A Szerzői Jogi Szakértő Testület
A Szerzői Jogi Szakértő Testületet (a továbbiakban: SzJSzT, illetve Testület) 1970-ben hozták létre. Feladatait, szervezeti és működési rendjének keretszabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) állapította meg újra. Az Szjt 101. §-ának (1) bekezdése szerint a Testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) mellett működik.
Az Szjt., illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet alapján, a Testület szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az SzJSzT elsősorban perben álló felek közötti jogvitában játszik szerepet, de nem kizárt, hogy peren kívül vagy a pert megelőzően kérjék fel szakvélemény adására. Megnyugtatóbb a helyzet, ha a vitában álló felek együtt jutnak arra az elhatározásra, hogy a vitatott szerzői jogi szakkérdésben az SzJSzT-hez fordulnak, és a Testület döntését - kvázi választottbírósági döntésként - magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. Az sem kizárt természetesen, hogy csak az egyik fél fordul az SzJSzT-hez, de ennek az a veszélye, hogy a másik fél nem tekinti irányadónak a szakvéleményt. Ekkor még mindig perre lehet vinni az ügyet, melyben az SzJSzT már meglévő szakvéleménye kétségkívül katalizáló erővel bírhat.
A Testület szakvéleményeire jellemző, hogy a vizsgált ügy egyes szakkérdéseire terjednek ki, azonban nem vállalkoznak pl. lefoglalt kalóz kazetták értékbecslésére.
A Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.
A szakértői vélemény díja
A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (tehát nem a Testület) a Korm. r. mellékletében megállapított díj összegéről egyesszakértő esetén 110 000 Ft + ÁFA, háromtagú tanács esetében 180 000 Ft + ÁFA, öttagú tanács esetében 285 000 Ft + ÁFA összegről szóló számlát bocsát ki a megkereső felé 8 napon belüli megfizetési kötelezettséggel. Megbízás (tehát nem hatósági, bírósági kirendelés) esetén a díjat az elnök az eset körülményeinek figyelembevételével határozza meg, amelynek megfizetését követően az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt. A Testület eljáró tanácsainak a díjelszámolása nem az igazságügyi vagy eseti szakértők díjazásáról szóló jogszabályok alapján történik, ahol pl.: a szakértőnek tételes díjjegyzéket kell benyújtania.
A testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki. A legfeljebb kétszáz fős Testület, illetve a Testület tizenöt tagú elnökségének és elnökének a kinevezéséről a Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet tartalmaz további rendelkezéseket.
A Testület kivétel nélkül szerzői jogi szakértelemmel vagy alkotói, előadóművészi területeken szakismerettel rendelkező személyekből áll. Általában háromtagú tanácsban jár el, de bonyolultabb ügyekben lehetőség van ötfős tanács összeállítására is. Egyszerű megítélésű ügyben egyesszakértő jelölhető ki, ha a kirendelésben vagy megbízásban feltett kérdések megválaszolásához a Testület egyetlen tagja teljes körben megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Különleges szakértelmet igénylő ügyben külső szakértő közreműködése is igénybe vehető. Az így igénybe vett külső szakértőt "tiszteletdíj" illeti meg, amely megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.
Az SzJSzT-n belül működő egyeztető testület intézményét az Szjt. vezette be 1999-ben. E jogintézmény eredete részben jogharmonizációs kötelezettség volt, részben pedig az, hogy a korábban hatályos médiatörvényben eszközölt Szjt.-módosítás óta a sugárzó televíziók egyedileg engedélyezhetik műsoraik egyidejű vezetékes (kábeltévés) továbbközvetítését.
Az egyeztető testület eljárására a választott bíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényben foglalt eljárási rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyetlen lényeges megkötés, hogy az egyeztető testületet, így tagjait is az SzJSzT tagjai közül kell (lehet) kiválasztani. Tagjaik száma csak páratlan számban határozható meg, megállapodás hiányában tagjaik száma: három. Egyébiránt eljárási szabályzatát az SzJSzT dolgozza ki és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A konkrét ügyben eljáró egyeztető testület e szabályzat keretein belül alakítja ki saját eljárási szabályait és állapítja meg díjszabását.
Az Szjt. 2004. május 1-jétől lehetővé tette az Egyeztető Testület eljárását az érintett felek közös megegyezése alapján a művek, teljesítmények felhasználása ellenében fizetendő - nem az előbbi rendelkezés hatálya alá tartozó - díjazás és a felhasználás egyéb feltételei kapcsán felmerülő vitákban is, valamint igényjogosultságot biztosított egyes szabad felhasználások kedvezményezettjei számára, hogy a szabad felhasználásnak a jogosult általi lehetővé tétele érdekében az Egyeztető Testület eljárását kezdeményezzék.
Az Szjt. 102. §-a 2012. január 1-jétől az eljárás kezdeményezését bármelyik fél (felhasználó, felhasználói érdekképviseleti szervezet, jogosult, közös jogkezelő egyesület) számára az erre vonatkozó közös megegyezés hiányában is lehetővé tette.
Levelezési cím:
1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.
Telefon: +36 20 359-3020
Fax: (1) 474 5965
|
E-mail: |
szjszt [169] hipo [961] gov [961] hu |
| Tisztség | Név | |
| Elnök | Dr. Faludi Gábor | |
| Elnökhelyettes | Dr. Sár Csaba | |
|
Titkár |
Dr. Bujdosó Villő |
|
| Titkárhelyettes | Dr. Vincze Farkas |