NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Bahrein
3. Belgium
4. Brazília
5. Comore-szigetek
6. Dánia
7. Dél-Korea
8. Európai Szabadalmi Hivatal
9. Horvátország
10. India
11. Indonézia
12. Irán
13. Japán
14. Jordánia
15. Kanada
16. Katar
17. Kína
18. Laosz
19. Litvánia
20. Nagy-Britannia
21. Nigéria
22. Olaszország
23. Örményország
24. Pakisztán
25. Portugália
26. Románia
27. Svájc
28. A Szellemi Tulajdon Világszervezete
29. Thaiföld
30. Új-Zéland
1. Amerikai Egyesült Államok
A) Az amerikai Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) az Anchor Wall Systems, Inc. v. Rockword Retaining Walls, Inc. ügyben 2004-ben hozott döntésében az „általában párhuzamos" kifejezést értelmezte.
A szabadalom egymáshoz kapcsolt olyan falazattömbökre vonatkozott, amelyek kiegészítő támasztószerkezet és habarcs felhasználása nélkül képesek ellenállni földnyomásnak. Az egyik igényponti jellemző szerint a falazat „alsó felülete általában párhuzamos a felső felülettel" (has a bottom face generally parallel to the top face).
A szabadalmas bitorlási pert indított egy versenytársa ellen. Az alsófokú bíróság nem állapított meg bitorlást, mert a párhuzamosság egy matematikai fogalom lévén, szerinte az igénypont szóhasználata a matematikailag pontos „párhuzamos" jelentésre korlátozódott.
A CAFC-hez benyújtott fellebbezésében a szabadalmas azzal érvelt, hogy az alsófokú bíróság az „általában párhuzamos" kifejezés első tagját nem vette figyelembe.
A CAFC megváltoztatta az alsófokú bíróság határozatát, megállapítva, hogy bár a „párhuzamos" szó a szótár szerint egyetlen pontos matematikai jelentéssel bír, de ugyanakkor figyelembe vette, hogy egyrészt az „általában" határozónak a „párhuzamos" jelző előtti használata lehetővé tesz a pontosan párhuzamostól való eltérést is, másrészt a szabadalom leírása nem tartalmazott külön meghatározást sem az „általában", sem a „párhuzamos" szóval kapcsolatban, és az engedélyezési eljárás során sem került sor ezeknek a kifejezéseknek a szűk matematikai jelentésre való korlátozására.
A CAFC döntése arra is kitért, hogy az „általában" (generally) és a „lényegileg" (substantially) kifejezések általánosan használtak a szabadalmi igénypontokban. A szabadalmi nyelvben ugyancsak gyakran előfordulnak a „megközelítik egymást", „közel", „lényegileg egyenlő" és hasonló kifejezések, és ezek használatát a szabadalmi elővizsgálók és a bíróságok hagyományosan elfogadják. Bár egy szabadalmi igénypontban elvileg pontos kifejezéseket kell használni, ilyen mértékű pontatlanság megengedhető.
A pontatlanságnak azonban vannak határai. A CAFC egy olyan szabadalom ügyében hozott 2003-ban döntést, amely kifejtette, hogy az alumíniummal bevont rozsdamentes acél kedvező tulajdonságokat mutat korrózióval és magas hőmérsékleten bekövetkező oxidációval szemben. Az acélszalagok megömlesztett alumíniumon való áthúzása alumíniumbevonatú acélt eredményez, azonban meg kellett oldani azt a feladatot, hogy az alumínium tapadjon az acélhoz, vagyis „nedvesítse" azt. A nem megfelelő mértékű nedvesítés azt eredményezheti, hogy később az alumíniumbevonat leválik az acélról.
A feltalálók megoldották ezt a feladatot, de felismerték, hogy megoldásuk nem ad kielégítő eredményt, ha az alumíniumbevonat nem kellő mértékben tiszta. A szabadalmi leírásban ismertették, hogy a 0,5 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségű szilíciumszennyezést tartalmazó alumínium csökkenti az alumíniumbevonat vegyi reaktivitását, amire ahhoz van szükség, hogy az alumíniumbevonat kötődjék az acélfelülethez. Ezért a szabadalmi leírás olyan megállapítást tartalmazott, hogy az alumíniumbevonatban levő szilíciumszennyezés mértéke nem haladhatja meg a körülbelül 0,5 tömegszázalékot, és az alábbi korlátozást tartalmazta: a bevonó fém „lényegileg alumíniumból áll" (consisting essentially of aluminium).
Amikor a szabadalmas egy versenytársát bitorlásért beperelte, azzal érvelt, hogy a bíróságnak a szabadalmi igénypontokat kellően tágan kell értelmeznie ahhoz, hogy azok oltalmi köre 10 tömegszázalékig terjedő mennyiségű szilíciumszennyezést tartalmazó bevonó alumíniumfürdőkre is kiterjedjen. A bíróság azonban a „lényegileg alumíniumból álló" kifejezést úgy értelmezte, hogy az csak 0,5 tömegszázalékig terjedő mennyiségű szilíciumtartalmat enged meg, aminek következtében nem állapított meg bitorlást.
A bíróság úgy érvelt, hogy nem kell messzebb nézni a szabadalmi leírásnál, amely egyértelműen megállapította, hogy a találmány célja a jó nedvesítés, valamint egy, a technika állásától elhatároló jellemző volt. A szabadalmi leírás azt is egyértelműen leszögezte, hogy „körülbelül 10 tömegszázalék szilícium" túlságosan sok a fenti cél eléréséhez, szemben a majdnem tiszta alumíniummal, amely ezért előnyösen alkalmazható. Emellett a leírás egy helyén az a megállapítás is szerepelt, hogy az a pontos szilíciummennyiség, amelyet a feltalálók túl soknak tekintenek, 0,5 tömegszázalék.
Ennek a megállapításnak az alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb szilíciummennyiség lényegesen megváltoztatná a találmány alapvető és új tulajdonságait, és ezért az igénypontokat úgy kell értelmezni, hogy azok az alumíniumbevonatban nem engednek meg 0,5 tömegszázaléknál nagyobb szilíciumtartalmat.
A fentiekből levonható az a tanulság, hogy a megfelelő kifejezés használata fontos ahhoz, hogy a szabadalmi hivatal elfogadja az igénypontokat, de kismértékű terminológiai lazaság segíthet csökkenteni azt a kockázatot, hogy egy bitorló megkerülheti az igénypontok oltalmi körét.
B) Az amerikai szabadalmi joggyakorlat szerint a bejelentőnek kötelessége, hogy az elővizsgálóval közölje a bejelentés tárgyát érintő és számára ismert anterioritásokat. Ezt a kötelezettséget a CAFC a Dayco Products, Inc., v. Total Containment, Inc. ügyben nemrég hozott döntésében súlyosbította, mert a bejelentő kötelességének nyilvánította azt is, hogy közölje a hivatallal, ha hasonló igénypontokat elutasítottak egy hasonló, de nem párhuzamos bejelentés ügyében. A konkrét esetben egy másik amerikai elővizsgáló a bejelentő egy hasonló bejelentését vizsgálta, és hasonló igénypontok ellen eltérő nyomtatványokat nevezett meg.
A döntés nem közli, hogy milyen igénypontokat kell hasonlónak minősíteni. Az azonban egyértelmű, hogy közölni kell egy elővizsgálóval, ha egy másik bejelentés ügyében hasonló igénypontokat elutasítottak, sőt, ha az elutasítás eltérő publikációk alapján történt, ezeket a publikációkat is meg kell nevezni.
2. Bahrein
Az iparjogvédelmi hivatal bejelentette, hogy az igazságügyi minisztériummal együttműködve számos iparjogvédelmi tárgyú törvény módosításán dolgoznak. Így 2004-ben a hivatalos közlönyben kihirdették a szabadalmakra és használati mintákra, valamint a földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvényt. Mindkét törvény előreláthatólag 2005-ben lép hatályba. Emellett előkészítés alatt áll a védjegytörvény, a növényfajták oltalmára vonatkozó törvény, az ipariminta-törvény és az integrált áramkörökre vonatkozó törvény. E törvénytervezetek közül előreláthatólag a védjegytörvényt fogják először kihirdetni a hivatalos közlönyben.
3. Belgium
Belgiumot 2004. szeptember 9-én elmarasztalta az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ), mert nem léptette hatályba a biotechnológiai találmányok szabadalmazására vonatkozó, 98/44/EC számú irányelvet.
Ezt az irányelvet 2000. június 30-ig kellett volna hatályba léptetni, amit azonban Belgium nem hajtott végre, bár ezzel nem állt egyedül. Az Európai Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy az ECJ marasztalja el mindazokat a tagállamokat, amelyek az irányelvet nem léptették hatályba. Időközben az ECJ ilyen ok miatt elmarasztalta Franciaországot, Hollandiát és Németországot is, aminek eredményeként Franciaország és Hollandia már hatályba léptette az irányelvet, és Németországban sikerült a vonatkozó törvénytervezetet elfogadtatni a Bundestaggal. Belgiumban a Szövetségi Parlament előtt van egy ilyen vonatkozású törvénytervezet.
Az ECJ általi első elmarasztalás egy irányelv hatálybaléptetésének elmulasztása miatt nem von maga után közvetlen pénzügyi szankciót. Ha azonban az illető tagállam hat hónapon belül nem lépteti hatályba az irányelvet, amely miatt egyszer már elmarasztalták, második elmarasztalás következhet, amely naponként fizetendő büntetés kirovásával jár; ennek összegét a kérdéses tagállam GDP-je alapján határozzák meg. A büntetés összege mindenképpen több millió euróra rúg.
4. Brazília
Brazíliából olyan hírt kaptunk, hogy a Brazil Szabadalmi Hivatal - hasonlóan számos nemzeti szabadalmi hivatalhoz - figyelemmel kíséri a kereskedelmi módszerek szabadalmazása terén mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind az Európai Szabadalmi Hivatalnál egyre liberálisabbá váló joggyakorlatot, és tanulmányozza azt a kérdést, hogyan lehetne az ilyen találmányok brazíliai szabadalmazását összhangba hozni a kereskedelmi, számviteli és pénzügyi tevékenységre vonatkozó sémák, elvek vagy módszerek szabadalmazását tiltó törvényi rendelkezéssel.
5. Comore-szigetek
A Comore-szigetek (országkód: KN) kormánya 2005. január 3-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a PCT a Comore-szigetekre nézve 2005. április 3-án lépett hatályba. Ezért egy 2005. április 3-án vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentés önműködően a Comore-szigetek megjelölését és kiválasztását is jelenti.
A Comore-szigetek kormánya 2005. január 3-án a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát is letétbe helyezte. Így ez ebben, a 169. tagállamként csatlakozó országban szintén 2005. április 3-án lépett hatályba.
6. Dánia
A dán Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a Tivoli Vidámpark nem gátolhatja meg, hogy a Jacobsen pékség a TIVOLI védjegyet használhassa sütőipari termékek és aprósütemények eladásánál. Mindkét félnek van bejegyzett TIVOLI védjegye, de eltérő áruosztályokban.
7. Dél-Korea
A) A Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal bejelentette, hogy 2004-ben 140 176 szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Ez 2003-hoz képest 17,4%-os növekedést jelent, ami annak tulajdonítható, hogy a koreai cégek az elmúlt évben komoly beruházásokat eszközöltek kutatási és fejlesztési téren, és emellett a külföldi cégek is a korábbinál több bejelentést nyújtottak be.
B) A koreai Reform International (Reform) cég 2003 augusztusában megsemmisítési keresetet indított a Vivendi Universal Games (Vivendi) cég DIABLO védjegye ellen. A Szabadalmi Bíróság a felperes javára döntött, aminek következtében a DIABLO védjegy lajstromozását semmisnek nyilvánították, és így kétségessé vált az amerikai Blizzard Entertainment cég híres számítógépes játéka dél-koreai árusításának jogossága.
Az ügy előzménye, hogy a Vivendi, a diabolo játék forgalmazója hivatalos felszólítást küldött a Reformnak, hogy szüntesse meg a DIABLE védjeggyel ellátott áruk gyártását és forgalmazását, mert ez a DIABLO védjegy kapcsán megtévesztést okozhat. A Reform azonban 1998. április 13-án kérelmet nyújtott be a DIABLE védjegy lajstromozása iránt, aminek alapján ezt a védjegyet 1999. április 14-én lajstromozták, mégpedig 17 hónappal korábban a DIABLO védjegy 2000. szeptember 14-i lajstromozásánál. Ezért a Reform védjegytörlési keresetet indított a Vivendi ellen. Ugyanakkor a Vivendi kérte a Reform védjegyhasználatának megtiltását azon az alapon, hogy a lajstromozott védjegy számokat és betűket tartalmazott, nem pedig a „Diable" szó betűit.
A Reform keresete alapján a Szabadalmi Bíróság semmisnek nyilvánította a DIABLO védjegyet.
8. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal 2005. január 27-én értesítette a Nemzetközi Irodát arról, hogy 2005. március 1-jétől további két évre meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig korlátozza az ESZH-nak mint nemzetközi kutatási hatóságnak és nemzetközi elővizsgáló hatóságnak az illetékességét üzleti módszerekre vonatkozó bejelentések területén.
9. Horvátország
A Szabadalomjogi Szerződés (Patent Law Treaty) ratifikálását 2004. október 6-án publikálták a hivatalos lapban, és a szerződés az ezt követő nyolc nap elteltével lépett hatályba Horvátországban.
10. India
A) Az Indiai Szabadalmi Hivatal elnöke megváltoztatta a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban benyújtott feltalálói nyilatkozatokkal kapcsolatos követelményeket.
Az új szabályozás szerint ha az indiai bejelentést nem az első és valódi feltaláló, hanem olyan személy nyújtja be, aki nem azonos az eredeti országbeli bejelentővel, igazolni kell a bejelentői jogosultságot.
Az új szabályozás azt is világossá teszi, hogy amikor az eredeti országbeli és az indiai bejelentő azonos, a bejelentőnek csak feltalálói nyilatkozatot kell benyújtania olyan nyilatkozattal együtt, hogy az eredeti országbeli bejelentő az első és valódi feltaláló jogutódja.
Az új szabályozás egyaránt vonatkozik a nemzeti, a nemzetközi, valamint az uniós elsőbbség igénylésével benyújtott bejelentésekre.
B) A 2004. évi módosított indiai szabadalmi törvény lehetővé teszi a szabadalmazási eljárás meggyorsítását, és így a szabadalom mintegy hat hónapon belüli megadását. Ehhez az alábbi lépések megtétele szükséges:
a) A szabadalmi bejelentés benyújtását követően azonnal kell kérni a bejelentés publikálását, aminek alapján a bejelentést körülbelül egy hónapon belül közzéteszik a szabadalmi hivatal hivatalos lapjában (Patent Office Journal).
b) A bejelentés közrebocsátása után kérni kell a bejelentés vizsgálatát, aminek alapján az elővizsgáló 1-3 hónapon belül elvégzi a vizsgálatot és megküldi a vizsgálati jelentést. Ezt követően a bejelentő hat hónap határidőt kap ahhoz, hogy a bejelentést engedélyezésre kész állapotba helyezze.
c) A szabadalmi hivatal által közölt kifogások elhárításához rendszerint 2-3 hónapra van szükség.
d) A kifogások elhárítása után a szabadalmat engedélyezik és meghirdetik a Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában, és a szabadalom számát is közlik.
C) Előző tájékoztatónkban azt közöltük, hogy a szabadalom engedélyezését követően pecsételési illetéket kell leróni, kivéve a 2004. december 31. előtt benyújtott függő bejelentéseket. Újabb indiai híradás szerint ez az információ téves volt, mert a 2005. január 1-jét követően benyújtott bejelentésekre engedélyezett szabadalmak esetében nem kell pecsételési díjat fizetni.
11. Indonézia
Indonéziában 2004 októberében a kormány kényszerengedélyt adott a Boehringer Ingelhein cég Nevirapin és a Biochem Pharma Inc. Lamivudin gyógyszerére vonatkozó szabadalmakra. A kényszerengedély célja a HIV/AIDS járvány terjedésének megfékezésére irányuló erőfeszítések segítése volt.
12. Irán
A) Az iráni Kazem Razindraneh fárszi írásmóddal lajstromoztatni kívánta a NOKIAN védjegyet a 12. áruosztályban. A finn Nokia Corporation (Nokia) felszólalt a bejelentés ellen arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy megtévesztően hasonlít az ő jóhírű NOKIA védjegyéhez, amely a 9. és a 35. áruosztályban van Iránban lajstromozva. Helyzetének megerősítése és a vonatkozó törvényes követelmények kielégítése érdekében a Nokia új NOKIA védjegybejelentést is benyújtott a 12. áruosztályban. Azt is előadta, hogy a NOKIAN védjegy használata félrevezetné az átlagos fogyasztót az áruk eredetét illetően.
Az iráni bejelentő arra hivatkozott, hogy a NOKIAN védjegynek saját fárszi jelentése van, és megjelenésében sem hasonlít a NOKIA védjegyhez. A bíróság azonban a Nokia javára döntött, és elrendelte a NOKIAN védjegybejelentés törlését, mert a két védjegy között közeli hasonlóságot állapított meg különös tekintettel arra, hogy a Nokia a saját védjegyét korábban már világszerte használta. A bíróság azzal is érvelt, hogy a NOKIAN védjegy használata megtévesztené a fogyasztókat.
Ezt a döntést a Fellebbezési Bíróság is megerősítette.
B) Egy iráni bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy a gyógyászati termékekre lajstromozott ZADITEN és ZATIFENE védjegyek nem megtévesztően hasonlók. Az ítélet indoklása megállapítja, hogy a gyógyszereket orvosok írják fel és gyógyszerészek adják ki, akik kellően iskolázottak ahhoz, hogy ne zavarja vagy tévessze meg őket a védjegyek hasonlósága.
13. Japán
A vizsgálatlan bejelentések száma Japánban évről évre növekszik, 2000-ben meghaladta a 400 000-et, majd 2002-ben elérte az 500 000-et. E növekedésben komoly szerepe van annak a ténynek, hogy a bejelentések vizsgálatának határidejét 2001. szeptember 30-ig a bejelentés napjától számított hét évig lehetett halasztani, de ezt a határidőt 2001. október 1-jétől kezdve három évre csökkentették. Jelenleg a vizsgálat kérelmezésétől számítva átlagosan 24 hónap eltelte után adják ki az első hivatali végzést, és a vizsgálat átlagos időtartama 29 hónap. A Japán Szabadalmi Hivatalban 2002-ben 1105 elővizsgáló dolgozott, szemben az Európai Szabadalmi Hivatal 2917 (2001-ben) és az Amerikai Szabadalmi Hivatal 3538 (2002-ben) elővizsgálójával.
Az Európai Szabadalmi Hivatalnál 2004 végén a bejelentések érdemi vizsgálatát a vizsgálati kérelem benyújtásától számítva átlagosan 21 hónap eltelte után kezdték el, és az elővizsgálati eljárás átlagos időtartama 46 hónap volt. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal 2004-ben az első végzést a benyújtás napjától számítva átlagosan 17 hónap múlva adta ki, és az elővizsgálat átlagos időtartama 24 hónap volt.
A Japán Szabadalmi Hivatal mindkét időtartamot csökkenteni kívánja. Ezért az elővizsgálók számát az elkövetkezendő tíz évben 300-zal kívánja növelni, és ezenkívül a következő öt évben 500 elővizsgálót kíván öt évre szóló szerződéssel átmenetileg alkalmazni. 2004-ben a hivatal 98 nem állandó elővizsgálót alkalmazott, akikkel együtt az elővizsgálók száma 2004-ben 2003-hoz képest 117-tel növekedett.
A vizsgálat meggyorsítása érdekében a hivatal növeli az újdonságvizsgálatra külső szerveknek kiadott megbízások számát. 2003-ban 160 000 ügyet, vagyis az összes vizsgált bejelentésnek mintegy 70%-át adták ki kutatásra egy erre szakosodott cégnek. A hivatal ezt a számot 2008-ig 220 000-re kívánja növelni.
14. Jordánia
Jordánia 2004. szeptember 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezményhez való csatlakozás okmányát. Így az egyezmény Jordániára nézve 2004. október 24-én vált hatályossá.
15. Kanada
A) A Janssen-Ortho v. Novopharm bitorlási ügyben a bíró elutasította a felperes ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, mert megállapította, hogy a kereset alapját képező szabadalom kézenfekvőség miatt érvénytelen. A szabadalom az ofloxacin balra forgató enantiomerjére, a levofloxacinra vonatkozott.
A találmány kézenfekvőségét a bíró a következő megállapításokra alapozta:
a) a levofloxacin tulajdonságai az ofloxacin tulajdonságainak ismeretében nem voltak váratlanok vagy meglepően jobbak; és
b) egy átlagos vegyész közvetlenül eljuthatott arra a következtetésre, hogy az egyik enantiomer a már felismert kedvező tulajdonságok, nevezetesen az ofloxacin mikrobaellenes hatása, oldhatósága és toxicitása vonatkozásában valószínűleg kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a racemát vagy a másik optikai izomer. Ezért olyan kísérletek lefolytatása, amelyek célja annak megállapítása, hogy melyik enantiomer rendelkezik viszonylag kedvezőbb tulajdonságokkal ilyen területen, nem igényel feltalálói tevékenységet.
Ez az eset azt bizonyítja, hogy egy enantiomerre vonatkozó igényponttal kapcsolatos feltalálói tevékenységet az igényelt enantiomer váratlan vagy meglepő tulajdonságainak az igazolásával kell alátámasztani.
B) A Kanadai Védjegyhivatal 6-9 hónapra csökkentette a védjegybejelentések vizsgálatának időtartamát. A hivatal vezetője azonban bejelentette, hogy céljuk az elkövetkezendő két évben ennek az időtartamnak két hónapra való csökkentése.
C) A Kanadai Szabadalmi Hivatal védjegyügyekben illetékes Felszólalási Tanácsa elutasította a Sanofi felszólalását az ellen, hogy a Sabex cég számára lajstromozzák a SAB-BETAXOLOL védjegyet „gyógyászati termékekre, nevezetesen glaukoma kezelésére szolgáló és betaxolol hatóanyagot tartalmazó szemcseppekre". A Tanács elismerte ugyan, hogy a „betaxolol" szó a vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyászati termékek vonatkozásában deszkriptív vagy generikus kifejezés, de a lajstromoztatni kívánt védjegy nem egyértelműen deszkriptív, és nem is nem disztinktív a „SAB-" előtag használata miatt.
16. Katar
A Katari Védjegyhivatal vezetője 2005. február 23-án bejelentette, hogy ezentúl nincs szükség a cégbejegyzések hitelesítésére, de a meghatalmazásokat továbbra is a katari konzullal vagy egyéb arab konzulátussal kell felülhitelesíttetni.
17. Kína
A pekingi Közbenső Bíróság (angolul: Beijing Intermediate Court) 2004. december 20-án megállapította, hogy a kínai Chongqing Lifan (Lifan) cég a HONGDA védjegy használatával bitorolta a japán Honda cég HONDA védjegyét, és elrendelte, hogy a Lifan szüntesse meg a motorbiciklik gyártását HONGDA, LIFAN HONGDA, LIFAN-HONGDA vagy LIFANHONGDA védjeggyel. Emellett a Lifant 1,47 millió RMB kártérítés, valamint az eljárási költségek és a bírósági illetékek megfizetésére is kötelezte. A Honda egyébként 12,5 millió RMB kártérítés megfizetését kérte. A Lifan cég LIFAN védjegye jóhírű Kínában; ennek ellenére a Lifan nem fellebbezett a döntés ellen.
18. Laosz
2004. szeptember 1-jén Laoszban új törvény lépett hatályba, amely rendelkezik a szabadalmak, kisszabadalmak és ipari minták hivatalos bejelentéséről.
Szabadalmat termékekre és eljárásokra engedélyeznek. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított húsz év. A szabadalmak fenntartásáért évdíjat kell fizetni. Uniós elsőbbség igényelhető.
Kisszabadalmat gépekre, elektromos és elektronikus berendezésekre és eszközökre engedélyeznek. Oltalmi idejük a bejelentés napjától számított hét év. A fenntartásért évdíjat kell fizetni.
Ipariminta-bejelentéseket kétdimenziós rajzokra vagy fényképekre, illetve háromdimenziós mintákra lehet benyújtani. Az oltalmi idő a benyújtás napjától számított 15 év. A fenntartásért évdíjat kell fizetni.
19. Litvánia
A Litván Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Osztálya döntést hozott a „Gala - Salvador Dali" (GSD) Alapítvány által a SALVADOR DALI védjegy lajstromozása ellen benyújtott felszólalás ügyében. Ezt a védjegyet a Demart Pro Arte BV (DPA) lajstromoztatta a 3. áruosztályban. A felszólalást az alapítvány arra alapozta, hogy a védjegy azonos egy híres spanyol festő nevével, és a személy jogutódai nem járultak hozzá a név védjegyeztetéséhez.
A Fellebbezési Osztály megállapította, hogy Salvador Dali minden tulajdonát, jogát és művészeti alkotását a spanyol államra hagyta, és végrendeletében minden korábbi akaratnyilvánítását visszavonta. Halála után a spanyol kormány az 1989. február 10-én kelt királyi rendelettel elfogadta az örökséget, majd egy későbbi rendelettel Salvador Dali szellemitulajdon-jogait a kulturális minisztériumra hagyta. Végül a minisztérium a jogokat a világ összes országa vonatkozásában a GSD Alapítványra ruházta át. Így a Salvador Dali név használatával kapcsolatos jogok fölött csak ez az alapítvány rendelkezik, amely azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy ezt a nevet DPA használja.
A Fellebbezési Tanács azt is megállapította, hogy Salvador Dali hozzájárulása jogainak használatához, amit a védjegy lajstromoztatója bizonyítékként benyújtott, nem volt kellően hitelesítve, és ezért nem lehetett megfelelő bizonyítékként elfogadni.
A fentiek alapján a Fellebbezési Tanács helyt adott a felszólalásnak, és érvénytelenítette a SALVADOR DALI védjegy lajstromozását.
20. Nagy-Britannia
A) Az angol szabadalmi törvényt egy igazgatásireform-rendelettel (Regulatory Reform Order) 2005. január 1-jei hatállyal módosították. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
A szabadalmi bejelentések leírását angoltól eltérő nyelven is be lehet nyújtani. Az angol fordítás később is pótolható.
Ha egy szabadalmi bejelentést korábban már más országban benyújtottak, annak bejelentési napját meg lehet kapni a korábbi bejelentési nap, szám és ország megadásával. A leírást és annak hiteles másolatát, valamint - ha a korábbi bejelentés nem angol nyelven történt - fordítását később is be lehet nyújtani.
A szabadalmi bejelentés benyújtásakor elegendő a bejelentőről csak annyi adatot megadni, amennyi lehetővé teszi a vele való levelezést. A további adatokat a hivatal által megadott határidőn belül kell pótolni.
Az angol szabadalmi törvény nem írja elő igénypontok benyújtását ahhoz, hogy a hivatal bejelentési napot adjon, de az igénypontokat természetesen az előírt időn belül be kell nyújtani.
Korábban a hivatal megítélésétől függött a határidő-hosszabbítások engedélyezése, és a kérelmet indokolni kellett. A módosítás szerint a legtöbb esetben kérelemre, indokolás nélkül engedélyeznek két hónapos határidőt; a további határidő-hosszabbítás a hivatal megítélésétől függ.
B) A német BASF cég európai szabadalom alapján angol szabadalmat szerzett a metazachlor monoklin változatát tartalmazó növényvédő szerre, amelyet Butisan S név alatt forgalmazott Nagy-Britanniában. A triklin változat kevésbé felelt meg ilyen célra, mert csomósodási hajlamot mutatott.
Nagy-Britanniában több kereskedő is forgalmazott az eredeti BASF termék párhuzamos importjából származó Butisan S-t. Az Me2 Crop Protection Ltd. (a továbbiakban: Me2) is kapott engedélyt párhuzamosan importált Butisan S-re, amelyet BOOTY névvel forgalmazott.
Amikor a BASF megvizsgált a szabadpiacon vásárolt négy BOOTY mintát, megállapította, hogy egyik sem volt importra engedélyezett eredeti Butisan S, ezért felszólította az Me2-t, hogy ne bitorolja a BASF-szabadalmat. Az Me2 azt válaszolta, hogy terméke az eredeti anyag párhuzamos importjából származott, és kötelezettséget vállalt, hogy nem követ el bitorlást, sőt a megmaradó terméket sem hozza forgalomba.
Ezután a két fél közötti viszony megromlott, és az Me2 célzott rá, hogy kétségbe fogja vonni a BASF-szabadalom érvényességét. Közben elég hosszú idő telt el, és így a gyomirtó szerek alkalmazásának szezonja is elmúlt. Az Me2 elismerte, hogy a BOOTY terméket nem kaphatta a BASF-től, vagyis annak forgalmazása nem jelenthetett valódi párhuzamos importot.
A BASF arra hivatkozott, hogy a csökkentett volumenű eladásokból kára származik, különös tekintettel a közelgő új alkalmazási szezonra, és azt is kifogásolta, hogy a BOOTY-t lényegesen alacsonyabb áron árusítják, mint a Butisan S-t, ami miatt a BASF kénytelen lehet csökkenteni eladási árait. Emellett az a veszély is fennállt, hogy a Butisan S jóhíre károsodik, mert a BOOTY triklin metazachlort tartalmazott, és így csomósodási hajlamot mutatott.
A BASF arra is utalt, hogy komoly kétségei vannak az Me2 kártérítés-fizetési képességét illetően.
A Felső Bíróság (High Court) a bitorlási perben hozott ítéletében megállapította, hogy a BASF veszteségei kizárólag pénzügyi jellegűek. Nem volt ok feltételezni, hogy a BOOTY terméket vásárlói eredeti párhuzamos importból származónak tekintették; ezért a csomósodási hajlam nem károsítja a Butisan S jóhírét.
A rendelkezésre álló legfrissebb adatokból kitűnt, hogy az Me2 tartozásai meghaladták bevételeit. Nem volt bizonyíték az Me2 azon állítására, hogy a BASF által elemzett BOOTY minták hamisítványok voltak. Valószínűtlen volt feltételezni, hogy valaki egy új termék hamisított változatát hozza forgalomba a piac olcsóbb végén. Ez azt bizonyítja, hogy a BOOTY termék nem származott eredeti párhuzamos importból.
A bíróság ideiglenes intézkedésben eltiltotta az Me2-t olyan monoklin metazachlor importjától, amely nem BASF-termék.
21. Nigéria
Nigéria (országkódja: NG) 2005. február 8-án letétbe helyezte a Szabadalmi Eggyüttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így a PCT Nigériára nézve 2005. május 8-án lép hatályba. Ennek megfelelően a 2005. május 8-án vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések önműködően tartalmazni fogják Nigéria megjelölését is.
22. Olaszország
A) 2004. december 23-án új Iparjogvédelmi Kódexet fogadtak el, amely előreláthatólag 2005 első felében lép hatályba. Az új törvény főleg a bírósági eljárásban hozott létre fontos módosításokat, amelyek révén meggyorsul a bírósági ügyintézés.
Az új törvényt különleges munkabizottság dolgozta ki. A fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal határozatai ellen benyújtható fellebbezések rendszerét lényegesen megváltoztatták: az eljárás a közigazgatási bíróságoknál benyújtott fellebbezések rendszeréhez hasonlít, és ezért a jelenleginél valószínűleg bonyolultabb lesz.
A törvény megerősíti, hogy 12 olasz bíróság szakosított részlegei foglalkoznak iparjogvédelmi ügyekkel. E bíróságok ügykezelési ideje rendkívül megrövidül annak következtében, hogy az új szabályok szerint az eljárás első szakaszában a felek igen rövid határidőkkel kötelesek közölni egymással állításaikat, míg az eljárás második szakaszában a bíróság megkísérli a feleket megegyezésre bírni, és ennek hiányában dönt a felek által benyújtott bizonyítékok ügyében, vagy műszaki szakértőt rendel ki különösen akkor, ha egy szabadalom érvényességéről vagy bitorlásáról kell dönteni. A második szakaszra vonatkozó eljárási határidők is lényegesen rövidebbek, mint amit a bírósági eljárásra érvényes korábbi szabályok előírnak.
Tágították a szellemitulajdon-jogok bitorlóival szemben kiszabható büntetőjogi rendelkezéseket. A bíróságok a kártérítést nem csupán az elmaradt haszon alapján állapíthatják meg, hanem a jogsértésből származó haszon és a használati engedély megadása esetén elvileg járó díjak alapján is.
B) Egy olasz bortermelő a 33. áruosztályban szeszes italokra kívánta lajstromoztatni a FRAGOLINO szóvédjegyet. A „fragolino" szót hagyományosan használják Olaszországban a szamócaízű szőlőből (uva fragola) készített bor megkülönböztetésére.
Az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSZV) a bejelentést megkülönböztető jelleg hiányára és arra hivatkozva utasította el, hogy a védjegy megtévesztő lenne, ha nem a szamócaízű szőlőből készített szeszes italokkal kapcsolatban használnák.
A bejelentő fellebbezést nyújtott be a hivatal Fellebbezési Tanácsánál, és arra hivatkozott, hogy terméke megkülönböztető jellegre tett szert. A tanács a fellebbezést elutasította, mert a bejelentőnek a bejelentés benyújtásakor kellett volna a megszerzett megkülönböztető jellegre hivatkoznia.
A bejelentő az Olasz Legfelsőbb Bíróságnál (OLB) az olasz védjegytörvénynek a megszerzett megkülönböztető jellegre vonatkozó 47-bis szakaszára hivatkozva nyújtott be fellebbezést.
Az OLB 2004. szeptember 10-i ítéletében elutasította a fellebbezést, egyetértve a OSZV Fellebbezési Tanácsának azzal a döntésével, hogy a megszerzett megkülönböztető jelleget a bejelentés benyújtásakor kellett volna bizonyítani. Megállapította továbbá, hogy a védjegytörvény 47-bis szakasza csak megsemmisítési kérelem esetén alkalmazható, de nem lehet rá hivatkozni olyan esetben, amikor az OSZV megkülönböztető jelleg hiánya miatt tagadja meg egy védjegy lajstromozását.
Az OLB ítélete megerősíti az Európai Közösségben érvényes eseti jogot, amely szerint védjegylajstromozás céljára a védjegy megkülönböztető jellegét kezdettől fogva (ab initio) kell bizonyítani.
23. Örményország
Örményország 2004. december 6-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljára történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Így az egyezmény Örményországra nézve 2005. március 6-án lépett hatályba.
24. Pakisztán
Pakisztánban 2005. január 1-jén módosított szabadalmi törvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi a gyógyászati és agrokémiai tárgyú találmányok termékként való szabadalmazását.
25. Portugália
A portugál védjegytörvény szerint az a védjegytulajdonos, aki egymást követő öt éven át belenyugszik abba, hogy egy, az övénél később lajstromozott, ahhoz megtévesztően hasonló védjegyet használnak, elveszíti a jogát, hogy kérhesse e védjegy törlését. A Legfelsőbb Bíróság egy újabb ítéletében megerősítette, hogy ez az elv egyéb megkülönböztető jelzésekre, így cégnevekre is vonatkozik.
26. Románia
Annak következtében, hogy Románia 2007-ben valószínűleg csatlakozni fog az Európai Unióhoz, elkezdte törvényeinek az európai rendelkezésekhez való hozzáigazítását. Ennek megfelelően a dohánytermékekre vonatkozó új törvényben megtiltották dohánytermékek hirdetését dohányvédjegyek használatával olyan termékeken vagy szolgáltatások kapcsán, amelyek nem vonatkoznak dohánytermékekre.
27. Svájc
Osama Bin Laden féltestvére, az üzletember Yeslam Binladin (aki a hírhedt rokontól való elhatárolódás érdekében önkényesen megváltoztatta nevének írásmódját) a svájci Szellemitulajdon-védelmi Intézetnél kérte saját nevének lajstromozását, és 2001. augusztusában kérelmét el is fogadták. A 2001. szeptember 11-i terrorista támadások után azonban a svájci védjegyhatóság visszavonta a jóváhagyást, mert úgy gondolta, hogy az a köz számára az események tükrében sértő lehet.
Binladin fellebbezett a határozat ellen, és ennek alapján a Fellebbezési Tanács elrendelte a védjegyoltalom hatálybaléptetését arra hivatkozva, hogy a védjegy megvonásának nem volt megfelelő alapja.
A védjegytulajdonos, aki kozmetikai termékeket gyárt, közölte a sajtóval, hogy nem áll szándékában a védjegyet kereskedelmi célokra használni, de a lajstromozás biztosítja, hogy mások nem használhatják jogtalanul a nevét.
28. A Szellemi Tulajdon Világszervezete
A) A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) bejelentette, hogy 2005. január 14-én benyújtották az egymilliomodik nemzetközi (PCT-) bejelentést.
B) A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2004. szeptember 27-től október 5-ig tartott közgyűlésén az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán képviselői javasolták, hogy a Szabadalomjogi Szerződésre vonatkozó tárgyalásokon a szabadalmi bejelentések vizsgálata kapcsán az alábbi négy sajátos műszaki kérdésre összpontosítsanak: a technika állásának meghatározása, a türelmi idő, az újdonság és a feltalálói tevékenység, és az ellentmondó javaslatokat tegyék félre. E négy kérdésben a megegyezés mindenképpen előmozdítaná, hogy az egész világon azonos vizsgálati irányelveket alkalmazzanak, ami a szabadalmak minőségének javulását és a szabadalmi hivatalok által végzett párhuzamos munka kiküszöbölését eredményezné.
Számos fejlődő ország továbbra is kitartott amellett, hogy számukra fontos néhány kérdés, így a genetikai források oltalmára vonatkozó kivételek és a genetikai források eredetének kinyilvánítása kerüljön be az egyezménybe.
Ugyanezen az ülésszakon a WIPO a nemzetközi bejelentések illetékének 1400 CHF-ről 1570 CHF-re növelését is javasolta, mert bevételeinek 80%-a a díjakból származik, és a bejelentések száma az elmúlt évben csökkenni kezdett. A fejlődő országok ellenezték a díjnövelést, és álláspontjukat az Egyesült Államok küldöttsége is támogatta. Ennek alapján a díjnövelési javaslatot elvetették.
12 ország - élükön Argentínával és Brazíliával - javasolta, hogy a WIPO módosítsa saját alapító okmányát olyan értelemben, hogy jobban vegyék figyelembe a fejlődő országok szükségleteit, vezessenek be rendszabályokat a versenyellenes tevékenység megszüntetése és a technológiaátadás érdekében, és a jelenleg tárgyalás alatt álló szerződéstervezetek megszövegezésekor jobban legyenek tekintettel a közérdekre.
Argentína küldötte rámutatott, hogy egyre nő a rés a fejlődő és a fejlett országok között a műszaki fejlődés és a beruházások terén, és kifogásolta, hogy a WIPO nem tesz semmiféle erőfeszítést e rés csökkentésére. Ugyanakkor számos fejlődő ország olyan véleménynek adott hangot, hogy a WIPO támogatja a fejlődő országokat a szellemitulajdon-védelem területén, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a szellemi tulajdon erősítse a fejlődő országok nemzetgazdaságát.
A WIPO-nak a tanácskozáson részt vevő tagjai elfogadtak egy olyan határozatot, amely üdvözli a fejlődő országok javaslatait, és hozzájárul olyan kormányközi bizottság létrehozásához, amely megvizsgálja az argentin-brazil javaslatokat. E bizottságnak 2005. július 30-ig kell jelentést kidolgoznia, amelyet a WIPO legközelebbi közgyűlésén fognak megvizsgálni.
29. Thaiföld
A) Thaiföldön 2004. szeptember 29-i hatállyal a felére csökkentették a találmányi, kisszabadalmi és mintabejelentések díját.
B) A thaiföldi kereskedelmi miniszter 2004. szeptember 21-én közleményt adott ki, amelyben meghatározást adott a közismert védjegyekről. Eszerint az ilyen védjeggyel ellátott árukat a védjegy használójának vagy jogosultjainak Thaiföldön vagy külföldi országokban széles körben kell olyan mértékben árusítani, használni vagy hirdetni, hogy a védjegy Thaiföld közönsége vagy a vonatkozó terület vásárlói számára közismert legyen. Emellett az ilyen védjegyeknek a fogyasztók körében hírnévvel kell rendelkezniük.
30. Új-Zéland
Az új-zélandi gazdaságfejlesztési minisztérium 2004. december 20-án publikálta az új szabadalmi törvény tervezetét, amelyhez 2005. március 11-ig lehetett megjegyzéseket és javaslatokat fűzni. A tervezet a jelenleg hatályos törvényhez képest számos változtatást javasol, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze.
A jelenlegi, országon belüli újdonság követelménye helyett bevezetik az abszolút újdonság követelményét.
A szabadalmi bejelentések vizsgálatát kiterjesztik az újdonságra és a feltalálói tevékenységre, továbbá vizsgálni fogják a hasznosságot is, vagyis azt, hogy a találmány „sajátos, hihető és lényeges hasznosságot" biztosít-e.
Bevezetik a kinyilvánítási kötelezettséget, vagyis azt, hogy a bejelentő köteles a hivatalt tájékoztatni a párhuzamos külföldi bejelentések vizsgálata során megnevezett dokumentumokról. Ez a kötelezettség a szabadalom engedélyezéséig fog fennállni.
A szabadalmi bejelentéseket az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte után bocsátják közre.
A szabadalmi bejelentések elfogadása előtt harmadik személyek közölhetnek a hivatallal adatokat a bejelentés tárgyának újdonságával és feltalálói tevékenységével kapcsolatban.
Bárki kérheti a szabadalmi bejelentések újbóli vizsgálatát, ami az engedélyezés előtt a jelenlegi felszólalási eljárást fogja helyettesíteni. A szabadalom engedélyezése után is lehet majd kérni a bejelentés újbóli vizsgálatát. Az eljárás ex parte jellegű lesz, vagyis a kérelmező nem lesz fél benne.
A gazdaságfejlesztési minisztérium arra számít, hogy a módosított törvény 2006-ban lép hatályba.