NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Argentína
3. Ausztrália
4. Azerbajdzsán
5. Bosznia-Hercegovina
6. Brazília
7. Dél-Korea
8. Európai Szabadalmi Hivatal
9. Európai Unió
10. Finnország
11. Hollandia
12. India
13. Irán
14. Izland
15. Japán
16. Kambodzsa
17. Kanada
18. Kereskedelmi Világszervezet
19. Kína
20. Közösségi szabadalom
21. Közösségi védjegy
22. Laosz
23. Litvánia
24. Londoni Egyezmény
25. Marokkó
26. Nagy-Britannia
27. Németország
28. Olaszország
29. Paraguay
30. Románia
31. Spanyolország
32. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
33. Szerbia és Montenegró
34. Szíria
35. Szlovákia
36. Thaiföld
37. Törökország
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) által a Honeywell Int.'l Inc. v. Hamilton Sundstrand Corp. ügyben teljes létszámban (en banc) hozott döntése megállapítja, hogy az ekvivalenciatan nem alkalmazható olyan esetekben, amikor egy engedélyezhető függő igénypontot (aligénypontot) független igényponttá alakítanak át, és törlik az eredetileg elutasított független igénypontot.
Egy független igénypont és számos függő igénypont általános megszövegezési formája újdonságrontó nyomtatvány miatt nem ritkán a független igénypont elutasításához vezet; ilyenkor az elővizsgáló gyakran utal arra, hogy egy vagy több függő igénypont függetlenné átszövegezve engedélyezhető lenne.
A fenti Honeywell-döntés előtt egy függő igénypont átalakítása független igényponttá nem eredményezte az ekvivalenciatan alkalmazhatóságának elvesztését, ellentétben e döntés utáni helyzettel. Úgy tűnik, a bíróság azt sem veszi figyelembe, ha a szabadalom engedélyezése érdekében a függőből függetlenné átalakított igénypontban szereplő kifejezések nem különböznek a korábbiaktól, vagyis a bejelentő nem iktatott be új anyagot.
B) A NASDAQ Stock Market, Inc. (NSM) v. ANTARTICA S.r.l. ügyben az Antartica az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalánál a NASDAQ védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be sportárukra. A bejelentési kérelemben a NASDAQ szót az olasz "Nuovi Articoli Sportivi di Alta Qualit`a " ("magas minőségű új sporttermékek") kifejezés rövidítéseként adta meg.
Az NSM felszólalt a lajstromozás ellen arra hivatkozva, hogy a NASDAQ védjegyet korábban használta, és így az jóhírű minősítésre tett szert; emellett az Antartica lajstromoztatni kívánt védjegye hígítaná az ő védjegyét és csökkentené annak értékét. A jóhírű minősítés megszerzésének bizonyítékaként az NSM az 1970-es évekből származó kivonatokat nyújtott be, továbbá olyan becsült számadatokat közölt, amelyek bizonyították, hogy a Times Square-en levő irodáit nagy tömegek látogatták. Emellett tanúvallomásokkal bizonyította, hogy sporteseményeket szponzorált, és NASDAQ védjeggyel ellátott ruházati cikkeket is bemutatott.
Mindez a Védjegy Fellebbezési Tanács (Trademark Trial and Appeal Board, TTAB) előtt elegendő volt a jóhírűség bizonyítására, de nem volt elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa a NASDAQ védjegy használatát sportárukon az Antartica igényelt elsőbbségi időpontja előtt. Ennek ellenére a TTAB megállapította, hogy a NASDAQ védjegy használata az NSM kereskedelmi tevékenységében széles körű üzleti tevékenység természetes következménye volt, így a védjegy jóhírűvé vált már az Antartica elsőbbségi időpontja előtt. Ezért, ha engedélyeznék sportszerekre azonos védjegy lajstromozását, ez a fogyasztók megtévesztéséhez, valamint a NASDAQ védjegy jóhírének csökkentéséhez vezetne.
C) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala 2004 nyarán kezdett el kibocsátani olyan végzéseket, amelyekhez - ellentétben a korábbi gyakorlattal - nem csatolják az újdonsághiány vagy kézenfekvőség miatt megnevezett amerikai szabadalmi leírások másolatát, vagyis ezek beszerzésének terhét a bejelentőkre helyezik át. A hivatal azonban továbbra is mellékeli a végzésben megnevezett nem amerikai szabadalmi leírások másolatát.
2. Argentína
Az Argentin Szabadalmi Hivatal (ASZH) 2004 decemberében olyan rendeletet bocsátott ki, amely előírja, hogy az elsőbbség igénylésével 2004. január 1-je előtt benyújtott minden argentin szabadalmi bejelentés kapcsán közölni kell a hivatallal, ha az igényelt elsőbbséget az eredeti bejelentés országában elismerték. Ezt a nyilatkozatot 2005. február 16. előtt kell az ASZH-nál benyújtani; elmulasztása a szabadalmi bejelentés megszűnését vonja maga után.
3. Ausztrália
A) Egy Bellamy nevű kereskedő a MCBABY védjegyet különböző árukra, többek között játékszerekre, valamint gyermektápszerekre kívánta lajstromoztatni. Ez ellen a McDonald's cég arra hivatkozva szólalt fel, hogy "Mc" és "Mac" előtagokkal rendelkező védjegycsaládjának (ideértve a McKids és a McBaby védjegyeket is) megalapozott hírneve miatt a MCBABY védjegy használata nagy valószínűséggel becsapná vagy megtévesztené a fogyasztókat.
Az ügyben döntésre hivatott tanács hivatali tagja megállapította, hogy a McDonald's által birtokolt és/vagy használt védjegyek "Mc" és "Mac" előtagjai széles körben használtak és azonnal felismerhetők a közönség tagjai által, mert használatukat a McDonald's vezette be további védjegyekkel együtt. Ezért a tanács arra alapozva utasította el az alperes lajstromozási kérelmét, hogy az megtévesztően hasonlít a McDonald's "Mc/Mac" előtagú védjegycsaládjához, amely közismertségre tett szert.
B) A legújabb ausztráliai joggyakorlat szerint az általánosan használt családnév lajstromozását a törvény megtilthatja annak érdekében, hogy egy kereskedő ne kaphasson kizárólagos jogot olyan családnév használatára, amelyet sokan mások is szeretnének használni.
4. Azerbajdzsán
2004. november 9-én Azerbajdzsán kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Azerbajdzsánra nézve 2004. december 9-én lépett hatályba.
5. Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina kormánya együttműködési szerződést kötött az Európai Szabadalmi Hivatallal, amelynek alapján a 2004. december 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak által nyújtott oltalmat ki lehet terjeszteni Bosznia-Hercegovinára.
6. Brazília
A 2001. augusztusi tájékoztatóban adtunk hírt arról, hogy 2001. február 16-i hatállyal úgy módosították a brazil szabadalmi törvényt, hogy a gyógyászati termékekre és az ilyen termékek előállítási eljárására vonatkozó szabadalmak engedélyezéséhez az Állami Egészségügyi Felülvizsgálati Hivatal (ANVISA) hozzájárulása is szükséges. Ez a hivatal újabban olyan gyakorlatot vezetett be, hogy valódi másodfokú érdemi vizsgálatot is folytat, és számos esetben kedvezőtlen véleményt nyilvánít, vagyis megtagadja a szabadalom engedélyezését olyan bejelentések kapcsán, amelyeket a Brazil Szabadalmi és Védjegyhivatal (INPI) korábban engedélyezhetőnek minősített. Emellett - ellentétben az INPI által alkalmazott vizsgálati irányelvekkel - olyan gyakorlatot vezetett be, hogy nem engedélyezi második indikációs találmányok szabadalmazását.
Az ANVISA ezen gyakorlata ellen több bejelentő fellebbezést nyújtott be a Rio de Janeiro-i szövetségi bíróságoknál. A Hoffmann-La Roche AG v. ANVISA and INPI ügyben a Rio de Janeirói 37. Szövetségi Bíróság olyan érdemi döntést hozott, amelyben megállapítja, hogy az ANVISA által végzett második érdemi vizsgálat alkotmányellenes és nemzetközi szerződésekbe ütközik. Ennek megfelelően a bíróság hatályon kívül helyezte az ANVISA kedvezőtlen döntését, és elrendelte, hogy az INPI engedélyezze a felperes szabadalmát. A döntésben a bíróság hosszas érveléssel bizonyítja, hogy az ANVISA eljárása összeegyeztethetetlen a szabadalmi törvénnyel, és megállapítja, hogy az ANVISA nem jogosult megítélni egy bejelentés szabadalmazhatóságát, különösen nem újdonság és feltalálói tevékenység vonatkozásában.
7. Dél-Korea
A Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal a SINGLE LOCK védjegyet nem minősítette lajstromozhatónak, mert azt deszkriptívnek találta. Ezt követően a Szabadalmi Bíróság azt állapította meg, hogy ez a védjegy a megjelölt áruk, nevezetesen élelmiszertartályok vonatkozásában nem deszkriptív, és ezért a védjegytörvény 6(1)(iii) szakasza alapján lajstromozható. A védjegytörvénynek ez a szakasza kimondja, hogy az olyan védjegyek, amelyek "egyszerű úton jelzik az áru eredetét, minőségét vagy használatát" vagy - általánosabban fogalmazva - deszkriptívek, nem lajstromozhatók.
A döntések eltérése arra vezethető vissza, hogy míg a Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal véleménye szerint a SINGLE LOCK védjegy a jelzett áruk használata folytán deszkriptív, a Szabadalmi Bíróság nézete szerint az a tény, hogy a jelzett termék lehetővé teszi a fedélnek a tartályhoz való kedvezőbb hozzáerősítését, "semmi egyéb, mint egy közvetett bizonyítéka annak, hogy a megjelölt termék ilyen minőséget vagy hatást mutat".
A Szabadalmi Bíróság további érvelése szerint az arra vonatkozó közvetett utalást, hogy a tartály egy "légmentes edény", nem lehet a termékre nézve deszkriptívnek tekinteni, mert számos termék valójában nem zár légmentesen. Emellett a fedő lezárását különböző módokon lehet elvégezni, nem szükségszerűen egyetlen záróelemmel. (A "SINGLE LOCK" angol kifejezés magyarul "egyetlen zár"-at jelent.) Egyes termékeknél a fedelet a tartályra lehet helyezni lezárás céljából, míg más termékeknél a tartály testét a fedél oldalai mentén levő vájatokba kell helyezni, és olyan fedelek is vannak, amelyeknél három vagy négy záróelemet kell a tartály testéhez erősíteni a fedél lezárásához. A Szabadalmi Bíróság további szempontja volt, hogy a "zár" maga nem fő alkotóeleme a megjelölt áruknak.
Itt megjegyezzük, hogy a felperes - védjegyének lajstromozhatóságát bizonyítandó - a hivatal előtt megpróbált arra hivatkozni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban lajstromozták a "LOCK & LOCK" védjegyet, amiből következik, hogy a "LOCK" szó nem szükségszerűen deszkriptív, és így védjegyezhetőnek kell lennie. A hivatal azonban rámutatott, hogy egy védjegy lajstromozhatóságát minden országnak a saját védjegytörvénye alapján kell meghatároznia, és így az a tény, hogy egy védjegyet más törvényekkel és szokásjoggal rendelkező országokban lajstromoztak, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ezt a védjegyet Koreában is lajstromozni kell.
Végül is a Szabadalmi Bíróság úgy döntött, hogy a SINGLE LOCK védjegy a megjelölt árukra nézve nem deszkriptív, és ezért elrendelte a védjegy lajstromozását.
8. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Szervezeten (European Patent Organisation, ESZSZ) belüli együttműködéssel kapcsolatos stratégiai vitát az Igazgatótanács (Administrative Council) 2004 júniusában indította el, és ez a tagállamok részéről számos hozzászólást és javaslatot váltott ki. A vitához több egyesület is hozzászólt, így többek között az Angol Szabadalmi Ügyvivői Kamara (CIPA), a Francia Ügyvivői Kamara (ASPI) és a Spanyol Ügyvivői Kamara (COAPI).
A vitatott főkérdések egyike a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel (PCT) kapcsolatos, amely használói számára lehetővé teszi nemzetközi szabadalmi bejelentés benyújtását, és amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) adminisztrál. A nemzetközi bejelentéseket a nemzetközi kutatási hatóság jogkörével felruházott szabadalmi hivatalok (International Searching Authority, ISA) kutatják, és a nemzetközi elővizsgálati joggal felruházott szabadalmi hivatalok (International Preliminary Examining Authority, IPEA) vizsgálják. Ezektől a hivataloktól a bejelentő kutatási jelentést (search report), illetve a szabadalmazhatósággal kapcsolatos írott véleményt (written opinion on patentability) kap.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által adminisztrált Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) szerint bizonyos fokú központosítás szükséges az ESZE keretén belül benyújtott nemzetközi bejelentések kezelésében. Ennek alapján az ESZH-n kívül csupán az ESZH három hivatalos nyelvétől eltérő nyelvű hivatalok működhetnek ISA-ként vagy IPEA-ként. Ezt az eljárást a kutatást harmonizáló társulási szerződés (Partnership Agreement) szabályozza.
A jelenleg vitatott kérdések egyike az, hogy az ESZH-val jelenleg társulási szerződéses kapcsolatban álló Svéd és Spanyol Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés mellett írott véleményt is adhat-e. További vitatott kérdés, hogy az ISA-ként működni kívánó Finnországgal köthető-e ilyen megállapodás.
Számos egyéb javaslat is vizsgálat tárgyát képezi, így többek között az, hogy az ESZH milyen mértékben vonhatja be munkájába a nemzeti szabadalmi hivatalokat.
Az Igazgatótanács 2004. november 24-től 26-ig rendkívüli ülést szentelt ezeknek a kérdéseknek. Ezt megelőzően az ESZH elnöke, Alain Pompidou két helyen is nyilatkozott ezekről a kérdésekről: a CIPA londoni kongresszusán 2004. november elején, valamint az ESZH salzburgi Epoline-konferenciáján röviddel az említett rendkívüli ülés előtt. Mindkét esetben óvott a decentralizálás veszélyeitől.
"A központosított európai szabadalmi rendszer nagy nyereség Európa számára, amelyet fejlesztenünk és kihasználnunk kell, nem pedig elvetni nemzeti érdekek kielégítésének elhamarkodott kísérleteiben" - mondta A. Pompidou a CIPA-kongresszuson, majd így folytatta: "az előttünk álló kihívás alapján az általunk nyújtott szolgáltatások minőségét, következetességét és költséghatékonyságát a legkedvezőbbé kell tennünk."
Az Epoline-konferencián kijelentette: "Egy darabokra tagolt, decentralizált szabadalmi rendszer nemcsak növelné a szabadalmasok kockázatait, hanem arra is ösztönözhetné az innovátorokat, hogy szellemi tőkéjüket Európán kívül fektessék be, ami komolyan veszélyeztetné az európai gazdaság versenyképességét."
Az Igazgatótanács ülése előtt, 2004. november 22-én Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovákia közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozták a PCT-bejelentések kezelésében az együttműködés szükségességét és azt, hogy a bejelentések vizsgálatába fontos bevonni azokat a szerződő államokat is, amelyek nyelve eltér az ESZH hivatalos nyelveitől.
Az Igazgatótanács 2004. novemberi rendkívüli ülésének 2004. december 3-án közzétett összefoglaló következtetései leszögezik, hogy szükséges a megbeszélések folytatása az Európai Szabadalmi Szervezet keretein belül. Ennek megfelelően ezeket a kérdéseket "Stratégiai megbeszélés" címszó alatt tűzik az Európai Szabadalmi Hivatal Igazgatótanácsa 2005 márciusában tartandó 101. ülésének napirendjére, és szükség esetén meg fogják hosszabbítani az ülés időtartamát.
Az Igazgatótanács az Európai Szabadalmi Egyezmény 28. szakasza alapján felhatalmazta az elnökséget, hogy a munka folyamatosságának biztosítása érdekében a stratégiai vitában készítsen elő további megbeszéléseket, és 2005. február 18-i ülését szentelje ennek a kérdésnek.
Az Igazgatótanács elnöke hangsúlyozta, hogy a jövőbeni munkát nem kell a stratégiai kérdésekre korlátozni, és egyéb érintett kérdéseket is be lehet vonni a megbeszélések körébe.
A különböző csoportok és egyesületek állásfoglalásai igen eltérőek. Egyesek a javasolt változtatások mellett, míg mások azok ellen vannak. Így például a COAPI azt mondja, hogy a nemzetközi kutatási jelentéseknek a Spanyol Szabadalmi Hivatal által történő elkészítése nagy előny mind a spanyol bejelentők, mind a spanyolul beszélő országok bejelentői számára. Ha a Spanyol Szabadalmi Hivatalnak írott vélemény készítését is engedélyeznék, miként ezt kéri, ez megkönnyítené a bejelentők számára, hogy a jelentésben foglaltakat megértsék. Ennek megfelelően a COAPI támogatja azt a javaslatot, hogy a társulási szerződést több szabadalmi hivatalra is ki kell terjeszteni, és a nemzetközi írott véleményt is az egyezmény részévé kell tenni. Számos egyéb spanyol szervezet, így a Kutatásfejlesztési Központ (CEFI) is hasonló véleményen van. A CEFI szerint a Spanyol Szabadalmi Hivatal és más országok egyenértékű hivatalait meg kellene erősíteni.
Ezzel szemben az Iparjogvédelmi Szakértők Francia Társasága (ASPI) ellenzi az ESZH felelőssége alá tartozó feladatoknak a nemzeti szabadalmi hivatalokra való átruházását, illetve e hivatalok ISA-ként vagy IPEA-ként való működését, mert szerinte ez hátrányosan befolyásolná az európai szabadalmi rendszer minőségét és megbízhatóságát.
9. Európai Unió
Az Európai Unió minisztereinek tanácsa 2004. március 11-én a gyógyászati tárgyú szabadalmakkal kapcsolatban végzett kísérletekre vonatkozó, 2004/27/EC számú új európai irányelvtervezetet fogadott el, amelyet a hasonló vonatkozású amerikai bírósági ügyre tekintettel "európai Bolar-mentesség"-ként is említenek. Ezt az irányelvet a tagálla- moknak 2005. október 30-ig kell nemzeti törvényükbe beiktatniuk.
Az irányelvtervezet szerint nem jelent bitorlást olyan kísérletek lefolytatása, amelyeknek célja tudományos ismeretek szerzése, valamint a gyógyszerként való forgalomba hozatal engedélyezéséhez szükséges adatok megszerzése.
Az eredeti cél a generikus ipar segítése volt. Az irányelv tervezetében a mentesség generikus gyógyszerek klinikai kipróbálására volt korlátozva. Az elfogadott szöveg azonban a mentesség szélesebb körű alkalmazását teszi lehetővé.
Az 1. szakasz referencia gyógyszertermékek generikus változataira vonatkozik, és lehetővé teszi olyan kísérletek lefolytatását, amelyek azt bizonyítják, hogy a termék egy, az irányelv alapján engedélyezett referenciaterméknek valóban egy generikus változata. A 3. szakasz olyan termékekre vonatkozik, amelyek nem esnek a "generikus gyó-gyászati termék" meghatározás alá, valamint amelyek esetén a bioekvivalenciát nem lehet biohozzáférhetőségi tanulmányokkal kimutatni, és ezért előklinikai és klinikai vizsgálatokat igényelnek.
A fentiek következtében az európai Bolar-rendelkezés elég széles körű ahhoz, hogy előklinikai és klinikai próbákra is vonatkozzék, és nem csupán generikus változatokra.
10. Finnország
A Finn Szabadalmi Hivatal értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy 2005. január 1-jei hatállyal eltörölte a PCT 22(1) szakaszának 2002. április 1-jei hatállyal módosított szövegére vonatkozó fenntartásait. Ennek megfelelően a 2005. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések esetén a nemzeti szakasz megindítására adott határidő az elsőbbség napjától számított 31 hónapra változott.
11. Hollandia
A Philips cég több európai szabadalom alapján határon túl is érvényes ideiglenes intézkedést (cross-border interlocutory injunction) kért a hágai kerületi bíróságtól, majd - elutasítás után - fellebbezést nyújtott be a Hágai Fellebbezési Bíróságnál (HFB) három külföldi alperes: a svájci Princo, valamint a tajvani Postech és Princo cégek ellen.
A HFB úgy döntött, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó Luganói Egyezmény 24. szakasza és a holland polgári törvénykönyv 126(3) szakasza alapján joga van ítélkezni a svájci Princo cég elleni beadvány ügyében, a két tajvani alperes ügyében pedig a holland polgári törvénykönyv ugyenezen szakasza alapján ítélkezhet.
Ezt követően a HFB az Európai Bíróság (EB; European Court of Justice) Denilauler-döntésére hivatkozva - amelyben az EB úgy ítélkezett, hogy egy helyi (vagyis külföldi) bíróság a legalkalmasabb az adott körülmények felbecsülésére - határozatot hozott a svájci cég ellen a hollandiai bitorlás alapján, de a két tajvani cég vonatkozásában elutasította a kereseteket, mert az volt a véleménye, hogy tartózkodóan kell eljárnia tengerentúli alperesekkel szemben.
A Legfelsőbb Bírósághoz (LB) benyújtott fellebbezés ügyében arról kellett dönteni, hogy a HFB kellően megindokolta-e azt a döntését, hogy nem ad ki határon túl is érvényes végzést a külföldi alperesekkel szemben.
Az LB ítélete szerint a svájci Princo céggel szemben hozott döntés kellően meg volt indokolva, mert a HFB jogosan támaszkodott a Denilauler-döntésre. A HFB látszólag arra következtetett, hogy nem volt kellő mértékben képes megítélni, hogy a Hollandián kívüli körülmények az adott ügyben indokoltak-e ideiglenes intézkedést.
A tajvani, tehát nem európai alperesek ügyében az LB alapvetően eltérő véleményen volt, mert megállapította, hogy a HFB nem alapozta meg kellően elutasító döntését. Az "Interlas-doktrína" szerint az illetékes holland bíróság - függetlenül a nemzetközi ítélkezés okaitól - elvben köteles egy nem európai alperessel szemben is kiadni egy határon túl is érvényes ideiglenes intézkedést, ha ezt az alkalmazható külföldi törvény indokolja. Ezen elv alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha ez a törvényből, a kötelezettség természetéből vagy egy jogi tényből következik. Ebben az esetben az LB egyértelműen úgy döntött, hogy a Denilauler-döntés nem alkalmazható Európán kívüli alperesekre.
Az LB-nek ez az ítélete megnehezíti a szabadalmi ügyekben illetékes holland bíróságok számára, hogy elutasítsák nem európai bitorlók ellen határon túl is érvényes ideiglenes intézkedések kiadását. Ha a vonatkozó külföldi törvény szerint bitorlás forog fenn, a bíróságnak nemteljesítés esetén időhatárhoz kötött szankció mellett elvileg végzést kell kiadnia. Ez nemcsak olyan esetekre vonatkozik, amikor a külföldi törvény lényegileg európai szabadalmi törvény, hanem elvileg amerikai egyesült államokbeli és japán esetekre is.
12. India
A 2004. december 31-én módosított indiai szabadalmi törvény 2005. január 1-jén lépett hatályba. Az új törvény fontosabb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
Lehetővé vált az új vegyi termékek, gyógyszerek, élelmiszerek és mikroorganizmusok termékként való szabadalmazása.
A matematikai módszerek, üzleti módszerek és algoritmusok továbbra sem oltalmazhatók, de szabadalmazhatóvá váltak a műszaki hatáson alapuló számítógépprogramok és a számítógépszoftver műszaki ipari alkalmazása.
Szabadalmazhatók az ismert vegyületek, továbbá az ismert vagy gyógyhatású vegyületek váratlan tulajdonságain alapuló (első és második indikációs) találmányok kompozíciós igénypont formájában; egy ismert anyag új alkalmazása azonban továbbra sem oltalmazható szabadalommal.
Az indiai lakosok által kidolgozott találmányokra vonatkozó szabadalmi bejelentéseket először Indiában kell benyújtani, és csak ezt követően nyújthatók be ilyen találmányon alapuló külföldi bejelentések.
Bevezették az engedélyezés előtti felszólalás intézményét, aminek alapja a szabadalmazhatósági feltételek (újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság) hiánya lehet. A felszólalás ügyében szóbeli tárgyalás megtartása nélkül döntenek.
A szabadalom engedélyezését követő egy éven belül is fel lehet szólalni hasonló okok alapján.
A szabadalmas a bejelentés közrebocsátásának napjától jogosult kártérítésre, ha az engedélyezés után bitorlást állapítanak meg. Bitorlásnak minősül a szabadalmazott termék importja, valamint a szabadalmazott eljárás gyakorlatbavétele Indiában a szabadalmas engedélye nélkül. A szabadalmazott termék gyártása, forgalomba hozatala és használata Indiában szintén bitorlásnak minősül.
A bejelentéseket az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte után közrebocsátják.
Egy szabadalmi bejelentést a szabadalmi hivatalnak az első elővizsgálati jelentés (EVJ) kiadásától számított 6 hónapon belül engedélyezésre kész állapotba kell helyeznie. Ez a határidő korábban 12 hónap volt, és 2005. január 1-je előtt kiadott EVJ esetén ennyi is marad.
A bejelentések vizsgálatát az elsőbbség napjától számított 36 hónapon belül kell kérelmezni, szemben a korábbi 48 hónapos határidővel.
A szabadalom engedélyezését követően pecsételési illetéket kell leróni, kivéve a 2004. december 31. előtt benyújtott függő bejelentéseket.
Az elsőbbségi iratokról közjegyző által hitelesített másolatot kell benyújtani.
13. Irán
A német Pelikan GmbH cég felszólalt az iráni Takran Kaveh Oil (Takran) cég fárszi írású, 1. és 35. áruosztályra vonatkozóan benyújtott PELIKAN védjegybejelentése ellen, és egyidejűleg kérte a PELIKAN védjegy lajstromozását a 2. és 16. áruosztályban. A felszólalást arra alapozta, hogy a PELIKAN védjegy közismert az egész világon, és a Takran által lajstromoztatni kívánt védjegy megtévesztené a fogyasztókat akkor is, ha az más áruosztályokra vonatkozik.
A bíróság megállapította, hogy bár a Takran más áruosztályokra kívánta lajstromoztatni a PELIKAN védjegyet, ez a fogyasztók megtévesztéséhez vezethetne, és ezért a Takran védjegybejelentésének törlését rendelte el.
A Fellebbezési Bíróság fenntartotta az alsófokú bíróság döntését, megerősítve a német cég korábbi jogait.
14. Izland
Izlandon 2004. május 11-én módosított szabadalmi törvény lépett hatályba, amely az alábbi főbb változásokat vezette be:
nincs szükség átruházási irat benyújtására;
a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megindítására vonatkozó 30 hónapos határidőt 31 hónapra hosszabbították meg;
a második indikációs találmányok szabadalmazhatók;
az elsőbbség igénylésére vonatkozó 12 hónapos és a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megindítására vonatkozó 31 hónapos határidő 2 hónappal meghosszabbítható, ha az eredeti határidő elmulasztását a bejelentő kellő mértékben igazolni tudja, vagyis bizonyítani kell, hogy a bejelentő a mulasztás ellenére kellő gondossággal járt el; ezért nem ajánlatos a hosszabbítás lehetőségével élni.
15. Japán
A) A szellemi tulajdonra vonatkozó ügyekkel kapcsolatos döntések meggyorsítása és a bíróságok szellemitulajdon-jogok terén való tájékozottságának növelése érdekében a japán parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek alapján 2005 áprilisában a Tokiói Felsőbíróságon belül egy Szellemitulajdon-jogi Felsőbíróságot fognak létrehozni, amely szabadalmakkal, használati mintákkal, ipari mintákkal, védjegyekkel és szerzői jogokkal kapcsolatos peres ügyekkel fog foglalkozni, és kizárólagos hatáskörrel rendelkezik majd a Japán Szabadalmi Hivatal által kiadott határozatok ellen benyújtott fellebbezések ügyében. Ilyen fellebbezéseket jelenleg a Tokiói Felsőbíróság intéz.
A Szellemitulajdon-jogi Felsőbíróság tudósokat, kutatókat és szabadalmi ügyvivőket fog alkalmazni, és a fontos ügyeket öt bíróból álló teljes tanács fogja intézni.
B) A Japán Szabadalmi Hivatal tervezetet dolgozott ki a használatiminta-törvény módosítására.
A használati mintákra vonatkozó jelenlegi japán törvény egy helyesbítési eljárásban csak az igénypontok törlését teszi lehetővé. A használatiminta-törvény javasolt módosítása szerint az igénypontok oltalmi körének korlátozása is lehetővé válna. Itt "helyesbítés" alatt az igénypontok, a leírás és a rajzok módosítását is értik a használati minta lajstromozása után. Ez annyit jelent, hogy a módosított törvény lehetővé teszi majd az igénypontok törlésén kívül az igénypontok oltalmi körének a korlátozását, valamint a leírásban hibák kijavítását vagy kétértelmű leírásrészek jelentésének a tisztázását is.
A törvénytervezet szerint ilyen helyesbítés csupán a lajstromozhatóságra vonatkozó műszaki vélemény kézhezvételétől számított 2 hónapon belül egyszer lesz lehetséges; az igénypontok törlésén alapuló módosítás azonban nincs határidőhöz kötve.
A jelenlegi törvény szerint a használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 6 év. A tervezet szerint ezt az időtartamot 10 évre hosszabbítanák meg.
A hatályos törvény szerint egy szabadalmi bejelentést nem lehet lajstromozott használati mintára alapozni. A javasolt módosítás szerint a használati minta bejelentési napjától számított 3 éven belül, de a lajstromozhatóságra vonatkozó műszaki vélemény kérelmezése előtt lehet majd a használati minta alapján új szabadalmi bejelentést benyújtani, de egyidejűleg ejteni kell a használati mintát.
16. Kambodzsa
Kambodzsa (országkódja: KH), amely már tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, 2004. október 13-i hatállyal csatlakozott a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT), és így a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation, WTO) 148. tagállamává vált.
17. Kanada
A) A kanadai kormány C-29 számmal törvénytervezetet hagyott jóvá, amely a "kisvállalat"-tal kapcsolatos hivatali illetékek kérdésére vonatkozik, és egyéves türelmi időt javasol olyan hibák kiküszöbölésére, amelyeket szabadalmi illetékek helytelenül kisvállalati szinten való befizetésével követtek el.
Bár az új törvény megold egyes függő kérdéseket, mások azonban nyitottak maradnak, és ezért az új törvényről hírt adó kanadai szabadalmi ügyvivő nyomatékosan azt ajánlja a bejelentőknek, hogy az illetékeket nagyvállalati szintnek megfelelő összegben róják le.
Az új törvény előzménye, hogy Kanada 1989-ben törvénybe iktatta: a kisvállalatok 50%-kal csökkentett összegű illetékeket fizethetnek szabadalmi bejelentéseik és szabadalmaik után. A kanadai törvény a "kisvállalat" fogalmat az Amerikai Egyesült Államoktól eltérő módon szabályozza, mert ilyen minősítést az 50 vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok vagy az egyetemek kaphatnak. Egy személy nem minősülhet kisvállalatnak, ha találmányát átruházta, vagy arra használati engedélyt adott.
A C-29 számú törvénytervezet jóváhagyása után lehetővé fogja tenni illetékek visszamenőleges hatályú befizetését, és a módosítás hatálybalépésének időpontját követő egy éven belül meg fogja engedni korábban befizetett illetékek kiegészítését. Ehhez meg kell adni a korábbi illetékbefizetés napját, valamint az illetékfizetés alapját képező szolgáltatást vagy eljárást és szabadalmi bejelentést vagy szabadalmat.
B) A Boehringer Ingelheim v. Braintree Laboratories ügyben a Kanadai Védjegyhivatal Felszólalási Tanácsa elutasította a Boehringer kérelmét a Braintree MIRALAX védjegyének törlésére. A Boehringer arra hivatkozott, hogy a hashajtókra vonatkozó MIRALAX védjegy összetéveszthető a központi idegrendszeri rendellenességek gyógyítására szolgáló saját MIRAPEX védjegyével.
A tanács megállapította, hogy bár a védjegyek között erős a hasonlóság, és a felek védjegyeinek áruosztálya ugyanabba az általános csoportba tartozik, nem lehet arra következtetni, hogy a MIRALAX védjegy használata közvetlen vagy közvetett módon befolyásolná a MIRAPEX védjegy értékét, és emellett a fogyasztók megtévesztésének veszélye sem valószínű.
A Boehringer a tanács döntése ellen fellebbezést nyújtott be.
18. Kereskedelmi Világszervezet
A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation, WTO) az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália javára döntött abban az elkeseredett vitában, amelyet ezek az államok az Európai Unióval szemben folytattak a champagne, a pármai sonka és a Budweiser sör védjegyek, illetve földrajzi árujelzők használatával kapcsolatban.
19. Kína
A bőráruk készítésével foglalkozó Guangdong Apples Industrial Co. kínai cég egy almát lajstromoztatott védjegyként, amely feltűnően hasonlít a számítógépgyártó Apple Computer (AC) cég védjegyéhez, bár az utóbbi olyan almát ábrázol, amelyből kiharaptak egy darabot.
Az AC a Kínai Védjegyhivatalnál kérelmet nyújtott be almát ábrázoló védjegyének ruházati cikkekre és egyéb tárgyakra való kiterjesztésére. E kérelmét a hivatal elutasította. Az AC fellebbezett a pekingi 1. sz. Közbenső Népbíróságnál, amely azonban szintén elutasította a fellebbezést.
20. Közösségi szabadalom
Pierre Vigier, az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) általános vállalkozási igazgatója, aki az innovációs egység helyettes vezetője is, az ESZH Epoline-konferenciáján sürgette az előremozdulást a közösségi szabadalom ügyében. Kijelentette, hogy a közösségi szabadalom nem egy egyszerű politikai modell, hanem az Európai Közösség és az egyesített piac valóságának a tükrözője is.
A konferencia egy másik előadója, Wim Kok korábbi holland miniszterelnök kijelentette, hogy a közösségi szabadalom ügyében 2005 tavaszán az Európai Tanácsnak megegyezésre kell jutnia, vagy pedig ejteni kell ezt a kérdést. Rámutatott, hogy társaságok csak akkor fognak beruházni innovációba és kutatás-fejlesztésbe, ha biztosak lehetnek abban, hogy beruházásuk megfelelő eredményt hoz. A közösségi szabadalom elfogadása kulcskérdés ilyen szempontból. Ezért felhívta az Európai Tanács figyelmét arra, hogy a közösségi szabadalomra vonatkozó javaslat elfogadását gátló nyelvkérdést meg kell oldani. A jelenlegi tervezet szerint ugyanis a közzösségi szabadalom igénypontjait minden uniós tagország nyelvére le kell fordítani, amit sokan megvalósíthatatlan kompromisszumnak tekintenek.
A 2000. évi lisszaboni célkitűzés szerint az Európai Uniónak 2010-re a legdinamikusabb és versenyképesebb gazdasággá kell válnia. Wim Kok szerint ehhez még nagyon sok a tennivaló, és bár egyes területeken jelentős előrehaladás történt, az innováció területén nagy a lemaradás. "Európában növelni kell az innovációs és gazdasági teljesítményt, mert e nélkül a célkitűzés megvalósíthatatlan" - összegezte véleményét.
21. Közösségi védjegy
A Közösségi Védjegyhivatal (Office for Harmonisation in the Internal Market, OHIM) 2004. április 27-én meghozta első olyan döntését, amely megállapítja egy közösségi minta érvénytelenségét.
A döntés egy olasz gyártó által forgalmazott szék mintájára vonatkozik, amelyet 3595 számú közösségi mintaként lajstromoztak. Az érvénytelenség kinyilvánítására vonatkozó kérelmet egy Spanyolországban lajstromozott nemzeti minta alapján kérte egy korábbi jog tulajdonosa, amely jogot azonban a közösségi minta bejelentési napja után publikáltak.
Az OHIM Mintafőosztályának érvénytelenítési ügyekkel foglalkozó osztálya (Invalidity Division) megállapította, hogy a megtámadott minta ütközik a korábbi mintával, és ezért azt megsemmisítette. A vonatkozó határozat megállapítja, hogy bár vannak különbségek a korábbi minta rajzain ábrázolt szék és a közösségi mintabejelentéssel benyújtott fényképeken ábrázolt szék között, azok nem alapoznak meg eltérő általános benyomást.
22. Laosz
2004. szeptember 1-jétől kezdve Laoszban a Szellemitulajdon-védelmi, Szabványosítási és Mértékügyi Hivatal Szellemitulajdon-védelmi Főosztályán be lehet nyújtani szabadalmi, kisszabadalmi és ipariminta-bejelentéseket.
A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év; az elővizsgálati eljárást 50 hónapon belül kell befejezni.
A kisszabadalmak oltalmi ideje a benyújtás napjától számított 7 év, és az elővizsgálati eljárást 12 hónapon belül kell befejezni.
Az ipari minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 5 év, amely hasonló időtartamokra két alkalommal meghosszabbítható. Az elővizsgálati eljárást 6 hónapon belül kell befejezni.
23. Litvánia
A litván Legfelsőbb Bíróság az UAB Somera v. AB Pienos vaigdes ügyben 2004. november 22-én kelt ítéletében megerősítette a vilniusi körzeti bíróság, valamint a litván Fellebbezési Bíróság döntését megállapítva, hogy érvényes mind a PASAKA, mind a RYTO PASAKA védjegy lajstromozása.
Az ítélet indokolása szerint egy védjegy hasonlóságának eldöntésekor azonos figyelmet kell szentelni a hasonlóság valamennyi szempontjának, így vizuális, jelentéstani és fonetikai tényezőknek, vagyis helytelen a hangsúlyt egyetlen szempontra helyezni.
24. Londoni Egyezmény
Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 65. szakaszának alkalmazásával kapcsolatos, 2000. évi Londoni Egyezmény (London Agreement) tagállamai lemondanak arról a jogukról, hogy az európai szabadalom leírásának teljes fordítását megköveteljék. Az ESZE 65. szakasza feljogosítja a tagállamokat, hogy az engedélyezett európai szabadalom hazai nyelvre való fordítását az érvényesítés feltételeként szabják meg. Az egyezmény azon tagállamai, amelyeknek hivatalos nyelve megegyezik az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) hivatalos nyelveinek valamelyikével, kötelesek lemondani arról a jogukról, hogy fordítást kívánjanak.
Az ESZH hivatalos nyelveitől eltérő nyelvű tagállamok megkövetelhetik, hogy a megadott európai szabadalom érvényesítéséhez az igénypontokat fordítsák le saját hivatalos nyelvükre, és azt is megkívánhatják, hogy szabadalomjogi vita esetén a szabadalmas a teljes leírásról készítsen fordítást.
A Londoni Egyezményt az ESZE alábbi 11 tagállama írta alá: Dánia, Franciaország, Hollandia, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Svájc, Svédország és Szlovákia. Az egyezményt mostanáig öt állam - köztük Németország - ratifikálta, de hatálybalépéséhez azonban az szükséges, hogy legalább 8 aláíró állam ratifikálja, és ezek között ott kell lennie Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is.
Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala konzultációt kezdett a Londoni Egyezmény ratifikálásáról, és azt 2004. november 30-án zárta le. Így az angol ratifikálás már csak idő kérdése; a franciák általi ratifikálás azonban a közeljövőben nem látszik valószínűnek.
25. Marokkó
Marokkóban 2004. december 18-án új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amely hatályon kívül helyezi a Casablancai Zónára vonatkozó, 1916. évi és a Tangeri Zónára vonatkozó 1938. évi törvényt. Az új törvény Marokkó teljes területén hatályos.
A 2004. december 18-a előtt a Casablancai vagy a Tangeri Zónában benyújtott szabadalmi, védjegy- és ipariminta-bejelentések és ilyen vonatkozású oltalmi jogok önműködően az ország teljes területére kiterjedő hatállyal maradnak érvényben.
A szabadalmak oltalmi ideje 20 év.
A bejelentéseket csak alakiságokra vizsgálják, és a bejelentési követelmények hiányosságainak kiküszöbölésére 3 hónap határidőt engedélyeznek.
Évdíjat a másodiktól az ötödik évekre egy összegben kell fizetni; a további fenntartási díjakat 5-5 évenként kell leróni. Az évdíjfizetésre 6 hónapos türelmi időt engedélyeznek.
A gyógyászati termékek és kompozíciók, valamint az előállításukra szolgáló eljárások szabadalmazhatók.
A szabadalmi bejelentéseket csak alakiságokra vizsgálják, érdemi vizsgálatot nem végeznek. A formai követelmények kielégítésére 3 hónap határidőt engedélyeznek; ennek elmulasztása esetén a bejelentés megszűnik.
A védjegyek oltalmi ideje 10 év, amely hasonló időtartamokra korlátlanul megújítható.
A bejelentések vizsgálatát csak alakiságokra végzik, és a bejelentési követelmények kielégítésére 3 hónap határidőt engedélyeznek.
A védjegybejelentések ellen nem lehet felszólalni.
A védjegyek megújítását az oltalmi idő utolsó 6 hónapján belül kell kérelmezni, az oltalmi idő lejárta után 6 hónap türelmi idővel.
A védjegy töröltethető, ha öt egymást követő éven keresztül nem használják.
Az ipari minták oltalmi ideje 5 év, amely további 5-5 évre két alkalommal meghosszabbítható.
Elsőbbséget a hazai benyújtástól számított 6 hónapon belül lehet igényelni.
Az integrált áramkörök oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év.
26. Nagy-Britannia
A) A Kirin-Amgen v. Hoechst Marion Roussel ügyben a legmagasabb angol bíróság, a Lordok Háza 2004. október 21-én az 1977. évi angol szabadalmi törvény 60(1)(c) szakaszára hivatkozva - amely megfelel az Európai Szabadalmi Egyezmény 64(2) szakaszának - úgy döntött, hogy az eritropoietin tárgyú szabadalmi bejelentés 19. igénypontja, amely eljárással meghatározott termékigénypont (product- by-process claim) volt, nem érvényes.
A Lordok Házának ez az ítélete azt jelenti, hogy Nagy- Britanniában ezentúl nem fognak engedélyezni eljárással meghatározott termékigénypontot.
B) Az angol Nichols Ltd. Nagy-Britanniában védjegyként kívánta lajstromoztatni a NICHOLS nevet élelmiszeripari termékekre és italokra. A védjegyhivatal a kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy a Nichols családnév 483- szor fordul elő a londoni telefonkönyvben.
A bejelentő fellebbezést nyújtott be a Felsőbíróságnál (High Court of Justice of England and Wales). Ez a bíróság az ügyet az Európai Bírósághoz (European Court of Justice) továbbította annak érdekében, hogy az döntsön az alkalmazható elvek vonatkozásában.
Az Európai Bíróság (EB) a következő megállapításokat tette:
a családneveket a védjegyek egyéb típusaitól eltérő módon kell kezelni, figyelembe véve a fogyasztókra gyakorolt hatást;
egy családnév védjegyként való lajstromozhatóságának megállapításakor figyelembe kell venni az azonos családnevet viselő személyek számát, valamint a bejelentésnek megfelelő termékeket és szolgáltatásokat nyújtó vállalatok számát;
egy családnév által alkotott védjegy lajstromozhatóságát nem lehet elutasítani csak azért, hogy ki legyen zárva az első bejelentő számára biztosított előny;
egy védjegyként használt családnév megkülönböztető jellegének megállapításakor nem kell figyelembe venni azt a tényt, hogy egy védjegy lajstromozásának nem szabad feljogosítania a tulajdonost arra, hogy meggátolja egy harmadik fél számára a saját név használatát.
Az EB az ügyet visszautalta az angol bíróságnak a vonatkozó tények meghatározása céljából. Az EB kedvező megállapításainak fényében úgy tűnik, hogy a Nichols Kft. számára lajstromozni fogják a NICHOLS védjegyet.
27. Németország
Németország Legfelsőbb Polgári Bírósága, a Bundesgerichtshof (BGH) a Kraft Foods Deutschland GmbH (Kraft Foods) v. Verdener-Keks- und Waffelfabrik (VKW) ügyben helybenhagyta az alsófokú fellebbezési bíróságnak azt a döntését, amely megerősítette, hogy Kraft Foods egy színre vonatkozó védjegyoltalmat élvez csokoládétermékek csomagolóanyagával kapcsolatban.
A BGH egyetértett a fellebbezési bírósággal abban, hogy a Kraft Foods lila színre vonatkozó védjegye csokoládétermékekkel és azok csomagolásával kapcsolatban, amelyeket "Milka" kereskedelmi névvel árusítanak, megkülönböztető jellegű és különösen jól ismert, és ez megalapoz egy "kivétel"-nek minősülő ítéletet.
A felperes, amely birtokosa a lila színre vonatkozó német és európai védjegyjogoknak, keresetet indított VKW ellen, mert az lila színű zacskókban árusított csokoládéval bevont kekszárukat. A Kraft Foods az alperest védjegybitorlással és a versenytörvénybe ütköző cselekedettel vádolta. A két alsófokú bíróság (Landgericht Bremen és Oberlandesgericht Bremen) a Kraft Foods javára döntött, de nem zárta ki a fellebbezés lehetőségét.
A BGH ítélete leszögezi, hogy bár a jelenlegi piaci szokások szerint egy szín használata a csomagoláson "rendes körülmények között nem tekinthető származási jelzésnek, a Milka névvel kapcsolatos lila szín esete kivételt jelent", mert a fellebbezési bíróság megállapította, hogy a Milka jelzésű csokoládétermékekkel kapcsolatban a lila szín beágyazódott a fogyasztóközönség tudatába, és ennek megfelelően fokozott megkülönböztető jelleget élvez.
A BGH arra is rámutatott, hogy a fogyasztók számára fennáll a megtévesztés veszélye, ha figyelembe vesszük a színvédjegy fokozott megkülönböztető jellegét és a két fél termékeinek hasonlóságát, minthogy az alperes termékein a felperes által védett színhez hasonló háttérszínt használt.
A BGH szerint az alperes csomagolását jellemző összes elem közül a háttér lila színe határozza meg leginkább a közönségre gyakorolt általános benyomást, és ezért a piac megérti és elfogadja a szín eredetmeghatározó jellegét.
A BGH rámutatott, hogy a védjegylajstromozó hatóságok eredetileg azon az alapon engedélyeztek színvédjegyeket, hogy a termék és annak hirdetése kiemelkedő piaci jelenlétre tett szert. Az a tény, hogy a lajstromozott színt csupán leírták, és nem határozták meg egy elismert színosztályozó rendszer segítségével, nem alapozza meg azt a vádat, hogy megtévesztés következhet be, ha egy versenytárs a szín egy változatát használja. Még ha az alperes megkísérelné is termékének csomagolásán a lila szín egy másik árnyalatát használni, a különbség minimális lenne, és a felperes színvédjegyének sajátos megkülönböztető jellege fényében ez nem változtatna azon a tényen, hogy a színnek az alperes általi használata a védjegy bitorlását jelenti.
Bár az alperes kivonta termékét a piacról, a Kraft Foods kérte a bíróságtól az alperes kötelezését kártérítés megfizetésére, valamint arra, hogy szüntesse meg színvédjegyének használatát és az ilyen termékek árusítását.
28. Olaszország
Olaszországban új szellemitulajdon-védelmi törvényt dolgoztak ki, amelyről az államtanács kedvező véleményt adott, de még hátra van a parlament két házának illetékes bizottságai általi jóváhagyás.
Az új törvény célja, hogy egyszerűsítse a szellemitulajdon-védelemre vonatkozó törvényeket, és 27 törvény és rendelet hatályon kívül helyezésével egyszerűsítse és gyorsítsa az adminisztratív eljárást, valamint szigorítsa a bitorlókra kiszabható büntetéseket.
A szellemitulajdon-védelmi törvények felülvizsgálata beleillik abba a tervbe, amelyet az olasz kormány 2002 végén dolgozott ki a szellemi- és iparitulajdon-védelem nemzeti rendszerének átszervezésére. Azóta egy kormánybizottság dolgozott az olasz szabadalmi, mintaoltalmi és védjegyjogra, valamint a földrajzi árujelzőkre, félvezető áramkörökre és a növénytermesztők jogaira vonatkozó törvények felülvizsgálatán.
Az új törvény végleges elfogadására 2005 első negyedében lehet számítani.
29. Paraguay
A Paraguayi Iparjogvédelmi Hivatal elnökének 574/04 számú rendelete szerint 2005. január 1-jétől kezdve a gyógyászati termékekre vonatkozó találmányok is szabadalmazhatók Paraguayban.
30. Románia
2004. augusztusi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy Romániában a Parlament elé terjesztették a kiegészítő oltalmi tanúsítványra vonatkozó törvénytervezetet. Most arról kaptunk hírt, hogy a tervezetet a Parlament 2004. december 21-én elfogadta. Az új törvény Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozás 2007. január 1-jére kitűzött napján lép hatályba.
31. Spanyolország
Annak érdekében, hogy közelítsenek az európai uniós elvárásokhoz, a spanyol minisztertanács 2004. szeptember 24-én az ipari mintákra vonatkozó új törvényt hagyott jóvá, amely a közösségi mintákra vonatkozó 6/2002/EC közösségi tanácsi rendelet alapján készített, az ipari minták oltalmára vonatkozó 2003. évi törvény végrehajtását szabályozza.
A minisztertanács szerint az új végrehajtási törvény elfogadása nélkülözhetetlen volt a 2003. évi törvény céljainak eléréséhez, vagyis az új minták alapján való beruházás előmozdításához és ahhoz, hogy az alkotók gyorsan, rugalmasan, hatékonyan és könnyen szerezhessenek törvényes oltalmat. A minisztertanács szerint az új törvény mintegy 30%-kal csökkenti a lajstromozáshoz szükséges időt. Egyúttal lehetővé teszi, hogy az ipari minták bejelentői kérhessék a Spanyol Szabadalmi Hivataltól a lajstromozás publikálásának a kérdéses ipari minta kereskedelmi bevezetéséig való halasztását. A törvény további új vonása, hogy egy bejelentésben akár 50 minta lajstromozását is lehet kérni.
A Spanyol Szabadalmi Hivatalnál 2003-ban 2383 ipariminta-bejelentés lajstromozására vonatkozó kérelmet nyújtottak be. 2004. június 30-ig 972 ilyen kérelem érkezett a hivatalhoz.
32. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A) A Nemzetközi Iroda (International Bureau, IB) 2005. január 1-jei hatállyal eltörölte a PCT 90.4(b) szabály szerinti követelményt, amely különálló képviselői meghatalmazás benyújtását írta elő. Ennek megfelelően az IB-nél csak abban a különleges esetben kell benyújtani meghatalmazást, ha olyan képviselő nyújt be egy iratot, aki a bejelentés benyújtásának időpontjában nem volt feltüntetve a bejelentési űrlapon.
B) 2004 első felében a legtöbb nemzetközi bejelentést az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta be. A további sorrend: Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Dél-Korea és Franciaország.
33. Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró kormánya együttműködési szerződést kötött az Európai Szabadalmi Hivatallal, amelynek alapján a 2004. november 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak által nyújtott oltalmat ki lehet terjeszteni Szerbiára és Montenegróra.
34. Szíria
Szíria kormánya 2004. augusztus 18-án letétbe helyezte a Szellemi Tulajdon Világszervezetét megalapító egyezményhez (WIPO Convention) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Szíriára nézve 2004. november 18-án lépett hatályba.
35. Szlovákia
A) Szlovákiában 2004. július 1-jén a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó új törvény lépett hatályba, amely az európai uniós szabályozással összhangban módosítja a szabadalmi ügyvivői működés szabályait.
Az új törvény Szlovák Szabadalmi Ügyvivői Kamarát létesít, amely a korábbi Szabadalmi Ügyvivői Kamara helyébe lép.
A törvény szerint szabadalmi ügyvivői szolgáltatást Szlovákia területén csak a kamara által nyilvántartott ügyvivők végezhetnek, de a törvény szerint ilyen szolgáltatásokat végezhet az Európai Közösség tagállamaiban lajstromozott szabadalmi ügyvivő (európai szabadalmi ügyvivő) is, ha be van jegyezve a kamarai lajstromba. Ennek a bejegyzésnek azonban feltétele, hogy az európai szabadalmi ügyvivő szakmai vizsgát tegyen szlovák nyelven a Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatalának vizsgabizottsága előtt.
A törvény rendelkezik a kisegítő szabadalmi ügyvivőről is, aki egy ügyvivő mellett vagy ügyvivői társulásban végzett 3 évi munka után kérelmezheti a kamaránál a szakmai vizsga letételét, ami után szabadalmi ügyvivővé válhat.
B) A Szlovák Iparjogvédelmi Hivatal értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (WIPO-t), hogy a nemzetközi elővizsgálati jelentések szlovák nyelvre való fordítását kívánja. Ez a kívánság a PCT 44bis.3(a) és 72.1 szabályán alapszik. A szlovák nyelvű fordítások elkészítéséért a WIPO Nemzetközi Irodája felelős.
36. Thaiföld
Thaiföldön 2004. április 28-án lépett hatályba a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó törvény, amely a köz számára széles körben ismert földrajzi árujelzők oltalmát teszi lehetővé. A "köz számára széles körben ismert" kifejezés azt jelenti, hogy a földrajzi névnek ki kell elégítenie a védjegytörvény 7(2) szakaszában foglaltakat.
A Kereskedelmi Minisztérium 2004. szeptember 20-án kiadott tájékoztatása a földrajzi nevek alapjaként "különlegesen kormányzott területeket" határoz meg, mint amilyen például Hongkong és Macao; a földrajzi nevek lehetnek továbbá kontinensek, államok, helységek, tartományok, különleges régiók, óceánok, tengerek, öblök, félszigetek, szigetek és tavak nevei.
A Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása a közismert védjegyek új kritériumait az alábbiak szerint határozza meg:
"Közismert védjegyet viselő árukat vagy szolgáltatásokat a védjegy tulajdonosának vagy jogutódjának Thaiföldön vagy külföldön jóhiszeműen kell eladnia vagy hirdetnie vagy széles körben használnia olyan módon, hogy ez Thaiföldön a közönség vagy annak vonatkozó része számára közismertté váljék. A védjegynek olyan közismertségre kell szert tennie, hogy a fogyasztók felismerjék."
37. Törökország
Törökország 2004. október 1-jén letétbe helyezte a Védjegyjogi Szerződés (Trademark Law Treaty, TLT) ratifikációs okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés Törökország vonatkozásában 2005. január 1-jén lépett hatályba.