HIREK, ESEMÉNYEK
1. "Néhány jog fenntartva" - egy kísérlet elismerése a szerzői jogok újradefiniálására az Ars Electronica 2004 fesztiválon
2. Az adatbázis-irányelv az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásában
"Néhány jog fenntartva" - egy kísérlet elismerése a szerzői jogok újradefiniálására az Ars Electronica 2004 fesztiválon
2004. szeptember 1. és 7. között rendezték meg az immáron huszonöt éves fennállását ünneplő linzi Ars Electronica fesztivált, amely napjainkban a digitális kultúra, technológia, művészet, tudomány és társadalom interdiszciplináris kutatásainak, azok eredményeinek egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléjévé, valamint megmérettetésévé vált. A Prix Ars Electronicáért irányuló verseny idei díjazottjai között a "Hálózati vízió" (Net Vision) kategóriában az amerikai Creative Commons szerzői jogi tárgyú kísérlete vihette el az Arany Niké díjat.
Megítélések szerint napjaink szerzői jogi vitái két pólus mentén haladnak; az egyik álláspont a szigorú szerzői védelmet helyezi előtérbe, amely mindenre kiterjedő védelmet biztosít az alkotásnak. Ezzel szemben áll a mű felhasználásának teljes szabadsága, amellyel bármely kreatív alkotó rendelkezik. A viták során a kölcsönös félelmek, aggodalmak miatt a kompromisszumok lehetősége távolabb került.
A Creative Commons célkitűzése (lásd részletesebben még: creativecommons.org) a szerzői jog racionálisabb és rugalmasabb értelmezésére irányul. 2002 decemberében a Stanford egyetemen indították el első projektjüket, egy szerzői jogi engedélyezési rendszert a szabad nyilvános felhasználásra. A szerző a művét saját belátása, céljai szerint bocsáthatja rendelkezésre a nagy nyilvánosság számára. Ezt a műveiken a "minden jog fenntartva" helyett a "néhány jog fenntartva" megjelölés jelezné. A műveket így csak korlátozott körben lehet szabadon felhasználni.
A projekt előképéül a Szabad Szoftver Alapítvány GNU operációs rendszerének nyilvános szoftverlicence (GPL) szolgált, a Creative Commons viszont nem a szoftver, hanem más alkotások, mint pl. weboldalak, tudományos művek, zeneművek, filmalkotások, fotóművészeti alkotások, irodalmi művek engedélyezését célozza meg. Mindazonáltal az online kultúrában igen rangosnak minősülő szerzői jogi elismerés bátorítóan hathat vissza, és szellemi munícióval szolgálhat a szabadszoftver- és a nyíltforráskód-mozgalmak számára.
Dr. Munkácsi Péter
Az adatbázis-irányelv az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásában
Az "Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle" 2002 augusztusi számában a sui generis adatbázisok nemzetközi védelme tárgyában publikált tanulmány1 szándéka szerint mind az említett írás, mind a soron következendő munkák az 1996 óta - az adatbázis-irányelv2 kibocsátása óta - eltelt időszakot kívánják vizsgálat alá vonni, és az európai, illetve a nemzetközi tendenciákat szeretnék az olvasókkal megismertetni. A két évvel ezelőtt tervbe vett folytatásban bemutatásra vár az Európai Bíróság e tárgyban a közeljövőben kialakítandó értelmezési és ítélkezési gyakorlata. Az alábbiakban a négy folyamatban lévő ügyben elkészült főtanácsnoki indítványokra hívjuk fel a figyelmet, az ügyek tanulmányterjedelmű bemutatására a bíróság döntését követően kerül sor.
A 2002-ben megjelent tanulmány csupán két európai bírói fórum elé emelt ügyről számolhatott be, a megjelenését követően további két eset is az Európai Bíróság elé került előzetes döntéshozatali eljárás céljából.3 Valamennyi ügy sportinformációkat tartalmazó adatbázisokat érintett. A "brit lóverseny"-esetként ismert angol ügy felperesi oldalán a Brit Lóverseny Testület (British Horseracing Board Ltd. - BHB) és társaik álltak, akik az adatbázisaikon meglévő jogaik megsértését vélelmezték az Egyesült Királyság egyik legnagyobb lóverseny-fogadóirodájával szemben (William Hill Organisation Ltd. - William Hill). A BHB adatbázisai nemcsak magukról a versenyekről tartalmaztak adatokat, hanem magukban foglalták a versenyeket megelőző információkat (a lovakról, a zsokékról, a versenyfeltételekről, a befutókról és a győztesekről) is, amelyek különösen értékesek a bukmékerek számára. A William Hill a BHB-adatbázisokból szerzett információkat a fogadóirodák és a telefonos fogadások elősegítésére, és azokat használta fel saját internetszolgáltatásaiban is a BHB-re történő utalás nélkül.
A másik három esetben az alapügy felperese azonos: az angol Fixtures Marketing Ltd. kizárólagosan jogosult az Egyesült Királyságon kívül kereskedelmi forgalomban hasznosítani az angol és a skót futball-ligák által készített, futballmérkőzések időpontjait tartalmazó listákat (mérkőzésnaptárakat) a csapatok párosításával együtt. Minden párosítás tartalmazott egy pályaválasztó és egy vendégcsapatot. Futballidényenként körülbelül 2000 meccset játszanak, így a mérkőzésnaptárak előállítása jelentős idő és- munkaráfordítást, 11,5 millió GBP (megközelítőleg 17 millió €) éves költséget, valamint maguknak a listáknak a megtervezését is igényelte. Az angol vállalkozás az adatokat jogosulatlanul felhasználó finn (Oy Veikkaus AB), svéd (Svenska Spel AB) és görög (Organismos prognostikon agonon podosfairou) szerencsejáték-fogadó cégekkel szemben lépett fel.
Az előzetes döntéshozatali eljárásban Stix-Hackl főtanácsnoknő 2004. június 8-án tette közzé főtanácsnoki indítványait. Az indítványok leglényegesebb eleme, hogy az adatbázis előállítója védelmet élvez az adatbázis-irányelv alapján abban az esetben is, ha az adatbázis futballmérkőzés-naptárak, lóverseny-információk céljából készült. A bukmékerek adatfelhasználása tiltott újrahasznosítási cselekményt eredményez még akkor is, ha az adatot nem közvetlenül az adatbázisból, hanem más független forrásból, mint pl. a nyomtatott sajtóból vagy az internetről szerzik meg.
Megjegyzendő, hogy a bíróságot nem köti a főtanácsnok indítványa. A főtanácsnok arról készít véleményt, hogy a bíráknak miként kellene eljárniuk az adott ügyekben. Az Európai Bíróság döntését a főtanácsnok részvétele nélkül hozza meg várhatóan 2004 végén. Az indítványok teljes terjedelmükben elolvashatók a bíróság honlapján (curia. eu. int).
Dr. Munkácsi Péter
1 Munkácsi Péter: 1996 után - aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű sui generis védelméről. I. rész: Válogatás az európai tagállamok joggyakorlatából. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 107. évf. 4. sz. 2002, augusztus, p. 29
2 Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről. HLL, 1996, 77. szám, 03. 27., p. 20
3 C-46/02, Fixtures Marketing Ltd v. Oy Veikkaus Ab; C-203/02, The British Horseracing Board Ltd and Others v.William Hill Organization Ltd; C-338/02, Fixtures Marketing Ltd v. Svenska Spel AB; C-444/02, Fixtures Marketing Ltd v.Organismos prognostikon agonon podosfairou (OPAP)