NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Ausztrália
3. Brazília
4. Chile
5. Dél-Afrika
6. Dél-Korea
7. Egyiptom
8. Európai Szabadalmi Hivatal
9. Európai Unió
10. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala
11. Hollandia
12. India
13. Izland
14. Japán
15. Jordánia
16. Kanada
17. Kína
18. Kuvait
19. Laosz
20. Lettország
21. Litvánia
22. Luxemburg
23. Macedónia
24. Nagy-Britannia
25. Németország
26. San Marino
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
28. Szerbia és Montenegro
29. Szíria
30. Tajvan
31. Ukrajna
1. Amerikai Egyesült Államok
A) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (United States Patent and Trademark Office) 2004. augusztus 12-én véglegesítette a Szabadalmi Fellebbezési és Interferencia Tanács (Board of Patent Appeals and Interferences) előtti eljárás szabályainak módosítását. A 62 oldalas anyag a jelenlegi szabályok tucatjait változtatja meg, és azokhoz egy lényegesen új 41. részt (Part 41) is csatol. A módosítások érintik a Szövetségi Rendelettár szabadalmakra, védjegyekre és szerzői jogokra vonatkozó 37. törvénycikkek (Title 37 of the Code of Federal Regulations) 1. fejezetében az 1., az 5., a 10. és a 11. részt.
A szabályok módosításának tervezetét 2003 novemberében hozták nyilvánosságra, kérve a szakemberek hozzászólását. A beérkezett 191 javaslatból néhányat elfogadtak, de a legtöbb változtatás megfelel az eredetileg javasoltnak. Az új szabályok 2004. szeptember 12-én léptek hatályba.
Az új szabályok tükrözik a Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) egy 2003-as döntését az Eli Lilly & Co. v. Board of Regents of the University of Washington interferenciaügyben, ahol a CAFC megállapította, hogy kétutas próbát kell alkalmazni annak megállapítására, hogy két fél ugyanazt a szabadalmazható találmányt (same patentable invention) igényli-e. A javaslat szerint "A igénypontja akkor ütközik B igénypontjával, ha A igénypontjának tárgya anterioritásként tekintve újdonságrontó lenne B igénypontjának tárgyára nézve, vagy azt (önmagában vagy egy anterioritással kombinálva) kézenfekvővé tenné és vice versa". Ha ez a próba negatív eredményű, valójában nincs interferencia, vagyis nem kell elsőbbségi kérdést tisztázni.
A fellebbezési iratokra vonatkozó új 41.37 szabály (Rule 41.37) azon részére is számos megjegyzést kapott a hivatal, amely előírja, hogy a fellebbezésben szereplő valamennyi független igénypont tárgyának világos (concise) magyarázatát kell adni. A javaslatok szerint tisztázni vagy törölni kellene a "világos" jelzőt. A hivatal elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy a "concise" jelző magyarázatát esetenként fogják megadni.
B) A CAFC egy újabb döntése tisztázta a szabadalmi bejelentők kötelességét a szabadalmi törvény 112. szakaszának 6. bekezdése által engedélyezett funkcionális igénypontok esetén.
A szabadalmi törvénynek ez a szakasza az eszközök funkcióval való jellemzését teszi lehetővé az igénypontban anélkül, hogy a bejelentőnek az igényelt berendezésben felhasználható valamennyi lehetséges eszközt ismertetnie kellene. A bíróság döntése szerint azonban "az ilyen kedvezményért fizetendő ár az igénypont oltalmi körének korlátozása a leírásban ismertetett eszközökre és azok ekvivalenseire". Ezért az "eszköz plusz funkció" igénypontok megszerkesztésekor az első lépés az igényelt sajátos funkció azonosítása. A második lépés a funkciónak megfelelő szerkezet azonosítása a leírásban. E második lépésben "a leírásban kinyilvánított szerkezet csak akkor minősíthető megfelelőnek, ha a leírás vagy az elővizsgálati eljárás lefolytatása világosan összekapcsolja ezt a szerkezetet az igénypontban említett funkcióval". Ha a leírás nem egyértelmű azzal a szerkezettel kapcsolatban, amely a bejelentő szerint megfelel az igényelt funkciónak, akkor a bejelentő nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy ki kell fejtenie, hogyan hajtják végre a funkciót, vagyis a bejelentő csupán megkísérli a széles körű funkcionális eredmények igénylését anélkül, hogy a leírásban hivatkozott bármilyen elemet hozzákapcsolna ahhoz a sajátos mechanizmustípushoz, amelynek segítségével valamilyen funkcionális eredményt kíván elérni. Az ilyen kísérlet azonban a szabadalmi törvény szerint megengedhetetlen.
C) A 15 000 tagot számláló Amerikai Szellemi Tulajdonvédelmi Társaság (American Intellectual Property Law Association, AIPLA) bejelentette, hogy alapvetően támogatja a Nemzeti Tudományos Akadémia által az amerikai szabadalmi rendszer átalakítására kidolgozott tervet.
D) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának elnöke, John Dudas az AIPLA 2004. októberi konferenciáján bejelentette, hogy a hivatal 2005-ben 900 új elővizsgálót vesz fel, ha a Kongresszus jóváhagyja a díjakat korszerűsítő törvénytervezetet.
2. Ausztrália
A) Az ausztrál parlament 2004. augusztus 13-án törvénybe iktatta az Amerikai Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodást.
A megállapodásnak a szabadalmi rendszert érintő rendelkezése szerint a szabadalommal rendelkező cégeknek bizonylatot kell kiadniuk, ha a bíróságokat kívánják felhasználni arra, hogy olcsóbb generikus gyógyszerek ne kerüljenek piacra. Ebben a bizonylatban igazolniuk kell, hogy jóhiszeműen indították a bírósági eljárást, ésszerű kilátás van a sikerre, és indokolatlan késedelem nélkül fogják az eljárást lefolytatni.
B) Az édességgyártó Cadbury Limited cég a lila szín lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be csokoládétermékekre, ami ellen felszólalt a Beacon Sweets & Chocolates Ltd cég. Eredetileg a védjegyet egy olyan négyszögként írták le, amely a védjegyet képező színt mutatta.
A felszólalási eljárás alatt Cadbury olyan módon korlátozta bejelentését, hogy az csak tábla alakú öntött csokoládétermékekre vonatkozzék, és hogy kötelező legyen a lila színből álló védjegyet az áru csomagolásának teljes látható felületén alkalmazni.
Bár a védjegytörvény kimondottan megállapítja, hogy szín is képezhet védjegyet, a védjegyhivatal vezetője, aki a tárgyalást vezette, az európai esetjogra hivatkozva megállapította, hogy egy szín elkülönítetten és sajátos módon történő használat nélkül nem képez lajstromozható védjegyet. Egy színt ahhoz, hogy védjegyként lajstromozható legyen, vizuálisan kell ábrázolni képek, vonalak vagy betűk segítségével olyan módon, hogy a védjegy jellege pontosan azonosítható legyen, vagyis a vizuális ábrázolásnak mutatnia kell egy módot, amelyen a védjegyet az árukon használni kell.
A kérelmező bizonyította ugyan, hogy a lila szín csokoládéval kapcsolatban használva nem szolgál deszkriptív célokat, vagyis rendes körülmények között nem társítják a csokoládéval (kivéve a kérelmező csokoládéját), és bár ezt a színt a bejelentő nagy mennyiségű árun használta, a tárgyalásvezető nem volt hajlandó elismerni, hogy a szín önmagában lajstromozható lenne. Ezért a kérelmet elutasította.
C) A Lonely Planet cég egy közismert független utazási iroda. A világon számos védjegye, valamint doménneve van, amely tartalmazza a LONELY PLANET szavakat, illetve a lonelyplanet.com szöveget.
Ausztráliában egy Vladimir Federov nevű orosz férfi utazási szolgáltatásokra vonatkozó honlapon tüntetett fel lonleyplanet.com, loneleyplanet.com, és lonalypalmet.com doménneveket, amelyek nyilvánvalóan eltorzított változatai a lonelyplanet szónak.
A Lonely Planet panaszt emelt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Döntőbizottsági Központjánál. A választott bíró (Panelist) az egyforma doménnevekkel kapcsolatos vitákat eldöntő gyakorlat (Uniform Domain Name Dispute Resolution Policy, UDRP) alapján megállapította, hogy a panasz kielégíti az alábbi három követelményt:
a) a doménnevek a LONELY PLANET védjegyekkel azonosak vagy azokhoz megtévesztően hasonlók voltak;
b) Vladimir Federovnak nem volt joga vagy törvényes érdeke a doménnevekkel kapcsolatban; és
c) a doménneveket rosszhiszeműen lajstromoztatták és használták.
A Lonely Planet bizonyítani tudta, hogy Federov a doménneveket annak érdekében lajstromoztatta, hogy az internetforgalmat kereskedelmi nyereség céljából a saját honlapjára irányítsa, ezzel a Lonely Planet védjegyeivel való összetévesztés valószínűségét idézve elő. Ezért Federovot a választott bíró arra utasította, hogy a doménneveket a Lonely Planetnek adja át.
Ez a döntés példaként szolgál arra, hogy a védjegytulajdonosok az UDRP-rendszert gyors és olcsó eszközként használhatják fel a jogtalan doménnévfoglalók tevékenységének kiküszöbölésére.
3. Brazília
2001. augusztusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Brazíliában a gyógyszer tárgyú bejelentésekkel kapcsolatban új szabadalmazási követelményeket támasztó törvény lépett hatályba, amely kimondja, hogy gyógyászati termékekre vagy eljárásokra vonatkozó szabadalmak engedélyezése az Állami Egészségügyi Felülvizsgálati Hivatal (ANVISA) hatáskörébe tartozik, és ez hagyja jóvá a gyógyászati termékek forgalmazását. Ezért az ilyen tárgyú bejelentésekre csak az ANVISA engedélyének kézhezvétele után lehet szabadalmat kapni.
E rendelkezés alapján az ANVISA számos szabadalom engedélyezését akadályozta meg vagy korlátozta. Folyó év szeptemberében egy nyilvános tájékoztatás jelent meg e hivatal honlapján, amely arról értesíti a bejelentőket, hogy a második gyógyászati indikációra vonatkozó szabadalmak károsak a közegészségügyre és veszélyeztetik a tudományos és műszaki fejlődést, mert a szabadalommal védett gyógyszerek magas ára miatt megnehezítik a köz számára a gyógyszerekhez való hozzájutást.
Az ANVISA hasonló okok miatt a kiválasztási találmányokra vonatkozó szabadalmak engedélyezéséhez sem fog hozzájárulni.
A fentiek következtében Brazíliában sem második indikációs találmányokra, sem kiválasztási találmányokra nem lehet szabadalmat kapni annak ellenére, hogy a Brazil Szabadalmi Hivatal mostanáig engedélyezett ilyen tárgyú szabadalmakat. Ebből következik, hogy a két állami intézmény nézetei itt ütköznek egymással, de valószínű, hogy a gyakorlatban az ANVISA nézetei fognak érvényesülni.
4. Chile
2004. júniusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a chilei kormány eltörölte a külföldi szabadalmak alapján engedélyezett megújítási szabadalmakat. Most arról kaptunk tájékoztatást, hogy 2004. október 19-én jóváhagyták az új iparjogvédelmi törvényt, amely véglegesítette a megújítási szabadalmak oltalmának megszűnését, és egyúttal bevezette a földrajzi árujelzők, az eredetmegjelölések, az integrált áramköri elrendezések és a kétdimenziós ipari minták oltalmát is.
Az új törvény meghagyta a második indikációs találmányok szabadalmazhatóságát.
5. Dél-Afrika
Egy dél-afrikai bíróság döntése szerint a nem hagyományos védjegyek, így a színek, az illatok és a hangok nem lajstromozhatók védjegyként.
6. Dél-Korea
A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal új elnöke, Jong-Gap Kim bejelentette, hogy a hivatali alkalmazottak munkájának értékelésére új rendszert fog bevezetni, amivel a szabadalmi adminisztrációs szolgáltatást javítani és a bejelentések vizsgálatának időtartamát rövidíteni kívánja.
B) A növényfajta-oltalom megalapozottságának elbírálására létrehozott bizottság legelső döntésében elutasította egy japán rózsatermesztő cég megsemmisítési keresetét, amelyet arra az állításra alapozott, hogy a Dél-Koreában kitenyésztett "Arario" rózsafajta az ő "Sahara" rózsájának egy változata lenne.
7. Egyiptom
Egyiptom 2004. május 27-én a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél letétbe helyezte az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Egyiptomra nézve 2004. augusztus 27-én lépett hatályba.
8. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) új elnöke, Alain Pompidou interjút adott a svéd Awapatent Szabadalmi Iroda képviselőjének. Ebben többek között kifejtette, hogy a legfontosabb feladatának az ESZH munkájának további javítását tekinti. Rámutatott, hogy szerinte az engedélyezett szabadalmak számának nincs jelentősége, mert csak azok a szabadalmak fontosak, amelyek licenciaszerződésekhez vezetnek. Nem arra törekszik, hogy a kis- és középvállalatokat több szabadalmi bejelentés benyújtására ösztönözze, hanem arra, hogy a benyújtott bejelentések megfelelő módon legyenek előkészítve. Fontosnak tartja, hogy a bejelentőnek jó szabadalmi szakértője legyen, és hogy tudja, mit akar szabadalmával elérni, ehhez megfelelő stratégiát dolgozzon ki, és legyen terve szabadalmának értékesítésére vagy licenciaszerződésekkel, vagy pedig azzal, hogy saját termékét viszi a piacra.
9. Európai Unió
A) José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság új elnöke 2004. november 1-jével Írország pénzügyminiszterét, Charlie McCreevy-t nevezte ki Frits Bolkenstein utódjaként a belső piac biztosává. Mint ismeretes, ez a biztos felelős a Közös Piac sajátos területeken, így a szellemitulajdon-védelem területén való fejlődéséért.
B) Az Európai Bizottság 2004. szeptember 14-én javaslatot tett a minták oltalmára vonatkozó 98/71 sz. európai irányelv módosítására. A javaslat szerint a tagállamok nem biztosíthatnának a látható külső alkatrészekre vonatkozó oltalmat. Gépjárművek esetében ilyen alkatrésznek minősül például a motorháztető, a lökhárító és a világítótestek.
A látható alkatrészek azokban a tagállamokban, amelyek az alkatrészekre mintaoltalmat biztosítanak, jelenleg csak az eredeti gyártótól szerezhetők be, ami annyit jelent, hogy a független alkatrészgyártók ki vannak zárva a másodlagos alkatrészpiacról. Ezen a helyzeten kíván változtatni az Európai Bizottság javaslata.
A módosítási javaslatot az Európai Parlamentnek és a 25 tagállam többségének is el kell fogadnia, amihez előreláthatólag egy évnél hosszabb időre lesz szükség.
C) A luxemburgi elsőfokú bíróság (Court of First Instance, CFI) elutasította a Norma Lebensmittelfilialbetrieb cég fellebbezését az Európai Védjegyhivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) 3. Fellebbezési Tanácsának azon döntése ellen, amely megerősítette az OHIM nemleges álláspontját a "Mehr für Ihr Geld" (többet az Ön pénzéért) védjegy lajstromozhatóságával kapcsolatban.
Az OHIM engedélyezte a védjegy lajstromozását hirdetési és hasonló célokra, de elutasította a lajstromozást tisztítószerekre, kozmetikai anyagokra és élelmiszerekre, arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy deszkriptív és nélkülözi a megkülönböztető jelleget.
10. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala
Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának Törlési Osztálya (Cancellation Division of the OHIM) helyt adott a Mega Bloks Inc. kérésének, és érvénytelennek minősítette a Kirkbi A/S nevű Lego-leányvállalat 107 029 számmal lajstromozott közösségi védjegyét, amely a 28. áruosztályban háromdimenziós elemekből felépülő szerkezeti játékokra vonatkozott.
Az OHIM alaposan indokolt döntése megvizsgálta a Lego építőkockák lajstromozhatóságát szabályozó elveket, és arra a következtetésre jutott, hogy a Mega Bloks keresete kellően megalapozott, mert a védjegy tárgyának lajstromozhatósága a közösségi védjegyszabályozás [Community Trademark Regulation, CTMR 7(1)(e)(ii) szakasza] által per se tiltva van annak következtében, hogy kizárólag az áruk olyan alakjára vonatkozik, amelyre a műszaki eredmény eléréséhez van szükség. A Mega Bloks által említett többi megsemmisítési okot az OHIM nem is vizsgálta, mert alkalmazható volt a CTMR 7. szakaszában felsorolt egyik abszolút lajstromozást gátló ok, aminek alapján a törlést ki lehet mondani.
Az OHIM a védjegy tárgyát olyan építőkockákként határozta meg, amelyeknek viszonylag éles éleik vannak, és amelyek a felső oldalukon, két szimmetrikus vonal mentén nyolc egyforma, sima oldalú, lapos tetejű és hengeres kiemelkedéssel rendelkeznek. Az OHIM nézete szerint a védjegy magát az igényelt árut ("játékszerek") ábrázolta.
Az eljárásban részt vevő felek nem vitatták, hogy a játékelemek tetején levő kiemelkedéseknek az a feladatuk, hogy az elemeket összekössék a föléjük helyezett hasonló elemek alsó felével.
Az OHIM kiemelte, hogy az építőelemeket ismertető korábbi szabadalmak vonatkozásában a közösségi védjegytörvény nem tartalmaz olyan megkötést, amely gátolná a közösségi védjegy megadását ilyen tárgyú szabadalom megléte esetén. Emellett ugyanazt a tárgyat különböző ipari jogokkal lehet oltalmazni. Megjegyezte azonban, hogy a korábbi szabadalmakat figyelembe kell venni annak vizsgálatakor, hogy a védjegy tárgyának alakja szükséges-e egy műszaki eredmény eléréséhez.
A CTMR (7)(1)(e)(ii) szakasza kizárja a lajstromozásból azokat a jegyeket, amelyek kizárólag az áru olyan alakjára vonatkoznak, amely egy műszaki eredmény eléréséhez szükséges. Így az eldöntendő kérdés az volt, hogy az alak jellemzői műszaki funkciót töltenek-e be, és hogy e funkció ellátása céljából választották-e azokat.
A bejelentő által benyújtott, korábbi szabadalmakat is magában foglaló bizonyíték alapján az OHIM úgy döntött, hogy a játékkockák alakjának elemei és ezáltal azok alakja összességében szükséges egy eredmény eléréséhez. A CTMR 7(1)(e)(ii) szakaszának alapján az OHIM megállapította, hogy nem csupán az a követelmény, hogy az alak szükséges legyen egy funkció ellátásához, hanem az is, hogy az alak műszaki eredményhez vezessen. Ennek az áll a hátterében, hogy a védjegytörvénnyel nem kívánnak kizárólagos jogot adni műszaki megoldásokra vagy áruk hasznosságot kölcsönző vonásaira, és nem szándékoznak akadályt létesíteni a versenytársak számára ugyanilyen műszaki megoldásokat vagy funkciókat nyújtó áruk forgalmazása terén.
Az OHIM döntése szerint az adott esetben ez a feltétel is teljesült, mert a bütykök elrendezése az elemeken és viszonyuk az elemek alakjához hasonló elemekkel való illesztés szempontjából előre látható és mérhető hatással bírt. Ez a természeti törvények tudatos és megfontolt használatát jelenti, különösen az elemek összeerősítéséhez és szétszedéséhez szükséges erő vonatkozásában.
Az OHIM döntése azt is hangsúlyozta, hogy az adott ügyre vonatkozó véleménye nem zárja ki olyan védjegyek lajstromozását, amelyek a műszaki jellemzők mellett egyéb megkülönböztető elemekkel (amilyenek az adott ügyben nem voltak adva) is rendelkeznek. Az OHIM nem vette figyelembe a Legonak azt a védekezését, hogy a játékelemek kialakítása közismert volt és inherens vagy megszerzett megkülönböztető jelleggel rendelkezett, mert a CTMR kizárja egy alak lajstromozását, ha annak lényeges funkcionális vonásai csupán egy műszaki eredménynek tulajdoníthatók. Ezért a CTMR 7(1)(e)(ii) szakasza szerinti, a szükségszerű műszaki hatáson alapuló kizárással szemben nem érvényesíthető a megszerzett megkülönböztető jelleg.
A Lego bejelentette, hogy az OHIM-döntés ellen fellebbezést szándékozik benyújtani.
11. Hollandia
Az amerikai Intel Corporation a birtokosa a közismert INTEL védjegynek, amelyet számítógép hardverrel és szoftverrel kapcsolatos különböző termékekre és szolgáltatásokra lajstromoztak. Ezenkívül az Intelnek számos rokon védjegye is van, amilyen például az INTEL INSIDE, INTEL PLAY és INTEL ANYPOINT. Az Intel világszerte gondoskodik védjegyei imázsának és megkülönböztető jellegének oltalmáról. E stratégiával összhangban törlési keresetet indított a holland De Heer szoftvercég IntellAct benelux védjegyének lajstromozása ellen.
Az IntellAct védjegyet szoftverrel kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra lajstromozták, és a gyakorlatban az egészségvédelem területén különleges szoftvertermékeken használták. Az Intel kifogásolta, hogy ez a védjegy hasonlít az ő védjegyeihez, és emellett azonos vagy legalábbis hasonló termékek és szolgáltatások vonatkozásában használják, aminek következtében a nagyközönség részéről fennáll az összetévesztés valószínűsége.
Emellett az Intel igénybe vette a benelux védjegytörvény által a híres védjegyek számára biztosított tágabb oltalmi lehetőséget is. Az ilyen védjegyek tulajdonosai ugyanis hasonló védjegyek eltérő termékeken való használatát is kifogásolhatják, ha az rontja a korábbi védjegy hírnevét és megkülönböztető jellegét, vagy tisztességtelen haszon származik belőle.
Az alperes azzal érvelt, hogy nem fedezhető fel lényeges hasonlóság az INTEL és az IntellAct védjegyek között. Azt is tagadta, hogy az utóbbi védjegyet olyan termékeken használta volna, amelyek hasonlók az INTEL védjegy kapcsán használtakhoz. Hangsúlyozta, hogy Intel védjegye főleg hardverre vonatkozik, míg az ő védjegyét csupán szoftvertermékekre használják.
Az alperes azzal is érvelt, hogy az IntellAct szofvert vásárló, korlátozott fogyasztói célcsoport kellő mértékben képes megkülönböztetni az ilyen védjegyet viselő szoftvert az Intel számítógépchipjeitől. Amennyiben az Intel nemcsak hardvert, hanem szoftvert is felajánl eladásra INTEL védjeggyel, az ilyen szoftver csupán fejlesztőszoftverre lenne korlátozva, és ezért lényegesen különbözne az IntellAct védjeggyel ellátott szoftvertől.
Arra tekintettel, hogy Intel korábban lajstromoztatta védjegyeit, a dordrechti járásbíróság elrendelte az IntellAct védjegy törlését megállapítva, hogy az hasonlít az INTEL védjegyhez, és emellett hasonló áruk és szolgáltatások kapcsán használják. A bíróság külön kiemelte azt a tényt, hogy az IntellAct védjegyet sajátos módon lajstromoztatták és használták, és nem csupán a védjegy első "I" betűjét, hanem a közbenső A betűt is nagybetűvel írják. Ennek eredményeként az IntellAct védjegyet nem egy szóként, hanem a két különálló "Intel(l)" és "Act" szóként olvassák. Minthogy a hangsúly a védjegy első tagján van, a bíróság elfogadta, hogy a védjegyek között vizuális és fonetikai hasonlóság is fennáll.
A védjegyekkel kapcsolatban használt áruk hasonlósága vonatkozásában a bíróság rámutatott, hogy az IntellAct védjegyet nemcsak szoftveren, hanem ennek a szoftvernek a fogyasztói számítógéprendszerén, valamint a szoftver használati utasításán is használták. Ezért a bíróság szerint a két védjegy kapcsán használt áruk is hasonlók voltak.
Mindezek alapján a bíróság elrendelte, hogy az alperes szüntesse meg mind kereskedelmi nevének, mind a holland interneten doménnevének használatát.
12. India
A) A hazai gyógyszeriparral kötött megegyezés alapján az indiai kormány a közeljövőben vissza fogja állítani a szabadalmak engedélyezése előtti felszólalás intézményét.
B) Az amerikai Pfizer cég beperelte a Mumbaiban székelő Ultratech India céget, mert az saját potencianövelő gyógyszerkészítményét "Fiagra" néven hozta forgalomba.
13. Izland
Izland 2004. augusztus 31-én letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Izlandra nézve 2004. november 1-jén vált hatályossá.
14. Japán
Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a Tokiói Kerületi Bíróság egy 2004. január 30-án hozott döntésében 20 milliárd yen (189 millió USD) összeg megfizetésére kötelezett egy munkaadót. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy e döntés óta számos feltaláló fordult a japán bíróságokhoz annak érdekében, hogy szolgálati találmánya kapcsán kedvező ellenszolgáltatásban részesüljön.
A szolgálati találmányok díjazását az 1959. évi japán törvény 35. szakasza határozza meg. A japán parlament most módosította a törvény 35. szakaszát abba egy új 4. bekezdést iktatva be, amely kimondja, hogy a szolgálati feltaláló díjazását a munkáltató rugalmasan szabhatja meg. Ilyen szempontból a fő követelmény, hogy a díjazást "méltányos eljárásban" határozzák meg, ami annyit jelent, hogy a két fél a díjazás módját és mértékét az alkalmazási szerződés alapulvételével, a körülmények mérlegelése és kölcsönös megegyezés alapján határozza meg. Ilyen méltányos eljárás esetében a díjazás akkor sem tekinthető ésszerűtlennek, ha annak mértéke nem arányos a munkaadónak a találmányból eredő hasznával.
15. Jordánia
Az amerikai Merck & Co. Inc. cég Jordániában az 5. osztályban lajstromoztatta a FOSAMAX védjegyet, és ennek alapján törlési keresetet nyújtott be a FOMAX védjegy ellen, amelyet egy helyi cég lajstromoztatott. A hivatal a keresetet megalapozottnak találta, és ezért törölte a jordániai cég védjegyét.
A döntés szerint Jordániában nem lehet lajstromoztatni olyan védjegyet, amely azonos egy olyan védjeggyel vagy hasonló ahhoz, amely egy közismert védjegy fordítását képezi, és amely így a fogyasztók körében megtévesztésre adhat okot, és sértheti a közismert védjegy tulajdonosának érdekeit. A lajstromozhatóságot az is kizárja, ha az ilyen védjegy a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályba ütközik.
16. Kanada
A Kirkbi AG v. Ritvik Holdings Inc. ügyben a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Federal Court of Appeal) úgy döntött, hogy a LEGO alapkockák alakját nem lehet védjegyoltalomban részesíteni, mert az alapvetően funkcionális. A felperes fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnál.
17. Kína
A) A Kínai Szabadalmi Hivatal Vizsgálati Irányelveinek módosított 1., 3. és 4. része 2004. július 1-jén lépett hatályba. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
A nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszát az elsőbbség napjától számított 30 hónapon belül kell megindítani.
Ha egy bejelentő kínai fordítás nélkül nyújt be idegen nyelvű bizonylatot, annak kínai fordítását megszabott határidőn belül be kell nyújtani. E határidő elmulasztása esetén az iratot be nem nyújtottnak tekintik.
Egy bejelentés újbóli vizsgálatára vonatkozó kérelmet az ügy iratainak kézhezvételétől számított egy hónapon belül el kell intézni.
Ha két vagy több személy nyújt be egy szabadalom ellen megsemmisítési keresetet, a képviselettel nem kell ugyanazt a képviseleti szervet megbíznuk.
B) A Gillette Company világszerte lajstromoztatta a DURACELL védjegyet lúgos akkumulátorokra. Kínában 1982 óta rendelkezik ilyen védjegyoltalommal, és 1999-ben jegyeztette fel a védjegyjogot a kínai Legfőbb Vámhatóságnál.
2000. október 27-én egy Shenzeni cég 1 440 000 DURABEL védjegyű lúgos akkumulátort jelentett be a shenzeni vámhatóságnál Romániába történő kivitel céljára. Minthogy az exportra szánt akkumulátorok védjegye hasonlított a Gillette cég által feljegyeztetett védjegyhez, a vámhatóság lefoglalta az akkumulátorokat, és az exportáló céget pénzbírsággal sújtotta.
2001. március 27-én a Gillette védjegybitorlási keresetet indított az exportáló cég ellen a shenzeni Közbenső Népbíróságnál. Az alperes elismerte, hogy az akkumulátorokat exportálni kívánta, de tagadta, hogy azokat közvetlenül ő állította elő.
A bíróság megállapította, hogy az alperes DURABEL védjegye megtévesztően hasonlít a felperes lajstromoztatott DURACELL védjegyéhez, továbbá hogy az alperes által végzett export védjegybitorlásnak minősül. Ezért a bíróság az alperest 196 000 jüan (24 900 USD) pénzbírság megfizetésére kötelezte.
Az alperes a döntés ellen fellebbezett a Guangdong Felső Népbírósághoz, amely azonban megerősítette az alsófokú bíróság döntését.
C) A Nanjing Zhishi ügyvédi iroda a pekingi 1. sz. Közbülső Népbíróságnál pert indított a védjegyhivatal ellen, mert az 2003 júliusában elutasította egy védjegybejelentését arra hivatkozva, hogy jogászok ilyen ügyekben nem vállalhatnak képviseletet. A bírósági döntés szerint a védjegyoltalom megszerzése jogi szolgáltatás, és ezért az ügyvédi törvény hatáskörébe tartozik. A döntés megállapítja: "A vonatkozó szabályozások nem tiltják, hogy jogászok részt vegyenek ilyen ügyekben, és nem tartalmaznak meghatározást a védjegyjogi képviselet kérdésében. Ezért az adminisztrációnak az a döntése, hogy elutasította az ügyvédi iroda védjegybejelentésének kezelését, nélkülözi a jogi alapot."
D) A Kínai Védjegyhivatal 2004 februárjában listát közölt a közismertként elismert 43 védjegyről, amelyek közül hármat birtokolt külföldi bejelentő. Ezt a listát 2004 júliusában 26 további közismert védjeggyel egészítették ki, amelyek közül 11 tartozott külföldi bejelentőkhöz. Egyébként mind a 69 védjegyet felszólalási eljárásban vagy bitorlási perben ismerték el közismertnek.
A külföldiek által birtokolt és közismertnek minősített védjegyek közül példaként az alábbiakat említjük meg: GILLETTE, MCDONALD'S, DU PONT, TUDOR, JAGUAR, LANCOME, BOSS és FERRARI.
E) 2003-ban Kínában összesen 308 487 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, ami az előző évhez képest 22,1%-os növekedést jelent. Ezek közül 105 318 vonatkozott találmányra, 109 115 használati mintára és 94 054 mintára.
A 105 318 találmányi szabadalmi bejelentés közül 56 769-et nyújtott be kínai cég vagy személy, és 48 549-et külföldi fél.
2003-ban összesen 182 226 szabadalmi bejelentést engedélyeztek, ami az előző évhez képest 37,6%-os növekedésnek felel meg.
Kínában 2003-ban összesen 452 095 védjegybejelentést nyújtottak be, ami az előző évhez viszonyítva 21,6%-os növekedést jelent. Ezek közül 405 620-at nyújtott be kínai cég vagy személy, 33 919-et külföldi fél, és 12 563-at nyújtottak be a Madridi Egyezmény alapján nemzetközi lajstromozás útján.
2003-ban összesen 242 511 védjegyet lajstromoztak, ami az előző évhez képest 14,1%-os növekedésnek felel meg.
18. Kuvait
Az Egyesült Államok kereskedelmi biztosa Kuvaitot felvette a szellemitulajdon-jogok megsértőinek listájára ("priority watch list"). Alapvetően ennek tulajdonítható, hogy a kuvaiti Információs Minisztérium új szellemitulajdon-jogi törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek jóváhagyásra, amelynek megszövegezésekor súlyt helyeztek a szellemitulajdon-jogok fokozott oltalmára és érvényesítésére, valamint arra, hogy megnehezítsék az ilyen jogok bitorlását elsősorban az optikai adathordozók, így CD-k, DVD-k és CD-ROM-ok területén. Ezzel összhangban megnövelték a pénzbírságok összegét, és megkétszerezték a szellemitulajdon-jogok megsértőire kiszabható börtönbüntetés hosszát.
19. Laosz
Laoszban 2004. szeptember 1-jétől kezdve be lehet nyújtani szabadalmi, kisszabadalmi és ipariminta-bejelentéseket.
20. Lettország
A lett belügyminiszter új szakértői állást létesített az iparjogvédelmi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek intézésére, és egy szakembert ki is nevezett az állás betöltésére. Ez a lépés úgy értékelhető, hogy Lettország egyre komolyabban veszi a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok oltalmát.
21. Litvánia
Litvánia 2004. szeptember 3-án letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Litvániára nézve 2004. december 1-jén vált hatályossá.
Litvánia csatlakozásával az Európai Szabadalmi Egyezmény tagországainak száma 30-ra nőtt.
22. Luxemburg
A szabadalmi törvény módosításával eltörölték azt a követelményt, hogy szabadalmi ügyekben a képviselőnek Luxemburgban kell állandó lakhellyel rendelkeznie.
23. Macedónia
A védjegytörvény módosítása értelmében a védjegybejelentést elutasító határozatok megválaszolására 30 nap határidőt engedélyeznek, amely nemzeti bejelentések esetén 6 hónappal meghosszabbítható.
A Macedóniát megjelölő nemzetközi bejelentők az elutasító határozatra három hónapon belül kötelesek válaszolni, de ezt a határidőt nem lehet meghosszabbítani.
24. Nagy-Britannia
A módosított angol szabadalmi törvény 2004. június 22-én nyerte el a királyi hozzájárulást (Royal Assent), bár számos rendelkezése egyelőre még nem lép hatályba. Az új törvény csak kismértékben változtatta meg az 1977. évi szabadalmi törvényt.
A változások egy része azzal kapcsolatos, hogy 2000-ben egyrészt módosították az Európai Szabadalmi Egyezményt és annak végrehajtási utasítását, másrészt 2004. január 1-jén a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) is sok vonatkozásban módosult.
Az új törvény ezenkívül módosította a szolgálati találmányok díjazását. Ennek megfelelően egy alkalmazottnak akkor van joga anyagi ellenszolgáltatásra, ha a munkaadó a találmányból vagy a szabadalomból vagy mindkettőből haszonra tesz szert. (Ez csak a 2004. július 22-e után engedélyezett szabadalmakra vonatkozik.)
A módosított törvény alapján feleslegessé váltak az ismert anyagok második gyógyászati felhasználása esetén alkalmazott svájci típusú igénypontok. Ilyen találmányokra vonatkozó bejelentésekben is az első indikáció esetén használt "X anyag az Y betegség kezelésére való alkalmazáshoz" igénypontok lesznek elfogadhatók.
Az új törvény szerint egy megadott szabadalom módosítására vonatkozó kérelem elbírálásakor a bíróságnak nem saját belátása szerint, hanem az Európai Szabadalmi Egyezmény módosításokra vonatkozó elvei szerint kell eljárnia.
25. Németország
A német Szabadalmi Bíróság 2004. május 6-án döntést hozott abban a kérdésben, hogy szabadalmazható-e egy költséghatékonyság kiszámítására használható szoftvert tartalmazó készülék, vagyis hogy a szoftver kielégítette-e a műszaki hatás követelményét.
A bíróság döntése szerint a készülékbe iktatott szoftverrel végzett feldolgozási módszer nem szabadalmazható, mert nem műszaki tanításon, hanem tisztán gazdasági szabályokon alapul. Bár a készülék adatait felhasználva a költséghatékonyságot önműködően lehet kiszámítani, a számítási módszer mint olyan nem műszaki jellegű annak ellenére, hogy önműködően szolgáltat adatokat. Másrészt viszont egy szoftvert tartalmazó készülék használata műszaki hatást feltételez. Minthogy a készülékbe iktatott szoftver egy speciális fizikai egység költséghatékonyságát egy másik ilyen egység adatai alapján számolta ki, olyan műszaki készüléknek volt tekinthető, amelyet egy elérni kívánt műszaki cél érdekében fejlesztettek ki.
A döntés szerint a készülék vonatkozásában a gazdasági szempont nem volt mérvadó. Ezért - minthogy a szabadalmi bejelentés korábbi vizsgálata csak a műszaki hatás kérdésére irányult - az ügyet visszautalták a Német Szabadalmi Hivatalnak, hogy az a német törvény alapján döntsön a szabadalmazhatóság fennmaradó követelményeiről.
Ez a döntés a számítógép vonatkozású találmányok szabadalmazhatóságát szabályozó európai irányelvtervezet fényében érdekes, mert az irányelv szerint az ilyen találmányok műszaki hatása elengedhetetlen feltétele a szabadalmazhatóságnak. Az ilyen találmányok nem minősíthetők műszaki hatást adónak, ha egyszerűen egy komputer vagy egyéb programozható készülék használatán alapulnak.
Az olyan számítógépprogramok, amelyek üzleti, matematikai vagy egyéb módszereket hajtanak végre anélkül, hogy a program és a számítógép közötti szokásos fizikai kölcsönhatáson túl bármilyen egyéb műszaki hatást idéznének elő, szintén ki vannak zárva a szabadalmazhatóságból. Az irányelvtervezet 13c) szakasza szerint azonban "... egy algoritmus használatát magában foglaló módszer szabadalmazható, ha műszaki feladat megoldására alkalmazzák".
A fentiekből úgy tűnik, hogy a Német Szabadalmi Bíróság már alkalmazza az irányelvtervezetnek ezt az elvét.
26. San Marino
San Marino (országkódja: SM) 2004. szeptember 14-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a szerződés a PCT 124. tagországává vált San Marinóra nézve 2004. december 14-én lép hatályba.
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) Uniójának Közgyűlése 2004. szeptember 27-től október 5-ig tartotta 33. közgyűlését. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a megtárgyalt legfontosabb kérdéseket.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) javasolta a nemzetközi bejelentési illeték (international filing fee) összegének 12%-os emelését 2005. január 1-jétől. A javaslat elfogadásával kapcsolatban nem volt egyetértés. Ezért a Közgyűlés azt javasolta, hogy a WIPO program- és költségvetési bizottsága elemezze a PCT-illetékek jövőbeli módosítását.
A Közgyűlés jóváhagyta a Végrehajtási Utasítás olyan módosítását, amely egyszerűsíti a Kutatási Hatóság és a Nemzetközi Elővizsgálati Hatóság által a találmány egységességének hiányára vonatkozóan tett kifogás esetén a bejelentő által tehető lépéseket.
Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Nemzetközi Kutatási Hatóság pótdíjat róhasson ki a biológiai tárgyú találmányok esetén benyújtandó szekvencialista késedelmes benyújtása esetén.
Ezek a módosítások 2005. április 1-jén lépnek hatályba olyan nemzetközi bejelentések vonatkozásában, amelyek nemzetközi benyújtási napja nem korábbi 2005. április 1-jénél.
28. Szerbia és Montenegro
Szerbia és Montenegro kormánya 20-ról 30 hónapra változtatta a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megindítására vonatkozó törvényes határidőt, összhangban a PCT 22(1) szakaszának 2002. április 1-jén módosított szövegével. Ez az új határidő a 2004. január 1-je után benyújtott nemzetközi bejelentésekre vonatkozik.
29. Szíria
Szíria kormánya 2004. május 5-én letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Egyezmény Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a jegyzőkönyv Szíriára nézve 2004. augusztus 5-én lépett hatályba.
30. Tajvan
A) 2004. augusztus 2-án a Szellemi Tulajdonvédelmi hivatal a szabadalmi törvény 28. szakaszának új értelmezését jelentette be. Ennek megfelelően a hivatal nem fog határidőhosszabbítást engedélyezni, ha a bejelentő az elsőbbségi iratot nem nyújtja be a bejelentés napjától számított 4 hónapon belül.
Az új szabályozás a Tajvanon 2004. július 1-jén vagy azt követően benyújtott szabadalmi bejelentésekre vonatkozik.
B) Tajvanon 2003-ban összesen 65 742 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, amelyek közül 35 823 találmányra, 21 935 használati mintára és 7984 mintára vonatkozott. A 35 823 találmányi szabadalmi bejelentésből 13 049 származott tajvani bejelentőtől.
2003-ban összesen 53 034 szabadalmat engedélyeztek, amelyek közül 25 134 vonatkozott találmányra, 21 439 használati mintára és 6461 mintára.
2003-ban 65 907 védjegybejelentést nyújtottak be, amelyek közül 48 878 származott tajvani bejelentőtől. A lajstromozott védjegyek száma 2003-ban 74 572 volt.
31. Ukrajna
Ukrajna legnagyobb fogkrémgyártó cége, az Olvia a kijevi Kereskedelmi Bíróságnál kérte egy orosz fogkrémgyártó által 2000-ben lajstromoztatott NOIVY SCHEMCHUG ("új gyöngy") védjegy törlését. A kérelmet az Olvia arra alapozta, hogy 1998-ban Ukrajnában már lajstromoztatta a SCHEMCHUG ("gyöngy") védjegyet.
A bíróság a keresetnek helyt adva érvénytelenítette a védjegyet.