TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS 1999 Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2000. február |
 |
T A R T A L O M
I.
IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG
1.
Szabadalmi hatósági tevékenység
2.
Használati mintaoltalmi hatósági tevékenység
3.
Ipari mintaoltalmi hatósági tevékenység
4.
Védjegyhatósági tevékenység, földrajzi árujelzők
5.
Hatósági nyilvántartások és ügyvitel
II.
JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1.
A Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása
2.
Hazai jogalkotási tevékenység
3.
Jogalkalmazás és szakmai testületek működtetése
4.
Nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység
5.
Az európai szabadalmi egyezményhez és szervezethez való csatlakozás előkészítése
III.
HATÓSÁGI PUBLIKÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG - INFORMATIKAI TÁMOGATÁS
1.
Hagyományos és elektronikus kiadói tevékenység
2.
A Szabadalmi Tár és Iparjogvédelmi Szakkönyvtár szolgáltatásai
3.
Információtechnológiai támogatás és fejlesztések
IV.
A HAZAI IPARJOGVÉDELMI KULTÚRA FEJLESZTÉSE
1.
Ügyfélszolgálati tevékenység
2.
Iparjogvédelmi képzés
3.
Promóció és sajtótevékenység
V.
A HIVATAL 1999. ÉVI GAZDÁLKODÁSA
1.
A költségvetési teljesítés főbb mutatói
2.
Humánerőforrás-gazdálkodási eredmények
II. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. A Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása
A hivatali statútum megújításához szükséges elemző, feltáró, stratégiaformáló munka megkezdődött, az MSZH-ról szóló kormányrendelet tervezete elkészült. Időközben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvénynek (Szt.) az MSZH jogállására vonatkozó 44. §-át is módosító törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, amelyet az MSZH bevonása nélkül állítottak össze. Sokoldalú egyeztetések eredményeként sikerült elérni annak a módosító indítványnak a parlamenti támogatását, amely az MSZH jogállásának megőrzését és hatáskörének bővítését javasolta. Ennek megfelelően az 1999. évi LXIX. törvény 3. §-a az Szt. 44. §-ának (1) bekezdését a következőképpen módosította (2000. január 1-jei hatállyal): "A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel."
A Hivatal hatáskörét érintő fontos változás az is, hogy az új szerzői jogi törvény szerint a Szerzői Jogi Szakértő Testület az MSZH mellett működik. E testület szervezetének és működésének részletes szabályozására a Kormány kapott felhatalmazást. Az ARTISJUS, az Igazságügyi Minisztérium és a Testület képviselőivel tartott megbeszélések eredményeként kidolgoztuk a rendelet tervezetét, amelyet végül tartalmi változtatás nélkül fogadtak el. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1999. november 11-én lépett hatályba. Rendelkezései értelmében a Testületet 2000. május 11-ig újjá kell alakítani. E folyamatban az MSZH elnöke a tagokra és a tisztségviselőkre vonatkozó javaslat kidolgozásáért és az igazságügy-miniszter elé való terjesztéséért felel. A rendelet előírásainak megfelelően megkerestük az érintett szervezeteket, véleményt kérve a kinevezési javaslatok összeállításához.
2. Hazai jogalkotási tevékenység
Az 1999. év a szellemi tulajdon védelme szempontjából fontos jogalkotási eredményeket hozott. A Hivatal kezdeményezően és tevékenyen járult hozzá e jogszabályok előkészítéséhez. Emellett az év során hozzáfogtunk a rövid és középtávon jelentkező kodifikációs teendők megalapozásához is. A szabályozási környezet alakítása egyaránt szolgálta a nemzetközi fejleményekhez való igazodást, az európai integráció jogi feltételeinek megteremtését, a jogérvényesítés hatékonyabbá tételét, valamint a pénzügyi és az intézményi keretek már ismertetett korszerűsítését, illetve megerősítését.
A Hivatal előterjesztésének megfelelően nyújtotta be a Kormány azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapján elfogadták a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződés kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXII. törvényt és a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvényt.
Az MSZH részt vett a következő két NATO-megállapodás kihirdetésének előkészítésében is:
- 1999. évi CXI. törvény a Magyar Köztársaságnak a védelmi célokat szolgáló műszaki információk cseréjéről szóló, Brüsszelben, 1970. október 10-én kelt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról és a Megállapodás kihirdetéséről.
A szellemi tulajdonvédelmi törvények újraalkotási folyamatát zárhatja le az ipari mintaoltalmi kodifikáció, amelynek főbb irányait és menetrendjét két nemzetközi fejlemény határozta meg: 1998-ban megalkották az Európai Közösség irányelvét az ipari minták oltalmáról, 1999-ben pedig a Szellemi Tulajdon Világszervezetében elfogadták az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás új szövegét. A Hágai Megállapodás felülvizsgálatára összehívott diplomáciai értekezlet eredményes lezárultával a kodifikációs munka előkészítése megkezdődött. Az új európai közösségi irányelv tekintetében ennek megfelelően adtunk az IM-nek tájékoztatást a harmonizációt célzó új törvény megalkotásának ütemezéséről és a csatlakozási tárgyalásokon képviselendő álláspontról. A Hivatalon belül munkacsoport alakult az új törvény előkészítésére, továbbá a kodifikáció legfontosabb kérdéseiben állásfoglalást, véleményt kérő levéllel kerestünk meg számos szakmai és érdekképviseleti szervezetet, amelyek közül egyesekkel külön konzultációkat is tartottunk. Az eddigi előkészítő munka eredményeként az új ipari mintaoltalmi törvény tervezete 2000 őszén, a szabályozás 2001-ben megszülethet.
A szellemi tulajdonjogok gyakorlásának versenyjogi "mozgásterét" jelölték ki azok a kormányrendeletek, amelyeket a versenytörvényben adott felhatalmazás alapján, az Európai Bizottság rendeleteinek figyelembevételével alkottak meg. A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 84/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet és a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet kidolgozásában részt vettünk, a két rendelet tervezeteit többször véleményeztük.
A szellemi tulajdon témájában közreműködtünk a 2001. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozat módosításáról szóló 2280/1999. (XI. 5.) Korm. határozat előkészítésében.
A jogvédelem hatékonysága szempontjából fontos jogalkotási eredmény volt, hogy a Büntető Törvénykönyv legutóbbi módosítása (az 1999. évi CXX. törvény) újraszabályozta a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggő bűncselekményeket. Így új tényállásként jelenik meg az iparjogvédelmi jogok megsértése, de a Btk. a büntetendőséget csak a szándékos utánzás és átvétel eseteire írja elő. Szintén újdonság, hogy a bitorlás bűncselekménye a jövőben csak a szellemi alkotás jogtalan elsajátítására (a "plágiumra", a találmánybitorlásra stb.-re), illetve az eddig is ismert "élősködő" alakzatra korlátozódik. A szerzői jogok védelme is erősödik a műszaki intézkedések kijátszását és a jogkezelési adatok meghamisítását szankcionáló új bűncselekményekkel. A Btk.-módosítás előkészítésébe az MSZH-t is bevonták.
Az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvényeket módosító 1999. évi CX. törvény 174. §-ának (2) bekezdése a megfelelő szövegrészek hatályon kívül helyezésével - 2000. január 1-jei hatállyal - kizárta, hogy a bíróságok iparjogvédelmi ügyekben a nyilvánosságot a határozat kihirdetéséről is kizárják; e lehetőség a Pp.-beli általános okokon túl a jövőben csak a tárgyalás tekintetében marad fenn. E módosítást - melyet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való igazodás tett szükségessé - az IM az MSZH-val egyeztette.
Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvényjavaslat kidolgozásába bekapcsolódtunk. Az első kormányelőterjesztés alapján a Kormány úgy határozott, hogy a szabályozás tárgykörét szélesíteni kell: nemcsak a szellemi tulajdonjogokat sértő, hanem más jogszabályi előírásokba ütköző (pl. csempészett) árukra is ki kell terjeszteni. A törvénytervezetet ennek megfelelően dolgozták át az IM-ben, amelyet a Kormány T/1894. számmal novemberben terjesztett törvényjavaslatként az Országgyűlés elé. Fontos eredmény, hogy a javaslat 2. §-a szerint nincs helye olyan elkobzott dolog közérdekű felhasználásának, amelyet bitorlás, szerzői vagy szomszédos jogok megsértése vagy iparjogvédelmi jogok megsértése miatt koboztak el. Ez azt jelenti, hogy csak az áru hamis megjelölése miatt elkobzott dolgok használhatók fel közérdekű célra. Még az ilyen dolgok esetében is csak a jogosult hozzájárulásával vagy a jogsértő mivolttól való megfosztás után kerülhet sor a közérdekű felhasználásra. A jövőben az elkobzott dolgot meg kell semmisíteni, ha értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene.
A 32/1999. (VI. 16.) GM rendelet módosította a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 77/1995. (XII. 29.) IKM rendeletet. A rendeletmódosítás VI. 24-én hatályba lépett. A rendelet módosítása alkalmával tisztáztuk az igazgatási szolgáltatási díjak - tárgyi adómentességgel járó - statisztikai, illetve ÁFA-besorolását, a PM igényei szerint a rendeletben megjelöltük a számlát, amelyre a díjakat be kell fizetni, továbbá külön rendelkezést illesztettünk a rendeletbe a díjak kezeléséről és nyilvántartásáról.
3. Jogalkalmazás és szakmai testületek működtetése
A jogszabályok végrehajtása és a helyes jogalkalmazás előmozdítása is több fontos feladat teljesítését igényelte az 1999. év során.
Kiemelkedő jelentőségű elnöki döntés született az Szt. 1994. évi VII. törvény 20. §-ának értelmezéséről és alkalmazásáról: ennek értelmében a törvény hatályba lépésének időpontjában folyamatban lévő összes ügyben termékoltalmat engedélyez a Hivatal, amennyiben a bejelentés megfelel a törvényben megszabott egyéb szabadalmaztatási feltételeknek. A Hivatal részletesen kidolgozott jogi okfejtésre alapozza az új védjegytörvény átmeneti szabályaival kapcsolatos joggyakorlatát is.
Az év folyamán a Hivatal 587 ügyben hozott határozatot jogutódlás, képviseletváltozás vagy más változás tudomásulvételéről.
Az iparjogvédelmi bírósági ügyek kezelése során összesen 122(107) - zárójelben az 1998. évi adatok - műszaki alkotásra vonatkozó kérelem alapján hozott, az eljárást befejező hivatali határozattal kapcsolatos megváltoztatási kérelem érkezett az MSZH-hoz, ebből 98(95) szabadalmi, 9(5) használati mintaoltalmi és 15(7) ipari mintaoltalmi ügyben.
A Fővárosi Bírósághoz felterjesztett 87(69) megváltoztatási kérelem közül 72(63) szabadalmi, 6(3) használati mintaoltalmi és 9(3) ipari mintaoltalmi ügyre vonatkozik.
A saját hatáskörben elintézett megváltoztatási kérelmek száma: 35(38).
A felsorolt ügytípusokban a Fővárosi Bíróságtól jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek száma 55(23). Ebből:
a) megváltoztatási kérelem elutasítása: 14 (10),
b) a Hivatal határozatának megváltoztatása: 22 ( 2),
c) új eljárásra, illetve az eljárás folytatására utasítás: 14 ( 4),
d) az eljárás megszüntetése: 3 ( 4),
e) az ügy áttétele a Hivatalhoz, az újra érvénybe
helyezési kérelem elbírálása végett: 1 ( 2),
f) újra érvénybe helyezés: 0 ( 1),
g) szabadalom megsemmisítése: 1 ( 0).
Védjegyügyekben 266(285) volt a bírósághoz továbbított megváltoztatási kérelmek száma.
A Fővárosi Bíróság jogerős végzéseinek - 161(91) - megoszlása a következő volt:
a) a megváltoztatási kérelem elutasítása: 61 (40),
b) a Hivatal határozatának megváltoztatása: 50 (33),
c) a határozat hatályon kívül helyezése,
új eljárásra utasítás: 28 ( 6),
d) az eljárás megszüntetése: 5 ( 2).
Tavaly 17(10) esetben a kérelmező visszavonta a megváltoztatási kérelmet.
A tanácsi ügyek területén 1999-ban 8(7) nemleges megállapítási kérelem [ebből szabadalmi 4(5), használati mintaoltalmi 4(1), ipari mintaoltalmi 0(1)] érkezett a Hivatalhoz. Megsemmisítési kérelem 26(20) ügyben [ebből szabadalmi 7(6), használati mintaoltalmi 10(9), ipari mintaoltalmi 9(5)] érkezett a Hivatalhoz.
Ezenkívül 2 kérelem érkezett szabadalmi leírás értelmezése iránt.
Az elmúlt évben megélénkült az iparjogvédelmi szakmai testületek működése. A Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság január 12-én megtartotta alakuló, május 10-én pedig második ülését. A vizsgabizottság ügyrendje és a vizsgához szükséges jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzéke a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő májusi számában megjelent.
Május 11-én átvették kinevezésüket a megújult Találmányi Szakértői Testület tagjai; az ügyrend tervezete is elkészült. A Találmányi Szakértői Testület három szakértői véleményt adott ki ebben az évben, hat folyamatban lévő ügy maradt.
4. Nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) munkájában folyamatosan, aktívan és kezdeményezően vettünk részt. Jelentőségében kiemelkedett a Szabadalmi Jogi és a Védjegyjogi Állandó Bizottság működése, továbbá az első félév legfontosabb WIPO-eseményeként a Hágai Megállapodás felülvizsgálatára összehívott diplomáciai értekezlet.
Ez utóbbi eredményesen zárult: elfogadták a megállapodás új szövegét és a végrehajtási szabályzatot. Hazánk - több fejlett ország társaságában - az aláírók között volt. Decemberben két szakértőnk részt vett a Hágai Megállapodás új szövegéről rendezett WIPO-szemináriumon is.
A Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság készítette elő a Szabadalmi Jogi Szerződés tervezetét, amelynek elfogadására 2000 májusában és júniusában diplomáciai értekezletet tartanak.
A WIPO tagállamai közgyűlésének és a WIPO irányító szerveinek 34. üléssorozatát 1999 szeptemberében tartották. Központi téma volt: a 2000-2001. évekre szóló program és költségvetés, a Szabadalmi Jogi Szerződés létrehozására irányuló diplomáciai értekezlet összehívása, az elsőbbségigénylési szabályoknak a WTO TRIPS-egyezményével való összehangolása, az elektronikus kereskedelem és az Internet domain-nevek témájában folyó munkálatok áttekintése, a közismert védjegyek oltalmára vonatkozó ajánlás elfogadása. A WIPO intézményi reformja is napirenden szerepelt, számottevő előrelépés nélkül. Módosították mindazonáltal a főigazgató megbízatási idejére vonatkozó rendelkezéseket.
Fontos eredmény, hogy Magyarországot ismét beválasztották a Párizsi Unió Végrehajtó Bizottságába és ezzel egyúttal a Koordinációs Bizottságba. Nem csökkent a közép-európai és balti államoknak jutó helyek száma és súlya. Az MSZH elnökét a Hágai Unió közgyűlésének elnökévé választották.
Az üléssorozat alkalmával az MSZH elnöke személyesen adta át a WIPO főigazgatójának a magyarországi látogatásra meghívó levelet.
Említést érdemel továbbá, hogy véleményeztük a WIPO-nak a domain-nevekről készített tanulmányát.
A Kereskedelmi Világszervezet TRIPS-egyezménye alapján működő TRIPS Tanács februári, áprilisi, júliusi és novemberi ülésein részt vettünk. A legfontosabb témák: a földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása és a fokozott védelmet élvező termékkör kiterjesztése, az ún. "non-violation" jogviták rendezése a TRIPS-egyezmény alkalmazásában, a biotechnológiai találmányok védelme, az elektronikus kereskedelem szellemi tulajdonvédelmi vonzatai. A földrajzi árujelzőkkel összefüggő magyar javaslat szerepelt a WTO seattle-i miniszteri értekezletének napirendjén is.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalásokon számos iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdés szerepelt napirenden.
Magyarország a csatlakozástól számított öt éves átmeneti időszakot igényelt a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló 1768/92/EGK rendelet alkalmazására. A kérés alapvető indoka, hogy a kiegészítő oltalom több - általában öt - évvel meghosszabbítja (a szabadalmi oltalom lejárta után) az originális szer kifejlesztőjének piaci monopolhelyzetét és ezzel meghosszabbítja azt az időtartamot is, ameddig a gyógyszertermék magasabb áron értékesíthető. A magyar egészségbiztosítás, illetve páciensek számára ez többletkiadással járna. A tárgyalások eredményeképpen olyan megoldás látszik körvonalazódni, amely - derogáció, átmeneti időszak nélkül is - azt eredményezné, hogy az első kiegészítő oltalmi tanúsítványokat csak az Unióhoz való csatlakozást követő tizedik év elteltével szereznék meg Magyarországon.
Összefügg ezzel - és hasonló indokokra épül - az a derogációs igény is, amelyet hazánk a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének megszerzéséhez benyújtott vizsgálati eredmények és más adatok védelme (a 65/65/EGK Irányelv ezt biztosító rendelkezése) tekintetében jelentett be. Az e kérdésben kért ötéves átmeneti időszakról a többi iparjogvédelmi témától elkülönítve, az áruk szabad mozgásával kapcsolatban kezdődtek meg a tárgyalások.
A csatlakozási tárgyalásokon közel jutottunk a megegyezéshez arról, hogy a közösségi védjegyrendszer az új tagállamokra milyen feltételekkel terjedjen ki. A magyar tárgyalási álláspont kezdettől azt célozta, hogy a csatlakozás előtt hazánkban jóhiszeműen bejelentett védjegyek tulajdonosai a közösségi védjegyrendszer kiterjesztése után se kerüljenek hátrányos helyzetbe, illetve, hogy a Magyarországon szerzett védjegyeket és a magyar nemzeti szimbólumokat ne részesítsék a jelenlegi tagállamokéihoz képest indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésben. A közösségi és a magyarországi védjegyek közötti konfliktusok megelőzése, illetve minimalizálása érdekében az MSZH kész az együttműködésre a közösségi védjegyhatósággal, az OHIM-mal.
A tárgyalásokon emellett számos (szerzői jogi, jogérvényesítési) kérdést kellett tisztázni, megvilágítani az Európai Unió észrevételei, kérései alapján.
Az MSZH az Európai Unióhoz történő csatlakozásról folyó tárgyalásokon meghatározó súllyal működött közre az iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekre vonatkozókormányzati álláspont kidolgozásában és képviseletében. Ennek érdekében részt vettünk mind a hazai döntés-előkészítésben, mind pedig a nagyköveti, illetve miniszteri szintű érdemi tárgyalási fordulókon, továbbá az Európai Bizottság szakértőivel tartott konzultációkon. A Hivatal elkészítette az Európai Unió által kért - és magyar részről nagyköveti szinten átadott - kiegészítő tájékoztatás tervezetét, amely a szellemi tulajdont érintő valamennyi tárgyalási kérdésre kiterjed (így pl. az adatbázisok sui generis védelmére, a közösségi és a nemzeti védjegyek konfliktusára, valamint a jogérvényesítés helyzetére). A tárgyalásokhoz kapcsolódó további dokumentumként elkészítettük a magyar javaslatot a feltétlen lajstromozási akadályoknak és törlési okoknak a közösségi védjegyrendszer kiterjesztése alkalmával történő figyelembevételéről. A felsorolt feladatok teljesítése során rendszeresen konzultáltunk, illetve együttműködtünk a KÜM Integrációs Államtitkárságával, brüsszeli EK-missziónkkal, a GM-mel, az IM-mel és a MAGYOSZ iparjogvédelmi bizottságával, valamint egyeztettünk az ún. visegrádi országok szabadalmi hivatalainak szakértőivel is.
Fontos esemény volt elnöki szintű részvételünk az európai szabadalmi rendszer reformjáról összehívott, párizsi diplomáciai értekezleten, illetve az OHIM új épületének avatásán.
A kétoldalú kapcsolatok terén elnöki, illetve elnökhelyettesi szintű találkozóra, illetve látogatásra került sor az Osztrák Szabadalmi Hivatal centenáriumán, az észt hivatal 80. évfordulójára rendezett ünnepségen, valamint a szlovák és a cseh hivatal küldöttségével folytatott budapesti tárgyalásokon. Felkérésre véleményt adtunk a horvát iparjogvédelmi jogszabályok tervezeteiről.
Európai integrációs szempontból kiemelkedett a francia és a svájci szabadalmi hivatal elnökének budapesti látogatása. Mindkét esetben a további együttműködés irányait kijelölő emlékeztetőket fogadtunk el. Mindkét elnök elviekben támogatta, hogy Magyarország a WIPO-ban a fejlett ipari országokat tömörítő B) csoport tagjává váljék, illetve, hogy a többi tagjelölt országgal együtt jobban bekapcsolódhasson az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatának előkészületeibe.
Az őszi besztercebányai találkozó az ún. "visegrádi" együttműködés felélénkülését eredményezte az európai integráció témájában. Az EPC felülvizsgálatába való erősebb bekapcsolódást igénylő közös nyilatkozatról e találkozón született elvi egyezség.
Az európai integrációs feladatok ellátása mellett fontos konzultációkra került sor az Amerikai Egyesült Államokban az egészségügyi és gyógyszeripari program keretében, továbbá Genfben a USTR képviselőivel az USA részéről felvetett szellemi tulajdonvédelmi problémákról. Elnökhelyettesi szinten vettünk részt az EU-hoz csatlakozni készülő országok kormányzati tisztségviselőinek gyógyszeripari - főként iparjogvédelmi - kérdésekről rendezett madridi konferencián. Szakértői szinten képviseltette magát az MSZH az USA nagykövetségének szervezésében Budapesten a gyógyszerek iparjogvédelmi oltalmáról rendezett regionális konferencián.
5. Az európai szabadalmi egyezményhez és szervezethez való csatlakozás előkészítése
Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsának januári ülésén Magyarországot 2002. július 1-jei hatállyal meghívták az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra. Evvel kapcsolatban a szükséges kormányzati együttműködési, illetve belső és külső tájékoztatási feladatokat elvégeztük.
Az Igazgató Tanács ülésein - megfigyelőként - elnöki vagy elnökhelyettesi szinten képviseltettük magunkat. Az elmúlt évben öt ülést tartottak.
Szintén részt vettünk az Európai Szabadalmi Szervezet Szabadalmi Jogi Bizottságának ülésein. Napirendjükön elsősorban az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) felülvizsgálatának témái és a Végrehajtási Szabályzat módosításai szerepeltek.
Az európai szabadalmi rendszer reformjáról összehívott diplomáciai értekezleten a gazdasági miniszter megbízása alapján az MSZH elnöke vett részt. A magyar álláspontról írásbeli nyilatkozatot tett.
Az Igazgató Tanács 78. ülésén az MSZH elnöke a visegrádi országok nevében tettnyilatkozattal igényelte, hogy az EPC felülvizsgálatának előkészületeibe a tagfelvételre váró országokat jobban vonják be. A kérés kedvező fogadtatásra talált: a két "legérzékenyebb" munkacsoport dokumentumait megküldik számukra, illetve a költségcsökkentés (különösen a nyelvi fordítások) témájával foglalkozó csoport ülésére meghívást is kaptunk. Az említett országok részt vehetnek a 2000. évi, londoni kormányközi konferenciaegészén is.
Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsának 77. ülése alkalmával 1999 októberében ünnepélyes körülmények között írták alá a bolgár, cseh, magyar, lengyel, litván, román és szlovák szabadalmi leírások közös CD-ROM-on történő megjelentetésére vonatkozó PRECES-szerződést. E szerződés végrehajtására gyártási szerződés is létrejött, melyet az Igazgató Tanács 78. ülésén, 1999 decemberében írtak alá a hazai ARCANUM Informatics céggel.
Hasonló céllal folyik a védjegyeket illetően az ún. TRACES-szerződés előkészítése. A főbb kérdéseket tisztázó levélváltás után kidolgoztuk és az érintett hivataloknak véleményezésre megküldtük a szerződés tervezetét. Az új megállapodások következtében az MSZH kezdeményezésére és szerepvállalása folytán régiónk iparjogvédelmi kiadóközpontjává Budapest vált.