VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
Alkalmazott grafikai mű felhasználó általi
módosításának kérdése
Ruhatervek szerzői jogi védelme, ötletek felhasználhatósága
Grafikák jogosulatlan felhasználása miatt a jogutód által szerzői jogsértés ügyében indított per
Alkalmazott grafikai mű felhasználó általi
módosításának kérdése
SZJSZT-05/05
A Komlódi és Szép Ügyvédi Iroda megkeresése
A Komlódi és Szép Ügyvédi Iroda által feltett kérdések
1. A csomagolás grafikai tervezéséhez és nyomdai előkészítéséhez kapcsolódó szerzői jog a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vagy a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik?
2. Megilleti-e bármely jogi védelem a mintaoltalomban nem részesült termékeket vagy szerzőiket?
3. Minősíthető-e az ügyfelem és a reklámügynökség közötti szerződés - mintaoltalom, illetve a hasznosításra vonatkozó megállapodás hiányában - egyszerű vállalkozási szerződésnek?
4. Követ-e el ügyfelem bármilyen jogsértést, ha a jogszabályi kényszer miatt a csomagolási grafikákat átdolgoztatja?
A Komlódi és Szép Ügyvédi Iroda az Y. Z. Kft. képviseletében fordult a Szerzői Jogi Szakértő Testülethez. A tényállás szerint az Y. Z. Kft. (a továbbiakban: Gyártó) különböző termékei csomagolásának feliratozását kívánja - részben jogszabályi kötelezettségek változása, részben külföldi terjesztés tervbevétele, részben a cégadatok (e-mail cím, weboldal) módosulása miatt - megváltoztatni.
A csomagolási terveket a D. G. Stúdió (a továbbiakban: Ügynökség) készítette el, a Gyártóval 2001. január 19-én kötött szerződés alapján. A csomagolás formatervezésiminta-oltalomban nem részesül.
A megkeresés szerint az Ügynökség által a Gyártónak átadott, a csomagolási terveket tartalmazó CD-hordozón található műpéldány módosításra nem alkalmas.
A megbízó a megkereséshez csatolta
-
a Gyártó és az Ügynökség közötti szerződést;
-
a szóban forgó csomagolások kivitelezett példányait:
-
tea papírdobozok három méretben (40 g, 75 g, 100 g), a következő ízekben:
40 g: Gárdonyi Teaház Gyümölcstea - erdei gyümölcs, erdei szamóca, fekete ribizli málna- és eperízzel gazdagítva, őszibarack, vadcseresznye vérnarancsízzel gazdagítva, vörös áfonya vörösribizli-ízzel gazdagítva;
75 g: Gárdonyi Teaház Gyümölcstea - erdei gyümölcs, fekete ribizli, vadcseresznye, vörös áfonya;
100 g: Gárdonyi Teaház Gyümölcstea - málna- és eperízzel gazdagítva, vörösribizli-ízzel gazdagítva, vérnarancsízzel gazdagítva; -
műanyag tasakok: Fényezett "A" rizs közepes szemű (0,5 kg), Párolt jódozott tengeri só (1 kg), Fényezetlen "B" rizs (1 kg), Fényezett "A" minőségű rizs (1 kg), Aranyszemű rizs előgőzölt (0,5 kg).
Az eljáró tanács szakértői véleménye
Ad 1- 2. Az eljáró tanács az első két kérdésre együttesen válaszol, mivel azok egymással összefüggenek.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 64. §-a szerint a formatervezési minta oltalma nem befolyásolhatja a mintán mint művészeti alkotáson fennálló szerzői jogok védelmét. Ezt a jogirodalom az oltalmak párhuzamos lehetőségének elveként ismeri.
A megkeresés alapján a csomagolási tervek részére nem igényeltek formatervezésiminta-oltalmat. Az említett alapelvből az következik, hogy ez a tény nem zárja ki, hogy a tervek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerint szerzői jogi védelemben részesüljenek.
Az eljáró tanács véleménye szerint a benyújtott csomagolási tervek alkalmazott grafikai alkotásnak minősülnek.
"Alkalmazott grafikai műnek" tekinthető az a grafikai alkotás, amely valamilyen használati cél megvalósítását szolgálja. A szóban forgó esetben a szerzői jogi védelem ebben a kategóriában áll fenn. Ennek oka, hogy a színösszeállítás, a vonalak és formák csoportosítása, a feliratok és egyéb tartalmak kompozíciója során az alkotó olyan egyéni, eredeti megoldásokat választott, amelyek megalapozzák a szerzői jogi védelmet. Alkalmazott grafikai alkotásnak megfelelően mindezt olyan módon valósította meg a szerző, hogy a művészeti szempontoknál erősebb, a használati célból fakadó egyéb szempontok figyelembevétele (a vásárló figyelmének felhívása, a fogyasztó megfelelő tájékoztatása stb.) nem zárta ki az alkotó szellemi tevékenység lehetőségét.
Ezért ezen alkalmazott grafikai mű szerzőjét megilleti a szerzői jogok összessége. Szerző az a természetes személy vagy személyek, aki/akik a művet megalkotta/megalkották. (Az Ügynökség ezzel a szerzővel valószínűleg olyan, megfelelő szerződést kötött, amelynek folytán a vagyoni jogok egészét vagy egy részét kizárólagos joggal gyakorolhatja. Erre vonatkozóan az eljáró tanácsnak nem áll rendelkezésére információ, és így nyilatkozni sem tud.)
Ad 3. A feltett kérdésre az eljáró tanács válasza nemleges. A Gyártó és az Ügynökség között 2001. január 19-én kelt szerződés vegyesen tartalmazza a vállalkozási, megbízási és felhasználási szerződések elemeit. A szerződés a szerzői jog tekintetében két rövid rendelkezést tartalmaz, amely pontatlanul és félreérthetően fogalmaz:
"7. Szerzői jog és egyéb jogok
Mindazon grafikai anyagok, story boardok és az Ügynökség által adott más egyéb szolgáltatások, egyéb munkák szerzői jogi szempontból mindaddig az Ügynökség tulajdonának tekintendők, amíg a 8. pontban említett tulajdonjog-átruházás meg nem történik, amelynek során az Ügynökség a szerzői jogot is átengedi."
"8. Mindazon információ, anyag, termék, amely az Ügyfél hirdetési és reklámkampányával kapcsolatosan, az Ügynökség által benyújtott számla alapján az Ügyfél által kifizetésre került, az Ügyfél tulajdonává válik, de ezzel az Ügyfél a szerzői jogot nem szerzi meg..."
Ez a két rendelkezés a szerzői jog szempontjából nem csupán pontatlanul, hanem ellentmondóan és szűkszavúan rendezi a jogviszonyt.
- Az ellentmondás ott jelentkezik, hogy a 8. pont szerint a vállalkozási jellegű kötelem alapján elkészített anyagok tulajdonjoga a vállalkozó díjának megfizetésével átszáll a megrendelőre, de ezzel a megrendelő "a szerzői jogot nem szerzi meg". A 7. pont ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy e tulajdonjog-átruházással a vállalkozó "a szerzői jogot is átengedi".
- A pontatlanság abban áll, hogy nem szól arról, hogy milyen terjedelmű felhasználási jog kerül átengedésre a Gyártó részére (milyen felhasználási cselekményekre jogosítja fel őt, ez a felhasználási engedély kizárólagos-e, milyen területre és időtartamra vonatkozik stb.), hanem "a szerzői jog átengedéséről/megszerzéséről" szól.
Az ellentmondás tekintetében az Szjt. 42. § (3) bekezdésének felhívása merül fel, amely szerint ha "a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni". Figyelembe kell azonban venni azt, hogy mind a 7., mind a 8. pont a szerzői jog egészéről szól; ebben a tekintetben az Szjt. felhívott rendelkezése segít az értelmezésben, és így megállapítható, hogy a felhasználó (Gyártó) a szerzői jogosulttól (az Ügynökségtől) nem a legszélesebb felhasználási jogokat szerezte meg. Azonban az is világos, hogy a felek akarata a szerződéskötéskor minden bizonnyal kiterjedt arra, hogy az alkalmazott grafikai művek rendeltetésszerű felhasználását a Gyártó végezhesse; véleményünk szerint tehát az Ügynökség adott felhasználási engedélyt a Gyártó részére.
Ezen felhasználási engedély terjedelmét illetően azonban a szerződés igen szűkszavú. Ebben a tekintetben azt szükséges megvizsgálni, hogy az Szjt. diszpozitív rendelkezései kisegítik-e az értelmezésben a szerződés hiányosságait.
- Az Szjt. 43. § (4) szerint a szerződés területi hatálya - szerződéses vagy jogszabályi rendelkezés hiányában - a Magyar Köztársaság. Amennyiben tehát a Gyártó külföldön kívánja forgalmazni a termékeket, arra vonatkozóan a szerződésben adott felhasználási engedély nem terjed ki. Ezt természetesen a közösségi jogkimerülés elvével összhangban kell értelmezni [Szjt. 23. § (5) bekezdése].
- Az Szjt. 43. § (4) szerint a szerződés időbeli hatálya - szerződéses vagy jogszabályi rendelkezés hiányában - a "hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik". Bár a szerződés aláírásakor az alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 6/1970. (VI. 24.) MM rendelet már 16 hónapja (1999. szeptember 1-je óta) hatályon kívül volt, az erre épülő jogosítási gyakorlat meghatározó maradt. Ezen rendelet 4. § (1) pontja szerint a szerződés eltérő rendelkezése híján az alkalmazott grafikai művek esetében a felhasználási szerződés határozatlan időre szól. A jogirodalom azt is kifejti, hogy ez nem a jogszabály önkényes megoldása, hanem "az alkalmazott grafikai művek rendeltetéséből következik, hogy a felhasználó időbeli korlátozás nélkül kívánja megszerezni a mű felhasználásának jogát. Éppen ezért a meghatározott időhöz kötött szerződés a kivétel..." 1 Az eljáró tanács véleménye szerint tehát az alkalmazott grafikai művek felhasználására kötött szerződések szokásosan időbeli korlátozás nélküli felhasználási jogot eredményeznek a felhasználónál, és ez a jelen ügyben, a szerződés hallgatása ellenére is megvalósul.
- Az Szjt. 43. § (1) szerint a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén adna kizárólagos jogot a felhasználónak. A szerződés ilyen kikötést azonban nem tartalmaz.
- Az Szjt. 43. § (5) szerint az engedély olyan felhasználási módokra terjed ki, amelyek a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek; ez az adott esetben a fenti korlátokkal érvényesülő többszörözési és terjesztési jogosultságot jelent; a változtatási lehetőségekről a 4. kérdésre adott vélemény szól.
Ad 4. A szerződés 6. oldalán található 4. pont C/ bekezdése szerint "Az Ügyfél jogosult az Ügynökséget utasítani, hogy az bármely vagy akár az összes tervét, ütemtervét vagy folyamatban levő munkáját megváltoztassa, megszüntesse vagy állítsa le." Ez azonban a szövegkörnyezetből következően valószínűleg inkább utal az Ügynökség más ügyfeleivel kapcsolatos munkák Gyártó kérésére történő módosítására.
Az Szjt. 50. §-a rendelkezik arról, hogy ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének a szerző nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a termékek feliratozási kötelezettségében beállt jogszabályi változások, a cégadatok változása olyan változtatásnak tekinthető, amely a felhasználáshoz elengedhetetlen és nyilvánvalóan szükséges. Ez vonatkozik a meglévő idegen nyelvű szövegezés szükséges módosítására, azonban további nyelvi változatok elkészítése a területi hatályra is tekintettel már új engedélyt igényel.
Az elengedhetetlen és nyilvánvalóan szükséges változtatások elkészítésére akkor kötelezhető az Ügynökség [illetve az ilyen változtatás általa történő elutasítása esetén akkor végez(tet)heti el a Gyártó ezeket a változtatásokat], ha ezek a mű lényegét nem érintik. Arra vonatkozóan azonban, hogy a Gyártó által tervezett módosítások az így lehetséges "változtatás" keretein belül maradnak-e, vagy azon túllépnek, csak a konkrét változtatási tervek ismeretében tudna nyilatkozni az eljáró tanács; ilyen tervet azonban a megkereső nem tudott csatolni.
Amennyiben például a csomagolásokon alkalmazott szövegdobozok mérete, helye változatlan marad (és csak a bennük foglalt szöveg változik), az az alkalmazott grafikai művet alapvetően nem változtatja meg, és így ezt a felhasználó - ha a szerző a módosítást megtagadja - szabadon elvégezheti vagy elvégeztetheti.
De az említett változtatások technikailag akár úgy is kivitelezhetők, hogy az a mű egységét sértse (Szjt. 13. §-a), vagy egyébként a mű lényegét érintő változtatásnak minősüljön - ez nyilvánvalóan már szerzői jogot sértene.
Az eljáró tanács szintén nem ad véleményt arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség köteles-e a digitális változtatást lehetővé tevő tervek átadására vagy sem, mivel a Szerzői Jogi Szakértő Testület hatásköre erre a szerzői jogon kívül eső polgári jogi szerződésértelmezésre nem terjed ki.
Ruhatervek szerzői jogi védelme,
ötletek felhasználhatósága
SZJSZT-07/05
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság megkeresése
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által feltett kérdések
1. A csatolt anyagok - tervek, fénymásolatok és készruhák - elegendőek-e az összehasonlításhoz? Ezek alapján elkészíthető-e a szakértői vélemény?
2. Amennyiben igen, a Szerzői Jogi Szakértő Testület állapítsa meg, milyen hasonlóságok, illetve különbözőségek fedezhetők fel a felperes által tervezett eredeti ruhák, és a beszerzett másolatok között? Az eredeti ruhák az AM-M-1599 számú Beta feliratú ruha dzsekije, a másolt ruha 9A és 9B szám alatti.
3. Térjen ki a szakértő a feliratok elhelyezésére, formájára, nagyságára és stílusára.
4. Nyilatkozzon a szakértő arról, hogy történt-e szerzőijog-sértés vagy sem, és ha igen milyen mértékben (%)?
5. A Szerzői Jogi Szakértő Testület állapítsa meg, milyen hasonlóságok, illetve különbözőségek fedezhetők fel a felperes által tervezett eredeti ruhák és a beszerzett másolatok között? A 9C tételnél a ruhák bizonyos részei nem látszanak, ezért itt a látható részek alapján kérjük az értékelést. Az eredeti ruhák az AM-M-1599 számú dzseki a 02-01-09-01 számú terv, az M-02-02 számú Hilti bélelt mellény, a másolt ruha a 9C sorszámú szórólapon látható.
6. Térjen ki a szakértő ezen összehasonlítás kapcsán is a feliratok elhelyezésére, formájára, nagyságára és stílusára is, hogy történt-e jogsértés, és ha igen, milyen mértékben?
7. A szakértő állapítsa meg, hogy milyen hasonlóságok, illetve különbözőségek fedezhetők fel a felperes által tervezett ruhák és a beszerzett másolatok között, a 8A számú, a 8B számú és a 8C számú másolatoknál az ujja betétje "egyenes", az ujjával párhuzamos, míg az eredeti ruha minden betétje ferde, amit jól szemléltet a 01-01-01-02 számú ábra.
A felperes előadása szerint a ruha külképi megjelenése ezekre a ferdén elhelyezett betétekre épült, így állapítsa meg a szakértő, hogy megsértették-e a mű sértetlenségéhez való jogát avagy sem. Az eredeti ruha az AM-M-1599 számú Beta feliratú ruha, a másolt ruha a 8A számú, a 8B számú és a 8C számú tétel.
Térjen ki a szakértő a jelen felhívás tekintetében is a feliratok elhelyezésére, formájára, nagyságára és stílusára, valamint, hogy történt-e szerzői jogi jogsértés, és ha igen, milyen mértékben.
Az eljáró tanács szakvéleménye
Az eljáró szakértői tanács - a Szerzői Jogi Szakértő Testület munkamódszerétől és a bíróság megkeresésében szereplő felkéréstől eltérően - nem tételes válaszokat ad a feltett kérdésekre, hanem összefoglalóan kívánja kifejteni és megindokolni véleményét, arra is tekintettel, hogy a jelen per felperesének immáron harmadik ügye került a testület elé.
Az eljáró tanács megtekintette a csatolt ruhákat és a zsűrizett rajzokat, majd a tanács textiltervező iparművész tagja javaslatára megszakította ülését és kutatást végzett könyvtárakban, az interneten, valamint a munka- és szabadidőruha-tervezéssel foglalkozó szakemberek körében. A kutatás során összegyűjtött, 1986 és 1992 közötti kiadványok (folyóiratok, divatlapok, ún. trendelőjelzések stb.) vonatkozó oldalait a szakvéleményhez mellékeljük.
A mellékletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes által felhasznált ötletek (így: a nadrágszár ferde betoldása, a Forma 1 színvilágának és reklámfeliratainak alkalmazása, a felsőrész "V" formában történő elvágása, feliratok elhelyezése az ujjakon hosszanti irányban) a nemzetközi divattervező szakmában már 1986-tól ismertek voltak és felhasználásra kerültek. A felperes hobbiját - az autóversenyzést - az aktában szereplő tárgyalási jegyzőkönyv is említi, ez a körülmény szintén arra utal, hogy a fent felsorolt ötletek a felperes előtt is jól ismertek voltak.
A tervezők gyakorlatában szokásos és elfogadott, hogy divatlapokban és modellbemutatókon látott ötleteket felhasználjanak, és azokból a divatnak megfelelő változatokat hozzanak létre, sőt bizonyos elemeket az ún. trendkollekciók kifejezetten követésre ajánlanak. Ilyen például az 1991- 92 Guy Laroche sportkollekcióban a nadrágszár ferde elvágása, ami ennek a hobbiruhának is jellegzetessége. Ezt az elemet Cardin 1988-as előrejelző albuma is tartalmazza. Ilyen elem a jellegzetes Ferrari Forma 1 színösszeállítása is a Marlboro felirattal.
Az eljáró tanács szerint a felperes a közismert, közzétett és a tervezők által felhasználásra kifejezetten ajánlott ötletek alapján tervezte meg a perben szereplő ruhákat. Ezen ruhatervek nagyon szorosan vett értelemben és szűk terjedelemben élveznek csak szerzői jogi védelmet, tehát csak és kizárólag akkor sérülnek a szerző jogai, ha minden változtatás nélkül, "egy az egyben" másolja le valaki a tervet. Ily módon tehát a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye helytálló a tekintetben, hogy az általa zsűrizett felperesi munkák szerzői jogi védelmet élveznek, de ez nem jelenti azt, és a lektorátus sem nyilatkozott olyan értelemben, hogy a tervek egyes megoldási részletei önmagukban is védelmet élveznének. Azt egyértelműen megállapította az eljáró tanács, hogy a bemutatott, a felperes és az alperes által tervezett öltözékek "szó szerinti" egyezőséget nem mutattak.
A bíróság által feltett kérdéseknél is eleve utalás történik egyezőségekre és különbözőségekre, tehát - az előzőekben kifejtettek szerint - csak bizonyos ötletek újabb és egymástól bizonyos részletekben különböző felhasználásáról van szó, amely ötletek - az eljáró tanács által elvégzett kutatás eredménye szerint - nem is a felperestől származnak. (Bár, ha tőle származnának is, akkor sem élveznének szerzői jogi védelmet, hiszen mind a hatályos szerzői jogi törvény, mind az 1969. évi III. tv. szerint az ötlet nem élvez szerzői jogi védelmet.)
Összefoglalva szakvéleményünk lényegét: a felperes szerzői jogait nem sértették meg az alperesek, amikor olyan öltözékeket hoztak forgalomba, amelyeknek bizonyos elemei egyeznek vagy erős hasonlóságot mutatnak a felperes által tervezett modellek egyes részleteivel, tekintettel arra, hogy az eljáró tanács számára megnyugtató módon bebizonyosodott, hogy ezen elemek a nemzetközi divatsajtóból a perben szereplő valamennyi fél számára ismertek lehettek.
Grafikák jogosulatlan felhasználása miatt
a jogutód által szerzői jogsértés ügyében indított per
SZJSZT-12/05
A Fővárosi Bíróság megkeresése
A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések
A szakértő feladata
1. Állapítsa meg, hogy a végzésben meghatározott jogosulatlan felhasználással kapcsolatban a felperes mint a szerző jogutódja milyen összegű szerzői jogdíjra tarthat igényt a fent megjelölt példányszám megjelenésére is (tekintettel);
2. a felperes hivatkozik arra, hogy korlátlan példányszámban került sor a mű előállítására, mert 2001. február 6-án, két évvel az elkobzásokat követően, újra kapható volt a könyv a kereskedelemben. Nyilatkozzon, hogy ezen körülmény figyelembevételével a szerzői díj milyen mértékben állapítható meg.
Az eljáró tanács válasza
A bíróságok az eljárás során eddig a következő főbb tényeket tárták fel.
A PKKB 23.B.587/2001/8. számú jogerős ítéletével megállapította a K. Könyvkiadó ügyvezetője, L. B. a Btk. 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző szerzői és szomszédos jogok vétségének elkövetését. A bíróság özv. Würtz Ádámné magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította.
A büntetőeljárás megindítására azért került sor, mert a nevezett kiadó Tellér Gyula "Hatalomgyakorlás az MSZP- SZDSZ koalíció idején" című könyvének kiadása során a jogtulajdonos engedélye nélkül illusztrációként felhasználta Würtz Ádám 11 grafikáját, amelyek a Magyar Nemzet című napilap birtokában voltak.
A jogerős büntető ítélet a szerzői jogok megsértése tárgyában a bűnösséget a szerzői jogról szóló 1999. évi törvény (továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, továbbá a 17. § a) és b) pontja, valamint a 45. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
Ezután indította meg Würtz Ádámné, a művész jogutódja a tárgyban hivatkozott polgári pert az említett kiadó ügyvezetője, a kiadó, valamint a lapkiadó alperesek ellen.
Az eljáró tanács a bíróság által feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adja
Ad 1. Az Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pontja alapján követelhető a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése. Az Szjt. miniszteri indokolása eligazítást nyújt az elmaradt szerzői jogdíj és a gazdagodás megtérítése viszonyának megítélésében is. Eszerint: "A törvény a gazdagodás visszatérítése iránti igényt tartja fenn, ami szükségképpen legalább a szerzői díjazás megfizetését eredményezi." Ebből következően objektív jogsértés esetén a szerző vagyoni igényének legalsó határa az elmaradt jogdíj.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a szerzői díj megállapításánál a perbeli esetben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jogutód egyértelmű nyilatkozata szerint nem adott volna felhasználási engedélyt a perbeli grafikáknak az említett kiadvány illusztrálása céljára.
Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy Würtz Ádám jogsértő módon felhasznált grafikái nem valamely mű illusztrálására készültek, hiszen minden egyes grafika önálló mű, amely a művész kézjegyét viseli. Esetünket tehát nem lehet összevetni azzal, amikor egy könyvet a grafikus a szöveghez kapcsolódó illusztrációkkal lát el. Álláspontunk szerint ezért a felperes által csatolt, azonos időszakra vonatkozó felhasználási szerződésekben kikötött jogdíjak a vagyoni igény legalsó határának minősülő elmaradt jogdíj megállapításánál legfeljebb csak kiindulásként szolgálhatnak.
Az eljáró tanács mindezekre tekintettel a felperes által a keresetlevélben elmaradt szerzői jogdíj címén megjelölt 2 000 000 Ft-os igényt - mint a gazdagodás visszatérítésének minimumaként figyelembe veendő összeget - nem tartja eltúlzottnak.
Ad 2. Az eljáró tanács a 2. számú kérdésben szereplő felperesi hivatkozást a példányok "korlátlan" számára vonatkozóan csak úgy tudja értelmezni, hogy a felperes véleménye szerint a már bizonyított példányszámon felül további, ismeretlen számú példány került még forgalomba. Ennek megállapítása azonban nem az eljáró tanács feladata, hanem perbeli bizonyítás kérdése, ezért az eljáró tanács ezzel kapcsolatban csak annak megjegyzését tartja szükségesnek, hogy önmagában az a tény, hogy az elkobzásokat követően a könyv ismét/még forgalomban volt, nem bizonyíték a nagyszámú vagy korlátlan előállításra.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a bíróság kérdésében említett körülmény figyelembevétele elsősorban a visszatérítendő gazdagodás összegére van hatással, és csak közvetetten befolyásolja az ennek (gazdagodásnak) részét képező szerzői díj mértékét. Ez azt jelenti, hogy a perben bizonyított példányszámot jelentősen meghaladó számú további kiadvány bizonyítható előállítása esetén a visszatérítendő gazdagodás és az ennek részét képező szerzői díj is magasabb összegű lehet (pl. a további példányok árához, valamint a gazdagodás megállapításához már figyelembe vett egyéb szempontokhoz igazodóan).
Lábjegyzetek:
1 A szerzői jog. A gyakorló jogász kézikönyve 3. (szerk.: Petrik Ferenc). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990. p. 243.