Beszámoló az ICSID taggyűlésről és az "era 05" konferenciáról
A november 18-án, a Magyar Szabadalmi Hivatal konferenciatermében rendezett beszámolón a Magyar Formatervezési Tanács részéről Várhelyi Judit, az ICSID vezetőségi tagja, Tószegi Zsuzsanna, az MSZH elnöki főtanácsadója és Szentpéteri Tibor DLA h.c. tanszékvezető egyetemi tanár osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal.
Várhelyi Judit a Koppenhágában megrendezett ICSID (International Council of Societies of Industrial Design - Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége) taggyűlésről elmondta, hogy a másfél napos összejövetelen értékelték az elmúlt két év tevékenységét, megválasztották a kilencfős vezetőséget, és döntést hoztak arról, ki legyen az ICSID elnöke 2007-től. 2007 és 2009 között a csilei Carlos Hendrichsen veszi át az elnökséget, ezért mostantól, a jelenlegi elnök - a német Peter Zec - mellett alelnöki funkciót lát el, hogy felkészülhessen későbbi teendőire.
Két évvel ezelőtt, a berlini taggyűlésen, az ICSID és az ICOGRADA (International Council of Graphic Design Associations - Grafikai Társaságok Nemzetközi Szövetsége) tagjai megszavazták, hogy a két szervezet szövetségre lépjen egymással, IDA (International Design Alliance - Nemzetközi Design Szövetség) néven. A szövetség nem egy új szervezet, hanem annak a felismerése, hogy a design ügyéért közösen többet lehet elérni. A design harmadik nagy nemzetközi szervezete, az IFI (International Federation of Interior Architects - Belsőépítészek Nemzetközi Szövetsége) a szövetség ellen szavazott.
Szintén a másfél napos taggyűlésen számolt be a titkárság annak a folyamatnak a részleteiről, hogy az ICSID és az ICOGRADA közös irodába költözött. Az új helyszín megválasztása és annak kijelölése példaértékű. Várhelyi Judit elmondása szerint az ICSID ingyen irodát keresett, és ennek érdekében egy felhívást tett közzé, amelyre 34 város jelentkezett a világ minden tájáról. A pályázatok értékelését követően a jelentkezők közül 14-en maradtak versenyben, majd újabb rosta után 6 választott város prezentációt mutathatott be. A pályázat tétjét és a design jelentőségét mutatja, hogy több pályázó esetében maguk a polgármesterek méltatták saját városukat.
A végső döntést követően Montreal került ki győztesen a versenyből. Ennek értelmében az ICSID irodája - , amelynek működtetési költségeit a város magára vállalta - a következő tíz évben Montrealban működik. Az így elért költségmegtakarítás ad módot arra, hogy a két szervezet közös projektekbe kezdjen.
A taggyűléssel kapcsolatban Várhelyi Judit beszámolt az ICSID néhány projektjéről is, többek között a "Világ Design Fővárosa"díjról, amelyet most Torinónak adományoztak, de később, a tervek szerint, a megtisztelő címért az ICSID pályázatot ír ki, amiért licenc díjat kér.
Szintén az említett projektek, folyamatban lévő, és megvalósításra váró tervek közé tartozik az a "World Design Report" című összefoglalás, amely a különböző országok statisztikai adatai alapján, grafikonok segítségével és az adott országról szóló rövid ismertetések révén nyújtana átfogó képet a design szerepéről az országok és régiók szerint. A projektet jelenleg az ICOGRADA gondozza. Az értékes gyűjteményt az ICSID saját honlapján tenné közre. Ugyancsak a holnaphoz kötődő fejlesztések körébe tartozik az oktatási hálózat tökéletesítése, amelynek értelmében a honlap tájékoztatáson kívül álláskeresésnek és kapcsolatteremtésnek is helyet adna.
Az előadás lezárásaként Várhelyi Judit beszámolt egy olyan felmérésről, amely szintén az ICSID nevéhez fűződik, és tárgyát tekintve a nőknek a designban betöltött szerepét vizsgálta. Az eredmények szerint a fiatalok között a design tevékenységet folytató, vagy design-cégnél dolgozó nők aránya jóval nagyobb, mint korábban, illetve a munkakört vizsgálva, a nők között kevesebb vállalkozót találni, inkább cégeknél helyezkednek el, azonban a férfiaknál általában alacsonyabb beosztásban.
Ritka alkalom, hogy a három nagy, nemzetközi designszervezet, az ICSID, az ICOGRADA és az IFI közösen rendezzék meg konferenciájukat, majd utána párhuzamosan tartották taggyűlésüket.
A hagyományosan a taggyűlések előtt tartott, era 05 nevű konferenciát a skandináv országok közösen rendezték. Három előkonferencia után a résztvevők Koppenhágában találkoztak, ahol egy háromnapos közös konferencia után került sor a taggyűlésekre. Az elő-konferenciák helyszíne Oslo, Göteborg és Helsinki volt.
Tószegi Zsuzsanna a szeptember 23- 26. között, Helsinkiben rendezett elő-konferencián szerzett tapasztalatairól számolt be. A régi Arabia Porcelángyár épületében, a University of Art and Design Helsinki néven működő egyetemen rendezett konferencia fő témái a következők voltak: az Interface, a K+F (Kutatás és Fejlesztés), az Innováció, és a Fenntartható fejlődés.
Tószegi Zsuzsanna beszámolójában Enzio Manzini nyitóelőadását emelte ki, amely a design és a társadalmi innováció témakörét tárgyalta. A milánói professzor meglehetősen borús képet festett a társadalomról, a jelenlegi helyzetet a túlhajszolt fogyasztási igénnyel jellemezhető "komfort demokráciájaként" emlegette, amelynek értelmében mindenki - az értelmiség is - fogyasztónak minősül. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a javak 80%-át a világ mindössze 20%-a fogyasztja és éli fel, továbbá említést tett annak beláthatatlan következményeiről, amikor ez az arány majd megváltozik, és a többi, a jelenleginél szegényebb társadalmi rétegnél is megjelenik ugyanaz a fogyasztási igény. Az így kialakult társadalmi helyzetben - Enzio Manzini szerint - a designerek szerepének változása abban áll, hogy nem kizárólag a megrendelőkre, inkább a fogyasztókra koncentrálva kellene elősegíteniük az új, alkotó közösségek létrejöttét.
Az előadók közül Tószegi Zsuzsanna kiemelte még Brigitte Borja de Mozota előadását, akinek a Design management című új könyve nagy sikert aratott szakmai körökben. A kötetben a szerző a klasszikus menedzsmentet közelíti a designhoz, és felállítja az ún. Balanced Scorecard (BSC) modellt, amely négy pontban összefoglalva mutatja be, hogy a design jó üzlet:
- percepció - a vevő szempontjainak érvényesítése,
- folyamat - a vállalati folyamatok irányítása,
- stratégia - a cél meghatározása,
- az eredmény - a jó design jó üzlet.
Befejezésül Tószegi Zsuzsanna kiemelte még Craig Vogel előadását, aki a bioinformatika és a formatervezés közötti párhuzamokat kutatja, illetve pozitív példaként emlegette a NOKIA példáját, amely lehetővé tette, hogy Finnország design tárgyú kutatásainak számát megduplázza, mert az erre a célra szánt összeg mintegy 70%-át a NOKIA állja. Továbbá kiegészítésként elmondta, hogy a konferencia alkalmával a design teljes területét lefedő szekcióüléseket szerveztek - ami két napon át mintegy 80 előadást jelentett - , illetve a doktori képzés résztvevői a kutatásaik eredményeit ismertették.
Szentpéteri Tibor a helsinki mellett, a koppenhágai fő konferencián is részt vett, és megosztotta személyes tapasztalatait, valamint a koppenhágai metrón szerzett élményeit a hallgatósággal. A konferencia tanulságai közül kiemelte azt a tényt, hogy a három ország rendezte eseményhez képest az elő-konferenciák jóval színvonalasabbra sikerültek. A design fejlődését tekintve megállapította, hogy mostanában a harmadik világ aktivitása nő, egyre inkább Délkelet Ázsia és Kína veszi át a vezető szerepet. Új fogalmak jönnek létre, mint az involving, vagy inclusive design, amely a különböző, gyakran hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, korcsoportok, kultúrák szempontjait, beilleszkedését tartja szem előtt.