VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
1. Informatikai stratégia terv szerzői jogi védelmének megítélése
2. Szakirodalmi mű változatainak összehasonlító vizsgálata
Informatikai stratégia terv szerzői jogi védelmének megítélése
SZJSZT-11/05
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) megkeresése
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) mint megbízó által feltett kérdések
A HEFOP IH a következő megkereséssel fordult a Szerzői Jogi Szakértő Testülethez (a továbbiakban: a testület):
A HEFOP IH 2004. május 28-án kötött támogatási szerződést a Foglalkoztatási Hivatallal (FH) az "Állami Foglalkoztatási Szolgálat1 fejlesztése" c. program megvalósítására. A program fontos eleme az ÁFSZ informatikai rendszerének modernizációja. A programnak volt egy PHARE forrásból finanszírozott előprogramja, amelynek keretében az FH 2002-ben szerződést kötött az AAM Vezető Tanácsadó Informatikai Rt.-vel egy informatikai stratégiai és cselekvési terv kidolgozására. A megkötött szerződést a felek még 2002-ben módosították, majd 2004-ben, közbeszerzést követően a tanulmány továbbfejlesztésére újabb szerződést kötöttek.
Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekre kérjük a Szerzői Jogi Szakértő Testület állásfoglalását:
1. A 2002-ben kötött szerződés tárgyát képező Informatikai Stratégia minősíthető-e olyan egyéni, eredeti jelleget hordozó műnek, amely alapján a leírtak szerzőijog-védelem alá eső szellemi terméknek tekinthetőek, és amelyek továbbfejlesztése tekintetében a tanulmányt készítő cégnek mint a szerzői jog jogosultjának jogszabályon alapuló kizárólagos joga áll fenn?
2. Ha a tanulmányt készítő cégnek az elkészült tanulmány tekintetében szerzői joga áll fenn, akkor a szerződésben a megrendelőnek biztosított felhasználói jog milyen terjedelmű? (Korlátozza-e a megrendelőt abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan?)
3. A szolgáltatást nyújtó fél szerezhet-e ilyen vállalkozási szerződés alapján kizárólagos jogokat arra, hogy a szervezet működésére, tevékenységére, gazdálkodására kiható tervezetek készítését kizárólag csak a szolgáltatást nyújtó szervezet végezhesse a jövőben, figyelembe véve, hogy programok formájában történő megvalósításukat ez a szolgáltatást nyújtó szervezet nem készíti el, és ily módon a munka végén szoftver nem keletkezik?
Az eljáró tanács véleménye
Az eljáró tanács a megbízó által feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszol.
Ad 1. (A 2002-ben kötött szerződés tárgyát képező Informatikai Stratégia minősíthető-e olyan egyéni, eredeti jelleget hordozó műnek, amely alapján a leírtak szerzői jogvédelem alá eső szellemi terméknek tekinthetőek és amelyek továbbfejlesztése tekintetében a tanulmányt készítő cégnek mint a szerzői jog jogosultjának jogszabályon alapuló kizárólagos joga áll fenn?)
1. A megbízó a "a szerződés tárgyát képező Informatikai Stratégiára" utal olyanként, mint amelyre a kérdés vonatkozik. A CD-R formájában megküldött dokumentumokból kiderül azonban, hogy nem egyetlen, egységes produktumról van szó. A CD-R a következő dokumentumokat tartalmazza (elkészítésük feltüntetett időpontjának sorrendjében):
a) RENDSZERFEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN (2002. január 20. - 80 oldal);
b) Középtávú informatikai stratégiai terv kialakítása - A JELENLEGI INFORMATIKAI HELYZET ELEMZÉSE (2002. augusztus 8. - 91 oldal);
c) Középtávú informatikai stratégiai terv kialakítása - STRATÉGIAI HÁTTÉRELEMZÉS (2002. augusztus 8. - 29 oldal);
d) Középtávú informatikai stratégiai terv kialakítása - AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT 2006-RA VONATKOZÓ INFORMATIKAI JÖVŐKÉPE (2002. augusztus 30. - 47 oldal);
e) Középtávú informatikai stratégiai terv - AKCIÓTERV 2003-2005 (2002. szeptember 26. - 186 oldal);
f) A Foglalkoztatási Hivatal informatikai szervezetfejlesztése - KONCEPCIÓ (2002. november 27. - 65 oldal);
g) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása - INFORMATIKAI BIZTONSÁGPOLITIKA (2002. december 10. - 10 oldal);
h) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása - INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT KÉSZÍTÉSI ÚTMUTATÓ (2002. december 10. - 24 oldal);
i) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása - IT KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁSI TERV KÉSZÍTÉSI ÚTMUTATÓ (2002. december 18. - 11 oldal);
j) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása - ÜZEMMENET-FOLYTONOSSÁGI TERV KÉSZÍTÉSI ÚTMUTATÓ A FELHASZNÁLÓI TERÜLET SZÁMÁRA (2002. december 18. - 17 oldal);
k) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása - PROJEKTKEZELÉSI KÉZIKÖNYV (2002. december 18. - 92 oldal);
l) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása - ALAPTEVÉKENYSÉGET TÁMOGATÓ ALKALMAZÁSFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA (2003. január 6. - 148 oldal).
m) RENDSZERFEJLESZTÉSI PROJEKTEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI MÓDSZERTANA (2003. január 15. - 46 oldal);
2. Az eljáró tanács úgy értelmezi a megbízó első kérdését, hogy az mindezekre a dokumentumokra vonatkozik. Tehát a szakértői véleménynek arra kell válaszolnia, hogy a fent felsorolt 13 dokumentum szerzői jogi védelem alatt álló műnek minősül-e.
3. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: az Szjt.) 1. §-a, többek között, a következő rendelkezéseket tartalmazza:
"1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, …
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, …
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől ….
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek."
4. Az Szjt. fent idézett 1. §-ához fűzött miniszteri indokolás aláhúzza a következőket: "A törvény a magyar és a nemzetközi szerzői jogi felfogásban egyaránt általánosan elfogadott elvet tükröz annak egyértelművé tételével, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelemnek a mű egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs, nem is lehet." (Kiemelés az eljáró tanácstól.) A törvény azt is tisztázza, mi nem tekinthető egyéni, eredeti jellegű alkotásnak, és ezért mi nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, illetve, hogy milyen más feltételek merülhetnek fel, amelyektől - miután túlmennek az egyéni, eredeti jelleg egyedüli kívánalmán - nem függhet a védelem. Nevezetesen, az Szjt. 1. §-ának az idézett (6) bekezdése kimondja, hogy "valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek" a 1. § (3) bekezdésének a második mondata pedig rögzíti, hogy "a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől" (kiemelés az eljáró tanácstól). Az így most már a korábbi, 1969-es szerzői jogi törvényben foglaltaknál is pontosabban meghatározott feltételeket alkalmazza következetesen a testület is. Így például, az SZJSZT 38/03 számú szakértői vélemény a következőképpen utal az "egyéni, eredeti jelleg" jelentésére: olyan szellemi alkotásról van szó "amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata."2
5. Mint ahogyan a fenti, 1. pontban foglalt felsorolásból kitűnik, a dokumentumok céljukat, rendeletetésüket és jellegüket tekintve eltérnek egymástól. Nagyjából négy csoportra oszthatók:
(i) tanulmányok, elemzések, általános módszertani leírások [a), b), c), l), m)];
(ii) akciótervet, megvalósítási koncepciót, "jövőképet" tartalmazó dokumentumok [d), e), f)];
(iii) különféle további dokumentumok - szabályzatok, tervek - elkészítésére vonatkozó útmutatók [h), i), j)]; és
(iv) közvetlenül alkalmazható belső szabályozást tartalmazó dokumentumok [g), k)].
6. Az előző pontban említett csoportok közül az elsővel kapcsolatban aligha lehet kétség, hogy az abba tartozó tanulmányok stb. "műfajilag" az irodalmi mű fogalmába illenek (s ha egyéni, eredetinek számítanak, szerzői jogi védelemben kell részesülniük). A másik három csoporttal kapcsolatban azonban esetleg felmerülhet a kérdés, nem zárja-e ki az azokba tartozó dokumentumokat az "irodalmi, tudományos és művészeti alkotások" fogalmi köréből az a körülmény, hogy egy konkrét intézmény tevékenységére vonatkozó terveket, koncepciókat, útmutatókat, illetve konkrét szabályokat tartalmaznak.
7. Az előző bekezdésben felvázolt kérdésre azonban egyértelműen nemleges választ kell adni. Sem az nem zárja ki egy produktum szerzői jogi mű jellegét, hogy valamely konkrét intézmény gyakorlati céljaira szolgál, sem pedig az, hogy szabályokat, instrukciókat tartalmaz, eljárási rendet vagy működési módszert ír le. Ennek alátámasztására nemcsak az szolgál, hogy nincs olyan rendelkezése az Szjt.-nek, amelynek alapján az ilyen alkotások kizárhatók lennének a szerzői jogi védelemből, de a következők is.
(i) Az Szjt. 1. §-a (1) bekezdésének fent idézett b) pontja szerint a közvetlen gyakorlati célt szolgáló - és igen gyakran egy-egy adott vállalat vagy intézmény céljára készülő - olyan alkotások is szerzői jogi védelmet élveznek, mint a számítógépi programok, amelyek ráadásul nem is emberi lények, hanem gépek működésére tartalmaznak instrukciókat.
(ii) Az Szjt. 1999-ben hatályba lépett eredeti változatában az 1. § (5) bekezdése így szólt: "A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és a gazdálkodó szervezeteknek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezetére." Azt, hogy ezeknek a műveknek a szerzői jogi védelemből való kizárása - annak ellenére, hogy azok egyébként az egyéni, eredeti alkotások ismérveinek megfelelnek - a nemzetközi szerzői jogi normákba ütközik, először éppen a testület mutatta ki 2000-ben az SZJSZT 34/00 számú ügyben.3 A rendelkezést azután a 2001. évi XVIII. törvény - éppen az említett ügyben hozott szakértői véleményben kifejtett indokokra figyelemmel - hatályon kívül helyezte.
8. A szerzői jogi mű fogalomnak a fentiekben vázolt ismérveire és feltételeire figyelemmel elemezte az eljáró tanács a fenti, 1. pontban felsorolt 13 dokumentumot, s arra a megállapításra jutott, hogy valamennyi megfelel az egyéni, eredeti alkotás fogalmának, és ezért szerzői jogi védelem alá esik. Ez nemcsak a tanulmány jellegű dokumentumok csoportjára áll, hanem a dokumentumoknak a fenti, 5. pontban említett másik három csoportjára is. Ennek alátámasztásaként két példára utal az eljáró tanács:
(i) Az egyik a fenti, 1. pontban e) alatt említett "Akcióterv". A dokumentum címének a hallatán arra gondolhat valaki, hogy esetleg bizonyos feladatok triviális felsorolásáról van szó, amelynek az esetében így jogos kételyek támadhatnának a mű fogalom kritériumainak a megvalósulásáról. Erről azonban szó sincs. A dokumentum elején található "vezetői összefoglaló" a következő leírást adja a dokumentumról:
"Ez a dokumentum:
1. röviden összefoglalja az Informatikai Stratégiai Terv elkészítésének előzményeit;
2. áttekinti az ÁFSZ intézményi stratégiai (továbbiakban intézményi stratégiai) célkitűzéseinek öt alappillérét, és az ezeknek megfelelő, az informatikai jövőkép kialakítása során követett fő irányelveket;
3. felső-, áttekintő szinten definiálja a stratégiai célok eléréséhez szükséges kiemelt prioritású, megvalósítandó informatikai projekteket;
4. összefoglalja a szolgálatnál jelenleg futó informatikai projektek hatását;
5. végül megadja az azonosított informatikai projektek ütemezését, és az azok közötti függőségi viszonyt."
Elég az 1. számú mellékletben reprodukált tartalomjegyzékre utalni annak bemutatására, hogy milyen sokoldalú és egyéni, eredeti módon strukturált anyagot tartalmaz ez a 186 oldalra rúgó "akcióterv." Az egyéni, eredeti jelleg nemcsak a dokumentum világos és logikus szerkezetében mutatkozik meg, de az egyes részek tartalmában is.
(ii) A másik példa, amire az eljáró tanács utal, az egyik "útmutató". Ennek tartalomjegyzékét a 2. számú melléklet foglalja magában. Az útmutató célját, jellegét és tartalmát a következőképpen foglalja össze a dokumentum bevezetője:
"A készítési útmutató dokumentum az ÁFSZ Informatikai Biztonsági Szabályzatának (IBSZ) elkészítését támogatja. A dokumentum fejezetei az Akciótervben leírt feladatokat részletesebben kifejtve meghatározzák az IBSZ tartalmi felépítését, az egyes fejezetcímek alatt röviden leírva, hogy az adott fejezetnek miről kell szólnia."
Mint ahogyan a tartalomjegyzék mutatja, itt sem holmi triviális feladatlistáról van szó. A dokumentum egyéni, eredeti alkotásnak minősül.
9. Mind a 13 dokumentum túlmegy a puszta trivialitáson, és egyéni, eredeti jellegű. Igaz, hogy gyakorlatilag a dokumentumok mindegyikének, közvetve vagy közvetlenül, az a célja és rendeletetése, hogy az adott intézménynél az irányadó jogi szabályozással is összhangban álló módon a lehetséges leghatékonyabb, legmegfelelőbb elveket, eljárásokat, működési módszereket alkalmazzák. Az Szjt. 1. §-ának (6) pontja tisztázza, hogy elvek, eljárások, működési módszerek nem lehetnek szerzői jogi védelem tárgyai. Az eljáró tanács azonban rámutat arra, hogy a dokumentumok esetében az érintett elvek, eljárások, működési módszerek egyéni, eredeti leírásáról, illetve azok egyéni, eredeti módon kifejtett, konkrét alkalmazásáról van szó, s ilyenként szerzői jogi védelem alatt állnak.
Ad 2. "Ha a tanulmányt készítő cégnek az elkészült tanulmány tekintetében szerzői joga áll fenn, akkor a szerződésben a megrendelőnek biztosított felhasználói jog milyen terjedelmű? (Korlátozza-e a megrendelőt abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan?)"
10. A megbízó a 2. szám alatt valójában két kérdést tesz fel. Az első általánosabb, a másik egy konkrét felhasználási módra vonatkozik. Az első kérdést is két alkérdésre lehet azonban bontani: az első az, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dokumentumokra fennálló szerzői jogoknak valójában az azokat készítő cég-e a jogosultja, a második pedig az, hogy a szerződésben a megrendelőnek - a jelen szakértői ügyben a megbízónak - biztosított felhasználói jog milyen terjedelmű. Ezeket a kérdéseket az említett sorrendben válaszolja meg az eljáró tanács.
11. Azt a kérdést, hogy a dokumentumokat készítő cég tekinthető-e az azokra fennálló vagyoni jogok jogosultjának, az eljáró tanács nem vizsgálta részletesebben. A cég jogosulti volta két alapon valószínűsíthető: az egyik az, hogy a dokumentumokat elkészítő természetes személyek feltehetően a céggel munkaviszonyban álltak, és a dokumentumokat munkaköri kötelességük teljesítéseként hozták létre [s így az Szjt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyoni jogokat a cég mint munkáltató szerezte meg]; a másik lehetséges alap az, hogy a dokumentumok esetleg az Szjt. 6. §-ában foglalt módon jöttek létre, s így együttesen létrehozott műnek minősülnek. Az eljáró tanács azonban a dokumentumokat elkészítő cég jogosultságának a valószínűsíthető voltán túl nem találta szükségesnek ezeknek a körülményeknek a részletesebb vizsgálatát. Ennek az az oka, hogy e kérdésnek valójában az elbírálandó ügy szempontjából nincs igazán jelentősége. A tanulmányt készítő cég ugyanis a 2002. június 28-án kötött szerződés 7.7. pontjában szavatosságot vállalt arra nézve, hogy a felhasználói jog átengedésének a jogával rendelkezik. A megbízó mindaddig, amíg ennek az ellenkezője bizonyítást nem nyer (és így a szavatosság által nyújtott védelem esetleg meg nem szűnik számára), annak alapján járhat el, hogy a tanulmányt készítő cég a felhasználói jogok jogosultja.
12. Az a kérdés viszont, hogy "a szerződésben a megrendelőnek biztosított felhasználói jog milyen terjedelmű," alapos elemzést igényel.
13. A fent említett szerződés releváns rendelkezéseinek az elemzése előtt indokolt az Szjt. idevágó szabályait idézni:
"42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni."
"43. § (5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik."
"47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet… számítógéppel vagy elektronikusan adathordozóra másolja…
(4) A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is."
"50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja."
14. A dokumentumokat készítő cég és a megbízó között 2002. június 28-án kötött szerződés 7. pontja tartalmaz szerzői jogi tárgyú rendelkezéseket:
"7.1. A szerződés tárgyában foglaltak szerinti stratégiai terv alkotója és egyben a szerzői jogok jogosultja a vállalkozó. A vállalkozó kérheti az ennek alapján megvalósított rendszereknél, programoknál a stratégiai terv szerzőjeként való feltüntetését.
7.2. A szerződés szerinti ellenérték megfizetésével a megrendelő megszerzi a középtávú stratégiai terv felhasználói jogát a 2. pontban megjelölt cél elérése érdekében, kizárólag annak megvalósításához.
7.4. (a szerződésben nincs 7.3 pont) A megrendelő felhasználói jogát a vállalkozó bármikor megvonhatja, ha a megrendelő a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
7.5. A felhasználói jog alapján a megrendelő a szellemi alkotást csak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál használhatja fel.
7.6. A felhasználói jogot a megrendelő a vállalkozó hozzájárulása nélkül nem ruházhatja át.
7.7. A vállalkozó szavatosságot vállal arra nézve, hogy a felhasználói jog átengedésének jogával rendelkezik, a megrendelőt a felhasználással kapcsolatban a vállalkozói díjon felül további fizetési kötelezettség nem terheli.
7.8. A vállalkozó a megrendelő megrendelése alapján elkészített és elfogadott munkát - figyelembe véve a titoktartási kötelezettséget is - referenciaként használhatja fel."
15. A szerződés 7.2. pontjában említett 2. pont "A szerződés tárgya, hatálya" címet viseli, és a következőképpen szól:
2.1. A szerződés tárgya: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat átfogó középtávú informatikai stratégiájának kidolgozása és taktikai szintű részstratégiák (koncepciók és forgatókönyvek) készítése az egyes kiemelt területekre, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság által összeállított "Informatikai Stratégiai Útmutató az államigazgatási szervek részére 1.0 verzió" és a megrendelő ajánlati felhívásának IV. Műszaki leírás fejezetében található követelményrendszer teljesítésével, a Foglalkoztatási Hivatalban dolgozó szakemberek bevonásával.
2.2. A stratégiai terv kidolgozásának határideje: 2002. szeptember 6.
2.3. A taktikai koncepciók elkészítésének határideje: 2002. november 6.
2.4. A vállalkozó a 2.1. pontban leírt szolgáltatás elvégzését és az 5.2. pontban megjelölt termékek ajánlatban részletezett tartalmú előállítását vállalja.
16. A szerződés 2.4. pontjában említett 5.2. pontban megjelölt "termékek" a következőket foglalják magukban: "Helyzetfelmérés", "Stratégiai háttérelemzés", "Középszintű informatikai stratégia és felső szintű akciótervek", "Informatikai tevékenység-kiszervezésről megvalósíthatósági tanulmány", "Minőségügyi terv", "IT biztonsági stratégia és akcióterv nagyvonalú katasztrófaelhárítási terv", "Megvalósíthatósági tanulmányok készítése", "Licencpolitika".
17. A felek 2002. október 7-én módosították a szerződést. Ez a módosítás nem érintette az eredeti szerződés fent idézett 7. pontját, és 2. pontját is csak annyiban, hogy bizonyos határidők módosultak, és hogy, miután az 5.2 alpont változott, a 2.4. alpontban az arra való utalás tartalma is megfelelően módosult. Az 5.2. alpont érdemi módosulását az jelenti, hogy az abban említett "termékek" listája továbbiakkal egészül ki: "Alaptevékenységet támogató alkalmazásfejlesztés megvalósíthatósági tanulmánya", "Rendszerfejlesztési módszertan kialakítása", "IT biztonsági politika kidolgozása".
18. A szerződés tárgyát és célját, valamint az elkészítendő "termékek" körét meghatározó, fent idézett rendelkezések eléggé általános jellegűek ahhoz, hogy meglehetős biztonsággal megállapítható legyen: a 13 vizsgált dokumentum a szerződés hatálya alá tartozik. Egyébként azonban a szerződés szerzői jogi szempontból esetenként pontatlan,4 nem eléggé világos, és több tekintetben - a megbízó 2. szám alatti kérdése tekintetében is - értelmezésre szorul.
19. Arról van szó, amire az Szjt. 43. §-ának (5) bekezdése vonatkozik: a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét. A felhasználási jogra csupán a szerződés 7.2., 7.5., és 7.6. alpontja vonatkozik, ezek szerint (i) "a megrendelő megszerzi a középtávú stratégiai terv felhasználói jogát a 2. pontban megjelölt cél elérése érdekében, kizárólag annak megvalósításához"; (ii) "a felhasználási jog alapján a megrendelő a szellemi alkotást csak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál használhatja fel"; (iii) "a felhasználói jogot a megrendelő a vállalkozó hozzájárulása nélkül nem ruházhatja át". Miután a szerződés így csak általánosságban szól felhasználási jogról, a 43. § (5) bekezdése alapján a felhasználási engedély "a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik".
20. A szerződés 7.2. alpontja utal a szerződés céljára, amely e szerint az alpont szerint a 2. pontban van megjelölve. A célt a 2.1. alpont jelöli meg a következőképpen: "az Állami Foglalkoztatási Szolgálat átfogó középtávú informatikai stratégiájának kidolgozása és taktikai szintű részstratégiák (koncepciók és forgatókönyvek) készítése az egyes kiemelt területekre". Azt, hogy mindez konkrétan milyen dokumentumokban jelenik meg, az 5.2 pont határozza meg közelebbről, s - mint ahogyan azt a fentiekben megállapította az eljáró tanács - a megbízó által megküldött és a fenti öt pontban felsorolt 13 dokumentum ezek közé tartozik. A 7.3. pontból az is kiderül, hogy természetesen a megbízó - a szerződésben a megrendelő - felhasználhatja az elkészült műveket ("termékeket") arra a célra, amire szolgálnak (koncepció, akcióterv, utasítás, kézikönyv és így tovább). Minderre azonban csak a szolgálat keretein belül, annak a céljára van lehetőség.
21. Az Szjt. 17. §-a szerint "a mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés (18. § és 19. §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános elődadás (24. § és 25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §)." A dokumentumok jellegéből és felhasználásuk céljából az következik, hogy a szerződés 7.2. alpontjában említett felhasználási jog elvileg az említett dokumentumok többszörözésére, a szolgálat keretein belül, annak célját szolgáló terjesztésére és átdolgozására terjedhetne ki.
22. Az előző bekezdés utolsó mondatában azért szerepel az "elvileg" szó, mert az Szjt. 47. §-ának fent idézett (1) bekezdése szerint "a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására". Ilyen kikötés azonban nem található a szerződésben. Ebből pedig az következik, hogy az adott ügyben a felhasználási engedély nem terjed ki az érintett dokumentumok átdolgozására.
23. Az a körülmény, hogy az átdolgozásra nem terjed ki a felhasználási jog, nem jelenti azt, hogy ne lehetne bizonyos változtatásokat, módosításokat elvégezni a fent említett 13 dokumentumon a szerzői vagyoni jogok jogosultjának a hozzájárulás nélkül. Az Szjt. szerint egy adott művön végzett változtatások csak két esetben valósíthatnak meg szerzőijog-sértést; nevezetesen, ha a szerző jóváhagyása nélkül végzett változtatások olyan jellegűek vagy mértékűek, hogy sértik (i) az egyik vagyoni jogot: az átdolgozás jogát [29. § és a 47. § (1) bekezdése] vagy (ii) az egyik személyhez fűződő jogot: a mű egységének a védelméhez fűződő jogot (13. §). Más változtatás - és sok egyéb fajta változtatás lehetséges - nem minősül szerzői jogsértésnek.
24. A változtatások tekintetében a fent említett átdolgozási jogon és a mű egységének a védelmét biztosító jogon túlmenően nem rendelkezik az Szjt.-nek a fenti, 13. pontban idézett 50. §-a sem, amely a szerző kötelezettségéről szól egyes, a mű lényegét nem érintő változtatások elvégzésére. A paragrafus második mondata hozzáteszi: "Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulás nélkül is elvégezheti." Az eljáró tanács ennek a §-nak az értelmezése tekintetében egyetért - bár más tekintetben nem feltétlenül - a Szjt. egyik nem hivatalos kommentárjában kifejtett állásponttal, amely szerint a mű lényegét érintő változtatásokról akkor van szó, ha "már felvetődhet, hogy a változtatás sérti a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát (13. §), illetve átcsúszhat átdolgozásba [29. §, 47. § (1) bek.], amely külön szerzői jogi engedélyhez van kötve".5 A felhasználó az egyéb változtatásokat - tehát azokat, amelyek ebben az értelemben sem az átdolgozási jogba, sem pedig a mű egységéhez fűződő jogba nem ütköznek - elvégezheti a szerző hozzájárulása nélkül, hisz az ilyen változtatások nem ütköznek semmilyen szerzői jogba.
25. Ebből a szempontból figyelembe kell venni az Szjt. 29. §-át, amely az átdolgozás jogáról ekként rendelkezik: "A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre" (kiemelés az eljáró tanácstól). Az olyan technikai jellegű változtatások, amelyek kisebb jelentőségűek vagy egyébként nem tartalmaznak új egyéni, eredeti elemeket, nem minősülnek átdolgozásnak.
26. Az átdolgozás szintjét el nem érő változtatások így csak akkor minősülhetnek jogsértőnek, ha azok jellege sértené a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát. Az új Szjt., mint ahogyan arra a miniszteri indokolás rámutat, a Berni Uniós Egyezmény 6bis cikkében meghatározott "sérelmi" szintre emelte fel e személyhez fűződő jog megsértése megállapíthatóságát. Az Szjt. 13. § szerint most már csak a mű eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása esetén valósul meg e jog megsértése, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Az érintett dokumentumok jellegére és rendeltetésére tekintettel azonban valamely, kellő körültekintéssel véghezvitt - lényegében technikai jellegű - változtatás aligha lehet alkalmas arra, hogy megsértse a szerzők becsületét vagy hírnevét (különösen nem lehet szó arról, hogy ha a változtatásnak a szerzőktől eltérő forrását is feltüntetik).
27. A megbízó 2. számú kérdésében foglalt második alkérdés így szól: "Korlátozza-e a megrendelőt abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel, harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan?" Az nem teljesen egyértelmű, hogy a "korlátozza-e" kifejezés mire vonatkozik; mi az, ami korlátozza vagy nem korlátozza a megrendelőt - a jelen szakértői ügyben a megbízót - "abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel, harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan". Úgy tűnik azonban, hogy az utalás az Szjt. és a szerződés rendelkezéseinek az együttes értelmezéséből adódó jogi helyzetre vonatkozik.
28. Az eljáró tanács úgy érti ezt a kérdést, hogy nem a meglevő dokumentumok átdolgozásáról van szó, hanem azok változatlanul hagyása mellett új, önálló tervek létrehozásáról. Amennyiben ez tényleg azt jelenti, hogy nem használnak fel konkrét szövegrészeket a meglevő dokumentumokból, hanem legfeljebb csak az azokban vázolt elvekre, eljárásokra, működési módszerekre támaszkodnak - amelyek az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése szerint nem esnek szerzői védelem alá - ennek nincs semmilyen szerzői jogi akadálya.
Ad 3. "A szolgáltatást nyújtó fél szerezhet-e ilyen vállalkozási szerződés alapján kizárólagos jogokat arra, hogy a szervezet működésére, tevékenységére, gazdálkodására kiható tervezetek készítését kizárólag csak a szolgáltatást nyújtó szervezet végezhesse a jövőben, figyelembe véve, hogy programok formájában történő megvalósításukat ez a szolgáltatást nyújtó szervezet nem készíti el, és ily módon, a munka végén szoftver nem keletkezik?"
29. Erre a kérdésre egyértelmű a válasz: A szolgáltatást végzőnek nincs ilyen joga. A szervezet működésére, tevékenységére, gazdálkodására kiható új terveket, programokat, szabályozásokat bárki elkészítheti, amennyiben az így létrejövő dokumentumok nem a szolgáltatást végző szervezet által korábban készített dokumentumok konkrét szövegrészeinek - többszörözésnek (másolásnak) vagy átdolgozásának minősülő - a felhasználásával történik, s ha az új, önállóan elkészített dokumentumok legfeljebb csak a meglevő és szerzői jogi védelmet élvező dokumentumokban vázolt - önmagukban nem védett - elvekre, eljárásokra, működési módszerekre támaszkodnak.
Szakirodalmi mű változatainak összehasonlító vizsgálata
SZJSZT-16/05
A Fővárosi Bíróság megkeresése
A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések
1. A felperes által írt, lektorált, a 8. sorszámú jegyzőkönyvhöz mellékelt anyag és a könyv 4.5. fejezete, "Az emlőrák kemoterápiája a multidiszciplináris onkoterápia keretében" című fejezet összehasonlítása alapján megállapítható-e az, hogy a felperes által írt anyag szerepel-e ebben a fejezetben, vagy sem?
2. Amennyiben a két anyag nem fedi teljes egészében egymást, megállapítható-e az, hogy a megjelent kiadványban a 4.5. fejezet kibővült az időközbeni, 1999. október-2001. szeptember közötti időszakban megismerhetővé vált tudományos eredmények anyagával, vagy pedig a bővítés más tartalmú?
3. Amennyiben a kiadványban megjelenő rész, az emlőrák kemoterápiás kezelésére vonatkozó anyag eltér a felperes által írt anyagtól, megállapítható-e az, hogy a felperes anyagát ettől függetlenül felhasználták a megjelent kiadványban, és amennyiben igen, hány százalékra tehető a felhasználás mértéke, ha a felperes által megírt anyagrészt vesszük alapul (tehát a megírt anyagrészből hány százalékot emeltek be a könyv fejezetébe).
Az eljáró tanács előzetes megjegyzései
1. Az eljáró tanácsnak a bíróság által megküldött két szöveget kellett összehasonlítania.
- Az egyik szöveg egy kézirat, amelynek a következő a címe: "Az emlőrák kemoterápiája a multidiszciplináris onkoterápia keretében", és amelynek szerzőiként a következő személyek vannak feltüntetve: "Prof. Láng István, dr. Telekes András, dr. Horváth Zsolt." (A szerzők neve alatt a következő áll: "Országos Onkológiai Intézet Kemoterápia 'B' Belosztály.") Az eljáró tanács erre a szövegre a továbbiakban mint "kézirat"-ra utal.
- A másik szöveg "Az emlőrák aktuális kérdései" című könyv (szerkesztők: dr. Tóth József és dr. Péter Ilona; Springer Tudományos Kiadó Kft., 2002) 4.5 számú alfejezete, amely a könyv 222-237. oldalán található, és amelynek ugyanaz a címe mint a kéziratnak. Az eljáró tanács erre a szövegre a továbbiakban mint "alfejezet"-re utal.
2. Az eljáró tanács rámutat arra, hogy az alfejezet táblázatokat és ábrákat is tartalmaz. A megfelelő táblázatokra és ábrákra a kézirat is utal, de azokat nem tartalmazza. A táblázatok és ábrák jelölése a két szövegben eltérő. Úgy tűnik, hogy ez abból következik, hogy miután a kézirat a könyv alfejezetévé vált, a számozást a könyvben követett számozási rendszerhez kellett igazítani. Ezt az látszik alátámasztani, hogy a táblázatokra és ábrákra való utalás a két szöveg ugyanazon pontjain és ugyanolyan sorrendben történik. Mindazonáltal az eljáró tanács véleménye a kézirat leadása idején esetleg már meglevő és az alfejezetben megjelent táblázatok és ábrák összehasonlítására nem terjed ki.
3. Az eljáró tanács alcímről alcímre, bekezdésről bekezdésre, mondatról mondatra és szóról szóra összehasonlította a két szöveget, és ennek alapján alakította ki alábbi szakértői véleményét.
Az eljáró tanács véleménye
4. Az eljáró tanács a bíróság által feltett három kérdésre - azok szoros összefüggése folytán - együtt válaszol. Ezt megelőzően azonban két megjegyzést kíván tenni.
5. Elsőként a következőket kívánja megjegyezni az eljáró tanács: A bíróság 1. számú kérdése "a felperes által írt, lektorált ... anyag"-ra utal, és annak megállapítását kéri, hogy "a felperes által írt anyag szerepel-e" az alfejezetben. Az eljáró tanács ezt úgy értelmezi, hogy bíróság a szóban forgó anyagon a kézirat egészét érti. Az ugyanis nem állapítható meg - legalábbis a megküldött iratok között nincs erre adat - hogy a három szerzőtárs miként hozta létre a közösen alkotott művet, s így az sem, hogy mely részek tekinthetők a felperes által írtaknak, illetve olyanoknak, amelyeknek a megírásában közvetlenül részt vett.
6. A második megjegyzés a bíróság 2. számú kérdésére vonatkozik. A bíróság annak megállapítását kéri, hogy ha az alfejezet a kézirathoz képest bővült, a bővítés az időközben megismerhetővé vált tudományos eredményeket tükrözi-e, vagy más tartalmú. Mint ahogyan arra az eljáró tanács a lentiekben rámutat, vannak bizonyos tartalmi eltérések a két anyag között, többek között olyanok is, amelyek bővítésnek számítanak. Az viszont többnyire csak valószínűsíthető, hogy ezek az újabb eredményekre támaszkodnak. Szerzői jogi szempontból azonban annak nincs jelentősége, hogy a bővítések új vagy régi kutatási eredményeket tükröznek-e, vagy hogy egyáltalán kutatási eredmények ismertetésében állnak-e. Szerzői jogi szempontból csak annak van jelentősége, hogy a bővítések és más módosítások olyan jellegűek-e, amelyekre figyelemmel az érintett mű átdolgozásáról van szó (illetőleg esetleg már átdolgozásnál is többről, minőségileg másról - új, önálló mű létrejöttéről), vagy pedig azok csupán kisebb jelentőségűek, és nem érik el az átdolgozás, illetve az új mű megalkotásának a szintjét. Az eljáró tanács ezért úgy értelmezte a bíróság 2. számú kérdését, hogy az a bővítések és más módosítások ilyen szempontból való megítélésére vonatkozik, s az újabb tudományos eredményekre való utalás csak az átdolgozás vagy az új mű szintjét elérő bővítések legvalószínűbb alapjára utal.
7. A fenti, 3. pontban említett részletes vizsgálat alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a két szöveg - a kézirat és az alfejezet - mintegy 95%-ban teljesen azonos (ez a mondatok túlnyomó többségére áll), vagy az utóbbi az előbbihez képest csupán lényegtelen, szerzői jogi szempontból irreleváns, kisebb módosításokat tartalmaz.
A lényegtelen, szerzői jogi szempontból irreleváns módosítások jellegének a bemutatására a következő példák látszanak alkalmasnak:
- Az alfejezet 222. oldala bal oldali oszlopának a közepén van egy hosszú bekezdés. Ennek a szövege a kéziratban (lásd annak 1-2. oldalát) öt bekezdésre van bontva. A szövegben azonban csak egyetlen érdemi különbség van: az, hogy az alfejezetből egy, a közepes kockázatú esetekre utaló mondat kimaradt (ez utóbbi módosítást, jóllehet nem bővítésről van szó, a lentiekben a kevés számú érdemi változás egyikeként említi meg az eljáró tanács).
- Az alfejezet 222. oldala bal oldali oszlopának alján kezdődő és a jobb oldali oszlop tetején végződő mondat a kéziratban (lásd a 2. oldalt) így szerepel: "Ennek elsősorban a nagy kockázatú, hormonreceptor negatív vagy hormonkezelésre rezisztenssé vált esetekben döntő a szerepe." Az alfejezetben ez így áll: "Ez elsősorban a nagy kockázatú, hormonreceptor-negatív vagy hormonkezelésre rezisztenssé vált esetekben játszik döntő szerepet." A "hormonreceptor-negatív" valóban összetett szó, nem pedig két külön szó; így itt egy helyesírási hiba kijavításáról beszélhetünk. Egyébként azonban a két szöveg gyakorlatilag ugyanaz; a módosítás még kisebb stílusjavításként sem fogható fel. Több ilyen kétes szükségességű "javítás" is található a szövegben: például "megtalálhatók" "jelen vannak" helyett; "bizonyította, hogy .... előnyös" "bizonyította .... előnyös voltát" helyett; "menopausás betegek számára" "menopauzás betegeknek" helyett; "10% alatti" "10%-nál kisebb" helyett; és így tovább.
- Vannak olyan kisebb módosítások is azonban, amelyek stílusjavításként foghatók fel. Erre az alfejezet 222. oldalának végén kezdődő és a 223. oldal elején befejeződő következő szövegrész a példa: "E felismerésnek megfelelően az adjuváns szisztémás terápia célja a feltételezett, rejtett mikrometasztázisok felszámolása a klinikailag daganatmentes betegben, a kiújulás megelőzése érdekében. Az első ellenőrzött adjuváns klinikai vizsgálatot 1958-ban indították el, majd az 1970-es évek elejétől az első két nagy randomizált nyirokcsomó-pozitív vizsgálatot követően sorozatban indultak a kiterjedt, ellenőrzött adjuváns vizsgálatok." A kéziratban (lásd a 3-4. oldalt) ez a szövegrész a következőképpen áll: "Az adjuváns szisztémás terápia célja e felismerésnek megfelelően a klinikailag daganatmentes betegben a feltételezett, rejtett mikrometasztázisok felszámolása a kiújulás megelőzése érdekében. Az első adjuváns ellenőrzött klinikai vizsgálatot 1958-ban indították el, majd az 1970-es évek elejétől az első két nagy randomizált nyirokcsomó pozitív trialt követően sorozatban indultak a kiterjedt, ellenőrzött adjuváns vizsgálatok." Nyilvánvalóan helyesebb az első esetben is "vizsgálat"-ot írni annak angol megfelelője (trial) helyett még akkor is, ha a könyv olvasói számára az utóbbi jelentése is érthető lehet, és a szórend módosítása is némi stílusjavítást eredményezett. A szövegben azonban mindezzel együtt sem történt szerzői jogi szempontból releváns változtatás.
- A szórend puszta megváltoztatása, amely itt-ott más esetben is előfordul, nem mindenhol tette feltétlenül világosabbá a szöveget. Példaként az alfejezet 223. oldalának jobb oldali oszlopában szereplő felsorolás említhető (a felsorolásban olyan változás is van, hogy a kézirat számokkal és betűkkel strukturálja a felsorolást, míg az alfejezet pontokkal és "bajuszokkal" - amely utóbbiak közül azonban egyet "kifelejtettek"). A kéziratban (lásd az 5-6. oldalt) ez áll:
"Postoperatív szisztémás adjuváns terápiát nem igényel:
...
2) Az invazív, de azonos oldali hónalji nyirokcsomó áttétet nem adó emlőrák, ha
...
b) a daganat 1 cm-nél kisebb legnagyobb átmérőjű duktális vagy loburális carcinóma".
Az alfejezet ehelyett a következőket tartalmazza:
"Posztoperatív szisztémás adjuváns terápiát nem igényel:
...
- Az invazív emlőrák, azonos oldali hónalji nyirokcsomóáttét nélkül, ha
...
- a daganat legnagyobb átmérője 1 cm-nél kisebb duktális vagy loburális carcinóma."
Az "emlőrák, azonos oldali hónalji nyirokcsomóáttét nélkül" szövegrész nyilvánvalóan világosabb, magyarosabb mint a "de azonos oldali hónalji nyirokcsomót nem adó emlőrák," bár az utóbbi is érthető. Nyilván az elegánsabb fogalmazást - közelebbről "az 1 cm-nél kisebb legnagyobb átmérőjű" szókapcsolat elkerülését - célozhatta a b) pont módosítása is. A szöveg azonban inkább zavarossá, értelmetlenné vált a módosítással, hisz nyilvánvalóan nem olyan daganatról van szó, amelynek a legnagyobb átmérője carcinóma, hanem olyan daganatról, amely carcinóma, feltéve, hogy legnagyobb átmérője 1 cm-nél kisebb. Ez a fajta változtatás még kétszer fordul elő ebben a felsorolásban.
8. A fent említett kisebb, szerzői jogilag irreleváns, nyelvtani-stilisztikai javításnak minősülő, vagy legalábbis annak szánt módosításokon kívül az eljáró tanács csupán a következő tartalmi változtatásokat találta:
- A kézirat 1. oldalán a következő mondat áll: "Közepes kockázatú nyirokcsomó negatív betegekben a kemoterápia tovább növeli a hormonterápia nyújtotta gyógyulási esélyt." Ez a mondat nem szerepel az alfejezetben.
- Az alfejezet 223. oldala jobb oldali oszlopában azoknak az eseteknek a felsorolása végén, amelyek "posztoperatív szisztémás adjuváns kezelést nem igényelnek", a következő megjegyzés áll zárójelben "(a hormonális terápia mérlegelhető)". Ez a kéziratban (lásd az 5-6. oldalt) nem szerepel.
- A kézirat 8. oldalán a következő bekezdés található:
"A közepes kockázatú csoportba tartozó betegeknek a rutin Tamoxifén kezelésen kívül ajánlható kemoterápia is, a kombinált kemo- majd hormonterápia ugyanis a csak hormonkezeléshez képest további szignifikáns előnyt jelent. Mindazonáltal a közepes kockázatra tekintettel az életkor, a várható toxicitás, az individuális szociális és gazdasági körülmények, és a beteg egyéni preferenciája alapján ebben a csoportban adható csak Tamoxifén kezelés is (kemoterápia nélkül)."
Ez a szöveg hiányzik az alfejezetből. A kéziratban a fent idézett bekezdés utáni bekezdés így kezdődik: "Mind a nagy-, mind a közepes kockázatú...", míg az alfejezetben (lásd a 224. oldal jobb oldali oszlopát) így: "A nagy kockázatú..." Ettől eltekintve azonban a bekezdés szövege ugyanaz.
- A kézirat 9. oldalán és az alfejezet 225. oldala bal oldali oszlopának közepén ugyanolyan szövegű bekezdés szerepel "További újabb szempontként..." kezdettel, egy eltéréssel azonban: az alfejezet esetében az első mondatban a "nyomokban" szó után a következő kiegészítés áll zárójelben: "(immunhisztokémiai módszerrel 1-9 %)."
- A kézirat 10. oldalának a vége felé a következő mondat található: "Taxánok alkalmazása adjuváns kezelésként egyelőre csak ellenőrzött klinikai vizsgálatokban ajánlható." Az alfejezetben (lásd a 227. oldal bal oldali oszlopának közepét) ez a mondat így változott meg: "Taxánok alkalmazását adjuváns kezelésként a közelmúltig csak ellenőrzött klinikai vizsgálatokban ajánlották." Majd az alfejezetben e mondat után a következő szöveg olvasható, amely a kéziratban nem szerepel: "Újabban nyirokcsomó-pozitív, hormonreceptor-negatív betegek adjuváns kezelésére a négy AC kúrát követő négy ciklus (paclitaxel és docetaxel) végleges helye a nagy kockázatú, nyirokcsomó-pozitív emlőrák adjuváns kezelésében a még kiértékelésre váró nagy klinikai vizsgálatok eredményei alapján lesz eldönthető."
- A kézirat 11. oldalának utolsó harmadában a következő mondat olvasható: "Bár a rutinszerű adjuváns kezelésben javallatuk még nem bizonyított, de ellenőrzött klinikai vizsgálatokban nagy kockázatú betegekben különösen hatásosnak bizonyult a taxánok bevonása a szekvenciális terápiába." Az alfejezetben (lásd a 227. oldal jobb oldali oszlopának első felét) ehelyett a következő áll: "Az adjuváns kezelésben nagy kockázatú betegek esetében a taxánok bevonása a szekvenciális terápiába különösen nyirokcsomó-pozitív, hormonreceptor-negatív tumorok esetén hatásos." Az ezt követő mondat a kéziratban így kezdődik: "Az antracilin-Taxol és CMF kezelésben...", míg az alfejezetben a "Taxol" helyett "paclitaxel" áll. A bekezdés utolsó mondatában ugyanez az eltérés még egyszer előfordul. További eltérés ebben a bekezdésben, hogy az alfejezet tartalmazza a következő mondatot is, amely a kéziratban nincs benne: "Ezt a kezelést 1999 végén az illetékes amerikai hatóság nagy kockázatú, nyirokcsomó-pozitív betegek rutin adjuváns terápiájára engedélyezte."
- Az alfejezet 228. oldala jobb oldali oszlopában van egy egyetlen mondatból álló bekezdés, amely így kezdődik: "A nagydózisú...". A kézirat 13. oldalának a közepén is megtalálható ez a bekezdés és mondat, de a bekezdés egy második mondatot is tartalmaz, amely hiányzik az alfejezetből: "Egyértelműen előnyös volta a folyamatban lévő nagy randomizált prospektív klinikai vizsgálatokban még bizonyításra vár."
- A kézirat 25. oldalán kezdődő és a 26. oldalon véget érő bekezdés utolsó előtti mondata így hangzik: "A hormonterápia rezisztens áttétes emlőrák első választású kemoterápiája ma még leggyakrabban antraciklin kombináció, pl. FAC, FEC." Ez a mondat hiányzik az alfejezetben (ahol az érintett bekezdés a 234. oldal jobb oldali oszlopának első felében található). A kézirat ezt követő bekezdésének első három mondatát az alfejezetben két mondat váltotta fel. Az előbbi szöveg így szól: "A hagyományos első választású kemoterápia utáni progresszió esetén eddig gyakran a mitoxantron, mitomicin C, metotrexát (MMM) kombináció volt a második választás. A második és harmadik választású kemoterápia a legutóbbi idők jelentős változásokat hoztak. Ma második választásként valamelyik taxán készítményt ajánlott adni monoterápiában vagy kombinációban." Az utóbbi pedig így: "Az elsőként választott kemoterápia utáni progresszió esetén a második választás attól függ, hogy mi volt az első vonalbeli terápia. Ha az taxánt nem tartalmazott, második választásként valamelyik taxánkészítményt kell adni monoterápiában vagy kombinációban."
- "A csontáttétet adó emlőrák kezelése" alcím előtti utolsó bekezdés a kéziratban (lásd a 30. oldalt) egyetlen mondatból áll. Az alfejezetben (lásd a 236. oldal baloldali oszlopát) ez után még egy mondat található: "Az eddig megismert adatok alapján várható, hogy a Herceptin kezelés fontos szerepet kap a HER-2-neu receptor háromkeresztes overexpressziót mutató áttétes emlőrákos betegek kezelésében."
- A kézirat 31. oldalán található egy bekezdés, amely a következőképpen kezdődik: "A csontszcintigráfia klinikai gyanú esetén..." Az alfejezet 236. oldalának jobb oldali oszlopában is megtalálható ez a bekezdés, amely a szórend megváltoztatása folytán így kezdődik: "Klinikai gyanú esetén a csontszcintigráfia..." Az azonban tartalmi eltérés, hogy a kéziratban található következő mondat az alfejezetben kimaradt a bekezdés végéről: "Sikeres kezelés eredményeként fokozódik az osteoclast aktivitás, amit a szérum szintjének és csont-specifikus alkalikus foszfatáz aktivitásának emelkedése, valamint a vizelettel történő kalciumkiválasztás csökkenése is jelez. A vizelet OH-prolin is jó markere a csontanyagcserének."
- A kézirat és az alfejezet végén található bibliográfia első 27 tétele ugyanaz. Az alfejezet végén levő bibliográfia azonban két olyan tételt is tartalmaz - 28. és 29. szám alatt - amely a kézirat esetében nem szerepel. Ezekre az alfejezet 233. oldala jobb oldali oszlopának első sorában, illetve 234. oldala bal oldali oszlopának második sorában utalás történik. Az utalás azonban olyan szöveghez illeszkedik, amely a kéziratban (lásd a 24. oldalt) tartalmilag ugyanaz.
9. Az alfejezet kb. 22 teljes méretű oszlopból áll (oldalanként két oszlopban; a töredékoszlopokat nem külön számítva, hanem összeadva). A fent felsorolt tartalmi különbségek (a kihagyásokat is figyelembe véve) összesen alig valamivel több, mint egy oszlopnyi terjedelmet tesznek ki. Ennek alapján becsülte úgy az eljáró tanács, hogy az alfejezetben publikált szöveg tartalmilag kb. 5% erejéig tér el a kéziratban foglalt szövegtől. Mint ahogyan arra a fentiekben rámutat az eljáró tanács, 95% erejéig a két szöveg azonos (s ez áll a terjedelem túlnyomó részére), vagy csak jelentéktelen, szerzői jogilag irreleváns kisebb módosításokban különbözik.
1 Az FH a Megyei Munkaügyi Központokkal és a Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központokkal együtt alkotja az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot (ÁFSZ). (A HEFOP IH megkeresésében szereplő lábjegyzet.)
2 Lásd "A szerzői jog a gyakorlatban - A Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeinek gyűjteménye (1997-2003)", KJK Kerszöv, 2004, p. 77.
3 Uo. p. 130-131.
4 A 2. számú kérdést közvetlenül nem érintő, de nyilvánvalóan pontatlan rendelkezést tartalmaz például a szerződés 7.1. pontja, amely a "vállalkozóról" mint jogi személyről úgy beszél, mint a "stratégiai terv alkotójáról", és olyan kikötést tartalmaz, hogy a "vállalkozót" kell feltüntetni szerzőként. Ebben a tekintetben ez a szerződési kikötés semmis, mert jogszabályba ütközik. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis "a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző)", s az ehhez a rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás megerősíti azt, ami ebből a rendelkezésből következik, nevezetesen azt, hogy "az új törvény nem változtat azon az alapelven, hogy szerző, vagyis a mű megalkotója csak természetes személy lehet". A szerződés 7.1 pontja azonban arról is szól, hogy a "a szerzői jogok jogosultja a vállalkozó". Ez a vagyoni jogok tekintetében megfelel az Szjt. szabályainak, és így a 7.1. ennyiben nem semmis.
5 Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, 2000, p. 251.