Thaiföld
34. Törökország
35. Ukrajna
1. Amerikai Egyesült Államok
A) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (U.S. Patent and Trademark Office, PTO) a szabadalmi törvény olyan módosítását készíti elő, amely szerint harmadik személyek - ideértve a generikusgyógy-szer-gyártókat is - kétségbe vonhatják az új szabadalmak érvényességét a PTO adminisztratív jogászai előtt, így elkerülve a bíróságok előtti szabadalmi vitákat. Itt jegyezzük meg, hogy a felszólalási rendszer bevezetését már több év óta tervezi a PTO.
A jelenlegi rendszer szerint egy generikus cégnek meg kell várnia, amíg egy gyógyszerszabadalmat beiktatnak az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (Food and Drug Administration, FDA) narancsszínű könyvébe (Orange Book), és csak ezt követően vonhatja kétségbe a szabadalom érvényességét peres úton, ami évekig tartó eljárást jelent.
Brigid Quinn, a PTO szóvivője mondta egy szenátusi meghallgatás után: "A szellemi tulajdon világában sokan vannak azon a véleményen, hogy annak az alapnak a szélesítése, amelyre hivatkozva kétségbe lehet vonni egy szabadalom érvényességét a szabadalmi hivatal előtt, a rendszer előnyére szolgálna. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett rendszer gyorsabb és kevésbé költséges alternatívája a bírósági eljárásnak."
A PTO javaslata a hivatal XXI. századi stratégiai tervének fontos részét képezi, amely új törvényt igényelne. A Nemzeti Akadémiák Nemzeti Kutatási Tanácsa (National Academies' National Research Council, NRC, a továbbiakban: Tanács) sürgette a Kongresszust ilyen rendszabály elfogadására, megjegyezve, hogy ez csökkentené a vállalatok bírósági költségeit, és a szabadalmi viták gyorsabb elintézését tenné lehetővé.
B) A fenti Tanács egy 2004. április 12-én kiadott jelentése szerint a XXI. század szabadalmi rendszerét a szabadalmi és védjegyhivatalnak tovább kell fejlesztenie.
A jelentés egy, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission) (a továbbiakban: Bizottság) által 2003 októberében kiadott korábbi jelentésen alapszik, amely a szabadalmi jog megváltoztatását javasolta több vonatkozásban. A Bizottság jelentése egy szakértőkből álló tanács hároméves munkájának az eredményeit tükrözte; ezt a munkát a Kereskedelmi Minisztérium, a Szövetségi Légügyi és Űrhivatal (NASA), valamint több alapítvány és nagyvállalat szponzorálta.
A Tanács jelentése többek között megállapítja, hogy a szabadalmi rendszer a '80-as és '90-es években "a szabadalmak oltalmi körének tágítása és megerősítése irányában változott", és a szabadalmak száma a költségek növekedése ellenére fokozott mértékben nő. Kutatási vonalon felvetődött viszont az a kérdés, hogy a szabadalmak nem gátolják-e a kutatási tevékenységet.
A Tanács jelentése az alábbi ajánlásokat tartalmazza a XXI. század szabadalmi rendszere életképességének biztosítására és működésének javítására:
Meg kell őrizni a nyitott, egységes és rugalmas szabadalmi rendszert, amelynek alkalmazkodnia kell az új technológiákhoz.
Nagy figyelmet kell fordítani a nem kézenfekvőség követelményére. Olyan területeken, ahol kevés publikáció van - így az üzleti módszerek területén -, másmilyen módszert kell használni a technika állásának meghatározásához.
Nyitott felülvizsgálati eljárást kell létrehozni. Ehhez a Kongresszusnak olyan módszert kell kidolgoznia, amely harmadik személyek számára lehetővé teszi a megadott szabadalmak érvényességének kétségbevonását.
Növelni kell a PTO lehetőségeit, és további anyagi forrásokat kell biztosítani számára ahhoz, hogy új elővizsgálókat állíthasson munkába és azokat betanítsa, valamint ahhoz, hogy javíthassák az elektronikus feldolgozási rendszert.
Biztosítani kell a szabadalmazott találmányok bizonyos kutatási felhasználásait anélkül, hogy a kutatót bitorlás miatt el lehessen marasztalni.
Ki kell küszöbölni a bitorlási perek szubjektív elemeit. Bizonyos tényezők növelik a szabadalombitorlási viták költségeit, és csökkentik azok kimenetelének megítélhetőségét. Ilyen tényezők lehetnek például, hogy egy fél "szándékosan" bitorolt-e egy szabadalmat; hogy a szabadalmi leírás tartalmazza-e a találmány megvalósításának "legjobb módját"; és hogy egy feltaláló vagy egy szabadalmi ügyvivő "méltánytalan magatartást" tanúsított-e azáltal, hogy nem ismertette megfelelő módon a technika állását a szabadalmi bejelentés benyújtásakor.
Tovább kell harmonizálni az Amerikai Egyesült Államok, Európa és Japán szabadalmi rendszerét a szabadalmi kutatások és vizsgálatok párhuzamosságának csökkentése, valamint a kutatási eredmények kölcsönös elismerése által.
C) A kubai Cubatabaco cég az Amerikai Egyesült Államokban védjegyoltalmat kapott világhírű COHIBA szivarjaira. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeal for the Federal Circuit) döntése eltiltotta a New York-i General Cigar céget a COHIBA szivarok általa készített változatának forgalmazásától.
Az eredeti COHIBA szivarok, amelyeket az 1960-as évek végén Fidel Castro személyi szivargyártója fejlesztett ki, a havanna-szivarok nemzetközileg legjobban keresett fajtájává váltak.
2. Ausztrália
A) Ausztráliában 2004. június 17-én hatályba lépett a 2003. évi mintatörvény, amely az 1906. évi korábbi törvény helyébe lépett, és az ipari minták oltalmi rendszerének alapvető változását eredményezte.
A régi mintatörvénnyel kapcsolatos legfőbb kifogás szerint könnyű volt egy ipari mintát lajstromoztatni, de az oltalmi kör szűk értelmezése miatt nehéz volt az oltalmi jogot érvényesíteni. Az új törvény magasabb követelményt támaszt a minták lajstromozhatóságával kapcsolatban, mert csak az új és megkülönböztető jelleggel bíró (deszkriptív) minták lajstromozhatók.
Az új törvény az alábbi változtatásokkal kívánja a régi törvény hátrányait kiküszöbölni:
szélesíti azt a kört, amely a minta bitorlását jelenti;
a pótalkatrészeket kivonja a bitorlás köréből;
több minta lajstromozása is kérhető egy bejelentésben;
bevezeti a lajstromozás utáni vizsgálati rendszert;
a lajstromozott minták oltalmi idejét 16 évről 10 évre csökkenti.
B) Egy ausztrál cég lajstromoztatni kívánta a "Clinica for Skin and Body" szavakból álló védjegyet a személyes higiénia körébe tartozó áruk (szappanok, illatszerek és kozmetikumok) és szolgáltatások vonatkozásában. A bejelentés ellen felszólalt a Clinique Laboratories Inc. (CLI) cég, amelynek a "Clinique" szót magában foglaló számos védjegye van.
A védjegyhivatal azon a véleményen volt, hogy a bejelentés lajstromozható. Ezt a döntést a CLI a Szövetségi Bíróságnál megfellebbezte.
A bíróság előtt a CLI azzal érvelt, hogy a bejelentő védjegyét az 1995. évi védjegytörvény alapján nem lehet lajstromoztatni, mert az lényegileg azonos a CLI védjegyével, és a vásárlók megtévesztését okozhatná.
A bíróság megállapította, hogy a "La Clinica" és a "Clinique" szavak eltérő hangzásúak, és valószínűtlen, hogy megtévesztést okoznának. Emellett a "La Clinica" kifejezés olasz vagy spanyol hangzású, ellentétben a "Clinique" szó francia hangzásával. Ezért a lajstromoztatni kívánt védjegy nem emlékeztet olyan mértékben a CLI védjegyére, hogy a törvény 44. szakasza alapján megtévesztő hasonlóságról vagy a törvény 60. szakasza alapján a fogyasztók megtévesztéséről lehetne beszélni.
C) A Szövetségi Bíróság (Federal Court) a Minnesota Mining & Manufacturing Company (3M) v. Tyco Electronics Pty Ltd. (Tyco) ügyben hozott döntésével abban a kérdésben foglalt állást, hogy milyen módon bizonyítható egy találmány kézenfekvősége.
Ausztráliában általános gyakorlat volt, hogy "a kérdéses igénypont elsőbbségi napján a szakmában gyakorlott, de feltalálói tevékenységre nem képes munkások" (skilled but uninventive workers) készítettek szakértői véleményt.
A bíróság elutasította azt az álláspontot, hogy 3M szabadalma kézenfekvő volt, és állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kell a kézenfekvőségre vonatkozó bizonyítékot adni. Eszerint a korábbinál nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy egy potenciális szakértő egyrészt az adott időpontban meglevő műszaki tudására szorítkozzék, másrészt kerülje a véleménynyilvánítást a találmány kézenfekvőségéről. Ehelyett azzal kapcsolatban kell bizonyítékot szolgáltatnia, amit tudott vagy rutinszerűen tett volna egy bizonyos időpontban.
3. Bahrein
A Bahreini Szabadalmi Hivatal 2004 áprilisában bejelentette, hogy a végrehajtási utasítás és az új hivatali illetékek folyó év végére várható hatálybalépéséig nem fogad el további szabadalmi bejelentéseket.
4. Brazília
Brazília 2004. április 30-ával összhangba hozta törvényét a PCT 22. szakaszának módosított első bekezdésével. Ennek megfelelően a 2004. április 30-át követően benyújtott nemzetközi bejelentések nemzeti szakasza a korábbi 20 hónap helyett 30 hónapon belül indítható meg.
5. Dánia
A) Dánia 2004. március 16-án letétbe helyezte a Szabadalomjogi Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ez a szerződés akkor lép hatályba, amikor a ratifikálások száma eléri a tizet.
B) A dán szabadalmi törvény - hasonlóan az Európai Szabadalmi Egyezmény vonatkozó előírásához - a szabadalom engedélyezését követő 9 hónapon belül teszi lehetővé felszólalás benyújtását a megadott szabadalom ellen. A dán szabadalmi törvény azonban - ellentétben a legtöbb országgal, ahol egy szabadalom megsemmisítését csak megsemmisítési eljárás keretében lehet kérni - e határidő lejárta után lehetővé teszi, hogy a szabadalmi hatóságok adminisztratív úton, újbóli vizsgálat keretében ítéljék meg egy megadott szabadalom érvényességét.
Ez az eljárás nem költséges és - a szabadalmi hatóságok szakértelme folytán - megbízható. Elvileg hasonlít a felszólalási eljáráshoz, amelyet hasonló okok, vagyis újdonsághiány, feltalálói tevékenység hiánya vagy nem kielégítő kinyilvánítás alapján, valamint az oltalmi kör bővítése miatt lehet megindítani. Míg azonban felszólalást csak az engedélyezést követő 9 hónapon belül, adminisztratív újravizsgálati kérelmet e határidő letelte után lehet benyújtani, és csak akkor, ha a kérdéses szabadalommal kapcsolatban a bíróságok előtt nincs folyamatban eljárás.
A mintegy 1000 EUR-nak megfelelő összegű díj befizetése és a kérelem benyújtása után a szabadalmas 6 hónapon belül nyújthat be megjegyzéseket a kérelemmel kapcsolatban. Ezt követően a szabadalmi hivatal dönt az ügyben. Bonyolultabb esetekben azonban a döntés előtt a hivatal további érveket kérhet mind az újravizsgálatot kérelmező féltől, mind a szabadalmastól.
A döntés a benyújtott anyagon és esetleg az ügyben már a hivatal birtokában levő anyagon alapszik, és a szabadalom megvonásához vagy - módosított vagy változatlan formában - a szabadalom fenntartásához vezet. Megvonás vagy módosított formában való fenntartás esetén a döntés visszamenőleges hatályú.
Az újbóli vizsgálat lezárása után felülvizsgálatot lehet kérni a bíróságtól.
A felszólalás és az adminisztratív újbóli vizsgálat közötti további különbség, hogy újbóli vizsgálatot maga a szabadalmas is kérhet. Ebben az esetben az eljárást az oltalmi kör korlátázására lehet felhasználni például annak érdekében, hogy további újdonságrontó nyomtatvány feltárása esetén biztosítani lehessen a szabadalom érvényességét. A szabadalmas által benyújtott kérelem teljesítését a hivatal elutasíthatja, de ebben az esetben nincs joga a szabadalom megvonására.
Adminisztratív újbóli vizsgálatot mind nemzeti dán szabadalmak, mind Dániában megerősített európai szabadalmak esetén lehet kérni. Ilyen kérelem érvényét vesztett szabadalmak esetén is benyújtható.
Összefoglalva megállapítható, hogy az adminisztratív újbóli vizsgálat viszonylag olcsó és megbízható lehetőséget nyújt a dán szabadalmak érvényességének a vizsgálatára.
6. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (Association of Southeast Asian Nations, ASEAN) elkezdte egy közös szellemitulajdon-védelmi rendszerre vonatkozó terv kidolgozását.
7. Dél-Korea
A dél-koreai Legfelsőbb Bíróság egy újabb döntésében egyértelmű követelményeket fektetett le azzal kapcsolatban, hogy egy kiválasztási találmány váratlan hatásának bizonyítására milyen kinyilvánítási kötelezettségeket kell szem előtt tartani.
Hasonlóan más országokhoz, a Koreai Szellemi Tulajdonjogi Hivatal (KIPO) vizsgálati irányelvei is úgy határozzák meg a kiválasztási találmányt, hogy az egy, a technika állásához tartozó dokumentumban ismertetett, tágabb oltalmi körű találmány olyan részére vonatkozik, amely nincs konkrétan kinyilvánítva, és a tágabb oltalmi körű találmányhoz viszonyítva váratlan és jelentős többlethatást mutat. Az ilyen találmányt újnak és feltalálói tevékenységen alapulónak tekintik.
A KIPO azt az álláspontot képviselte, hogy egy kiválasztási találmány jelentős többlethatását az eredetileg benyújtott leírásban részletesen ismertetni kell a hatást alátámasztó kísérleti adatokkal együtt, és a benyújtást követően a hivatal rendelkezésére bocsátott adatok nem fogadhatók el a feltalálói tevékenység bizonyítására. A hivatalnak ezt az álláspontját a KIPO Fellebbezési Tanácsa is magáévá tette.
Egy ilyen ügyben a Szabadalmi Bíróság megváltoztatta az elsőfokú döntést, megállapítva, hogy az eredetileg benyújtott leírásban nem szükséges konkrét összehasonlító adatokat közölni, ha a leírás egyértelműen megállapítja, hogy a kiválasztási találmány a technika állásához viszonyítva kedvezőbb hatást biztosít. Ha az elővizsgáló kétségbe vonja ezt a hatást, a bejelentő jogosult a kedvező hatás alátámasztására összehasonlító vizsgálati adatokat benyújtani.
A KIPO e döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnál, amely azonban megerősítette a Szabadalmi Bíróság döntését.
8. Egyesült Arab Emirátusok
A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Védjegyosztálya már elfogadott ugyan néhány, háromdimenziós palackra és pirulára vonatkozó lajstromozási kérelmet, de a minisztérium legutóbbi közlése szerint ilyen védjegyek csak akkor lajstromozhatók, ha az alak disztinktív és/vagy nem csupán funkcionális.
9. Európai Szabadalmi Hivatal
Alain Pompidou 2004. július 1-jén három év időtartamra átvette dr. Ingo Kobertől az Európai Szabadalmi Hivatal elnöki tisztének betöltését.
10. Európai Unió
A) Az Európai Unió szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó irányelve 2004. május 20-án lépett hatályba.
B) Az Európai Unió csatlakozott a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Jegyzőkönyvhöz.
C) Az Európai Parlament jóváhagyta a 2004/27/EC irányelvet, amely a 2001/83/EC irányelv módosított változata, és generikus gyártók számára lehetővé teszi a klinikai próbák megkezdését a szabadalmi oltalom lejárta előtt. Ez egyes európai államokban, így például a Holland Legfelsőbb Bíróság döntése szerint Hollandiában szabadalombitorlásnak minősül, míg Németországban nem, ha a vizsgálatok eredményeként további tudás szerezhető. Az Amerikai Egyesült Államokban a szabadalmi törvény 271. szakaszát a Hatch-Waxman törvény alapján egészítették ki, aminek következtében az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (Food and Drug Administration, FDA) engedélyének beszerzéséhez szükséges adatgyűjtés generikus gyógyszerek számára, vagyis klinikai kísérletek lefolytatása nem minősül szabadalombitorlásnak. A 2004/27/EC irányelv ehhez hasonló rendelkezést tartalmaz.
A legfontosabb az irányelv 10. szakasza, amely szerint a kérelmezőtől nem kell előklinikai és klinikai vizsgálatok eredményeit követelni, ha bizonyítani tudja, hogy a gyógyászati termék generikus változata egy hivatkozási alapot képező olyan gyógyszerterméknek, amelynek forgalmazását legalább 8 évvel korábban engedélyezték a Közösség egy tagországában.
A 10. szakasz kimondja továbbá, hogy a szóban forgó irányelv hatálya alá eső generikus gyógyszerterméket csak akkor lehet forgalomba helyezni, ha a hivatkozási alapot képező gyógyszertermékre vonatkozó első engedély megadása óta legalább 10 év eltelt. Ez a 10 év meghosszabbítható legfeljebb 11 évre, ha a 10 év első 8 éve alatt a kereskedelmi forgalmazási engedély birtokosa egy vagy több olyan új gyógyászati indikáció alapján kap forgalmazási engedélyt, amely a már ismert gyógyászati indikációhoz viszonyítva jelentős klinikai hasznot eredményez.
A generikus gyógyászati termék olyan terméket jelent, amelynek hatóanyaga azonos minőségi és mennyiségi összetételű és gyógyászati formájú, mint a hivatkozási alapot képező gyógyszertermék, és amelynek az utóbbival való bioekvivalenciáját megfelelő biohozzáférhetőségi tanulmányokkal igazolják.
A jelenlegi rendszer a gyakorlatban meggátolja, hogy a generikus gyártók a vonatkozó szabadalom megszűntét követően azonnal a piacra léphessenek, minthogy először el kell végezniük a megkívánt tanulmányokat és vizsgálatokat. Az új szabályozás korábbi forgalmazást tesz lehetővé, mert a generikus gyártók a szabadalmi oltalom lejárta előtt lefolytathatják a szükséges biztonsági és hatékonysági vizsgálatokat anélkül, hogy bitorolnák a szabadalmat. Ugyanakkor az eredeti gyógyszer szabadalmasa legalább 10 évig hatékony oltalommal bír, mert a generikus gyártók a szabadalmas számára adott forgalmazási engedély keltétől számított 10 éven belül nem hozhatják forgalomba terméküket.
D) A Luxemburgban székelő Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) megerősítette az elsőfokú bíróság (Court of First Instance) határozatát, amely kimondja, hogy a Procter & Gamble (PG) és a Henkel cég által benyújtott, alakra vonatkozó védjegyek nem kellően disztinktívek, és így nem alkalmasak lajstromozásra.
Az ECJ megállapította, hogy egy mosótabletta elvileg képezheti védjegy tárgyát, ha ki tudja elégíteni az alábbi két követelményt: grafikusan ábrázolható, és meg tudja különböztetni egy társaság termékeit és szolgáltatásait egy másik társaságéitól. Az ítélet szerint "a lajstromoztatni kívánt alak minél jobban emlékeztet ahhoz az alakhoz, amelyet a kérdéses terméknek legcélszerűbben fel kell vennie, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az alak nélkülözi a megkülönböztető jelleget".
11. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala
A Wm. Wrigley Jr. Company 1996. március 29-én az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalánál (Office for Harmonisation in the Internal Market, OHIM) kérelmet nyújtott be a DOUBLEMINT szó közösségi védjegyként való lajstromozása iránt, többek között rágógumira.
A bejelentést az OHIM elutasította, mert úgy vélte, hogy a DOUBLEMINT védjegy a kereskedelemben az áruk tulajdonságának megjelölésére szolgálhat. Minthogy kétféle menta, nevezetesen a borsmenta és a fodormenta társításaként határozható meg, ezért leíró jellegű (deszkriptív) a "kettős menta" ízű áruk vonatkozásában.
A Wrigley végül az Európai Bíróság elsőfokú tanácsához (European Court of First Instance, CFI) nyújtott be fellebbezést. A CFI megállapította, hogy a DOUBLEMINT szó kétértelmű, vagyis a fogyasztók többféleképpen értelmezhetik, és így "nem kizárólag leíró jellegű". Ezért a CFI a Wrigley javára döntött.
Ezt követően az OHIM az Európai Bírósághoz (European Court of Justice, ECJ) nyújtott be fellebbezést. Ez megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát, és az ügyet visszautalta a CFI-hez újabb megfontolásra.
Az ECJ döntése megállapította, hogy egy védjegynek nem kell kizárólagosan leíró jellegű használatban lennie ahhoz, hogy kifogást lehessen emelni ellene. A kifogás megalapozásához elegendő, ha a védjegy "alkalmas arra, hogy más gazdasági szervezetek felhasználják áruik és szolgáltatásaik jellegének megjelölésére". Egy olyan védjegy, amelynek számos lehetséges jelentése van, akkor is kifogásolható, ha csupán a jelentések egyike leíró jellegű.
Végül megjegyezzük, hogy a Wrigley 2003 áprilisában az OHIM-nál a DOUBLEMINT-re új lasjtromozási kérelmet nyújtott be. Feltételezhető, hogy bizonyítékot kíván benyújtani védjegyének megkülönböztető jellegére, minthogy a védjegy hosszú ideje használatban van Európában.
12. Észtország
Észtországban a 2002. november 21-én elfogadott védjegytörvény 2004. január 1-jén lépett hatályba.
13. Hollandia
Az amerikai Pfizer cég, a VIAGRA védjegy tulajdonosa beperelte a holland Alpha Pharmaceuticals céget, mert az Sigra névvel kék tablettákat hozott forgalomba. A zutpheni kerületi bíróság 2004. március 24-én hozott döntésében megállapította, hogy a fogyasztók a Sigra tabletták megpillantásakor a közismert VIAGRA védjegyre asszociálnak, illetve feltételezik, hogy a Sigra tabletták a VIAGRA tablettákhoz hasonlóan erekciót javító hatásúak.
A bíróság szerint a Sigra tabletták kék színe és alakja mellett a Sigra név szokatlan "-gra" végződése is hozzájárul a VIAGRA védjegy bitorlásához.
A fenti okok miatt a bíróság elrendelte, hogy az Alpha azonnal szüntesse meg a Sigra védjegyű, hatszögletű kék pirulák forgalmazását.
14. Indonézia
A Topindo Atlas Asia (TAA) v. Lumasindo Perkasa (LP) ügyben a TAA a djakartai kereskedelmi bíróságon törlési keresetet indított az LP MEGATOP védjegye ellen arra hivatkozva, hogy az LP védjegye ütközik az - egy vastagon megrajzolt egyes szám középső harmadába beillesztett - saját TOP védjegyével. A bíróság a keresetet elutasította.
A TAA fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnál, amely a keresetnek helyt adott és az alperes védjegyét törölte arra hivatkozva, hogy a MEGATOP védjegyet az alperes szintén egy egyes szám középső harmadába helyezve használja, ami az ilyen védjeggyel ellátott áruk származása tekintetében megtévesztheti a fogyasztókat és emellett a védjegytörvénybe ütközik, mert az tiltja egy védjegynek a lajstromozottól eltérő alakban való használatát.
15. Irak
2004. április 26-án módosították a védjegyekre és földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvényt, bár az Iraki Védjegyhivatal egyelőre még a régi törvény alapján működik. A törvény legfontosabb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
Elfogadták az áruk nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodást.
A kollektív és a bizonylati védjegyek - ideértve a földrajzi árujelzőket is - a védjegyekhez hasonlóan lajstromozhatók.
A védjegyek oltalmi ideje tíz év, amely hasonló időtartamokra - hat hónap türelmi idővel - meghosszabbítható.
Egy közismert védjegy akkor is oltalomban részesül, ha Irakban nincs lajstromozva.
Érdekelt személyek a lajstromozástól számított öt éven belül megfelelő indokolással kérhetik a bíróságtól egy védjegy törlését. Ettől függetlenül egy lajstromozott védjegy törlését lehet kérni bármikor, ha a védjegy
a megjelölt árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban generikus névvé változott,
funkcionális,
csalárd módon vagy a lajstromozási követelmények be nem tartása mellett lajstromozták,
megszakítatlan három év alatt nem használták, és a használat hiányát a tulajdonos nem tudja kellően igazolni,
a védjegytulajdonos saját maga vagy az ő engedélyével egy harmadik személy a védjegyet úgy használja, hogy az a vásárlókat megtéveszti az áruk vagy szolgáltatások eredetét illetően.
16. Irán
Az amerikai PepsiCo Inc. felszólalt egy iráni cégnek a fárszi átírású CHEETOZ védjegy 5., 16. és 24. védjegyosztályban való lajstromozási kérelme ellen. A felszólalást arra alapozta, hogy a 30. védjegyosztályban korábban lajstromoztatta ugyanennek a védjegynek a latin írásmódját.
A bíróság helyt adott a kifogásnak, mert megállapította, hogy a védjegyek közötti hasonlóság félrevezethetné a fogyasztókat az áruk származása tekintetében.
17. Izrael
A védjegyhivatal elutasított egy héber nyelven írt "sporthírek" jelentésű szövegre vonatkozó lajstromozási kérelmet arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt szókombinációnak a köz számára hozzáférhetőnek kell maradnia. A hivatali határozat megállapítja, hogy ez az összetett szó csak akkor lenne lajstromozható, ha másodlagos jelentésre tett volna szert.
18. Kanada
A) A kanadai parlament 2004. május 14-én jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely megengedi a kanadai generikus gyógyszergyártóknak, hogy a HIV, az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni szabadalmazott gyógyszerek másolatait gyárthassák és exportálhassák korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező országokba. Ilyen országok például Afganisztán, Angola, Banglades, Etiópia, Gambia, Libéria, Madagaszkár, Nepál, Niger, Szenegál, Szudán, Togo és Zambia.
B) A Kanadai Szabadalmi Hivatal egy szakértő bizottsága azt a kérdést tanulmányozza, hogy miként lehetne módosítani a színvédjegyekre vonatkozó előírásokat. Jelenleg a színvédjegy lajstromozását egyéb lényeges tényezőkhöz, így alakhoz vagy mérethez kötik, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Auszráliában és az Európai Unióban a szín önmagában is lajstromozható. Ennek alapján a színvédjegyek lajstromozása terén a jelenlegi megkötések eltörlésére lehet számítani.
19. Kirgizisztán
Kirgizisztán 2004. március 17-én letétbe helyezte a védjegyek lajstromozására vonatkozó Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a csatlakozás Kirgizisztánra nézve 2004. június 17-én lépett hatályba.
20. Közösségi szabadalom
Az Európai Unió minisztereinek versenyjogi tanácsa (Competitiveness Council of Ministers) 2004. március 11-én Brüsszelben megbeszélést tartott a közösségi szabadalomra vonatkozó tervezetről, amelyen azonban Németország és Spanyolország nem fogadta el az elnöklő Írország kompromisszumos javaslatát.
A megegyezés hiányának egyik oka az volt, hogy nem tudtak közös nevezőre jutni a hibás fordítások kérdésében. Németország egy olyan újabb esetre hivatkozott, amikor egy angol egyetem számára engedélyezett biotechnológiai szabadalmat azért kellett megvonni, mert vita merült fel egy angol szónak a francia és a német fordításhoz viszonyított különbségével kapcsolatban. Az elnöklő ír miniszter a vita feloldására olyan kompromisszumot javasolt, amely az Európai Bíróságot hatalmazná fel az ilyen viták eldöntésére. Az ír elnök és a német, valamint a spanyol küldött közötti hosszas viták után sem tudtak egyezségre jutni; a javaslatot viszont valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia.
A megegyezés hiánya fölött Fritz Bolkenstein európai versenyjogi biztos az alábbi szavakkal adott kifejezést elégedetlenségének: "Csalódott vagyok, mert egy évvel azt követően, hogy az Európai Tanács megegyezett a fő elvekben, még mindig nem jutottunk egyetértésre ebben a rendkívül fontos kérdésben. Az európai iparnak szüksége van a Közösség területén érvényes olyan szabadalomra, amely elfogadható költséggel és maximális jogbiztonsággal ad oltalmat ... Remélem, hogy az európai gyártóipar és az európai versenyképesség elsődleges fontosságát felismerve egy napon félre fogják tenni a burkolt protekcionista érdekeket, amelyek a megegyezés útjában állnak. Ez a nap még nem érkezett el."
A versenyjogi tanács 2004. május 17-től 18-ig újabb ülést tartott, amelyen a fordítással kapcsolatos kérdésekben sem tudtak megegyezni. Németország, Franciaország, Spanyolország és Portugália a javaslat ellen szavazott, míg Olaszország tartózkodott.
Így a közösségi szabadalom jövője egyelőre ismét teljesen bizonytalannak tűnik.
21. Litvánia
Litvániában 2004. május 1-jén módosított védjegytörvény lépett hatályba. A módosított törvény szerint egy védjegy lajstromozása érvénytelennek minősíthető akkor is, ha a védjegy azonos egy korábbi védjeggyel vagy ahhoz megtévesztően hasonlít, és lajstromozása tisztességtelen előnyhöz vezetne, illetve károsan befolyásolná a korábbi védjegy megkülönböztető jellegét vagy hírnevét.
A módosított törvény szerint a védjegylajstromozás nem jogosítja fel a tulajdonost arra, hogy megtiltsa a védjegy használatát egy másik személy számára olyan áruk vonatkozásában, amelyeket ilyen védjeggyel a tulajdonos vagy - annak hozzájárulásával - egy harmadik személy hozott forgalomba az Európai Közösség országaiban.
22. Mauritius
A 2002-ben jóváhagyott szabadalmi, ipariminta- és védjegytörvény 2004. április 10-én lépett hatályba.
a) A szabadalmakra vonatkozó új törvény főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
A szabadalmazandó találmányoktól abszolút újdonságot követelnek meg.
Nem szabadalmazhatók a gyógyászati, sebészeti és diagnosztikai módszerek, de az ilyen módszereknél használt termékek oltalmazhatók. Nem szabadalmazhatók a növények, az állatok és a növénytermesztésre vagy állattenyésztésre szolgáló, lényegileg biológiai eljárások.
A bejelentéseket alaki és érdemi vizsgálatnak vetik alá.
A korábbi 14 év oltalmi időt, amely további 14 évvel volt meghosszabbítható, hosszabbítási lehetőség nélkül a bejelentés napjától számított 20 évre növelték. A régi törvény alapján engedélyezett szabadalmak oltalmi ideje 14 év maradt, ha az oltalmi időt nem hosszabbították meg; a hosszabbított oltalmi idejű szabadalmak oltalma a hosszabbított oltalmi idő végén jár le. A 2003. január 6-a előtt benyújtott, függőben levő szabadalmi bejelentéseket az új törvény szerint kezelik.
Bevezették az évdíjfizetést. Az új törvény alapján engedélyezett szabadalmak után a benyújtást követő harmadik évfordulótól kezdve kell évdíjat fizetni. A régi törvény alapján engedélyezett szabadalmak után is fizetendő évdíj.
b) A védjegyekre vonatkozó rendelkezések főbb változásai a következők.
A szolgáltatási védjegyek lajstromozhatók.
Bevezették a Nizzai Osztályozás 8. kiadásának alkalmazását.
Az oltalmi időt a korábbi 7 és 14 évről 10 évre változtatták, amely további 10-10 évvel meghosszabbítható.
A használati engedélyek csak akkor érvényesíthetők, ha be vannak jegyezve a lajstromba.
A Párizsi Uniós Egyezmény 6bis szakaszával összhangban a közismert védjegyek Mauritiuson lajstromozás nélkül is érvényesíthetők.
23. Mexikó
A mexikói hivatalos lapban 2004. január 26-án jelent meg az iparjogvédelmi törvény módosítása, amely megváltoztatta a kényszerengedélyre vonatkozó 77. szakasz szövegét. A módosítás lényege, hogy megkönnyíti a kormány számára a gyógyszerekre vonatkozó kényszerengedély (licencia de utilidad pública) adását.
A törvénymódosítás 2004. január 27-én lépett hatályba.
24. Nagy-Britannia
Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala az alábbi közleményt adta ki az európai szabadalmaknak a Brit Nemzetközösséghez tartozó tengerentúli államokban való lajstromozásával kapcsolatban:
a) Az európai szabadalom tulajdonosa a szabadalom engedélyezésétől számított két éven belül kérheti a szabadalom lajstromozását az alábbi államban:
Nyugat-Szamoa.
b) Az európai szabadalom tulajdonosa a szabadalom engedélyezésétől számított három éven belül kérheti a szabadalom lajstromozását az alábbi államokban:
Belize, Brunei Darussalam, Fidzsi-szigetek, Gambia, Grenada, Kiribati, Salamon-szigetek, St. Vincent és Grenada, Tuvalu, Uganda és Vanuatu.
25. Namíbia
Namíbia 2004. március 31-én helyezte letétbe a védjegyek lajstromozására vonatkozó Madridi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a csatlakozás Namíbiára nézve 2004. június 30-án lépett hatályba.
26. Németország
Németországban a 98/71/EC közösségi irányelv alapján 2004. június 1-jén új mintatörvény lépett hatályba, amelynek főbb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze.
Az új törvény a korábbi 20 évről 25 évre hosszabbította meg a minták oltalmi idejét.
Ellentétben a régi törvénnyel, az új törvény a lajstromoztatni kívánt mintától csak újdonságot kíván meg, vagyis a lajstromozásnak nem feltétele az eredetiség.
A türelmi időt 6 hónapról 12 hónapra hosszabbították meg.
Az oltalmi idő a lajstromozás napjával kezdődik, szemben a régi törvénnyel, amely szerint a lajstromozás a kérelem benyújtásával kezdődött.
Egy bejelentés 100 mintára vonatkozhat. A régi törvény szerint egy bejelentésben legfeljebb 50 minta lajstromozását lehetett kérni.
Megszűnt az érdemi vizsgálat.
Az új törvény kihasználja az irányelv által nyújtott lehetőséget, és továbbra is lehetővé teszi a pótalkatrészekre vonatkozó mintaoltalmat. Ezzel szemben a közösségi minta nem biztosít pótalkatrészekre vonatkozó oltalmat. Ezért a gyártók számára a közösségi mintaoltalomnál előnyösebb a német mintaoltalom.
27. Olaszország
Az omeprazol hatóanyagra vonatkozó olasz szabadalommal rendelkező Aktiebolaget Hässle (AH) cég bitorlási pert indított az olasz Effechem cég ellen, amely a szabadalmas engedélye nélkül állította elő és forgalmazta az omeprazolt olyan országokban, amelyekben a felperesnek nem volt a termékre vonatkozó szabadalma. Az így előállított omeprazolt nem szállították Olaszországon keresztül; így az olasz alperes csak mint közvetítő ügynök tevékenykedett az említett országokban.
Az ügy egy olasz fellebbviteli bíróság elé került, amely úgy ítélkezett, hogy az alperes bitorlást követett el az olasz szabadalmi törvény 1. szakasza alapján, amely kimondja, hogy "egy ipari találmányra vonatkozó szabadalom kizárólagos jogot biztosít a találmány gyakorlatbavételére és az abból való haszonszerzésre az (olasz) állam területén".
Az alperes a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett azt állítva, hogy a törvény szövegét helytelenül alkalmazták, mert a találmányt "nem vették gyakorlatba, és abból nem húztak hasznot" Olaszországban.
A Legfelsőbb Bíróság 2004. április 3-án hozott ítéletében megerősítette a fellebbviteli bíróság döntését megállapítva, hogy a vonatkozó eseti jog szerint a "találmányból származó haszon" kifejezés az olasz szabadalmi törvény 1. szakaszában szándékosan tág jelentésű, mert a jogalkotó a találmány bármilyen jellegű kihasználása ellen védeni kívánta a szabadalmas kizárólagos jogát.
A Legfelsőbb Bíróság azt is megállapította, hogy az alperesnek valódi és hatékony kereskedelmi létesítménye van Olaszországban, és hogy a tranzakció egy olyan kereskedelmi szerven keresztül történt, amely nyilvánvalóan hasznot húzott egy olyan termékkel kapcsolatos ügynöki munkából, amelyet Olaszországban a felperes szabadalma védett. Ezért a bíróság úgy vélekedett, hogy a szabadalmi törvény első szakaszát helyesen alkalmazták, és elutasította a fellebbezést.
28. Pakisztán
Pakisztán kormánya 2004. április 22-én letétbe helyezte a Párizsi Unós Egyezményhez (PUE) való csatlakozás okmányát. Így a PUE tagországainak száma 168-ra nőtt. A PUE Pakisztánra nézve 2004. július 22-én vált hatályossá.
29. Románia
Romániában a parlament elé terjesztették a kiegészítő oltalmi tanúsítványra (Supplementary Protection Certificate, SPC) vonatkozó törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a gyógyszer- és a növényvédőszer-tárgyú szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítását. Ilyen tanúsítványt olyan termékekre lehet kérni, amelyeket Romániában érvényes szabadalom véd, és amelyek forgalmazásához hatósági engedély szükséges.
Az alapszabadalom lehet román szabadalom, Romániára kiterjesztett európai szabadalom, Romániában érvényesített európai szabadalom és átmeneti szabadalom.
Az SPC megadására irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a bejelentő azonosításához szükséges adatokat,
b) az alapszabadalomra vonatkozó adatokat és
c) a termék romániai forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély adatait és az engedély hiteles másolatát.
Az SPC-t akkor engedélyezik, ha a kérelmező kielégíti a fenti követelményeket, és ha a kérelem benyújtásának napján:
a) a terméket érvényes szabadalom védi Romániában,
b) érvényben van a terméknek gyógyszerként vagy növényvédő szerként való romániai forgalmazási engedélye,
c) a termék még nem volt SPC tárgya és
d) a b) alatti engedély először engedélyezi a termék forgalmazását Romániában vagy az Európai Közösségben gyógyszerként vagy növényvédő szerként.
A törvénytervezet jóváhagyása 2004 szeptemberében várható.
30. Svédország
Svédországban 2004. január 1-jei hatállyal úgy módosították a szabadalmi törvényt, hogy a szabadalmak elővizsgálati eljárásában a végzések megválaszolására 6 hónapról 4 hónapra csökkentették a határidőt, de ez illetékfizetés ellenében 2 hónappal meghosszabbítható.
31. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformbizottsága 2004. május 3-tól 7-ig tartott ülést Genfben, ahol megállapodtak abban, hogy a PCT végrehajtási utasításának alábbi kérdésekben való módosításait fogják javasolni a PCT-közgyűlés 2004 szeptemberében tartandó ülésén:
a találmány egységének hiányára vonatkozó 40. és 68. szabály elleni tiltakozás egyszerűsítése;
a 2004. január 1-jén hatályba lépett módosítások további egyszerűsítése;
az elsőbbségi jog helyreállításával kapcsolatban annak lehetővé tétele, hogy a bejelentő a korábbi bejelentés benyújtásának napjától számított 12. és 14. hónap között kérhesse az elsőbbségi jog megadását;
nyilvánvaló hibák kijavításának egyszerűbbé tétele, tekintettel a jelenlegi 91. szabály egységes értelmezésének nehézségeire;
a nemzetközi kutatás minőségének javítása.
32. Szingapúr
Szingapúr az Amerikai Egyesült Államokkal szabadkereskedelmi egyezményt kötött, amelynek alapján a szingapúri parlament jóváhagyta többek között a szabadalmi törvény módosítását. Az új törvény 2004. július 1-jén lépett hatályba. A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
A korábbi törvény szerint a bejelentő kérhette kutatási jelentés, majd ezt követően vizsgálati jelentés kiadását, de kérni lehetett kombinált kutatási és vizsgálati jelentés kiadását is. Egy harmadik lehetőség volt a szingapúri szabadalom megadását egy párhuzamos bejelentés elővizsgálati jelentésének benyújtása alapján kérni.
Az új törvény megtartotta ezt a három lehetőséget, azonban bevezette a gyors vizsgálatot és a lassú vizsgálatot. Az első esetben a szabadalmat 3 és fél éven belül, az utóbbi esetben 5 év alatt adják meg. Ha a bejelentő lassú vizsgálatot kér, ez többletköltséggel jár. Minden bejelentést gyors vizsgálatnak vetnek alá kivéve azt az esetet, ha a bejelentő az elsőbbség vagy a bejelentés napjától számított 39 hónapon belül kéri lassú vizsgálat lefolytatását.
Az új törvény szerint gyors vizsgálat esetén a korábbi 16 hónap helyett 13 hónapon belül kell kérni a kutatási jelentés kiadását, és 28 hónap helyett 21 hónapon belül a bejelentés vizsgálatát. Ezek a határidők lassú vizsgálat esetén 16-ról 13 hónapra, illetve 28-ról 39 hónapra változtak.
A korábbi törvény szerint ha a bejelentő egy párhuzamos külföldi bejelentés alapján kívánt Szingapúrban szabadalmat szerezni, az összes párhuzamos bejelentés elővizsgálata során megnevezett anterioritásokat közölnie kellett a hivatallal. Az új törvény szerint csupán annak a külföldi bejelentésnek az elővizsgálati eredményeit kell megadni, amelynek alapján a bejelentő szingapúri szabadalmat kíván kapni.
Az új törvény szerint az elsőbbségi iratot csak a hivatal felszólítása esetén kell benyújtani.
A 20 év oltalmi időt meg lehet hosszabbítani, ha
a szabadalom engedélyezésével a hivatal megfelelő indok nélkül késlekedett, vagy
a szabadalom tárgyát képező gyógyszer forgalomba hozatala hatósági engedélyhez van kötve.
A szabadalmak megvonása kérhető, ha a szabadalmi bejelentés szövegét a törvény által nem engedélyezett módon bővítették vagy változtatták, vagy a szabadalom tárgya megegyezik egy azonos elsőbbségű és azonos bejelentő által benyújtott másik szabadalom tárgyával.
Az új törvény a 2004. július 1-jét követően benyújtott bejelentésekre érvényes. Az ezt megelőzően benyújtott bejelentéseket a régi törvény alapján bírálják el.
B) Az illetékes minisztérium tervezi az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezmény által létrehozott unió (International Union for the Protection of New Varieties of Plants, UPOV) 1999-ben felülvizsgált szövegéhez való csatlakozást.
33. Thaiföld
A thaiföldi parlament 2003 szeptemberében jóváhagyta a földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvény tervezetét, amely 2004. április 28-án lépett hatályba.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy olyan termékek termelői, amelyek minősége, hírneve vagy jellegzetessége egy sajátos földrajzi helyről származik, a szellemitulajdon-védelmi hivatalnál lajstromoztathassák a termékeikre vonatkozó földrajzi árujelzőket.
Egy földrajzi árujelző lajstromozása után csak az adott földrajzi terület termelői jogosultak az árujelzőt használni. A törvény megszegői 200 000 bahtig (körülbelül 5000 USD-ig) terjedő pénzbírsággal sújthatók.
34. Törökország
Törökországban 2004. április 22-én lépett hatályba az integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó új törvény.
35. Ukrajna
Ukrajnában a gyógyszergyártó cégek hivatalosan "gyógyszervédjegyet" lajstromoztathatnak. A lajstromozási kérelemben a gyógyszerek nevét ukrán nyelven kell megadni, de a cirillbetűs név mellett megadható az egyenértékű latin szöveg is. A gyógyszerneveket a gyógyszereken és/vagy azok csomagolásán cirill betűkkel kell feltüntetni, de a latin nyelvű felirat is megengedett.
A lajstromozás kizárólag latin betűkkel is lehetséges, de ilyen esetben harmadik felek kérhetik a védjegy törlését. Ezért Ukrajnában a gyógyszervédjegyeket mindenképpen célszerű cirill írásmóddal lajstromoztatni.