Az első ciklus hároméves munkaprogramja a 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak, illetve az évtizedes hiányosságok, a fehér foltok felszámolásának jegyében fogalmazódott. Tartalmát "A design helyzete és fejlesztésének lehetőségei Magyarországon" című, 2001-ben készült vizsgálat és tanulmányfüzér alapozta meg.
A szakmaterület sürgető hiányosságai, az évek óta elmaradt fejlesztések, és az MFT megalakulásával megnyíló lehetőségek együttesen, egy nagy ívű, a szakma minden területén egyszerre ható, a hiányokra és célokra jól rámutató, de visszapillantva, az erőforrásokat meghaladó, hároméves munkaprogramot eredményeztek. Ha ezt utólag be is kell látnunk, az első ciklust, az elvégzett feladatok, az MFT növekvő ismertté válása és katalizátor szerepe, valamint nemzetközi jelenléte alapján, mindenképpen sikeresnek mondhatjuk.
Erőforrások
A munkaprogram az MFT Irodája koordinációs és operatív munkája mellett, a tanácstagokhoz kötődő partnerintézmények és a 2002-ben még csak tervezett közhasznú társaság erőforrásával számolt. Mindezek közül az Iroda operatív munkája volt a meghatározó, külső partnerekre csak mérsékelten, néhány együttműködési szerződés útján tudtunk támaszkodni. (Az Iroda létszáma a kezdeti három köztisztviselőről 2004-ben két főre csökkent.) A Design Terminál Közhasznú Társaság a december végén született 2340/2003. (XII.23.) kormányhatározat alapján csak 2004. tavaszán jöhetett létre. A tervezettnél szűkösebb erőforrások ellenére, a hagyományteremtőnek szánt Design7 lebonyolításával a Design Terminál igen sikeres első évet zárt.
Az Iroda a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) szervezeti egységeként működik. Az MFT működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket és infrastruktúrát az MSZH biztosítja. A költségvetési megszorítások, így az államigazgatás egészéhez hasonlóan, az MFT rendelkezésére álló keretet is érintették. A Design Terminál Kht. saját éves üzleti tervvel rendelkezik. A 2002-2005-ös időszak működtetői forrásait a mellékelt táblázat mutatja.
A hároméves munkaprogram szerkezete
A hároméves munkaprogram a feladatokat hat területhez rendelte. A következőkben rövid elemzést adunk az egyes területekről. Együttesen áttekintve ezeket, jól látszik, hogy a ciklus elejéhez viszonyítva súlyponteltolódás történt a nemzetközi kapcsolatok felé. Ennek oka a vártnál is nagyobb nemzetközi érdeklődés, amit részben európai uniós csatlakozásunk gerjesztett.
(1) Intézményrendszer
A célok és a hozzájuk kapcsolódó részfeladatok teljesítése a tervezett ütemben haladt. Az MFT új arculattal jelent meg, ami rohamosan ismertté vált a szakmában. Ezzel párhuzamosan kiépültek az MFT szakmai kapcsolatai és kommunikációs csatornái. 2004-től az MFT tevékenységéről rendszeresen frissített, kétnyelvű honlap ad tájékoztatást. (www.mft.org.hu)Az MFT kezelésére bízott programok a Magyar Formatervezési Díj és a Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj , szakmai értékelés alapján megújultak, alkalmazkodtak a társadalmi-gazdasági igényekhez. Külön említést érdemel a Magyar Formatervezési Díj 25 éves évfordulója tiszteletére rendezett, hagyományteremtőnek szánt Design7. A kilenc nap alatt huszonhárom helyszínen, huszonnyolc esemény zajlott le, nyolc nemzet részvételével, közel 20 000 látogatóval.
Megalakult a Design Terminál Kht., amely az MFT-vel közös szakmai alapelvek alapján működik. Tevékenysége kiegészíti az Iroda munkáját, és így megtöbbszörözi az erőforrásokat az MFT által kitűzött célok elérése érdekében.
A cselekvőképes gazdasági érdekeltség reméltnél kisebb ütemű élénkülése miatt elmaradt a Breuer Marcel díj alapítása és a regionális hálózat kiépítése. A kortárs designgyűjtemény koncepció-kerete elkészült, azonban a megvalósításához szükséges gyakorlati program, intézkedési terv, a szakmai konszenzus hiányában még várat magára.
(2) Gazdasági kapcsolat- és ösztönző-rendszer
Az MFT javaslatai nyomán elkészült "A hazai formakultúra fejlesztését segítő kormányzati stratégia előkészítése" címet viselő tanulmány, amely a korábbi hazai támogatási programok vizsgálata, az inkubátorházak által nyújtott lehetőségek, a közbeszerzési eljárás elemzése és a nemzetközi tapasztalatok számbavétele mellett, ajánlásokat fogalmaz meg. Ez a tanulmány felöleli a munkaprogramban kijelölt feladatokat és alapja lehet a konkrét javaslatok kidolgozásának. Ezen a területen a jövőben szorosabban együtt kell működnünk a gazdaság-ösztönzési programokat kezelő intézményekkel.
A gazdasági miniszter 2004-ben újraszabályozott hatáskörében csakúgy, mint a KKV fejlesztési programokban, megjelent a design-politikáért viselt felelősség.
(3) Társadalmi fogadókészség
Az MFT alakulásáról, tevékenységéről a rendezvényekhez kötődve rendszeresen beszámolt a sajtó. A tapasztalatok alapján látszik, hogy a rendszeres tudósításokhoz a fogadókészség adott. Ennek jobb kihasználása további cél lehet, azonban a feltétel általában az, hogy teljesen kész anyagot kell szolgáltatni, illetve esetenként ezt még finanszírozni is kell. Erre a jelenlegi keretek között még nem tudunk vállalkozni.
Az MFT számos kiadvány egyetemi jegyzet (6), szakkönyv (5), folyóirat, katalógus megjelenését támogatta, ezek közül a nagyközönség körében is méltán népszerű a Design7-re kiadott, a "Magyar Design 150 éve a dualizmus korától napjainkig" című, kétnyelvű könyv. A már említett rendszeres kommunikációs csatornák mellett (honlap, éves jelentés, hírlevél) hazai és nemzetközi eseményeken egyaránt információt szolgáltattunk, előadásokat tartottunk. A kiállítási katalógusok mellett megjelent egy négynyelvű füzet a hazai design-intézményekről, ami eddig három kiadást ért meg. Az esettanulmányokon alapuló kiadványunk (hazai sikertörténetekből válogatva) kézirata elkészült és egyetemi jegyzetként jelent meg.
(4) Oktatás és elméleti munka
A felsőfokú designképzés meglévő intézményeivel éves együttműködési programok keretében dolgoztunk, többek között az akkreditált iparjogvédelmi oktatás elterjesztésében.
Együttműködő partnerünk volt a Magyar Iparművészeti Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem. 2004. őszén az MFT egy fő részére DLA ösztöndíjat alapított, a képzés támogatása és szélesítése érdekében.A Magyar Iparművészeti Egyetem nappali képzés keretében elkészült egy művészet- és designelméleti csomag, melynek akkreditációja folyamatban van.
A Képző- és Iparművészeti Lektorátussal kötött együttműködési szerződés eredményeként befejeződött a korábbi Iparművészeti Tanács iratanyagának rendszerezése, amely ily módon az idei évtől kutathatóvá vált a szakmai közönség számára.
A munkaprogramban szereplő, a teljes oktatási spektrumot felölelő ambiciózus programok elindítását, koordinálását sajnos nem tudtuk felvállalni. Kezdeti lépések történtek a fogadókészség felderítésére a leendő gazdasági döntéshozók képzésében szerepet játszó intézményekkel, de elmaradtak az alap- és szakképzés területén tervezett programok.
(5) A szellemi tulajdon védelme
A Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központjával együttműködve hívtuk fel a figyelmet az iparjogvédelmi rendszer kínálta eszközökre mind a tervezők, mind a vállalkozások körében.
Az európai jogharmonizáció keretében megújult formatervezési mintaoltalmi rendszerben az oltalmazásra bejelentett design-alkotások száma (a vállalkozási intenzitás stagnálása mellett) megkétszereződött. A közösségi védjegy- és mintaoltalom uniós hatósága, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és az Európai Bizottság nagysikerű éves konferenciáját (Euroforum Trademarks and Design) 2003-ban Budapesten tartotta, több mint 500 külföldi résztvevővel.
(6) Nemzetközi kapcsolatok
Az EU-csatlakozás miatt a vártnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott hazánk iránt, amit érdemes volt kihasználni. Így a tervezettnél hangsúlyosabbá vált ez a terület. A folyamatos adatszolgáltatás, nemzetközi jelenlét és a kiadványok terjesztése mellett két nemzetközi kiállítást állítottunk össze és indítottunk útjára. Az "oh! objects from Hungary" című, fiatal magyar formatervezőket bemutató kiállítás két év alatt négy helyszínen járt. A Magyar Formatervezési Díj 25 éves történetéből válogatott anyag pedig a régiót bemutató, "Re:Design Europe" című berlini kiállítás része volt. A kiállítások megvalósításában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt a partnerünk.
Az MFT tagja az ICSID nemzetközi és a BEDA európai szervezeteknek. A tagság jó lehetőséget ad más országok design-intézményeinek megismerésére. A Design7 alatt tizenkét ország részvételével kétnapos ICSID regionális találkozót szerveztünk. A közép-kelet európai régió design-szervezetei első alkalommal találkoztak, és ezzel egy új generáció kapott lehetőséget a rendszerváltás előtt meglévő kapcsolatok feltámasztására.
A kiállítás lebonyolításában a külföldön működő magyar kulturális intézetek, míg a Design7-en a hazánkban működő, külföldi kulturális intézetek voltak partnereink. Az egyetemekkel kötött együttműködési szerződések segítették a hallgatók bekapcsolását a nemzetközi szakéletbe.