Közösségi formatervezésiminta-oltalom lajstromozására irányuló, illetve azt követő eljárások
Tartalomjegyzék
A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés benyújtásának módja, nyelve
A közösségi bejelentés kellékei
A közösségi bejelentés hatálya
Elsőbbség igénylése
A lajstromozási eljárás
Az oltalom megújítása; lemondás az oltalomról
A mintaoltalom megsemmisítése
A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés benyújtásának módja, nyelve
A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megszerzésének első állomása a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés (közösségi bejelentés) benyújtása. A bejelentő szabadon választhat, hogy bejelentését
- közvetlenül a spanyolországi Alicante-ban székelő EUIPO-hoz, vagy
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) nyújtja be.
Az EUIPO-n keresztül történő benyújtás esetében a közösségi bejelentés elektronikus úton, illetve faxon történő megtételére is mód van, bár az EUIPO a faxon keresztül történő benyújtást - a minta ábrázolása torzulásának kockázata miatt - nem ajánlja. Ha a közösségi bejelentést az SZTNH-hoz nyújtották be, az SZTNH minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy azt legkésőbb két héten belül továbbítsa az EUIPO-hoz. A közösségi bejelentés továbbításáért díjat kell fizetni, a bejelentést az SZTNH a díjfizetést követően továbbítja.
A bejelentés napja a közvetlenül az EUIPO-nál történő benyújtás esetén az a nap, amelyen a közösségi bejelentés az EUIPO-hoz beérkezik. Az SZTNH-nál történő benyújtás napja azonban csak akkor válik bejelentési nappá, ha a bejelentés az SZTNH-nál történő benyújtástól számított két hónapon belül beérkezik az EUIPO-hoz (két hónapon túl történő beérkezés esetén a bejelentés napja az EUIPO-hoz való beérkezés napja lesz). Az EUIPO minden esetben tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy az SZTNH által továbbított bejelentést mikor fogadta. A bejelentési nap meghatározása alapvető jelentőségű, ugyanis a mintaoltalom tartamának kezdő időpontja - a minta lajstromozása esetén - a bejelentési nap.
A közösségi mintaoltalmi bejelentést az Európai Unió bármelyik hivatalos nyelvén be lehet nyújtani, így magyarul is. Második nyelvként azonban meg kell jelölni az EUIPO öt hivatalos nyelve közül az egyiket: az angolt, a németet, a franciát, a spanyolt vagy az olaszt. Ha a benyújtás nyelve nem azonos az említett öt nyelv valamelyikével, az ügyintézés nyelve az EUIPO-ban a másodikként megjelölt nyelv lesz.
A közösségi bejelentés kellékei
A közösségi bejelentésnek kötelezően tartalmaznia kell
- a minta lajstromozása iránti kérelmet,
- a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat (név, cím, állampolgárság, stb.),
- a minta ábrázolását oly módon, hogy az többszörözésre alkalmas legyen,
- azoknak a termékeknek a megjelölését, amelyekben a minta megtestesül, illetve amelyekre a mintát alkalmazzák (minta szerinti termékek),
- a nyelv megjelölését, amelyen a bejelentést benyújtják, valamint a második nyelv megjelölését, és
- a bejelentő aláírását.
A minta ábrázolása történhet grafikusan vagy fénykép csatolásával, színesben vagy fekete-fehérben, azonban mindenképpen ügyelni kell arra, hogy az oltalmazni kívánt mintát élesen, jól kivehetően, egyértelmű azonosításra alkalmas módon mutassa be az ábrázolás. Egy minta legfeljebb hét nézetből ábrázolható.
Szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd igénybevétele - a bejelentés benyújtását kivéve - csak abban az esetben kötelező, ha a bejelentő nem az Európai Közösségben honos, illetve ha székhelye vagy központi ügyintézésének helye az Európai Közösségen kívül van. Magyar bejelentők tehát eljárhatnak az EUIPO előtt akár önállóan, akár szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd útján.
A közösségi bejelentés tartalmazhat - formatervezési mintánként legfeljebb száz szóból álló - leírást, amely ismerteti a formatervezési minta ábrázolását. A leírás azonban nem befolyásolja az oltalom terjedelmét. Síkbeli minta, valamint a minta közzétételének elhalasztása esetén - ábrázolás helyett - mintapéldányt is be lehet nyújtani. A bejelentésben célszerű megadni a termék nemzetközi osztályozás (locarnói osztályozás) szerinti osztályjelzetét is. A bejelentés tartalmazhatja a szerző feltüntetését is.
A közösségi bejelentésért bejelentési és közzétételi díjat kell fizetni. Ha a bejelentő a közzététel elhalasztását kérte, ennek díját köteles megfizetni a közzétételi díj helyett.
A közösségi bejelentésbe egyszerre több minta foglalható: ezt nevezzük többes bejelentésnek. Az egy bejelentésbe foglalható minták száma - szemben a magyar szabályozással, amely legfeljebb 50 mintát enged - nem korlátozott. Ahhoz azonban, hogy több minta egyetlen bejelentésbe foglalható legyen, szükséges, hogy a minta szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartozzanak (a díszítés esetét kivéve). Többes bejelentés esetén a bejelentési és a közzétételi díjat minden egyes további minta után meg kell fizetni, azzal, hogy az egyes minták után fizetendő bejelentési és közzétételi pótdíj összege a 11. mintától lényegesen csökken.
A közösségi bejelentés hatálya
A közösségi rendelet értelmében az a közösségi bejelentés, amelynek a bejelentési napját elismerték, mindegyik tagállamban - így Magyarországon is - azonos hatályú egy szabályszerűen benyújtott nemzeti bejelentéssel. Ennek alapján tehát a magyar jogszabályok alkalmazásakor az EUIPO által elismert bejelentési nappal rendelkező közösségi bejelentést úgy kell figyelembe venni, mintha az SZTNH-nál tett nemzeti bejelentés lenne.
A közösségi rendelet hat hónapos határidőt biztosít arra, hogy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásban részes államban tett formatervezésiminta-oltalmi bejelentésbe foglalt mintával azonos minta tekintetében annak bejelentője az eredeti elsőbbség megtartásával közösségi bejelentést tegyen (uniós elsőbbség). Elsőbbségi igény csak szabályszerű nemzeti bejelentésre alapítható; a nemzeti bejelentés követelményeire a bejelentés helye szerinti állam jogszabályai irányadók. Az elsőbbség igénylésére nyitva álló hat hónapos határidőt az alapbejelentés bejelentési napjától kell számítani.
Az elsőbbség intézménye kedvező a bejelentők számára. Az oltalomképesség szempontjából előnyös ugyanis, ha az újdonság követelményének való megfelelés során minél korábbi időpont az irányadó, hiszen így kisebb az esély arra, hogy az oltalmazni kívánt mintával azonos minta már nyilvánosságra jutott. A bejelentés napjánál korábbi elsőbbség időpontját kell figyelembe venni továbbá az egyéni jelleg, a nyilvánosságra jutás, a korábbi mintával való ütközésre alapított megsemmisítés és a közzététel elhalasztása időtartamának meghatározása szempontjából.
A közösségi bejelentés tekintetében kiállítási elsőbbség is érvényesíthető: az, aki a nemzetközi kiállításokról szóló Párizsi Egyezmény értelmében hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításon bemutatta a minta szerinti terméket, és a termék ilyen formában történő első nyilvánosságra jutásától számított hat hónapon belül közösségi bejelentést tett, igényelheti a kiállításon történt nyilvánosságra jutás napjának elsőbbségét. Természetesen a kiállítás tényét igazolni kell az EUIPO előtti eljárásban, ezért a bejelentőnek bizonyítékot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a kiállításon valóban megtörtént a minta szerinti termék bemutatása.
A lajstromozott közösségi mintaoltalom megszerzésére irányuló eljárás alapvető jellemzője, hogy az EUIPO sem az oltalmazhatósági feltételeket (újdonság, egyéni jelleg), sem pedig a kizáró okok döntő többségét nem vizsgálja, azaz nem végez ún. érdemi vizsgálatot. Az EUIPO vizsgálata pusztán a következőkre terjed ki:
- kielégítették-e a közösségi bejelentéssel szemben támasztott alaki követelményeket;
- megfelel-e a minta fogalmának az, amit lajstromozásra bejelentettek;
- a minta nem ütközik-e a közrendbe vagy a közerkölcsbe; és
- megfizették-e az előírt díjakat.
Az érdemi vizsgálat hiányaként felróható, hogy az így megadott oltalom nem jelent automatikusan kizárólagosságot a minta hasznosítására, ugyanis előfordulhat, hogy ugyanarra a mintára több jogosult is kap párhuzamosan oltalmat. Mivel az eljárásban a mintát a lajstromozást megelőzően az EUIPO nem teszi közzé, az oltalmazhatósági feltételeket ki nem elégítő minták oltalmával szemben a jogorvoslat gyakorlatilag egyetlen módja a megadást követően kezdeményezett megsemmisítési eljárás. Az érdemi vizsgálat hiánya azt is eredményezi, hogy adott esetben egy gyenge, az oltalmazhatósági feltételeket nyilvánvalóan ki nem elégítő oltalom alapján a jogosult másokat gazdasági tevékenységüktől eltilthat, és e helyzet orvoslása érdekében a hátrányos gazdasági következményeket elszenvedő fél a számára ráfordítást igénylő megsemmisítési eljárás útján érheti csak el a kívánt jogi helyzetet. Az érdemi vizsgálat hiánya ugyanakkor gyors és egyszerű oltalomszerzést tesz lehetővé.
Az EUIPO a bejelentés kézhezvételét követően elsőként azt vizsgálja meg, hogy a közösségi bejelentés kielégíti-e mindazokat a követelményeket, amelyek a bejelentési nap elismeréséhez szükségesek, majd a további alaki, illetve az érdemi követelmények teljesülését ellenőrzi. Hiányok esetén az EUIPO felhívja a bejelentőt, hogy azokat két hónapon belül pótolja. A díjak határidőben történő meg nem fizetése esetén - pótdíj terhe mellett - további két hónap áll rendelkezésre a fizetésre.
Ha a bejelentő határidőben nem pótolja a hiányokat, az EUIPO a bejelentést elutasítja. Többes bejelentés esetén, ha a bejelentésbe foglalt minták között található olyan, amelyre nézve a bejelentés megfelel az előírásoknak, részleges elutasításra kerül sor.
Ha a közösségi bejelentés mind alaki, mind tartalmi szempontból megfelel a közösségi rendeletben és az annak végrehajtására szolgáló bizottsági rendeletekben foglaltaknak, az EUIPO a bejelentés tárgyára a formatervezési minta lajstromozásával oltalmat ad, és azt bejegyzi a lajstromba. A lajstromozás napja megegyezik a bejelentési nappal. Fontos tudni, hogy a megfizetett díjak csak akkor járnak vissza a bejelentőnek, ha a bejelentési nap nem volt elismerhető.
A lajstromozást követően az EUIPO közzéteszi a mintát a Közösségi Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben, feltéve, hogy megfizették a közzététel díját. Ez alól csak az képez kivételt, ha a bejelentő a közösségi bejelentés benyújtásakor kérte a formatervezési minta közzétételének az elhalasztását.
A közzététel elhalasztása esetén annak időtartama legfeljebb 30 hónap lehet a bejelentés benyújtásától számítva. A közzététel elhalasztása ugyanakkor nem jelenti a lajstromozás elhalasztását. Ebben az esetben ugyanis csak arról van szó, hogy az EUIPO az általános szabályoknak megfelelően lajstromozza a mintát, ha az kielégíti az előírt követelményeket, azonban sem a minta ábrázolása, sem a bejelentés ügyiratai nem tehetők a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, és az EUIPOhatósági tájékoztatást közöl a lajstromozott közösségi formatervezési minta közzétételének elhalasztásáról. E szabály alól kivételt jelent, hogy az, aki igazolja, hogy ehhez jogos érdeke fűződik, a közzétételt megelőzően is betekinthet az iratokba. Ilyen jogos érdek lehet, ha a mintaoltalom jogosultja a betekintést kérővel szemben bitorlási pert indított. A közzététel elhalasztása esetén a mintaoltalom jogosultja a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta alapján fennálló jogokat gyakorolhatja csak, ugyanakkor maga az oltalom a lajstromozással, és nem pedig a későbbi időpontban megvalósuló közzététellel keletkezik. A közzététel elhalasztásának időtartama alatt mód van a termék piaci bevezetésének, a minta értékesítésének kérdéseit tisztázni, mindezt abból az előnyös tárgyalási pozícióból végezve, hogy rendelkezésre áll az EUIPO által megadott lajstromozott mintaoltalom.
Az oltalom megújítása; lemondás az oltalomról
Az ötéves oltalmi idő lejártát megelőzően az EUIPO kellő időben értesíti a lejáratról a jogosultat és azt, akinek a mintával kapcsolatban joga van bejegyezve a lajstromba. Az oltalom megújítását írásban kell kérni az EUIPO-tól. A megújítási kérelem előterjesztésére és a megújítás díjának megfizetésére a lejáratot megelőző hat hónapon belül van lehetőség. Ennek elmulasztása esetén a megújítási díjon felül fizetendő pótdíj fejében van mód a mintaoltalom megújítására. Többes bejelentés alapján történő lajstromozás esetén lehetőség van csak egyes minták megújítására is. A megújítás a lejáratot követő naptól hatályos. A megújítást az EUIPO bejegyzi a lajstromba.
A mintaoltalomról az EUIPO-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal lehet lemondani. Az oltalomról lemondani csak a jövőre nézve lehet: a lemondás a lajstromba való bejegyzéstől hatályos. Különleges joghatás fűződik a lemondáshoz abban az esetben, ha a halasztott közzététel tárgyát képező közösségi formatervezési minta oltalmáról mond le annak jogosultja: ebben az esetben a mintaoltalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a keletkezésétől fogva nem fűződtek volna a közösségi rendeletben meghatározott joghatások.
Ha a mintára vonatkozóan szerepel a lajstromban bejegyzett jog (például zálogjog), a lemondás csak e jog jogosultjának a hozzájárulásával jegyezhető be. Bejegyzett használati engedély esetén ilyen kifejezett hozzájáruló nyilatkozat hiányában a lemondás bejegyzéséhez a jogosultnak bizonyítania kell, hogy a hasznosítót értesítette a lemondási szándékáról.
A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése esetén az oltalom a keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg: azt úgy kell tekinteni, mintha ahhoz keletkezésétől fogva nem fűződnének a közösségi rendeletben meghatározott joghatások. A megsemmisítési okokat a közösségi rendelet kimerítően sorolja fel.
Bárki kérheti a mintaoltalom megsemmisítését a következő okokból:
- az oltalom tárgya nem felel meg a minta fogalmának;
- a minta nem elégíti ki az oltalmazhatósági feltételeket;
- a mintával szemben lajstromozást kizáró ok áll fenn.
Kizárólag a korábbi jog, illetve oltalom jogosultja, illetve bejelentője kérheti a megsemmisítést a következő okokból:
- bírósági határozat értelmében az oltalmat nem annak adták meg, akit az megillet;
- a minta ütközik a bejelentés napját (elsőbbségét) követően nyilvánosságra jutott korábbi elsőbbségű lajstromozott közösségi vagy tagállami (nemzeti) formatervezési mintával vagy ilyen bejelentéssel;
- a későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és a közösségi vagy tagállami jogszabályok felhatalmazzák a megjelölés jogosultját az ilyen használat megtiltására;
- a minta más szerzői jogát sérti.
Kizárólag az érintett természetes vagy jogi személy kérheti a megsemmisítést, ha a minta a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkében felsorolt bármelyik elemet (pl. az Egyezményben részes ország címerét, zászlaját, általa elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyet vagy bélyeget) vagy a Párizsi Uniós Egyezményben nem szereplő egyéb olyan jelvényt, jelképet és címert tartalmaz jogosulatlanul, amelyhez az érintett tagállamban különösen fontos közérdek fűződik.
A megsemmisítési eljárás az EUIPO előtt folyik. A megsemmisítési kérelmet írásban, indokolással ellátva kell benyújtani, és meg kell fizetni annak díját. Ha az EUIPO elfogadhatónak tartja a kérelmet, a feleket szükség szerint, határidő tűzésével nyilatkozattételre és észrevételeik előterjesztésére hívja fel, majd határoz a megsemmisítési kérelem tárgyában. Különleges eljárási szabály, hogy a folyamatban lévő megsemmisítési eljárásba az EUIPO érdemi határozatának meghozataláig félként léphet be az, aki ellen a megsemmisítési eljárás tárgyát képező minta oltalmának bitorlása miatt pert indítottak. Az erre irányuló kérelmet a bitorlási per megindításától számított három hónapon belül kell előterjeszteni. Ugyanez irányadó arra is, akit a mintaoltalom jogosultja felszólított a mintaoltalom feltételezett bitorlásának abbahagyására, és igazolja, hogy bírósági eljárást indított annak megállapítására, hogy nem bitorolja a szóban forgó mintaoltalmat.
A megsemmisítési eljárás az ún. közösségi mintaoltalmi bíróságok (e célra kijelölt tagállami bíróságok) előtt folyik, ha
- lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta oltalmának megsemmisítését kérik;
- a közösségi mintaoltalmi bíróság előtt folyó bitorlási perben viszont keresetet terjesztettek elő a mintaoltalom megsemmisítése iránt.
Magyarországon közösségi mintaoltalmi bíróságként első fokon a Fővárosi Bíróság, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla jár el.