6. (116.) évfolyam 5. szám |
2011. október |
Kivonatok
Mezei Péter: A szerzői jog jövője (is) a tét - gondolatok a Google Books könyvdigitalizálási projektről
A szerzői művek felhasználására alkalmas digitális technológiáknak az átlagos fogyasztó számára való tömeges és egyszerű hozzáférhetővé válása miatt a szerzői jog története talán legnagyobb dilemmájával szembesül napjainkban. A XXI. század kezdete óta a legfontosabb kihívást a fájlcserélés jelensége állította a jogosultak, a jogalkotók, illetve a jogalkalmazók elé. Sokáig ennek árnyékában maradt a Google Books projekt, holott ugyanakkora a jelentősége a szerzői jog paradigmájának fennmaradása szempontjából. Szemben ugyanis a legtöbb esetben jogellenes fájlcseréléssel, a Google célja a világ könyves örökségének digitalizálása és online hozzáférhetővé tétele, ami társadalmilag hasznos kezdeményezés. Épp ezért indokolt annak áttekintése, hogy a Google felelősséggel tartozik-e könyvek millióinak szkenneléséért és online hozzáférhetővé tételéért, irányadó-e rá az Egyesült Államok fair use-tesztje, s hogy a Google Books-perben szereplő felek által kötött megállapodás alkalmas-e a jogvita hatékony és előremutató rendezésére. Végső soron a kérdés az, hogy a világ jogalkotói és jogalkalmazói milyen irányba indulnak el a könyves örökség megőrzésének kérdésében.
Dr. Hepp Nóra: A formatervezésiminta-oltalom szerzői jogi megközelítése
Dr Vida Sándor: Védjegyek és védjegyügyek 1945-1969 között
Köztudott, hogy a szocializmus időszakában a végjegyek szerepe minimálisra csökkent. Az 1948-as és 1949-es törvények szinte minden vállalatot államosítottak, védjegyeik az állam tulajdonába kerültek. A gyógyszeriparon kívül - amely a régiek megtartása mellett folyamatosan vezetett be új védjegyeket is - csupán a gépiparban volt tapasztalható némi aktivitás. Az írás a korrajzon túlmenően beszámol az egyetlen ismert, a védjegyek államosítása miatt felmerült jogi problémáról: a ZWACK közkereseti társaság egyik, "disszidens" tagja pert indított az államosított ZWACK vállalat termékeit exportáló külkereskedelmi vállalat New York-i egyedárusítója ellen a védjegyhasználat eltiltását kérve. A szerző kitér egyéb érdekességekre is, mint pl. a GANZ védjegyre, amelyet több állami vállalat is használt egyidejűleg.