A közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás engedélyezése vagy a díjigény érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben.
Közös jogkezelés
A közös jogkezelés az egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő, vagy a jogosultak elhatározásán alapul, és a következőkre terjed ki:
a) a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználásának engedélyezése vagy díjigényének érvényesítése,
b) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, vagy az ebben való részvétel,
c) a felhasználás figyelemmel kísérése,
d) a jogdíjak beszedése,
e) a jogdíjak jogosultak között történő felosztása, kifizetése, vagy felosztás céljára másik szervezetnek történő átadása,
f) fellépés a szerzői jog vagy kapcsolódó jog megsértésével szemben, ideértve az eljárás kezdeményezését a bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az eljárás során nyilatkozat, észrevétel vagy indítvány megtételét és eljárási cselekmény elvégzését. [Kjkt. 4. §-ának 7. pontja]
Bizonyos vagyoni jogok (például követő jog) esetében közös jogkezelési tevékenységet csak reprezentatív, vagyis a vonatkozó hazai és a külföldi jogosultak jelentős részét képviselő közös jogkezelő szervezet végezhet. Szintén csak reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet kiterjesztett hatállyal, tehát olyan jogosultak nevében is közös jogkezelési tevékenységet, akik nem bízzák meg a közös jogkezelő szervezetet jogaik kezelésével.
A közös jogkezeléssel kapcsolatos szabályokat a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Kjkt.) tartalmazza, amely 2016. július 28-án lépett hatályba. Ettől kezdve többféle jogkezelő szervezet működhet Magyarországon: a reprezentatív közös jogkezelő, a közös jogkezelő és a független jogkezelő szervezet. A közös jogkezeléssel kapcsolatos részletszabályokat a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.
A közös jogkezelő szervezetekről és a független jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nyilvántartást vezet és ellátja e szervezetek felügyeletét. A nyilvántartásba bárki betekinthet.
Új közös jogkezelési szabályozás
Magyarország az Európai Parlament és a Tanács a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelve átültetésével kapcsolatos implementációs kötelezettségét a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Kjkt.) elfogadásával teljesítette. A törvény 2016. július 28-án lépett hatályba.
A törvény mellett a jogkezelésre vonatkozó további részletszabályokat a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza.
Az irányelv alapvető struktúraváltást eredményezett a korábban kialakult rendszerben, így például a közös jogkezelési tevékenység immár nem nyilvántartásba vételhez, csupán bejelentéshez kötött tevékenység és a jövőben bizonyos körben nem reprezentatív szervezetek is végezhetnek közös jogkezelést hazánkban.
A „hagyományos” közös jogkezelő szervezetek mellett bizonyos tevékenységet ún. független jogkezelők is végezhetnek az új jogszabály szerint. A jogszabály meghatározza a közös jogkezelő szervezet és emellett az üzleti alapon eljáró, független jogkezelő szervezet fogalmát is. A közös jogkezelő szervezet vagy a tagok tulajdonában (ellenőrzése alatt) áll, vagy non-profit jellegű, míg a „független”, üzleti jogkezelő szervezetre ezek a feltételek nem vonatkoznak. Amint a nevükből is adódik, a független jogkezelők nem „közös” jogkezelők, és a jogosultjaiktól „függetlenek”, tehát a főbb döntéseket nem a jogosultak, hanem az üzleti alapon eljáró szervezet tulajdonosai hozzák. Független jogkezelőre lehet példa egy színházi ügynökség, amely eddig például „nagyjogos” (nem közös jogkezelésbe tartozó) színpadi művek jogait képviselte.
A törvény legtöbb szabálya csak a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozik, melyekre így sokkal szigorúbb szabályok alkalmazandók, mint a független jogkezelő szervezetekre. A független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatban is érvényesülnek azonban követelmények: működésük bejelentéshez kötött, vonatkoznak rájuk a legfontosabb, a jogkezelés átláthatóságát biztosító szabályok is, díjszabásukat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni és ugyanúgy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakmai – hatósági felügyelete alatt állnak, mint a közös jogkezelő szervezetek.
A jogkezelési tevékenység továbbra is bejelentéshez kötött. A bejelentés magában foglalja több adat, illetve dokumentum közzétételének kötelezettségét.
Fontos, hogy ez a szabály nem csak az újonnan létrejövő szervezetekre vonatkozik, hanem például egy évek óta működő színházi ügynökségnek is be kell jelentenie a tevékenységét és közzé kell tennie – többek között – a díjszabását. Szintén lényeges változás, hogy a kiterjesztett hatályú és ezért reprezentativitáshoz kötött közös jogkezelési tevékenység a jövőben is szigorúbb feltételkehez kötött, engedélyköteles tevékenységnek minősül. Az Szjt.-ben előírt egyes mű- vagy teljesítménytípusokhoz kapcsolódó közös jogkezelést csak reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet.