Szemle - 2005. 08.

HIREK, ESEMÉNYEK

TIDRENCZEL BÉLA
Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2005 első felében

MUNKÁCSI PÉTER
MGM v. GROKSTER - Győzelem?

1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben

2005 első felében is biztosítottuk a megfelelő szintű szakmai részvételt és képviseltük hazánkat a Szellemi Tulajdon Világszervezete különböző állandó bizottságainak, munkaszerveinek a világszervezet székhelyén, Genfben tartott ülésein. Szakembereink jelen voltak a WIPO közreműködésével és kezdeményezésére egyéb helyszíneken tartott jelentősebb nemzetközi eseményeken is. A rendes ülések mellett különösen élénk volt szakdiplomáciai képviseletünk a WIPO és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) különféle fórumain, és öt alkalommal került sor váltakozó helyszíneken, széles körű nemzetközi részvétellel a szabadalmi anyagi jogi harmonizáció jövőjével foglalkozó nemzetközi tárgyalásokra.

Időrendi sorrendben az alábbi üléseken láttuk el országunk képviseletét: a Nizzai Unió szakértő bizottsági ülésén, a Program és Költségvetési Bizottság informális és rendes ülésein, a Szellemi Tulajdon Fejlesztésével Foglalkozó Állandó Bizottság (PCIPD) és a WIPO Fejlesztési Programjával (Development Agenda) Foglalkozó Kormányközi Értekezlet (IIM) ülésén, a PCT reformjával foglalkozó munkacsoport ülésén, a Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Bizottság (SCT), a Szabadalmi Állandó Bizottság (SCP) és a Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) ad hoc és rendes ülésein.

Jelen voltunk a Védjegyjogi Szerződéssel (TLT) foglalkozó diplomáciai konferencia előkészítő ülésén, az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága és Tanácsa ülésein és olyan fontosabb, egyéb WIPO-rendezvényeken is, mint pl. az iparjogvédelem és a fejlesztés kapcsolatával foglalkozó szemináriumon, a kis- és középvállalkozások számára tartott WIPO Fórumon és a Hágai Rendszerről tartott szemináriumon, továbbá a WIPO földrajzi árujelzőkkel fog­lalkozó nemzetközi szemináriumán.

Az MSZH illetékes szakembereinek jelentős intellektuális közreműködésével és a WIPO anyagi támogatásával elkészült a "Making a mark" és a "Looking good" címet viselő WIPO-füzetek fordítása és magyar viszonyokra adaptált változata, ezek vonzó és szemléletes formában adnak hasznos összefoglalást és üzletpolitikai tanácsokat kis- és középvállalkozók számára a védjegy és a for­ma­ter­ve­zé­si­min­ta-oltalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatban.

A fontosabb WIPO-rendezvényekből válogatva az alábbiakban adunk általános tájékoztatást az értekezletek jellemzőiről és a fontosabb eredményekről.

 

A Program és Költségvetési Bizottság (PBC) informális ülése és 8. ülése, Genf, február 16- 18. és április 27- 29.

Az informális ülés döntéshozatal nélkül, csupán észrevételeket téve foglalkozott a WIPO rövid és hosszú távú anyagi helyzetével, a WIPO új építkezései tekintetében fennálló különböző lehetőségek átvilágításával, és ismertetésre került a WIPO belső átvizsgálására készült alapszabály-tervezete.

A bizottság 8. ülésén elhangzott, hogy a WIPO költségvetési politikája jelentős fordulóponthoz érkezett, és ezt a 2006- 2007. évi program- és költségvetési tervezet is tanúsítja.

A 2002- 2003-as biennium elszámolásának és a 2004. év közbenső pénzügyi kimutatásának megvizsgálása és jóváhagyása után az ülés napirendjén a 2004- 2005. évi időszak módosított költségvetése és a 2006- 2007. évi javasolt program és költségvetés szerepelt.

A WIPO számvevőjének megállapítása szerint a világszervezet működésének utóbbi négy kétéves időszaka óta (ame­lyeket mindig költségvetési hiány jellemzett) először készül javaslat kiegyensúlyozott költségvetésre. A bevételek továbbra is növekedést mutatnak, a korábbiakhoz képest mintegy 4,4%-os emelkedés várható. A PCT-be­vé­telek felmérésére a Titkárság egy új, sokkal megbízhatóbb előrejelzési rendszert dolgozott ki. A Titkárság üdvözölte az ENSZ Közös Felügyeleti Egysége (Joint Inspection Unit - JIU) PCT-rendszerre vonatkozó ajánlását. A Madridi Rend­szer bevételei jelentős mértékben megemelkedtek.

Az új költségvetésben a tervezett kiadások csak kismértékben növekednek. A személyzet létszáma a jövőben kissé emelkedne, mintegy 20 munkatársat kívánnak alkalmazni a PCT-rendszerben. A fejlődő országokkal folytatandó együtt­működésre fordított keret mintegy 20 millió svájci frankkal növekedne.

Az új WIPO-program főbb pillérei ezúttal öt stratégiai cél köré összpontosulnak: 1. a szellemitulajdon-védelmi kultúra előmozdítása; 2. a szellemitulajdon-védelem beépítése a nemzeti fejlesztési politikába és a programokba; 3. a nemzetközi szellemitulajdon-védelmi jogrendszer fejlesztése; 4. minőségi szolgáltatások nyújtása a globális szellemitulajdon-védelmi rendszerekben; 5. a szervezet ve­zetésének és adminisztrációs eljárásainak hatékonyabbá tétele.

A tagállamok felszólalásai alapján három nagy vitatéma alakult ki: a) a költségvetés, b) a JIU ajánlásai és c) Audit Bizottság felállítására vonatkozó javaslatok.

a) A költségvetés tekintetében - számos támogató javaslat mellett - több fejlődő ország kifogással élt, átdolgozott változatot követelt. Az ülést felfüggesztették, majd a regionális koordinátorok között lezajlott több egyeztetés után kis híján félbe is szakadt (Brazília, Argentína és India kivonult a teremből).

b) A JIU ajánlásait főleg a B csoport tagjai pozitívan fogadták, bár velük kapcsolatban számos dél-amerikai állam aggodalmát fejezte ki.

c) Nagy vitát váltott ki a B csoport által javasolt független, átlátható Audit Bizottság felállítására vonatkozó javaslat. Több támogató vélemény mellett számos küldöttség (Brazília, az afrikai csoport országai) több időt kért a javaslat tanulmányozására.

A heves viták után hozott határozatok lényege: a nehezen elfogadott szövegjavaslat-tervezeteket a PBC a WIPO 2005. évi közgyűlése elé terjeszti, a JIU elvégzett munkája alapján tett ajánlások bevezetésére javaslatokat fog tenni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a WIPO fejlesztési programjával kapcsolatos esetleges tárgyalások pénzügyi következményeit. Informális üléseken, nyílt munkacsoport tárgyalja majd a WIPO Audit Bizottságának felállítására vonatkozó javaslatokat, és a bizottság következő ülése olyan új eljárást vizsgál majd meg, amelynek keretében 2008-tól a tagállamokat is bevonnák a költségvetés megvitatásába és ellenőrzésébe.

 

Az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága (CAJ),
Konzultatív Bizottsága (CC) és Tanácsa rendkívüli ülései, Genf, április 7- 8.

Hivatalunk képviseletében a műszaki elnökhelyettes vett részt az üléseken.

A CAJ ülésén üdvözölték az UPOV 58. tagállamát, Azerbajdzsánt.

A CAJ ülésének néhány fontosabb határozata, állásfoglalása és említésre méltó eseménye:

• Az UPOV Irodája egy dokumentumban bemutatta a molekuláris technológiák alkalmazásának lehetőségét a DUS-vizsgálatok során. A bizottság elé került dokumentum már konkrét szervezési módosító javaslatot tartalmazott a DUS-vizsgálati útmutató számára (az USA részéről). Az UPOV felkérte a többi országot is javaslatok benyújtására, amelyek alapján a 2005 őszén tartandó ülésig összesítő javaslatot készít.

• Az UPOV irodája beszámolt a különböző adatbázisok fejlesztéseiről (UPOV-ROM, GENIE) és a bevezetésre kerülő UPOV-kódok rendszeréről. Az UPOV a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi a kódokat, ennek alapján az adatszolgáltatás Magyarország számára is kötelező lesz. Az adatok szolgáltatását hivatalunknak a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) felé kell biztosítania. Az UPOV-kódokhoz való hozzáférést biztosító GENIE adatbázis jelenleg még "interim" fázisban van.

• Az átdolgozott UPOV 1991-es szövege (1) (i) és (2) cikkéhez fűzött magyarázatokat az ülésen megtárgyalták, melyeknek jogi relevanciája nincs. A tagországok véleménye szerint a kivételeket egyszerű, világos példákon keresztül kell bemutatni. A tagországok a kötelező kivételekre vonatkozó példákat elfogadták, míg a farmerprivilégiumra vonatkozóan javaslatokat tehetnek újabb példák beépítésére.

• Az UPOV 1991-es szövegéhez fűzött magyarázatok fejlesztési programjára vonatkozó javaslatokat tartalmazó dokumentum három szekcióban sorol fel feladatokat. Az első két szekció feladatait az első három évben, a többi feladatot később kívánják elvégezni.

A CC ülésén, többek között

• megvitatták Malajzia növényfajta-oltalomra vonatkozó törvényének tervezetét.

• Az UPOV 2004-ben folytatott tevékenységéről szóló beszámolóból az alábbiak emelhetők ki: az UPOV­egyezmény végrehajtására vonatkozó jogi, adminisztratív és technikai útmutatók és ajánlások, az UPOV-adatbázisok és -kódok használata, az új tagállamok számára tartott oktatások (különösen a DUS-vizsgálatok terén), a fajtaleírások publikálására, illetőleg a fajtanév használatára tett javaslatok.

• Az UPOV főtitkára beszámolt a 2006- 2007. évre tervezett programok és a költségvetés előkészületeiről: a legnagyobb vitát a CIOPORA (a nemesítők egyik szervezete) által javasolt jogérvényesítési munkacsoport közeli jövőben történő létrehozása váltotta ki. Az elfogadott javaslat szerint a nemesítők meghallgatása után a javaslatot a CAJ teszi meg a CC felé a munkacsoport esetleges létrehozása és munkatervének kialakítása vonatkozásában.

Az UPOV Tanácsának rendkívüli ülése, egyebek mellett

• számos megállapítást tett Malajzia 2004. évi növényfajta-oltalmi törvénye és az UPOV-egyezmény 1991. évi szövege megfelelésével kapcsolatban;

• elfogadta a CC elnökének jelentését a CC 69. üléséről.

 

Kormányközi értekezlet a WIPO fejlesztési programjáról (IIM), Genf, április 13. és a PCIPD negyedik ülése,
Genf, április 14- 15.

Mindkét esetben hivatalunkat a Genfben dolgozó szakdiplomatánk képviselte.

Az IIM ülésén négy beadvány megvitatására került sor:

a) Az ún. "fejlesztés barátainak csoportja" nevében a 14 fejlődő ország által benyújtott dokumentum (melyet Brazília és Argentína ismertetett) konkrét javaslatokat tesz pl. a WIPO mandátumának és vezetésének felülvizsgálatára, a fejlesztési normaalkotás felülvizsgála­tára, útmutatásokat ad a technológia átadásával kapcsolatos jövőbeni munkákra stb., és külön felhívást tartalmaz a WIPO felé az ENSZ ún. Millenium Development Goals kötelezettségeinek betartására.

b) Az USA beadványa egy WIPO Partnership Program kialakítását javasolja (adatbázis és ún. Együttműködési Iroda felállításával).

c) Mexikó elutasítja a WIPO mandátumának érdemi módosítását, ehelyett az együttműködési program bővítését és az érintett tevékenységek értékelését javasolja.

d) Az Európai Közösség dokumentuma egyelőre nem tart szükségesnek konkrét változtatásokat, de a WIPO-t felkéri annak értékelésére, milyen módon kívánja a fejlesztést befolyásolni.

A regionális csoportok vezetőinek felszólalásai és a számos új hozzászólás keretében többek között az USA, Svájc és Ausztrália is óva intett attól, hogy a WIPO fejlesztési szervezetté váljon, minthogy ilyen célokra szakosodott szervezetek (UNDP, UNCTAD) már léteznek. Újabb testületek létesítése szükségtelen, a kérdéseket a már létező testületek (pl. a PCIPD) keretében kell megvitatni.

A fejlesztési programot támogató országok (többnyire az afrikai és a dél-amerikai államok) szerint a program nem alakítaná át a WIPO-t, és hangoztatták egy ún. WIPO Kiértékelő és Kutató Iroda (WIPO Evaluation and Research Office - WERO) létrehozásának fontosságát.

Intenzív és zártkörű konzultációk után elhatározták, hogy az IIM még 2005-ben további két ülést tart.

A PCIPD ülésén 82 tagállam, 10 kormányközi és 26 nem kormányközi szervezet vett részt.

A helyettes főigazgató által ismertetett WIPO-do­ku­men­tum az elmúlt időszakban a szervezet által folytatott fejlesztési tevékenységeket foglalta össze. A WIPO alapvető szán­déka az volt, hogy korlátozott anyagi források mellett a programok a lehető legtöbb fejlődő országra terjedjenek ki, és minél jobban elégítsék ki a különböző igényeket. A WIPO különös figyelmet fordított a helyi és regionális szakértők bevonására, a programok kiértékelésére. Az országok csoportjainak szóvivői számos megjegyzést fűztek a dokumentumhoz. Az afrikai csoport szerint a WIPO részéről még több erőfeszítésre lenne szükség, a GRULAC csoport szerint helyzetfelmérésre van szükség, és lehetőség szerint évente össze kell hívni a PCIPD értekezletet. Az USA szerint a PCIPD "felfrissítésére" és megerősítésére van szükség, Kanada pedig három fő témakörben látja szükségesnek a PCIPD jövőbeni tevékenységének megerősítését: 1. innováció, kreativitás, gazdasági növekedés; 2. szellemitulajdon-védelmi rendszerek kialakítása; 3. a WIPO szerepének javítása. Brazília, Argentína és India éles kritikával fogadta a dokumentumot.

Az ülésen készült összefoglaló tervezetét a GRULAC csoport elutasította, az ülés pedig a jelentéstervezet elfogadásáig munkáját felfüggesztette.

 

A Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) 14. ülése, Genf, április 18- 22.

Az ülésen hivatalunk képviseletében főosztályvezető-helyettes vett részt.

Folytatódott a Védjegyjogi Szerződés (TLT) rendelkezéseinek, valamint a szerződéshez tartozó Végrehajtási Szabályzatnak a felülvizsgálata. Az ülésen megvitatták és átdolgozták a 2006-ban tartandó diplomáciai konferencia elé terjesztendő szöveg tervezetének legutolsó változatát. Az SCT tudomásul vette a védjegyjogról és a védjegyjogi gyakorlatról szóló WIPO-kérdőívre beérkezett válaszokat összesítő titkársági dokumentumot. A Titkárság arra kérte a tagállamokat, hogy 2005. július 1-jéig tegyenek írásos javaslatokat a következő ülésen megvitatandó témákra, amelyeket majd egy hivatalos dokumentum formájában tesznek közzé.

 

A felülvizsgált Védjegyjogi Szerződés (TLT) áttekintésével foglalkozó diplomáciai konferenciát előkészítő ülés, Genf, április 25- 26.

Hivatalunk képviselete elnökhelyettesi szintű volt. Az ülés során megállapodás született a 2006 márciusában tartandó diplomáciai konferencia napirendjéről, és kisebb módosításokkal elfogadták a konferencia eljárási szabályzatának tervezetét is.

Szingapúr felajánlotta, hogy helyszínt biztosít a konferenciának, és hangsúlyozta, hogy mindez nem jár külön kiadással a WIPO számára, vállalja a lebonyolítás valamennyi költségét. A regionális csoportok ezt követő konzultációi után a tagállamok egyelőre úgy határoztak, hogy nem tesznek javaslatot a színhelyre, hanem a kérdést a WIPO közgyűlései őszi ülésszaka elé terjesztik. A GRULAC csoport és a B csoport kérte a Titkárságot, hogy készítsen javaslatot a szingapúri javaslat esetleges anyagi hatásairól. A megfigyelői szervezetek listája kibővült, így mintegy 200 szervezet vehet majd részt a konferencián.

 

A PCT reformjával foglalkozó munkacsoport 7. ülése, Genf, május 25- 31.

Az ülésen az ESZE 53 tagállama és az ESZH képviselői, hét kormányközi, nyolc nemzetközi és hét nem kormányközi szervezet képviselői vettek részt, hivatalunkat főosztályvezető képviselte.

Az előzetes napirendhez képest átdolgozott napirend került megvitatásra, mert Svájc képviselője kérte a "genetikai források és a hagyományos tudás a szabadalmi bejelentésekben" tárgyú pont elnapolását a munkacsoport következő ülésére.

A megtárgyalt napirendi pontok a következők voltak.

a) A nemzetközi bejelentés hiányzó elemei és részeinek pótlása.
A javaslat egyik célja a PLT-vel való összhang megteremtése. A munkacsoport egyetértett abban, hogy ha az átvevő hivatal a hiányzó elemek, illetve részek tekintetében további nyilatkozattételre vagy hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt, akkor ez a határidő két hónap legyen, összhangban a PLT-vel.

b) Elsőbbségi igény érvénybe helyezése.
Ezzel kapcsolatban a munkacsoport megtárgyalta a határidők kérdését, továbbá azon követelmények rögzítését, amelyek alapján egy nemzeti hatóság felülvizsgálhatja az átvevő hivatal korábbi döntését, illetve foglalkozott az "elsőbbségi időtartam" fogalmának rögzítésével és ennek a 80.5 szabályban való alkalmazásával. Vita bontakozott ki a PUE 4C (1) cikke értelmezése tárgyában. A munkacsoport egyetértett a 26bis.3 szabály módosításával.

c) A nyilvánvaló hibák kijavítása.
A már korábbiakban is tárgyalt módosítási javaslatot a munkacsoport eredményesen vitatta meg. A módosító javaslatokat a PCT közgyűlése számára elfogadásra javasolja.

d) A nemzetközi kutatás minőségének javítása.
A javaslat másodszor került a munkacsoport napirendjére, és összefügg a nemzetközi kutatás bevezetésével. Az ülésen a javaslat nagy általánosságban támogatást kapott, azonban az is elhangzott, hogy egy ilyen kiegészítő kutatást biztosító rendszernek a lehetőségekhez képest minél egyszerűbbnek és rugalmasabbnak kell lennie. Továbbra is számos kérdés (pl. "kiegészítő hatóság", "főhatóság") vár tisztázásra, és maga az a tény, hogy a jelenleg működő kutatóhatóságok kapacitása és munkaterhei mellett egyáltalán vállalható-e egy ilyen kiegészítő kutatás munkaterhe. A Nemzetközi Iroda a tervezetet újból átdolgozza.

e) A változások Nemzetközi Iroda által történő feljegyzése a nemzeti szakaszban.
A vita tanulságai szerint egy ilyen új rendszernek a bevezetése, bizonyos előnyök mellett, negatív hatásokkal is járna, ezért a munkacsoport ezzel a kérdéssel a továbbiakban nem kíván foglalkozni.

f) Az arab nyelvnek a közzétételi nyelvek közé való felvétele.
A munkacsoport elfogadta és a PCT közgyűlése elé terjeszti Egyiptom azon kérését, hogy az arab nyelv kerüljön fel a nemzetközi bejelentések közzétételi nyelveit meghatározó listára. A Titkárság biztosította a munkacsoportot arról, hogy a WIPO-n belül jelenleg is rendelkezésre áll az ehhez szükséges fordítói kapacitás. Az USA küldöttsége azonban kérte a Titkárságot, hogy az előkészítése során erre vonatkozóan megfelelő költségvetési előterjesztés is készüljön.

g) PCT-minimumdokumentáció kiegészítése a Koreai Köz­társaság dokumentációjával.
A munkacsoport a javaslatot a PCT közgyűlése felé való terjesztésre elfogadta.

h) A nemzetközi bejelentés közzététele több nyelven.
A Titkárság által elkészített anyagot a munkacsoport továbbra sem tartotta alkalmasnak a PCT közgyűlése elé való terjesztésre, mert számos kérdés még tisztázásra vár. A következő ülésre további előkészítő anyag készül.

i) A nemzetközi közzététel és a PCT Gazette elektronikus formátumban.
A javaslatot általános támogatottság jellemezte. Néhány küldöttség, így a magyar is, kifejezte arra vonatkozó kívánságát, hogy elsősorban ügyfélszolgálati célok miatt ezt a formátumot egyéb elektronikus adathordozón is szeretné megkapni.

Általános tájékoztatásként elhangzott, hogy a Titkárság még 2005 szeptembere előtt a WIPO honlapján hozzáférhetővé teszi a reformmal kapcsolatos, szükséges anyagokat. Előzetes vélemény, hogy az esetlegesen várható hatálybalépésekkel kapcsolatban az első lehetséges időpont néhány dokumentumnál várhatóan 2006 eleje, más módosítások esetében feltehetően 2007 eleje lesz.

 

A szabadalmi anyagi jogi harmonizáció jövőjével
kapcsolatos nemzetközi tárgyalások

A WIPO-ban, főként a fejlődő országok túlzott követelései, de nem kis részben az európai- amerikai nézetkülönbségek miatt, megrekedni látszottak a szabadalmi anyagi jogi harmonizációra irányuló törekvések. Az ún. trilaterális hivatalok (USPTO, JPO, EPO), a fejlett iparjogvédelmi kultúrával rendelkező államokkal karöltve, megoldást kívánnak találni a WIPO-ban ez irányban folyó tárgyalások eredményességének elősegítésére.

2005 első felében öt ilyen témájú ülésre került sor, különböző helyszíneken: február 3- 4-én az USA-ban (Alexandria, Virginia) az ún. "Alexandria I" ülésre, amelyet a USPTO hívott össze. Ezt követte a február 16-án Casablancában tartott informális konzultáció a WIPO főigazgatójának kezdeményezésére. Március 21- 22-én az ESZH müncheni székházában ült össze a szellemitulajdon-védelem fejlesztésével és a WIPO Development Agenda kérdéseivel foglalkozó II. munkacsoport, majd április 19- 20-án az érdemi szabadalmi jogi harmonizáció kérdéseivel (az ún. "trilaterális első csomag") foglalkozó I. munkacsoport.

Az I. munkacsoport résztvevői kísérletet tesznek nemzeti jogszabályaik harmonizálásának megkezdésére az alábbi kérdések tekintetében: a technika állása (általános technika állása, titkos technika állása/ütköző bejelentések), türelmi idő, újdonság és feltalálói lépés. Az ülés hátterében az a közös megközelítés áll, hogy a tárgyalás olyan anyagról folyik, melynek alapja a "first to file" elv.

 

Az ülésekről általában

A felsorolt üléseken, a mindenkori témához igazodva, a hivatal részéről az elnök, a jogi elnökhelyettes, a szabadalmi főosztályvezető és jogi szakértő vett részt.

Az "Alexandria I" ülésen elfogadott ún. szándéknyilatkozat szerint az üléseken résztvevők szándéka a WIPO-ban zajló tárgyalások támogatása és nem a más szervezet irányába való eltolódás. A résztvevők magukat az alábbiak szerint definiálták: a WIPO B csoportjának tagjai, az Európai Unió tagállamai, az Európai Bizottság, az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamai és az Európai Szabadalmi Hivatal képviselői. Megállapodásuk szerint a két fő témakör - az SPLT-harmonizáció, azaz a "trilaterális első csomag" és a szellemitulajdon-védelem és a fejlődés - köré csoportosítva rendszeres üléseket tartanak, és egyértelművé teszik, hogy ez a tárgyalássorozat nem jelenti az ún. trilaterális munka befejeződését. A szándék szerint az ülések házigazdája 2005-ben az Európai Szabadalmi Hivatal, 2006-ban a Japán Szabadalmi Hivatal és 2007-ben az Ame­rikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala lesz.

A témát összegező plenáris ülésre május 30- 31-én került sor Münchenben, "Alexandria II" elnevezéssel. Ennek napirendjén mindkét téma kérdései szerepeltek.

 

A fejlődéssel kapcsolatos kérdések

Ezen belül tájékoztatás történt a közelmúltban megtárgyalt kérdésekről (a II. munkacsoport márciusban, Münchenben tartott üléséről, a WIPO IIM üléséről, a WIPO PCIPD üléséről), elhangzottak az eddigiekben megfogalmazott javaslatok (brazil- argentin javaslat, az IIM dokumentumai), továbbá szó esett a WIPO-reform kérdésköréről.

 

A "trilaterális első csomag" kérdései

Az érdemi jogi harmonizáció kérdései között tájékoztatás hangzott el az I. munkacsoport áprilisban, Münchenben tartott üléséről, áttekintették a különböző álláspontokat (EU, USA, Japán, ESZH) és azonosították azokat a kérdéseket, ahol a vélemények egyezése tapasztalható. Áttekintették a még nyitott kérdéseket és azok kezelési módját.

A további munka menetét illetően a vita főként két kérdéscsoportra koncentrálódott: a kibővített B csoport álláspontjának kialakítására a WIPO SCP ülésén és a további munka ütemezésére.

 

A WIPO Szabadalmi Jogi Állandó Bizottsága (SCP)
11. ülése, Genf, június 1- 2.

Az MSZH képviseletében osztályvezető-helyettes vett részt.

A napirend elfogadásának körében a "fejlődés barátainak" nevében (14 ország tartozik ide) Argentína javasolta, hogy az ülés elnökének az ülésről készített összefoglalóját a bizottság az ülés végén konszenzussal fogadja el. Ezzel a bizottság egyetértett.

Az ülésen a vita döntő részben az SCP munkatervével kapcsolatban folyt. Ennek alapja a Casablancában elfogadott nyilatkozat, továbbá a "fejlődés barátainak" 2005. március 7-i nyilatkozata, mely hangsúlyozza a WIPO "Development Agenda" jelentőségét, és kiemeli, hogy az érdemi jogi harmonizációnak az összes tárgyaló fél érdekét tekintetbe vevő módon kell folytatódnia, és olyan kérdések rendezésére is ki kell terjednie, mint a technológiatranszfer, a versenyellenes magatartás és a közérdek védelme. Argentína nyomatékosította, hogy a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok közérdekkel kapcsolatos szempontjainak érvényesülését megfelelő biztosítékoknak kell körülbástyázniuk. E csoport véleménye szerint Casablancában hiányzott az SPLT tekintetében szükséges kiegyenlítettség. Ar­gentína nyilatkozatához még további öt ország csatlakozott.

Szingapúr a dél-kelet ázsiai nemzetek nevében elmondta, hogy az SCP és az IGC tevékenysége közötti átfedés döntő jelentőségű.

A B csoport nevében Olaszország kifejtette, hogy a casablancai nyilatkozatban szereplő munkaterv hatékonyan szolgálná az SCP és az IGC működésének kiegyensúlyozottságát. E nyilatkozatot támogatta az EU (külön támogató nyilatkozatot tett hét EU-tagország, és Magyarország is ehhez csatlakozott), további kilenc ország (köztük az USA, Japán, Kanada, Korea), az ESZH, az EAPO, az AIPPI, a FICPI és több nem kormányzati szervezet.

A konszenzus irányába mutató halvány reménysugárnak látszott Svájc javaslata, melynek lényege, hogy a két bizottságban külön folytatott vita betetőzését összefoglalandó külön diplomáciai értekezletet hívjanak össze, és Pakisztán javaslata, hogy készüljön hatástanulmány a különböző fejlettségi szinten lévő tagállamokban várható hatások tár­gyában.

Az ülésen lefolytatott vitákról szóló elnöki összefoglalót a bizottság elfogadta.

 

A Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó
Kormányközi Bizottság (IGC) ad hoc és 8. ülése,
Genf, június 3. és június 6- 10.

Az üléseken hivatalunkat osztályvezető-helyettes képviselte.

A bizottság megújított mandátuma ezzel az üléssel járt le. Ennek következtében a fejlődő, illetve a fejlett országoknak a bizottság további munkájával kapcsolatos ellentétes érdekei külön hangsúlyt kaptak.

A bennszülött és helyi közösségek képviselőinek részvételét elősegítő önkéntes alap létrehozásának érdekében az alap működésére vonatkozó tervezetet a bizottság támogatta, annak elfogadásáról a WIPO közgyűlése dönt.

A folklór, illetve a hagyományos tudás tárgyában az ülés előkészítő irataiban erőteljes elmozdulás mutatkozott a nemzetközi egyezmény létrehozása felé, minthogy a javaslatok konkrét, "egyezményszerű" rendelkezéseket is tartalmaztak. A fejlett országok mindezt túl korainak találták, hangsúlyozva, hogy még az alapelvek tekintetében sem alakult ki megegyezés. Ugyanezt a fordulatot a fejlődő országok üdvözölték, és jelezték, hogy a kötelező erejű nemzetközi egyezmény létrehozásának világosan meghatározott célkitűzése nélkül a bizottság munkájának folytatását sem feltétlenül támogatják, mivel konkrét eredmények nélkül ennek a továbbiakban nem látják értelmét.

A genetikai forrásoknak a szabadalmi bejelentésekben való feltárására vonatkozó követelmény tárgyában a CBD felkérése alapján elkészült tanulmányt a bizottság általában támogatta, annak szövegében kisebb módosításokat ja­vasolt.

A bizottság az ülés során lezajlott vita eredményéről külön összefoglalót fogadott el, amelyből kitűnik, hogy javasolja a mandátum megújítását. A mandátum pontos tartalmának meghatározása, ha megújítják, a közgyűlés feladata lesz.

 

2. Az Európai Szabadalmi Egyezményből (ESZE) fakadó tagállami jogok gyakorlása

Az Európai Szabadalmi Szervezetben folyó stratégiai
vitával kapcsolatban tartott külön megbeszélések

Svéd kezdeményezésre, az Igazgatótanács 2004 novemberében tartott (rendkívüli) ülésén hozott határozatnak megfelelően, első felében négy alkalommal tartottak megbeszélést az érintett országok képviselői. Az első két esetben (január, Stockholm és február, Madrid) a decentralizációt pártoló európai országok képviselői találkoztak, további két alkalommal pedig (április, Amszterdam és május, Madrid) az ESZSZ IT márciusi határozata alapján a további egyeztetéseket folytatta le a "centralista" és "decentralista" országok csoportjai 5-5 képviselőjéből álló ad hoc munkacsoport. Az MSZH részéről a januári megbeszélésen az elnök és a jogi elnökhelyettes, a többi megbeszélésen a jogi elnökhelyettes és jogi szakértő vett részt.

 

Stockholmi ülés, január 24- 25.

A 13 "decentralista" ország képviselői részvételével tartott ülésen az ESZH által előterjesztett ún. Non-Paper (The Priority Choice) címet kapott dokumentumra vonatkozó észrevételek gyűjteményét a dán hivatal állította össze, a többiek - a lengyelek kifogása mellett - a tervezetet elfogadhatónak ítélték és támogatták. A dánok mellett a spanyol és a svéd küldöttség is írásos javaslatokat készített. Egyetértés alakult ki abban, hogy az országcsoportnak részletes javaslatot kell kidolgoznia, a márciusi IT-ülésre nyilatkozat készülhet. A svéd és a dán küldöttség szóban is kommentálta írásos javaslatát. Magyar részről elhangzott, hogy a megoldásnak nemcsak a PCT-hatósággá válás távlataira kell korlátozódnia, távlati menetrendet is ki kell alakítani, és szükség lehet az egyes nemzeti hivataloknál szükséges munka és szakértelem "kritikus mennyiségét" felbecsülő "mérőszám" megtalálására, illetve arra, hogy nem feltétlenül lenne előnyös a nemzeti hivatalok számára, ha az ESZH kirendeltséget létesítene az országaikban. A spanyol küldöttség az európai szabadalmi rendszerben rejlő egyenlőtlenségeket elemezte, az osztrák hozzászólás a nyelvi kérdés árnyalt megközelítését szorgalmazta, a dánok szerint előbb az európai szabadalmi rendszer ideális képét kellene megrajzolni, és csak ezután lehet megítélni, van-e szükség a jogi keretek (pl. a Központosítási Jegyzőkönyv) kiigazítására. A résztvevők szerkesztőcsoport létrehozásáról döntöttek, amely az IT márciusi ülésére a nyilatkozatot ki­dolgozza.

 

Madridi ülés, február 9- 10.

A svéd, dán, spanyol és magyar részvétellel tartott ülés megalkotta azt a dokumentumot, amelyet a házigazda spanyol delegáció a "decentralista" országcsoport képviselőinek véleményezésre megküldött. A dokumentumot az IT elnökének való továbbításra szánták. Megállapodtak abban, hogy a csoport javaslatait az IT júniusi üléséig tovább részletezik.

 

Amszterdami ülés, április 22.

A két eltérő nézeteket valló országcsoport 5-5 képviselője jelenlétében tartott ad hoc informális fórum ülésének kezdetén megállapodás született arról, hogy az ESZH előtt álló nagy feladatok (globális szabadalomjogi harmonizáció, a fejlődő országok növekvő igényei, az európai ipar versenyképessége, a közösségi szabadalom ügye stb.) nem engedik meg azt, hogy hosszú távon fennmaradjon a mostani stratégiai vitában kialakult európai megosztottság. Az ülés háttéranyagát az ún. "stockholmi" csoport közös javaslata és az Egyesült Királyság két munkaanyaga (a vitaindító anyag és a minőségről készített előterjesztés) képezte.

Az ülés néhány fontosabb megállapítása:

• A bejelentő választási szabadsága (freedom of choice) kérdését illetően nem kérdőjelezték meg azt a spanyol és magyar álláspontot, hogy a választási szabadság csak összehasonlítható alternatívák mellett érvényesülhet, illetőleg e szabadságra hivatkozva a bejelentő nem igényelhet beleszólást az általa választott hivatal munkaszervezési döntéseibe.

• Egyetértés körvonalazódott arra nézve, hogy az ESZH nem lenne köteles "automatikusan" elismerni más európai hatóságok kutatási és egyéb eredményeit, de megoszlottak a vélemények arról, hogy ez az elismerés mikor számítana "automatikusnak".

• Nem volt nézetkülönbség abban, hogy a minőség biztosítása központi kérdés, és erre vonatkozóan az Egyesült Királyság javaslata jó kiindulási alap.

• Konszenzus alakult ki arról, hogy az IT politikai irányító szerepét erősíteni és munkamódszereit javítani kell, de ennek részleteit még nem munkálták ki.

 

Madridi ülés, május 26.

A résztvevők a stratégiai vita rendezése érdekében közös javaslatot dolgoztak ki, melynek áttörésként is felfogható új elemei a következők.

• Az ESZH és az IT feladatait és jogkörét világosan el kell határolni, az IT politikai irányító és ellenőrző szerepét meg kell erősíteni.

• Az ún. "outsourcing" (azaz a nemzeti hivatalok ESZH részére történő bedolgozásának) lehetőségét bizonyos feltételekkel elismerik, ennek kereteiről és feltételrendszeréről az IT hoz politikai döntést, a végrehajtás pedig az ESZH feladata. Mértéke nem haladhatja meg az ESZH teljes munkaterhelésének 5%-át.

• Elfogadják, hogy jelenleg a Spanyolországgal és Svédországgal létrejött partnerségi megállapodás nem mondható fel, és csak akkor veszti hatályát, ha az ESZH és a nemzeti hivatalok között új multilaterális együttműködési megállapodás lép hatályba.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a közös javaslatokat az IT júniusi napirendjére kell tűzni, és ennek vitája előzze meg a stratégiai vitával foglalkozó többi napirendi pont megtárgyalását.

 

Az ESZSZ Igazgatótanácsa (IT) elnökségének (Board)
7. ülése, München, február 18. és 8. ülése, Varsó, május 20.

Az IT elnöksége 2005 első felében két ülést tartott, amelyen - választott tagként - mindkét esetben részt vett az MSZH jogi elnökhelyettese.

A 7. ülés legfontosabb napirendi pontja a PCT-ügyek­ben folyó európai együttműködéssel kapcsolatos stratégiai vita volt.

Az ESZH elnöke két munkacsoport felállításáról adott hírt az ESZH-n belül: az egyik a szabadalmi eljárásokkal foglalkozik, a másik az "IP-támogatásért" felel.

Svéd és magyar felvetésre élénk vita bontakozott ki arról, hogy az ESZSZ egyes szerveinek (IT és ESZH) milyen szerep jut az európai szabadalmi politika alakításában.

Az elnökség véleményt cserélt az IT által felkért szakértők díjazásáról, az Építési Bizottság és az Európai Szabadalmi Akadémia Irányító Testületének (Supervisory Board) összetételéről is.

A 8. ülésen, többek között, egyetértés mutatkozott arról, hogy idővel meg kell szüntetni az ESZH elnökhelyettesi mandátumának pályáztatás nélküli megújítását. Szó esett a stratégiai vitának az IT következő ülésén való folytatásáról és arról, hogy ebben a vitában csak valamennyi kérdésre kiterjedő, átfogó "csomagot" képező megoldás születhet.

Világossá vált, hogy a 157. cikk szerinti díjcsökkentés és a partnerségi megállapodások felmondására irányuló javaslatok az ülés idején ismeretes formájukban nem kaphatják meg az IT-ben a szükséges minősített többséget. Az IT szerint e kérdésekben az IT júniusi ülésének döntést kell hoznia, ha pedig nem születik döntés, megfelelő átmeneti megoldást kell felkínálni a PCT-hatóságként való működést megkezdő finn hivatal számára.

 

Az ESZSZ Igazgatótanácsának (IT) 101. ülése,
München, március 15- 17.

Az IT ülésén hivatalunk részéről az elnök és a két elnökhelyettes vett részt.

Az ülésen lefolytatott viták néhány eleme, történések, fontosabb határozatok:

• A Szabadalmi Jogi Bizottság elnökének megválasztását a júniusi ülésre halasztották.

• Megvitatták az ESZE javára dolgozó szakértők díjazásának elveiről készített javaslatot; egyetértés mutatkozott abban, hogy csak a tagállami kormányzatoktól független szakértők részesülhetnének külön díjazásban, és a szakértői testületek nem hozhatnak döntéseket.

• Széles körű vita folyt a finn hivatal PCT-hatósággá válásával összefüggő IT-döntéshozatal kapcsán az ESZE 157. cikk (3) bekezdése alkalmazásáról és a partnerségi megállapodás létrehozásáról. A finn hivatal az egyenlő elbánás mellett érvelt, és nem látta okát a bejelentés nyelve szerinti különbségtételnek. Az IT elnöke végül azt javasolta, hogy az ESZH elnöke a júniusi ülésre csupán a díjcsökkentésre vonatkozóan terjesszen elő javaslatot, amelynek a svéd, a spanyol és a finn hivatal számára egységes elbánást kell biztosítania.

• A decentralizáció pártján álló küldöttségek ("stockholmi csoport") informális találkozóján egyetértés alakult ki abban, hogy a "The Priority Choice"-ra építő irat nem képezheti a vita alapját. Az ülésen az a döntés született, hogy a tárgyalásra a centralizációt támogató országok csoportjával együttesen kerüljön sor, együttes munkacsoport formájában.

• Az ESZH elnöke tájékoztatást adott a szabadalmi jogi harmonizáció tárgyában Washingtonban és Casablancában tartott két találkozóról.

• Az ESZH elnöke ismertette az ePHOENIX programmal kapcsolatban az ESZH új politikáját.

• Az ESZH elnöke tájékoztatta az IT-t, hogy az ESZH jogi elnökhelyettese, Manuel Desantes ötéves megbízatása 2006 áprilisában lejár; az újabb megbízásra vonatkozó döntést a júniusi ülésen hozzák meg.

• Velence törvényhatósága ajánlatot tett az ESZH számára, hogy térítésmentesen a hivatal rendelkezésére bocsát egy épületet az ESZH oktatási központjának kialakításához 10 millió eurót fordítva a tatarozásra, és gondoskodik az épület fenntartásáról: több tagország a javaslattal kapcsolatban aggályát fejezte ki; az ESZH a kérdés megvizsgálására megvalósíthatósági tanulmányt készíttet.

• Az ESZH alkalmazottainak képviselői ismételten kérték, hogy a szervezet hatékony módon járjon közbe a holland kormányzati szerveknél az alkalmazottakkal szembeni bánásmód javítása érdekében; az elnök válaszában tájékoztatást adott arról, hogy az utóbbi időben sorra került ilyen tárgyalásokon számos kérdésben jelentős haladást értek el.

• Az Európai Szabadalmi Akadémia Felügyelő Bizottságának hét tagjára a tagországok és a megfigyelők 15 jelöltet állítottak, akik közül megválasztották a tagokat három évre.

• A svéd küldöttség vezetőjének tájékoztatása szerint a decentralizáció és a centralizáció pártján álló tagországok informális munkacsoportot hoznak létre, amelyben mind­két fél részéről 5-5 tagország vesz részt. A decentralizációt támogató országok listája: Spanyolország, Portugália, Ausztria, Dánia, Magyarország. Az ülésen még nem vált ismertté a centralizációt támogató országok képviselőinek listája. A francia küldöttség kezdeményezte, hogy a munkában az IT elnöke megfigyelőként vegyen részt.

 

Az ESZSZ Szabadalmi Jogi Bizottságának 26. ülése, München, április 18.

Az ülésen hivatalunk részéről a jogi elnökhelyettes és a szabadalmi főosztályvezető vett részt.

A bizottság az Európai Szabadalmi Hivatal írásbeli anyaga és szóbeli kiegészítése alapján megvitatta a szabadalmi anyagi jogi harmonizáció szűkített csomagjának (reduced package) nyitott kérdéseit.

Vita tárgyát képezték a következők: az egyes bejelentések újdonságrontó hatása, a türelmi idő, továbbá az USA által az egyes további részkérdésekben előterjesztett javaslatok, pl. a titkos technika állása, a kísérleti célú hasznosítás kivétele.

Egyetértés jött létre abban a kérdésben is, hogy az USA-val, Japánnal, Kanadával, Ausztráliával és egyéb államokkal együtt a szabadalmi anyagi jogi harmonizáció jövőjét illetően az ún. I. munkacsoportban sorra kerülő találkozón az ESZE szerződő államai nevében formális nyilatkozatot sem a bizottság alelnöke, sem az ESZH nem tesz. A szerződő államok egyénileg és aktívan vesznek részt a vitában.

A bizottság a továbbiakban a szűkített csomag szövegezési részleteit tekintette át.

 

Az ESZSZ Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának 84. ülése, München, május 11- 13.

Hivatalunkat az ülésen az illető szakterülettel foglalkozó főosztályvezetők képviselték.

Az ülés előtt a decentralizáció pártján álló küldöttségek külön megbeszélést tartottak a CA/74/05, a CA/75/05 (az ún. Partnership Agreement megszűnését tárgyaló dokumentum), a CA/77/05 (a finn hivatallal kötött megállapodást tárgyaló dokumentum) és a CA/83/05 (a PCT-stra­té­gia­ vitájának összefoglalását tartalmazó dokumentum) napirendről való levétele és az egységes fellépés biztosítása érdekében.

Magán az ülésen élénk vita bontakozott ki a tagállamok között a napirend elfogadását illetően. A dán hivatal vezetésével fellépő fenti csoport (a magyar küldöttséggel együtt) a dokumentumok napirendről való levételét kezdeményezte, jelezve, hogy azok stratégiai kérdéseket érintenek, nem tartalmaznak pénzügyi vonatkozásokat és nincsenek még olyan stádiumban, hogy velük kapcsolatban érdemi döntést lehetne hozni. Hosszas vita után a dokumentumokat le­vették a napirendről.

A megvitatott pénzügyi vonatkozású kérdések közül említésre méltóak a következők:

• jelentések a tagállamok közötti együttműködési programok helyzetéről;

• az Innovation Support Training(ISA) program ismertetése és részleteinek megvitatása;

• az EPOQUE-BNS rendszer hozzáférési és használati díjainak felülvizsgálata;

• a szabadalmi tudatosságot elősegítő szolgáltatások és információk terjesztését elősegítő programok, az IpScore program és az EPTOS toolbox szolgáltatás kibővítése.

Az ülésen tájékoztatás hangzott el az ESZH által kötött szerződések meghatározott személyi, pénzügyi és költségvetési vonatkozásairól.

Néhány érdekesebb adat: 2004 végén az ESZH-ban betöltött állások száma 3365, ami a betölthető létszám 89,8%-a; a bevételek 94 millió euróval maradtak el az előzetesen tervezett számtól, de a működési költségek is mintegy 52 millió euróval lettek alacsonyabbak, így a működési nyereség a 2003. évi 19 millió euróval szemben 73 millió euró volt 2004-ben.

A matematikai előrejelzési modell alapján 2006 és 2010 között várhatóan a bejelentések száma átlagosan 4%-kal nő, a kutatások száma pedig mintegy 5%-kal.

 

Az ESZSZ Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának
rendkívüli ülése, München, június 6.

Az ülésen hivatalunkat az elnök, a jogi elnökhelyettes és elnöki tanácsadó képviselte.

Ludovica Agro, a bizottság elnöke az ülés megnyitását követően tájékoztatta a küldöttségeket, hogy e megismételt ülésre a napirenden szereplő dokumentumok megérkezésére, illetőleg elérhetőségére előírt határidők be nem tartása miatt, azaz ügyrendi okokból kerül sor.

A megtárgyalt napirendi pontokkal kapcsolatos lényegi tudnivalók:

a) Közös nyilatkozat az európai szabadalmi hálózat tárgyában.
A dokumentumot megalkotó tíz delegáció nevében Hollandia ismertette részletesen a stratégiai vita tárgyában született kompromisszumos anyagot. Hangsúlyozta, hogy a munkacsoportnak nem volt célja a vádaskodás, de vannak problémák, amelyek megoldásáról közösen kívánnak gondolkodni. Jellemzése szerint a dokumentum természeténél fogva nem bocsátkozik részletekbe, és szükség lesz olyan részletes anyagok kidolgozására, mint pl. a minőségbiztosítás. Világosnak ítélte meg a dokumentumot pl. a további lépések megtétele irányában, az "outsourcing" vagy a szerződő államok egyenlő kezelése területén. Elismerte ugyanakkor, hogy e tekintetben az országok között vannak még egyenlőtlenségek.
Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi összefüggések és a minőség kérdésében a novemberi ülésre még további dokumentumokat kér. Összegezése szerint az ESZH-nak az IT-vel együtt a dokumentum által kijelölt utat kell járnia. Az anyagot a bizottság tudomásul vette.

b) A kiegészítő európai kutatási jelentés díjának csökkentése, ha a nemzetközi kutatási jelentést egy európai nemzeti PCT-hatóság készítette.
A javasolt három variációt az elnök szavazásra bocsátotta. Az első variáció tekintetében "nem"-mel szavazott 13 küldöttség (köztük a magyar is), a harmadik variációt csak négy küldöttség támogatta, a szükséges többséget a második variáció szerezte meg.

c) Az együttműködési megállapodások (Partnership Agreements) felmondása.
A svéd és a spanyol küldöttség jelezte, hogy az IT döntésére vár. 11 igen, 4 tartózkodás mellett a többi küldöttség (köztük a magyar is) "nem"-mel szavazott.

d) Összefoglaló a finn Együttműködési Megállapodás tárgyában az IT 101. ülésén folytatott tárgyalásról.
Hosszas vita után a bizottság a dokumentumot elfogadta, "nem" szavazat nem volt, négy küldöttség (köztük a magyar is) tartózkodott.

e) A Franciaországgal kötött együttműködési megállapodás módosítása.
Az ESZH-nak az üggyel foglalkozó munkatársa szerint ez az együttműködési megállapodás teljes mértékben eltér a finnekkel kötendőtől, ezért attól teljesen független. A dokumentumot a küldöttségek egyhangú támogatásukról biztosították.

 

A Bíráskodási Munkacsoport (Working Party on Litigation) 7. ülése, München, június 8.

Az ülésen hivatalunkat elnöki tanácsadó képviselte.

Az EU képviselője emlékeztette a tagállamok küldöttségeit, hogy bár nem áll jogukban tárgyalást folytatni harmadik államokkal az EPLA (Szabadalmi Bíráskodásról szóló Megállapodás) tervezetének tárgyában, ez a munka mégis folyt. A Tanács, illetőleg a Bizottság jövőbeli hozzáállása így többféle kimenettel képzelhető el.

A munka további ütemezését illetően az elnök javasolta, hogy a munkacsoport alcsoportja 2005 szeptemberében üljön össze. Az elhangzott vélemények összegezése után (pl. a francia küldöttség véleménye szerint a munkát az EU Bizottsága által kidolgozandó vélemény megérkezéséhez kell kötni, az ESZH képviselője a szeptemberi időpontot tarthatónak nevezte, a svéd delegáció szerint az EU soros elnökségét adó Nagy-Britannia remélhetőleg megoldja majd a felmerült problémákat, az EU képviselője szerint nem várható semmilyen állásfoglalás szeptember előtt az EU Bizottságától) a munkacsoport azt a határozatot hozta, hogy következő ülését 2005 decemberében tartja, és felhatalmazta elnökét, hogy a további munkához szükséges pénz­ügyi fedezet előteremtése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket.

Az alcsoport új elnökének a dán Anne Rejnhold Jorgensent választották.

 

Az ESZSZ Igazgatótanácsa (IT) 102. ülése,
München, június 7- 10.

Az IT ülésén hivatalunkat az elnök és a jogi elnökhelyettes képviselte.

A napirenden szereplő pontok közül, a teljesség igénye nélkül, az alábbi kérdések kapcsán alakultak ki szélesebb körű viták, illetőleg az IT az alábbi fontosabb határozatokat hozta.

a) Az ESZH elnökének 2005. évi beszámolója.
Az elnök aggasztó jelként értékelte, hogy az ESZH hatékonysága az elmúlt évek során folyamatosan csökken (ez 2003- 2004-ben mintegy 3,3% volt), de biztatónak ítélte, hogy ez a csökkenés főleg a BEST rendszer bevezetése miatt jelentkező többletfeladatok folytán következett be, amely rendszer bevezetése immáron a vége felé közeleg. A többletfeladatok csökkenésével párhuzamosan hatékonyabb szervezeti struktúra kezd kifejlődni, melynek segítségével az ESZH jobban el tudja majd látni fő feladatát, az európai szabadalmak megadását. A pénzügyi nehézségek ellenére folytatni kívánják az ESZH és az európai szabadalmi rendszer jövőjét jelentő programokat (pl. EPTOS).

b) A technikai kérdések tárgyában Hágában és a stratégiai kérdések tárgyában Bécsben tartott trilaterális találkozók eredményei.
Az előbbi kapcsán az ESZH képviselője beszámolt a hágai találkozón felmerült fontosabb kérdésekről (pl. az EPTOS jövője, az aktákhoz való hozzáférés, a nyelvi eszközök, egyes jogi kérdések stb.), a bécsi találkozó kapcsán pedig az elsőbbségi iratok cseréjének fontosságát emelték ki. A küldöttségek a tájékozatókat tudomásul vették.

c) Megállapodás a USPTO-val az elsőbbségi iratok cseréjének tárgyában.
Az ESZH elnöke bemutatta a tervezetet, és jelezte, hogy a japán hivatallal már 1999 óta létezik egy ilyen tárgyú szerződés. A szerződés aláírására a tervek szerint novemberben kerül sor. A német küldöttség vezetője és az EPI üdvözölte a megállapodást.

d) A francia hivatallal kötendő együttműködési megállapodás.
A görög küldöttség bizonyos aggályainak eloszlatása után a küldöttségek a megállapodás tervezetét egyhangúlag elfogadták.

e) Az IT tudomásul vette a szerződő államok nemzeti hivatalaival folytatott technikai együttműködésről szóló beszámolót.

f) Az Információtechnológiai Munkacsoport elnökének beszámolóját a küldöttségek elfogadták. Az online bejelentések igénybevételi hajlandóságát felmérő öt évvel ezelőtti piackutatásról kiderült, hogy túl optimista volt: a tervezett 75% helyett ma is csak a bejelentések 25%-a érkezik elektronikus úton.

g) Az ESZH elnöke szóban is tájékoztatta a küldöttségeket az ESZH új hivatali szervezetéről.

h) Az ESZH képviselője üdvözölte a munkavállalói képviselet részéről az IT elé terjesztett viselkedési­kódex-tervezetet (bár megjegyezte, hogy ez egyeztetés nélkül került az IT elé), továbbá az IT jóváhagyta az ESZSZ és a Holland Királyság között az ESZH-munkatársak hozzátartozóinak munkavállalása tekintetében megkötött megállapodást.

i) A 2004 végén elért termelékenységi mutatóról szóló tájékoztatás vonatkozásában Svájc küldöttsége szerint haladéktalanul szükség van a produktivitás növelésére, a járulékos feladatok minél előbbi leépítésére, illetőleg minimumra csökkentésére. A svéd küldöttség a PCT-el­járásokról szóló adatokat hiányolta, a hollandok pedig egy összefoglalót arról, hogy az ESZH milyen lépéseket tett a helyzet javítására. Az angolok az előrejelzés több lehetőségének felvázolását hiányolták, a török küldött pedig a munkatársak igényeinek figyelembevételét ajánlotta.

j) A Deloitte&Touch GmbH könyvvizsgáló cégnek az ESZH pénzügyi helyzetét elemző jelentése.
A jelentéssel kapcsolatban hosszas vita folyt. A megnyugtató következtetés szerint az ESZH a 2005- 2009. közötti időszakban eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek, de kidolgoz egy akciótervet, amelyet a Költségvetési Bizottság ülésén való megvitatás után az IT őszi ülése elé terjeszt majd. Az ESZH elnöke biztosította a küldöttségeket, hogy a hivatal mindent megtesz majd a hatékony és költségtakarékos működés érdekében.

k) A "stratégiai vita" és a vele kapcsolatos dokumentumok tárgyalása.
Ennek keretében az alábbiak emelhetők ki:

• Az ún. 5+5 munkacsoport Madridban kidolgozott javaslatának megvitatása eredményeként az ESZH elnöke méltatta a madridi egyezséget, és reményét fejezte ki, hogy az IT-ben formálódó konszenzus a nehéz politikai döntések meghozatalát is elősegíti. Támogatásáról biztosította a bejelentő választási szabadságának elvét, az "outsourcing" lehetőségét bizonyos megszorítással fogadta el (ez nem terjedhet ki az ESZH-nak az ESZE-ben előírt feladataira). Fontosnak ítélte a minőség ügyét is. Számos küldöttség felszólalása között a magyar küldöttség üdvözölte a madridi dokumentumot, jelezve, hogy ez képezheti a vita alapját, és szorgalmazta, hogy az IT hozza meg a dokumentumban javasolt döntéseket. A madridi nyilatkozat vitájának első fordulója után az IT egyhangúlag jóváhagyta a CA/94/05 iratban fog­laltakat.

• A "stratégiai vita" költségvetési és pénzügyi hatásainak vizsgálata kapcsán az IT körüljárta az ún. "IP support" témakörét. Az IT elnöke szerint az együttműködési modell csak akkor fogadható el, ha megtakarításokkal jár. Szinte egyöntetű vélemény szerint az új modell kidolgozásakor a költségekre is tekintettel kell lenni. A magyar küldöttség hozzászólásában kérte annak megvilágítását, kinél jelentkezhetnének a megtakarítások: az ESZH-nál, a nemzeti hivataloknál, a bejelentőknél avagy az utóbbi kettőnél egyszerre?

• Az ESZH 157. cikkén alapuló díjcsökkentés mértékére a két országcsoport képviselői által tett kompromisszumos javaslat értelmében a kiegészítő európai kutatási jelentés díját 810 euróval csökkentenék, amely konstrukció a 2008. június 30-ig terjedő időszakra szólna. Az ESZH elnökének eltérő véleménye ellenére az IT - 18 támogató és 12 tartózkodó vélemény mellett - elfogadta a kompromisszumos javaslatot.

• Az IT jóváhagyta az ESZH és a finn hivatal közötti együttműködési megállapodást azzal, hogy annak időtartama három év.

• Az IT egyhangúlag elfogadta a svéd és a spanyol hivatalra vonatkozó partnerségi megállapodással kapcsolatos kompromisszumos javaslatot, mely szerint az ESZH elnöke nem kapna felhatalmazást az IT-től a partnerségi megállapodás egyoldalú felmondására: a döntést az IT ez ügyben 2006. júniusi üléséig elhalasztotta.

• A minőségbiztosítással kapcsolatos rész tekintetében a vita az EK és az ESZH előterjesztésén alapult, több küldöttség mindkét dokumentumot méltatta (finn, dán, svéd, német). Az IT elnöke szerint a minőség garanciáját jelentő megfelelő mechanizmusok nélkül az európai szabadalmi hálózat koncepciója nem képzelhető el.

l) Hosszas vita után Manuel Desantes és Curt Edfjäll elnökhelyettesek kinevezését az IT 3-3 évvel meg­hosszab­bította, és a pályáztatás új feltételére vonatkozó új rendre az ESZH elnöke az IT októberi ülésén javaslatot tesz.

m) Az IT egyhangú szavazással a Szabadalmi Jogi Bizottság elnökének választotta dr. Ficsor Mihályt, az MSZH jogi elnökhelyettesét, a Board két új tagjának pedig a német Raimund Lutz-ot és a holland Harry Geijzerst.

n) Az IT jelentős többséggel megszavazta az ESZH új technikai együttműködési programjainak (pl. az Innovation Support és az IpScore) elindítását, bár számos küldöttség kétségének adott hangot ezzel kapcsolatban.

 

Az ESZH közreműködésével szervezett egyéb külföldi rendezvények

2005 első fele eseményekben igen gazdag volt az Európai Szabadalmi Hivatal által különböző helyszíneken megrendezett konferenciák és szemináriumok tekintetében. Az időrendi sorrendet követve, helyszűke miatt, itt csupán felsoroljuk a lezajlott eseményeket.

• Az ESZH szabadalmi osztályozással foglalkozó két ülése, Hága, január 25. és Róma, június 30.

• ESZH-konferencia "Szabadalmak - a gazdaság fellendítésére" címmel, Velence, március 7- 8. Ehhez kapcsolódva "Velence a szellemi tulajdonért" díjjal tüntették ki Alain Pompidout, az ESZH elnökét.

• EPOQUE Tecno Focus csoportülés, Hága, március 16- 17.

• ESZH 14. EUROTAB konferencia, Taastrup (Dánia), május 12- 13.

• 2005 májusában a romániai Sinaiában került sor az Európai Szabadalmi Hivatal PATLIB rendezvényére, amelyen hivatalunk küldöttséggel és kiállítási standdal képviseltette magát, hivatalunk munkatársát pedig a szervezők előadás tartására kérték fel.

• EPTOS SLA (Service Level Agreement) ülés, Hága, június 8- 9.

• ESZH-szeminárium és ESPACE-Mimosa műhelymunka, Bécs, június 16- 17.

• ESZH-konferencia "A szellemi tulajdon mint vagyontárgy" címmel, Berlin, június 30- július 1.

 

Az ESZH multilaterális keretéből finanszírozott szemináriumok

Az év első felében is több lehetőség adódott szakembereink számára az ilyen típusú továbbképzésekre, amelyeken hat fő vett részt, az alábbiak szerint:

• EPOQUE-továbbképzés, Hága, február 7- 11. és április 18- 22.

• ESZH-szeminárium a fellebbviteli tanácsok működésének rendjéről, München, április 6- 7.

• ESZH-szeminárium a nemzeti hivatalok szerepéről, München, június 15- 16. E rendezvényen hivatalunk képviselője előadást tartott az iparjogvédelmi szolgáltatások nyújtása témakörben.

 

ESZH-konferencia "Az üzleti módszerek és a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazása" címmel, MSZH, konferenciaterem, Budapest, május 18.

Az ESZH kezdeményezésére és az MSZH szervezési közreműködésével sikeres konferenciára került sor a hivatal tanácstermében angol nyelven. A résztvevők száma 55 fő volt (magyar szabadalmi ügyvivők, külső és hivatali jogászok, vizsgálók). A konferencia négy előadóját az Európai Szabadalmi Hivatal biztosította, a rendezvényt az MSZH Szabadalmi Főosztályának vezetője nyitotta meg.

Néhány téma a konferenciáról: az üzleti módszerek és a játékszabályok szabadalmazhatósága, okok a kutatás el nem végzésére, a fellebbezési tanácsok ilyen vonatkozású határozatai, az európai irányelv a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról.

Az előadásokat esettanulmányok bemutatása és vita színesítette.

 

3. Az Európai Unió tagállamaként való működésből adódó kötelezettségek

a) Részvétel az Európai Unió Tanácsa szellemi tulajdonért felelős munkacsoportjának (WP on IP) és az Európai Bizottság szakértői bizottságainak ülésein

A 2004. év második feléhez hasonlóan az Európai Unió tagállamaként 2005 első felében is részt vettünk a Brüsszelben rendezett üléseken. Az ülések továbbra is általában 1-1 napos intenzív tárgyalásokat jelentettek munkatársaink számára. A munka az MSZH jogi elnökhelyettesének irányításával és időnkénti részvételével folyt, a témákhoz igazodóan különböző beosztású, főként jogász, helyenként szabadalmi szakember bevonásával. A felkészülés során megtörtént a magyar álláspont megfelelő mértékű kidolgozása, és megvalósultak a szükséges kormányzati szintű egyeztetések.

Az évnek ebben az időszakában az alábbi időpontokban és tematikai megoszlásban került sor az ülésekre:

• szabadalmi jog ( január 25- 26., február 9., február 23., március 9., április 6., május 4., május 25., június 22.);

• közösségi védjegy és mintaoltalom ( január 17., március 17., május 17., június 23.);

• szerzői jog ( február 18., március 11., június 14. );

• iparjogvédelmi jogok érvényesítése ( február 24.);

• kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC), (március 14.).

Az EU Bizottsága által meghirdetett E-content E-mage projekt témájában, melynek programkoordinátori funkcióját hivatalunk munkatársa látja el, az évnek ebben az időszakában két alkalommal került sor egyeztető ülésre: 2005 márciusában, az MSZH épületében, Budapesten és májusban, Luxemburgban.

 

b) Együttműködés az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy és Minta) Hivatalával (BPHH)

Az év első felében két alkalommal ülésezett a BPHH Igazgatótanácsa (IT), egy alkalommal a Költségvetési Bizottság (KB). A hagyományos időbeosztásnak megfelelően két alkalommal (márciusban és júniusban) különböző témakörökben került sor az ún. kapcsolattartó ülésekre (liaison meetings). Az év első három hónapjában három alkalommal találkoztak az ún. Előválogató Bizottság (Pre-Selection Committee- PSC) tagjai, és hivatalunk képviselője jelen volt a közösségi védjegyjog témakörében tartott konferencián.

 

A BPHH IT PSC ülései, Alicante, január 12.,
február 22- 23. és március 8- 10.

A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet 120. és 131. cikkében szabályozott eljárásban nevezik ki a BPHH fellebbezési tanácsainak tagjait és elnökeit. A fellebbezési tanácsok tagjait a BPHH Igazgatótanácsa, a tanácsok elnökeit pedig az IT javaslatára az Európai Unió Tanácsa nevezi ki.

Az Előválogató Bizottság (Pre-Selection Committee) létrehozása az IT munkájának megkönnyítését és megfelelő előkészítését szolgálta. Feladata, hogy a BPHH adminisztratív támogatásával a pályázatokat áttekintse, és olyan listát állítson össze, melynek alapján az IT döntést tud hozni a tanácstagok kinevezéséről, illetve javaslatot tud tenni a tanácselnökök kinevezésére. Az IT 2004 novemberében hozott határozata szerint a PSC az IT elnökéből, elnökhelyetteséből, a BPHH elnökéből, a fellebbezési tanácsok elnökeiből, továbbá egy belga, egy EK-beli és egy magyar tagból áll, aki az MSZH jogi elnökhelyettese.

A PSC ülésein megszülettek a szükséges döntések, a döntéshozatal bizalmas jellegű volt, és elkészültek az IT májusi ülésére az ún. "short list"-ek.

 

A BPHH IT 28. ülése, Alicante, február 24.

Hivatalunkat a jogi elnökhelyettes és jogi ügyintéző képviselte.

A legfontosabb napirendi pont annak a helyzetnek a megvitatása volt, amely az elsőfokú bíróságnak (CFI) az ún. Montalto-ügyben 2004. november 9-én hozott ítélete folytán alakult ki.

A BPHH az IT számára helyzetelemző és a lehetséges intézkedéseket felvázoló előterjesztést készített, amely két alternatívát tárt az IT elé: a) folytatni kell a korábbi kiválasztási-jelölési eljárást attól az eljárási szakasztól, amelyben a CFI által azonosított hibák előfordultak, az akkori szabályok szerint, új jelöltek nélkül; b) teljesen új eljárásra van szükség, amelynek során új jelöltek is állíthatók, az azóta csatlakozott, új EU-tagállamok is állíthatnának jelöltet.

Hosszas vita után (amelynek során a magyar küldöttség végig a második változatot támogatta), két körben szavazásra került sor. A második körben, a magyar küldöttség támogató szavazatával, az IT-ben 13:12 arányban a második változat kapott támogatást.

Az IT ülésén egyhangúlag támogatták, hogy Bulgária és Románia az IT és a Költségvetési Bizottság ülésein, Horvátország pedig a Kapcsolattartó Bizottság ülésein megfigyelői státuszt kapjon.

 

A BPHH 17. kapcsolattartó ülése (liaison meeting), Alicante, március 3- 4.

Hivatalunkat az ülésen főosztályvezető és osztályvezető képviselte.

A BPHH illetékes képviselője a 2004 júniusában tartott 17. ülés óta eltelt időt elemezve kitért a BPHH E-business és E-filing programjára, a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásból eredő feladatok elvégzésére, az XML-standard és az új ábrafelismerő szoftver bevezetésére, a távmunka egyre szélesebb körben való alkalmazására. Lényeges adat, hogy a 2004. évi összesítés alapján a BPHH az összes védjegybejelentés mintegy 20%-át, a formatervezési minta esetében pedig a bejelentések 10%-át ilyen formában fogadta. A jövőben várhatóan az elektronikus úton tett bejelentések száma erősen növekedni fog.

A feltétlen lajstromozást gátló okok között az ülés foglalkozott a színvédjegyek megkülönböztető képességével, a "Heidelberg"-jogesettel, a hangvédjegyek grafikai ábrázolásával, a "SATZ"-döntéssel összefüggésben a köz­érdek fogalmával, a fantáziamegjelöléssel. Téma volt a nemzeti kutatási jelentések tartalma, az osztályozás témakörében a fejezetcím (heading) hatálya (osztályozási iskolák küz­delme).

Az ülés napirendjén szerepelt a viszonylagos kizáró okok között a fogalmi hasonlóság kérdése, továbbá a közösségi védjegy átalakítása (konverzió) és a szenioritás az új tagállamokban. Ez utóbbi napirendi kérdéssel kapcsolatban az MSZH által korábban előterjesztett írásbeli nyilatkozat összefoglaló jelleggel, szóban való ismertetése és a többi ország véleményének meghallgatása után a BPHH tájékoztatta a megjelenteket, hogy készek elfogadni a magyar javaslatot, és ennek megfelelően módosítani fogják a módszertani útmutatót.

Néhány fontosabb védjegybejelentési statisztikai adat az utóbbi öt hónap vonatkozásában: a közösségi védjegyre alapított nemzetközi kiterjesztések száma összesen 750 volt, az Európai Uniót megjelölő nemzetközi bejelentések száma az elmúlt fél évben (a BPHH által bevallottan) messze a várakozások alatt maradt, mindössze 360 volt, a WIPO-nál pedig 1750 bejelentésről tudnak.

A származási országok tekintetében a sort az USA vezeti, utána Svájc és Németország következik.

 

A BPHH IT 29. ülése és a Költségvetési Bizottság (KB) 27. ülése, Alicante, május 23- 25.

Az üléseken hivatalunkat a jogi elnökhelyettes és a Védjegy Főosztály vezetője képviselte. Románia és Bulgária képviselői megfigyelői minőségben vettek részt.

Az IT 29. ülésén megtárgyalt főbb kérdések:

• A fellebbezési tanácsok elnökeinek kinevezésével kapcsolatban az IT elnöke bemutatta az Előválogató Bizottság által összeállított listát, ismertette az eljárási szabályokat, utalt arra, hogy minősített többségre van szükség, és elrendelte a szavazást. A három listán bejutott jelöltek kinevezéséről az Európai Unió Tanácsa dönt.

• A fellebbezési tanácsok tagjainak kinevezéséhez szükséges szavazási procedúra jelentős időráfordítást igényelt, a szavazás több fordulóban zajlott, és hosszadalmas volt. Az IT a "reserve list" felhasználásával három kinevezés ügyében döntött: a felsorolt személyek kinevezéséről, illetőleg annak kezdő időpontjáról az IT tagjai írásban fognak határozni.

• Az IT 16 jelölt közül választott három személyt a BPHH elnökhelyettese kinevezésének témájában a listára kerüléshez.

• Az IT elnöke felhívta a tagok figyelmét, hogy megbízatása 2006 márciusában lejár, ezért az Igazgatótanácsnak a következő ülésen új elnököt kell választania.

Az IT és a KB együttes ülésén megtárgyalt főbb kérdések:

• Áttekintették a BPHH tevékenységét a védjegyek, a Madridi Jegyzőkönyv alapján benyújtott nemzetközi védjegybejelentések intézése és a formatervezési minták lajstromozása területén.

• Wubbo de Boer elnök tájékoztatást adott az E-business projekt állásáról. E téren három fontos fejlesztési irányt jelölt meg: a "search on-line" kiépítését (a kutatási jelentések elektronikus úton történő elérésének lehetővé tételére), az "e-inspection of files" programot (az elektronikus iratbetekintési rendszer létrehozása céljából) és a "renewal of CTMs on-line" programot (elektronikus védjegymegújítási rendszer bevezetése). Az elnök beszámolt a hivatal elhelyezési feltételeinek javulásáról is.

• Hans Jacobsen beszámolt a védjegy-engedélyezési eljárások helyzetéről. Néhány adat: a hivatal 2004-ben közel 20%-kal több ügyet intézett el, mint 2003-ban. 70%-kal nőtt az elintézett felszólalások száma. A 2005. évi legfőbb cél az elektronikus úton benyújtott közösségi védjegybejelentések ügyintézési idejének csökkentése. 2005-ben várhatóan kb. 58 000 bejelentésre számítanak.

• A közösségi mintaoltalom területéről Paul Maier számolt be. 2005 májusáig a hivatalnál 13 179 ilyen bejelentést tettek, az átlagos átfutási idő a lajstromozásig 63 nap. Az elutasítási arány alacsony, a megsemmisítések száma kevés.

• A fellebbezési tanácsok tevékenységével kapcsolatban elhangzott, hogy 463 hátralékos ügy van, 2005-ben ehhez még 140 fellebbezés érkezett.

• A Madridi Jegyzőkönyv alapján tett közösségi védjegybejelentések helyzete kapcsán elhangzott néhány fontosabb adat: 2004. október 1-je óta mintegy 1200 ilyen bejelentés érkezett, 2005-ben kb. 2000-re számítanak. A BPHH-t mindezidáig 3622 bejelentés ügyében jelölték meg, az év végéig 5500 megjelölést várnak. Érdekes adat, hogy Japán egyelőre csak szerény mértékben aknázza ki a Madridi Jegyzőkönyv lehetőségeit a közösségi védjegybejelentések benyújtása tekintetében.

• Alexander Mühlendahl elnökhelyettes beszámolt az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő peres ügyekről. A fellebbezési tanácsok határozatainak mintegy 10-15%-át támadják meg az elsőfokú bíróság előtt, a BPHH az ügyek jelentős hányadát megnyeri, eddig csak 25 ügyet vesztett el a bíróság előtt, ami a vitatott ügyek kb. 10%-át teszi ki.

• Tájékoztató hangzott el a BPHH üzleti kilátásairól, a 2006- 2008 közötti üzleti tervekről. A prognózis a közösségi védjegybejelentések számát illetően enyhe növekedést mutat (pl. 2008-ra 60 000 bejelentésre szá­mítanak). Változatlan számú felszólalást, csökkenő számú fellebbezést és növekvő mértékű törlési ügyszámot várnak.

• Élénk eszmecsere alakult ki a dán delegáció és a Benelux államok által előterjesztett, a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködést szorgalmazó javaslatról. A BPHH elnöke üdvözölte és támogatta a kezdeményezést. A lehetséges együttműködés területeiként a promóciót, az információtechnológiai fejlesztéseket, valamint a BPHH és a nemzeti hivatalok gyakorlatának harmonizálását jelölte meg. A témával 2005 július első felében munkacsoport foglalkozik majd.

 

A KB 27. ülése:

• az Európai Számvevőszéknek a BPHH 2003. évi költségvetése ügyében benyújtott jelentését elfogadta,

• tájékoztatás történt a BPHH 2005. évi költségvetésének helyzetéről,

• a BPHH pénzügyi tartalékalap létrehozására tett javaslatot.

Az ülés során az MSZH küldöttsége tárgyalást folytatott a BPHH emberierőforrás-gazdálkodási igazgatójával a nemzeti szakértői programban való magyar hivatali rész­vétel kérdéseiről.

 

A BPHH 18. kapcsolattartó ülése (liaison meeting) információtechnológiai és informatikai kérdésekben, Alicante, június 16.

Hivatalunkat az ülésen védjegy- és informatikai osztályvezetők képviselték.

Az ülésen a BPHH képviselői az "Üzleti projektek" (Business Projects) csomagban számoltak be az informatikai fejlesztésekről, amelyek az alábbi csoportokba sorolhatók:

• CTM-online
  A keresési lehetőségek bővítése: bécsi osztályozás, árujegyzékben való keresés, státusz, az ügy státuszának követése folyamatábrán.

• MYPAGE
  Testre szabható portál a felhasználónak, hozzáférés a BHPP által felkínált online eszközhöz, egyedi funkciók kínálása a képviseleti irodák és vállalatok számára.

• E-filing (eCommunication)
  Automatikus visszajelzés három órán belül, segédeszköz az osztályozáshoz, adatok importálása korábbi bejelentésből, kommunikáció a BPHH által biztosított postafiókon keresztül, intézkedések indítása elektronikus űrlapokkal.

• EuroAce
  A Nizzai Osztályozás 8. kiadásán alapul, jelenleg elsősorban angolul, de bővítését tervezik.

• Search report on-line
  A kutatási jelentések elérhetőségét biztosítja, költségtakarékos, gyorsabb tájékoztatás.

• RCD-on-line
  A közösségi mintaoltalmi bejelentések körében biztosít keresést.

Az ülésen a document management témakörben bemutatták a tervezett rendszer három bevezetési fázisát.

Előadás hangzott el az Integrated Business Support Systemről, mely tulajdonképpen a BPHH-ban megvalósított SAP rendszer.

A biztonsági kérdések témakörében bemutatásra kerültek a hivatal információtechnológiai biztonságát érintő fejlesztési elképzelések, melyek szerint az információtechnológiai szolgáltatások zökkenőmentességét akkor is garantálni kell, ha az épület megsemmisül.

A tagállami hivatalokkal való együttműködés témakö­rében ismertetésre került az EuroAce-EuroClass Project lényege. Ez egy olyan közös platform, amelyről elérhetővé válik a védjegy árujegyzékében szereplő összes tétel az Unió minden hivatalos nyelvén. A BPHH megkereste a hivatalokat arról tájékozódva, hogy részt kívánnak-e venni a programban. Öt hivatal már pozitív választ adott. A BPHH kérésre hozzáférést biztosít a tesztoldalhoz.

 

4. Magyarország kül- és gazdaságpolitikájából következő nemzetközi szellemitulajdon-védelmi kapcsolatok

A TRIPS-megállapodás végrehajtása és együttműködés a kormányzati szervekkel a WTO-tagság területén

Genfben dolgozó szakdiplomatánk közreműködésével meg­valósult az illető testületek munkájában, azok informális és formális ülésein való részvétel, az állandó információcsere és a megfelelő magyar álláspont képviselete.

Minthogy a jelenlegi összeállítás kereteit meghaladná az ülések eredményeiről szóló részletes beszámoló, kronologikus sorrendben csak az ülések főbb paramétereit adjuk meg.

A WTO Tanácsának általános ülésére január 26-án és február 15-én került sor. Három alkalommal, február 7-én, március 10-én és április 25-én tartottak Genfben informális konzultációt a földrajzi árujelzők oltalmának kiterjesztése témájában, Brüsszelben pedig az Európai Unió 133. bizottsága február 21-én tartott informális szakértői ülést, ahol a TRIPS kérdéseivel foglalkoztak.

Márciusban három alkalommal, 8- 9-én, 21-én és 31-én, ülésezett a TRIPS Tanácsa, egy alkalommal pedig, március 11-én, különleges ülésszakot hívtak össze. Március 31-én informális konzultáció zajlott a TRIPS-megállapodás és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (CBD) kapcsolatáról, majd április 25-én szakértői ülés foglalkozott ugyan­ezzel a témával.

Áprilisban ülésezett a WTO Vitarendezési Testülete, április 22-én pedig WTO-szimpóziumra került sor "A TRIPS-megállapodás 10 évvel később: a védjegyek és a földrajzi megjelölések közötti kapcsolatok" címmel.

Májusban a WIPO, az UNCTAD, az UNIDO, a WHO és a WTO - a WIPO 2004. évi közgyűléseinek kezdeményezésére - közös szemináriumot rendezett a szellemi­tulajdon-védelem és a fejlesztés kérdéseiről. Két napon át hat témakörben folytak érdekes viták a WIPO-tagállamok, nemzetközi szervezetek, a civil szervezetek és a magánszféra képviselői között.

Májusban a WIPO Titkársága a Genetikai Készletek, a Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) júniusban sorra kerülő értekezletének előkészítése céljából tájékoztató értekezletet tartott. A hónap végén a WIPO az OECD és a dél-mediterrán országok szellemitulajdon-védelmi hivatalai számára éves fórumot tartott a szellemitulajdon-védelemről és a kis- és középvállalkozásokról.

Május 25-én a 133. bizottság TRIPS kérdéseivel foglalkozó informális szakértői ülést tartott Brüsszelben, amely a WTO TRIPS Tanácsa júniusi előkészítését szolgálta. Napirendjén a földrajzi megjelölések, a regiszter, a TRIPS-megállapodással kapcsolatos témák tekintetében követendő stratégia, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolata, valamint a biológiai sokféleség szerepelt.

 

5. Kétoldalú hivatalközi együttműködési tevékenység

2005 első felében több alkalommal is sor került hivatali delegációk látogatására az MSZH-ban kétoldalú in­formációcsere céljából, illetve vezetői szintű küldöttség látogatására külföldi partnerhivatalban. A találkozók néhány fontosabb momentumát az alábbiakban adjuk közre.

 

A Szlovén Szellemitulajdon-jogi Hivatal igazgatójának és küldöttségének látogatása az MSZH-ban,
Budapest, január 13- 14.

Az 1992-ben alakult szlovén hivatalban legutóbb 1995-ben tett látogatást az MSZH akkori elnöke, azóta a szlovén hivatal elnöke nem járt az MSZH-ban.

A szokásos bemutatók, iparjogvédelmi adatok kicserélése, illetőleg a hivatal bejárása mellett a vendégek mélységében informálódtak tevékenységünkről és feladatainkról, különös hangsúlyt fektetve a szerzői jogi terület jogalkotá­sára és felügyeletére. Részletesebb véleménycsere folyt a számítógéppel megvalósított találmányok oltalmával kapcsolatos európai uniós irányelvjavaslatról, valamint az SPC-vel kapcsolatos tapasztalatokról. Szlovén részről lehetőséget látnak az Európai Unió AGIS projektjében (keretprogram a rendőrségi és bírósági szervek számára a bűnözés elleni harcban) iparjogvédelmi vonzatú közös együttműködésre, magyar részről pedig említésre került az E-mage projekt. Mindkét fél késznek mutatkozott szak­értők kölcsönös fogadására.

A szlovén hivatali elnök meghívta az MSZH küldöttségét ljubljanai viszontlátogatásra.

 

A Spanyol Szabadalmi és Védjegyhivatal (OEPM)
főigazgatójának és küldöttségének látogatása az MSZH-ban, Budapest, február 1- 3.

A két hivatal között vezetői szintű találkozóra első alkalommal került sor.

A hivatalok vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről. Az OEPM az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozik, 70 millió eurós költségvetéssel működik, létszáma mintegy 700 fő.

A spanyol fél igen érdekesnek tartotta a magyar iparjogvédelmi oktatásról tartott beszámolót, ezt a területet Spanyolországban is fejleszteni kívánják. A hivatalok kölcsönösen tájékoztatták egymást szellemi tulajdoni jogszabályaikról, külön tájékoztató hangzott el magyar részről az alkatrészek formatervezésiminta-oltalmáról. A PCT-ha­tó­ság­ként is működő spanyol hivatal megismertette az MSZH-val álláspontját a PCT-rendszer európai jövőjéről szóló stratégiai vitát illetően. Spanyol vélemény szerint a jövő érdekében meg kell őrizni a nemzeti hivatalok szerepét, és a feladatokat a hivatalok között meg kell osztani.

A magyar fél élénken érdeklődött a közösségi védjegyrendszerben rejlő új lehetőségek, a madridi rendszer reformja iránt, amely a két fél között szakemberek véleménycseréjének tárgya lehet.

 

A MSZH elnöki küldöttségének látogatása az Osztrák Szabadalmi Hivatalban (ÖPA), Bécs, március 30- 31.

A megbeszélések során az ÖPA-t a két elnökhelyettes, dr. Richard Flammer és dr. Karl Wolf képviselte. Az ÖPA ismertette a vendégekkel a közelmúltban megvalósított jelentős osztrák hivatali fejlesztéseket, melyek során megváltozott a hivatal elhelyezése és szervezeti felépítése is (pl. az ügyfélszolgálat az ÖPA-tól formailag független, jogi személyiséggel felruházott egység, melynek kizárólagos tulajdonosa az osztrák hivatal). Az átszervezési modell eredményeként az osztrák hivatal meg tud felelni a PCT-ha­tó­sággal szemben támasztott követelménynek, ami minimum 100 fős szabadalmi elbírálói állományt tételez fel. Az ÖPA nagy hangsúlyt helyez az általa nyújtott szolgáltatások jó minőségének fenntartására, melynek eszköze a folyamatos ellenőrzés. A rendszer a kezdeti nehézségek ellenére hatékonyan működik. Szabadalmi vonatkozásban az elektronikus bejelentések megtételére 2005 végétől, védjegyek vonatkozásában 2006 júniusától lesz lehetőség az osztrák hivatalban.

Az ÖPA szakemberei bemutatták az MSZH küldöttségének az osztrák védjegyhasonlósági szoftver működését, és felajánlották a magyar félnek, hogy rendelkezésünkre bocsátják mindazon dokumentumok másolatát, amelyek a szellemitulajdon-védelem tárgyában az európai közösségi jogalkotás tekintetében 1996 óta Ausztriában keletkeztek.

 

6. A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatos egyéb nemzetközi rendezvényeken (konferenciákon,
műhelymunkákban, szakmai kiállításokon stb.) való hivatali részvétel

Hivatalunk szakemberei 2005 első felében is, a szükséges és lehetséges mértékben, ellátták a szakmai képviseletet a szakmai rendezvényeken. Több eseményre is sor került a formatervezésiminta-oltalom területén (Párizs, Berlin, Oslo), a szlovák féllel tárgyalás folyt a tokaji bor névhasználatának kérdését illetően, Pozsonyban. Szakembereink részt vettek a bécsi CAS konferencián, a szófiai EGA Gyógyszerészeti Konferencián és a brüsszeli MARQUES Európai Védjegyhasználók Fórumán.

Az első félév több rendezvénye közül kiemelkedik a Lett Szabadalmi Hivatal szervezésében áprilisban, Rigában tartott nagyszabású iparjogvédelmi konferencia, melyet a lett miniszterelnök és igazságügyi miniszter nyitott meg. A konferencián a szellemi tulajdon világ- és európai szervezeteinek legmagasabb rangú vezetői és 16 európai uniós tagállam iparjogvédelmi hivatalának vezetői (köztük az MSZH elnöke is) vettek részt és tartottak előadásokat az iparjogvédelem és az innováció kapcsolatának szerteágazó témaköreiben.

* * *

MGM v. GROKSTER - Győzelem?

2005. június 27-én az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Metro-Goldwyn-Mayer Studios, Inc., et al. v. Grokster, Ltd., et al. (a továbbiakban: Grokster-) ügyben ¹ az MGM javára foglalt állást, és az ügyet visszautalta az alsóbb szintű bíróságra. Vélhetően, amikor e sorok az "Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle" hírrovatában megjelennek, a szerzői jogvédő szervezetek, a zeneipar és a kiadók honlapjain az eset kapcsán kiadott internetes közlemények már archívumba kerültek. A hazai szerzői jogvédő szervezetek sem késlekedtek naprakész magyar nyelvű kommüniké közzétételével; az évtized egyik legérdekesebb szellemitulajdon-jogi ügyéről honlapjaik látogatása során azt lehetett megtudni, hogy "Az ASVA üdvözli az USA fájlcserét korlátozó döntését" ², "Csatát vesztettek a fájlcserélők" ³ vagy "Az USA Legfelsőbb Bírósága lesújt a webes kalózokra" ⁴. Az interneten közzétett hivatalos hazai közlemények ismeretében szükségesnek látszik az esetről rövid, tárgyszerű összefoglalást adni.

A felperesi oldalon a szórakoztatóipar 28 legnagyobb társaságából álló konzorcium áll, élükön az MGM-stúdiókkal. Alperesként a Windows operációs rendszeren futó P2P fájlcserélő programokat gyártó cégek, a Grokster Ltd. és a StreamCast Networks szerepelnek. Az alkalmazott technológia az ún. harmadik generációs P2P fájlcserélő rendszerekkel függ össze. A Grokster által kifejlesztett szoftver a FastTrack fájlcserélő hálózat, míg a StreamCast Morpheus programja a Gnutella hálózat elérését segítette elő. A szerzői jogi jogosultakat egyesítő konzorcium [MGM és más filmstúdiók, hanglemezgyártó cégek, ideértve érdekképviseleti szervezeteiket is (RIAA, MPAA), dalszerzők, zeneműkiadók] állítása szerint a Grokster és a StreamCast szoftverei lehetővé teszik a szerzői jogilag védett tartalmak nagyszámú illegális letöltését.

2003 áprilisában a Los Angeles-i helyi bíróság (United States District Court for the Central District of California) az alperesek javára döntött, megállapítva, hogy csupán a szükséges szoftvert tették hozzáférhetővé, és nem felelősek a jogsértő cselekményekért, mert azokban tevőlegesen nem vettek részt. E döntést 2004. augusztus 17-én a fellebbviteli fórum is (United States Court of Appeals for the Ninth Circuit) fenntartotta. Az ügy 2004 végén a Legfelsőbb Bíróságra jutott el, amelynek fontosságát jól példázza, hogy mindkét oldal mellett nagyszámú támogató beadvány (amicus curiae) érkezett a számítástechnikai, internetes szakmai szervezetektől, egyetemi körökből és a civil társadalom résztvevőitől. A bíróság 2005. március 29-én meghallgatást tartott, június végén - kihangsúlyozva - még nem a végleges döntést hozta meg, hanem elvi állásfoglalást, véleményt (opinion) bocsátott ki. A Souter bíró által megfogalmazott álláspontot a bíróság többi tagja is egyhangúlag támogatta, amely szerint

"...az, aki egy eszközt azzal a szándékkal hoz forgalomba, hogy annak használatával támogassa a szerzői jog megsértését, amint azt világosan kifejezésre juttatja vagy más támogató lépést tesz a jogsértés elősegítése érdekében, felelőssé tehető mindazon jogsértő cselekményekért, amelyeket harmadik személyek követnek el." ⁵

Valamennyi bírói fórumon központi kérdésként merült fel a Sony jogbiztonsági rendelkezéseinek ("Sony Safe Harbor" principle) alkalmazása, amelyet egy 21 évvel korábban megfogalmazott legfelsőbb bírósági döntés tartalmazott. ⁶ Eszerint egy másolásra alkalmas eszköz, a Sony videokazettás lejátszójának értékesítése, hasonlóan más kereskedelmi forgalomban lévő termék értékesítéséhez, nem alapoz meg másodlagos felelősséget a jogsértésért, ha a termék széles körben jogszerű célokra kerül felhasználásra. Sőt, szükséges előfeltétel, hogy az alapvetően a nem jogsértő használatra legyen alkalmas.

A Legfelsőbb Bíróság teljes egyetértésben állapította meg, hogy a Grokster felelőssé tehető a szerzői jog megsértésének elősegítése miatt, a bírák között nézetkülönbség alakult ki abban a kérdésben, hogy a jelen eset lényegesen eltér-e a Sony-esettől vagy sem. Ginsburg bírónő álláspontja szerint (amelyhez az eljáró tanács elnöke is csatlakozott) a Grokster az elősegítés bizonyosságának hiányában is felelőssé tehető (így az alapelv nem alkalmazható). A Breyer bíró által képviselt álláspont lényege ezzel szemben úgy foglalható össze, hogy a Grokster - a Sony-elven alapulva - az elősegítés bizonyossága nélkül védelemben részesíthető. A bíróság végül nem vizsgálta, és nem módosította újra a Sony-ügyben kialakított precedenst.

Döntés tehát nem született június végén, és bár az állásfoglalást a helyi bíróságnak is figyelembe kell majd vennie, az eljárás még nem zárult le. Átütő győzelem tehát nem született, sőt, a zeneipar meghatározó szereplői már az állásfoglalás fényében fontos lépéseket tettek a fizetős P2P szolgáltatások kiszélesítése irányában. A Sony BMG megállapodást kötött katalógusa engedélyezésére az amerikai székhelyű Mashboxx online fájlcserélő céggel (vezetője a Grokster korábbi elnöke, Wayne Rosso). A Mashboxxon keresztül dalonként 99 centért lehet majd a Sony BMG felvételeihez hozzájutni, amely ár magában foglalja az előzetes belehallgatás céljából való letöltés lehetőségét is oly módon, hogy a teljes játékidőt voiceover reklámszolgáltatásokkal szakítják meg. Az 1999-ben alapított iMesh fájlcsere-szolgáltató cég idei tervei közé tartozik P2P alkalmazásainak legalizálása a MusicNet, és az Audible Magic filtertechnológia tartalmának felhasználásával. ⁷

Munkácsi Péter

---

Lábjegyzetek:

1 (04-0480), 545 U.S. (2005).

2 http://www.asva.hu/cikkek.html

3 http://www.proart.hu/?menu=hirek&id=16

4 http://www.proart.hu/?menu=hirek&id=15

5 '[We hold that] one who distributes a device with the object of promoting its use to use to infringe copyright, as shown by clear expression or other affirmative steps taken to foster infringement, is liable for resulting acts of infringement by third parties.'

6 Sony Corp. v. Universal City Studios, 464 U.S. 417 (1984).

7 Forrás: Music &Copyright, 300/14.