TANULMÁNYOK
DUDÁS ÁGNES
A szoftver szerzői jogi védelme
II. rész
Munka- és szolgálati viszony
A szoftverekkel kapcsolatos, már részleteiben érintett probléma a munkaviszonyban alkotott szoftverek esete. Itt felmerülnek olyan kérdések, hogy mi minősül egyáltalán munkaviszonyban alkotott műnek, mennyire tág a munkaszerződés hatásköre, milyen - a megítélést befolyásoló - szerepe lehet a program megalkotásához szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásának, van-e eltérés a kötött munkaidejű programozók alkotásai között, illetve azok esetében, akik csak meghatározott óraszámot kötelesek ledolgozni, ám tetszőleges időpontokban (saját választásuk szerint akár hétvégén vagy éjszakákba nyúlóan)?
A munkaviszony fogalmának tisztázása
A szerzői jogi törvények általában véve munkaviszonyban alkotottnak minősítik azokat a műveket (így a szoftvereket is), amelyek elkészítője és későbbi vagyoni jogi jogosultja közötti, a munkavégzést rendező viszonyt A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetve A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rögzíti. Ám az ezekhez pusztán hasonlító szerződési formák esetében (ellentétben az APEH iránymutatásaival) nem állapítható meg munkaviszony léte, s így a művekre vonatkozó vagyoni jogosultságok automatikus átszállása sem. Ennek oka a szerzői jogi törvény szerzővédő értelmezési elve lehet.
Érdekes kérdést vet fel, ha a szoftver érvénytelen munkaszerződés keretei közt jön létre. Az egyedi eset körülményeinek elbírálása lesz az irányadó arra vonatkozóan, hogy a felhasználási jogok, ha nem is a munkaviszonyból fakadóan, de a jogügylet licencszerződésnek való minősítéséből kiindulva, átszálltak-e. És amennyiben ennek megállapítása megtörtént, értelmezni kell a műpéldányokra vonatkozóan is a jogkimerülést.
Valamely felmerült kétség esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a program megalkotása munkaviszonyból fakadó kötelezettség volt, amennyiben erre nem képes, a szerző szabadon rendelkezhet művével.
Külön kérdéskört jelent az igénybe vett hardver esete. Míg a nyolcvanas évek elején elképzelhetetlennek tűnt a szoftveralkotás otthoni körülmények között, és feltétlenül nagy beruházást igényeltek az olyan számítógépek, amelyek komolyabb program futtatására alkalmasak voltak, mára már lényegesen egyszerűbbé vált a megfelelő hardverháttér biztosítása, ám ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkájához kapcsolódó, ám nem munkaköri feladatai közé tartozó módon, munkahelyén kívül, saját hardveren a munkáltatója számára is hasznos szoftvert fejleszt. Amennyiben ez a szoftver összefügg a munkahelyén megismert know-how-val, kötelessége lesz a munkáltató számára felkínálni a művet, míg az otthonában alkotott szoftverek esetében alapvetően az a feltételezés él, hogy az munkaviszonyon kívül alkotott mű. Ugyanakkor a szoftverfejlesztés tipikusan az a terület, ahol a "távmunka" minden gond nélkül megvalósítható.
Sajátos megoldást jelentene, ha, a szabadalmi alkotások mintájára, elhatárolást nyerne a "szolgálati", illetve az "alkalmazotti találmányhoz"1 hasonlóan a "szolgálati", illetve "alkalmazotti mű" megkülönböztetése a szerzői jogban. Ezen felosztás szerint a munkaköri kötelességként alkotott szoftver esetében a munkáltató a vagyoni jogok megszerzésére, míg munkaviszonyból eredő kötelezettségen kívül fejlesztett szoftverekre, amennyiben annak hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik, csak felhasználási jogot nyerne a munkáltató.
Ugyancsak megfontolandó szoftverkészítők esetében a munkaidő fogalma, hiszen a hely meghatározásán túl az idő is fontos tényező. A munkaidőn túli teljesítményért az általános szabályok szerint túlóradíj illetné meg, amennyiben azonban ezt nem utalják számára, feltételezhető-e, hogy a műért cserébe megfelelő ellenszolgáltatást kapott? Fontos figyelembe venni azt, hogy a munkáltató nem sajátíthatja ki a programozót, így annak is joga van - még abban az esetben is, ha ő az egyetlen, az adott témához értő szakember egy cégnél - a szabadsághoz, és ahhoz, hogy a szabad idejét saját elképzelései szerint töltse el.2
A legszigorúbb elhatárolást mégis a munkaköri leírás jelenti,3 hiszen általában ez alapján ítélik meg a szoftver elkészítésénél releváns körülményeket. Ugyancsak munkaviszonyban alkotottnak minősül a mű, ha elkészítésére a szerző utasítást kap, ám ilyenkor kérdéses, hogy az utasítás mennyiben terjeszkedhet túl az adott munkakörön, hiszen például egy éjjeliőr is lehet jó programozó, de ez még nem jelenti, hogy a munkáltató őt egy szoftver elkészítésére utasíthatja. Ehhez kapcsolódik a német bíróság egy 1997-ből származó döntése, ahol kimondta, hogy a technika fejlődéséből következik, hogy egyszer elérünk majd egy pontot, amikor egy felelősségteljes munkakört betöltő személytől elvárható lesz nemcsak a programok futtatásának, hanem fejlesztésének képessége is, és attól kezdve a szoftveralkotás a munkaszerződések részét fogja képezni. Ám már ezen állapotot megelőzően is megállapítható, hogy amennyiben a munkáltató jóváhagyásával és annak költségére a munkavállaló szoftvert fejleszt, az a munkaszerződési tevékenységi kör keretein belülinek minősül.4
Az egyes jogokra speciálisan hat, amennyiben munkaviszonnyal összefüggően gyakorolják őket, bár nagy részüket már említettük, érdemesek még egy összefoglaló áttekintésre.
Személyhez fűződő jogok
Ezeket, a szerzőtől alapvetően elválaszthatatlan jogokat a munkaviszonyból kifolyólag általában véve a munkáltató érvényesíti. Ezen változást a német Kommentar5 azzal magyarázza, hogy a mű alig tekinthető egyedi alkotói teljesítménynek (eigenschöpferische Leistung), és a mű és alkotója közötti szellemi és gondolati kapcsolat is gyenge.6
Ami a nyilvánosságra hozatalt illeti, a szerző legkésőbb a mű elkészültével és átadásával lemond a nyilvánosságra hozatal jogáról,7 Holländer meglátása szerint az irányelv következtében a szerző munkaviszonyba állásával már eleve lemond erről a jogáról.8
A munkáltatót megilleti azon jogosultság, hogy a művet copyright jelzéssel (Š) lássa el, és ezáltal, mint jogtulajdonos, a szerző mellett (vagy helyett) a szerzői minőséget bitorló harmadik fél ellen is fellépjen. A szerzőként való feltüntetésről a szerző vagy a munkaszerződés keretei között mond le, vagy - a német Kommentar a szerint - az is elég, ha tisztában van a vállalat gyakorlatával.9 Ezen eljárás magyarázatául a szoftverháznak a neve alatti terjesztéshez fűződő jogos érdeke szolgál. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a szerzőként való feltüntetés, miután a szoftverház követelései kielégítést nyertek - azaz a dobozon és a CD külsején valóban csak a copyright jogosultja jelenik meg - nem igényelhető-e mégis, hiszen voltaképpen alapvető, személyhez fűződő jogosultságról beszélünk. A szerzők feltüntetésének gyakori módja a forráskódban való megjelölésük, ám ezáltal nem érik el a kívánt célt, hiszen nem válnak ismertté és népszerűvé, mert a forráskód az esetek nagy részében nem ismerhető meg. Vagy egyáltalán nem adják át, vagy csak letétbe helyezéssel, ez alól kivételt képez a nyílt forráskódú szoftver, amelynél szintén a szerzők forráskódban való feltüntetése a bevett gyakorlat, ám az utóbbi esetben ezen eljárást a szerzők jelentős száma indokolja. A szerzők kézikönyvben való felsorolása szintén gyakran alkalmazott megoldás, az ezzel kapcsolatos, korábban már említett aggályok alapja, hogy nem a szoftverhez tartozó dokumentációról, hanem egy külön, önálló szerzői jogi védelmet élvező műről van szó.
Úgy tűnhet, az egyetlen, valóban a szerző kezében maradt jogosultság a mű egységének védelme, de ennek is kizárólagosan azon része, amely a visszaélésszerű megváltoztatások - rasszista, illegális tartalommal való megtöltés - ellen való fellépésre vonatkozik. Ugyanakkor más jellegű módosításokat engedélyeznie kell a szerzőnek, vagy akár az engedélye nélkül is kivitelezhetnek, és amennyiben ezekkel nem ért egyet, legfeljebb nevének elhallgatását kérheti.10
A szerző a forráskód kiadását nem kérheti, hiszen az már átadásától - egyes nézetek szerint megalkotásától - a munkáltató "műhelytitkának" minősül. Pont ezért is jogosult a munkáltató a forráskód megváltoztatását kérni a szerzőtől vagy ezzel valamely más programozót megbízni. Ugyanakkor egy ehhez hasonló érdekes eset merült fel Németországban, amikor a munkavállaló korábbi munkahelyén mintegy végkielégítésként - egy bizonyos szoftverre vonatkozó - vagyoni jogosultságokat nyert el. Rendelkezési joga folytán ezt a szoftvert az új munkahelyén ellenszolgáltatás nélkül használni engedte, és amikor munkaviszonya megszűnt, szerette volna a programot magával vinni, de a munkáltatója ehhez nem járult hozzá, mert a szoftver használatát úgy tekintette mint a munkavállaló munkaköri kötelességéből származó eredményt, habár a munkavállaló a szoftvert nem maga, és főként nem ezen a munkahelyén fejlesztette. Az eset megoldásának - mindamellett, hogy az eljáró bíróság szerepét a munkajogi bíróság helyett a rendes bíróságnak kellett volna ellátnia - az tűnik, hogy az ingyenes felhasználást abban az esetben is csak a munkaviszony fennállásának idejére szabták meg, amennyiben a felhasználás időtartamáról külön megegyezés a felek között nem történt.11
A visszahívás joga a szoftver gyártóját illeti, hiszen ez - igen nagy horderejű - gazdasági döntésnek minősül, a szoftverszerző meggyőződésének megváltozása a témával foglalkozó többség meglátása szerint elképzelhetetlen.
Vagyoni jogok
Érdekessége a nemzetközi szabályozásnak, hogy az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek átvételénél a németek felváltva használják a jogtulajdonos (Rechtsinhaber) és a szerző (Urheber) fogalmakat. Ennek magyarázatául azt vetik fel, hogy elsősorban a szerzőt, míg másodsorban a munkáltatót kell a vagyoni jogok tulajdonosának tekinteni.
Megosztott a vélemény a vagyoni jogok jogi helyzetét illetően, míg a Fromm- Nordemann kommentárjában ezen jogok átszállásáról12 olvashatunk, addig a Wandtke- Bullinger Kommentar arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy exkluzív, valamennyi vagyoni joghoz kapcsolódó, határidőhöz kötöttség és visszavonási jog nélküli, korlátlan használati jog átszállásáról beszélünk.13 A kérdés élesebben vetődik fel, ha a még jelenleg nem létező használati lehetőségek kerülnek szóba, mivel ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható.14
A másik említést érdemlő változás a szerzőket megillető "megfelelő díj" sorsa, amely abban az esetben jár részükre, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.15 Ahogy a korábbi bírósági döntések is mutatják,16 a szerzőket szoftverek esetében is megillette bizonyos - többnyire a szakértők által javasolt - díjazás. A korábban irányadó rendelkezések szerint17 a munkáltató által harmadik személlyel kötött felhasználási szerződésbe foglalt szerzői díj - szoftver esetében nevesítetten - 10- 30%-ban a szerzőt illette meg. A szoftver esetleges átdolgozásainak költségei azonban a munkáltató ráfordításának minősültek, így azokra tekintettel a szerzőt megillető díj összegét 10% alatt is meg lehet állapítani.18
A szerzői jogi törvény jelenlegi változata azonban nem teszi lehetővé az említett megoldást,19 döntését azzal magyarázva, hogy a szoftvergyártók oldalán tetemes beruházást igényel a szoftverek előállítása, és ezen befektetés megtérülésének kerékkötője lenne, amennyiben a szoftverkereskedelem lényegi elemét érintve a befolyó díjból a szerzőt is részesíteniük kellene.
A német szerzői jogban a munkaviszonyban alkotott szoftverekre vonatkozó alapdöntések a Wetterführungspläne I- II.20 döntések. A vita abból fakadt, hogy egy munkavállaló munkatársával 1979 és 1992 között egy speciális program fejlesztésével foglalkozott. Az első döntésében a Szenátus kimondta, hogy a munkaköri kötelessége körében alkotott szoftver nem jogosítja fel a munkavállalót a munkabért meghaladó semmiféle követelésre. Alig egy évvel később a Szövetségi Bíróság még egy döntést hozott az ügyben, amelynek keretében új eljárást rendelt el, és felhívta a figyelmet a bestseller paragrafus figyelembevételére, azaz annak mérlegelésére, hogy a munkáltatónál keletkezett vagyoni előny és a munkavállaló számára munkabérként kifizetett díjazás arányossága - tekintettel a program nem várt népszerűségére - feltűnően nagy értékkülönbséget generált a vagyoni jogokat a törvény szövegéből adódóan, mintegy "törvényi licenc" (gesetzliche Lizenz) által megszerző társaság és a program alkotója számára juttatott összeg között. Az ügy megítéléséhez érdemes ismerni a német bestseller paragrafus történeti hátterét, ugyanis a munkaviszonyban alkotott művek helyzetét szabályozó 43. § javaslata eredetileg tartalmazott egy utaló 3. bekezdést, - amely szerint: "A szerző jogosult a 32. § szerinti követeléssel élni, amennyiben műve használatának ellenértéke béréből vagy járandóságból nem tekinthető kiegyenlítettnek"21 - ám ezen részlet a Bundesrat állásfoglalását követően (amely szerint a munkaviszonyok egyenlőtlen megítéléséhez vezetett volna egyetlen csoport ilyen jellegű megkülönbözetése) elvérzett.22
A hazai szabályozásnak ugyancsak szépséghibája a munkaviszonyban alkotott szoftverekkel kapcsolatos "megfelelő díj" mértékének megítélése. A korábbi szabályozás az ismertetett módon engedélyezte ugyan a többi munkaviszonyban alkotott műhöz hasonlóan a harmadik fél felé újabb és újabb felhasználási jogok biztosításával a szerző részesedését is, ám ez a már említett okból kikopott. Ellenben a magyar szabályozásban is megjelent a bestseller paragrafus kitétele, amit eredendően a könyvekre vonatkoztatottan kívántak alkalmazni, ám a kor (mint annyiszor) túlmutatott a jogalkotói szándékon, és egy új, mintegy "kompenzáló" területet, voltaképpen egy kiskaput biztosított a szoftverszerzők részére, mely alapján a vagyoni jogok átruházásáról szóló (akár törvényi, akár a felek megegyezésén nyugvó) felhasználási szerződés megváltoztatására - különböző feltételek együttállása esetében - lehetőséget biztosít. A polgári jogból jól ismert feltűnő értékaránytalanság speciális változatával állunk szemben, ugyanis a mű tényleges piaci értékét először a forgalomba hozatalt követően lehet megállapítani.
Speciális rendelkezések
A szoftver visszafejtése
A szerző engedélye nélkül is jogosult a program használatára licencben vagy más módon jogosított felhasználó vagy ennek megbízottja, (tehát nem akárki) - programozó akár munkaköri kötelességként is - a kód többszörözésére vagy (vissza)fordítására egy speciális információhoz való hozzájutás érdekében. Ezen információ kizárólagosan azon célt szolgálhatja, hogy a visszafejtett szoftvert más szoftverekkel együtt tudja működtetni a felhasználó. A központi fogalom tehát az "interoperabilitás" megteremtése.
A reverse engineering
Azon eljárást, amelynek keretében a tárgykódból különféle, a továbblépéshez szükséges információkat nyernek, reverse engineeringnek nevezzük. Ennek egyik eszköze a dekompiláció, ami a tárgykódnak egy visszafordítóprogram segítségével forráskódba visszafordítását jelenti. Ám - lévén, hogy rengeteg fordítóprogram (kompiláló program) létezik - amennyiben a visszafordításhoz nem jó dekompiláló programot (azaz nem az eredeti kódolásnak megfelelőt) használunk, a kívánt információk helyett egy értelmetlen és értelmezhetetlen karaktersorhoz jutunk. Ezért általában, [ha a fordítóprogram "ujjlenyomata" (fingerprint) alapján nem képes a fordítást végző azonosítani a programot] akkor egy alap programozási nyelvre, assemblybe fordítja.23 Ezen lehetőség bármiféle tárgykód esetében fennáll, ám azzal a kockázattal, hogy a szerző kommentársorait nem nyerjük vissza, és az assembly csak szakember számára olvasható programnyelv.
A dekompilált sorokat aztán az esetleges változtatásokat követően természetesen lehet rekompilálni, amely eljárást követően újra tárgykódban lévő programhoz jutunk.
A de- és rekompiláció lényegi elemei tehát egyrészt a fordítás, másrészt pedig egy speciális többszörözés. Ezen eljáráshoz való hozzájárulás tehát a szerzőknek általában nem is áll érdekükben. Érthető tehát, hogy a szoftverirányelv elfogadásakor ezen pontok körül alakult ki a legnagyobb vita. Különböző előfeltételek együttállása esetében lehet egyáltalán szó a fenti eljárások jogszerű alkalmazásáról.
A revese engineering más módszerei még például a "dumpolás", a disk editor, a debuggoló programok.24
Az információhoz való alternatív hozzájutás hiánya
Amennyiben a megkívánt információkhoz szabad hozzájutást biztosít a szerző, a programot nem kell felfejteni. Ahogy erre a szabad szoftverek esetében példát találunk, hiszen kötelező jelleggel megadják a kódot magát, vagy elérhetővé teszik az interneten.
Ezzel kapcsolatos kérdésként merül fel, hogy milyen tágan értelmezhető az a kitétel, hogy a megkívánt információt "könnyedén megismerhető"-nek tekintjük. Ide soroljuk a régebben nyilvánosságra hozott, ám kis kutatással fellelhető információkat. Azonban a könnyen hozzáférhetőség mindig egyedi mérlegelést megkívánó fogalom. Ellenpéldaként viszont ide tartozhat, ha az információt további ellenszolgáltatásért cserébe kínálják fel.
Ugyancsak kérdés, hogy kinek az érdekében áll az információhoz jutás biztosítása, elvárható-e a felhasználótól, hogy a fejlesztő felkeresésével időt töltsön annak érdekében, hogy a dekompiláció ne minősüljön joggal való visszaélésnek? A német kommentár álláspontja szerint rövid határidő mellett a fejlesztő felkeresése és felszólítása az adat szolgáltatására jogos elvárás.25
Az információk célhoz kötött volta
Alapvető feltétel tehát, hogy a megszerzett információk ténylegesen a programok együttműködtetésének lehetőségét biztosítsák. Minden más céllal történő visszafejtés engedélyköteles. Ugyanúgy nem szabad ötletek megszerzése céljából dekompilálni, mint ahogy jogsértés bizonyítása sem megengedett26 ezen a módon. (Amennyiben bíróság rendeli el a szakértő általi dekompilációt, az persze más eset, ám a bíróság jogosult a sokkal egyszerűbb utat is választani, kérni a forráskód kiadását.) Sőt a felhasználó arra sem jogosult, hogy a szoftver hibáját ezúton bizonyítsa, hiszen - bár az is nemes cél - mégsem felel meg az irányelv és a törvény szövegének, amely szerint egyértelműen csak "önállóan megalkotott szoftver más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében" járhat el. A szabályozáson látszik, hogy alku eredménye, hiszen a visszafejtés nem használható sem a felhasználó érdekeit közvetlenül szolgáló testre szabás céljából, sőt még kutatási célokból sem.
Érdekes azonban, hogy a kompatibilissé tétel abban az esetben engedélyezett, ha egy konkurens programmal akarják együttműködésre bírni.27 Ugyancsak speciális eset a hardverrel való együttműködés, együttműködtetés, hiszen a szöveg szó szerint csak a szoftverekhez való illesztést engedi. A mai modern hardverelemek lehetővé teszik a szoftverek hardveres implementálását, azaz szoftverfeladatok hardverben történő ellátását. Ez pedig indokolttá tenné a dekompilálás engedélyezését ebben az esetben is. Hiszen ennek elmaradása a piac megosztásához28 vezethetne, ami versenyjogi aggályokat vetne fel.
A szoftvergyártók általában ellátják terméküket interfész-specifikációval, mely esetenként azonban nem teljes körű, így a visszafejtés elkerülhetetlen. Ám az abból nyert információk (akár az interfészalkotó kódja is) a visszafejtő rendelkezésére állnak. Ezek közül azonban a szabályozás alapelvének megfelelően elsődlegesen a specifikációt kell kiegészíteni és azt használni, nem pedig a konkrét kódot átemelni.
A személyi kör
A dekompilálás három személyt érinthet. A felhasználási szerződésben jogosítottat vagy a szoftver felhasználására jogosult más személyt (pl.: munkaviszony alapján eljárót), illetve ezek megbízottját, aki semmiféle közvetlen viszonyban nem áll a szerzővel. Ezen személy eljárási jogosultságát elég polgári jogi jogviszonnyal igazolni. A személyi körnek az utolsó elemmel való kibővítését az tette szükségessé, hogy a dekompilálás speciális tudást igényel.
Az információ terjedelme
A szükséges programrészek jelentik az információ megismerésének határát. Feltétlen megismerést igénylő, tehát az együttműködéshez szükséges információt tartalmaznak például a (hivatalos és nem hivatalos29 egyaránt) csatlakozó felületek (interfész).30
A dekompilációt végző személytől elvárható, hogy a kézikönyvek és a rendelkezésre álló irodalom információi alapján kiderítse, hogy melyik programrészt kell dekompilálni. Egyes - az újabb programokra egyre jellemzőbb - megoldások esetében, amelyek könyvtárak bevonásával dolgoznak, ez a hely könnyebben meghatározható, azaz nem kell valamennyi könyvtárat visszafordítani. Más esetekben viszont, amikor szorosan összefüggő programszövegről van szó, felmerülhet a teljes fordítás elkerülhetetlensége. A vizsgálat terjedelmi korlátait mindig speciális vizsgálat keretében kell ellenőrizni, vizsgálni kell, hogy adott szakértelem mellett előre látta-e vagy láthatta-e, hogy a program mekkora részének visszafordítása szükséges. Azonban még annak sincs kialakult gyakorlata, hogy a terjedelmi korlátok "túl nem lépését" ki köteles bizonyítani.
A megismert információ szabadsága
A szerző érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy a visszafordítás keretében elnyert információ ne legyen továbbadható. Ez a védelmi szint még abban az esetben is fenntartandó, ha más felhasználók ismételt visszafordításokra lesznek kénytelenek, melyek végeredményeként természetesen ugyanazon eredményeket kapják. Ezen korlátozás olyannyira kereteket jelent, hogy a megtalált interfész nem adható közre a szakirodalomban, ugyanakkor az általunk írt program kézikönyvében megjelenhet, hogy hogyan tehető kompatibilissé adott esetben egy operációs rendszerrel a programunk. Egyedi megoldás, hogy ha a szerzői oldalról visszaélést tapasztalnak vagy piacuralmi helyzet áll fenn, a kartelljogi szabályokra hivatkozva követelhető a lényeges információk közreadása.31
Az utánzási tilalom
Ismételt tilalomként jelenik meg, a nyomatékosság kedvéért, hogy a megszerzett ismeretek alapján nem lehet egy, az eredetihez hasonló programot létrehozni, sem olyat, amely hasonló elvekre épülne vagy hasonló funkciókkal lenne ellátva. Ez voltaképpen versenyjogi kérdésnek tekinthető. Kétségtelenül tisztességtelen piaci magatartást testesítene meg a fél, aki az említett módon hozzájutva az információkhoz kezdi meg konkurens szoftver terjesztését.32
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne - az eredeti használata nélkül - alkotni egy másikat hasonló céllal, hiszen ezen tilalom léte teljesen monopolizálttá tenné a piacot. Egyetlen operációs rendszer működne, amin egyetlen szótárprogramot és egyetlen könyvelőprogramot lehetne futtatni, de mivel az ötletek nem védettek, így lehetőséget kell biztosítani másnak is, hogy egy adott probléma megoldására szoftvert fejlesszen.
Az érdekkiegyenlítés
Lévén, hogy az irányelvben foglaltak egy hatalmas alku eredményeként születtek, ennek fényében kell alkalmazni, az egyensúlyt megtartva a felhasználó és a jogtulajdonos érdekei között. Jogi háttérként elég a kontinentális szerzői jog alapját képező Berni Uniós Egyezmény egyes, speciális esetekben a szerzőknek a többszörözésre vonatkozó kizárólagos engedélyezési joga korlátozásának engedélyezésére,33 illetve angolszász területeken a "Fair-use" elvre gondolni.34 Amennyiben ezen rendelkezések korlátozására törekszik valamely jogosult, rendelkezései semmisnek tekintendőek. A német szerzői jog kifejezetten deklarálja ezen jogkövetkezményt,35 Magyarországon pedig a Ptk. mint háttérjogszabály alkalmazása mellett tisztességtelen szerződési feltételnek lenne tekinthető.
Kartelljogi kérdések
A már említett terület a versenyjog egy másik aspektusából is a legkérdésesebbnek tekinthető. A dekompilációval kapcsolatosan már többször említett "nagy vita" valójában egy közel harminc hónapon át tartó egyeztetést rejt, ahol a működés megismerése céljából történő futtatás megítélésének két szélsősége, az ezt szerzői jogi jogsértésnek tekintők, illetve ennek elmaradását versenykorlátozó magatartásként értelmezők pártja csapott össze.36
A probléma alapját a szoftverek esetében jelentkező alkotás kontra termék összeütközés okozza, és ez a szerzői jogi védelem alkalmazásának problémáját a következő pontokban veti fel:
-
a számítógépes programot azért hozták létre, hogy ellásson bizonyos funkciót;
-
a funkció ellátása érdekében együtt kell működnie más számítógépes programokkal, valamint magával a géppel;
-
az interfész a gép és a programok közötti kapcsolat kulcsfontosságú eleme;
-
a programok használatához elengedhetetlen kellék egy, a futtatásukra alkalmas eszköz;
-
az interfészek megállapításához szükséges folyamatnak vannak vitatott elemei.
A versenyjog és szerzői jog kapcsolatát érdemes az Európai Bíróság döntéseire figyelemmel szemlélni, amelyek értelmében "bármely olyan megállapodás, szerződési feltétel a versenyjogi szabályok fényében vizsgálandó, amely a szerzői jog által biztosított védelmen túlmenően tart fenn jogot vagy állapít meg védelmet a program alkotójának."37
A licencek elemzése a már fennálló csoportmentesítések analógiájára38
Elfogadható feltételek |
Elfogadhatatlan feltételek |
a legkisebb licencdíjra vonatkozó záradék |
a számítógépes program licenciáját |
a szerzodés lejártát követo használati tilalom |
a licencia automatikus meghosszabbítása, ha a program új változatát bocsátják ki |
az allicenciába adás tilalma |
a licencdíj kiszámolásának a szerzodésen kívüli feltételekhez kötése |
a licenciába vevo kötelezettsége, hogy a licenciaszerzodés alapjául szolgáló szerzoi jogot védelmezze |
vertikális ármeghatározás vagy ár- ellenorzés kikötése a licenciába vevo termékei tekintetében |
abszolút területi kizárólagosság megadása |
Egy speciális csoportmentesítés39 lehetővé teszi, hogy a releváns piacon 30% részesedést meg nem haladó vállalkozók vertikális szerződéseket40 kössenek. Ugyanakkor licencmegegyezéseknek csak abban az esetben van helyük, ha a szoftverek nem mint fődolog kerülnek forgalmazásra, hanem bizonyos áruk és szolgáltatások adásvételével kapcsolatosan.41 Létezik egy bizonyos "fekete lista" is, amely azokat az eseteket szabályozza, amelyek semmilyen körülmények között nem tekinthetők megengedettnek. Így például tilos közvetett vagy közvetlen módon meghatározni a továbbértékesítés rögzített vagy minimumárát, területi vagy vásárlói korlátokat alkalmazni.
Vannak speciális problémák, melyek az érem mindkét oldalát felmutatják, ilyen például a licenc egyetlen kijelölt géphez kötése - amennyiben ez az eljárás a licencdíj kalkulálásával indokolható, elfogadott a megoldás, de ha a gép és szoftver együttes értékesítését célozza, nem igazolható. Az ügy megítélése közösségi szinten a Bizottságra42 tartozik.
A felhasználási szerződés
A szoftverekkel kapcsolatos szerződési modellek
Érdekes kérdés elemezni a szoftverekre vonatkozó szerződések esetében, hogy pontosan mi is a szerződés tárgya, minek tekintjük magát a szoftvert? Az immateriális javak egy példájának, egyszerűen dolognak vagy jogi hibridnek? A vita során visszaköszön a szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatos majd valamennyi elmélet. A tulajdonjog-szemlélet képviselői - copyright mintát követve - megfeledkezni látszanak az alkotó személyhez fűződő jogosultságairól. Az immateriális javak elméletét43 követők elszakítják ugyan egymástól a művet és annak tárgyi formáját, ám továbbra is úgy tűnik, hogy ez a szemlélet még mindig túl sarkalatos, de ha valóban a szerzőt és a szerző akaratát helyezzük előtérbe, akkor elkerülhetetlen, hogy őt képviselje a szerzői jog, és tegye ezt azon a módon, ahogyan ő (az általa alkotott vagy elfogadott licenc szerint) szeretné.
Felhasználási szerződések
Formai követelmények
"A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni."44 E kógens szabály alól mindössze két kivételt enged a jogalkotó. Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. (Itt ugyanis a cikk újsághoz való beküldése elegendő ahhoz a vélelemhez, hogy a cikket közlésre, felhasználásra szánták). Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
Ezen mondatban mindössze a "kereskedelmi forgalomban történő megszerzés" problematikus. Nyilvánvalóan az volt a cél, hogy egyszerűbbé tegyék mind a felhasználók, mind a szoftvergyártók életét. A törvény kommentárjában45 ezt olvashatjuk: "A szoftverek általános gyakorlatként a kereskedelmi forgalomban értékesülnek. Ahhoz, hogy a felhasználó felhasználási jogszerzése valóban jogszerű lehessen, és ugyanakkor a szabályozás megfeleljen a mindennapi élet gyakorlatának, követelményeinek, szükséges, hogy a jogalkotó az ilyen esetekre tekintettel kivételt engedjen a felhasználási szerződések szigorú alaki szabályai alól, azaz eltekintsen az írásbeliség általános követelményétől."46 A törvény, ahogy a kommentárul szolgáló írás is, 1999-ből származik, akkor még hazánkban lényegesen kisebb jelentősége volt a szabad szoftvereknek, melyek az internettel együtt érkeztek és jutottak el felhasználók százezreihez. Úgy tűnik, az 1999 óta eltelt öt évben a mindennapi élet annyira megváltozott, hogy a kereskedelmi szoftverekhez hasonlóan indokolttá vált a szabad szoftverek helyzetének rendezése is.
Általános bevezetés, más szerződésektől való elhatárolás
Az adásvételi szerződés és a felhasználási szerződés viszonya
Először is érdemes még egyszer tanulmányozni a német szerzőknek a szoftver létével és átruházhatóságával kapcsolatosan kialakult parázs vitáját. Redeker47 a problémát, azaz hogy a szoftverek dolognak tekinthetőek-e, avagy a dolog fogalom mint analógia vonatkozik rájuk, a szoftvereket többnyire "megtestesítő" adathordozókon keresztül tárgyalja. "Ha a programok dolgok lennének - írja - szükség szerint kellene, hogy tulajdonossal rendelkezzenek. Ha ez mégsem forogna fenn, akár szabadon el is lehetne őket birtokolni." Ki lehet hát egy szoftver tulajdonosa? A cég, amely kifejlesztette, vagy az a pár ezer felhasználó, akik a terméket megvették? Esetlegesen mindannyian? Redeker a BGB 741. § és azt követő paragrafusaira hivatkozva a közös tulajdon megoldását veti fel. Majd hangsúlyozza, hogy ez a kérdés hasonlít ahhoz, mintha Goethe Wertherjének tulajdonosát (az író maga vagy a könyv tulajdonosa) keresnénk, és utal arra, hogy a szoftverek dologi valóját hirdető elméletek tévesek.
König reakciója48 szerint Goethe Wertherje könyvformátumban, mint azt megannyi bírósági döntés igazolja, mint dolog jelenik meg, és akként is vonható tulajdonjog alá. Hibásnak látja a feltételezést, hogy a szellemi, immateriális dolog - az alkotás - és annak materiális megvalósulása között nem tesznek különbséget. "Értelemszerűen ugyanolyan kevéssé van dologi jogi tulajdonosa Geoethe Wertherjének, mint Beethoven 9. Szimfóniájának."
A következő problémagócot49 is definíció okozza: A "Computerprogram" terminológia alatt Redeker azokat az utasításokat érti, amelyek egy bizonyos probléma számítógép általi megoldásához szükségesek. Az utasítások mind forrás-, mind gépi kódban, szerinte nem minősülnek dolognak, ahogy egy főzéshez szükséges recept sem. König ellenben a programot mint a gép vezérléséhez szükséges eszközt nevezi meg. "Természetesen egy lemez, az arra lementett programmal, dolognak minősül, a rá vonatkozó tulajdonjog is átruházható. Ez esetben valószínűleg a program konkrét megtestesülésére vonatkozó tulajdont ruházzuk át, de semmiképp sem a programra mint olyanra vonatkozót." Mivel azonban dolgok elektronikus úton nem átruházhatóak - az uralkodó nézet szerint - , az áram sem minősül dolognak.
König abból indul ki, hogy a szerződések megkötésekor mindig a szoftverek konkrét megtestesüléséről van szó - a szereplők nem immateriális javakat adnak-vesznek.
Claus D. Müller50 - szintén "a szoftverek nem dolgok" párt képviseletében - egy 1994-ben megjelent, összefoglal ó tanulmányában írja: A BGH értelmezése szerint a szoftverek jogi helyzetének megítélésénél az irányadó, hogy egy speciális vállalkozási szerződés keretében létrehozott szoftverről vagy egy előre elkészített, ún. standard szoftverről van-e szó. Hiszen egy számítógépprogram piacosítása következtében - azaz, hogy adathordozón rögzített másolatait árusítják - árunak, illetve terméknek minősül. Ugyancsak nála olvashatunk az "áram" hasonlat Achilles-sarkáról, mely szerint az áram és a szoftverek analógiájának gátat vet, hogy a szoftverek szellemi javak, az árammal kapcsolatban viszont ez már egy ideje51 nem mondható el.
Moritz52 véleménye szerint a szigorú fogalmakhoz kötöttség okozza a bonyodalmat, hiszen már nem a rómaiak korát éljük, az akkori "dolog" fogalom nem fedi le azt a kört, amit ma "dolog"-nak tekintünk. Spenglert idézve azt mondja, hogy a rómaiak joga a "testek joga" volt, míg a mai jog a "funkciók joga", és szemben az antik statikus jogszemlélettel, ma a dinamikus jognak kell szerepet juttatni.53
Nézete szerint a szoftver olyan "immateriális gép," melyet Hellfeld54 szóhasználatát átvéve "soft-machine"-nak nevez, és mely alatt az algoritmust magát érti. A cikk ezt követő részében pedig kifejti, hogy a szoftverlicenc mint valamely sui generis szerződés teszi lehetővé ezen kézzelfogható formát valójában sosem öltő termék használatba adását.55
Nyilvánvalóan a definícióval kapcsolatos bonyodalmat az okozza, hogy létezik egy csekély értékű adathordozó vagy éppen egy immateriális közeg (internet), amelyen keresztül nagy értékű szoftverekhez juthatunk hozzá. De ha végiggondoljuk, valójában nem a szoftver tulajdonjogát nyerjük el, hanem csak felhasználási jogosultságot szerzünk - az ezen fejezetben tárgyalt szerződések alapján - licencdíj ellenében vagy - speciális esetben - ingyenesen.
A magyar szabályozásnak szerencséje volt, hiszen még mielőtt kialakulhatott volna egy, az említetthez hasonló csatározás, Faludi Gábor56 kezünkbe adta a megoldás kulcsát, felhíva a figyelmet arra, hogy a nem egyedi megrendelésre készülő szoftverek esetében a műpéldányok eladása kapcsán csupán látszat az, hogy a tulajdonjog megszerzése a vevőnél felhasználási jogot keletkeztet. Ennek megszerzéséhez ugyanis feltétlenül fontos, hogy a felhasználásra egy létező és érvényes jogcímmel (legyen az akár felhasználási vagy vagyoni jog átruházására irányuló szerződés) rendelkezzen. A szoftver jogszerű megszerzőjének tehát nem a másolat birtokának, hanem a felhasználási jognak a jogszerű megszerzőjét kell hogy tekintenünk.57
A munkaviszonyban alkotott szoftverek
A felhasználási jogok díj ellenében történő megszerzése mellett egy másik lehetőség, ha a szoftver munkaviszony keretében kerül fejlesztésre, hiszen akkor a szerző vagyoni jogosultságai - eltérő megegyezés hiányában - a már bemutatott módon,58 automatikusan átszállnak a munkáltatóra. Lényegi elhatárolási pont, hogy a szoftvert az alkotója munkaköri kötelességből, tehát munkaköri leírásának megfelelően, vagy konkrét szabályozás hiányában, ahhoz kapcsolódó utasításnak megfelelően végezze.
Az ajándékozás
Ez az alapul szolgáló jogviszony a szabad szoftverek jellegzetessége, amelyben nem követelik meg (sőt egyes esetekben kifejezetten tiltják) felhasználási díj fizetését. Ennek speciális következménye, hogy itt a felelősségnek nem a szigorú, adásvételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, hanem csak az enyhébb, "kizárhatatlan" fokot, hiszen a Ptk. szabályai szerint az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el. (Például senki sem használhatja gondatlanul trójai falónak a szoftvert.) Az általános szabályok szerint felel továbbá mindazon károkért, amelyeket a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.59 Az ajándékozás persze nem jelenti azt, hogy a hordozóért magáért ne lehetne bizonyos minimális (az anyagárnak megfelelő) összeget elkérni, hiszen az ajándékozás csak a felhasználási szerződésen belüli felhasználási díjra vonatkoztatott.
Internetes szerződések
Amennyiben a szoftver letöltésére online kerül sor, egy egészen speciális esettel is szembesülhetünk, azaz, amikor egy kereskedelmi szoftvereket letöltésre felkínáló oldal60 saját maga alkalmaz az összes, az oldalon megtalálható szoftverre vonatkozóan úgymond "előlicenc"-et. Ennek egy példája a következő licencrészlet.
"A szoftver regisztrálásával Ön elismeri az EULA (végfelhasználói licencszerződés) elfogadását, elfogadja a használattal kapcsolatos korlátozásait és feltételeit, és tudomásul veszi, hogy nem a szoftvert vagy anyagokat vásárolta meg ezzel a licenccel, hanem a használat jogát a következő feltételek mellett. Ha nem ért egyet az EULA-val, ne regisztrálja a szoftvert vagy terméket."
A jogászokon kívül vélhetően minden ember hajlamos a szöveget magát átugrani, (ahogy ezt más általános szerződési feltételeknél is tapasztalhattuk) - mert ha az "I accept" vagy "I agree" gombon kívül bárhová kattint, akkor elesik a letöltés lehetőségétől.
A "végfelhasználó" jogosult tehát az előlicenc szövege szerint a szoftver egy másolatát egy számítógépen mint egyedülálló használó futtatni. De tiltott bármiféle másolatot, úgy a szoftverét, mint a kiegészítő dokumentációét más gépre átmásolnia.
A fizetést és letöltést követően újfent szembesülünk egy licenccel, amely ezúttal a szoftver fejlesztőinek (a következő pontokban bemutatásra kerülő) licence. Érdekes tanulmány témájának ígérkezhet ezen licencek összevetése. Hiszen a legkisebb eltérések is értelmezési kérdéseket vethetnek fel. (Gondolunk itt többek között arra az eshetőségre, ha a szerző nagylelkűbben csak géphez, míg a weboldal maga géphez és személyhez köti a felhasználási jogosultságot.) Mondhatnánk, hogy ez csupán csomó a kákán, ugyanis aki a szigorúbb feltételeket elfogadva adta beleegyezését, az természetesen beleegyezik a "könnyedebb" változatba is. Vitássá válhat azonban a helyzet, ha ez valamely véletlen folytán fordítva fordul elő. Ugyanis a második licencet kizárólag akkor ismerjük meg, ha a termék árát már megfizettük, és az a gépünkön van.
Ha a materiális világból próbálunk példát találni, voltaképpen "a doboz kibontásával" analóg megoldás, ha egy tömörített változatban érkező szoftvert úgymond "kicsomagolunk".
Megrendelésre készült szoftverek
Voltaképpen - ha a szoftvereladási számokat vesszük alapul - ez tekinthető speciális esetnek, hiszen itt általában egy megrendelő és egy vállalkozó között létrejött ügyletről61 van szó, ahol a vállalkozás tárgya egy, bizonyos követelményeknek megfelelő, funkciókat ellátó szoftver elkészítése. A helyzet különlegességét mégis az adja, hogy a bírósági döntések (leszámítva a szerzői jogi jogsértés okán indult büntetőügyeket) nagy része erről a területről kerül ki. Itt merülnek fel voltaképpen a különféle polgári és szerzői jogi igények. Így a legelső, szoftvereket érintő legfelsőbb bírósági döntés,62 amely egy speciális, a moszkvai olimpiára tervezett sportági információs berendezés részévé vált szoftverrel volt kapcsolatos, vagy egy kutatási-fejlesztési szerződéssel vegyesvállalkozási szerződés keretében előállított program hibájával kapcsolatos eset,63 vagy akár az a szerződés, amelyben a szoftver megalkotásának célja volt meghatározott.64 Megrendelésre készült szoftverek esetében azonban előállhat az a kényes helyzet, hogy a forráskódot magát a kizárólagos felhasználási jogokkal együtt megvásárolja a vevő.65
Standard szoftverek
A már Müller által is emlegetett domináns szoftver kategória a standard szoftverek, ezek a már említett két csoportba sorolhatók, "érdek-" és "önzetlen" kategóriákba. Míg az első esetben a szerződő felek egyrészt a felhasználó, aki egyáltalán nem befolyásolhatja a fejlesztést, nem határozhatja meg a program tudását, az elvárásainak kígyózó listája süket fülekre talál, és hibáival hiába is ostromolja a support vonalakat, azok kijavítására csak megkésve és esetlegesen (patch fájlok közzétételével) kerül sor, a másik oldalon pedig egy nagy szoftverház áll, aki egymaga határozza meg, hogy programjai milyen licenccel kerülhetnek forgalomba, azaz egyoldalúan, általános szerződési feltételként szabályozza a felhasználási szerződés minden egyes pontját. A programok javított változataira néha több hónapot kell várni. A szoftverek szoftverházakban történő fejlesztése Eric S. Raymond szerint66 úgy zajlik, mint egy katedrális építése, minden lépés előre megtervezett, csak tökéletes(nek látszó) terméket tesznek hozzáférhetővé, a teszteléseket próbálják saját erőforrásokból megoldani, ez pedig meglehetősen időigényes feladat.
A második esetben, a szabad szoftvereknél mind a fejlesztői, mind a felhasználói oldalon tömegek vannak. Bár a szerzők itt is egy-egy fejlesztői csoportba tömörülnek, a csoportok tagsága változik, és az egyetlen állandó részletnek a licencek, illetve az alább ismertetésre kerülő működési elv tekinthető. Raymond szerint ez a másik, Linus Torvalds által bevezetett stílus, ahol gyakran korai stádiumban lévő kódokat is közreadnak, amely egyáltalán nem hasonlít a csendes, alázatos munkálkodáshoz, ami a katedrális építőit jellemzi, hanem zajos, mint egy hatalmas bazár, különféle célokkal, kezdeményezésekkel tele.67
Tehát a bazár működésének imént említett alaptételei:
1. "Every good work of software starts by scratching a developer's personal itch."
Azaz, itt nem munkaszerződés vagy megrendelés alapján születnek a programötletek, hanem belső motiváltságból. Nincsenek tehát munkaszerződéssel kapcsolatos komplikációk, a szerző a vagyoni és személyhez fűződő jogaival maga rendelkezik, és maga rendelkezik az ezzel kapcsolatos jogosultságok sorsáról is.
2. "Good programmers know what to write. Great ones know what to rewrite (and reuse). "
A kíváló programozó jellegzetes tulajdonsága a konstruktív lustaság, hiszen miért is kellene valamit megírni az elejétől, újra meg újra, ha van már egy olyan, ami használható? Raymond a maga példáját, valamint Linus Torvalds esetét idézi, aki szintén nem a semmiből teremtette meg a Linuxot, hanem kezdetben kölcsönvett kódokat és ötleteket a Minixből. (Joggal, hiszen az public domain licenc alatt állt.) Azaz ezen rendszer gerincét a szerzői jogból ismert át- és feldolgozások adják, melyekhez a szerző (különböző formákban) hozzájárul.
3. "Plan to throw one away; you will, anyhow."68
Ehhez kapcsolódó szerzői jogi megjegyzés, hogy a szoftverek esetében a forráskód megírása csak sokadik lépcsőfokban történik, az első pár mozzanat a program megtervezéséhez kapcsolódik. Adott esetben pedig előfordul, hogy egy tervezett program mégsem minősül használhatónak egy adott feladat ellátásához. Ez esetben más utat kell választani, ám a már megalkotásra került, bár be nem fejezett mű is szerzői jogi védelemben részesül, és adott esetben továbbfejleszthető.
4. "If you have the right attitude, interesting problems will find you."
Mivel a kódok szabadok, és mindenkinek érdekében áll azok fejlesztése, nem reked meg a fejlesztési folyamat, ha egy programozó kifogy az ötletekből, hiszen, közkinccsé nemesítve ténykedését, nála esetlegesen tapasztaltabb (és lustább) programozók átvehetik azt, tovább tökéletesítve az életre hívott projektet. Azaz egy olyan különleges helyzettel találkozunk, amikor a szerző maga keres utódot, és nem pedig a törvényből ismert eljárás keretében az átdolgozni vágyó fog engedélyért a szerzőhöz fordulni.
5. "When you lose interest in a program, your last duty to it is to hand it off to a competent successor."
Éppen az imént említett okból fontos a kommunikáció léte (egy nagy zsibvásárhoz hasonlóan) a fejlesztők között, ezért alapultak fórumok szerte a világ weboldalain, ahol programok cserélnek gazdát, felügyeletet. Kiemelten hangsúlyossá vált projekteket (mint egy operációs rendszer, vagy egy programcsomag - pl. OpenOffice.org) igazi teamek menedzselnek. Tehát az oly gyakran elhangzó aggodalom, hogy a szabad szoftverek gazdátlanok, és használójukat esetlegesen cserbenhagyják a fejlesztők, alaptalan.
Microsoft EULA, mint a kereskedelmi
licencek
legismertebb darabja
A kereskedelmi forgalomban lévő szoftverek felhasználási szerződéseinek megannyi változata ismert, terjedelmi korlátok miatt e helyen azonban csak az egyik piacvezető szoftvercég általános végfelhasználói licencszerződése kerül néhány kiegészítő információval bemutatásra. A licenccsoportból az új szerzői jogi törvényt követő első licencet, a Windows 2000 Professional szoftver licencét választottuk.69A licenc - harmóniában a korábban tömegtermékként megalkotott érdekszoftverekkel kapcsolatban állítottakkal - végig termékként70 nevezi meg és annak is tekinti a szerzői jogi alkotást.
A Microsoft Windows 2000 Professional End-User License Agreement
A szerződés szövege nyilvánvalóan az eredeti angol példány fordítása, azonban a fordítás nehézségei sok ponton kiütköznek a licencen. A precíz fordításra való törekvés néhány helyen oda vezetett, hogy a szöveg kétértelművé vált. Továbbá a licenc olyan - átlagos felhasználók számára érthetetlen - jogi és szakmai kifejezéseket használ, amelyek magyarázat nélkül hagyása, általános szerződési feltételről lévén szó, komoly gondot okozhat.
A szerződést kötő felek
A felhasználói oldalon akár természetes, akár jogi személy szerepelhet, akinek szerződéses partnere az anyavállalat Microsoft Corporation, és nem pedig annak magyarországi képviselője, a Microsoft Magyarország Kft.
A szerződés tárgya
A szerzői jog szabályainak megfelelően az egyik fél díjat fizet, a másik pedig engedélyezi a "termék" felhasználását, az alább részletezésre kerülő lehetőségek szerint.
A szerződés elemei
Mintegy különleges utaló rendelkezésként találhatjuk a következő - polgári jogi szempontból felettébb aggályos - részletet is a szerződésben: "A Termék tartalmazhatja jelen EULA függelékét és kiegészítését." Lévén, hogy a felhasználási szerződés eleve általános szerződési feltételek szerint készült, elgondolkodtató, hogy mennyiben tekinthető a szerződés részének valamely - a dokumentációban vagy a szoftver futtatásakor megismerhető "szerződéskiegészítés."71
Elállás a szerződéstől
A szoftver másolása, telepítése jelenti azon utaló magatartást, amely a szerződési feltételek elfogadásának minősül. Az imént említett esetleges "kiegészítések" a döntés megkívánt pillanatában még nem váltak megismerhetővé. Az elállás jogát gyakorló fél visszajuttathatja a szoftvert a szoftverházhoz, ám az angol szerződési feltételek szerint csak "unused product(s)" esetében van erre lehetőség. A magyar szöveg a telepítést és használatot tiltja meg, illetve a vásárlás helyére való visszajuttatást szabja a pénz visszafizetésének feltételéül. Érdekes kérdésként merül fel, hogy adott esetben a szerzői jog által preferált elvet, amely szerint "ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni,"72 vagy a polgári jog fogyasztót védő elvét, a felhasználó számára kedvezőbb értelmezést kell alapul venni?73
Felhasználói jogosultságok
A szerződés keretében a felhasználó (értelemszerűen nem kizárólagos) jogot nyer a szoftver telepítésére, használatára, elérésére, megjelenítésére és működtetésére.
Korlátozások
A terméket csak egyetlen számítógépen szabad használni. Ez a korlátozás tágan értelmezve az eddigi felhasználási módokban megnyilvánuló korlátozás mellett egyfajta térbeli korlátot is jelent, amennyiben ez a gép nem laptop. A területi határok, lévén, hogy a licenc nem rendelkezik róla, a Magyar Köztársaság területére vonatkoznak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha az ember a laptopján (mint fődolog) külföldre viszi az operációs rendszerét (alkotórész), akkor követ-e el a jelenlegi szabályok szerint jogsértést? Mi a helyzet akkor, ha külföldön, kedvezőbb áron vásárolt szoftverével hazatér? Elég csak visszagondolni a francia- kanadai szoftverek közötti árrésekre, hogy máris indokoltnak találjuk valaki ilyen jellegű cselekedetét. Az Unión belül persze a szoftverek (mint áruk) szabad áramlása is feltétlenül megvalósul. Ugyanakkor ismételten felmerül az online letöltések jogi megítélésének kérdése. Mi történik, ha a site Ausztrália, Új-Zéland és Pápua Új-Guinea területére vonatkozó licenccel ellátott szoftvert kínál fel letöltésre?74
Ezen felül létezik egy, az exportra vonatkozó külön tilalmak listája:
"(i) olyan országba, melyet az Egyesült Államok embargó vagy kereskedelmi korlátozás alá helyezett;
(ii) olyan természetes vagy jogi személynek, akiről/amelyről tudja, vagy tudnia kellene, hogy a Terméket (vagy annak részét) nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek előállításához fogja használni;
(iii) olyan természetes vagy jogi személynek, akit/amelyet az Egyesült Államok kormánya eltiltott a külkereskedelmi műveletek bonyolításától."
Harmadik személyre való átruházás
A szoftverház egyetlen alkalommal engedélyezi a Termék "első felhasználójának", hogy átruházza azt "külső végfelhasználó" részére. Ezzel kapcsolatban csak két tisztázatlan kérdés marad: 1. kit is tekinthetünk "külső végfelhasználónak"? 2. milyen alapon diszkriminálja egy cég a felhasználókat, csoportosítva őket első (extra jogosultságokkal) és az összes többi (úgy kellett nekik, miért nem lettek ők is első felhasználók) címen? Az átruházás további feltétele a közvetlenség, valamint az átvevő részéről az EULA elfogadása. Amennyiben olyan szoftverrel van dolgunk, mely a "NRF" rövidítést tartalmazza, az átruházásnak semmilyen fajtája sem jöhet szóba, ugyanis a termék "Not for resale", valamint a használati jog a már említetteknél is korlátozottabb, csupán bemutató tartására, tesztelésre vagy értékelésre jogosít.
A bérleti jogról szóló irányelv alapján75 a szerző megtagadja a mű bérletbe vagy haszonkölcsönbe adását, tiltja továbbá a lízinget. (Más licencezési típusokban azonban ezen engedély elnyerhető.)
Dekompiláció
A licenc szövegéből egyértelműen érződik a teljes tiltás igénye, ugyanakkor - fejet hajtva a jogalkotó szavának - engedélyezik a visszafejtéseket akkor és olyan mértékben, ahogy az "alkalmazandó jogszabályok ezen korlátozással ellentétben azt kifejezetten megengedik".
Adatvédelem
Ugyancsak az EULA része [azaz, ha ebbe nem kíván a felhasználó beleegyezni, elesik az egész szerződéstől (?)] az adatfelhasználáshoz való hozzájárulás. Kérdéses, hogy az ilyen kikényszerített hozzájárulás tekinthető-e bármiféle beleegyezésnek, amikor az adatvédelmi törvény szigorú feltételeket szab mind az adatok gyűjtésére, mind azok tárolására vonatkozóan? Elegendő biztosíték-e, hogy a Microsoft vállalja, hogy nem használja fel az adatokat azonosításra alkalmas módon? Ezen megfogalmazás kétértelműsége szintén kételyt ébreszt, hiszen felmerülhet a kérdés: az szép, hogy nem használja, na de nem is "használtatja"?
Garanciák
A garanciák kizárásának bevett gyakorlatát figyelhetjük meg a szoftverek terén. A szoftverházak a létező legszélesebb körben törekednek a garancia kizárására. Az EULA az "alkalmazandó jog által biztosított legnagyobb mértékű" felelősségkizárásról beszél. Részletes felsorolásában pedig többek között kizárja a felelősséget az információk elvesztéséért csakúgy, mint a személyi sérülésért, ideértve azokat az eseteket is, amikor a gondosság vagy a jóhiszeműség követelményeit megsértve járna el a Microsoft vagy beszállítója. Ugyancsak kizárja a termékfelelősség és szerződésszegés jogkövetkezményeit is.
Valójában azonban csak próbálja kizárni mindezeket, hiszen a magyar Polgári Törvénykönyv hasonlóan a BGB-hez nem engedi (semmisnek tekinti) azon feltételek teljesülését, amelyek szándékosságból vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, valamint a bűncselekmény következményeiért való felelősséget kizárja.76
GPL, a szabad szoftver licencezési alapja
Ugyancsak a fentebb említett terjedelmi korlát okán e helyen csak a GNU General Public License ismertetésére kerülhet sor, ám mivel ezen copyleft típusú licenc képezi a szabadszoftver-licencezés forrását, ennek ismerete megvilágíthatja előttünk az alapul szolgáló elveket és elképzeléseket.77
A GNU General Public License
A licenc szövegével kapcsolatos értelmezés itt sem könnyebb, ugyanis a felhasználási szerződés maga is szellemi alkotás, méghozzá, mint korábban említésre került, R. M. Stallman műve, aki szintén a copyright rendszerben felnőtt, ám azzal egyet nem értő amerikai. Éppen ezért a licenc szövegében az alább elemzésre került példához hasonlóan szintén találunk majd a kontinentális jogrendszertől idegen részeket. A licenchez tartozó központi oldalon78 egyébként csak angolul, japánul és csehül van lehetőség a szerződés letöltésére, persze ez nem jelenti azt, hogy "magyar változat"79 ne lenne hozzáférhető.
A szerződést kötő felek
A GPL a Free Software Foundation szoftvereire, valamint azon szoftverekre vonatkozik, amelyek szerzői ezen felhasználási szerződés alkalmazását kötötték ki. A licenc minden olyan programra vagy műre vonatkozik, amely tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a munka a GPL- ben szereplő feltételek betartása mellett terjeszthető.
A szerződés tárgya
A szoftver szerzői jogi védelme mellett a licenc mint felhasználási szerződés engedélyezi a program másolását, terjesztését és módosítását. Program alatt értve minden programot, valamint az ezeken alapuló műveket is, adott esetben a programot vagy annak részét tartalmazó, módosításokkal ellátott változatát vagy annak fordítását is.80 A módosítás valójában átdolgozásnak minősül. A futtatás joga olyan jogosultság, mely annyira magától értetődő, hogy csak közvetetten kerül megemlítésre, erre vonatkozóan semmiféle korlátozás nem létezik.
A szerződés elemei
A licenc bevezető sorait követően egy tételes (pontokba foglalt) listát találunk, amely a szerzői jogi szabályoknak megfelelően (leszámítva persze az ez esetben jelenleg még megkövetelt írásbeli formát) a felhasználási jogok gyakorlásának feltételeit ismerteti.
Az írásbeliségre vonatkozó rendelkezés
Érdekes kitétele a licencnek, hogy maga említi a szerződés aláírásának hiányát,81 ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a licenccel ellátott programhoz a licencbe való beleegyezésen kívül semmilyen "más módon" nem lehet hozzájutni, (ahogy ez más szoftverekre is igaz), valamint emlékeztet a mégis "más módok" használatának illegális voltára.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a program terjesztése vagy módosítása (a futtatás maga nem!) csak a feltételek elfogadása mellett történhet. Bár egy külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a szabályozás is túlzott, hiszen a szabadságot ilyen programok esetében felesleges bármilyen módon korlátozni, és ezen programok megsértésére úgysem kerül sor, hiszen többszörözésük és terjesztésük speciális feltételek megléte esetén díj ellenében történhet. Ugyanakkor nem árt felfigyelni arra a reális és hazánkban sajnálatos módon ismétlődően bekövetkező82 jogsértésre, amelynek keretében az eredeti licenc eltávolítása83 és a program szerzőinek a forráskódból való kitörlése mellett bizonyos programok kereskedelmi forgalomban jelennek meg, és jogdíjkötelessé válnak, ugyanakkor sértik a licencnek még azon pontját is, amely a forráskód megismerhetővé tételét mint minimumkövetelményt jelöli meg. Nehézséget jelent azonban a jogvédelem, hiszen bár a magyar fordítások esetében a fordítók mint szerzők fellelhetők, az eredeti mű jogosultjai vagy nem értesülnek a jogsértésről, vagy nem hisznek a nemzetközi perlekedésben, és nem lépnek fel saját érdekük védelmében. Még ha el is tekintünk attól, a programozók részéről jelentkező, "természetes idegenkedéstől", mellyel a jog felé fordulnak, láthatjuk, hogy a jogsértések mezején újabb virágként nyílnak az egyes szabad szoftverek, hiszen szerzőik jelenleg nem rendelkeznek olyan jogvédő szervezettel, mely jogosult volna a szabad szoftverek felhasználási szerződéseit megsértőkkel szemben fellépni, ugyanakkor vélhetően problémát jelentene a jog érvényesítése is egy olyan szerződés alapján, amelynek egyenlőre nincs helye a jogrendben.
A német szerzők esetében is vitára ad okot, hogy a GPL-t mint kétoldalú felhasználói szerződést vagy mint egyoldalú jognyilatkozatot értelmezzék, ám jogrendjük szerint a ráutaló magatartás a szerződéskötés elégséges feltétele.84
Felhasználói jogosultságok
A program többszörözésére és terjesztésére bizonyos (a következő pontban ismertetett) feltételek mellett adott a korlátlan jogosultság. Azaz ezen licenc alá tartozó szoftvereket (úgy is, mint egy szoftvercsomag részét) szabadon lehet el-, illetve továbbadni. Eladások esetében a licenc semmiféle jogdíj megfizetését nem követeli meg.
Hiányzik azonban a felhasználó számára adott kifejezett engedély mind a nyilvánosságra hozás, mind a nyilvánossághoz való közvetítés tekintetében, ideértve magát az online terjesztést is, ugyanakkor a körülmények vizsgálata (hogy az online terjesztés a szoftver elsődleges terjesztési formája) arra enged következtetni, hogy ezen engedélyt is megadottnak kell tekinteni.
A forráskód megismerhetővé tétele alapkövetelmény, hiszen ennek használatával lehet csak a programokat megismerni és továbbfejleszteni. Az elérés lehetőségének (a következő pontban tárgyalt) kötelező biztosításán túl további feltétel, hogy a kód érthető formában jelenjen meg.
A módosítás (át-, feldolgozás, változtatás) lehetősége szintén adott, ráadásul ennek alkalmazási köre jócskán meghaladja a törvény által megkívánt85 minimumot, hiszen még a módosítás következtében keletkezett programokra vonatkozóan is szabad rendelkezést biztosít.86 Ugyanakkor szem előtt kell tartani a szerző forráskódjának sértetlenségét is,87 ami alapján a licenc korlátozhatja a forráskód módosított változatainak terjesztését, de csak azzal a kitétellel, hogy nem gördít akadályt az úgynevezett "patch fájlok" forráskóddal együtt való terjesztése elé. (Ez utóbbi fájlok segítségével a fordítás során ugyanis elvégezhető a program módosítása.) A módosított forrásból összeállított szoftver terjesztését azonban kifejezetten engedélyeznie kell a licencnek, példának okáért oly módon, hogy megköveteli a leszármazott munkák esetében az eltérő név vagy verziószám használatát.
A licenc a törvény követelményeit kielégítve pontosan megjelöli a felhasználás lehetséges módjait és azok korlátait.88
A licenccel összeegyeztethetetlen bármilyen személlyel vagy csoporttal szemben alkalmazott megkülönböztetés. Továbbá a licenc senkit sem korlátozhat abban, hogy a programot egy adott területen alkalmazza. (Ezért teljesen jogszerű például a licenc üzletekben - áruként - való megjelenése. Ahogy Stallman fogalmaz: "Free software" is a matter of liberty, not price. To understand the concept, you should think of "free" as in "free speech", not as in "free beer."89 Így történhet az, hogy a szoftverek kereskedelmi forgalomban való megjelenése teljesen összefér az "önzetlenség" elvével.)
Felhasználói kötelezettségek
A terjesztésnek licencben szabott feltétele a szerzői jogra vonatkozó bejegyzések és a szavatosság kizárására vonatkozó feltételek megjelölése, valamint a licencre való utalás, illetve a licenc egy másolatának csatolása. Díjat mindössze a többszörözés anyagköltségéért, illetve a szavatosság biztosítása fejében köteles a felhasználó fizetni, azaz az eredeti, magyar szerzői jogi törvényben még megkívánt "díj" megfizetése e szöveg szerint nem kötelező.
A program megváltoztatása, átdolgozása, módosítása esetében kötelezettségként jelenik meg a módosítás tényének megjelölése, annak pontos dátumával együtt, továbbá annak az igénye, hogy az így létrejött programra az eredeti rendelkezéseket (pl. díjmentesség) alkalmazzák.
Ehhez kapcsolódóan ismételten felvetődik a rész- egész, illetve a közös mű- összekapcsolt mű problematikája. Azaz az eredeti licenc azt kívánja meg alkalmazójától, hogy amennyiben a program (fődolog) részeként együtt kerül terjesztésre a módosítás (alkotórész), akkor arra is a GPL legyen irányadó, amennyiben azonban elkülönített műként kerül terjesztésre, és meghatározó részei nem származnak az alapprogramból, szabadon licencelhető. Ugyancsak nem vonatkozik a licenc azon programokra, amelyeket adott esetben azonos hordozón tárolnak.
A program tárgyi kódban való terjesztése (ez más, kereskedelmi licenceknél az egyetlen elképzelhető megoldás) itt csak abban az esetben jelent megoldást, amennyiben:
1. az alapul szolgáló forráskódot az adott hordozón szintén rendelkezésre bocsátják, vagy
2. egy három évig tartó írásos ajánlat keretében kell biztosítani (anyagár ellenében) a forráskódhoz való hozzájutást, illetve
3. a kereskedelmi forgalomban egyáltalán meg nem jelenő példányok esetében - azaz, amikor magánjellegű terjesztés keretében kerül továbbadásra a program - elegendő azon információ átadása, mely a fentebb nevezett ajánlat megismeréséhez szükséges.
A licenc megelégszik azzal is (lévén a szabad szoftverek nagyrészt az internetes programfejlesztés szülöttei), hogyha a letöltésre megjelölt helyeken a futtatható program mellett annak forráskódját is felkínálják.
Korlátozások
A licencben biztosított jogok azonban csak addig élnek, amíg azokat "szerződésszerűen" használják,90 azaz amennyiben felmerül ezen jogok visszaélésszerű használata (pl. allicencek alkalmazása), a szerző valamennyi, a felhasználási szerződésből eredő jogot megvonja. Azonban a jogvesztés csak egyes felhasználókra vonatkoztatottan áll be. Ugyanis a GPL mindenkit közvetlenül jogosít, azaz nincs szükség a felhasználási jogok felhasználók közötti átruházására.
Garancia
A szerződésszegés külön szabályai szerint91 sem lehet érvényesen kizárni a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget. A szerződésszegésért való felelősséget - ezen szintet meghaladóan - azonban ki lehet zárni, amennyiben az ezzel járó hátrányt kompenzálják. Míg érdekszoftverek esetében a borsos licencárak mellett ez (a felhasználási szerződésben így megjelölt kritérium ellenére) nem ismerhető el, szabad szoftvereknél (GPL alatt) a licencdíj teljes hiánya következtében helytálló kitétel lehet. Mivel a szabad szoftverek terjesztése az ajándékozással analóg megoldás, az arra vonatkozó felelősségi szabályokat kell alkalmazni.92
Érdekesség
Az európai93 és a nemzetközi94 törekvések abba az irányba mutatnak, hogy a szabad szoftverek alkalmazását a közigazgatásban és egyéb adminisztratív hálókon is elterjesszék, továbbá érdemes megjegyezni, hogy - bármilyen hihetetlen - a szabad szoftverek dinamikusan fejlődő piacát elemzi az UNCTAD95 2003-as jelentésének negyedik fejezete.96
Speciális felhasználási területek
Speciális felhasználási területnek minősített jelen esetben az a terület, melynek licenceivel egy átlagfelhasználó valószínűleg sosem találkozik. Ezek egyrészt speciális számítógépes rendszerek, másrészt pedig az érintőlegesen említett bérleti konstrukciók.
ASP és terminálelérés típusú licencelés
Az Application Service Providing, a programok egy speciális fajtáira, a felhasználói programokra (operációs rendszerek nem) vonatkozó konstrukció, amelynek keretében a felhasználó gépe egy kliensen keresztül a központi szerveren lévő programok futtatására alkalmassá válik. Azaz ilyenkor megvalósul a program egy jellegzetes többszörözése, hiszen a szervergép a programot az aktuálisan használók számának megfelelő számban a virtuális memóriájában tárolja. A végfelhasználó gépén jelentkező kezelői felület a már korábban említettek okán csupán megjelenési formája, következménye a program futtatásának. További, a szerzői joggal kapcsolatos bonyodalmakat az jelent, hogy ameny- nyiben a Provider egy nem általa fejlesztett szoftvert kíván harmadik személyek számára hozzáférhetővé tenni, rendelkeznie kell a felhasználásnak erre a módjára jogosító szerződéssel. Mivel ez viszonylag új terület,97 a licencek módosítására lesz szükség, vagy a felhasználására vonatkozóan külön szerződéseket kötnek. Ugyanakkor egyes szoftverházak már megalkották a saját ASP licenceiket, melyek azonban nem állnak teljes átfedésben a fogalom eredeti jelentésével (Ezekben az esetekben ugyanis feltételezett az interneten keresztül történő elérés.) A már említett neves jogosult "alkalmazásszolgáltatás"-nak keresztelt licencében98 egy, egyébként a bérleti joggal rokonítható, időalapú (általában havidíjban meghatározott) szolgáltatás. Szintén háromszereplős, hiszen a szerzői jogosult nem kerül közvetlen viszonyba a felhasználóval, csak az alkalmazásszolgáltatóval, akivel viszont szerződést köt. A felhasználó "szolgáltatásszint-szerződése" magába foglalja a felhasználási szerződést, valamint egyéb, a szolgáltatásra vonatkozó részleteket (garancia, díjak). Különlegessége szintén a licencezés ezen fajtájának, hogy ha a felhasználó már rendelkezik egyes - ASP kereteiben igénybe venni szándékozott - programok használatára jogosító szerződéssel, annak felhasználási díját nem köteles ismételten megfizetni, amennyiben az érvényes licenceket az alkalmazásszolgáltatóhoz "kihelyezi."
A terminálelérés egy, az ASP alapjául szolgáló lehetőség, azaz az ASP szolgáltatás szervergépén futó program, mely a szerverhez való hozzáférést (tehát nem az azon futó felhasználói programok felhasználását) biztosítja, erre külön licenc vonatkozik.
A másik különleges helyzetet szintén a szabad szoftverek jelentik, hiszen az ismertetett licenc megalkotásakor nem gondoltak ASP-n keresztül engedélyezett használatukra. A sarkalatos pontok99 közül kettőt említenénk: a forráskód megismerhetővé tételének kötelező jellege kielégíthető, amennyiben azt az említett hároméves ajánlat keretében elérhetővé teszik, a másik az ellenszolgáltatás kérdése, amennyiben az ASP által szedett díj csak az általa nyújtott szolgáltatások ellenértéke, ennek megfizetése nem jelenti a GPL sérelmét.
Szoftverbérleti konstrukciók
A bérbeadásra, így voltaképpen az ASP szolgáltatásra is a szoftver irányelven túl a bérleti jogról szóló irányelv100 rendelkezéseit is alkalmazni kell. A 2. cikk értelmében a szerző jogosult dönteni a művének bérbe, illetve haszonkölcsönbe adásáról, ám ez a lehetőség (lévén vagyoni jogi jogosultságot rejt) szoftverek esetében a munkáltatóra vagy az azokat egyéb módon megszerzőre szállt.101 Ugyanakkor figyelemre érdemes a 4. cikk, amely szerint a "bérletre vonatkozó méltányos díjazáshoz való jog nem idegeníthető el a szerzőktől vagy előadóművészektől". Már a bestseller paragrafus kapcsán is feszegetett kérdés, hogy hol húzódnak a méltányos díjazás határai. A szoftverekre vonatkozó bérleti konstrukció azonban a jogosultak rendelkezéseiből kifolyólag manapság még idegen részlete a szerzői jognak.
Szabad szoftverek esetében a szoftver haszonkölcsönbe adása - annak ellenére, hogy a licenc kifejezetten nem rendelkezik e felől, de lévén, hogy a jogosultságok lényegesen szélesebb skáláját biztosítja (korlátlan terjesztés) - létjogosultságot nyer. A bérleti jogviszony keretében pedig még GPL licencezésű szoftver esetében is szabad bérleti díjat kérni102 (persze kérdés az, hogy van-e olyan, aki megfizeti).
Karbantartási, üzemeltetési szerződések
A szoftverekhez kapcsolódó másik, különleges szerződéscsoport már túlmutat a szerzői jogon, ám mégis említést érdemel, hiszen a szerzőnek egyes jogosultságait érintő területről van szó. A karbantartási és üzemeltetési szerződések a szoftverek felosztását követve eltérőek standard és egyedi megrendelésre gyártott szoftvereknél. Standard szoftverek esetében - az érdekszoftverek kategóriáján belül maradva - ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy a "termék" előállítója a termék eljövendő sorsában kevéssé érdekelt, a karbantartási javításokat (közbotrányt jelentő) hibák esetében patch fájlokkal orvosolja, egyébként pedig arra törekszik, hogy éves szinten valamilyen új funkciókkal ellátott upgrade programot hozzon létre, esetlegesen új név alatt, a karbantartási szerződést egyes esetekben rendszerkövetési szerződésnek nevezik.
Üzemeltetésre pedig - standard szoftverekkel ellátott gépek esetében - a felhasználók és egy harmadik személy kötnek szerződést a felhasználó birtokában lévő szoftverek üzemben tartására, a megfelelő hardverállapot fenntartására. A szerződések keretében a fellépő hibák orvoslása - amelyek nem a szoftver megváltoztatását, hanem - a szoftvernek az átlagos felhasználó szintjét meghaladó, alapos ismeretét igényli.
Szabad szoftverek esetében karbantartást erre szerződtetett harmadik személytől vagy az interneten elérhető, az adott program fejlesztésével foglalkozó csoporttól kaphatunk, ugyancsak patch fájl vagy növekvő verziószámú termék letöltésével. Figyelmet érdemel, hogy ezeken az oldalakon magasabb verziószámú, ám "béta" státuszban levő szoftvereket is elérhetünk, viszont nem árt tudni, hogy a "béta" fázis tesztelés alatti állapotot jelent.
E szoftverek üzemeltetése tipikusan az a terület, ahol a szabad szoftver végül is "hasznot hoz." Ugyanis ezen szoftverek üzembe helyezése, a hardverelemekkel való együttműködésre bírása mindenképpen nagyobb szakértelmet igényel, mint amivel egy átlagos felhasználó rendelkezik. Az üzemeltető számára persze könnyebbséget jelent, hogy a szoftver forráskódját mindenféle dekompilálás nélkül megismerheti, és igényeinek megfelelően módosíthatja.
Egyedi szoftverek esetében azonban megint más a helyzet, ugyanis a program alkotói fenntartják maguknak azt a privilégiumot, hogy a szoftver lényegét érintő kérdésekben csak ők legyenek illetékesek. Ezalatt értve, hogy mivel a felhasználó a forráskódot nem szerzi meg, a szoftver hibáinak orvoslására csak polgári jogi alapon, az alkotó hibás teljesítésének bizonyítása mellett kerülhet sor. Mindemellett érdemes figyelembe venni azt a részletet, hogy a bírói gyakorlat nem várja el a szerzőtől, hogy hibátlan programmal álljon elő, pont ez által teremtve létjogosultságot egy másik, a már megszerzett felhasználási jogokon alapuló piacnak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy jövőben megalkotandó műre kötött szerződések esetében a szoftver kijavítására az átadástól számított négy hónapon keresztül lehetőség van, és ezen észlelt hibákat a szerző köteles is kijavítani, ennek elmaradása a megrendelőt elállásra jogosítja. Amennyiben azonban a szoftver a kijavítását követően sem lesz alkalmas a felhasználásra, a szoftver szerzője csak mérsékelt díjazásra jogosult.103 A szakvélemények alapján arra következtethetünk, hogy a rendszerkövetés és a garanciális igények egymástól való elhatárolása a rendszertervvel összefüggésben merül fel. Amikor egy rendszertervi fogyatékosság folytán az egyébként funkcionálisan teljes rendszer nem váltja be a megrendelő reményeit, a rendszerterv változtatása marad az egyetlen megoldás, még akkor is, ha ez adott esetben a funkcionális teljesség megszűnését vonja maga után. Ennek helyreállítása képezi a rendszerkövetési szerződések tárgyát, mely a megrendelő és a fejlesztő külön megállapodásán nyugszik.
Maintenance104 és support szerződések
Ezen szerződések voltaképpen a karbantartási és üzemeltetési szerződéseket takarják, a kifejezéseket a "szakma" - ahogy más kifejezéseket is - átvette, és ezzel honi szinten mintegy megduplázta a félreértések lehetőségét,105 ugyanakkor a nemzetközi porondon egységes használatuk miatt a határokon átnyúló ügyleteket megkönnyítve. Visszatérve tehát a mondottak fonalához, ezen szerződések jogi megítélése különös, hiszen jelenleg még nincs ezekre vonatkozó részlete a Ptk.-nak, tehát megoldásként az általános rész alkalmazása és analógiák keresése marad. A szerződés helyes értelmezésének irányadó pontja, hogy a felek milyen szolgáltatások nyújtásában egyeztek meg. Jellegzetes pontok a szerződés időtartamának meghatározása, a felmerült hibák kategóriába sorolása (kritikus, nagy, apró), a javítások megkezdésének (pl.: 24 órás készenlét) és befejezésének időtartama, hotline szolgáltatás és hasonlók.
Szerzői jogi szempontból az is releváns, hogy mely változtatások tekinthetők elengedhetetlen, a mű lényegét nem érintő változtatásnak - azaz amit harmadik, a szerző által nem jogosított fél is - a felhasználó kérésére végrehajthat.106 Egy ezzel kapcsolatos német döntés107 kimondja, hogy harmadik személynek a programhoz való hozzáférését általában véve megtagadni nem lehet, hiszen speciális körülmények között (például amikor a szerző a hiba javításától elzárkózik) a felhasználónak más lehetősége nem marad.
Szerzői jogi jogsértések
Polgári jogon alapuló jogkövetkezmények
Lévén, hogy a polgári törvénykönyv mint háttérjogszabály (illetve egy speciális esetben az elektronikus kereskedelemről szóló törvény) kíván alkalmazást a szerzői jogi törvény mellett, a jogsértések esetében jelölt jogszabályok párhuzamos vizsgálata indokolt, míg a büntetőjogi szabályozás szerkezetét, célját tekintve is eltérő, így külön pontba foglalt elemzés tárgyát képezi.
Elöljáróban megjegyzendő, hogy a szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogi jogsértések büntetőjogban való szabályozása - tekintettel a társadalmi megítélésre, a programok irreálisan magas árára, valamint a jogkimerüléssel és a szabad szoftverek helyzetének rendezetlenségével kapcsolatos problémákra - nem feltétlenül célravezető - és a magyar szabályozást kivéve nem jellemző - megoldás.
A szerző a jogainak megsértése esetén tehát a következő polgári jogi igényeket108 támaszthatja: kérheti a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását, valamint a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, követelhet megfelelő nyilvánosság előtti elégtételt, valamint a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, valamint a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz, anyag,109 illetve az annak következtében keletkezett dolog megsemmisítését, jogsértő mivoltától való megfosztását. Valamint speciális rendelkezésként lehetősége van arra kötelezni a jogsértőt, hogy szolgáltasson adatot a jogsértésben résztvevőkről, valamint a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról, illetve követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését.
Tekintettel a polgári per sajátosságaira, azaz arra, hogy megállapításra irányuló keresetnek csak abban az esetben van jogosultsága, ha ez a felperes alperessel szembeni jogainak megóvása végett szükséges, és teljesítésnek valamely okból nincsen helye,110 illetve arra, hogy a kereset megváltoztatásának csak az elsőfokú ítélet meghozatala előtti utolsó tárgyalás berekesztéséig van helye,111 tanácsos egyszerre a nevezett igények közül többet együttesen érvényesíteni. Amennyiben "nem megállapítási keresetről" van szó, a megállapítást ennek ellenére a bírósági ítélet rendelkező része tartalmazni fogja (pontosan leírva, hogy ki, hol és milyen módon valósította azt meg), hiszen ez alapvető feltétele a további intézkedések alkalmazásának.
A csupán megállapítási igényt tartalmazó keresetet az Szjt.-kommentár abban az esetben látja indokoltnak, "amikor a szerző valamely személyhez fűződő jogát érte egyszeri sérelem, anélkül, hogy az egy szűk körön kívül ismertté vált volna, és sem a szerzőnek nem okozott károsodást, sem a jogsértőnél gazdagodást".112
Abbahagyást és eltiltást abban az esetben érdemes a szerzőnek kérnie, ha a jogsértő ilyen jellegű tevékenységét a szerző felszólítása ellenére113 is folytatja vagy megismétli. Egészen pontosan abbahagyástól eltiltás esetében a bírósági határozat meghozatalának időpontjában még fenn kell állnia a jogsértő által előidézett következménynek.114
Ha - szemben az első esettel - a jogsértés tényét kimerítő cselekmény széles körben ismertté vált, és ezáltal a szerző "jóhíre" csak hasonló nyilvánosság előtti elégtétel adásával állítható helyre, ezt a nyilvánosságot a jogsértő költségén kell értesíteni. Ilyen eset fordulhat elő, amikor egy GPL licenc alá tartozó szoftvert a felhasználói szerződés cseréjével és az alkotók nevének eltávolításával kereskedelmi szoftverré "nyilvánítanak," és ezt mint saját terméket hozzák forgalomba. A szerző ez esetben ragaszkodhat egyéb igényei mellett ahhoz, hogy a jogsértő költségén a nyilvánosság tudomására hozzák a történteket. Az elégtételnyújtás tartalmáról a bíróság rendelkezik, annak szövegét az ítélet rendelkező részébe kell foglalnia.
Maradva az előző példánál, további igényként merülhet fel az eredeti állapot helyreállítása - azaz a szoftver licencének helyreállítása, és a jogellenesen gyártott CD-k, és egyéb hordozók megsemmisítése vagy, amennyiben lehetséges, kiegészítő információkkal való ellátása és a szokásos módon (ajándékozással) való terjesztése.
Ehhez hasonló a Btk.-nak majd a későbbiekben bemutatott szabályozása is, mely a jogsértéssel előállított dolgot elkobozni rendeli még abban az esetben is, ha az más programokat is tartalmazó winchester.115 A szerzői jogi szabályok szerint adott esetben elegendő lett volna a winchestert jogsértő tartalmától megfosztani (azaz az illegálisan rákerült programokat törölni), és azt követően jogos tulajdonosának visszaszolgáltatni.
Az első bekezdésben említett két speciális rendelkezést csak a szerzői jogi törvény tartalmazza, ám mindegyik megoldás elgondolkodtató. A jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése alapvetően nemes jogalkotói célkitűzés, kérdéses azonban, hogy a gazdagodás vajon mennyiben mérhető, milyen összegszerűségben kell meghatározni. Gazdagodás alatt értendő a teljes bevétel, vagy csak a tiszta haszon? Ha a bevételt veszik alapul, akkor az összeget becsléssel vagy abszurd esetben a kiállított számlák alapján határozzák meg? Az Szjt.-kommentár értelmezése szerint116 a gazdagodás minimuma a jogszerű felhasználás esetében a szerzőt megillető szerzői díj összege... na de melyiké? Hiszen szoftverek esetében nyilvánvalóan attól függ egy program értéke, hogy milyen felhasználói jogosultságokat nyer hozzá a felhasználó, ennek fényében szabják meg a szerzők (vagy az egyéb vagyoni jogosultak) is a "szoftver árát". Ugyancsak elgondolkodtató, még abban az esetben is, ha kereskedelmi forgalomban csak egyetlen áron kapható termékről van szó, hogy a "jogszerű felhasználás esetén a szerzőt megillető díj"-ért cserébe a felhasználó általában supportot és kézikönyvet is kap. Míg jelen helyzetben erről szó sem lehetett.
A másik hasonlóan elgondolkodtató probléma az adatszolgáltatás követelése, ugyanis a törvény lehetővé teszi a szerző számára, hogy "a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról". Azaz, egy - a büntetőjogból117 és büntetőeljárás jogból118 - ismert formát alkalmaz. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Szjt.-kommentár a bizonyítás megkönnyítésével, illetve további igényperek megindításának lehetőségével magyarázza. Ám figyelembe véve az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát, ezen rendelkezést aggályosnak találhatjuk, hiszen a személyes adatok védelme Alkotmányban rögzített alapjog.119 S mint ilyen esetében még a törvényben való korlátozás is megkívánja a "szükségesség-arányosság" teszt alkalmazását. Ahogy az Alkotmánybíróság arra már több alkalommal rámutatott,120 "az információs önrendelkezési jogot, az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított szabadságjogot mint alapjogot csak elkerülhetetlen esetben lehet alkotmányosan korlátozni, akkor, ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges, és az a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos".121 Jelen esetben a másik serpenyőben a szerző tulajdonhoz fűződő - szintén alkotmányos - jogait találjuk.
A kártérítés problematikája
A szerzői jog megsértése esetében a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. A személyhez fűződő jogosultságok megsértése is kártérítési alap.122 Az objektív szerzői és személyiségvédelmi eszközök mellett tehát helye van a vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésének123 is. Pénzbeli megtérítés követelhető, amennyiben ténylegesen kimutatható vagyoni károsodáshoz vezetett a jogsértés (ezt jelentheti például ha az illegális szoftverkereskedelem miatt csökkent a legális szoftverek iránti érdeklődés, vagy ilyen a terjesztésre és többszörözésre nyert kizárólagos jog kizárólagos voltának sérelme), illetve az előállott nem vagyoni kár vagyoni eszközökkel csökkenthető. Azonban ebben az esetben mindig vizsgálni kell a jogsértői oldalt, hogy volt-e felróhatóság, hiszen ennek hiányában, azaz amennyiben bizonyíthatóan az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította a jogsértő, kártérítés megítélésének nem lesz helye.
Ide tartozhat a biztatási kár esete, amely abban az esetben fordulhat elő, ha szóbeli megegyezést követően valaki a megállapodásnak teljes mértékben eleget tevő szoftvert alkot, ám a felhasználási szerződés megkötésére a másik fél hibájából mégsem kerül sor. Ez esetben az alkotott szoftver szakértők által megbecsült értéke jelentkezik jogos kárigényként.124
A nem vagyoni kár megítélése szintén Ptk.-alapú.125 1977-ben vált a törvény részévé, majd 1992-ben az Alkotmánybíróság a szabályozó szöveg jelentős részét alkotmányellenesnek nyilvánította, így a jelenleg hatályos szabályozás definíció nélkül hagyja a nem vagyoni kár fogalmát, ám rendelkezik annak megtérítéséről. A kár összegének megítélése újfent nehézséget jelent, hiszen semmilyen objektív alapja nincs, a bíróság nem vagyoni kár fennállását valamennyi személyhez fűződő jog megsértése esetében vizsgálni köteles, és ha megítélhetőnek találja, csak a kártérítési összeg mértéke kérdéses. A szerző szerzői minőségének kétségbevonása vagy művének engedély nélküli megváltoztatása, esetlegesen megcsorbítása mindenképpen indokolttá teszi a kár tényleges bekövetkeztének megállapítását, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabályok túl szigorú értelmezésével voltaképpen ellehetetleníthetünk egy másik, szintén védelmet élvező alkotást, a paródiát. Ha például egy szoftver esetében annak jellegzetes hibáit kifigurázó másik program lát napvilágot, a bíróság egyedi elbírálása fogja eldönteni, hogy vajon keletkezett-e az eredeti szoftver írójának (esetlegesen vagyoni jogosultjának) olyan, nem vagyoni kára, mely a kártérítést megalapozná.
A kártérítés összegének megítélése,126 hasonlóan a gazdagodás visszatérítéséhez, vitás pont lehet, hiszen szoftver esetében a keletkezett kár összegszerűsége (feltételezhetően itt is a jogosult teljes anyagi kárpótlása jelenik meg célul) mellett tekintettel kell lenni a káronszerzés tilalmára is. Azaz amennyiben egy illegálisan másolt műpéldány licenc nélküli használatát kell megítélni, a következő lehetőségek kínálkoznak: 1. A programmal kapcsolatos eredeti felhasználási szerződés rendelkezik a bérbeadásról és ennek feltételéről, és ez esetben az illegális használat időtartamának megfelelő bérleti díj követelésével megtérítettnek tekinthető a kár. 2. A felhasználási szerződés erre nem ad lehetőséget, ez esetben a program megsemmisítésére irányuló igény a teljes felhasználási díj követelése mellett a káronszerzés tilalmába ütközik, hiszen a felhasználási díj megfizetése voltaképpen egy időben korlátlan felhasználásra jogosítana, azaz az eredeti állapot helyreállítása nem megoldható. A jogsértés orvoslásához a program felhasználásra kerülésének időpontjában irányadó árakat kell alapul venni, ám amennyiben több (különböző árkategóriába sorolható) felhasználásiszerződés-fajtát rendel alkalmazni a többszörözési és terjesztési joggal rendelkező jogosult, melyik ár tekinthető irányadónak? Mekkora vajon az elmaradt vagyoni előny? Operációs rendszer esetében az OEM változat az irányadó, vagy egy olyan kísérőkönyvvel és egyéves supporttal megtámogatott változat, amelynek előnyeit voltaképpen a jogsértőnek sosem nyílt lehetősége kihasználni? Ha jogosult lett volna a jogsértő felhasználó a szoftverhez upgrade-ként hozzájutni, elegendő-e ezen értékkülönbözetet megfizetnie kártérítésként? Vagy minősíthető a bérlettel analóg formának a beszerzéskori ár x százalékos kamata? Milyen mértékben vehető figyelembe a szerzői jogi jogosult oldaláról az a tiltás, amelynek következtében a szoftvere nem tesztelhető, és ezért a felhasználó, amennyiben saját érdekeit tartja szem előtt, és nem kíván több százezer forint értékben olyan szoftverre szert tenni, amelyet munkájához nem tud hatékonyan használni, és amelytől a szerződés létrejöttét követően "meg sem szabadulhat"? Azaz, amíg a terjesztéshez való jog kimerülését legalább irányadó bírósági gyakorlat nem mondja ki, és a felhasználó ezáltal nem látja biztosítva, hogy egy feleslegessé váló szoftver nem "marad a nyakán"? Tekinthető-e a jogosult joggal való visszaélése127 olyan károsulti közrehatásnak,128 melyet a kárösszeg megítélése során figyelembe kell venni?
Az értesítési és eltávolítási eljárás
A szerzői jogi törvény egyik rendelkezésének129 speciális formáját rögzíti az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben130 nevezett "értesítési és eltávolítási eljárás", amelynek keretében az internetes közegben szerzői jogi jogsértést tapasztaló131 a jogsértő ellen közvetetten (a tárolóhely-szolgáltatót igénybe véve) is felléphet.
A szerzői jogi törvény mint ideiglenes intézkedést tárgyalja az eljárás alapját képező esetet, míg az értesítési és eltávolítási eljárásnak a jogsértést észlelve közvetlenül, még a per megindulása előtt van helye.132
Eljárási kérdések
A Polgári perrendtartás szabályai szerint133 a szerzői és szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is - a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak.
A Legfelsőbb Bíróság - mára okafogyottá vált, azonban "formálisan" még hatályon kívül nem helyezett - PK 286. sz. kollégiumi állásfoglalása ide sorolja (néhány kivétellel) mindazon pereket, amelyek a szerzői alkotás (mű) létrehozásával, felhasználásával (hasznosításával) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek.
Büntetőjogon alapuló jogkövetkezmények
A bitorlás problémája134 bűntetti minősítést érdemelt, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntethető, feltéve, hogy az elkövető két, a tényállás első fordulatához szükséges elemet is megvalósít, azaz más művét a sajátjaként tünteti fel, valamint ezzel a jogosultnak (aki lehet maga a szerző vagy a szerző munkáltatója, illetve a felhasználási jogok elnyerője) vagyoni hátrányt okoz. Kérdés azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor szabad szoftverekről van szó, tehát olyan programokról, amelyek árusításához nem fűződik a jogosultaknak érdekük, és éppen ezért ingyenes forgalomba hozatalt és többszörözési, valamint terjesztési jogokat ruháznak át? Lévén, hogy mindezen jogosultságokat egy olyan - a magyar szerzői jogi törvény szerint ugyan nem elfogadott - formájú licencbe illesztik, mely saját maga rendelkezik megsértése esetében arról, hogy a jogsértő felhasználó elessen a felhasználási jogosultságoktól. Kérdéses marad azonban, és vélhetően szakértői bizonyítást kívánó a vagyoni kár keletkezése és ennek a jogosult oldalán való megállapíthatósága. Hiszen kimutatható vagyoni kár voltaképpen csak a felhasználó oldalán keletkezik, aki megvásárol egy hamis licencezésű programot, amelyhez egyébként rendes körülmények között, az utólag beillesztett korlátozások nélkül, akár ingyen hozzájuthatna. De ez még mindig csak a fogyasztóvédelem asztalát érintő helyzet. A vagyoni kár meglétének megállapíthatóságához ebben az esetben a polgári illetve szerzői jogi törvénykönyv szabályaihoz kell fordulni, hiszen a személyhez fűződő jogosultságoknak értékük van, melynek tényleges összegszerű volta a kártérítés mértékében nyer megfogalmazást.
A bitorlás másik elkövetési magatartása voltaképpen a vesztegetéshez hasonlítható, amit a gazdálkodó szervezetnél betöltött munkaköre, tisztsége, tagsága kapcsán visszaélésszerűen követhet el valamely természetes személy. A helyzet érdekessége, hogy amennyiben viszont maga a gazdálkodó szervezet (egy szoftverház) jár el hasonló módon (azaz más135 szellemi alkotása esetében a saját maga jogosultként való feltüntetését követeli meg), nem bitorlásról, hanem munkaviszonyban alkotott szoftverről beszélünk.
Aki a szerzőnek a művén fennálló jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, alapesetben vétséget követ el. Érdekes, hogy egy kimerítőnek látszó felsorolást tartalmaz a Büntető törvénykönyv ezen jogsértéssel foglalkozó helye,136 ám nem említi meg azt az esetet, amikor a szerzőnek már nincsen a művére vonatkoztatható "fennálló joga", hiszen ezen jogosultságai felhasználói szerződés keretében vagy munkaviszonyából kifolyólag harmadik (jogi) személyre átszálltak. Bizonyos jogi személyeket azonban ezzel szemben nevesít, így a hangfelvétel-, film-, adatbázis-előállítókat, illetve a rádió- vagy televíziószervezeteket. Bár a törvényszöveg jelenlegi formája 2002-ben került - éppen a szerzői jogi törvény változása kapcsán - megváltoztatásra, nem teszi teljesen egyértelművé a szoftverekkel kapcsolatos jogi helyzetet az olyan esetekben, amikor a szerző nem maga lép fel érdekei érvényesítése végett. A bűncselekmény közvetlenül érintett sértettje tagadhatatlanul maga a szerző, hacsak nem olyan jogai sérülnek, amelyekkel már nem jogosult rendelkezni. Azaz míg személyhez fűződő jogok esetében mindig felléphet és mindig sértve érezheti magát, egyes vagyoni jogok esetében, amennyiben kizárólagos rendelkezési joggal ruházta fel a jogot megszerző felhasználót, nem indokolt őt közvetlenül sértettnek tekinteni. A közvetett kapcsolatot azonban semmiképpen nem lehet megtagadni. Talán találóbb lett volna az első mondatban a szerző helyett a bitorlás tényállásában megjelölt "jogosultat" vagy "szerzői jogi jogosultat" említeni, aki egyaránt lehetett volna a szerző, illetve az a harmadik személy, aki az egyes jogok felett ténylegesen rendelkezhet.137
Érdekessége egyébként ennek a tényállásnak, hogy egyszerre értékeli a célzatot és az eredményt is. A szerzői jogok haszonszerzés végett történő megsértése ugyanis mint célzat (ahol is az elkövetői magatartás egyenes szándékot feltételez), míg a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok vagyoni hátrányt okozó megsértése mint eredmény kerül megítélésre, az utóbbi esetében azonban az elkövetési magatartás egyaránt lehet szándékos és gondatlan. A vagyoni hátrány összegszerű megítélését138 tanulmányozva láthatjuk, hogy alsó elemként a tízezer, míg a minősített esetekben - egyre növekvő szabadságvesztési tételeket kilátásba helyezve - kétmillió, ötvenmillió, illetve ötszázmillió forintot meghaladó kár okozását jelöli meg a törvény.
Ugyanakkor kimondja, hogy amennyiben gondatlanul követik el a jogsértést, bármekkora legyen is a vagyoni hátrány, vétségnek minősül a bűncselekmény, és csak egy évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy adott esetben a sértettek számához kell igazodni, azaz több különböző szerző szerzői jogainak megsértése többrendbeli bűncselekménynek minősül, míg egy sértett sérelmére ismételten elkövetett jogsértés a folyamatosság megállapítását teszi lehetővé. Ha tehát egy 1996-os bírósági határozat139 analógiájára építünk, akkor megállapítható, hogy amennyiben valaki jogosulatlanul többszöröz és terjeszt szoftvereket, úgy - lévén, hogy az eljárás nem magánvádra induló - az általa másolt szoftverek valamennyi szerzője sértettnek tekintendő, amennyiben pedig egy sértett sérelmére ismételten követnek el jogsértést (például a Microsoft termékei: Windows 98, Windows 2000, Windows NT egyaránt másolásra és terjesztésre kerülnek), az folytatólagos elkövetést140 jelent. Ugyanezen döntés sértettként a forgalmazásra jogosultat jelölte meg.
A vitatott részt (a szerzőijog-sérelem meglétét) illetően a bírói gyakorlat ad iránymutatást, amikor egy másik, immáron 2000-ből származó döntésében141 megállapítja, hogy amennyiben valaki ismerősei, barátai révén saját számítógépeinek merevlemezére másol át programokat, melyekért szerzői jogdíjat nem fizet, cselekményével a gyártóknak okoz vagyoni hátrányokat. Az eljárás (egyenlőségjelet téve a gyártó és a szerző közé) a szoftver szerzőinek okozott vagyoni hátránynak minősül, hiszen a terhelt cselekménye a Btk. 329/A. § alapján került megítélésre.
A bűncselekménynek létezik kísérleti formája is, melynek esete amikor a cselekmény eredménye (vagyoni hátrány okozása) elmarad, mert a többszörözött hordozók lefoglalásra kerülnek még a tényleges értékesítés előtt.142 Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy - mint már említésre került - a tényállás első fordulata143 nem kívánta meg eredmény beálltát, azaz bármiféle haszon megjelenését, már az ez érdekében történt cselekményt is befejezettnek tekintette. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban vitatta Egri Tibor a szabályozás szigorú voltának helyességét.144 Ugyanakkor az általános elveket figyelembe véve, az elkövetéskor hatályos rendelkezések figyelembevételével kell a törvény által felkínált keretdiszpozíciót tartalommal megtölteni.145 Nem szabad elfelejteni az elévülés szabályait,146 mely jelen esetben háromtól nyolc évig terjedő időtartamot foghat át. Folytatólagos jogsértések esetében azonban a részcselekmények elévülése kizárt.147 Ugyancsak hasonló kimentési lehetőség a társadalomra való veszélyesség csekély foka,148 mely vélhetően olyan esetekben fordul elő, amikor a másolt jogvédett programok - bár még a szerzői jogi törvény szerint védelmet élveznek149 - valójában már csekély értéket jelentenek. Leginkább a számítógépes játékok esetében figyelhető meg ez a folyamat, amikor egy-egy játékból már több új verzió is piacra került, és a régiek nem képeznek igazán értéket. Ahogy már említettük, ezen játékok egy része ingyenes felhasználásra jogosító licencezés alá kerül.150 Azaz ebben az esetben két és fél éve megjelent játékok másolatainak CD-re való kiírása és fanatikus archívjáték-felhasználó barátok közötti cseréje valószínűleg nem vonná maga után a már említett, szigorú büntetőjogi jogkövetkezményeket.
Horváth István egyik tanulmányában hangsúlyozza, hogy a szoftverek felosztása - pont a büntetőjogi felelősségre vonás okán - más megoldást kívánna,151 hiszen nézete szerint abszurd, hogy egy játékprogram lemásolása abból a célból, hogy a szomszéd kisfiú kipróbálhassa, egyenlő megítélésre kerülhet azzal, amikor "üzleti programokat" másolnak. Egyelőre a megjelölt körülményeket valamennyi esetben a bíróság - szakértők véleményére támaszkodva - egyedileg bírálja el.
Ugyancsak van büntetőjogi párja a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem jogintézményének, melyet "a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása"152 címmel illetnek. Az elkövetési tárgy tehát a szerzői jogi jogsértések között tárgyalt hatásos műszaki intézkedés, a témánkat érintő jogi tárgya pedig a szerzői jogok sérthetetlensége. Az elkövetési magatartás voltaképpen - a sors fintoraként - szoftver esetében leginkább egy másik egyéni, eredeti alkotással, a műszaki intézkedés feltörésére képes program létrehozásával valósul meg. Fontos kitétel, hogy a program létrehozására haszonszerzési célból kerüljön sor. Érdekes probléma, hogy a hatásos műszaki intézkedések tesztelése során létrehozott programokat, melyek szintén a műszaki intézkedés semlegesítését célozzák, minek minősítjük abban az esetben, ha a szerző felkérésére tesztelték az intézkedést, illetve abban az esetben, ha csak magánszorgalomból vagy hobbiként fejleszt valaki ilyen programot - esetlegesen azzal a (haszonszerzési?) céllal, hogy a későbbiekben pont a műszaki intézkedéseket létrehozó cégnek ajánlja fel szolgálatait. Elvárható-e ez esetben, hogy alig elkészült művét először a hatóság tudomására hozza, majd azt nekik átadva elessen a remélt lehetőségektől.153 Alkotmányos alapjogokat érintő probléma154 lehet az alkotás szabadságának ilyesfajta korlátozása. A másik két elkövetési magatartás esetében a helyzet megítélése egyszerűbb,155 a forgalomba hozatal, kereskedés üzletszerűséget sejtet, míg a gazdasági, szervezeti, műszaki ismeretek rendelkezésre bocsátása többnyire csak szakavatottak esetében képzelhető el.156
Alkotmányossági aggályok
A német szabályozásban fel sem merült az a már többször említett, az esélyegyenlőség kérdését érintő probléma, mely a felhasználói szerződés kötelező írásbeliségét hangsúlyozva különbséget tesz bizonyos szoftverkategóriák között oly módon, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek esetében ezen szabály alól felmentést ad, míg más (egyébként nem jogsértő) módon elnyerhető szoftvereknél megkívánja az írásbeli formát.
Ezen helyzet a szerző nézete szerint kimeríti az Alkotmány 70/A §157 -ában nevesített esetet, mivel lehetővé teszi a programozók közti megkülönböztetést. Hiszen aki szabad szoftvert fejlesztve programját az eredeti licenc szerint teszi közzé, valamely olyan cselekménnyel él, ami voltaképpen törvénybe ütköző, hiszen a törvény szavai csak "kereskedelmi forgalomban" teszik lehetővé a licencek program mellé csatolását és ekként való terjesztését. Sérül ezáltal az állampolgár azon jogosultsága is, hogy 63. § (1) szerinti bármilyen szervezethez csatlakozzon, mert az open source szoftverekkel kapcsolatos nemzetközi szervezetek alapvető céljainak nem tud megfelelni, lévén, hogy a jogi keretek szűkössége révén nem áll módjában a törvénynek158 megfelelően terjeszteni és népszerűsíteni a szabad szoftvereket.
Illetve ugyancsak visszásságot tükröz a szabad szoftveres társadalom valamennyi magyarországi képviseletének bejegyzése, ugyanis ezen szervezeteket159 a bíróság bejegyezte (azaz nem törvény által tiltott célra jöttek létre), ugyanakkor a jogszabályok szigorú értelmezése szerint tevékenységük jelenleg voltaképpen jogellenes magatartás támogatására irányul. Azaz a szerzői jogi törvénynek nem megfelelő módon terjesztik a szabad szoftvereket, a felhasználási szerződés írásba foglalása nélkül, a kereskedelmi szoftverek analóg mintájára.
Az 1999 előtt fennállt helyzet valamennyi szoftverre sérelmes volt, az 1999-es változtatás legalizálta a kereskedelmi szoftverek létét íratlan felhasználói szerződések esetében is, az ezredfordulóval érkező változások pedig megkívánnák, hogy valamennyi szoftveralkotó eldönthesse, óhajt-e élni az írásba foglalással, vagy a szerződéskötésre más, a Polgári Törvénykönyvben nevesített módszereket használja.
Az Alkotmány 9. §-ának (1) és (2) bekezdéséből160 következik szinte kötelezettségként, hogy a szabályozás a jelenlegi majdhogynem monopolizált operációsrendszer-piacon161 teret engedjen - a szabad szoftverek létének elismerésével, illetve "el nem lehetetlenítésével" - a konkurenciának,162 és védje azon állampolgárok érdekeit, akik e szoftverek használatától mindössze a rendezetlen jogi helyzet miatt idegenkednek.
Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés 30. cikkelye szerint a közös piac védelme állami beavatkozás folytán csak a közerkölcs, közrend, közbiztonság, emberek, állatok és növények egészségének védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme esetében indokolt, tilos azonban ez a korlátozás, ha önkényes megkülönböztetés eszköze. Jelen esetben semmiféle indok nem áll rendelkezésre, amely ezen törvényi nézet fenntartását (azaz, hogy csak kereskedelmi szoftverek esetében ad felmentést az írásbeliség alól, illetve, hogy minden esetben megköveteli a felhasználótól a díj fizetését) indokolná. Meglátásunk szerint a szerzői jogi törvény változatlan formában való fenntartása a 30. cikkelyének megsértését vonja maga után. Valamint itt kíván megemlítést az 91/250/EGK irányelv preambuluma, amely szerint a "tagállamok törvényei által a számítógép-programoknak nyújtott jogvédelem bizonyos különbségei a számítógép-programokat illetően közvetlen és negatív hatással vannak az egységes piac működésére, és az ilyen különbségek tovább nőhetnek amint a tagállamok új jogszabályokat vezetnek be e tárgyban".163
A szerzői jogi törvény preambuluma164 is ellentétben áll a jelenlegi szabályozással, az ott hirdetett elv ugyanis, mely szerint a technikai kultúra fejlődésével lépést kellene tartania, azaz elismernie a szabad szoftverek létét, hiszen ezáltal segítené elő a nemzeti és egyetemes kultúra ezen szeletének megóvását. A törvény azon célja, mely szerint a felhasználók és a széles közönség érdekeit is szem előtt kell tartania, megkívánja a jelen visszás helyzet rendezését, mindazonáltal is, hogy ez az oktatás, a művelődés és nem utolsósorban a szabad információhoz jutás érdekét szolgálja.
Ahogy a 30/1992. (V. 26.) AB határozat kimondja, a 61. § szerinti véleménynyilvánítás szabadsága "tulajdonképpen 'anyajoga' többféle szabadságjognak, az ún. 'kommunikációs' alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás- és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága." Az informáltság szabadságának esszenciális kelléke az, hogy az ember jogszerű úton hozzájusson. Az Alkotmány 8. § (2) rendelkezése szerint alapjog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. A fennálló helyzet, azaz a szerzői jogi törvény szoftverek esetében részlegesen mentesítő rendelkezései tehát sértik mind az informáláshoz, mind az információk megszerzéséhez való jogot.
Ugyanígy az Alkotmánybíróság mondta ki,165 hogy az "Alkotmány 70/G. §-a a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartása és támogatása kimondásával, és annak deklarálásával, hogy tudományos igazságok kérdésében állást foglalni csak maga a tudomány lehet kompetens, nemcsak alapvető jogállami és alkotmányos értéket nyilvánít ki, hanem szubjektív jogként fogalmazza meg a tudományos alkotás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének - magának a kutatásnak - és tanításának szabadságát, mint az ún. kommunikációs alapjogok egyik aspektusát." Ebben az értelemben a szoftverek felhasználhatóvá és nem utolsósorban megismerhetővé tétele (a forráskód nyilvánosságra hozatala következtében) teljes mértékben a tudományos ismeretek megszerzésének lehetővé tételét szolgálná, eme törekvést lehetetleníti el azonban a törvény jelenlegi szabályozása, amikor nem engedi írásba foglalt felhasználói szerződések, valamint a - hangsúlyoznám - szerzők által nem kívánt kifizetett felhasználói díjak nélkül ezen szoftverek jogszerű használatát.
Az alkotmánysértő mulasztás régebbi keletű voltára utaló körülmény az is, hogy - a törvény jelen rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen módon - valamennyi informatikai oktatással foglalkozó felsőfokú tanintézet oktatási programjában szerepel ezen szoftverek ismertetése és használata is, és ugyancsak fellelhetjük őket szegényebb intézmények esetében,166 ahol nem képesek megfizetni az említett (és kereskedelmi szoftverek esetében ténylegesen is megkövetelt) kötelező licencdíjakat.
Az Alkotmány 70/G. §-ában külön is rendelkezik a tudományos ismeretek tanításának szabadságáról, és ennek kapcsán a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat kimondja, hogy "az információszabadság korlátozása tehát csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja, illetőleg ha az alapjogi korlátozást a fenti szempontok elkerülhetetlenül szükségessé teszik. Az információk visszatartása, a nyilvánosságtól való elzárása így éppúgy alá van vetve az alapjogi korlátozásokkal szemben támasztott alkotmányossági követelményeknek, mint a tudomány szabadságát csonkító bármely korlátozó rendelkezés. A szükségtelen, elkerülhető és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozás alkotmányosan megengedhetetlen, ezért alkotmányellenes." Jelen esetben más, szükségszerű korlátozás nem jelenik meg, hiszen az alkotók még az egyébként védhető és védendő vagyoni jogosultságaikról (tulajdonjog) is önkéntes formában mondanak le.
Ugyancsak alapvető jog a 70/F § szerinti művelődéshez való jog, amelyet az oktatásban részesülők anyagi támogatásával biztosít a Magyar Köztársaság,167 a szerzői jogi törvény módosítása lehetővé tenné, hogy több helyre eljussanak azok a szoftverek, melyek jogszerű ingyenes használatot jelentenek. Természetesen a kereskedelmi szoftverek előállítói mindent elkövetnek, hogy ellehetetlenítsék a szabad szoftverek helyzetét, de egy államnak az állampolgárai érdekeit kell szem előtt tartania, és lehetőség szerint biztosítani számukra az olyan számítógépes programokat, melyeket a szerzők felebaráti szeretetből és nem pedig haszonszerzési céllal adnak.
A szerzői jogi törvény jelenlegi szabályozása analógiával élve olyan, mintha a polgári törvénykönyvből hiányozna az ajándékozásra vonatkozó rész, és csak adásvételnek lenne helye.
Faludi Gábor meglátása szerint az alakiság lazítása már 2003-ban időszerű lett volna, tekintettel egyrészt az említett szabad szoftverek helyzetére, másrészt pedig online felhasználási engedélyezésekre. A jelenlegi joghézag, habár alkotmányjogilag problémás, a gyakorlatban azért megoldásra talál. Az engedély létét ugyanis nem befolyásolja, hogy a szabad szoftveres licenc jelenleg alakilag érvénytelen ingyenes felhasználási jogot engedő felhasználási szerződésnek minősül.
Zárszó
A szoftverek jogi védelmét, a már bemutatásra került elemeken túl elsősorban a szabadalmi megítélés fogja befolyásolni. Amellett, hogy az egyes programok, programrészek szabadalmi védelem alá helyezése megnehezíti - egyes szerzők szerint ellehetetleníti - a szabad szoftverek létét, félő, hogy olyan tendenciát von majd maga után, amelynek keretében a szoftver teljesen elveszíti "alkotás" voltát, és "termék" formát ölt.
A szoftverszabadalmak és az ezzel kapcsolatban kialakult helyzet mindenképpen érdekes, és egy hasonlóan nagy lélegzetvételű külön tanulmányra érdemes téma.
Lábjegyzetek:
1 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 9- 12. §
2 BAG, Urteil v. 20. 6. 2000, Hamm in: NJW 2001, 460
3 1985-ben két alapvető feltétel - a munkáltató gépein, illetve a munkaidőben történő programalkotás alapján - feltételezték legalábbis a hallgatólagos megegyezést a használati jogok átszállását illetően. L. Franz. A. Koch: Urheberrechte an Computerprogrammen im Arbeitsverhältnis. CR 1985, p. 86.
4 KG, Beschluß v. 28.01.1997 - 5 W 6232/96 in: NJW- RR 1997, 1405
5 Arthur Alex Wandtke- Winfried Bullinger: Praxiskommentar für Urheberrecht. Verlag C. H. Beck, München, 2002 (továbbiakban: Kommentar)
6 Holländer in: CR, 1992, p. 279. idézi Grützmacher p. 687. Rn 35. in Kommentar
7 Szjt. 30. § (5) bekezdés
8 Holländer in: CR 1992. p. 279.
9 Rn. 38. p. 688.
10 Szjt. 30. § (5) bekezdés
11 BAG, Urteil v. 17. 9. 1998, Ausserordentliche betriebsbedingte Küdigung gegenüber tariflich "unkündbaren" Arbeitnehmer. NJW, 1999, p. 1275.
12 Friedrich Karl Fromm- Wilhelm Nordemann: Urheberrecht, Kommentar zum Urheberrecht und zum Urheberrechtswahrnehnungsgesetz, 8. Anflage, Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart, 1994, 69 b Rn1.
13 Kommentar, Wandtke- Bullinger, p. 681. Rn. 18.
14 Szjt. 44. § (2) bekezdés
15 Szjt. 30. § (3)- (4) bekezdés
16 Például: BH 1991/231. Fővárosi Bíróság 8.P.25.250/92
17 "Vhr. 12. § (1) Ha a munkáltató az Szjt. 14. §-ában biztosított felhasználási jogának gyakorlása során a műre harmadik személlyel köt felhasználási szerződést, a szerzői díj összegének - a munkáltató döntése szerint - 60- 80 százaléka, szoftver esetében 10- 30 százaléka a szerzőt illeti meg, amit a munkáltató a szerzői díj felvételétől számított 8 napon belül köteles a szerző részére kifizetni. Szoftver esetében a kifizetés határidejét a munkáltató - a munkaszerződésben vagy más módon - ettől eltérően is meghatározhatja, illetve feltételhez kötheti. Amennyiben a műre harmadik személlyel felhasználási szerződés kötése a munkáltató feladatkörébe tartozik, a munkáltató a mű szerzőjének díját - a mű alkotásával kapcsolatos ráfordításokra figyelemmel - a szerzői díj 60 százalékánál, szoftver esetében 10 százalékánál alacsonyabb mértékben is meghatározhatja." 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet
18 Ezzel kapcsolatos döntés: BH 1984/269.
19 "A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. § (3)- (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak." Szjt. 58. § (4) bekezdés
20 BGH, Urteil v. 24. 10. 2000 - X ZR 72/98 Düsseldorf in: NJW- RR 2001, 626, illetve BGH Urteil 23. 10. 2001X ZR 72/98 Düsseldorf in: NJW- RR 2002, 339
21 "Der Urheber hat einen Anspruch aus § 32, soweit die Nutzung seiner Werke nicht durch Lohn oder Gehalt tatsächlich abgegolten ist."
22 Jörg Wimmers- Tibor Rode : Der angestellte Softwareprogramierer und die neuen urheberrechtlichen Vergütungsansprüche in: CR 2003/6, p. 399- 405.
23 Érdekességként megjegyzendő, hogy az első disassembler körülbelül 1950-ből származik.
24 Bernd Lietz: Technische Aspekte des Reverse Engineering. CR 1991, 9. sz. p. 565- 566.
25 Grützmacher, Rn. 15
26 Dreie, GRUR, 1993, p. 781- 785
27 Grützmacher, Rn. 10 p. 746.
28 Egyes hardverelemek csak bizonyos szoftvercsoportokkal futnának együtt, ami termék-összekapcsolódásokhoz vezetne.
29 Ezen megkülönböztetés versenyjogilag lehet releváns, hiszen a nem hivatalos interfészek arra szolgálnak, hogy azokat csak maga a gyártó használhassa. Más programoknak esetlegesen az operációs rendszerrel való együttműködése megkívánhat rövidebb válaszidőket, mint amit a hivatalos változat lehetővé tesz, ám a program maga, pont fejlesztői igények miatt, képes a rövidebb válaszidők produkálására, és ez a dekompilálás folyamatában felismerhetővé válik. Kérdés, hogy a program teljesítményének ilyen "javítása" vajon nem ütközik-e az engedélyköteles átdolgozás kategóriájába. Ennek ellentmondani látszik, hogy ezen lehetőségek szemfüles felhasználása a program mellett futtatható segédprogrammal - tehát az eredeti forráskód érintetlenül hagyása mellett - lehetséges.
30 Bernd Lietz i. m. p. 564.
31 I. m.: Rn. 28. p. 752.
32 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról: "2. § Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni."
33 9. cikk (2) bekezdés
34 Professor dr. Michael Lehmann: Der neue Europäische Rechtsschutz von Computerprogrammen. NJW, 1991, 2112
35 UrhG § 69g (2) bekezdés
36 Wertán Balázs: A számítógépes programok licenciaszerződése az EK versenyjogi megfontolásainak tükrében. Európai Jogi Tájékoztató, 1994, i. sz. p. 33- 40., mely tanulmány alapját Ian S. Forrester cikke képezte in: European Competition Law Review, 1992. jan- febr.
37 Wertán i. m. p. 34.
38 Wertán i. m. p. 36- 37.
39 Romina Polley- Daniela Seelinger: Anwendung der neuen Gruppenfreistellungsverordnung für Vertikalverträge Nr. 2790/1999 auf Softwareverträge. CR, 2001, 1. sz. p. 1- 9
40 Más gazdasági szinten lévőkkel kötött szerződések
41 Polley- Seelinger i. m. p. 5.
42 Lásd IBM contra Kommission döntés RS. 60/81; http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexplus!prod!celexnumdoc&numdoc=681j0060&lg=de
43 Az eredeti elmélet megalkotója J. Kohler
44 Szjt. 45. § (1) bekezdés
45 Complex Jogtár, KJK KERSZÖV Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
46 Dr. Faludi Gábor: A felhasználási szerződés. KJK KERSZÖV Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999
47 Helmut Redeker: Wer is Eigentümer von Goethes Werther? NJW, 1992, p. 1739.
48 Michael König: Software als Sache und denen Erwerb als Sachkauf. NJW, 1993, p. 3121.
49 Hasonló: "A 'computer program' is a set of statements or instructions to used directly or indirectly in a computer in order to bring about a certian result." § 101. Copyright Law of the United States of America and related Laws contained in Titel 17 of the United States Code, July 2001. p. 7.
50 Dr. Claus D. Müller: Computersoftware ist keine Sache. NJW, 1994, p. 3128- 3134.
51 Persze más volt a helyzet még Ohm, Faraday, Kirchhoff, Maxwell és a többiek idején http://www.rrc.hu/APC/elektromoossagtan.htm 2002. december 3.
52 Hans-Werner Moritz: Überlassung von Programmkopien - Sachkauf oder Realakt in Vertrag sui generis? CR, 1994, p. 257.
53 Oswald Spengler: Der Untergang des Abendlandes. Lizenzausgabe (ungekürzte Ausgabe in einem Band) mit Genehmigung der C.H. Beck'schen Verlagsbuchhandlung, München, für die Bertelsmann-Club GmbH, Gütersloh, p. 628; magyarul: A Nyugat alkonya (ford.: Juhász Anikó, Csejtei Dezső). Európa Kiadó, 1995
54 Axel von Hellfeld: Sind Algorithmen schutzfaehig? GRUR, 1989, p. 471- 485.
55 Moritz, i. m. p. 261.
56 Faludi Gábor i. m. 1999 p. 95- 96.
57 I. m. p. 97.
58 Lásd munkaviszonyban alkotott művek
59 Ptk. 581. § (1)- (2) bekezdés
60 http://www.boson.com/tests/nos.htm
61 Ettől eltérő megoldás: a megbízási szerződés keretében alkotott szoftver esete; SZJSZT 15/94 p. 50- 51.
62 BH 1984/269.
63 BH 1988/320.
64 BH 1992/389.
65 A vevő szabad rendelkezésére a program felett példa; SZJSZT 9/95, p. 55- 58.
66 Eric S. Raymond: The cathedral and the bazaar. http://www.catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/cathedral-bazaar/index.html#catbmain (2003. szeptember 4.)
67 "I believed that the most important software (operating systems and really large tools like the Emacs programming editor) needed to be built like cathedrals, carefully crafted by individual wizards or small bands of mages working in splendid isolation, with no beta to be released before its time. Linus Torvalds's style of development - release early and often, delegate everything you can, be open to the point of promiscuity - came as a surprise. No quiet, reverent cathedral-building here - rather, the Linux community seemed to resemble a great babbling bazaar of differing agendas and approaches (aptly symbolized by the Linux archive sites, who'd take submissions from anyone) out of which a coherent and stable system could seemingly emerge only by a succession of miracles. The fact that this bazaar style seemed to work, and work well, came as a distinct shock..." Eric S. Raymond i. m.
68 Fred Brooks: The Mythical Man-Month, Essays on Software Engineering. Anniversary Edition (2nd Edition), Addison-Wesley, 1995, Chapter 11
69 A licencnek mind a magyar, mind az angol nyelvű (új-zélandi) változata (amelyek bizonyos esetben egymástól eltérnek) elemzésre kerül. http://proprietary.clendons.co.nz/licenses/eula/windows2000professional-eula.htm (2003. január 16.)
70 "... a fent meghatározott szoftvertermék tárgyában, amely számítógépes szoftvert tartalmaz, és ezen felül tartalmazhat kapcsolódó adathordozókat, nyomtatott anyagokat és 'online' elektronikus dokumentációt is (a továbbiakban 'Termék')."
71 Ptk. 205. § (3) bekezdés szerint az általános szerződési feltétel az (1)- (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
72 Szjt. 42. § (3)
73 Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
Kapcsolódó megjegyzésként csak annyit, hogy a technika jelenlegi állása mellett egy CD-ről nem lehet megállapítani, hogy azt már használta-e valaki.
74 Lásd a hivatkozott angol nyelvű licencet
75 A bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról szóló 92/100/EGK irányelv, 2. cikk
76 Ptk. 342. § (1) bekezdés
77 A licenc elemzésénél magát a forrást, valamint egy ahhoz kapcsolódó, Bruce Perens által megfogalmazott "kommentárt", a Debian disztribúcióhoz írt 12 pontját használta a szerző; http://opensource.org/docs/ definition.php , magyarul: http://www.debian.org/social_contract.hu. html#guidelines, valamint http://opensource.org/docs/ osd-hungarian.php (2002. szeptember 11.)
78 http://www.gnu.org/copyleft/gpl.html
79 Például: http://www.321.hu/FSF/GNU/GPL/GPL-HU-ISO-8859-2/SAS/gpl.hu.html. Ezen ponttal kapcsolatban felmerül a hiteles fordítás kérdése, illetve ennek igénye. Kérdés, hogy amennyiben az eredeti dokumentum kizárólagosan az angol eredeti szerződést vagy annak (számozott) változatait tekinti irányadónak, vajon kielégíti-e az eredetivel való egyenértékűség követelményét, amennyiben a szöveg egy "hiteles fordítás"-ára hivatkozunk, illetve az angol nyelű licenc mellett, ha tekintettel a felhasználók esetleges nyelvtudási nehézségeire, hivatkozási alapul azt biztosítjuk.
80 A licenc szövege az első definíción túl módosításnak nevezi valamennyi fordítást.
81 GPL 5. pont
82 www.fsf.hu/index.php/eurolinux - Az EuroOffice mint az OpenOffice.org magyar változatának átvétele, még a fordítási hibák is egy az egyben megtalálhatóak (!), a Mandrake disztribúció mint EuroLinux, illetve a Mozilla böngésző, mint Eurowebmester - ezen szoftverek (bár más és más licencezésűek) valamennyien kötelezővé teszik a forráskód megismerhetővé tételét, valamint annak lehetőségét, hogy a szerzők neve feltüntetést nyerhessen.
83 Ezen pont megsértésével kapcsolatosan indult a már említett első (még folyamatban levő) német per is, ahol a bíróság ideiglenes intézkedés keretében eltiltotta a jogsértőt a szoftver további (licenc nélküli) terjesztésétől .
84 BGB § 151
85 Szjt. 50. §
86 GPL 2. pont
87 "Es ist eine gute Sache Verbesserungen zu unterstützen, aber die Benutzer der Software haben ein Recht darauf, zu wissen, wer für das Produkt verantwortlich ist. Andererseits haben die Autoren und deren Unterstützer das Recht zu wissen, welche Software sie überhaupt unterstützen sollen und sie haben das Recht ihren guten Ruf zu schützen. Folglich muß eine Open-Source-Lizenz garantieren, daß der Quellcode frei verfügbar ist, kann aber gleichzeitig verlangen, daß die Quellcode in der ursprünglichen Fassung zusammen mit Patches verbreitet wird. Dadurch können unoffizielle Änderungen verfügbar gemacht werden und können gleichzeitig vom Originalcode unterschieden werden." http://www.wdr.de/tv/service/technik/cc.phtml
88 Szjt. 43. § (5) bekezdés
89 http://www.fsf.org/philosophy/free-sw.html
90 GPL 4. pont
91 Ptk. 314. § (1) bekezdés
92 Ptk. 581. § (2) bekezdés
93 http://europa.eu.int/idabc/in/chapter/452 Open Source Observatory (letöltés: 2005. 06. 06.) "IDA Open Source Migration Guidelines", Urlich Sandl: "Open Source"-Software: Politische, ökonomische und rechtliche Aspekte. CR, 2001, 5. sz., p. 346- 351; francia példa: www.senat.fr Nr. 117; német példa: Open Source in der Verwaltung. CR, 2000, 11. sz., p. 793.
94 Peru: http://www.theregister.co.uk/content/archive/25157.html, Asian Open Source Center (letöltés: 2005. 06. 06.) http://www.asiaosc.org/ topic_9.html
95 United Nations Conference on Trade and Development
96 "E-Commerce and Development Report 2003" (utalás egy 2002. 05. 19-én kelt hírre - a szerk. megj.) - elérhető a http://www.unctad.org honlapján; "Free- and open-source software: Implications for ICT policy and development".
97 2001-ig átfogó állásfoglalás a témával kapcsolatban nem létezett, ezt követően: Jens Röhrborn- MichaelSinhart: Application Service Providing - juristische Einordnung und Vertragsgestaltung. CR, 2001, 2. sz. p. 69- 77.; Torsten Bettinger- Michael Scheffelt: Application Service Providing: Vertragsgestaltung und Konflikt-Management. CR, 2001, 11. sz. p. 729- 741.; Margot Gräfin von Westerholt- Konrad Berger: Der Application Service Provider und das neue Schuldrecht. CR, 2002, 2. sz. p. 81- 88.
98 www.microsoft.com/hun/jogtisztasag/39.mspx
99 Torsten Bettinger- Michael Scheffelt i. m. p. 736.
100 92/100/EGK
101 91/250/EGK 2. cikkben megjelölt jogbirtokos, 4. cikk c) pontban megjelölt jogosultságok
102 Jaeger- Metzger: Open Source Software, Rahmenbedingungen der Freien Software. München, CH Beck Verlag, 2002, p. 34.
103 Szjt. 49. § és 60. § (4) bekezdés
104 Florian V. Baum: Gestaltung von Software-Maintenance-Verträgen in der internationalen Praxis. CR, 2002, 10. sz. p. 705- 710.
105 A német szabályozás is próbál igazi nyelvi megfelelőt találni. Részükről a Wartung, Pflege, Unterstüzung von Software kifejezések vannak versenyben. i. m. p. 705.
106 Szjt. 50. §
107 "Programfehlerbeseitigung"-döntés - BGH Urteil v. 24.2.2000 in: GRUR 2000, 4. sz. p. 866- 867. Az esetben egy nagykereskedő megvásárolt egy könyvelőprogramot, majd amikor rendszerfejlesztés keretében új gépet (és másik operációs rendszert is) beszerzett, a könyvelőprogram felhasználási jogosultságát erre a gépre is meg kívánta szerezni, de a licencben a következő kikötés szerepelt: "Nem szabad harmadik személy javára használni vagy harmadik személy számára hozzáférhetővé tenni." A licenc megsértése esetére a felhasználói díj tízszeresének megfizetését szabták szankcióul. Ugyanakkor a program írója nem vállalt felelősséget a program új környezetben való futtathatóságára. A könyvelőprogram az új operációs rendszerrel nem működött együtt, és a szoftver előállítója ezen hibát a fordítóprogram hibájának tekintette, és nem volt hajlandó foglalkozni vele. A felhasználó megkért egy másik szoftverházat, hogy írjon egy modult a programhoz, aminek következtében az rendesen működött. Erre a szoftver előállítója licencsértés okán beperelte.
108 Szjt. 94. §
109 Ezen "kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz, anyag" kitétel hiányzott a régi Szjt. polgári jogkövetkezményeket tárgyaló 52. § (1) részéből
110 Pp. 123. §, azaz az e helyen megjelölt keresetek valójában marasztalásra irányuló keresetek
111 Pp. 146. §
112 Complex CD jogtár, a Szerzői jogi törvényre vonatkozó kommentár (a továbbiakban: Szjt.-kommentár)
113 Ugyanis a felszólítást követő abbahagyás esetében értelmét veszítené a rendelkezés, és a Pp. 80. § alapján a felperesnek kellene viselnie a perköltséget.
114 Szjt.-kommentár Ptk. 84. §
115 "Nem találta tévesnek a Legfelsőbb Bíróság az adathordozó elkobzására vonatkozó ítéleti rendelkezést sem. A Btk. 77. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a szerzői jogok megsértése esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették. A most elbírálandó ügyben viszont az elkövetés konkrét tárgyai azok a programok voltak, amelyeket a terhelt ismerőseitől, barátaitól az átvétel érdekében kölcsönkapott; így e § alkalmazására nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a Btk. 77. §-ának általános rendelkezése valamennyi bűncselekményt illetően kötelezően írja elő annak az elkövető tulajdonában levő dolognak az elkobzását, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak [77. § (1) bek. a) pont]." BH2000/288
116 Szjt.-kommentár 94. §
117 Btk. 329/B. § (4) bekezdés "Nem büntethető..., aki lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személyek kilétének megállapítását."
118 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 55. § (1) a vádalku szabályozása; A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. §.
119 "8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
120 20/1990. (X. 4.) ABH, 46/1995. (VI. 30.), 15/1991. (IV. 13.) ABH
121 46/1995. (VI. 30.) AB határozat
122 Szjt. 94. § (2) bekezdés, Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont
123 Ptk. 355. §
124 "Ptk. 6. §-a értelmében a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. Miután a felperesek az alperes késztetésére a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó olyan alkotásokat készítettek, amelyeknek alkalmasságát az alperes sem cáfolta, sőt kidolgozottságuk színvonalát, mennyiségét és minőségét magasra értékelte,... a felpereseket a felhasználási szerződés megkötésének elmaradása miatt ilyen összegű kár érte." BH 1992/19.
125 Ptk. 355. § (1), (4) bekezdés
126 Dr. Egri Tibor: Gondolatok, kérdések a szoftverjog köréből. Bírák Lapja, 2001. 1. sz. p. 80.
127 Ptk. 4. § (1), (4) bekezdés, 5. §, l. a jogkimerüléssel foglalkozó részt
128 Ptk. 340. § (1) bekezdés
129 Szjt. 94. § (3) bekezdés "A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben."
130 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 13. §
131 Ide tartozhat az az eset, amikor valaki észleli, hogy szerzői vagy kizárólagos felhasználási jogait sértő módon valaki a szoftvert letöltésre felkínálta, annak bizonyos részleteit (forráskód) ismertté tette.
132 Az eljárás részletes bemutatását lásd: Gyenge Anikó: Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni védelem és az értesítési-eltávolítási eljárás in: E-AKTÁK Tanulmányok az internetjog világából, Bibó István Szakkollégium, 2003
133 Pp. 23. § (1) bekezdés c) pont;
134 Btk. 329. § (1) Aki
a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, a formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás.
135 Munkaviszonyban álló programozó
136 Btk. 329/A. §
137 Ha a büntetőjogi keretszabály hátterében az Szjt. 106. § (1) bekezdését alkalmazzuk, akkor megoldható a kérdés, hiszen e hely kimondja, hogy ahol a szerzői jogi törvény "szerzőt" említ, ott megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve a szerzői jog más jogosultját is.
138 Btk. 138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbevétel csökkenésének összege
a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,
b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,
c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,
d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,
e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.
139 BH 1996/137.
140 Btk. 12. § (2) bekezdés
141 BH 2000/288.
142 BH 1998/324.
143 "Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén... fennálló jogát haszonszerzés végett ... megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
144 "Alsó elkövetési értékhatár híján a szoftverek felhasználására vonatkozó olyan esetek is büntetőjogi eszközökkel kerülnek megoldásra, melyek nem biztos, hogy feltétlenül csak ekként rendezhetők." i. m. p. 77.
145 BH 2000/288.
146 Btk. 33. § (1) "A büntethetőség elévül ... b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével."
Az elévülés kezdőnapjának irányadó szabályai: Btk. 34. §
147 Büntetőjogi Kollégium 85. számú állásfoglalás
148 Btk. 36. §.
149 A szerző halála utáni 70 év tág keret.
150 L. Abandonware típusú szoftverek
151 Az általa javasolt szoftverek csoportosítása: 1. hálózati és operációs rendszerek, 2. felhasználói és üzleti programok, 3. segédprogramok, 4. távadatkezeléshez és felhasználáshoz kapcsolódó programok, 5. szórakoztatás, játék, ismeretterjesztés célját szolgáló programok. Horváth István: Szigorúan védett szoftverek. Ügyészek Lapja, 1999. 1. sz, p. 38- 39.
152 Btk. 329/B. §
153 Btk. 329/B. § (4) bekezdés "Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását."
154 L. alkotmányjogi fejezet
155 Ha nem minősítjük átadásnak a műszaki intézkedés előállítójának részére történő továbbítást.
156 Kivételt jelenthet a jelszóval védett termékek esetében a jelszó közzététele.
157 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
158 Szjt.
159 LME.hu - Linux-felhasználók magyarországi egyesülete, MBSDE - Magyar BSD Egyesület, FSN.hu - Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány, Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért
160 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
161 A számítógépi programok védelméről szóló 91/250/EGK irányelv
162 Pl.: Linux alapú disztribúciók
163 Preambulum 4. pont
164 "A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről."
165 34/1994. (VI. 24.) AB határozat
166 A hőgyészi Hunyadi Általános Iskola, Zeneiskola és Óvoda Linuxot használ és - mindamellett, hogy "tisztázatlan jogi helyzetű" szoftver - egy vas megyei bíróság is.
167 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.