|
1. (111.) évfolyam 2. szám |
2006. április |
Kivonatok
Ficsor Mihály: Tízéves szabadalmi törvényünkről - II. rész
A tanulmány első része a magyar szellemitulajdon-védelem újraszabályozásának előkészítésével (A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény) foglalkozott. A második rész a törvény beiktatását megelőző parlamenti vitát érzékelteti, néhány képviselői hozzászólást ismeretetve. A vitában résztvevők méltatták a törvényjavaslat történelmi gyökereit, valamint jelentőségét Magyarországnak az Európai Szabadalmi Szervezethez és az Európai Unióhoz való csatlakozása szempontjából, illetve az új szabályozás alkalmazhatóságát a piacgazdaság követelményei közepette.
Farkas Szabolcs - Touréné Ágoston Erika: Őssejtek szabadalmazhatósága: második menet.
Az őssejtek szabadalmazhatóságával kapcsolatos anomáliák az Edinburgh Egyetem 1999. 12. 08-án megadott 695351 számú európai szabadalmának meghirdetésével kerültek reflektorfénybe. E cikkben a szerzők a Felszólalási Osztály döntését elemzik, amelyet az 98/44/EK a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló irányelv alapján hozott. A tanulmány megpróbálja bemutatni, hogy mely jogszabályok alkalmazhatók a kérdés eldöntésében, illetve röviden összehasonlítja az egyes nemzeti jogi szabályozásokat és joggyakorlatokat a humán embrionális őssejtekre vonatkozó találmányok szabadalmazására vonatkozóan.
Krainik Renáta - Dr. Zábori Zoltán: NSZO - nem csak generációváltás: reform
Az NSZO nyolcadik generációja 2006. január 1-jén lépett hatályba. A változás nem pusztán a szokásos új kiadást jelentette, hanem az osztályozási rendszer lényegét érintő reform valósult meg. A reform megpróbálja kielégíteni a gyorsuló műszaki fejlődés által keltett igényeket, és egyúttal arra törekszik, hogy kihasználja a korszerű elektronikus környezet által kínált lehetőségeket. Célja, hogy egyidejűleg feleljen meg a kereshetőség egyre magasabb követelményeinek, és alkalmas legyen a szabadalmi hivatalok és nemzetközi szervezetek igényeinek kielégítésére. A szerzők összefoglalják az osztályozási rendszerben bekövetkezett változásokat, ezeket néhány hasznos példával világítva meg.
Pogácsás Anett: A televíziózásban az információs társadalom hatására felmerülő egyes szerzői jogi kérdések - I. rész
Az információs társadalomban tapasztalt rohamos technikai fejlődés igen érzékenyen érintette a szerzői jogot - ahhoz, hogy választ tudjunk adni arra, hogyan reagáljon a szabályozás a szerzői jog eddigi kereteit feszegető digitális technika, valamint az internet elterjedése révén felmerülő új kérdésekre a televíziózásban, tanulságos áttekinteni, hogy magának a televíziónak a megjelenése hogyan hatott a szerzői jogra.
Zombori Zsolt: Formatervezésiminta-oltalom Magyarországon és az Európai Közösségben - I. rész
Az európai formatervezés jogi védelmében forradalmi változásokkal járt az Európai Uniós jogharmonizáció és a közösségi szintű oltalom megteremtése. A szerző az első részben bemutatja a formatervezésiminta-oltalom hazai történetét és nemzetközi környezetét, majd rátér a jogi szabályozás fogalmi rendszerének tárgyalására.
Ficsor Mihály: Kiegészítő megjegyzések a kiegészítő oltalmi tanúsítványok joggyakorlatához
A kiadvány előző számában megjelent, a kiegészítő oltalmi tanúsítványra vonatkozó átmeneti szabályokkal foglalkozó tanulmányhoz kapcsolódóan a szerző a jelen cikkben két, a joggyakorlatban előforduló problémát vizsgál. Az egyik a szabadalom lejárat miatti megszűnése és a tanúsítvány kiadása közötti időtartam jogi megítélése, a másik az egységes feltételek hiánya az EU tagállamaiban az átmeneti szabályok következtében.
Dr. Palágyi Tivadar: Egy érdekes döntés a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatban
A cikk az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának 2004. április 21-én hozott T 258/03 sz. dötésével foglalkozik. A döntés tárgya automatikus árverési eljárásra és annak lefolytatására alkalmas berendezésre és programra vonatkozó európai szabadalmi bejelentésnek az elővizsgálati osztály által történt elutasítása ellen benyújtott fellebbezés volt. A döntés szerint a módszer és a berendezés nem zárható ki a szabadalmazásból az Európai Szabadalmi Egyezmény 52 (2) szakasza értelmében.
Dr. Vida Sándor: Kiskereskedelmi szolgáltatás védjegyjogi oltalma: a Praktiker-ügy
Az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás nem foglalkozik közvetlen módon a kiskereskedelmi szolgáltatásokkal, kizárólag - a 7. kiadás óta - a 35. osztályra vonatkozóan szerepel egy magyarázó megjegyzés. Néhány precedens alapján 2001-ben az OHIM elnöke közleményt adott ki arról, hogy a közösségi védjegyek lajstromozásakor a kiskereskedelmi szolgáltatás megjelölést el fogják fogadni. De mivel a német hatóság továbbra is elzárkózik a kiskereskedelmi szolgáltatás védjegyként történő oltalma elől, a Praktiker - bejelentésének elutasítása után - a Német Szabadalmi Bírósághoz fellebbezett, amely viszont előzetes döntéshozatal céljából megkereste az Európai Bíróságot. Az Európai Bíróság válasza szerint az irányelv 2. cikke értelmében a termékek kiskereskedelme szolgáltatásnak minősülhet.
Bede Péter: Rekviem a hazai helybenforduló rakodógépekért
Az 1980-as években a helybenfordulásra képes rakodógépek területén a hazai fejlesztések során kialakított rakodógépekkel Magyarország - e szűk, speciális területen - felzárkózhatott a nemzetközi élvonalhoz. A hazai fejlesztések során két, egymástól alapvetően eltérő konstrukciójú rakodógép került kialakításra. Szériális gyártásra került a hazai "skid steer" - "csúszva kormányzott" - Unirak rakodógépcsalád, majd később megvalósult a helyben fordulás igényét gördülő kerekekkel megvalósító rakodógép is. A cikk e speciális szakterületen az akkori "technika állását", a két magyar helybenforduló rakodógép főbb műszaki megoldásait és a fejlesztés iparjogvédelmi hátterét ismerteti a konstruktőr szemével.