Az 1973. június hó 12-én Bécsben kötött és 1985. október hó 1-jén módosított, a védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozását létrehozó Bécsi Megállapodás
1. cikk: Külön Unió létesítése; Nemzetközi osztályozás elfogadása
2. cikk: Az ábrás elemek osztályozásának meghatározása és letétbe helyezése
3. cikk: Az ábrás elemek osztályozásának nyelvei
4. cikk: Az ábrás elemek osztályozásának használata
5. cikk: Szakértői Bizottság
6. cikk: Módosítások, kiegészítések és egyéb határozatok közlése, hatálybalépése és közzététele
7. cikk: A Külön Unió Közgyűlése
8. cikk: Nemzetközi Iroda
9. cikk: Pénzügyek
10. cikk: A Megállapodás felülvizsgálata
11. cikk: A Megállapodás egyes rendelkezéseinek módosítása
12. cikk: A Megállapodásban való részvétel feltételei
13. cikk: A jelen Megállapodás hatálybalépése
14. cikk: A Megállapodás tartama
15. cikk: Felmondás
16. cikk: Viták
17. cikk: Aláírás, nyelvek, letéteményesi feladatok, közlések
A Szerződő Felek,
figyelembe véve az 1883. március 20-án aláírt, Brüsszelben 1900. december 14-én, Washingtonban 1911. június 2-án, Hágában 1925. november 6-án, Londonban 1934. június 2-án, Lisszabonban 1958. október 31-én és Stockolmban 1967. július 4-én felülvizsgált, az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Uniós Egyezmény 19. cikkét,
megállapodtak az alábbiakban:
1. cikk
Külön Unió létesítése; Nemzetközi osztályozás elfogadása
Az e Megállapodás alá tartozó országok Külön Uniót alkotnak és a védjegyek ábrás elemeire vonatkozó egységes osztályozást (a továbbiakban: "ábrás elemek osztályozása") fogadnak el.
2. cikk
Az ábrás elemek osztályozásának meghatározása és letétbe helyezése
(1) Az ábrás elemek osztályozása magában foglalja a kategóriák, osztályok és alosztályok jegyzékét, amelyekbe a védjegyek ábrás elemeit beosztályozzák, esetenként magyarázó jegyzetekkel együtt.
(2) Az ábrás elemek osztályozását egy hiteles példány tartalmazza angol és francia nyelven, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Főigazgatója (a továbbiakban "Főigazgató" és "Szervezet") írt alá és amelyet nála helyeztek letétbe amikor a jelen Megállapodás aláírásának lehetősége megnyílt.
(3) Az 5. cikk (3) bekezdés (i) pontjában említett módosításokat és kiegészítéseket is egy hiteles példány tartalmazza angol és francia nyelven, amelyet a Főigazgató írt alá és nála helyeztek letétbe.
3. cikk
Az ábrás elemek osztályozásának nyelvei
(1)Az ábrás elemek Osztályozását angol és francia nyelven kell elkészíteni, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(2)A Szervezet Nemzetközi Irodája ( a továbbiakban: "Nemzetközi Iroda") készíti el, az érdekelt kormányok meghallgatásával, az ábrás elemek osztályozásának hivatalos szövegeit azokon a nyelveken, amelyeket a 7. cikkben említett Közgyűlés jelölhet meg annak a cikknek (2) bekezdése (a) pontja (vi) alpontjának megfelelően.
4. cikk
Az ábrás elemek osztályozásának használata
(1)A jelen Megállapodásban előírt követelményektől függően az ábrás elemek osztályozásának hatályát a Külön Unió országai határozzák meg. Az ábrás elemek osztályozása különösen nem kötelezi a Külön Unió országait a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása tekintetében.
(2)A Külön Unió országainak illetékes hivatalai jogosultak az ábrás elemek osztályozását fő vagy kisegítő rendszerként alkalmazni.
(3)A Külön Unió országainak illetékes hivatalai a védjegy-lajstromozási és -megújítási okiratokban és közleményekben feltüntetik azon kategóriák, osztályok és alosztályok számát, amelyekbe e védjegyek ábrás elemei sorolandók.
(4)A fenti számok előtt az "ábrás elemek osztályozása" szavakat vagy e szavaknak az 5. cikkben említett Szakértői Bizottság által meghatározandó rövidítését kell feltüntetni.
(5)Bármely ország, a részéről történő aláírás során, illetve a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor tehet olyan nyilatkozatot, hogy nem vállalja azt, hogy az összes alosztályt vagy közülük néhányat a védjegy-lajstromozási vagy -megújítási okiratokban vagy közleményekben feltünteti.
(6)Ha a Külön Unió bármely országa valamely kormányközi hatóságot bíz meg a védjegyek lajstromozásával, az Uniónak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a hatóság az ábrás elemek osztályozását a jelen cikknek megfelelően biztosítsa.
5. cikk
Szakértői Bizottság
(1)Szakértői Bizottság létesül, amelyben a Külön Unió valamennyi országa képviselteti magát.
(2)(a) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság kérésére pedig meghívja a Szakértői Bizottság üléseire a Külön Unióban nem részes olyan országokat, amelyek a Szervezetnek, vagy az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Uniós Egyezménynek tagjai, hogy megfigyelőkkel képviseltessék magukat.
(b) A Főigazgató meghívja a védjegyterületre szakosodott azon kormányközi szervezeteket a Szakértői Bizottság üléseire, melyeknek legalább egy tagországa a jelen Megállapodás részese, hogy megfigyelőkkel képviseltessék magukat.
(c) A Főigazgató meghívhatja, a Szakértői Bizottság kérésére pedig meghívja más kormányközi szervezetek és nemzetközi nem-kormányközi szervezetek képviselőit, hogy az őket érdeklő vitákban vegyenek részt.
(3)A Szakértői Bizottság
(i)elvégzi az ábrás elemek osztályozásának módosításait és kiegészítéseit;
(ii)ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a célból, hogy számukra az ábrás elemek osztályozásának használatát megkönnyítse és egységes alkalmazását elősegítse;
(iii)bármely intézkedést megtesz, melyek anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére terhet rónának, hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlődő országok számára az osztályozás alkalmazását megkönnyítsék;
(iv)jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni.
(4)A Szakértői Bizottság saját eljárási szabályzatot fogad el. Ez intézkedik a (2) bekezdés (b) pontjában említett azon kormányközi szervezeteknek a Szakértői Bizottság albizottságai és munkacsoportjai ülésein való részvétele lehetőségéről, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak az ábrás elemek osztályozásának fejlesztéséhez.
(5)Az ábrás elemek osztályozának módosításaira vagy kiegészítéseire vonatkozóan javaslatokat tehet a Külön Unió bármely országának illetékes hivatala, a Nemzetközi Iroda, a (2) bekezdés (b) pontja értelmében a Szakértői Bizottságban képviselt bármely kormányközi szervezet, továbbá bármely ország vagy szervezet, amelyet a Szakértői Bizotsság javaslattételre külön felkér. A javaslatokat a Nemzetközi Irodával közölni kell, amely továbbítja azokat a Szakértői Bizottság tagjainak és a megfigyelőknek, legkésőbb a Szakértői Bizottság azon ülése előtt két hónappal, amelyen az említett javaslatokat megtárgyalják.
(6)(a) A Szakértői Bizottság minden egyes tagállama egy szavazattal rendelkezik.
(b) A Szakértői Bizottság határozataihoz a képviselt és szavazó országok egyszerű többsége szükséges.
(c) Bármely határozat, amelyet a képviselt és szavazó országok egyötöde úgy tekint, hogy az az ábrás elemek osztályozásának alapszerkezetében módosítást idéz elő vagy jelentős újraosztályozási költségeket von maga után, a képviselt és szavazó országok háromnegyedes többségét igényli.
(d) A tartózkodás nem tekintendő szavazatnak.
6. cikk
Módosítások, kiegészítések és egyéb határozatok közlése, hatálybalépése és közzététele
(1)A Szakértői Bizottság minden olyan döntését, amely az ábrás elemek osztályozását érintő módosítások és kiegészítések elfogadására vonatkozik, továbbá a Szakértői Bizottság ajánlásait a Nemzetközi Iroda közli a Külön Unió országai illetékes hivatalaival. A módosítások és kiegészítések a közlés elküldésének napjától számított 6 hónap elteltével lépnek hatályba.
(2)A Nemzetközi Iroda a hatályba lépett módosításokat és kiegészítéseket az ábrás elemek osztályozásába belefoglalja. A módosításokra és kiegészítésekre vonatkozó közleményeket azokban a folyóiratokban kell közzétenni, amelyeket a 7. cikkben említett Közgyűlés megjelöl.
7. cikk
A Külön Unió Közgyűlése
(1)(a) A Külön Uniónak a Külön Unió országaiból álló Közgyűlése van.
(b) A Külön Unió minden egyes országának kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.
(c) Az 5. cikk (2) bekezdés (b) pontjában említett bármely kormányközi szervezet megfigyelővel képviseltetheti magát a Közgyűlés ülésein, és, ha a közgyűlés úgy határoz, azon bizottságok vagy munkacsoportok ülésein, amelyeket a Közgyűlés létrehozhat.
(d) Minden egyes küldöttség költségeit az a Kormány fedezi, amely azt kinevezi.
(2)(a) Az 5. cikk rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés:
(i)foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetve a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozik;
(ii)útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek előkészítéséhez;
(iii)megtárgyalja és jóváhagyja a Főigazgatónak a Külön Unióval kapcsolatos tevékenységét és jelentéseit, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően ellátja őt a szükséges utasításokkal;
(iv)meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyjazárszámadását;
(v)elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatait;
(vi)meghatározza az ábrás elemek osztályozása hivatalos szövegeinek az angol és francia nyelveken kívüli egyéb nyelveken való elkészítését;
(vii)bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre, amelyeket a Külön Unió célkitűzéseinek eléréséhez megfelelőnek tart;
(viii)az (1) bekezdés (c) pontjában foglaltak fenntartásával meghatározza, hogy ülésein, illetve az általa létrehozott bármely bizottsági vagy munkacsoportüléseken mely, a Külön Unióban nem részes országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetek vehetnek részt megfigyelői minőségben;
(ix)megtesz minden más intézkedést a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósítására;
(x)ellátja a jelen Megállapodásból adódó egyéb feladatokat.
(b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más uniót is érintenek, a Közgyűlés, döntésének meghozatala előtt, meghallgatja a Szervezet Egyeztető Bizottságának véleményét.
(3)(a) A Közgyűlés minden egyes tagországának egy szavazata van.
(b) A Közgyűlés határozatképes, ha tagországainak fele jelen van.
(c) Határozatképesség hiányában a Közgyűlés határozatot hozhat, de saját ügyrendi határozatainak kivételével az összes ilyen határozat csak az alábbi feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatot közli a Közgyűlésről távol maradt tagországokkal, és felkéri őket, hogy a közlés napját követő 3 hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, az említett határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.
(d) A 11. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés határozataihoz az összes szavazat kétharmada szükséges.
(e) A tartózkodások nem tekintendők szavazatnak.
(f) Egy küldött csak egy országot képviselhet, illetve csak annak nevében szavazhat.
(4)(a) A Közgyűlés, minden második naptári évben egyszer ül össze rendes ülésszakra, a Főigazgató összehívására, és - kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet Közgyűlésével azonos időszakban és helyen.
(b) A Közgyűlés tagországai egy negyedének kérésére a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra összehívja.
(c) Az ülésszakok napirendjét a Főigazgató készíti elő.
(5)A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.
8. cikk
Nemzetközi Iroda
(1)(a) A Külön Uniót érintő igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.
(b) A Nemzetközi Iroda elsősorban a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoport üléseit készíti elő és ellátja ezek titkársági teendőit.
(c) A Főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztviselője és ő képviseli a Külön Uniót.
(2)A Főigazgató és az általa kijelölt tisztségviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoport valamennyi ülésén. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztségviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.
(3)(a) A Nemzetközi Iroda a Közgyűlés útmutatásai szerint előkészíti a felülvizsgálati értekezleteket.
(b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek során tanácskozhat kormányszervezetekkel és a nemzetközi nem-kormányközi szervezetekkel.
(c) A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásain.
(4)A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.
9. cikk
Pénzügyek
(1)(a) A Külön Uniónak költségvetése van.
(b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, a Szervezet által igazgatott uniók közös kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását, valamint adott esetben a Szervezet Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.
(c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra hárulnak, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közös költségeinek kell tekinteni. A Külön Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.
(2)A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való összhangolás követelménye kellő figyelembevételével állapítják meg.
(3)A Külön Unió költségvetésének forrásai a következők:
(i)a Külön Unió országainak hozzájárulásai;
(ii)az olyan szolgáltatások díja és költségei, amelyeket a Nemzetközi Iroda a Külön Unióval kapcsolatban nyújt;
(iii)a Nemzetközi Iroda azon kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja, amelyek a Külön Uniót érintik;
(iv)adományok, hagyatékok és támogatások;
(v)bérleti, kamat- és egyéb vegyes bevételek;
(4)(a) A (3) bekezdés (i) alpontjában említett hozzájárulás meghatározása céljából a Külön Unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, mint az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Unióban, és évi hozzájárulását az ebben az Unióban a megfelelő osztályra meghatározott egységek száma alapján fizeti.
(b) A Külön Unió minden országának a Külön Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásának úgy kell aránylania az e hozzájárulások teljes összegéhez, ahogyan egységeinek száma az összes hozzájáruló ország egységeinek összességéhez aránylik.
(c) A hozzájárulás minden évben január 1-jén esedékes.
(d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a Külön Unió egyetlen szervében sem gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. A Külön Unió szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen országnak a szavazati jog e szervben való gyakorlását, ha és ameddig meg van győződve arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.
(e) Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a költségvetés az előző év szintjén marad, ahogyan erről a pénzügyi szabályzat rendelkezik.
(5)A Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és költségek összegét a Főigazgató állapítja meg és jelenti be a Közgyűlésnek.
(6)(a) A Külön Uniónak forgótőkealapja van, ez a Külön Unió országainak egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés elrendelheti felemelését.
(b) Minden ország forgótőkealap-befizetésének kezdeti összege vagy a befizetés megnövelt összegéből rá eső hányad arányos a kérdéses országnak abban az évben esedékes hozzájárulásával, amelyben az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.
(c) A befizetés mértékét és feltételeit a Főigazgató javaslatára a Szervezet Egyeztető Bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után a Közgyűlés határozza meg.
(7)(a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az ország előlegeket folyósít. Az előleg összegét és folyósításának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.
(b) Mind az (a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli közléssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított 3 év elteltével lép hatályba.
(8)A pénzügyi ellenőrzést a Külön Unió egy vagy több országa vagy külső könyvszakértők végzik a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban. Ezeket, beleegyezésükkel, a Közgyűlés jelöli ki.
10. cikk
A Megállapodás felülvizsgálata
(1)E Megállapodást a Külön Unió országainak külön értekezlete időnként felülvizsgálhatja.
(2)A felülvizsgálati értekezletek összehívásáról a Közgyűlés dönt.
(3)A 7., 8., 9. és 11. cikk vagy felülvizsgálati értekezleten vagy a 11. cikk szerint módosítható.
11. cikk
A Megállapodás egyes rendelkezéseinek módosítása
(1)A 7., 8., 9. és a jelen cikk módosítására vonatkozó javaslatokat a Külön Unió bármely országa vagy a Főigazgató kezdeményezheti. Az indítványt a Főigazgató a Közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal közli a Külön Unió tagországaival.
(2)Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításait a Közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, a 7. cikk és a jelen bekezdés módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.
(3)(a) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor a Főigazgató azoknak az országoknak háromnegyed részétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a Külön Unió tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott.
(b) Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden olyan országra kötelező, amelyek a módosítás hatálybalépésekor a Külön Unió tagjai, feltéve, hogy minden olyan módosítás, amely a Külön Unió országainak pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelező, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítást elfogadják.
(c) Az (a) pont rendelkezéseinek megfelelően elfogadott bármely módosítás minden olyan országra kötelező, amely azon időpont után válik a Külön Unió tagjává, amikor az (a) pont rendelkezéseinek megfelelően a módosítás hatályba lépett.
12. cikk
A Megállapodásban való részvétel feltételei
(1)Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben részes bármely ország a jelen Megállapodás részesévé válhat:
(i)az aláírást követően a megerősítési okirat letétbe helyezése vagy
(ii)a csatlakozási okirat letétbe helyezése révén.
(2)A megerősítési vagy csatlakozási okiratot a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.
(3)A jelen Megállapodásra vonatkozóan az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény Stockholmi szövegének 24. cikkében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)A (3) bekezdés semmiképpen sem értelmezhető úgy, mint amely magában foglalja a tényleges helyzetnek a Külön Unió valamely országa által történő elismerését vagy hallgatólagos elfogadását arra a területre vonatkozóan, amelyre a jelen Megállapodást egy másik ország az említett bekezdés folytán tette alkal-mazhatóvá.
13. cikk
A jelen Megállapodás hatálybalépése
(1)Az első öt ország vonatkozásában, amely megerősítési vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte, a jelen Megállapodás három hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor az ötödik megerősítési vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.
(2)Bármely más ország vonatkozásában, mely eltér azoktól az országoktól, melyekre nézve a jelen Megállapodás az (1) bekezdésnek megfelelően hatályba lépett, a Megállapodás három hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor megerősítésükről vagy csatlakozásukról a Főigazgatót értesítették, hacsak a megerősítési vagy csatlakozási okiratban nem jelöltek meg későbbi időpontot. Az utóbbi esetben a szóban forgó ország vonatkozásában a jelen Megállapodás az így megjelölt időpontban lép hatályba.
(3)A megerősítés vagy csatlakozás önműködően maga után vonja ezen Megállapodás valamennyi rendelkezésének elfogadását és jogot ad a velejáró valamennyi előny igénybevételére.
14. cikk
A Megállapodás tartama
E Megállapodás tartama megegyezik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményével.
15. cikk
Felmondás
(1)A Külön Unió bármely országa a jelen Megállapodást a Főigazgatónak címzett közléssel felmondhatja.
(2)A felmondás a közlésnek a Főigazgató által történt kézhezvétele napját követő egy év elteltével lép hatályba.
(3)Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot egyik ország sem gyakorolhatja a Külön Unió tagjává válásának keltétől számított öt év eltelte előtt.
16. cikk
Viták
(1)A Külön Unió egy vagy több országa között felmerülő, a jelen Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő bármely, tárgyalás útján nem rendezett vita Nemzetközi Bíróság elé vihető a bírósági eljárási rendnek megfelelő kérelem útján, amennyiben az érintett országok a rendezés egyéb módjában nem állapodtak meg. A vitát Bíróság elé vivő országnak tájékoztatnia kell a Nemzetközi Irodát; a Nemzetközi Iroda az ügyet a Külön Unió többi országának tudomására hozza.
(2)A jelen Megállapodás aláírásának, illetve megerősítési vagy csatlakozási okirata letétbehelyezésének időpontjában bármely ország nyilatkozhat, hogy az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja saját magára nézve kötelezőnek. Az ilyen nyilatkozatot tevő ország és a Külön Unió bármely más országa között felmerült, bármely vita tekintetében az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3)A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően nyilatkozatot tett bármely ország, nyilatkozatát a Főigazgatónak címzett értesítés révén, bármikor visszavonhatja.
17. cikk
Aláírás, nyelvek, letéteményesi feladatok, közlések
(1)(a) A jelen Megállapodást egyetlen, angol és francia nyelven készült eredeti példányban kell aláírni, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(b) A jelen Megállapodás aláírásra 1973. december 31-ig Bécsben nyitva marad.
(c) A jelen Megállapodást, amennyiben aláírásra többé nem áll nyitva, a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.
(2)Az érdekelt kormányok meghallgatása után a Főigazgató gondoskodik hivatalos szövegek Közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken való létrehozásáról.
(3)(a) A jelen Megállapodás szövegének általa hitelesített két példányát a Főigazgató elküldi a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának, amelyek azt aláírták és, kívánságra, bármely más ország kormányának.
(b) A jelen Megállapodás bármely módosításáról a Főigazgató általa hitelesített két másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának és, kívánságra, bármely más ország kormányának.
(c) A Főigazgató, kívánságra, az ábrás elemek osztályozásáról két, általa hitelesített angol és francia nyelvű másolatot ad bármely ország kormányának, amely a jelen Megállapodást aláírta vagy ahhoz csatlakozott.
(4)A Főigazgató a jelen Megállapodást az Egyesült Nemzetek Titkárságánál bejegyezteti.
(5)A Főigazgató az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény valamennyi tagországának kormányát értesíti alábbiakról:
(i)az (1) bekezdés szerinti aláírásról;
(ii)a 12. cikk (2) bekezdése szerinti megerősítési vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről;
(iii)a jelen Megállapodás 13. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépés időpontjáról;
(iv)a 4. cikk (5) bekezdése szerinti nyilatkozatokról;
(v)a 12. cikk (3) bekezdése szerinti nyilatkozatokról és közlésekről;
(vi)a 16. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokról;
(vii)a 16. cikk (3) bekezdése szerint közölt nyilatkozatok visszavonásáról;
(viii)a jelen Megállapodásokra vonatkozó módosítások 11. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásairól;
(ix)a módosítások hatálybalépésének időpontjáról;
(x)a 15. cikk szerinti módosításokról.