Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha
- alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól,
- a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát,
- nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok, vagy
- viszonylagos kizáró ok.
Az oltalomképes megjelölésnek megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie. Csak a megkülönböztetésre alkalmas megjelölések tudják betölteni a forgalomban a védjegy funkcióit.
A Vt. 1. §-a a védjegy lajstromozhatóságának feltételeit sorolja fel.
A Vt. 2. §-át akkor kell alkalmazni, amikor a megjelölés nem alkalmas a más gyártók áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre.
Ki vannak zárva a védjegyoltalomból azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Nincs megkülönböztető képessége a megjelölésnek különösen akkor, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. Azoknak a megjelöléseknek sincs megkülönböztető képességük, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes gyakorlatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Továbbá nem részesülhet oltalomban a megjelölés, ha egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre.
A Vt. 3. §-át akkor kell alkalmazni, ha egy megjelölés közrendbe vagy olyan információt vagy utalást tartalmaz, amely nem felel meg a valóságnak, például az áru vagy szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása, vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Továbbá ide tartoznak még kizáró okként a rosszhiszeműen bejelentett megjelölések, a vallási jelképek, állami és egyéb felségjelek (engedély nélküli) használata, illetve az az eset is, amikor a megjelölés lajstromozott földrajzi árujelzőből, borral kapcsolatos hagyományos kifejezésből, hagyományos különleges termékből, növényfajta nevéből áll vagy azt tartalmazza.
A feltétlen kizáró okok némelyike elhárítható lajstromozást gátló akadály. Leíró megjelölések oltalomképessé válnak, ha a bejelentő megfelelően igazolja, hogy az intenzív használat, piaci jelenlét révén a fogyasztók az adott árujelzőt egyértelműen az ő áruihoz, szolgáltatásaihoz kapcsolják. A megtévesztő jelleg sok esetben kiküszöbölhető az árujegyzék megfelelő szűkítésével, az állami jelképeket tartalmazó megjelölések pedig a megfelelő engedély benyújtása után lajstromozhatók.
A Hivatal a viszonylagos kizáró okokat – a Vt. 4-6. §-ai alapján - csak akkor vizsgálja, ha a védjegybejelentéssel szemben a korábbi jogok jogosultjai felszólalást nyújtanak be. A felszólalást a bejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül lehet benyújtani.
Viszonylagos kizáró ok alapján nincs kizárva a megjelölés az oltalomból, ha a korábbi akadályozó jog jogosultja a megjelölés védjegyként történő lajstromozásához hozzájárul. A viszonylagos kizáró ok tehát hozzájáruló nyilatkozattal – a feltétlen kizáró okokkal ellentétben – elhárítható.