|
2. (112.) évfolyam 2. szám |
2007. április |
Kivonatok
Boros István, Buzásné Nagy Zuszsanna, Csutorás Lászlóné
A kiegészítő oltalmi tanúsítvány három éve Magyarországon
A kiegészítő oltalmi tanúsítvány mint új oltalmi forma bevezetését követő három évben összesen 120 SPC-bejelentés érkezett a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi bejelentői aktivitás egyelőre kissé elmarad a nemzetközi tendenciák alapján várttól. Mind ez idő alatt az MSZH a bejelentésekről és a megadott tanúsítványokról hatósági tájékoztatást közölt, vitás jogalkalmazási kérdésekben állásfoglalást tett közzé, 45 bejelentésre tanúsítványt adott, illetve néhány kérelmet elutasított. A hivatal mindennapi gyakorlatába ültette a jogszabályi háttérben [a Ket., az Szt. és a 26/2004. (II.26.) Korm. Rendelet] történt módosításokat, továbbá figyelemmel kísérte az Európai Bíróságnál folyó ügyeket, valamint annak döntéseit az engedélyezési eljárás során alkalmazta.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 27-én elfogadta az 190/2006/EK számú rendeletet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről. Az új rendelet további feladatokat utal a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe.
Dr. Pogácsás Anett
Szerzők és műveik a meggyőzés szolgálatában - reklámalkotók és reklámarcok
A cikk a szerzői alkotások reklámcélú felhasználása során felmerülő problémákra világít rá. Akár kifejezetten reklám céljára készült egy mű, akár egy már meglévő művet állítanak a meggyőzés szolgálatába, a terület szabályozása rendkívül összetett. Még több jogszabály, még szerteágazóbb bírói gyakorlat vonatkozik az arculatfelhasználás speciális esetére. Az erre vonatkozó, Amerikában kialakított publicity right összefogott szabályrendszere számos tanulsággal szolgálhat.
Dr. Palágyi Tivadar
Érdekes döntések a discalimerek alkalmazásáról
Az Európai Szabadalmi Hivatal két fellebbezési tanácsa a Kibővített Fellebbezési Tanácshoz fordult azzal a kérdéssel, hogy megengedhető-e egy bejelentés későbbi, disclaimerrel történő módosítása, ha sem maga a disclaimer, sem pedig az általa az igénypont oltalmi köréből kizárt tárgy nincs megalapozva a benyújtott bejelentésben.
A tanulmány ismerteti a Kibővített Fellebbezési Tanács határozatát, amely kizárja a disclaimer alkalmazását, majd részletesen tárgyalja a döntés után fennálló jogi helyzetet és azokat a problémákat, amelyekkel a bejelentőnek e helyzetben szembe kell néznie.
Dr. Sándor Vida
A védjegy "tényleges használata" az Európai Bíróság gyakorlatában
A tanulmány a védjegyek tényleges használatának követelményét vizsgálja. A tényleges használat fogalmát Magyarországon a hatályos védjegytörvény (1977. évi XI. tv.) vezettte be, de hosszabb múltra az EU régi tagállamai közül is csak az angolszász jogrendszerű országokban tekinthet visza. Franciaországban 1964 óta alkalmazzák, a német jogrendszerű országok pedig csak néhány évvel előzték meg hazánkat, amikor az EK védjegyjogi irányelve alapján azt bevezetették. Ezért természetesnek tűnik, hogy a "tényleges használat" jogi fogalma pontosításának igénye is csak a közelmúltban merült fel. A szerző a jogi problémát bírósági döntések tükrében vizsgálja.
Dr. Vidák Judit
A természet találmányai - jegesmedve-technikák és egy nagyvárosi legenda
A cikk a jegesmedve - az Arktisz táplálékláncának csúcsragadozója - testfelépítését, a természeti feltételekhez való biológiai alkalmazkodását ismerteti. Az állat testét kétféle szőr borítja: a felső, hosszú, durva szálú, olajjal átitatott fedőszőrök a vízben is szárazon tartják az alsó réteg csőszerű piheszálait, ahol a szálakban és a szálak között megrekedt levegő a hideg elleni védelmet biztosítja. A piheszálak által ihletett üreges szálat hosszú ideje alkalmazzák a textil- és az építőiparban, többek között a Helly Hansen norvég sportruházatgyártó vállalat vízhatlan, hőszigetelő termékein is.