NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR *
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
2. Argentína
3. Ausztrália
4. Ausztria
5. Dél-Korea
6. Európai Szabadalmi Hivatal
7. Európai Unió
8. Görögország
9. Horvátország
10. India
11. Irak
12. Irán
13. Izrael
14. Japán
15. Kanada
16. Kína
17. Közösségi szabadalom
18. Lettország
19. Malajzia
20. Marokkó
21. Nagy-Britannia
22. Németország
23. Olaszország
24. Portugália
25. Svájc
26. Svédország
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
28. Szerbia és Montenegró
1. Amerikai Egyesült Államok
A) Az Amerikai Szabadalmi Hivatal statisztikája szerint az elmúlt évben 27 hónapra növekedett a szabadalmi bejelentések elővizsgálati eljárásának időtartama a szabadalom engedélyezéséig.
B) A közép-kaliforniai körzeti bíróság (U.S. District Court for the Central District of California) az Amphastar Pharmaceuticals and Teva Pharmaceutical v. Sanofi-Aventis ügyben 2005 júniusában olyan előzetes intézkedést hozott, amely - méltánytalan magatartásra hivatkozva - kilátásba helyezi az alperesnek a trombózisellenes hatású Lovenoxra (enoxaparin-nátriumsó) vonatkozó, 2012. február 14-én lejáró szabadalmának megsemmisítését. A Lovenox a Sanofi-Aventis számára 2004-ben 2,6 milliárd dollár forgalmat hozott, és így a cég csúcsterméke volt.
Az intézkedést a bíróság a Sanofi-Aventis 2003 augusztusában benyújtott bitorlási keresetével indított ügyben hozta. A perben a Sanofi-Aventis azzal vádolta az Amphastart és a Tevát, hogy az enoxaparinra vonatkozó, rövidített, új gyógyszerkérelmeikkel (abbreviated new drug applications, ANDA) bitorlást követtek el. Ennek kapcsán a bíróság 30 hónapra megtiltotta, hogy az Élelmiszer- és Szövetségi Gyógyszerellenőrzési Hatóság (FDA) helyt adjon a Lovenoxra vonatkozó bármilyen ANDA-kérelemnek.
Ha a bíróság azonos végső döntést hoz, a 30 hónapos tiltás hatályát veszti, és ez lehetővé tenné, hogy a Lovenox generikus változatai a piacra kerüljenek. Bár az Amphastar és a Teva egyaránt benyújtott az enoxaparinra vonatkozó ANDA-kérelmet az FDA-nál, az utóbbi még egyik cég számára sem adott végleges engedélyt.
Ha a döntés jogerőre emelkedik, a Sanofi-Aventis fellebbezést kíván benyújtani a Szövetségi Fellebbezési Bíróságnál (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC).
C) Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (LB) (Supreme Court) 2005. június 13-án a Merck KGaA (Merck) v. Integra Lifesciences I, Ltd., et al. (Integra) ügyben egyértelműen kimondta, hogy nem minősül egy szabadalom bitorlásának az "ésszerűen fejlesztésre és információ adására vonatkozó használat" (uses reasonably related to development and submission of information), ami "biztos tág menedéket" (broad safe harbour) jelent szabadalmazott gyógyszerek használata kapcsán azok számára, akik olyan gyógyszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyeknek forgalomba hozatalához az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóságnál (Food and Drug Administration, FDA) vagy egyéb hatósági szerveknél kell engedélyt kérni.
Az ügy előzménye, hogy a Scribbs Research Institute egyik kutatója felfedezte, hogy bizonyos sejtek receptorainak blokkolása gátolja az angiogenezist, vagyis véredények kifejlődését, és így reményt nyújt olyan gyógyszer kifejlesztésére, amely gátolja rákos daganatok kifejlődését, és alkalmas cukorbaj alapján kifejlődő vakság és egyéb betegségek kezelésére.
A Merck szerződést kötött a Scribbsszel a kutatás folytatására annak érdekében, hogy azonosítani tudjanak egy olyan potenciális gyógyszerjelöltet, amely képes gátolni az angiogenezist. A Scribbs által végzett kutatás, amely az EMD 121974 jelű RGD-gyűrűs tripeptidmolekula kiválasztásához vezetett, olyan vizsgálatok elvégzésével járt, amelyek a peptidek hatásának meghatározását és az optimális gyógyászati hatás érdekében való adagolás megfelelő módjának a megállapítását célozták.
Az Integra pert indított a Merck ellen azt állítva, hogy az általa szabadalmaztatott RGD-peptidek ilyen használata bitorlást jelentett. A bírósági esküdtszék az Integra négy szabadalmával kapcsolatban bitorlást állapított meg. A Merck a szabadalmi törvény 271(e)(1) szakasza alapján biztos menedéket igényelt, vagyis annak megállapítását kérte, hogy kutatási tevékenysége nem jelent bitorlást.
A dél-kaliforniai körzeti bíróságon (US District Court for the Southern District of California) Fitzgerald bíró úgy döntött, hogy a fenti törvényszakasz által biztosított bitorlási kivétel nem alkalmazható az RGD-peptidek Merck általi használatára. A bíró elutasította a Merck törvényességi óvását, ami ellen a Merck a CAFC-hez fellebbezett.
A CAFC 2005. április 20-án hozott döntésében megállapította, hogy a Szövetségi Élelmiszer-, Gyógyszer- és Kozmetikai törvény (Federal Food, Drug, and Cosmetic Act, FDCA) szerint egy gyógyszergyártónak nem kell kutatási adatokat benyújtania az FDA-nál egy új kutatási gyógyszerkérelem (investigational new drug application, INDA) kapcsán, ha humán klinikai próbák lefolytatására kér engedélyt, sem pedig egy rövidített új gyógyszerkérelem (abbreviated new drug application, ANDA) esetén, ha egy új gyógyszer forgalmazására kér engedélyt. Az FDCA hatálya alatt a szabadalmazott vegyületek előklinikai tanulmányokban való használatát a szabadalmi törvény 271(e)(1) szakasza védi mindaddig, amíg ésszerűen feltételezhető, hogy a vizsgált vegyület egy FDA-kérelem tárgya lehet, és a kísérletek INDA-ra vagy ANDA-ra vonatkozó ügyben információt szolgáltatnak. Ez a törvényszakasz mentesíti a bitorlás alól az előklinikai kutatás alatt álló szabadalmazott vegyületek használatát még akkor is, ha maguk a szabadalmazott vegyületek nem képezik tárgyát egy FDA-kérelemnek. Az adott esetben azonban klinikai használatról volt szó; ilyen alapon a CAFC helybenhagyta az alsófokú bíróság döntését, de több hónappal később errata határozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy döntése szerint a bitorlási kivétel nem korlátozódik generikus gyógyszerek engedélyeztetésével kapcsolatos tevékenységekre.
Ezután a Merck az LB-hez fordult annak megállapítását kérve, hogy a CAFC tévedett, amikor a 271. szakasz szerinti kivételt az adott esetben nem vélte alkalmazhatónak. A Merck azzal érvelt, hogy kutatása olyan gyógyszer előállítására irányult, amelyet végül az FDA-nál kíván engedélyeztetni, és a kivétel megtagadása késleltetné a gyógyszernek orvosi kezelés céljára való hozzáférhetőségét.
Az LB hatályon kívül helyzete a CAFC döntését, megszüntetve a "klinikai" és az "előklinikai" próbák közötti megkülönböztetést a 271. szakasz szerinti biztos menedék elérése szempontjából. E következtetés kapcsán Scalia bíró a törvény szövegére támaszkodva kijelentette: az FDCA gyógyszerekre vonatkozó 301. szakasza alapján "nyilvánvaló, hogy a kivétel a szabadalmazott találmányok minden olyan használatára kiterjed, amely ésszerűen vonatkoztatható bármilyen információ kidolgozására és meghatározására".
Scalia bíró szerint a törvény szavai nem támasztják alá azt a következtetést, hogy az előklinikai tanulmányok eltérnek a humán egyedeken végzett kísérletektől, amelyek klinikai tanulmányokként ismertek. "Ez szükségszerűen felöleli a szabadalmazott vegyületekkel végzett előklinikai tanulmányokat is, amelyek alkalmasak az FDA-nál benyújtott kérelem alátámasztására. Egyszerűen nincs olyan szövegrész a törvényben, amely a kutatás fázisa alapján kivonna bármilyen információt a kivétel alól."
A bíróság elutasította az Integranak azt az érvelését, hogy az INDA-kérelem benyújtási szakaszában csak az a kutatás érdekes az FDA számára, amely biztonsági kérdésekre vonatkozik, és így csupán a humán kísérleteket lehet az FDA-kérelmek kapcsán "ésszerűnek" tekinteni.
Az LB azt is megállapította, hogy az FDA nem légüres térben értékeli a javasolt klinikai kísérletek biztonságát; inkább azt kérdezi, hogy a javasolt klinikai kísérlet "ésszerűtlen kockázatot" jelent-e. Ennek kapcsán összehasonlítja a javasolt klinikai kísérletekkel kapcsolatos kockázatokat és hasznokat. Ezért az LB szerint az ilyen kockázat- haszon elemzés során az FDA figyelembe veszi a bejelentő saját elemzését is, amely szükségszerűen együtt jár a gyógyszer hatékonyságának előklinikai tanulmányozásával.
A LB leszögezte, hogy nem vitatja a CAFC azon állításának megalapozottságát, hogy a kivétel nem öleli fel mindazokat a kísérleti tevékenységeket, amelyek az FDA általi jóváhagyási eljáráshoz vezethetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biztos menedék nem alkalmazható, amikor a kísérletek tárgyát képező vegyületekre végül nem kérnek FDA-engedélyt, vagyis a szabadalmi törvény 271. szakasza által létesített kivétel nem korlátozódik az FDA-nál benyújtandó kérelem célját szolgáló kutatásokra. A kivétel elég széles ahhoz, hogy olyan információszerzési eljárásokra is vonatkozzék, amelyek gyógyszerek gyártását, használatát vagy elosztását szabályozó bármilyen szövetségi törvény alapján kért engedély benyújtásához szükségesek.
Lábjegyzetben Scalia bíró elismerte, hogy a CAFC 271(e)(a) szakasz hatályának korlátozására vonatkozó javaslatára szükség van annak elkerüléséhez, hogy ne értékeljék le a szabadalmakat kutatási eszközökké. Ő azonban nem tartja szükségesnek, hogy meghatározzák azt a mértéket, amellyel figyelembe kell venni egy kutatási eszköz 271. szakasz szerinti kivételét, különös tekintettel arra, hogy az Integra nem érvelt azzal, hogy RGD-peptidjeit kutatási eszközökként használták, sőt az iratokból az tűnik ki, hogy azok nem is szolgáltak ilyen eszközként.
Az LB hatályon kívül helyezte a CAFC döntését, és az ügyet további eljárás céljából visszautalta ennek a bíróságnak.
2. Argentína
Az Argentin Védjegyhivatal 2005. június 1-jétől érvényes határozata értelmében minden védjegytulajdonos köteles értesíteni a hivatalt, ha védjegye ellen valamelyik bíróságnál eljárást indítottak, és a tájékoztatást az első értesítést követően minden további évfordulón meg kell ismételni, közölve a hivatallal, hogy melyik bíróságnál folyik az eljárás, abban ki az alperes és ki a felperes, és az adott pillanatban milyen szakaszban van az ügy.
Ha a bejelentő elmulasztja az évenkénti tájékoztatást, a hivatal felszólítja az említett irat benyújtására, és ha a felszólítás eredménytelen marad, a védjegyet törlik.
3. Ausztrália
Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentések legtöbb műszaki területén jelentős késéssel tudja csak kiadni az első érdemi végzést. Ezért célszerű a bejelentés vizsgálatát már a bejelentéssel egyidejűleg vagy a függő bejelentések elővizsgálati végzésének kiadását - ami az elsőbbség napjától számított 5-6 év elteltével várható csak - megelőzően kérni.
4. Ausztria
A) Ausztriában 2005. június 10-én lépett hatályba az Európai Parlament és az Európai Bizottság 98/44/EG sz. irányelve a biotechnológiai tárgyú találmányok oltalmáról.
B) 2005. július 1-jén hatályba lépett a 2004-ben módosított osztrák szabadalmi törvény, amely még jobban összhangba hozza az osztrák törvényt az Európai Szabadalmi Egyezménnyel. A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Az Osztrák Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegy Tanács az Osztrák Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Osztálya által hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések fórumaként is működik majd.
A szabadalmi bejelentéseket a benyújtást követő 18 hónap elteltével a kutatási jelentéssel együtt publikálják, ami ideiglenes oltalmat is biztosít, de ennek alapján csak a szabadalom engedélyezése után lehet a jogtalan használat fejében kártérítést kérni.
A kutatási és publikálási díjat a bejelentési díjjal együtt kell leróni.
A bejelentés közrebocsátását követően harmadik felek közölhetnek a hivatallal olyan adatokat, amelyek gátolják a találmány szabadalmazását.
A szabadalom engedélyezését követő négy hónapon belül fel lehet szólalni a szabadalom ellen. A felszólalásban részt vevő felek maguk viselik a felszólalási eljárás költségeit. A felszólalási eljárásban szóbeli tárgyalásra is sor kerülhet.
5. Dél-Korea
A) A dél-koreai mintaoltalmi törvény módosításával szigorították a mintabejelentések kapcsán a kreativitási követelményeket. Ezzel egyidejűleg a betűtípusokat oltalmazhatóvá tették.
B) A Dél-koreai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának közleménye kilátásba helyezi, hogy 2006 végéig hat hónapra fogják rövidíteni a fellebbezési ügyek elbírálásának időtartamát. Ezzel a hazai ipar versenyképességét kívánják növelni, és segítenek rendkívül fejlett szabadalmi adminisztrációs rendszert kifejleszteni.
Az elmúlt öt évben a szabadalomjogi viták száma évenként átlagosan 22,5%-kal növekedett. A fellebbezési ügyek elintézésének időtartama 2000-ben tíz hónap volt, és ez az időtartam 2003-ban az ügyek számának emelkedése miatt 14 hónapra nőtt.
6. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal egyik műszaki fellebbezési tanácsa 2004. július 6-án hozott, T 315/03 sz. döntésével módosított formában fenntartotta a transzgenikus, vagyis genetikai állományában idegen gént tartalmazó egérre vonatkozó, 169 672 sz. európai szabadalmat. A döntést 2005 áprilisában hozták nyilvánosságra.
A fellebbezés tárgyát képező szabadalom az 1985. június 25-én benyújtott, "Módszer transzgenikus állatok előállítására" című európai szabadalmi bejelentésen alapult.
A 156 oldal terjedelmű döntést kivonatosan ismertetjük az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle ugyanezen számának "Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának döntése az 'onkoegér'-ügyben" című cikkében.
7. Európai Unió
A) Az Európai Bizottság olyan tervet hozott nyilvánosságra, amely szerint a nanotechnológia tárgyú találmányokra vonatkozó eljárást harmonizálni kívánják annak érdekében, hogy Európa ennek az egyre fontosabbá váló műszaki területnek az élvonalában maradhasson.
B) Az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai parlamenti és tanácsi rendelet kibocsátására a kényszerengedélyekről. A rendelettervezet viszonylag részletesen szabályozza a kényszerengedély benyújtásának feltételeit és a kérelem tartalmára vonatkozó követelményeket. Ezen túlmenően a kérelmezők kötelezettségeként írja elő annak igazolását, hogy a kérelem benyújtását megelőzően tárgyalásokat folytattak a szabadalmassal a hasznosítás engedélyezése tárgyában, és a tárgyalás nem vezetett eredményre.
A tervezet értelmében a megadott kényszerengedélyek nem ruházhatók át, és nem biztosítanak kizárólagos jogot.
A kényszerengedély alapján gyártott terméknek különleges csomagolás és címkézés révén megkülönböztethetőnek kell lennie azoktól a termékektől, amelyeket a szabadalom jogosultja vagy - az ő hozzájárulásával - más állít elő. A csomagoláson azt is jelezni kell, hogy az adott terméket a rendelettervezet szerint kiadott kényszerengedély alapján gyártották, és fel kell tüntetni az engedélyt kiadó hatóságot, az azonosító számot, valamint azt, hogy a termék meghatározott országokba történő kizárólagos export céljára készült.
8. Görögország
A Görög Szabadalmi Hivatal jelentősen csökkentette a bejelentési illetékeket: egy európai szabadalmi bejelentés illetéke 231 EUR-ról 100 EUR-ra, egy megadott európai szabadalom görögországi érvényesítésének illetéke 299 EUR-ról 200 EUR-ra csökkent. Ezenkívül eltörölték a görög szabadalmi bejelentések, illetve szabadalmak után a 3. és 4. évre fizetendő évdíjat.
9. Horvátország
A horvát parlament 2005. április 14-én jóváhagyta az iparjogvédelmi képviselőkre vonatkozó törvényt, amely 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az új törvény főbb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze.
Horvátországban az lehet képviselő szabadalmi ügyekben, aki
a) horvát állampolgár, Horvátországban lakik, tudományos és/vagy műszaki diplomával rendelkezik, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát;
b) horvát állampolgár, Horvátországban lakik, és tudományos és/vagy mérnöki diplomától eltérő diplomával rendelkezik, de legalább öt év iparjogvédelmi gyakorlata van, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát;
c) a horvát Ügyvédi Kamaránál be van jogászként jegyezve, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát; vagy be van jegyezve egy olyan jogi cégnél, amely ilyen jogászokat alkalmaz; vagy
d) Horvátországban székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely legalább egy olyan személyt alkalmaz, aki kielégíti a fenti a) vagy b) pontban foglalt követelményeket.
Horvátországban az lehet képviselő védjegyügyekben, aki
e) horvát állampolgár, horvátországi lakos, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a védjegyjogi képviselethez szükséges vizsgát;
f) jogász, aki be van jegyezve a horvátországi Ügyvédi Kamaránál vagy egy olyan jogi cégnél, amely ilyen jogászokat alkalmaz;
g) Horvátországban székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely legalább egy olyan személyt foglalkoztat, aki kielégíti a fenti e) pontban foglalt követelményeket.
Az új törvény szabályozza a képviselők szakmai vizsgáztatási követelményeit, valamint a szabadalmi vagy védjegyügyekben képviseletre jogosult személyek bejegyzési követelményeit, a szabadalmi és védjegyügyekben képviseletre jogosult személyek lajstromát és a szellemi tulajdon területén képviseletre jogosultak kamaráját.
A törvény két év átmeneti időszakot engedélyez ahhoz, hogy a Horvátországban szabadalmi és védjegyügyekben képviseletet gyakorló személyeknek elegendő idejük legyen a vizsga letételéhez.
10. India
A szabadalmi hivatal egy korábbi legfelsőbb bírósági ítéletre hivatkozva a BRUFORTE védjegy alapján elutasította a BRUFEN védjegyre vonatkozó lajstromozási kérelmet, megállapítva, hogy a két védjegy, amelyek mindegyike gyógyszerekre vonatkozik, súlyos veszélyeket okozhat azonos betegségek gyógyítására használható gyógyszerek összecserélésének veszélye folytán.
A fellebbezés után a bíróság is megerősítette a védjegyhivatal döntését, és elutasította a lajstromozási kérelmet azzal az indokolással, hogy a lajstromozásból esetlegesen adódó kár nagyobb a megengedhetőnél még akkor is, ha a két védjegy különbözik egymástól.
11. Irak
Az iraki minisztertanács 2005. május 30-án rendeletet adott ki, amelyben a korábban önálló védjegyhivatalt az Ipari Minisztérium felügyelete alá rendelte. Emiatt a bejelentési eljárás szünetel az iratok átszállításának befejezésig.
A védjegymegújításoknál a türelmi idő csupán egy hónap; ezért a védjegyhivatal átveszi a megújítási kérelmeket, de egyelőre nem kell hivatali illetéket fizetni.
12. Irán
A) A multinacionális Grünenthal Group Ltd. gyógyszergyár megtámadta egy iráni cégnek a TRAMAX DP védjegy lajstromozása iránti kérelmét, mert szerinte az túlságosan hasonlított az ő TRANAL védjegyéhez. Az iráni bíróság, elfogadva a Grünenthal érvelését, annak javára döntött.
B) A német Melitta Csoport a saját MELITTA védjegye alapján megtámadta egy iráni cégnek a MELISSA védjegy lajstromozására irányuló kérelmét azon az alapon, hogy a két védjegy hasonlósága a fogyasztók megtévesztéséhez vezetne.
A lajstromozást kérő fél azzal érvelt, hogy a "Melissa" egy igazi perzsa név. Ezt az érvelést azonban az Iráni Védjegyhivatal nem fogadta el, mert a német cég MELITTA védjegyét Iránban már 25 évvel korábban lajstromozták.
13. Izrael
Az Izraeli Védjegyhivatal megváltoztatta régóta fennálló gyakorlatát, és a jövőben széles körű árulistával is lajstromozni fogja az 5. osztályba tartozó gyógyszervédjegyeket, ha azok kielégítenek bizonyos, alább ismertetett feltételeket.
A korábbi gyakorlat szerint a védjegyhivatal elutasította az olyan védjegybejelentéseket, amelyek széles körű árulistát tartalmaztak, különösen az 5. nemzetközi osztályban. Ez a gyakorlat elsősorban a gyógyszeripart érintette. A gyógyszeripari vállalatok általában a fejlesztésnek egy viszonylag korai stádiumában igyekeznek oltalmazni szellemitulajdon-jogaikat. Ez magában foglalja a védjegybejelentések benyújtását is világszerte, ami jelentős költségekkel jár. Nincs azonban biztosíték arra, hogy ez az erőfeszítés értékesíthető terméket eredményez. Ha a gyógyszerfejlesztést befejezik, vagy a gyógyszer nem kap forgalmazási engedélyt, a vállalat tulajdonában "árva" védjegy marad.
Költségcsökkentés céljából a gyógyszeripari vállalatok arra törekednek, hogy "árva" védjegyeiket egy másik termékhez használhassák fel. Ezért igyekeznek az 5. nemzetközi osztályban széles árulistával benyújtani védjegybejelentéseiket, aminek révén több lehetséges gyógyszer valamelyikéhez rugalmasan használhatnak fel egy védjegyet.
A védjegyhivatal az ilyen irányú érvelésnek helyt adva körlevelet bocsátott ki, amely szerint ha a bejelentő a védjegy vizsgálata alatt közli, hogy nem kívánja korlátozni az árujegyzéket, mert a termék, amelyre a védjegyet használni szándékoznak, még fejlesztés vagy jóváhagyás alatt áll, a védjegyhivatal a védjegyet széles árujegyzékkel fogja lajstromozni. A lajstromozás azonban az árujegyzéknek a ténylegesen használt árukra történő korlátozásával a bejelentés napjától számított öt éven belül feltételes lesz. Nyilvánvaló, hogy ha egy védjegyet áruféleségek széles körére használnak vagy szándékoznak használni (pl. "házi"/ gyári védjegyek vagy védjegycsaládok esetében), a védjegyet ilyen megkötés nélkül, széles árujegyzékkel lajstromozzák.
14. Japán
A) 2005. április 1-jén Hatsui Shinohara főbíró elnöklete alatt megkezdte működését a Szellemitulajdon-védelmi Felső Bíróság, amely a létrehozására vonatkozó törvény alapján bizonyos igazságszolgáltatási adminisztratív vonatkozásokban független hatóságként működik.
Az új bíróság a Japán Szabadalmi Hivatal fellebbezési tanácsai által hozott döntésekben az elsőfokú bíróság, míg a szellemi tulajdonra vonatkozó polgári peres ügyekben a másodfokú bíróság szerepét tölti be.
B) A japán napilapok hírt adtak arról, hogy a japán kormány nemzetközi egyezmény létrehozását javasolta a kalózáruk terjedésének megakadályozására.
15. Kanada
A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Federal Court of Appeal) az Attorney General of Canada v. Effigi ügyben 2005. május 10-én fontos döntést hozott, megváltoztatva azt a régóta fennálló kanadai joggyakorlatot, hogy a védjegybejelentések elsőbbségét az alábbi dátumok közül a legkorábbi határozza meg: a Kanadában való első használat vagy ismertté válás időpontja, a kanadai benyújtás napja vagy az uniós elsőbbség napja.
A döntés szerint a legkorábbi kanadai vagy uniós elsőbbségi nap a mérvadó, tekintet nélkül a kanadai első használat vagy ismertté válás időpontjára. Ebből következik, hogy Kanadában nem szabad halogatni a védjegybejelentések benyújtását még akkor sem, ha a kanadai gyakorlatbavételnek korábbi az időpontja.
16. Kína
Az amerikai General Motors (GM) kínai leányvállalata a koreai Daewoo cégtől kapott használati engedély alapján 2002 végén kezdte gyártani a "Matiz" típusú gépkocsikat "Spar" elnevezéssel. A GM beperelte a kínai Chery céget, mert az szerinte jogtalanul kezdett gyártani "QQ" típusú minigépkocsikat, amelyek a "Spar" típusú kocsik másolatai, minthogy jelentős azonosságot mutatnak a kocsi szerkezetében, külső és belső kialakításában és fő alkatrészeiben.
Válaszként a Chery azzal érvelt, hogy a "QQ" típusú kocsik a vállalat saját tervezésén alapszanak, és arra hivatkozott, hogy ezt a modellt húsznál több kínai szabadalom védi. Emellett a kocsikat hat hónappal korábban kezdte gyártani Kínában, mint a GM a "Spar" modelleket.
A per megindítása előtt a GM bitorlás miatt a központi kormánynál panaszt emelt, amelyet azonban elutasítottak azon az alapon, hogy GM-nek nincs lajstromozott joga "Spar" típusú gépkocsijának kialakítására.
17. Közösségi szabadalom
Az Európai Bizottság új tervezetet próbál keresztülvinni a közösségi szabadalommal kapcsolatban.
Charlie McCreevy, az Európai Unió belső piaci biztosa közölte az Európai Parlament tagjaival, hogy "még egy kísérletet" tesz arra, hogy a 25 tagállammal elfogadtassa a közösségi szabadalom tervezetét.
A tervezet egyik fő ellenzője Spanyolország, mert fél, hogy szabadalmi jogászainak munkája csökkenni fog annak következtében, hogy Dél-Amerikából nem fognak megbízásokat kapni, ha a közösségi szabadalom lényegileg egy vagy két uniós nyelven alapul majd. Spanyolország azt is kívánja, hogy a megadott szabadalmakat az összes uniós állam nyelvére le kelljen fordítani, és hogy a fordítások jogi súllyal bírjanak viták esetén. Az utóbbi kívánságot mások mellett a németek is támadják, akik egyébként szintén tartanak attól, hogy szabadalmi szakembereik megbízásainak száma csökkenni fog.
McCreevy az Európai Parlamenttel folytatott vitájában közölte, hogy az Európai Bizottság valószínűleg nem ellenezné, ha egy szakadár nemzeti csoport úgy kerülné meg a jelenlegi akadályokat, hogy támogatna egy olyan többoldalú egyezményt, amelynek alapján a közösségi szabadalom csak ennek az egyezménynek a tagállamaiban lenne érvényesíthető. "Egy ilyen kezdeményezést az Európai Bizottság előreláthatólag akkor támogatna, hogy az kedvezően befolyásolná a gazdasági és társadalmi helyzetet, és előnyt nyújtana a jelenlegi helyzethez viszonyítva" - mondta McCreevy a jogalkotóknak.
18. Lettország
Lettország kormánya 2005. április 26-án letétbe helyezte az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Egyezmény Genfi Módosításának (Geneva Act) ratifikációs okmányát. Ennek megfelelően ez a módosítás Lettországban 2005. július 26-án lépett hatályba.
A Hágai Egyezmény Genfi Módosításának elfogadása azt a célt szolgálta, hogy egyrészt kiterjesszék a hágai rendszert új tagállamokra, másrészt hogy a régi tagok figyelmét felhívják arra, hogy a Genfi Módosítás fenntartja a Hágai Rendszer alapvető egyszerűségét és vonzóbb a felhasználók számára. Ilyen előny példájaként említjük, hogy a bejelentők kérhetik a minta publikálásának legfeljebb 30 hónappal történő elhalasztását. A Genfi Módosítás azt is lehetővé teszi, hogy kapcsolatot létesítsenek a nemzetközi lajstromozási rendszer és a regionális rendszerek között, mert bizonyos nemzetközi szervezetek csatlakozhatnak az egyezményhez.
A Hágai Egyezménynek jelenleg 42 tagállama van, bár nem tagja az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Nagy-Britannia. A tagállamok közül 18 fogadta el a Genfi Módosítást.
19. Malajzia
A Fellebbezési Bíróság megerősítette, hogy ha egy személy tulajdonosa a többnyelvű országban egy adott nyelven lajstromozott védjegynek, egy másik személy nem kérheti azonos szó lajstromozását valamilyen másik nyelven.
20. Marokkó
Marokkó egy 2005. február 16-án kelt királyi rendelettel csatlakozott az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi egyezményhez. A rendeletet 2005. március 3-án publikáltak a hivatalos közlönyben.
21. Nagy-Britannia
A Franks' Applications-ügyben az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala által hozott döntés alapját képező négy bejelentés mindegyike számítógéppel kapcsolatos olyan találmányra vonatkozott, amelynek célja volt, hogy megkönnyítse védjegybejelentések kidolgozását. A találmányok szerinti komputerizált számítás segítségével rövidebb idő alatt lehet meghatározni a több osztályban és több védjegyhivatalnál benyújtott védjegybejelentések költségét. Bár az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala négy döntést adott ki, azok azonos elven alapszanak.
Az angol szabadalmi törvény 1(2) szakasza kizárja a szabadalmazásból a szellemi tevékenység végrehajtására vonatkozó és az üzleti módszereket, valamint a számítógépprogramokat, de csak akkor, ha a szabadalmi bejelentés "erre a dologra mint olyanra" vonatkozik.
Az angol szabadalmi bíróságok döntéseikben, így a Fujitsu-bejelentés ügyében is, a számítógépen alapuló találmányok oltalmi körét korlátozták ugyan, de megállapították, hogy ilyen találmányra is adható szabadalmi oltalom, ha az egy műszaki terület fejlődését eredményezi. A találmány azonban ki van zárva a szabadalmazásból, ha a bíróság úgy találja, hogy az állított fejlődés megjavított üzleti módszerre vagy megjavított számítógépprogramra vonatkozik.
Az Európai Szabadalmi Hivatal újabb gyakorlata nagyvonalúbb az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. szakaszának az értelmezésében. Így a Hitachi-bejelentés ügyében az egyik fellebbezési tanács által hozott T 0452/03 sz. döntés leszögezi, hogy az igénypontnak műszaki szempontot kell kifejezésre juttatnia, és szabadalmat engedélyezett egy olyan igénypontra, amelynek tárgya lényegileg egy számítógéppel végzett cselekvés volt.
Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala a négy találmányra nem engedélyezett szabadalmi oldalmat, de kimondta: kívánatos, hogy összhang legyen a számítógép tárgyú találmányok elbírálásában az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlata között. Azt is megállapította azonban, hogy eltérés esetén az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatalának az angol bíróságok általi megközelítéshez kell alkalmazkodnia.
22. Németország
A Német Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) egy újabb döntése megállapította, hogy szoftver tárgyú találmányok oltalmazhatók használati mintaként.
23. Olaszország
A 2005. áprilisi tájékoztatóban hírt adtunk arról, hogy 2004. december 23-án Olaszországban új iparjogvédelmi kódexet fogadtak el. Most arról kaptunk hírt, hogy ez a törvény 2005. március 19-én lépett hatályba.
Az új kódex 246 szakaszból áll, és összesen 39 korábbi törvényt, valamint számos rendeletet helyez hatályon kívül. A kódex az alábbi nyolc fejezetre oszlik:
-
általános rendelkezések és alapelvek,
-
ipari jogok,
-
jogi oltalom,
-
a jogok megszerzése és fenntartása,
-
sajátos eljárások,
-
a képviseleti rendszer,
-
az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal által nyújtott szolgáltatások,
-
átmeneti és végső rendelkezések.
Az új szabadalmi törvény 52. szakaszának szövege megegyezik a 3. Strasbourgi Egyezmény 8. szakaszának 3. bekezdésében, illetve az Európai Szabadalmi Egyezmény 69. szakaszában és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvben foglaltakkal:
"Az oltalom határait az igénypontok határozzák meg, azonban a leírás és a rajzok az igénypontok értelmezésére szolgálnak.
E szakasz előírásait úgy kell értelmezni, hogy igazságos oltalmat nyújtsanak a tulajdonosnak és ésszerű jogbiztonságot harmadik személyeknek."
E szabályozás alapján az várható, hogy a bíróságok az igénypontok értelmezésében rugalmasabbak lesznek, vagyis az igénypontokat nem csupán szó szerint, hanem a leírás és a rajz fényében fogják értelmezni.
24. Portugália
A portugál Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal de Justiça) a Philip Morris Inc. (PM) v. Empresa Madeirense de Tabacos, S. A. (EMT) ügyben nem adott helyt a PM cég keresetének, és nem törölte a lajstromból az EMT MARBELO védjegyét, mert megállapította, hogy - ellentétben a Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet döntésével, amely elutasította az EMT lajstromozás iránti kérelmét - a két név olyan mértékben különbözik egymástól, hogy a lajstromoztatni kívánt MARBELO védjegy nem téveszthető össze a már lajstromozott MARLBORO védjeggyel.
25. Svájc
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság olyan döntést hozott az azonos védjegyek és doménnevek ütközése tárgyában, hogy egy híres védjegy tulajdonosa jogosult korlátozni egy azonos családnév használatát.
Ez a döntés szöges ellentétben áll a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Adminisztrativ Tanácsa által ugyanebben a vitában hozott korábbi döntéssel.
26. Svédország
A Löfbergs Lila kávégyártó vállalat az első svéd cég, amely színvédjegyet kívánt lajstromoztatni. A Svéd Szabadalmi és Védjegyhivatal a védjegybejelentést elutasította, de a Szabadalmi Fellebbezési Bíróság jogot engedélyezett a Löfbergsnek a bordó szín egy különleges árnyalatára.
A döntés után a hivatal egyik védjegyjogásza kijelentette, hogy nem számít hasonló védjegybejelentések özönére, mert a színvédjegy bejelentőinek bizonyítaniuk kell, hogy a védeni kívánt színárnyalatot kizárólag az ő cégükkel kapcsolatban azonosítják.
27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) genfi Nemzetközi Irodájának közleménye szerint 2004-ben 121 264 nemzetközi bejelentést nyújtottak be, ami csúcsot jelent, és a 2003-ban benyújtott bejelentések számához képest 5,3%-os növekedésnek felel meg.
A legtöbb bejelentést (az összes bejelentés 35,2%-a) az Amerikai Egyesült Államokból nyújtották be. Ezután Japán (16,6%), Németország (12,5%), Franciaország (4,2%) és Nagy-Britannia (4,2%) következik.
2004-ben 2003-hoz képest mintegy 40%-kal csökkent a nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma. Ez az irányzat főleg annak tulajdonítható, hogy 2002 áprilisában módosították, vagyis 20 hónapról 30 vagy 31 hónapra növelték a nemzeti szakaszba lépés határidejét.
B) A PCT-reform munkabizottsága 2005. május 25-től 31-ig tartotta 7. ülését, amelyen a PCT számos szabályának módosítását hagyták jóvá. Ezeket a módosításokat a PCT Uniójának 2005 szeptember- októberében tartandó közgyűlése elé fogják terjeszteni jóváhagyás céljából. A módosítások az alábbi fő kérdéseket érintik:
-
a nemzetközi bejelentések hiányzó elemei és részei,
-
az elsőbbségi jog helyreállítása,
-
a megjelölési rendszerre vonatkozó 4.9. szabály változásai,
-
nyilvánvaló hibák kiküszöbölése,
-
a publikációs nyelvek kiterjesztése az arab nyelvre,
-
a PCT Gazette nemzetközi publikálása elektronikus formában.
28. Szerbia és Montenegró
A Belgrádi Kereskedelmi Bíróság 2005. április 7-én hozta meg első döntését azt követően, hogy 2004-ben létrehozták a szerbiai vámhatóság szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó osztályát.
A bíróság elrendelte 12 780 pár hamis NIKE védjeggyel ellátott olyan teniszcipő megsemmisítését, amelyeket egy szerb vállalat Kínából importált. Az ítélet kimondottan megtiltja az alperesnek, hogy a jövőben bármilyen módon megsértse a Nike szellemi tulajdonra vonatkozó jogait.