7. (117.) évfolyam 3. szám |
2012. június |
Kivonatok
Ficsor Mihály: Nemzeti jelképeink a védjegyjogban - II. rész
Dr. Palágyi Tivadar: Az Egységes Szabadalmi Bíróság és annak egyezménytervezete
A cikk az Egységes Szabadalmi Bíróságra vonatkozik, és áttekinti megalakulásának előzményeit, ideértve a magyar és a lengyel uniós elnökség, majd a dán elnökség megkezdése alatti fejleményeket 2012 februárjáig. Ezután összefoglalja a működésének előkészítésére vonatkozó egyezménytervezetet, ismertetve többek között az intézményi rendelkezéseket, így az Elsőfokú Bíróságot és a Fellebbezési Bíróságot, a Bíróság bíráit, jogi működését és döntéseinek hatásait, a Bíróság előtti eljárást és annak nyelveit, valamint az egyezmény működését. A cikk összefoglalást ad a Bíróság statútumáról és a szerződő tagállamok nyilatkozattervezetéről is. Ezt a Bíróság eljárási szabályainak előzetes rendelkezéseire vonatkozó ismertetés követi.
Dr Csörgő Szonja: :A növények, növényfajták és növényi találmányok szellemitulajdon-védelmének jogi szabályozása Európában
Lehet-e növény, növényfajta vagy más, növényekkel kapcsolatos találmány szellemi tulajdon tárgya? Ha igen, melyik az a szellemitulajdon-védelmi forma, amelyik a legmegfelelőbb és legkiegyensúlyozottabb oltalmat biztosíthatja? Már a Párizsi Uniós Egyezmény megteremtette a növények, illetve bizonyos növényi részek iparjogvédelmi oltalmának lehetőségét, és így tesz a TRIPs-megállapodás is. Ez utóbbi azonban már konkrét követelményeket támaszt, és határokat szab a tagállamok számára az oltalom tárgya és típusa tekintetében. A tanulmány mindezek tükrében mutatja be és elemzi az UPOV-típusú közösségi, illetve magyar növényfajta-oltalom intézményét, a növények és egyéb növényi találmányok tekintetében létesíthető szabadalmi oltalom szabályait és a vonatkozó esetjogot, valamint a két oltalmi forma közti átfedések következtében felmerülő kérdéseket.
Dr. Vida Sándor: Lefoglalható-e a hamisított tranzitáru?
Napjainkban egyre nagyobb szerephez jut a nagy távolságra történő, nemzetközi áruszállítás, amelynek során az áru számos állam területén halad át. Ezekben az esetekben merülhet fel - a tranzit kapcsán - a szellemi tulajdon oltalmának kérdése, amennyiben az áru a tranzitországokban iparjogvédelmi jogokat sért. A különböző jogi helyzeteket a szerző esettanulmányokkal illusztrálja.