5. (115.) évfolyam 2. szám |
2010. április |
Kivonatok
Kacsuk Zsófia:
Az igénypontok szerepe a szabadalmi jogban II. rész. Bővítő értelmű módosítások elbírálása az európai és a magyar szabadalmi rendszerben
A jelen tanulmány célja a magyar és az európai szabadalmi bejelentések, illetve szabadalmak bővítő értelmű módosításának tilalmára vonatkozó szabályozás bemutatása. Ennek keretében a szerző részletesen vizsgálja a lehetséges igénypont-módosulásokra, beleértve a disclaimerekre mint a szabadalmi igénypontba beiktatott utólagos kizáró szakaszokra vonatkozó, az Európai Szabadalmi Egyezményen alapuló európai szabályozást és kialakult joggyakorlatot, valamint a magyar szabadalomjogi szabályozást, illetve joggyakorlatot.
Lovas Lilla Júlia:
A szoftver jogi oltalma: a számítógépi programalkotások szabadalmaztathatósága összehasonlító jogi megközelítésben – I. rész
A tanulmányban a szerző a szoftverek szerzői jogi és szabadalmi védelmének előnyeit és hátrányait veti össze. A fogalmi alapok tisztása után a szoftver védelmének európai jogi helyzete kerül bemutatásra. A szabadalmazhatóság feltételeinek vizsgálata során a műszaki jelleg problémáját a szerző az Európai Szabadalmi Hivatal esetjogával illusztrálja, majd bemutatja a fenti problémák gazdasági hatásait a kis- és középvállalatok életére.
Dr. Vida Sándor:
Jó hírű közösségi védjegy használatának territorialitása – az Európai Bíróság ítélete a Pago-ügyben
A Pago osztrák vállalat a PAGO, egy palackot és gyümölcslével teli poharat ábrázoló közösségi védjegy tulajdonosa, amely jól ismert Ausztriában. Az ugyancsak osztrák Tirol Milch hasonló palackban hozta forgalomba tejalapú italát. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette az eljárást (az elsőfokó bíróság megállapította az összetéveszthetőség veszélyét, a másodfokú hatályon kívül helyezte ezt a döntést), és figyelembe véve, hogy a védjegy csupán Ausztria tekintetében rendelkezik jó hírnévvel az Európai Bírósághoz fordult a közösségi védjegyrendelet 9. cikk (1) bekezdés c) pontja értelmezését illetően. A tanulmány ismerteti az Európai Bíróság ítéletét és a vonatkozó kommentárokat.
Siklós Kata:
Védjegyjogszerzés 100 évvel ezelőtt
A tanulmány az 1910. évben szerzett magyarországi védjegyoltalmak részletes feldolgozásával foglakozik. Bemutatja az akkor hatályos törvénycikk szabályzóit. Ismerteti a jogszerzési aktivitás főbb jellemzőit és példákat hoz a kor különlegességeiből.