Hágai Megállapodás
A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a továbbiakban: WIPO) 1925-ben fogadták el az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló Hágai Megállapodást, amelynek szövegét több alkalommal felülvizsgálták. Magyarország 1984-ben csatlakozott a Megállapodás 1934-ben Londonban, valamint 1960-ban Hágában felülvizsgált szövegéhez. A Megállapodás e két szövegét Magyarországon az 1984. évi 29. törvényerejű rendelet hirdette ki. (A londoni szöveg alapján 2010 január 1-ét követően már nem lehet nemzetközi bejelentést tenni. Magyarország e szöveg szerint 2005 február 1-től nem tagja a megállapodásnak.)
A 90-es évek második felében a WIPO szervezésével szakértői munkacsoport alakult a Megállapodás teljes körű felülvizsgálatára. A szabályozás korszerűsítésének alapvetően két célkitűzése volt: a Megállapodás földrajzi hatályának új államok csatlakozásán keresztül történő kiterjesztése, illetve az ipari minták nemzetközi oltalmi rendszerének tökéletesítése annak érdekében, hogy az egy eljárásban történő, több államra kiterjedő oltalomszerzés minél hatékonyabban szolgálja a bejelentők érdekeit.
A Megállapodás új, felülvizsgált szövegének aláírására 1999. július 2-án, Genfben került sor. Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott a megállapodás genfi szövegéhez, melyet a 2004. évi XC. törvény hirdetett ki.
A Megállapodás előnye, hogy egyetlen bejelentéssel, ugyanarra a mintára egyidejűleg több, a bejelentésben megjelölt Szerződő Fél területére igényelhető oltalom. Ezzel az eljárás könnyebbé, gyorsabbá, és - az egységes díjaknak köszönhetően - olcsóbbá válik. A Megállapodás alapján nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a WIPO Nemzetközi Irodájánál, valamint a Megállapodásban részes Szerződő Felek hivatala útján lehet tenni. Ennek megfelelően nemzetközi bejelentés - a WIPO által rendszeresített formanyomtatványon - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is benyújtható; a Hivatal a bejelentést - az erre irányuló díj megfizetése esetén - továbbítja a Nemzetközi Irodához.
A nemzetközi bejelentés útján megszerezhető oltalom a megjelölt Szerződő Fél területén azonos hatályú a nemzeti úton megadott mintaoltalommal. Valamely megjelölt Szerződő Fél azonban az oltalmat saját területére nézve - a Nemzetközi Irodához intézett nyilatkozatában - elutasíthatja, ha a nemzetközi bejelentésben oltalmazni kívánt minta nem felel meg a saját jogszabályaiban rögzített oltalmazhatósági követelményeknek. Ezek a követelmények azonban a Megállapodás szövegében, vagy a Végrehajtási Szabályzatban foglaltaktól nem lehetnek eltérőek, vagy azokat meghaladóak.
A Megállapodás 3. cikke alapján "Nemzetközi bejelentést annak az államnak az állampolgára vagy ott honos jogi személy nyújthat be, amely Szerződő Fél, vagy olyan kormányközi szervezet tagja, amely Szerződő Fél, továbbá az, akinek állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe a Szerződő Felek valamelyikének területén található.".
A Hágai Megállapodás alkalmazásának, valamint a formatervezésiminta oltalmak közötti eligazodás megkönnyítése céljából 1968-ban szakosított egyezmény jött létre az ipari minták nemzetközi osztályozására. A Locarnói Megállapodásnak hazánk 1973 óta tagja.