6. (116.) évfolyam 2. szám |
2011. április |
Kivonatok
Babilai Ildikó:
Az ISO 9000:2008 minőségirányítási és az ISO/IEC 27001:2005 információbiztonság-irányítási rendszer integrált bevezetése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
Fazekas Barna - Lendvai Zsófia:
A tranzitáruk dilemmája a védjegyek vámjogi védelmének rendszerében
A közelmúltban az Európai Unió Bírósága elé került angol Nokia- (C-495/09) és belga Philips-ügy (C-446/09) egy, a gyakorlati jogászokat hosszabb ideje foglalkoztató jogalkalmazási problémára hívta fel a szellemi alkotások védelmével foglalkozó közönség figyelmét. A nem egyértelmű jogi szabályozás és ítélkezési gyakorlat miatt ugyanis gyakran felmerülő probléma, hogy a vámhatóságok jogosultak-e szellemitulajdon-jogok megsértésére hivatkozással eljárni az illetékességi területükön csupán tranzitban lévő árukkal szemben. A jelen tanulmány a vonatkozó jogszabályok és az ezek alapján eddig született európai bírósági ítéletek részletes elemzésével kívánja elősegíteni a probléma megértését azelőtt, mielőtt a Bíróság ítéletet hozna a fenti két kulcsfontosságú ügyben. Tekintettel a szabályozásban rejlő, gyakorlatilag megoldhatatlannak tűnő ellentmondásokra, a tanulmány jogalkotási javaslatokat fogalmaz meg a vonatkozó jogszabályok küszöbön álló felülvizsgálata fényében.
Dr. Vida Sándor:
Védjegytörlési kérelem - érdekeltség hiányában. Az Európai Bíróság ítélete
Az érdekeltség hiányában, abszolút lajstromozásgátló ok alapján indított törlési eljárás problémája már több mint száz esztendővel korábban felmerült a magyar joggyakorlatban is. Természetesen az érdekeltség hiánya formai: senki sem szán pénzt, időt és energiát egy olyan védjegy törlésére, amely közömbös számára. Az eljárást az "érdekelt" nem szokta nyíltan felvállalni, hanem általában "strómant" fogad, aki az érdekeltség látszatával eljár helyette. A tanulmány azt a jogesetet ismerteti, amelyben egy jó hírű ügyvédi iroda folyamodott a francia Lancome cég COLOR EDITION közösségi védjegyének törléséért. A kérelmet a BPHH elutasította. Az ügyvédi iroda jogutódja ez ellen fellebbezett, a fellebbezési tanács a keresetet elfogadta. A határozatot a Lancome az EK Törvényszékénél támadta meg. A szerző az EK Törvényszéke, illetve az Európai Bíróság ítéletét elemzi.
Végh László:
Molekulák és kupolák, avagy építészet a laboratóriumban. Kutatás egy térbeli forma után szabadalmi adatbázisok segítségével
2010-ben az életműdíj kategóriában Wolfgang Krätschmer német fizikus nyerte el az Európai Feltalálói Díjat, aki kidolgozta a fullerének kutatásához szükséges mennyiség előállítására szolgáló eljárást. A legkisebb fullerén, a C60 hatvan szénatomból álló, futball-labda alakú térbeli molekula. Formájának korábbi építészeti alkalmazójáról az új molekula és testvérei a fullerének elnevezést kapták. Ritka példa ez az építészet és a tudomány kölcsönhatására. A cikk a térbeli hasonlóságok alapján a különleges karbonmolekulák csoportjának nevéül szolgáló építész, Buckminster Fuller iparjogvédelmi szempontból talán kevésbé ismert életpályáját tekinti át. Az írásból az is kiderül, hogy a szabadalmi dokumentumokban milyen további érdekes információkra lelhetünk, amelyek kapcsolatba hozhatók a fullerének térbeli alakzatával.