|
3. (113.) évfolyam 5. szám |
2008. október |
Kivonatok
Dr. Osman Péter
Az iparjogvédelem gazdasági szerepéről és rendeltetéséről - II. rész
A tanulmány második része felvázolja a hatásmechanizmust, amelynek révén az iparjogvédelem a társadalom és a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően ösztönzi az innovációs fejlesztési tevékenységeket, azok eredményeinek gazdasági hasznosítását, valamint az azt segítő vállalkozói és befektetői tevékenységeket. Jelzi azokat a gazdasági területeket, ahol iparjogvédelem nélkül nem lenne érdemes befektetni az innovációs fejlesztésbe. Megmutatja, milyen torzulásra vezetne a makrogazdaság szerkezetében, ha nem lenne iparjogvédelem, és áttekinti az iparjogvédelem által kínált ösztönzési megoldások fő jellemzőit.
Dr. Gorkáné Horvai Mária
Növényfajta-oltalom (2008) - a hazai és közösségi jogszabályok változásainak figyelembevételével - II. rész
A tanulmány folytatása foglalkozik a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás ismertetésével, ezen belül leírja a növényfajta oltalmazhatóságának érdemi feltételeit. Ismerteti többek között a növényfajta-oltalom megadására, megszűnésére és megszüntetésére, valamint a megsemmisítésére vonatkozó eljárást.
Dr. Mojzes Imre
Szellemitulajdon-védelem a félvezető- és az elektronikai technológiai iparban
Munkácsi Péter
A TRIPS-megállapodás az Európai Bíróság döntéseiben – II. rész. Közösségi hatáskörök és a TRIPS-megállapodás a közös kereskedelempolitika terén
A Kereskedelmi Világszervezet és a közösségi jog viszonyrendszere az elmúlt évtizedekben egyre bonyolultabbá vált, az előbbi növekvő hatást gyakorol az Európai Unió jogalkotására és -gyakorlatára. A tanulmány az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2. évf. 1. számában megjelent első része a TRIPS-megállapodás közvetlen hatásait vizsgálta. A második rész az Európai Unió külső hatásköri kompetenciáit veszi górcső alá. Az Európai Bíróság néhány, mérföldkő jelentőségű ítéletének elemzése után a szerző az Európai Közösséget alapító Római Szerződés 133. (volt 113.) cikkének alkalmazására összpontosít, különös tekintettel a közös kereskedelempolitikára, kitérve az ERSA- (Tokaji-) ügyre.
Dr. Mikló Katalin
Gyógyszeripari hatóanyagok új kristályformáinak szabadalomképessége
Egyes fontos gyógyszeripari hatóanyagoknál fellép a polimorfia jelensége, ami azt jelenti, hogy az anyagnak különböző kristályformái léteznek. Ezen polimorf kristályformák eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, így például különböző mértékben szívódhatnak fel a szervezetben, ezáltal a kívántnál alacsonyabb vagy éppen magasabb mértékű biológiai hozzáférhetőséget biztosítva, sőt extrém esetekben egy nemkívánatos polimorf akár toxikus is lehet. Mindezek következtében a polimorfokra vonatkozó független szabadalmi bejelentések egyre gyakoribbá és fontosabbá, ugyanakkor ellentmondásosabbá is váltak, hiszen ezek a szabadalmak jelentősen befolyásolják az originátorok és a generikusok közötti versenyt. Bár a polimorfokra vonatkozó igénypontokat nagyon sok szabadalmi hivatalban elfogadják, vannak olyan országok, amelyeknek szabadalmi törvénye ezt nem teszi lehetővé, mivel véleményük szerint az új kristályformák beleértendők a technika állásába, és mint ilyenek nem alapulnak feltalálói tevékenységen, tehát nem szabadalomképesek. Jelen cikk a polimorfokra vonatkozó szabadalmak hátterét, valamint a rájuk vonatkozó legfontosabb bírósági döntéseket kívánja feltárni és ismertetni a teljesség igénye nélkül.
Dr. Vida Sándor
A közösségi védjegy jövője – nemzetközi tudományos tanácskozás
A müncheni Max Planck Intézet 2007 októberében nemzetközi tanácskozást rendezett a közösségi védjegyjog kérdéseiről. Az előadások a következő témakörök köré csoportosultak: a harmonizált védjegyjog, a védjegyek és egyéb megjelölések oltalma, a védjegyjog viszonya egyéb jogterületekhez. A konferencia negyedik részében a résztvevők a közösségi védjegyjog továbbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg.