EURÓPAI JOGI FIGYELŐ
SZEPESNÉ SÁMSON ILDIKÓ
Az élelmiszer-ipari bejelentések módosításáról európai jogesetek tükrében
I.
A módosításról több megközelítésben készült már tanulmány, ezek körét kívánjuk bővíteni az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Műszaki Fellebbezési Tanácsának két élelmiszer-ipari tárgyú döntésén keresztül. A döntésekben szereplő bejelentéseket, szabadalmakat mind a vizsgálati, mind a felszólalási szakaszban legalább egyszer módosították. Közös jellemzőjük, hogy fontos szerepe van annak, hogy a benyújtott módosítás vonatkozásában a bejelentés napján kellő mértékben feltárták-e a találmányt, és fontos szerepe van a szakembernek, hogy a feltárásból a szakember tudását, ismeretét felhasználva egyértelműen, új információ hozzáadása nélkül következik-e a módosítás.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, az 1983. évi 5. törvényerejű rendelettel módosított 1969. évi II. törvény 49. § (1) bekezdése és a végrehajtásáról szóló, 4/1983. (V. 12.) IM számú rendelettel módosított 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM számú együttes rendelet 25. § (1) bekezdése alapján a bejelentő jogosult volt a leírást, az igénypontokat és a rajzot a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig saját kezdeményezésére vagy hivatali felhívásra módosítani. Módosításnak a leírás és a rajzok tartalmának csak olyan megváltoztatása volt tekinthető, amely az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben maradt. A megadó határozat jogerőre emelkedéséig a bejelentő korlátlan számú módosítást nyújthatott be. Az eredeti tárgykörön belüli módosítás kétféle lehetett. A módosítás egyik fajtája, amely a leírást, igénypontokat vagy a rajzot úgy változtatta meg, hogy közben nem vitt be új elemet. A módosítás másik fajtája a bővítő értelmű módosítás volt, itt a módosítási elsőbbség a bevitt új anyagra vonatkozott, és ha a módosítás az újdonságvizsgálat elkészülte után történt, akkor az új anyagra vonatkozóan újdonságvizsgálatot kellett készíteni, ami az engedélyezési eljárást időben meghosszabbította. Bővítő értelmű módosításokat általában akkor nyújtottak be, ha módosítási elsőbbség igénylésével a találmány további fejlesztéseit is oltalmazni kívánták. Volt arra is példa, hogy az újdonság vagy a feltárás hiánya miatt a találmány nem volt oltalomképes. Új elem bevitelével az újdonság, új tartalom bevitelével pedig a feltárás hiányát küszöbölhették ki.
A hazai iparjogvédelem fokozatos fejlődésének, illetve fejlesztésének első lépéseként következett a magyar jogszabályok harmonizálása az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továbbiakban Egyezmény) szövegéhez. Így jött létre az 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) a találmányok szabadalmi oltalmáról. Az ennek 72. §-ában definiált módosítás fogalma a korábbi törvényhez képest megváltozott.
(1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.
A hatályos szabadalmi törvény tehát az Egyezményhez hasonlóan nem teszi lehetővé a szabadalmi bejelentések bővítő értelmű módosítását. A magyar szabályozás sajátossága, hogy az Szt. 61. § (1) bekezdés c) pontja, (2) és (3) bekezdése értelmében a bejelentő egy esetben a bejelentés napjától számított 12 hónapon belül belső elsőbbséget igényelhet azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésénél, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesített, azonos a bejelentő, és korábbi közzététel igénylése miatt a bejelentés nem került nyilvánosságra. Ekkor lehetőség van bővítő értelmű módosítás megtételére, a találmány fejlesztésének oltalmazására. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) ez esetben az elsőbbséget megalapozó iratok másolatát a belső elsőbbség igénylésekor megindított bejelentéshez csatolja.
Az európai szabadalmi jogban a módosítást szabályozza az Egyezmény 123. cikke és Végrehajtási Szabályzatának (VSZ) 86. szabálya. Ezekben leírták, hogy eltérő rendelkezés hiányában az európai kutatási jelentés kézhezvételét követően a bejelentő számára minden esetben legalább egy alkalommal módot kell adni arra, hogy a leírást, az igénypontokat és a rajzokat saját kezdeményezésére módosíthassa. Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy az európai szabadalom tárgya bővebb legyen a bejelentésnek az elismert bejelentési napon benyújtott tartalmánál. A módosított szabadalmi igénypontok nem vonatkozhatnak olyan nem vizsgált tárgyra, amelyet az eredetileg oltalmazni kívánt találmánnyal vagy találmányok csoportjával nem egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze.
A VSZ 88. szabálya az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (ESZH) benyújtott iratokban előforduló hibák kijavítására vonatkozik.
Az ESZH-hoz benyújtott iratokban előforduló nyelvi és helyesírási hibák, valamint elírások kérelemre kijavíthatók. Ha azonban a kijavításra irányuló kérelem a leírásra, az igénypontokra vagy a rajzokra vonatkozik, a kijavításnak oly módon kell egyértelműnek lennie, hogy azonnal nyilvánvaló legyen, hogy a szándék nem másra, mint a kijavításra irányult.
II.
A módosítás többféle változatát mutatjuk be két jogeset kapcsán.
1. Az ESZH Műszaki Fellebbezési Tanácsa (Tanács) T0494/00 számú döntése az EP 0660676 számú, nemzetközi bejelentéssel indult szabadalomra vonatkozik.
A közzétett szabadalmi bejelentés 1. igénypontja:
Eljárás emberi vagy állati egészség megőrzésére használható, optikailag tiszta, stabil, vizes kompozíció előállítására, amelynek során
a) 0,1-1% antioxidánst, 2-20% 10-18 közötti HLB értékű emulgeálószerben vagy emulgeálószerek keverékében diszpergálnak, eközben a hőmérsékletet körülbelül 40°C-ra emelik,
b) 0,1-5% egy vagy több, olajban oldódó alkotórészt vagy 0,1-2% tömegszázalék diszperziót - amely 20-30 tömegszázalékban megfelelő olajban oldva egy vagy több, olajban oldódó alkotórészt tartalmaz - diszpergálnak az a) lépésben keletkezett keverékbe, miközben a rendszert körülbelül 80-200°C-ra melegítik azért, hogy átlátszó keveréket kapjanak,
c) hozzáadnak egyéb, tetszőleges, olajban oldódó alkotórészt,
d) a keverék hőmérsékletét addig emelik, amíg fenntartható a keverék átlátszósága,
e) a keveréket folyamatos keveréssel vegyítik legalább 95°C hőmérsékletű vízzel, hogy átlátszó kompozíciót kapjanak.
A szabadalmas módosítást kérvényezett a PCT nemzetközi szakaszában, mert a kristályos, tiszta alkotórész megadásakor "w/w" (tömegszázalék) helyett a leírás 2. oldalán "w/v" (vegyes százalék) került elírás miatt a leírásba. A leírásban egyes összetevőket tömegszázalékban, másokat vegyes százalékban adtak meg. A kristályos szerkezetű, szilárd anyag mennyiségét és a végterméket is a tömegével jellemezték például a 2. példában. A szabadalmas érvelését a Tanács is helybenhagyta, helyesírási hibaként kezelte, ehhez a jogalapot az Egyezmény 88. cikke adta.
Az engedélyezett 1. igénypont:
Eljárás emberi vagy állati egészség megőrzésére használható, optikailag tiszta, stabil, vizes kompozíció előállítására, amelynek során
a) 0,1-1% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] antioxidánst, 2-20% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] 10-18 közötti HLB értékű emulgeálószerben vagy emulgeálószerek keverékében diszpergálnak, eközben a hőmérsékletet körülbelül 40°C-ra emelik,
b) 0,1-5% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] egy vagy több, olajban oldódó alkotórészt vagy 0,1-2% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] diszperziót - amely 20-30%-ban (a diszperzió tömegszázalékában) megfelelő olajban oldva egy vagy több, olajban oldódó alkotórészt tartalmaz - diszpergálnak az a) lépésben keletkezett keverékbe, miközben a rendszert körülbelül 80-200°C-ra melegítik azért, hogy átlátszó keveréket kapjanak,
c) hozzáadnak egyéb, tetszőleges, olajban oldódó alkotórészt,
d) a keverék hőmérsékletét addig emelik, amíg fenntartható a keverék átlátszósága,
e) a keveréket folyamatos keveréssel vegyítik legalább 95°C hőmérsékletű vízzel, hogy átlátszó kompozíciót kapjanak.
Az engedélyezett független 3. igénypont a következő:
Emberi vagy állati egészség megőrzésére használható, vizes kompozícióban optikailag tiszta termék, amely az 1. vagy 2. igénypont szerint állítható elő.
A szabadalom engedélyezése előtt került be az 1. igénypont a) és b) pontjába "az e) lépésben keletkezett termék" kitétel, amelyet a leírás, különösen a példák megalapoznak. A szabadalmas a kiegészítés beírását nem ítéli bővítő értelmű módosításnak, szerinte a leírásban és a példákban a mennyiségeket százalékban adta meg, amelyeket a végtermékhez, azaz az e) lépésben képződött termékhez viszonyított. Véleménye szerint a szakember számára nyilvánvaló, hogy nem történt bővítő értelmű módosítás, csak az összetevőket a végtermék tömegéhez viszonyítva egyértelművé tette az oltalmi kört.
A felszólaló kifejtette a beadványában, hogy az oltalom ellentétben áll az Egyezmény 100. cikke a) pontjában foglaltakkal, szerinte a találmány az újdonság és a feltalálói tevékenység hiánya miatt nem szabadalmazható, és az EP-B-0 055 817, valamint az EP-A-0 479 066 számú szabadalmi leírást idézte. Ebből a Felszólalási Osztály az utóbbit ítélte relevánsnak a 3. igénypont újdonsága tekintetében, miközben elismerte, hogy a releváns iratban szereplő kompozíció a szabadalomban szereplő kompozíció előállításától különböző eljárással készül. Azonban a szabadalomban feltárt termék részecskéinek kolloidális mérete ugyanakkora, mint a releváns iratban ismertetett terméké.
Az 1. igénypont a felszólalási eljárás során a következő lett:
Eljárás emberi vagy állati egészség megőrzésére használható, optikailag tiszta, stabil, vizes kompozíció előállítására, melynek során
a) 0,1-1% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] antioxidánst, 2-20% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] 10-18 közötti HLB értékű emulgeálószerben vagy emulgeálószerek keverékében diszpergálnak, eközben a hőmérsékletet körülbelül 40°C-ra emelik,
b) 0,1-5% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] egy vagy több, olajban oldódó alkotórészt vagy 0,1-2% [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] diszperziót - amely 20-30%-ban (a diszperzió tömegszázalékában) megfelelő olajban oldva egy vagy több, olajban oldódó alkotórészt tartalmaz - diszpergálnak az a) lépésben keletkezett keverékbe, miközben a rendszert melegítik körülbelül 80-200°C-ra azért, hogy átlátszó keveréket kapjanak, ahol az olajban oldódó alkotórész karotinoid, kifejezetten tiszta anyagként, a koncentrációja 0,1-2,0% közötti [az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában] kifejezve,
c) hozzáadnak egyéb, tetszőleges, olajban oldódó alkotórészt,
d) a keverék hőmérsékletét addig emelik, amíg fenntartható a keverék átlátszósága,
e) a keveréket folyamatos keveréssel vegyítik legalább 95°C hőmérsékletű vízzel, hogy átlátszó kompozíciót kapjanak.
A felszólalási eljárásban benyújtott módosítás az 1. igénypont b) pontjának végét érinti. A szabadalmas szerint ezt a kiegészítést megalapozza a szabadalmi leírás 58. és 59. sora: "Előnyösen az olajban oldható színező alkotórész egy karotinoid, előnyösen béta-karotin vagy apo-karotenal." A karotinoid mennyiségét definiálta a bejelentés napján benyújtott leírás 3. oldalának 4. és 5. sorában, miszerint "a karotinoid mennyisége 0,1-2,0 tömegszázalék, előnyösen 0,1-1,0 tömegszázalék tiszta anyagként kifejezve". A "tiszta" szónak jelentőséget tulajdonít, ami szakember szerint a kristályos, szilárd karotinoidra utal. A szabadalmas véleménye szerint a karotinoid százalékos intervallumát a végtermékhez viszonyítja a szakember, mert az összetevők mennyiségét összadva kiadják a 100%-ot. A bejelentés napján benyújtott leírás 3. oldalán megtalálható, hogy a karotinoidok olajos diszperzió formájában is adhatók a kompozícióhoz, és példát is említ, hogy kereskedelmi forgalomban honnan szerezhetők be. A 2. példa szolgál a módosított igénypont megvalósíthatóságának alátámasztására, amelyben az eljárás során az első diszperzióba apo-karotenol diszperziót, a második diszperzióba egyéb, olajban oldható komponensként béta-karotint adagolnak, a kettő együtt adja a végtermék összes karotinoid tartalmát. A szabadalmas kifejtette, hogy a leírás 2. és 3. oldalán leírtak alapján szakember le tudja vonni azt a következtetést, hogy a karotinoidok intervallumosan megadott mennyisége a végtermék mennyiségére vonatkozik.
A szabadalmas érvei szerint módosítása megfelel az Egyezmény 84. és a 123. cikkében foglaltaknak, azaz a leírás alátámasztja a módosított igénypontokat, és azok nem tartalmaznak bővítő értelmű módosításokat. Ezenkívül utalt arra, hogy sem a Felszólalási Osztály, sem a felszólalást kezdeményező fél nem emelt kifogást az Egyezmény 84. cikkét és a 123. cikk (2) bekezdését illetően.
A Felszólalási Osztály elfogadta az 1. igénypontba bevezetett korlátozást, amelyben meghatározták a karotinoid koncentrációját a végtermék mennyiségének függvényében. Miután a szabadalmas megváltoztatta az 1. igénypontot, a 3. igénypont szövegét nem módosította. A 3. igénypont product-by-process szerkezetű igénypont, így az 1. igénypontban történt módosítás a 3. igénypontban szereplő termékre is kihatással volt.
A Tanácsnak meg kellett vizsgálnia, hogy az 1. igénypont módosítása levezethető-e a leírásból, és megfelel-e az Egyezmény 123. cikkében foglaltaknak.
A Tanács szerint az 1. igénypontba bekerült korlátozás nem biztosítja újdonság tekintetében az elhatárolódást a felhozott dokumentumtól. Ezért a szabadalmas az 1. igénypont korlátozását fenntartotta, és 3., független főigénypontját a következőképp módosította:
Emberi vagy állati egészség megőrzésére használható, vizes kompozícióban optikailag tiszta termék, amely az 1. vagy 2. igénypont szerint állítható elő, amelyben az olajban oldódó alkotórész egy karotinoid, kifejezetten tiszta anyagként, a koncentrációja 0,1-2,0% közötti, az e) lépésben keletkezett termék tömegszázalékában.
A találmány újdonságát illetően a szabadalmas kísérleti eredmények sorozatával bizonyította, hogy a béta-karotin mikroemulziós részecskék méretének és izomereloszlásának tekintetében találmánya eltér a relevánsként felhozott dokumentumban leírt terméktől.
A Tanács döntött a módosítás kérdésében az alábbiak szerint:
A bejelentés napján benyújtott leírás 2. oldalának 20-26. sora kimondja: "az emberi és állati egészség megőrzésére szolgáló vizes kompozíció optikailag tiszta kompozíciójának előállításakor tartalmaz többek között 0,1-2,0 tömegszázalékban egy olajban oldódó összetevőt egy megfelelő olajban diszpergálva, 20-30 tömegszázalékos diszperzióként vagy 0,1-5,0 tömegszázalék tiszta kristályos alkotórészként". A 0,1-0,5 tömegszázalékos tartomány kizárólag "egyetlen", olajban oldódó összetevővel függ össze, amelyben egy tiszta alkotórész szilárd, kristályos formában van jelen.
Az eredeti leírásban egyéb megállapítás is szerepel, miszerint: "előnyösen az olajban oldódó színező összetevő az egy karotinoid", és alkalmas módon a karotinoid mennyisége 0,1-2,0%, előnyösen 0,1-1,0% tiszta anyagként, tömegben kifejezve (3. oldal 3-5. sor).
A fent idézett sorokban pontosan meghatározták, hogy az "egyetlen" karotinoid mint olajban oldódó színező összetevő, mennyiségét tiszta anyagként, tömegszázalékban fejezték ki. Minden egyes mennyiséget százalékban adtak meg, de nem nyilvánították ki, hogy ez a százalék az alaptermékre vagy a víz hozzáadása után az optikailag tiszta végtermékre vonatkozik-e. A leírásban a karotinoid mint színezőanyag említése után írják: "meglepően azt találták, hogy a jelen találmány szerinti kompozíció képes megfelelő tulajdonságú terméket, elsősorban nagy vízoldhatóságot eredményezni, annak ellenére, hogy olyan alkotórészeket használtak eddig, amelyek oldhatósága ilyen termékekben nem volt kielégítő" (2. oldal utolsó és 3. oldal 1. bekezdése).
Ezen túlmenően az 1. igénypontba bevezetett korlátozás "egyetlen" karotinoidra vonatkozik, azon belül is annak tiszta, kristályos formájára, ezzel ellentétben a b) lépésben egy vagy több, olajban oldható komponens alkalmazását igénylik fizikai állapot (szilárd, folyékony, olajos, kristályos) megjelölése és a tisztaság megadása nélkül.
A Tanács megvizsgálta az 1. igénypont módosítását abból a szempontból, hogy a leírás megalapozza-e azt, ha a találmány szerinti kompozíció előállításához egyetlen, olajban oldható összetevőként tiszta, kristályos karotinoidot alkalmaznak.
A Tanács nem fogadta el a szabadalmas érvelését a szakember tekintetében, mivel az 1. igénypont b) lépésében két alternatíva szerepel a karotinoidok esetében, az egyikben egy tiszta szilárd anyagként, a másikban 20-30 tömegszázalékos diszperzióként megfelelő olajban diszpergálva a karotinoidot. Mind a szilárd, mind a diszpergált forma kereskedelemben beszerezhető termék. Az igénypontot nem korlátozták az olajban oldódó összetevő vagy a karotinoid származásának tekintetében, és a leírás megerősíti, hogy a találmányhoz a természetes és az ismert módon feldolgozott karotinoidok egyaránt használhatóak (3. oldal 6-9. sor).
Ezzel szemben az igénypont korlátozása kizárólag azt alapozza meg, hogy a kompozícióban az egyetlen, olajban oldódó anyag egy tiszta kristályos karotinoid.
A szabadalmas szerint a karotinoid mennyiségét százalékban kifejezte az eredetileg benyújtott leírás 3. oldalán, és ezzel azonosnak tekinti a karotinoid koncentrációját az e) lépésben képződött kompozícióban. Azonkívül egy meny-nyiség százalékban kifejezhető egy másik komponenshez viszonyítva is, ebben az ügyben az a) lépés komponenséhez, amelyben a karotinoidot diszpergálták, vagy viszonyítható az optikailag tiszta végtermékhez, ha a karotinoidot színező ágensként alkalmazzák. Ezen helyzetek egyike sem az e) lépésben képződött terméket érinti.
A fentiek értelmében a Tanács úgy döntött, hogy az 1. igénypont és a hozzá tartozó aligénypontok megsértik az Egyezmény 123. cikke (2) bekezdését.
Tanulságként levonható a következtetés, hogy nem engedélyezhető az a módosítás, amely a bejelentés tartalmát olyan mértékben változtatja meg, ami által a szakember olyan tájékoztatáshoz jut, amely egyértelműen és közvetlenül nem vezethető le a bejelentés napján benyújtott leírásból. Ezzel szemben ami a leírás alapján magától értetődő, az beletartozik a szakember köteles tudásába.
2. A Tanács másik élelmiszer-ipari tárgyú döntése a T/0092/98 számú, amely az EP 0443763 számú szabadalomra vonatkozott.
A bejelentés benyújtásakor az 1. igénypont szövege a következő volt:
Anyatejhez hasonló tejutánzat-összetétel csecsemők számára, amely hozzáadott kompozícióként savó kezelése által nyert nem fehérje eredetű nitrogénkomponenst tartalmaz.
Az engedélyezett szabadalom 1. igénypontja a következő:
Eljárás anyatejhez hasonló tejutánzat-összetétel előállítására csecsemők számára, amely olyan hozzáadott anyagokat tartalmaz, amelyek alkalmasak legalább 60%-ra növelni a nem fehérje eredetű nitrogéntartalmat a savó kezelése által.
A bejelentés napján benyújtott szabadalmi igénypontok mindegyike termékre vonatkozott. A leírásban a termék előállítási eljárását kellően feltárták, így a bejelentő módosíthatta az igénypontjait eljárási igénypontokra. Ez a módosítás nem minősült bővítő értelműnek, mivel köztudottan az eljárási igénypontok a termékigénypontoknál szűkebb oltalmat biztosítanak azáltal, hogy csak az eljárási igénypont szerinti terméket oltalmazzák közvetve.
Két felszólaló az újdonság, a feltalálói tevékenység hiányát és a megoldás feltárásának hiányait kifogásolta.
A felszólalási eljárás során a Felszólalási Osztály megvonta a szabadalmat. Ennek következtében a szabadalmas egy új főigénypontot és öt aligénypontot nyújtott be, amelyhez nyilatkozatot is mellékelt.
Az 1. igénypont szövege a felszólalási eljárásban a következőre módosult:
Eljárás anyatejhez hasonló tejutánzat-összetétel előállítására csecsemők számára, amely olyan hozzáadott anyagokat tartalmaz, amelyek alkalmasak legalább 60%-ra növelni a nem fehérje eredetű nitrogéntartalmat a savó kezelése által, amely során a savót ultraszűréssel koncentrálják, az így keletkezett permeátot koncentrálják, és a laktózt kikristályosítják és eltávolítják.
A szabadalmas nyilatkozatának összegzése a következő:
A "savó kezelésének" módszere egy nem fehérje alapú nitrogénkomponensnek a kinyerését eredményezi. A savó ultraszűrésekor keletkezik a permeát, amit koncentrálnak. Ez a koncentrátum laktózt tartalmaz. A laktóz nemkívánatos komponens, amit el kell távolítani a koncentrált permeátból. A laktóz eltávolítása után képződik a nem fehérje alapú nitrogénkomponens, amely a tejutánzat fontos összetevője. A laktóz, mint nemkívánatos komponens, hagyományos módszerrel eltávolítható, az eljárás során kristályosítással vagy a laktózkristály beoltásával a laktózt szilárd állapotba hozzák, ami leülepszik, és ezután bármilyen szűréssel vagy dekantálással eltávolítható. A szakember számára a szabadalomban használt "eltávolított laktóz" kifejezés ugyanazt a szakmai célt vagy eredményt valósítja meg, mint "a laktózelválasztás" kifejezés. Ebből következik, hogy ezek a kifejezések a szakember számára a jelen esetben rokon értelműek. A szabadalmi leírásában kifejtett "laktózkristályosítás" és "laktózeltávolítás" kifejezés a fentiek értelmében beírható az 1. főigénypontba, mivel egy képzett szakember megértheti, hogy a találmány szempontjából szükséges a laktózkristály eltávolítása/elválasztása, és azt is tudja, hogy ez miként hajtható végre különféle szokásos, ismert eljárásokkal.
A felszólaló szerint az eredeti leírásban (10. oldal 5. sorában és egyenként a 12. oldal 7-8. sorában) a laktózkristályok eltávolításának eljárásaiként csak a folyadék szűrését vagy dekantálását ismerteti. A bejelentés napján benyújtott 1. igénypontban a "savókezelés" megállapítás a felszólaló szerint túl általános, ennek következtében nem alkalmas annak a szándéknak a bemutatására, amely a "laktóz eltávolítására" vonatkozik a módosított igénypontban, és ez nem alapul a leíráson.
A Tanács a döntése során csak azt vizsgálta, hogy a módosítás megfelel-e az Egyezmény 123. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, az újdonság, a feltalálói tevékenység és a feltárás kérdésében nem foglalt állást.
Az 1. igénypontban eredetileg a "savó kezelése által" kifejezés szerepelt, amelyet a laktóz kristályosítását követő eltávolítása váltott fel. A döntés meghozatala előtt a Tanács megvizsgálta az eredeti leírásban a módosítás feltárását.
Megállapította, hogy az eredeti leírás 10. és 12. oldalán kétféle eljárást ismertetnek, amelyek célja a kristályforma létrehozása, és ebből szakember számára megérthető, amit a további feltárásban kifejez a bejelentő, ez a laktózkristály elválasztása/eltávolítása. Mivel ebben az ügyben az elválasztás vagy az eltávolítás a kristályosításból következik, azután történik a kristályok elválasztása vagy eltávolítása, a két kifejezés ugyanazt a dolgot fejezi ki, azaz a kristályoknak az elvételét, ennek következtében ezek a kifejezések rokon értelműek.
Az eredeti leírás 10. oldalának 1. bekezdésében referenciaként szereplő JP 60-54637 számon közzétett leírás ismerteti és jellemzi a nem fehérje eredetű nitrogéntartalmú terméket tartalmazó kompozíciót, amelyet savóból állítottak elő. Bemutatja az eljárást is (látható a japán dokumentum 3. oldalának 3. bekezdésében), amely magában foglalja a különböző nemkívánatos komponensek, beleértve a laktóz eltávolítását.
Az eredeti 1. igénypontban a "a savó kezelése által" való általánosítás megengedi a savó kezelési eljárásában hagyományosan alkalmazott eljárási lépések ismeretét, amelybe beletartozik a kristályok eltávolítási/elválasztási eljárása is. A fent leírtak nem utalnak arra, hogy az eljárás különböző lenne a hagyományosan ismert elválasztási eljárásoktól, azaz a szűréstől vagy a dekantálástól. A "laktózeltávolítás" kifejezés magában nem állapít meg azonosságot valamennyi sajátos, speciális kristályeltávolítási technikával, amelyeket nem említ meg az eredeti leírásban a kristály eltávolításának a koncepciója nélkül. Ezen indok következtében a "kristályosítást követően a laktózeltávolítás által" módosítás megengedhető az Egyezmény 123. cikk (2) bekezdése alapján.
Nem merültek fel kifogások, amelyek felvethetnék, hogy a 2. és 3. aligénypontok bármelyike ellentétben állna az Egyezmény 123. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal. A 4. igénypont product-by-process típusú igénypont, és ebbe belefoglalták az 1. igénypont szerinti eljárást. Mivel az 1. igénypont nem tartalmaz bővítő értelmű módosítást, ezáltal a 4. igénypont is megfelel az Egyezmény 123. cikke (2) bekezdésének.
A Tanács nem tartotta szükségesnek megvizsgálni az aligénypontokat miután megállapította, hogy a főigénypont megfelel a módosításról szóló cikknek. A Felszólalási Osztály nem vizsgálta valamennyi igénypontnak a jogszerűségét, ezért a Tanács visszautalta az ügyet az Egyezmény 54., 56. és 83. cikkében előírt feltételek vizsgálatára.
Az MSZH a módosítás benyújtása után az alábbi vizsgálatokat végzi:
a módosítás bővíti-e a bejelentést, ha igen, akkor 12 hónapon belül és a már ismertetett feltételek teljesülése esetén belső elsőbbség igényelhető, vagy a bővítő értelmű módosítást törölni kell;
a módosítás a bejelentés tárgykörében van-e, ha nem, akkor meg lehet osztani a bejelentést, de a megosztás tárgya nem lehet bővebb, mint az alapbejelentés eredeti szövege;
a leírás megalapozza-e a módosítást, ha nem, akkor törölni kell a módosítást.
A döntés alapján levonható az a következtetés, hogy nemcsak a bejelentésben szó szerint leírtak, hanem amit ebből a szakember egyértelműen és közvetlenül következtetni tud, az megengedhető módosítás, vagyis nem bővítő értelmű.
A fenti jogesetek alapján tanácsolható, hogy a szabadalmi bejelentések benyújtása előtt a technika állását a lehető legalaposabban fel kell tárni, ezáltal az igényelhető oltalom megállapítható, valamint kevésbé érheti meglepetés a bejelentőt az újdonságkutatási jelentés kézhezvételekor. Ezután a leírás elkészítésekor a találmányt olyan mélységig célszerű feltárni, hogy az megalapozza az oltalmi igényt az esetleges korlátozás esetén is.
Irodalom
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló módosított 1969. évi II. törvény és a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII.28.) OMFB-IM számú együttes rendelet
A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója. Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2001
Európai Szabadalmi Egyezmény
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló módosított 1995. évi XXXIII. törvény
Kürtössy Jenő-Schwarczkopf József: Az igénypont-módosítás feltételei. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 106. évfolyam, 4. szám, 2001, augusztus
EPO LEGAL adatbázis (http://legal.european-patent-office.org)