|
3. (113.) évfolyam 1. szám |
2008. február |
Kivonatok
Ficsor Mihály:
"Adjon úgyis, ha nem kérem"? Még egyszer (a) hivatalból az officialitásról és a megsemmisítésről
A szerző - előző tanulmányát folytatva (Iparjogvédelmi és szerzői jogi szemle, 106. évf. IV. sz., 2001. augusztus) - az officialitás elvének érvényesülését vizsgálja a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásokban. A téma újbóli vizsgálata a jogalkotásban - a 2004 évi CXL. Törvény (Ket.) elfogadása és a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. Törvény (Szt.) 2005. évi módosítása - , valamint a jogalkalmazásban bekövetkezett fejlemények következtében vált aktuálissá. A bírósági fórumok között jelentkező nézetkülönbségek indokolttá teszik a TRPS-megállapodás vonatkozó szabályainak vizsgálatát is.
Hatházi István:
Információkutatás a műanyagiparban - I. rész
A cikksorozat a fejlesztésekhez, piaci döntések előkészítéséhez elővizsgálatokat készítő, információkat gyűjtő szakembereknek kíván segítséget nyújtani az információkutatáshoz. Jelen cikkben az információkutatás lehetőségei, a szükséges információ begyűjtésének leghatékonyabb módjai, a legnagyobb adatbázis-előállító és -szolgáltató központok, azok műanyag-vonatkozású adatbázisai, valamint az adatbázis-szolgáltatók, adatbázisok elérési lehetőségei kerülnek ismertetésre.
Hepp Nóra:
A "kis számok törvényének" diadala a hatékony közös jogkezelés fokozásáért a közös jogkezelő szervezetekről szóló osztrák törvényben
A közös jogkezelőkre vonatkozó jelenleg hatályos osztrák szabályokban újonnan jelenik meg a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó de jure monopólium, illetve az egyesülést bátorító szabályok. Az új szabályokon keresztül a jogalkotó az arányosság, a költséghatékonyság és a transzparencia, illetve a versenyszellem alapelvének erőteljesebb érvényesülését segíti elő. A közös jogkezelő szervezetek szabályos eljárásának felügyeletét a szövetségi szinten található oktatási minisztériumtól a hatáskörében megújult ún. KommAustria vette át. A jogalkotó egyúttal törekedett mind a jogosultak, mind a felhasználók érdekekeit egyaránt figyelembe vevő és tükröző szabályozás létrehozására.
Dr. Palágyi Tivadar:
A kézenfekvőség meghatározására használt próbák az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az Európai Szabadalmi Hivatalban
A nyilvánvalóság, azaz a feltalálói lépés hiánya a legtöbb országban lehetetlenné teszi a szabadalmazást. A probléma vizsgálatára az Egyesült Államokban a Szövetégi Fellebbezési Bíróság (CAFC) az ún. motivációs próbát alkalmazza, míg a Legfelsőbb Bíróság úgy közelíti meg a kérdést, hogy amennyiben valaki olyan módon egyesít megoldásokat, hogy nem idéz elő új műszaki hatást, csupán az elemek műszaki hatását összegzi, a találmány kézenfekvő, és nem szabadalmazható. Az Egyesült Királyságban négylépcsős tesztet alkalmaznak a kézenfekvőség vizsgálatára, míg az Európai Szabadalmi Hivatal a feladat- megoldás megközelítést használja.
Dr. Vida Sándor:
Védjegy megkülönböztetőképessége - a BABY DRY-ítélet korrekciója
Az esettanulmány az Európai Bíróság, illetve az EK Törvényszéke döntéseivel foglalkozik, vizsgálva azok állásfoglalását a Baby Dry-, a Chiemsee- és a POSTKANTOOR-ügyben a védjegyek megkülönböztetőképességét illetően.
Bress Gábor - Dr. Zábori Zoltán:
A vasút-villamosítás kezdetei Magyarországon - II. rész
A cikk a Magyarországon 120 évvel ezelőtt kezdődött vasút-villamosítás legfontosabb állomásait követi nyomon elsősorban a szabadalmakban is kifejeződésre jutó fejlesztések révén. Két fő vonulatot különböztet meg: a helyi és a távolsági vasúti közlekedést. A cikk első része a helyi, városi villamos vasutak villamosításának legfőbb fejlesztési irányait kíséri figyelemmel, a második rész a távolsági-helyközi vasutak villamosítása során megjelenő új hazai megoldásokat mutatja be.