EURÓPAI JOGI FIGYELŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Az engedélyezési eljárás az Európai Szabadalmi Hivatalban
A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 90-98. szakasza alapján az engedélyezési eljárásról adunk tájékoztatást.
A jogesetek ismertetésekor - hasonlóan az előző tanulmányokban követett gyakorlathoz - hivatkozni fogunk a döntés aktaszámára, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Tanács és T a műszaki fellebbezési tanácsok határozataira vonatkozik; a törtszám második száma a fellebbezés benyújtási évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető évben a fellebbezés sorszámát adja meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Hivatalos Lapjában (Official Journal of the EPO) megjelent döntéseknél az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1990, 93) is. A VSZ rövidítés a Végrehajtási Szabályzatra, míg a VI rövidítés a Vizsgálati Irányelvekre utal.
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó 90. szakasz szövege a következő:
"(1) Az Átvevő Iroda megvizsgálja, hogy
a) az európai szabadalmi bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek;
b) kellő időben megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat;
c) kellő időben benyújtották-e - a 14. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetben - az európai szabadalmi bejelentés fordítását az eljárás nyelvén.
(2) Ha a bejelentés napja nem ismerhető el, az Átvevő Iroda felhívja a bejelentőt a hiányoknak a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő pótlására. Ha a hiányokat nem pótolják kellő időben, a bejelentést nem lehet európai szabadalmi bejelentésként kezelni.
(3) Ha a bejelentési és kutatási díjat kellő időben nem fizették meg, vagy - a 14. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetben - a bejelentés fordítását az eljárás nyelvén nem nyújtották be kellő időben, az európai bejelentést visszavontnak kell tekinteni."
Ez a szakasz az európai szabadalmi bejelentés vizsgálatának első fázisaként az átvevő irodánál végzett vizsgálatot írja elő, amelynek során megvizsgálják, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismerésével kapcsolatos követelményeknek. Vizsgálják továbbá, hogy kellő időben lerótták-e a bejelentési és a kutatási díjat, valamint hogy egy engedélyezett nem hivatalos nyelven benyújtott bejelentés fordítását időben benyújtották-e.
A bejelentés benyújtás utáni vizsgálatára a hágai kirendeltségnél működő átvevő iroda illetékes, ahol ezt a vizsgálatot a 91. szakasz szerint az alaki vizsgálattal együtt egy munkamenetben egy alaki elővizsgáló végzi. Az alaki vizsgálatot csak akkor végzik külön, ha a bejelentés benyújtás utáni vizsgálatakor hiányosságokat állapítanak meg.
A 90. szakaszt a 39. szabály egészíti ki, amely szerint ha az európai szabadalmi bejelentés nem felel meg a bejelentés napjának elismeréséhez szükséges követelményeknek, az átvevő iroda közli a feltárt hiányokat a bejelentővel. Ha a 90. szakasz előírásait nem teljesítik, a 69. szabály alapján megállapítják a jogvesztést.
A 90. szakasz (1) bekezdésének a) pontja szerint az átvevő iroda először azt vizsgálja, hogy a bejelentési nap elismerésének 80. szakasz szerinti követelményeit kielégíti-e a bejelentés. Ezt a vizsgálatot a VI A-II, 4.1. pontja szerint kell lefolytatni.
Ha az európai szabadalmi bejelentés első bejelentésnek minősül, és elismerik a bejelentési napját, elsőbbséget lehet rá alapozni, éspedig a 87. szakasz (1) bekezdése szerint egy további európai szabadalmi bejelentéshez, a PUE 4. szakasza szerint egy nemzeti bejelentéshez, és a PCT 8. szakasza szerint egy nemzetközi bejelentéshez.
Ha az európai szabadalmi bejelentés nem elégíti ki a bejelentési nap elismeréséhez a 80. szakasz szerint szükséges követelményeket, vagyis a bejelentés napja nem ismerhető el, az átvevő irodának a (2) bekezdés szerint alkalmat kell nyújtania a bejelentő számára ahhoz, hogy a hiányokat pótolja. Ha a hiánypótlást nem végzik el kellő időben, a bejelentést nem kezelik európai szabadalmi bejelentésként; ekkor elsőbbségi jogot sem lehet rá alapozni, és így egy későbbi elsőbbséget megalapozó bejelentésnek sem lehet az akadálya. Az ilyen bejelentést nemzeti bejelentéssé sem lehet átalakítani.
Az olyan európai szabadalmi bejelentésnek a díjait, amelynek a bejelentési napját nem ismerték el, a VI A-II, 4.6. pontja szerint visszatérítik.
Ha a bejelentési nap el van ismerve, az (1) bekezdés b) pontja szerint az átvevő osztály megvizsgálja, hogy a bejelentési és a kutatási díjat a 78. szakasz (2) bekezdése szerint a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül vagy a 85.a szabály szerint a határidő-mulasztásra vonatkozó értesítés kézbesítésétől számított egy hónapon belül pótdíjjal befizették-e. Ezen az egy hónapos határidőn belül kell leróni a 31. szabály (1) bekezdésének megfelelően a tíznél több szabadalmi igénypont után az igényponti díjat is.
A 90. szakasz (3) bekezdése szerint ha a bejelentési és a kutatási díjat nem rótták le kellő időben, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentést a 14. szakasz (2) bekezdése szerint egy engedélyezett nem hivatalos nyelven nyújtotta be, a 90. szakasz (1) bekezdésének c) pontjával összhangban megvizsgálják, hogy a fordítást benyújtották-e az egyik hivatalos nyelven a 6. szabály (1) bekezdésében előírt három hónapon, de legkésőbb az elsőbbség napjától számított 13 hónapon belül. Ha ez nem történt meg, a (3) bekezdés szerint az európai bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Erről a bejelentőt a 69. szabály (1) bekezdésének megfelelően értesítik. Ilyen esetben a 122. szakasz szerint lehetőség van igazolásra.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 90. szakasz szövegét úgy módosították, hogy a vizsgálat rugalmasságának általános növekedésével összhangban nem az átvevő iroda, hanem az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgálja a VSZ szabályai szerint, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez szükséges követelményeknek.
A helyesbítési lehetőségeket a VSZ-be vitték át, és ebbe iktatták be a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat is.
Az alaki vizsgálatra vonatkozó 91. szakasz szövege a következő:
"(1) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerik, és azt a 90. cikk (3) bekezdése értelmében nem kell visszavontnak tekinteni, az Átvevő Iroda megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
b) a bejelentés megfelel-e az e rendelkezés alkalmazása kapcsán a Végrehajtási Szabályzatban megállapított alaki követelményeknek;
c) benyújtották-e a kivonatot;
d) az európai szabadalom megadására irányuló kérelem tartalmazza-e a Végrehajtási Szabályzatban előírt kötelező tartalmi elemeket, valamint - ha ennek helye van - az elsőbbséget ezen Egyezmény követelményeinek megfelelően igénylik-e;
e) megfizették-e a megjelölési díjat;
f) a 81. cikk szerint feltüntették-e a feltaláló nevét;
g) a 78. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett rajzokat benyújtották-e a bejelentés napján.
(2) Ha az Átvevő Iroda olyan hiányokat állapít meg, amelyek pótolhatók, lehetőséget kell adnia a bejelentőnek a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő hiánypótlásra.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján végzett vizsgálat során megállapított hiányokat a Végrehajtási Szabályzattal összhangban nem pótolták, a bejelentést el kell utasítani; ha az (1) bekezdés d) pontjában említett rendelkezések az elsőbbségi jogot érintik, e jog a bejelentés tekintetében nem érvényesíthető.
(4) Ha - az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben - a megjelölési díjat kellő időben nem fizették meg valamelyik megjelölt állam tekintetében, ennek az államnak a megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha - az (1) bekezdés f) pontjában említett esetben - a feltaláló nevének feltüntetésével kapcsolatos hiányt a Végrehajtási Szabályzattal összhangban és az ott meghatározott kivételek figyelembevételével nem pótolták az európai szabadalmi bejelentés, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Ha - az (1) bekezdés g) pontjában említett esetben - a rajzokat a bejelentés napján nem nyújtották be, és a hiánypótlásra a Végrehajtási Szabályzattal összhangban intézkedés nem történt, a bejelentőnek a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő választása szerint az elismert bejelentési napot a rajzok benyújtásának napjához igazodóan módosítják, vagy a bejelentés rajzokra történő hivatkozásait töröltnek kell tekinteni."
Az alaki vizsgálat elkezdésekor feltételezik, hogy a benyújtás utáni vizsgálatot pozitív módon lezárták, és a bejelentési napot elismerték. A 91. szakasz felsorolja a vizsgálandó dolgok listáját, szabályozza az eljárási lépéseket, és meghatározza a jogkövetkezményeket azokban az esetekben, amikor a vizsgálati követelményeket nem teljesítették.
Az alaki vizsgálatnak elsősorban azt kell biztosítania, hogy az érdemileg vizsgálatlan európai szabadalmi bejelentést az elsőbbséget követő 18 hónap elteltével közre lehessen bocsátani.
Ezt a szakaszt különböző szabályok egészítik ki, elsősorban a 40. szabály meghatározott alaki követelmények vizsgálatáról, a 41. szabály a bejelentési iratokban előforduló hiányok pótlásáról, a 42. szabály a feltaláló megnevezésének pótlásáról, és a 43. szabály a késve benyújtott vagy hiányzó rajzokról.
A 91. szakasz szerinti eljárásra a 113-126. szakaszban és a 68-70. szabályban foglalt általános eljárási előírások érvényesek.
A VI vonatkozó előírásait az A-III fejezet tartalmazza.
A 91. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában említett 133. szakasz szerint az olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek sem lakóhelye, sem székhelye nincs valamely szerződő állam területén, kötelesek hivatásos képviselőt igénybe venni. A szerződő államok bejelentői esetén is vizsgálni kell, hogy erre jogosult személy jár-e el az ügyben. Ilyen személy a bejelentő alkalmazottja, egy jogi személy szerve vagy egy jóváhagyott képviselő lehet. Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására azonban a bejelentő maga is jogosult. A nem szabályszerűen képviselt bejelentőt a bejelentés benyújtása után a (2) bekezdésnek megfelelően felszólítják, hogy határidőn belül - amely a VI A-III, 14.2. pontja szerint többnyire két hónap - meghatalmazott képviselőt bízzon meg. Ha ez nem történik meg, a bejelentést a (3) bekezdésnek megfelelően elutasítják. Jogorvoslatként a fellebbezés mellett igénybe lehet venni a 121. szakasz szerinti kérelmet a bejelentés további vizsgálatára, valamint a 122. szakasz szerinti igazolást.
A 91. szakasz (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a bejelentésnek meg kell felelnie a VSZ-ben rögzített alaki követelményeknek. A 40. szabály felsorolja azokat az előírásokat, amelyek ezeket a követelményeket rögzítik. Ha az átvevő iroda pótolható hiányokat állapít meg, a 91. szakasz (2) bekezdése és a 41. szabály (1) bekezdése szerint a hiánypótlásra lehetőséget kell nyújtani a bejelentőnek.
A 78. szakasz (1) bekezdésének e) pontja szerint az európai szabadalmi bejelentésnek kivonatot is kell tartalmaznia, de azt minden hátrány nélkül később is be lehet nyújtani, amire a bejelentőt a (2) bekezdés és a 41. szabály (1) bekezdése alapján adott esetben felszólítják.
Az átvevő irodának vizsgálnia kell, hogy a megadásra irányuló kérelem megfelel-e a kötelező előírásoknak, mindenekelőtt a 26. szabályban foglaltaknak.
A 26. szabály (2) bekezdésének b) pontja szerint a megadásra irányuló kérelemben a bejelentőnek meg kell adnia az első bejelentés napját és államát.
Az elsőbbséget a 88. szakasz (1) bekezdésének megfelelően kell igényelni. A 41. szabály (2) bekezdése szerint ezeket az adatokat nem lehet helyesbíteni, sem pedig pótolni. A bejelentés napjának és államának a megadása nélkül az elsőbbségre vonatkozó igény megszűnik.
A bejelentőnek az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül be kell nyújtania a korábbi bejelentés leírását (elsőbbségi iratát), és meg kell adnia az aktaszámot. Ha ez a határidő lejárt, a bejelentőt a 91. szakasz (2) bekezdése és a 41. szabály (1) bekezdése alapján felszólítják hiánypótlásra.
Ha az alaki vizsgálat során megállapítják, hogy a bejelentésben megadott elsőbbségi nap több, mint egy évvel előzi meg az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának napját, a 41. szabály (3) bekezdése alapján közlik a bejelentővel, hogy az elsőbbség iránti igénye nem áll fenn, ha egy hónapon belül nem jelöl meg egy helyesbített elsőbbségi napot, amely arra az évre esik, amely közvetlenül megelőzi az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának napját.
Ha egy pótolható hiányt az ESZH felszólítására nem pótolnak, a bejelentést a 91. szakasz (3) bekezdése alapján elutasítják. A bejelentőt erről a 69. szabály (1) bekezdésének megfelelően értesítik.
A 91. szakasz (1) bekezdésének e) pontja szerint az átvevő irodának vizsgálnia kell, hogy a megjelölési díjat lerótták-e. 1997. július 1-je óta a megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell leróni, amelyen az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik az európai kutatási jelentés közzétételét. A 79. szakasz kapcsán már említettük, hogy a hétszeres megjelölési díj elegendő az összes szerződő állam megjelöléséhez. A 85.a szabály szerint ha a megjelölési díjat nem fizetik meg a megjelölt határidőre, ez még hatályosan leróható annak az értesítésnek a kézbesítésétől számított egy hónapos türelmi időn belül, amelyben az ESZH felhívja a bejelentő figyelmét a határidő-mulasztásra; e határidőn belül a pótdíjat is meg kell fizetni.
A 91. szakasz (4) bekezdése szerint ha a megjelölési díjat valamely megjelölt állam tekintetében nem róják le időben, a megjelölés erre az államra nézve visszavontnak tekintendő. Ha egyáltalán nem rónak le megjelölési díjat, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
A 91. szakasz (1) bekezdésének f) pontja szerint az átvevő irodának meg kell vizsgálnia, hogy megjelölték-e a feltalálót a 81. szakasznak megfelelően. Ha ez nem történt meg, a (2) bekezdés alapján a bejelentőnek lehetőséget kell nyújtani hiánypótlásra. A 42. szabály (1) bekezdése szerint ilyen esetben - vagyis ha a feltaláló megnevezése nem a 17. szabálynak megfelelően történt - az átvevő iroda közli a bejelentővel, hogy a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a hiányt nem pótolják a 91. szakasz (5) bekezdésében előírt határidőre, vagyis a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül.
Ha a feltaláló megnevezése csekély hibával történt, például nem adták meg a címét, a bejelentőt a 91. szakasz (2) bekezdése szerint felszólítják hiánypótlásra. Ha a hibát nem küszöbölik ki a megadott határidőn belül, a bejelentést elutasítják. A VI A-III, 5.5. pontja szerint ilyen esetben nem lehet a 121. szakasz alapján kérni a bejelentés további vizsgálatát, de a 122. szakasz szerinti igazolásra van lehetőség.
A 91. szakasz (1) bekezdésének g) pontja szerint az átvevő osztálynak meg kell vizsgálnia, hogy a rajzokat benyújtották-e a bejelentés napján. Ha a rajzokat később nyújtják be, a bejelentő a 43. szabály (1) bekezdése alapján az átvevő osztálynak a hiányra vonatkozó tájékoztatását követően egy hónapon belül kérheti, hogy a bejelentés napjának a rajzok benyújtásának napját tekintsék. Ha ez nem történik meg időben, a rajzok és az azokra vonatkozó utalások töröltnek tekintendők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közzétételkor a hivatkozási jeleket törlik. Ez ugyanis a 123. szakasz (1) bekezdése és a 86. szabály (1) bekezdése szerint az európai szabadalmi bejelentés meg nem engedett megváltoztatását jelentené. Így a bejelentést a rajzra vonatkozó hivatkozásokkal teszik közzé, de olyan utalással, hogy ezek a hivatkozások töröltnek minősülnek. A rajzra vonatkozó hivatkozásokat csak az érdemi vizsgálat alkalmával, a vizsgálati osztály ellenőrzése mellett törlik.
A késve benyújtott rajzokat nem az eredeti bejelentéssel együtt teszik közzé.
A bejelentési nap újbóli megállapítása csak akkor veszélytelen, ha elsőbbséges bejelentésről van szó, és az újból megállapított bejelentési nap még az elsőbbségi éven belülre esik. Ha az új bejelentési nap az elsőbbségi éven kívülre esik, az elsőbbségi igény elvész. Ugyanakkor a bejelentőnek azt is meg kell fontolnia, hogy a rajzokról való lemondás nem vezet-e oda, hogy a találmánynak a 83. szakasz szerinti feltárása sérelmet szenved. Azt a kérdést, hogy a rajz hiánya a 88. szabály szerint orvosolható-e, a Kibővített Fellebbezési Tanács G 3/89 (OJ 1993, 117) és G 2/95 (OJ 1996, 555) sz. döntése tárgyalja, megállapítva, hogy egy helyesbítésnek a 123. szakasz (2) bekezdésével összhangban kell állnia, és így semmit sem adhat hozzá az eredeti feltáráshoz.
Miként erre már korábban is utaltunk, az átvevő irodának lehetőséget kell adnia a bejelentő számára arra, hogy a 91. szakasz (2) bekezdése és a 41. szabály szerint a hiányokat pótolja. Ha ezt a bejelentő felhívás nélkül is megteszi, az átvevő iroda természetesen nem ad ki felhívást. Ha a bejelentő a hiányokat nem pótolja időben, az átvevő iroda a bejelentést a 91. szakasz (3) bekezdésének megfelelően elutasítja. Minthogy a hiánypótlásra a határidőt a hivatal állapítja meg, és a visszautasítás jogi következménye az egész európai szabadalmi bejelentés megszűnése, a 121. szakasz (1) bekezdése szerint kérni lehet a bejelentés további vizsgálatát. Ezzel szemben részleges jogvesztés, például az elsőbbségi igény elvesztése esetén a bejelentés további vizsgálata nem lehetséges, de ilyenkor is lehetőség van a 122. szakasz szerinti igazolásra.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián törölték ezt a szakaszt, mert tartalmát részben a 90. szakaszba, részben a VSZ-be iktatták be.
Az európai kutatási jelentés elkészítésére vonatkozó 92. szakasz szövege a következő:
"(1) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerték, és azt a 90. cikk (3) bekezdése értelmében nem kell visszavontnak tekinteni, a kutatási osztály az igénypontok alapján, a leírásra és a rajzokra kellő figyelemmel a Végrehajtási Szabályzatban előírt formában elkészíti az európai kutatási jelentést.
(2) Amint elkészült, az európai kutatási jelentést a bejelentőnek haladéktalanul meg kell küldeni az abban hivatkozott iratok másolataival együtt."
A kutatási jelentés a technika állását adja meg; az ESZH előtti eljárásban előkészíti az érdemi vizsgálatot, és annak alapjául szolgál. A kutatást az alaki vizsgálattal párhuzamosan végzik. A kutatási jelentés alapján állapítják meg, hogy a találmány új-e és feltalálói tevékenységen alapszik-e.
A kutatási jelentés a bejelentőt is segíti még a bejelentés közzététele előtt annak eldöntésében, hogy fenntartsa-e bejelentését. Ha az európai szabadalmi bejelentést a 18 hónap eltelte miatt még az európai kutatási jelentés elkészítése előtt kell közrebocsátani - ami a bejelentések nem csekély részénél előfordul -, a bejelentő a vizsgálati kérelem benyújtását a kutatási jelentésben foglaltaktól teheti függővé. A közzétett kutatási jelentés ezenkívül a nyilvánosságot és különösen a versenytársakat tájékoztatja a technika állásáról.
A 92. szakaszt kiegészíti a 44. szabály az európai kutatási jelentés tartalmáról, a 45. szabály a nem teljes kutatásról és a 46. szabály az európai kutatási jelentésről a találmány egységének hiánya esetén.
A kutatás irányelveit a VI Irányelvek a kutatáshoz című B része ismerteti. Az európai kutatást a hágai kirendeltség kutatási osztályai végzik; a hágai kirendeltséghez tartozik még a berlini szolgálati hely is.
Nemzetközi (PCT-) bejelentések esetén az ESZH mint nemzetközi kutatási szerv (International Search Authority, ISA) nemzetközi kutatást végez, amennyiben a bejelentést átvevő hivatal az ESZH-t ISA-ként jelöli meg. Erről a 154. és a 157. szakasz kapcsán lesz még szó. Az ESZH és a PCT kutatásra vonatkozó előírásai messzemenően megegyeznek vagy legalábbis összeegyeztethetők egymással. A VI B-I, 2. pontja szerint az ESZH vizsgálati irányelvei úgy vannak megszövegezve, hogy, amennyire lehetséges, a PCT-kutatásra is alkalmazhatók legyenek.
A kutatás és a vizsgálat szervezeti és földrajzi elkülönülése alapján a kutatási dokumentáció a hágai kirendeltségnél és a berlini szolgálati helyen található. Minthogy azonban ez a dokumentáció a VI B-IX, 8. pontja szerint elektronikus online összeköttetéssel a müncheni elővizsgálók számára is rendelkezésre áll, az elkülönítés többé már nem kötelező. Ezért az ESZH 1999-ben elindította a BEST (Bringing Examination and Search Together) tervet, amelytől az ESZH-ban folyó munka minőségének és hatékonyságának javulását várják, és amelynek keretében a technika bizonyos tartományait Münchenben kutatják. E tervnek megfelelően ugyanis a kutatást és az érdemi vizsgálatot ugyanaz az elővizsgáló végzi, aki Hágában, Berlinben vagy Münchenben dolgozhat. A kutatást végző vizsgálók a vizsgálati kérelem benyújtása után a vizsgálati osztály tagjaként a bejelentés érdemi vizsgálatával is meg vannak bízva. 1996-ban az ESZH igazgatótanácsa megállapította, hogy az ESZE előírásai nem gátolják a BEST terv megvalósítását; 1997 júniusában az igazgatótanács alapvetően hozzájárult a BEST terv hivatali bevezetéséhez, fenntartva a végleges jogi tisztázás lehetőségét. A BEST terv keretében 1997. január óta Münchenben is van egy átvevő iroda.
Első európai bejelentések esetén az ESZH az európai szabadalmi bejelentések gyorsított feldolgozásának programja (programme for accelerated prosecution of European patent applications - "PACE") alapján arra törekszik, hogy a bejelentő a kutatási jelentést legkésőbb a bejelentés napját követő hat hónapon belül kézhez kapja. Ehhez nincs szükség külön kérelem benyújtására. Ez a program az 1988-ban bevezetett "Az ESZH hét rendszabálya" programot helyettesíti, és az euro-PCT-bejelentésekre is vonatkozik. A hat hónapos határidőt az ESZH jelenleg túlterheltsége miatt nem tudja tartani.
Az olyan európai szabadalmi bejelentések esetén, amelyeknél elsőbbséget vesznek igénybe, a bejelentés benyújtásakor írásban kell kérni a gyorsított kutatást. Ezeknél az ESZH arra törekszik, hogy a kutatási jelentést minél hamarabb elkészítse.
A kutatást csak akkor végzik el, ha a bejelentési napot a 80. szakasznak megfelelően megállapították, és a bejelentést a 90. szakasz (3) bekezdése alapján nem kell visszavontnak tekinteni.
A VI B-III, 3.1. pontjának megfelelően a kutatást a 92. szakasz (1) bekezdése szerint az eredeti szabadalmi igénypontok alapján végzik a leírás és a rajzok megfelelő figyelembevétele mellett.
A VI B-III, 3.2. pontja szerint a kutatásnak nem szabad az igénypontok betű szerinti szövegére korlátozódnia, másrészt nem kell kiterjednie mindenre, amit egy szakember leszármaztathat a leírás és a rajzok szövegéből. A VI B-III, 3.6. pontja leszögezi, hogy a kutatásnak elvileg a teljes tárgyra ki kell terjednie, amire az igénypontok vonatkoznak. Ha a bejelentés túl tág vagy spekulatív igénypontokat tartalmaz, amelyeket a leírás nem támaszt alá, a kutatást nem kell ilyen terjedelemben elvégezni. A VI B-III, 3.7. pontja példákat is említ ilyen téren. Így például ha a főigénypont egy anyag vegyi kezelésére vonatkozik, de a leírásból és a példákból az tűnik ki, hogy a megoldandó feladat csupán a természetes bőrrel kapcsolatos, nyilvánvaló, hogy a kutatást nem kell kiterjeszteni a műanyagok, a szövetek vagy az üveg területére.
Ha egyes igénypontok a 31. szabály (2) bekezdése szerinti igényponti díj lerovásának elmulasztása miatt visszavontnak minősülnek, a VI B-III, 3.5. pontja szerint az ilyen igénypontokkal kapcsolatban nem kell kutatást végezni. A kutatás terjedelmére vonatkozóan a VI B-III, 2. pontja részletes útmutatást tartalmaz.
Az ESZH mint ISA a PCT 34. szabályában előírt minimális vizsgálati anyaggal rendelkezik. A mintegy 28 millió dokumentumot felölelő gyűjtemény elsősorban különböző államokból származó szabadalmi dokumentumokból áll, és ki van egészítve folyóiratokból származó cikkekkel és szakkönyvekkel. A kutatási dokumentáció szerkezetét és tartalmát a VI B-IX. fejezete részletesen tárgyalja.
A kutatás vonatkozási időpontja az európai szabadalmi bejelentésnek az átvevő iroda által elismert bejelentési napja. Ha egy korábbi bejelentés elsőbbségét is igénybe veszik, az elsőbbségi évből származó technika állását is figyelembe kell venni.
A 44. szabály (1) bekezdése előírja, hogy az európai kutatási jelentésben meg kell adni a jelentés elkészítésének időpontjában az ESZH számára hozzáférhető iratokat, amelyek figyelembe vehetők annak eldöntéséhez, hogy a vizsgált találmány kielégíti-e az újdonságra és a feltalálói tevékenységre vonatkozó követelményeket.
A VI B-VI, 3. pontja szerint ütköző bejelentések esetén a kutatást minden olyan publikált bejelentésre ki kell terjeszteni, amelyet a vizsgált bejelentés bejelentési napját követő egy éven belül nyújtottak be.
A 44. szabály (2) bekezdése előírja, hogy az iratokat azokkal a szabadalmi igénypontokkal összefüggésben kell idézni, amelyekre vonatkoznak, és ha szükséges, az iratok vonatkozó részeit pontosabban is azonosítani kell, például az oldal, az oszlop és a sorok vagy az ábrák megjelölésével. A VI B-VI, 2. pontja szerint szóbeli leírást az elővizsgáló csak akkor vegyen fel a technika állásába, ha írásbeli megerősítés is rendelkezésére áll, vagy ha a tényeket bizonyítottnak tartja. Egyébként a kutatási jelentés csak irodalmi hivatkozásokból állt, és alapvetően nem tartalmazhatott véleménynyilvánítást, indokolást vagy bizonyítást, de ez a gyakorlat 2003. június 1-jén megváltozott, mert az elsőbbség igénylése nélkül benyújtott európai bejelentések kutatási jelentéséhez a szabadalmazhatóságra vonatkozó véleményt is csatolnak.
Szabadalmi iratok idézésekor a WIPO Standard ST 14, ST 3 és ST 16 szabványok szerint kell a dokumentum fajtáját és a kiadó hivatalt megjelölni.
A kutatási jelentésben az egyes dokumentumokat fontosságuk és fajtájuk szerint kategóriákba sorolják és a kutatási jelentés első oszlopában betűkkel jelölik. A betűk jelentését a kutatási jelentés miden egyes oldalának alsó részén röviden megadják. Így például az X jelölés a bejelentés tárgyát közelről érintő nyomtatványra vonatkozik, amely önmagában újdonságrontó vagy kétségbe vonja a feltalálói tevékenységet. Az Y jelölés a bejelentés tárgyát közelről érintő olyan dokumentumra vonatkozik, amelyet egy másik dokumentummal együtt kell figyelembe venni, és ezért csak a feltalálói tevékenység megítélésekor jöhet számításba. Az A jelölés a műszaki hátteret tükröző dokumentumokra vonatkozik.
A kutatási jelentés második oszlopában a kutatás során talált dokumentumokat adják meg, amelyek a technika állását képezik.
A 45. szabály szerint ha a kutatási osztály úgy véli, hogy az európai szabadalmi bejelentés olyan mértékben nem felel meg az ESZE rendelkezéseinek, hogy az összes vagy néhány szabadalmi igénypont alapján nem végezhető ésszerű kutatás a technika állásával kapcsolatban, nyilatkozatban jelenti ki, hogy ilyen kutatásra nincs lehetőség. Ez történik, ha a bejelentés olyan tárgyra vonatkozik, amelyre az 52. szakasz (2) bekezdése és (4) bekezdésének első mondata vagy az 53. szakasz alapján nem engedélyezhető európai szabadalom, vagy ha a bejelentés összességében ellentmondó vagy nem világos.
A VI C-VI, 8.5. pontja szerint ha az elővizsgálati eljárásban derül ki, hogy kiegészítő kutatásra van szükség, a vizsgálati osztály a bejelentést visszaküldi a kutatási osztálynak, amely a kiegészítő kutatást további kutatási díj nélkül köteles elvégezni. A kiegészítő kutatás okait a VI B-III, 4.1. és 4.2. pontja ismerteti. Ilyen ok lehet például, hogy az igénypontokat olyan anyaggal módosították, amelyre az eredeti kutatás nem terjedt ki, de a kiegészítő kutatásnak az is oka lehet, hogy az eredeti kutatás korlátozásokat vagy hiányosságokat tartalmazott.
Ha a kutatási osztály vizsgálója a találmányt nem találja egységesnek, a bejelentőt további kutatási díj fizetésére szólíthatja fel. Ha a bejelentő a díjat befizeti, az elővizsgálati eljárásban kérheti ennek a felülvizsgálatát, és ha az érdemi vizsgálatot végző vizsgáló osztja a nézetét, a pótlólag fizetett kutatási díjat a 46. szabály (2) bekezdése szerint visszafizetik.
Ha a bejelentő nem fizet be kutatási pótdíjat, a kutatást végző vizsgáló csak az első helyen említett találmányt kutatja. Erre a kutatási jelentésben utalnak. Ilyenkor feltételezik, hogy a bejelentő találmányát csak a kutatott találmány terjedelmében kívánja fenntartani. A T 87/88 (OJ 1993, 430) sz. döntés azonban megállapítja, hogy a pótdíj befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a bejelentő lemond a bejelentés nem kutatott tárgyairól. Ha az elővizsgáló osztja a kutatást végző vizsgáló véleményét, csak az első helyen említett találmányt vizsgálja. Ilyenkor az összes többi találmány törlését kell előírnia.
A bejelentő az alapbejelentésben törölt részeket megosztott bejelentésben igényelheti a korábbi bejelentés elsőbbségével mindaddig, amíg az 51. szabály (4) bekezdése szerint hozzá nem járul az engedélyezendő szabadalom szövegezéséhez. Ha az elővizsgáló a kutatást végző vizsgáló felfogásával szemben a bejelentést egységesnek tartja, további kutatást kell végezni, mégpedig anélkül, hogy ezért a bejelentőnek díjat kellene fizetnie.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 92. szakaszt úgy módosították, hogy az (1) bekezdés szövegét átfogalmazták, a (2) bekezdés szövegét pedig a VSZ-be iktatták be.
Az európai szabadalmi bejelentés közzétételére vonatkozó 93. szakasz szövege a következő:
"(1) Az európai szabadalmi bejelentést a bejelentés napjától, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltét követően a lehető legkorábbi időpontban közzé kell tenni. A bejelentő kérelmére azonban a bejelentés az előzőekben említett időtartam elteltét megelőzően is közzétehető. A közzététel az európai szabadalom szövegének közzétételével egyidejűleg történik, ha az európai szabadalom megadása az előzőekben említett határidő eltelte előtt hatályossá válik.
(2) A közzététel tartalmazza a benyújtott leírást, igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat, valamint - mellékletként - az európai kutatási jelentést és a kivonatot, ha ez utóbbiak rendelkezésre állnak a közzététel technikai előkészületeinek befejezéséig. Ha az európai kutatási jelentést és a kivonatot nem a bejelentés közzétételével egyidejűleg tették közzé, ezeket külön kell közzétenni."
Ez a szakasz elrendeli, hogy az európai szabadalmi bejelentést a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte után közzé kell tenni (közre kell bocsátani). A közzététel (közrebocsátás) időpontjától kezdve fennáll a jog az aktabetekintésre, mégpedig a bejelentő hozzájárulása nélkül is.
A közzététellel kapcsolatos részletes előírásokat a 48., 49. és 50. szabály tartalmazza.
A nemzetközi bejelentéseknek a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) általi közzétételéről a PCT 21. szakasza és 48. szabálya rendelkezik. A közzététellel kapcsolatos további részleteket a VI A-VI, 1. pontja tartalmaz.
A 92. szakasz (1) bekezdése a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte után haladéktalan közzétételt ír elő. A bejelentő kívánságára a bejelentést korábban is közzé lehet tenni, aminek azonban a VI A-VI, 1.1. pontja szerint feltétele, hogy a bejelentéskor fizetendő díjak le legyenek róva.
A 48. szabály (2) bekezdése szerint az európai szabadalmi bejelentést nem teszik közzé, ha azt a közzététellel kapcsolatos technikai előkészületek lezárása előtt elutasították vagy visszavonták.
A közzététel műszaki előkészületei az ESZH elnökének egy 1992. december 14-i határozata (OJ 1993, 55) alapján annak a napnak a végével minősülnek lezártnak, amely a bejelentés vagy az elsőbbség napját követő 18. hónap lejártát hét héttel megelőzi. Ez a bejelentők számára biztosítékot szolgáltat arra, hogy ezt az időpontot megelőzően visszavont bejelentést nem tesznek közzé. A J 5/81 (OJ 1982, 155) sz. döntés szerint az átvevő irodának meg kell akadályoznia a bejelentés közzétételét egy későbbi időpontban is, ha ez elvárható költséggel még lehetséges.
A (2) bekezdés első mondata szerint a közzétételnek tartalmaznia kell a leírás, az igénypontok és a rajzok mellékleteként a kutatási jelentést és a kivonatot is, ha ezek a közzététel műszaki előkészületeinek lezárásáig rendelkezésre állnak. Ha a kutatási jelentés még nem készült el, később külön kell közzétenni.
A köz tájékoztatása szempontjából fontos kivonatot alapvetően a bejelentéssel együtt teszik közzé, mégpedig lehetőleg a kutatási osztály által felülvizsgált formában. Ha azonban ebben az időpontban a kivonat végleges formája még nem áll rendelkezésre, a bejelentő által benyújtott kivonatot teszik közzé.
A 49. szabály (3) bekezdése szerint ha az európai szabadalmi bejelentés közzétételére vonatkozó műszaki előkészületek lezárása előtt a 86. szabály (2) bekezdése alapján módosították a szabadalmi igénypontokat, úgy az eredeti szabadalmi igénypontokon kívül a módosított igénypontokat is közzé kell tenni.
A benyújtott iratokban a 88. szabály alapján végzett helyesbítéseket, például az elsőbbségi adatokat a közzététel alkalmával figyelembe veszik. Ha a helyesbítésre irányuló kérelemről még nem döntöttek, erre a VI A-VI, 1.3. pontja alapján a közzététel címoldalán utalni kell.
A bejelentőnek a 28. szabály (4) bekezdésén alapuló olyan közlését is közzéteszik, hogy a letétbe helyezett biológiai anyag mintáját csak egy, a kérelmező által megnevezett szakértőnek szabad kiadni.
A 49. szabály (1) bekezdése szerint az ESZH elnöke határozza meg, hogy az európai szabadalmi bejelentéseket milyen formában kell közzétenni, és hogy a közzétételnek milyen adatokat kell tartalmaznia. Az európai szabadalmi bejelentéseket nyomtatványként és ezt követően CD-ROM-on is közzéteszik. Emellett az európai szabadalmi bejelentések a közzététel napján ma már az interneten is hozzáférhetők.
Az európai szabadalmi bejelentés közzététele A1 jelölést kap, ha a kutatási jelentéssel együtt teszik közzé. A kutatási jelentés nélkül közzétett bejelentések A2 jelölést kapnak. Ha az európai kutatási jelentés csak később válik hozzáférhetővé, külön teszik közzé, de sohasem egyedül, hanem mindig a kivonattal együtt, amely átdolgozott lehet; az ilyen közzététel A3 jelölést kap.
A későbbi publikációk is külön jelölést kapnak. Az európai szabadalmi leírást B1 jelöléssel teszik közzé, míg a felszólalási eljárásban megváltozott tartalommal fenntartott szabadalmi leírás B2 jelölést kap.
Ha az európai szabadalmat a 18 hónapos határidő lejárta előtt adják meg - amire első bejelentés esetén a 92. szakasz kapcsán ismertetett PACE eljárás esetén kerülhet sor -, az európai szabadalmi bejelentést az európai szabadalommal egyidejűleg teszik közzé.
Az 50. szabály szerint az ESZH-nak tájékoztatnia kell a bejelentőt arról a napról, amelyen az ESZH közlönyében megjelent az európai kutatási jelentés közzétételéről szóló értesítés; ezzel egyúttal felhívják a bejelentő figyelmét a vizsgálati kérelem benyújtásának és a vizsgálati díj megfizetésének a határidejére. Minthogy az engedélyezési kérelem formanyomtatványán önműködően kérik a vizsgálatot, a bejelentőnek csak a vizsgálati díj befizetéséről kell gondoskodnia, ha kívánja a bejelentés vizsgálatát.
Ha az európai kutatási jelentést nem az európai szabadalmi bejelentéssel egyidejűleg teszik közzé, a bejelentőt értesítik a bejelentés közzétételéről, majd külön értesítik a kutatási jelentés későbbi közzétételéről, minthogy a 94. szakasz (2) bekezdése szerint csak ennek a közzétételnek az időpontja mérvadó a vizsgálati kérelem benyújtási és a vizsgálati díj befizetési határidejének meghatározásánál.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 93. szakaszt úgy módosították, hogy a (2) bekezdést törölték és a VSZ-be iktatták be, az új (1) és (2) bekezdést pedig az eredeti (1) bekezdés alapján szövegezték át. Az új (1) bekezdés előírja, hogy az európai szabadalmi bejelentést a bejelentés vagy az elsőbbség napját követő 18 hónap eltelte után a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni.
Az érdemi vizsgálat iránti kérelemre vonatkozó 94. szakasz szövege a következő:
"(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - írásbeli kérelem alapján - megvizsgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány megfelel-e ezen Egyezmény követelményeinek.
(2) Az érdemi vizsgálat iránti kérelmet a bejelentő attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amelyen az európai kutatási jelentést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg a vizsgálati díjat nem fizetik meg. A kérelem nem vonható vissza.
(3) Ha a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyújtják be az érdemi vizsgálat iránti kérelmet, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni."
Egy európai szabadalmi bejelentést csak írásbeli és díjköteles kérés alapján vizsgálnak meg arra, hogy a tárgyát képező találmányra lehet-e európai szabadalmat engedélyezni. Ezt a kérelmet attól a naptól számított hat hónapon belül kell benyújtani, amelyen az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik az európai kutatási jelentés közzétételét. E határidőt nem befolyásolja a bejelentés közzététele, mert a bejelentő csak a kutatási jelentés alapján tudja megbecsülni szabadalmazási kilátásait. A vizsgálati kérelmet a bejelentéssel együtt is be lehet nyújtani.
A 85.b szabály szerint ha a vizsgálati kérelmet nem nyújtják be a 94. szakasz (2) bekezdésében megjelölt hat hónapos határidőn belül, az még hatályosan benyújtható annak az értesítésnek a kézbesítésétől számított egy hónapos türelmi időn belül, amelyben a határidő-mulasztásra hívja fel az ESZH a bejelentő figyelmét, feltéve, hogy e határidőn belül a pótdíjat is megfizetik.
Euro-PCT-bejelentések esetén a vizsgálati kérelem sajátosságait a 150. szakasz (2) bekezdésének 4. mondata, továbbá a 104.b szabály (1) bekezdésének b) pontja ismerteti.
A PACE eljárás keretében bármikor lehet gyorsított vizsgálatot kérni. Az ESZH arra törekszik, hogy az első elővizsgálati jelentést a kérelem beérkezésétől számított három hónapon belül, illetve a bejelentésnek a vizsgálati osztályhoz való beérkezésétől számított három hónapon belül elkészítse. Túlterheltsége miatt az ESZH jelenleg nem tudja tartani ezt a határidőt.
A bejelentő a kutatási jelentés kézhezvétele előtt is kérheti az érdemi vizsgálatot. Ilyenkor a 96. szakasz (1) bekezdése értelmében az ESZH a jelentés megküldését követően nyilatkozattételre szólítja fel a bejelentőt, hogy kívánja-e folytatni az európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos eljárást.
A VI A-VI, 2. pontja tárgyalja a vizsgálati kérelem benyújtását.
Az európai szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a 18. szakasz szerint a vizsgálati osztályok végzik.
Az átvevő iroda a 16. szakasznak megfelelően akkor veszíti el illetékességét egy bejelentés fölött, amikor a bejelentő az európai kutatási jelentés megküldése után vizsgálati kérelmet nyújt be, vagy pedig - ha a vizsgálati kérelmet már korábban benyújtotta - kinyilvánítja, hogy fenntartja a bejelentést.
A 94. szakasz (2) bekezdésének második mondata szerint a vizsgálati kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha a vizsgálati díjat lerótták.
A vizsgálati kérelem érvényessége fölött még az átvevő iroda dönt. A VI A-VI, 2.4. pontja szerint az eljárás akkor kerül át a vizsgálati osztályhoz, amikor az átvevő iroda megállapította, hogy érvényes vizsgálati kérelmet nyújtottak be, vagy érvényesen kinyilvánították, hogy a bejelentést fenntartják.
Az a követelmény, hogy a vizsgálati kérelmet írásban kell benyújtani, eleve ki van elégítve, ha az engedélyezési kérelmet az 1001 sz. űrlapon nyújtják be, amely vizsgálati kérelmet is tartalmaz. A VI A-VI, 2.2. pontja szerint az ilyen űrlap használata kizárja a jogvesztést, ha a bejelentő az előírt határidőn belül lerója a vizsgálati díjat, de elmulasztja a vizsgálatot külön írásban kérni.
A 36. szabály (3) bekezdése szerint a vizsgálati kérelmet alá kell írni.
Nemzetközi bejelentések esetén az írásbeli kérelmet a nemzeti szakasz megindításával egyidejűleg vagy azt követően kell benyújtani. A 36. szabály (5) bekezdése és az ESZH elnökének 1992. május 26-i határozata alapján a vizsgálati kérelmet vagy a fenntartásra vonatkozó nyilatkozatot telex vagy telefax útján, illetve távirati úton is be lehet nyújtani.
Ha a vizsgálati kérelemben hibát találnak, a 91. szakasz (2) bekezdése és a 41. szabály (1) bekezdése alapján a bejelentőt felszólítják a hiba kiküszöbölésére.
A 94. szakasz (2) bekezdése szerint kizárólag a bejelentő vagy annak képviselője nyújthat be vizsgálati kérelmet. Ha a bejelentőnek nincs lakóhelye vagy székhelye valamelyik szerződő állam területén, a vizsgálati kérelem benyújtásához hivatásos képviselőt köteles igénybe venni, aki csak az ESZH előtt jóváhagyott képviselő lehet.
A nemzetközi bejelentésnek a nemzeti szakaszba való belépésekor a külföldi képviselő az előírt cselekedetekkel egyidejűleg a vizsgálati kérelmet is benyújthatja. A további eljáráshoz a külföldi bejelentőnek az ESZH előtt jóváhagyott képviselőt kell igénybe vennie. A J 28/86 (OJ 1988, 85) sz. döntés szerint az olyan vizsgálati kérelem, amelyet képviseletre nem jogosított személy nyújt be, hatálytalan, és az ilyen vizsgálati kérelem után lerótt vizsgálati díjat vissza kell fizetni.
Minthogy a vizsgálati kérelem benyújtási határidejének elmulasztása esetén a 122. szakasz (5) bekezdése szerint nincs lehetőség igazolásra, a 85.b szabály lehetővé teszi a vizsgálati kérelem hatályos benyújtását annak az értesítésnek a kézbesítésétől számított egy hónapos türelmi időn belül, amelyben felhívják a figyelmet a határidő-mulasztásra, feltéve, hogy e határidőn belül a pótdíjat is megfizetik.
Olyan nemzetközi bejelentések esetén, amelyekben az ESZH-t is megjelölték, a hat hónapos határidő már a nemzetközi kutatási jelentés közzétételével megkezdődik. A 157. szakasz (1) bekezdése szerint ez a közzététel az európai kutatási jelentés közzétételének helyébe lép. Ezen a határidőn nem változtat a 157. szakasz (2) bekezdése szerinti kiegészítő európai kutatási jelentés kiadása. A hat hónapos határidő semmiképpen nem végződhet a PCT 22. és 39. szakaszában a nemzetközi bejelentésekre vonatkozóan előírt, az elsőbbség napjától számított 20 hónapos, illetve 30 hónapos határidő előtt. Ugyanezt írja elő a VI C-VI, 1.1.3. pontja is. A 104.b szabály (1) bekezdésének d) pontja, illetve 2000. március 1-jétől kezdve a 107. szabály (1) bekezdésének f) pontja a vizsgálati kérelem benyújtásának határidejét a bejelentő érdekében az elsőbbség napjától számított 21. hónap, illetve 31. hónap lejártáig hosszabbítja meg.
A vizsgálati díjat a Díjszabályzat 2. szakaszának 6. pontja szabja meg. Jelenleg ez a díj 1430 EUR. A pótdíj a 2. szakasz 7. pontja szerint a vizsgálati díj 50%-a.
A vizsgálati kérelmet valamelyik hivatalos nyelven kell benyújtani. A 14. szakasz (4) bekezdése szerinti olyan bejelentők, akiknek a lakóhelye vagy székhelye olyan szerződő államban van, amelynek a hivatalos nyelve nem német, angol vagy francia, jogosultak a vizsgálati kérelmet szerződő államuk jóváhagyott nem hivatalos nyelvén is benyújtani. Ilyen esetekben a vizsgálati díj a 6. szabály (3) bekezdése és a Díjszabályzat 12. szakaszának (1) bekezdése szerint 20%-kal csökken. A 6. szabály (2) bekezdésének első mondata szerint valamelyik hivatalos nyelven pótlólag egy hónapon belül be kell nyújtani a vizsgálati kérelem fordítását, ami azonban a vizsgálati kérelem benyújtásával egyidejűleg is megtörténhet.
A 104.b szabály (6) bekezdése, illetve 2000. március 1-jétől kezdve a 107. szabály (2) bekezdése szerint a vizsgálati díjat csökkentik, ha az ESZH a nemzetközi bejelentés tekintetében nemzetközi elővizsgálati jelentést készít. A csökkentés mértéke a Díjszabályzat 12. szakaszának (2) bekezdése szerint 50%.
A Díjszabályzat 10.b szakaszának a) pontja szerint a kutatási díjat teljes mértékben visszatérítik, ha az európai szabadalmi bejelentést visszavonják, elutasítják vagy visszavontnak kell tekinteni, mielőtt a bejelentés a vizsgálati osztályok illetékességébe kerül. Ha a bejelentés már a vizsgálati osztályokhoz került, amikor az európai szabadalmi bejelentést visszavonják, elutasítják vagy visszavontnak kell tekinteni, de az érdemi vizsgálat még nem kezdődött meg, a vizsgálati díjat a Díjszabályzat 10.b szakaszának b) pontja szerint 75%-ban térítik vissza.
A J 28/86 (OJ 1988, 85) sz. döntés szerint a vizsgálati díjat vissza kell fizetni, ha a vizsgálati kérelmet képviseletre nem jogosult személy nyújtotta be, és ezért a kérelem hatálytalan.
A 94. szakasz (2) bekezdésének harmadik mondata szerint a vizsgálat iránti kérelem nem vonható vissza. Ez a tilalom az eljárás egyszerűsítését és a jogbiztonságot szolgálja. A 94. szakasz (3) bekezdése szerint ha a vizsgálati kérelmet nem nyújtják be a határidő lejártáig, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, feltéve, hogy a kérelmet a 85.b szabály szerinti egy hónapos türelmi időn belül sem nyújtották be.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 94. szakasz "Érdemi vizsgálat iránti kérelem" címét "Az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata" szövegre változtatták.
A korábbi 96. szakasz tartalmát ebbe a szakaszba iktatták be. A vizsgálati kérelem alakiságaira vonatkozó előírásokat a VSZ-be vitték át.
Az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtási határidejének meghosszabbítására vonatkozó 95. szakaszt nem tárgyaljuk, mert a 2000. novemberi diplomáciai konferencián törölték. A vizsgálati kérelem benyújtási határidejének hosszabbítására ugyanis a gyakorlatban eddig sem került sor, és előreláthatólag később sem lesz rá szükség.
Az európai szabadalmi bejelentés vizsgálatára vonatkozó 96. szakasz szövege a következő:
"(1) Ha az európai szabadalom bejelentője érdemi vizsgálat iránti kérelmet az előtt nyújt be, hogy az európai kutatási jelentést részére megküldik, az Európai Szabadalmi Hivatal a jelentés megküldését követően felhívja a bejelentőt, hogy - a kitűzött határidőn belül - nyilatkozzon arról: kívánja-e folytatni az európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos eljárást.
(2) Ha az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata során azt állapítják meg, hogy a bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a vizsgálati osztály - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban, ahányszor csak szükséges - felhívja a bejelentőt, hogy az általa megjelölt határidőn belül tegye meg észrevételeit.
(3) Ha a bejelentő az (1) vagy a (2) bekezdés alapján kiadott felhívásra nem válaszol kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni."
Ebben a szakaszban fontos alapelveket fektettek le a bejelentőnek az elővizsgálati eljárásban való aktív közreműködéséről. Az ESZH azt vizsgálja, hogy milyen megfontolások gátolják egy európai szabadalom engedélyezését, és a bejelentőt felszólítja állásfoglalásra. Ha erre a bejelentő nem nyilatkozik, a bejelentés visszavontnak minősül.
Az (1) bekezdés szerinti eljárás a vizsgálati kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő-szabályozás szigora ellen védi a bejelentőt. Ha a bejelentő a 96. szakasz (1) bekezdése szerint az európai kutatási jelentés kézhezvétele előtt benyújtott már vizsgálati kérelmet, az ESZH a kutatási jelentés kézbesítése után nyilatkozattételre szólítja fel azzal kapcsolatban, hogy fenntartja-e bejelentését. A 78. szabály (3) bekezdése szerint a kutatási jelentés a postára adás időpontjától számított tíz nap eltelte után kézbesítettnek minősül. Az átvevő iroda a fenntartásra vonatkozó nyilatkozat határidejét a kutatási jelentés közzétételétől számított hat hónapban állapítja meg, mert ez a nyilatkozat gyakorlatilag a vizsgálati kérelem helyére lép. Elmulasztása esetén a bejelentés visszavonása fikciójának jogi következményeként nyitva áll az út a 121. szakasz szerint a további vizsgálat kérelmezésére és a 122. szakasz szerint az igazolásra.
A 96. szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a vizsgálati osztály annyiszor szólítsa fel a bejelentőt állásfoglalásra, ahányszor csak szükséges, ha a bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg az ESZE követelményeinek. A T 685/98 (OJ 1999, 346) sz. döntés szerint ebben az együttműködésben a vizsgálati osztálynak biztosítania kell a bejelentő számára a jogot a meghallgatásra. Elutasító határozatot csak akkor adhat ki a vizsgálati osztály, ha a bejelentő már élt a meghallgatás jogával, vagy ha arról lemondott, például kérte, hogy az akták alapján döntsenek.
A vizsgálati eljárással foglalkozik a VI C-VI. fejezete. Ezenkívül az 51. szabály a vizsgálati eljárásról, a 69. szabály a jogvesztés megállapításáról, a 70. szabály az aláírásról, névről, hivatalos pecsétről, és a 119. szakasz a kézbesítésről rendelkezik.
Az ESZE különböző lehetőségeket biztosít az európai szabadalmi bejelentés megváltoztatására az eljárás egyes szakaszaiban. A 86. szabály (1) bekezdése szerint az európai kutatási jelentés kézhezvétele előtt alapvetően ki vannak zárva a változtatások.
A 86. szabály (2) bekezdése megengedi, hogy a bejelentő az európai kutatási jelentés kézhezvétele után és a vizsgálati osztály első végzésének kézhezvétele előtt saját kezdeményezésből módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
A 86. szabály (3) bekezdése szerint a vizsgálati osztály első végzésének kézhezvétele után a bejelentő saját kezdeményezésből egy alkalommal módosíthatja a leírást, az igénypontokat és a rajzokat, feltéve, hogy a módosítást a végzés megválaszolásával egy időben nyújtja be. További módosításokhoz a vizsgálati osztály beleegyezésére van szükség. A VI C-VI, 4.7. pontja szerint egy ilyen kérelem elbírálásakor a vizsgálati osztálynak figyelembe kell vennie a bejelentő érdekét jogbiztos szabadalom elnyerésében, és ugyanakkor mindkét fél érdekét a vizsgálati eljárás gyors lezárásában.
A bejelentő az eljárást a PACE rendszer keretében meggyorsíthatja, ha korábban kéri a vizsgálatot, befizeti a vizsgálati díjat, és lemond az ESZH arra vonatkozó felszólításáról, hogy nyilatkozzék a bejelentés fenntartásáról.
A 96. szakasz (1) bekezdése szerinti felszólítással egyidejűleg az ESZH az 51. szabály (1) bekezdése és a 86. szabály (2) bekezdése szerint felhívja a bejelentőt, hogy nyilatkozzék az európai kutatási jelentéssel kapcsolatban, és szükség esetén módosítsa a leírást, a szabadalmi igénypontokat és a rajzokat. A kutatási jelentésben közölt technika állása alapján a bejelentőnek meg kell fontolnia, hogy bejelentését teljes terjedelmében fenntartja-e, vagy pedig korlátozza az igényelt oltalmi kört.
Az euro-PCT-bejelentések bejelentői is kapnak a 96. szakasz (1) bekezdése szerinti felszólítást, ha a 157. szakasz (2) bekezdése szerint kiegészítő európai kutatási jelentésre jogosultak. Ha a nemzetközi kutatást az ESZH vagy a Svéd, az Osztrák vagy a Spanyol Szabadalmi Hivatal adta ki, nincs szükség kiegészítő európai kutatási jelentésre, és így a 96. szakasz (1) bekezdése szerinti felszólítás is elmarad.
A 96. szakasz (3) bekezdése szerint ha a bejelentő elmulasztja az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti felhívásra a válaszadást, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, de lehetőség van a 121. szakasz szerint a bejelentés további vizsgálatának kérelmezésére és a 122. szakasz szerint igazolásra.
A 94. szakasz (1) bekezdése szerint meg kell vizsgálni, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány megfelel-e az ESZE követelményeinek. Az elővizsgálónak elsősorban a kutatási jelentésben megnevezett anterioritások figyelembevétele alapján kell megítélnie a szabadalmazhatóságot. Ha a formai követelményekkel kapcsolatban merülnek fel kérdések, ezeket általában az alaki vizsgálók döntik el, akik a 9. szabály (3) bekezdése szerint vesznek részt a vizsgálatban, és mindenekelőtt alaki követelményeket vizsgálnak határidők, képviselet és jogvesztés kapcsán. A vizsgálati osztály egyébként nincs kötve az átvevő iroda és a kutatási osztály felfogásához. Így például a 82. szakasz alapján kifogásolhatja a találmány egységességének hiányát akkor is, ha a kutatási osztály a 46. szabály (1) bekezdése alapján nem emelt ilyen tárgyú kifogást. A vizsgálati osztálynak azonban az sem feladata, hogy az átvevő iroda által a 91. szakasznak megfelelően elvégzett alaki vizsgálatot felülbírálja vagy megismételje.
Az érdemi vizsgálatot a kutatási jelentésben megnevezett dokumentumok alapján végzik. Ha kiegészítő kutatásra van szükség, mert például a bejelentő a vizsgálati eljárás alatt megváltoztatta az igénypontokat, az elővizsgáló távbeszélőn is konzultálhat a kutatást végző vizsgálóval. Ha ennek ellenére további kiegészítő kutatásra van szükség, a VI C-VI, 8.5.-8.11. pontjai szerint az elővizsgáló ezt kérheti az illetékes hágai kutatási osztálytól. A VI C-VI, 8.9. pontja megállapítja, hogy az elővizsgáló maga is kutathat számára könnyen hozzáférhető további anyagot, például olyat, amely korábbi eljárásokból ismert számára.
A VI C-VI, 8.4. pontja szerint az elővizsgálónak rendszeres vizsgálatot kell végeznie ütköző európai szabadalmi bejelentésekre, amelyek az 54. szakasz (3) bekezdése alapján újdonság szempontjából a technika állásához tartoznak. Az ilyen, korábbi európai bejelentéseket lehetőség szerint az első végzésben kell közölni a bejelentővel.
A 18. szakasz (2) bekezdésének második mondata szerint az európai bejelentésről szóló végső határozat meghozataláig a bejelentés intézését általában a vizsgálati osztály egyik tagjára bízzák. Neki kell lefolytatnia az első véleménycserét a bejelentővel, és lehetőleg kevés végzéssel tisztáznia kell, hogy engedélyezhető-e európai szabadalom vagy sem. Az 51. szabály (3) bekezdése és a VI C-VI, 3.3. és 3.6. pontja szerint a határozatban meg kell adni az összes olyan indokot, amely az európai szabadalom megadásával szemben felhozható. A VI C-VI, 1.4. és 7.1. pontjai szerint az elővizsgáló a felmerült kérdéseket mindenkor megtárgyalhatja az osztály többi tagjával. A 96. szakasz (2) bekezdése szerint irányelvként tekinthető, hogy a bejelentőnek az összes kifogással kapcsolatban alkalmat kell adni állásfoglalásra, amit egyébként a 113. szakasz (1) bekezdése is előír.
Az ESZE nem ír ugyan elő a megbízott elővizsgálóval megbeszéléseket, de azok nincsenek is kizárva. Az ilyen megbeszélések nem tévesztendők össze a 116. szakasz szerinti szóbeli tárgyalásokkal, amelyeket a 18. szakasz (2) bekezdésének 3. mondata szerint mindig a teljes vizsgálati osztály előtt kell lefolytatni. A VI C-VI, 4.4. pontja szerint egyszerű kérdéseket célszerű távbeszélőn tisztázni.
Ha a megbeszélést az elővizsgáló nem tartja célszerűnek, a bejelentőt rendszerint írásbeli állásfoglalásra szólítja fel, vagy pedig szóbeli tárgyalás lehetőségére utal.
A VI C-VI, 7.1. pontja szerint ha az eljárás olyan mértékben előrehaladt, hogy döntés hozható, a megbízott elővizsgáló a vizsgálati osztály többi tagja elé terjeszti az ügyet. Erre van szükség akkor is, ha szóbeli tárgyalást kell lefolytatni, mert azt a bejelentő kéri vagy az elővizsgáló célszerűnek tartja. A bejelentőnek legalább egy szóbeli tárgyalásra van jogos igénye. Kérelem nélkül hivatalból kerül szóbeli tárgyalásra sor, ha a vizsgálati osztály a 116. szakasz alapján ezt szükségesnek tartja.
A 18. szakasz (2) bekezdésének negyedik mondata szerint jogi képesítésű vizsgálót kell az eljárásba bevonni, ha a vizsgálati osztály úgy véli, hogy a határozat természete ezt megköveteli, így például jogilag nehéz kérdések felmerülése vagy szóbeli tárgyalás esetén. A VI C-VI, 7.9. pontja szerint a vizsgálati osztály a Szabadalomjogi Igazgatóság egy tagjától is kérhet tanácsot. Ha a vizsgálati osztály négy tagra egészül ki, a 18. szakasz (2) bekezdésének ötödik mondata szerint ilyenkor szavazategyenlőség esetén az osztályvezető szavazata dönt.
A 96. szakasz (2) bekezdése szerinti határozatban a vizsgálati osztály közli a bejelentéssel kapcsolatos kifogásait, amelyek alaki és érdemi kérdésekre vonatkozhatnak. A VI C-VI, 2.5. pontja leszögezi, hogy a lehető legkevesebb végzéssel kell döntésre jutni.
A VI C-VI, 3.7. és 3.8. pontjai szerint a vizsgálat középpontjában a kielégítő kinyilvánítás, a világosság, az újdonság és a feltalálói tevékenység áll. A VI C-VI, 3.6. pontja előírja, hogy olyan bejelentések esetén, amelyek általános hiányosságokat mutatnak, a bejelentőt tájékoztatni kell a bejelentés fő hiányosságairól és arról, hogy a további vizsgálatot elhalasztják addig, amíg ezeket a hiányosságokat ki nem küszöböli.
Az első végzésre adott nyilatkozat alapján a bejelentést újból megvizsgálják. A nyilatkozathoz csatolt új leírást és igénypontokat három példányban kell benyújtani.
Az elővizsgálónak minden kifogás kapcsán meg kell adnia, hogy az a bejelentés melyik részére vonatkozik, és egyúttal hivatkoznia kell az ESZE megfelelő szakaszaira és szabályaira.
A végzések megválaszolására a 84. szabály szerint legalább két hónap és legfeljebb négy hónap határidőt kell adni, de különleges körülmények fennforgása esetén hat hónapig terjedő határidő is engedélyezhető, sőt az elővizsgáló által adott határidőt is meg lehet hosszabbíttatni.
A segédkérelmek a bejelentő számára fontos eszközt szolgáltatnak ahhoz, hogy a vizsgálati osztály kifogásaira reagáljon. Egy segédkérelem arra az esetre vonatkozik, amikor a főkérelemnek vagy egy magasabb rangú segédkérelemnek nem adnak helyt. A vizsgálati osztály a kérelmeket azok rangjának sorrendjében bírálja el. Egy segédkérelemre vonatkozó döntés előtt meg kell vizsgálni a főkérelmet és az összes magasabb rangú segédkérelmet, és azok fölött dönteni kell. Ilyen módon a bejelentő fenntarthatja kifogásolt főkérelmét, és emellett reagálhat az elővizsgálati osztály kifogásaira; így megtartja a jogot, hogy a bejelentés elutasítása után a fellebbezési eljárásban felülvizsgáltathassa minden egyes kérelmének az elutasítását. Ennek előfeltétele, hogy a bejelentő ragaszkodjon ahhoz az igénypontsorozathoz, amellyel a vizsgálati osztály nem értett egyet, vagyis hogy az 51. szabály (4) bekezdése szerint ne járuljon hozzá ahhoz, hogy a szabadalmat egy alacsonyabb rangú segédkérelem alapján engedélyezzék.
Az elővizsgálati osztály kifogásaira a bejelentő olyan módon is reagálhat, hogy törli a bejelentés egy tárgyát, különösen egyes igénypontokat vagy meghatározott jellemzőket; ilyen esetben részleges lemondásról beszélünk. A T 123/85 (OJ 1989, 336) sz. döntés szerint a felszólalási eljárásban a bejelentő nincs kötve az ilyen részleges lemondáshoz, és szabadalmát az eredeti szövegezéssel védheti meg, amennyiben ez nem jelent eljárásjogi visszaélést. A T 910/92 sz. döntés szerint ez az alapelv az elővizsgálati eljárásra is érvényes.
Ha a bejelentő a végzést nem válaszolja meg a számára adott határidőn belül, a bejelentés visszavontnak minősül. Ilyenkor a 121. szakasz szerint lehet kérni a bejelentés további vizsgálatát.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián ezt a szakaszt törölték, mert tartalmát részben a 94. szakaszba, részben pedig a VSZ-be iktatták be.
Az elutasításra vagy megadásra vonatkozó 97. szakasz szövege a következő:
"(1) Ha a vizsgálati osztály úgy véli, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, az európai szabadalmi bejelentést elutasítja, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményről rendelkezik.
(2) Ha a vizsgálati osztály úgy véli, hogy a bejelentés és az annak tárgyát képező találmány ezen Egyezmény követelményeinek megfelel, az európai szabadalmat a megjelölt Szerződő Államokra kiterjedő hatállyal megadja, feltéve, hogy
a) a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban megállapították, hogy a bejelentő jóváhagyja azt a szövegezést, amely alapján a vizsgálati osztály a szabadalmat meg kívánja adni;
b) a megadási és kinyomtatási díjat a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül megfizették;
c) az esedékessé vált fenntartási díjat - adott esetben a megfelelő pótlékkal együtt - megfizették.
(3) Ha a megadási és kinyomtatási díjat kellő időben nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) Az európai szabadalom megadásáról szóló határozat csak azon a napon válik hatályossá, amelyen a szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A megadást legkésőbb a (2) bekezdés b) pontjában említett határidő első napjától számított három hónapon belül meg kell hirdetni.
(5) A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy a bejelentő nyújtsa be az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelvén az igénypontok azon szövege szerinti fordítását, amely szöveg alapján a vizsgálati osztály a szabadalmat meg kívánja adni. Ez esetben a (4) bekezdésben szabályozott határidő legalább öt hónap. Ha a fordítást kellő időben nem nyújtották be, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést a bejelentő kérelmére a (4) vagy az (5) bekezdésben szabályozott határidő leteltét megelőzően meg kell hirdetni. Az erre irányuló kérelem csak a (2) és az (5) bekezdésekben foglalt követelmények teljesítése esetén nyújtható be."
Ez a szakasz az 51. szabály (4) bekezdésével együtt azt az eljárást szabályozza, amely az érdemi vizsgálatot a szabadalom engedélyezésével vagy a bejelentés elutasításával zárja le. További részleteket tartalmaz az 52. szabály az európai szabadalom megadásáról különböző bejelentők számára, a 68. szabály a határozatok formájáról és a 89. szabály a határozatokban előforduló hibák helyesbítéséről.
Az (1) bekezdés szerint a vizsgálati osztály elutasítja az európai szabadalmi bejelentést, ha az abban foglalt találmány nem felel meg az ESZE és a VSZ követelményeinek. Elutasítás esetén nem tárgyalják azt a kérdést, hogy a bejelentés esetleg tartalmaz olyan részleteket, amelyek feltalálói jellegűek lehetnek. A 68. szabály (2) bekezdése megállapítja, hogy az elutasító határozatot meg kell indokolni. Ha az indokolás hiányzik, ez súlyos eljárási hiányosság, amely a fellebbezési díj visszafizetését indokolja.
Az 51. szabály (4) bekezdése szerint a vizsgálati osztály az európai szabadalom megadására vonatkozó határozat meghozatala előtt tájékoztatja a bejelentőt arról a szövegváltozatról, amellyel engedélyezni szándékszik az európai szabadalmat. A VI C-VI, 15.1. pontja szerint ilyenkor az elővizsgáló csak olyan, többnyire szerkesztési változtatásokat javasol, amelyekről feltételezhető, hogy a bejelentő azokhoz hozzájárul. A bejelentő megkapja az engedélyezni szándékolt teljes szöveget. Egyidejűleg a vizsgálati osztály felszólítja, hogy 2-4 hónapon - a gyakorlatban rendszerint négy hónapon - belül nyilatkozzon a szövegre vonatkozó egyetértéséről. A (4) bekezdés második mondata szerint ez a határidő egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbítható, ha ezt a bejelentő a határidő lejárta előtt kéri; ezt a kérelmet nem kell indokolni.
A G 7/93 (OJ 1994, 775) sz. döntés szerint sem a bejelentő hozzájáruló nyilatkozata, sem az ESZH 51. szabályának (6) bekezdése szerinti nyilatkozata nem köti a bejelentőt vagy az ESZH-t olyan vonatkozásban, hogy ki lenne zárva bármilyen későbbi módosítás. A vizsgálati osztály jogosult a bejelentő kérésére vagy saját kezdeményezésből változtatásokat végezni, de az ilyen változtatás engedélyezése inkább kivételes, semmint általános. Ilyen kivételes eset lehet, amikor olyan kisebb módosításokat kérnek, amelyek nem igénylik az érdemi vizsgálat újbóli megnyitását, és csak csekély mértékben késleltetik a szabadalmat engedélyező végzés kiadását.
Ha a bejelentő az 51. szabály (4) bekezdése szerinti felhívás kézhezvétele után meg akarja gyorsítani az engedélyezést, célszerű haladéktalanul kinyilvánítania, hogy egyetért a javasolt szöveggel; egyúttal eleget kell tennie az 51. szabály (6) bekezdésében előírtaknak és adott esetben az 51. szabály (7), (8a) és (9) bekezdéseiben foglaltaknak. Ezenkívül kérelmeznie kell a szabadalom azonnali engedélyezését és annak idő előtti meghirdetését.
Az 51. szabály (6) bekezdése szerinti egyetértés kinyilvánítása előtt célszerű ellenőrizni, hogy az 51. szabály (4) bekezdése szerinti határozattal közölt adatok, így például a megjelölt szerződő államok vagy a bejelentő személyére vonatkozó adatok helyesek-e. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a hozzájárulási nyilatkozatot követően a 25. szabály (1) bekezdésének megfelelően már nem nyújtható be megosztott bejelentés.
Az 51. szabály (5) bekezdése szerint ha a bejelentő az előírt határidőre nem közli egyetértését, az európai szabadalmi bejelentést elutasítják, de ilyenkor lehetőség van a 121. szakasz alapján a bejelentés további vizsgálatának kérelmezésére. Ha a bejelentő a megadott határidőre olyan módosításokat javasol a leírásban, az igénypontokban vagy a rajzokban, amelyekkel a vizsgálati osztály nem ért egyet, a bejelentőt felhívja arra, hogy az általa megjelölt határidőre nyújtsa be észrevételeit.
Az 51. szabály (4) bekezdése szerint a vizsgálati osztály arra is felszólítja a bejelentőt, hogy fizesse meg az engedélyezési és a kinyomtatási díjat, és az általa megjelölt határidőn belül - amely nem lehet két hónapnál rövidebb és négy hónapnál hosszabb - nyújtsa be a szabadalmi igénypontok fordítását az ESZH mindkét olyan hivatalos nyelvén, amely nem az eljárás nyelve. Az 51. szabály (10) bekezdése alapján azt is közlik vele, hogy melyek azok a megjelölt szerződő államok, amelyek a 65. szakasz (1) bekezdése szerint fordítást kérnek.
A VI C-VI, 15.2.1. pontja szerint a hivatal nem vizsgálja a benyújtott igénypontfordítások helyességét. A VI ugyanezen pontja azt is előírja, hogy ha az európai szabadalmi bejelentés különböző államok számára eltérő igénypontokat tartalmaz, valamennyi igénypontsorozat fordítását be kell nyújtani.
Ha a bejelentő elsőbbséget igényelt, és még nem nyújtotta be az elsőbbségi irat fordítását az ESZH valamelyik hivatalos nyelvén, a 38. szabály (4) bekezdésében, valamint a VI C-VI, 15.2. pontjában foglaltakkal összhangban egyidejűleg felszólítják e fordítás benyújtására vagy egy olyan nyilatkozat tételére, hogy az európai szabadalmi bejelentés teljesen megegyezik az elsőbbségi bejelentéssel.
Az 51. szabály (7) bekezdése előírja, hogy a (4) bekezdésben előírt határidőn belül kell befizetni az igényponti díjat tíznél több igénypont esetén, ha ezt a 31. szabály (1) bekezdése alapján még nem fizették meg. Ilyen eset fordulhat elő akkor, ha az engedélyezéskor a bejelentés több igénypontot tartalmaz, mint a benyújtáskor.
Az esedékes fenntartási díjakat és pótdíjakat a 86. szakasz és a 37. szabály szerint kell befizetni. A határidő elmulasztása esetén az európai szabadalmi bejelentés a 86. szakasz (3) bekezdése szerint visszavontnak tekintendő. Az 51. szabály (9) bekezdése azt a különleges helyzetet szabályozza, amikor a fenntartási díj az 51. szabály (6) bekezdése szerinti felhívás kézbesítése és az európai szabadalom engedélyezésére vonatkozó utalás legkorábbi közzétételének napja előtt válik esedékessé. Ilyenkor az engedélyezésre vonatkozó utalást csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a fenntartási díjat megfizették.
A megjelölési díjakat 1997. július 1-je óta csak az európai kutatási jelentés kiadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított hat hónapon belül kell megfizetni. Erre tekintettel az 51. szabály egy új (8a) bekezdést tartalmaz, amely - összhangban a VI C-VI, 15.2.3. pontjában foglaltakkal - kimondja, hogy ha a bejelentő az 51. szabály (4) bekezdése szerinti felhívást még a megjelölési díj esedékessége előtt megkapta - ami gyorsított vizsgálat kérelmezése esetén fordulhat elő -, arról tájékoztatják, hogy az európai szabadalom megadására vonatkozó utalást csak a megjelölési díjak megfizetése után teszik közzé.
Ha a bejelentő az 51. szabály (4) bekezdése szerinti felszólítás után módosítási kérelmet nyújt be, figyelembe kell venni, hogy az egyetértési nyilatkozatra való felszólítás a 86. szabály (2) bekezdése szerint az első végzés volt-e. Igenlő esetben a VI C-VI, 4.9. pontja szerint a bejelentő jogosult saját kezdeményezésből módosítani, és a vizsgálati osztály köteles vizsgálatot folytatni a javasolt módosításokkal kapcsolatban. Ha már adtak ki korábban elővizsgálati végzést, a bejelentő csak a vizsgálati osztály beleegyezésével módosíthat.
A VI C-VI, 4.11. és 15.1.5. pontjai kimondják, hogy az engedélyező határozat kiadásáig a vizsgálati osztály kivételesen újra felveheti az elővizsgálati eljárást, például ha olyan tényállás jutott tudomására, amely megszünteti a bejelentés igényelt tárgyának szabadalmazhatóságát. A G 12/91 (OJ 1994, 285) sz. döntés szerint az engedélyező határozat csak akkor válik kötelező hatályúvá, ha a határozatot kézbesítés céljából leadták az ESZH belső postázó helyére. Ha a további vizsgálati eljárás olyan szövegezéshez vezet, amellyel a szabadalmat meg lehet adni, a VI C-VI, 15.1.5. pontja szerint az 51. szabály (4) bekezdése szerint új felhívást adnak ki.
Ha a bejelentő kinyilvánította egyetértését a javasolt szövegezéssel, még az 51. szabály (6) bekezdése szerinti közlés után sincs sem ő, sem a vizsgálati osztály kötve az engedélyező határozat kiadásáig a beleegyező nyilatkozathoz. A bejelentő módosítási kérelmet nyújthat be, amely fölött a vizsgálati osztály belátása szerint dönt. A G 7/93 (OJ 1994, 775) sz. döntés szerint a vizsgálati osztály rendszerint csak akkor ad helyt a módosítási kérelemnek, ha a kért módosítást hajlandó is engedélyezni. Ezen határozat szerint csekély változásokat, amelyek nem igényelnek további érdemi vizsgálatot, és az engedélyező határozat kiadását nem késleltetik számottevő mértékben, szintén lehet engedélyezni.
Itt említjük meg, hogy a korábbi 51. szabály (4) bekezdését összevonták a (6) bekezdéssel, és a módosított szabály 2002. július 1-jén lépett hatályba. Ennek megfelelően a bejelentővel ugyanabban a végzésben közlik az engedélyezni szándékozott bejelentés szövegét, amelyben egyúttal felszólítják arra is, hogy nyilatkozzék a szöveggel kapcsolatban, nyújtsa be az igénypontok fordítását az eljárás nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelven, és fizesse be az engedélyezési és kinyomtatási díjat.
Az 52. szabály szerint ha különböző szerződő államokra vonatkozóan bejelentőként különböző személyeket jegyeznek be az európai szabadalmi lajstromba, a vizsgálati osztály az európai szabadalmat a különböző bejelentőknek mindig a kérelmüknek megfelelő szerződő államokra nézve adja meg.
Az európai szabadalom engedélyezésére vonatkozó határozatot egy alaki elővizsgáló az 51. szabály (11) bekezdése szerint írásban adja ki. Az engedélyező határozat tartalmazza az európai szabadalom engedélyezésére vonatkozó közlés időpontját, és a bejelentőnek akkor küldik meg, amikor a szabadalmi leírás kinyomtatásának műszaki előkészületeit befejezték.
Az európai szabadalom engedélyezésére vonatkozó határozat a 97. szakasz (4) bekezdése szerint azon a napon válik hatályossá, amelyen az erre vonatkozó utalás az Európai Szabadalmi Közlönyben megjelenik. A vizsgálati osztály számára ez a határozat már az ESZH belső postázó helyére való leadástól kezdve kötelező.
Az engedélyező határozatot csak a 89. szabály által adott szűk lehetőségek között lehet helyesbíteni, például nyelvi hiba, gépelési hiba vagy egyéb nyilvánvaló tévedés esetén. Ez a hiba vagy tévedés az engedélyezésre szánt mellékletekben fordulhat elő, amelyekre az engedélyező határozatban utalni kell.
Egy európai szabadalom tartalmára nézve az engedélyező határozat szövege mértékadó. A szabadalom mellékletei vonatkozásában az engedélyező határozat az 51. szabály (4) bekezdése szerinti közléssel továbbított mellékletekre és esetleg még később engedélyezett változtatásokra és helyesbítésekre utal. Ha a szabadalmi leírás ettől eltér, az ESZH bármikor helyesbítheti a hibákat, és az Európai Szabadalmi Közlönyben közzéteheti a javításokat.
Az engedélyező határozat ellen benyújtott fellebbezés halasztó hatályú, és az a következménye, hogy a határozat nem foganatosítható, és az európai szabadalom engedélyezésére vonatkozó utalás közzététele elmarad; ha ez a közzététel mégis megtörténik, a közlönyben haladéktalanul meg kell jelentetni a helyesbítést.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 97. szakasz szövegét lényegesen lerövidítették, mert törölték a (2), (3), (5) és (6) bekezdést, és az alaki követelményeket a VSZ-be iktatták be.
Az európai szabadalom szövegének közzétételére vonatkozó 98. szakasz szövege a következő:
"Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésével egyidejűleg az Európai Szabadalmi Hivatal közzéteszi az európai szabadalom szövegét, amely a találmány leírásán kívül az igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat is tartalmazza."
Miként a legtöbb nemzeti szabadalmi rendszerben, úgy az ESZH-ban is egy kinyomtatott szabadalmi leírást tesznek közzé. Ezt az előírást kiegészíti az 53. szabály a közzététel technikai előkészítéséről és az európai szabadalmi leírás formájáról, az 54. szabály az európai szabadalmi okiratról és a 87. szabály a különböző államokra vonatkozó eltérő szabadalmi igénypontokról, leírásokról és rajzokról.
Az európai szabadalmi leírás szabadalomszámot kap, amely a bejelentés nyilvánosságrahozatali számával azonos; B1 publikációként jelölik. A bibliográfiai adatok mellett tartalmazza a leírást, az igénypontokat és a rajzokat. A 49. szabály (2) bekezdése előírja, hogy a szabadalmi leírásban meg kell adni a megjelölt szerződő államokat. Az 53. szabály szerint a szabadalmi leírásban fel kell tüntetni azt a kilenc hónapos határidőt, amelyen belül az európai szabadalommal szemben felszólalás nyújtható be.
A bejelentéssel együtt nyilvánosságra hozott kivonatot már nem teszik közzé az európai szabadalmi leírással.
A címoldal kiegészítő információként tartalmazza az elővizsgálati eljárásban megnevezett nyomtatványokat. A VI C-VI, 5.7.b pontja szerint a címoldal tartalmazhat arra vonatkozó utalást, hogy a bejelentési napot követően műszaki adatokat, például összehasonlító kísérleti adatokat nyújtottak be, amelyeket a szabadalmi leírás nem tartalmaz.
A 53. szabály szerint a 48. és a 49. szabály (1) és (2) bekezdését, amelyek az európai szabadalmi leírás közzétételével kapcsolatos előírásokat tartalmaznak, megfelelően alkalmazni kell az európai szabadalmi leírásra.
A szabadalmi leírásokat kinyomtatva és CD-ROM programban is közzéteszik.
A 98. szakasz szerint az európai szabadalmi leírást egyidejűleg teszik közzé az európai szabadalom megadásáról szóló értesítéssel. Ha a szabadalmi leírás kivételesen később jelenik meg, például nyomdai sztrájk miatt, az engedélyezés ennek ellenére a megadásra vonatkozó utalásnak az Európai Szabadalmi Közlönyben való közzétételével válik hatályossá; ez a 64. szakasz (1) bekezdéséből és a 97. szakasz (4) bekezdéséből következik.
A szabadalmi leírást nem teszik közzé, ha a bejelentést a szabadalmi leírás közzétételére vonatkozó műszaki előkészületek lezárása előtt visszavonták. A visszavonáshoz aláírt egyértelmű nyilatkozatra van szükség, amelyhez azután a bejelentő kötve van.
Az európai szabadalmi leírás kiadása után az ESZH a szabadalomtulajdonos számára okiratot állít ki, amely igazolja, hogy a szabadalmat a szabadalmi leírásban leírt találmányra és az abban megjelölt szerződő államokra engedélyezték.
Ha az európai szabadalmat több személy számára azonos vagy eltérő államokra engedélyezték, mindegyik személy kap egy szabadalmi okiratot a hozzá csatolt szabadalmi leírással együtt. A szabadalmas számára a szabadalmi okiratról díj lerovása ellenében másolatot adnak ki.
A szabadalmi leírás nyomda által okozott olyan hibái, amelyek az engedélyezés alapját képező szövegezésben nem voltak megtalálhatók, adminisztratív úton bármikor helyesbíthetők. Ha egy felszólalási eljárás végén az európai szabadalmat a 102. szakasz (3) bekezdésének megfelelően megváltozott alakban tartják fenn, a 103. szakasz szerint az európai szabadalom új iratait módosított formában teszik közzé; ez B2 publikációnak minősül.
A 2000. novemberi diplomáciai konferencián módosított szöveg szerint az ESZH-nak az európai szabadalmi leírást az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követően a lehető legrövidebb időn belül kell publikálnia.