A növényfajta-oltalom ügyintézés módszertani útmutatója

Szt.105.§  
A növényfajta az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -
1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,
2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és 3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;
A szaporítóanyag a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.

Szt.106.§(1)
Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új
(részletesebben VIII. 4.1.).

Szt.6.§(4)-(6)
Biotechnológiai eljárással a szülő növénybe vitt gént tartalmazó növény-fajták, amelyek a fenti feltételeknek megfelelnek, a szabadalmi oltalomból kizártak, viszont növényfajta-oltalomban részesülhetnek.

Szt.106.§(2)
Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket.

Szt.108.§(1)
A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette. A növényfajta nemesítése történhet lényegében biológiai eljárással (keresztezés, szelekció) vagy géntechnológiai módosítással, a molekuláris biológia segítségével történő kifejlesztéssel. A felfedezés és kifejlesztés azt jelenti, hogy a nemesítő egy, a természetben előforduló, általa vagy más által felfedezett fajtából fejlesztett ki egy új fajtát. Növényfajta-oltalom nem igényelhető olyan fajtákra, amelyeket pusztán felfedeztek. A nemesítő csak természetes személy lehet. A korábban benyújtott, elismert bejelentési nappal nem rendelkező beadványokban szereplő, a nemesítő személyére vonatkozó adatok változhatnak az elismert bejelentési napig.

Szt.108.§(5)
Szt.7.§(2)
Az UPOV-egyezmény szerinti elsőbbség igénylése esetén is változhatnak az elsőbbségi időponthoz képest az elismert bejelentési napon közölt, a nemesítő személyére vonatkozó adatok. A nemesítőt továbbiakban ugyanazok a személyhez fűződő jogok illetik meg, mint a szabadalmi bejelentés feltalálóját (lásd I.1.1.- 1.2. ).

Szt.108.§(2)
Szt.114.§(1)
Szt.25.§(1)
A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy a jogutódját illeti meg. A Hivatal a bejelentési kérelemben feltüntetett bejelentőt tekinti a növényfajta-oltalmi bejelentés jogosultjának.Ha a bejelentő és a nemesítő személye nem azonos, az eljárás lefolytatásához a bejelentői jogosultságot igazolni kell (jogutódlási irat vagy nyilatkozat szolgálati jellegről).

Szt.108.§(3)2002.évi LI. tv. 4.cikk
Szt.108.§(4)
Növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő:
- ha magyar állampolgár vagy belföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár vagy belföldi székhellyel rendelkező jogképes szervezet;
- ha UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának állampolgára, illetve ha lakóhelye ilyen állam területén van, továbbá az ilyen állam területén székhellyel rendelkező jogképes szervezet;
- nemzetközi szerződés alapján, például a WTO- (World Trade Organisation) vagy a TRIPS-megállapodás (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights) rendelkezései szerint;
- ha viszonosság áll fenn a bejelentő tagállama és a Magyar Köztársaság között.
A viszonosság kérdésében a Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
A növényfajta-oltalom jogosultjának jogképesnek kell lennie. A jogképesség tekintetében az I.1.3.alatt leírtak az irányadók.

Szt.114/D.§(1)c)
Ha nem annak a jogosultnak adták meg a növényfajta-oltalmat, akit törvény szerint az megilletne, és azt át sem ruházták rá, kérheti a növényfajta-oltalom megsemmisítését (VIII. 5.2.1).

Szt.114.§(1)
Szt.25.§(1)DR.16.§
A jogutódlás történhet szerződéses úton (igényjogosultság átruházásával), törvényes jogutódlással (igényjogosultság átszállásával, örökléssel) vagy hatósági határozat alapján.A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok csak olyan személyre ruházhatók át, akit a VIII.1.4. fejezetben leírtak szerint a bejelentői jogok megilletnek.  A jogutódlás tudomásulvételére irányuló kérelem díjköteles, kivéve az igényjogosultság átszállásával és a hatósági határozat alapján történő jogszerzést. A szolgálati növényfajta nemesítőjének jogszerzésekor kedvezményes díjat kell lerónia. A jogutódlásról a VIII.2.2-ben leírtak szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MgSzH) értesíti a Hivatal.
(Lásd még I.3. - A jogutódlás tipikus eseteit lásd I.3.1. , valamint a jogutódlás tudomásulvételét lásd a I.3.2 -ben .)

Szt.25.§(2)
DR.16.§DR.16.§
DR. 16.§
Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a növényfajta-oltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Jelzálogjog alapítása akkor vehető tudomásul, ha a kérelem mellékleteként csatolták az írásba foglalt zálogszerződést és megfizették a kérelem benyújtásakor esedékes díjat. Jelzálog jogutódlásának tudomásul vételéhez a kérelemhez mellékelni kell a jogutódlást igazoló szerződést és meg kell fizetni a kérelem benyújtásakor esedékes díjat.Jelzálog megszűnését tudomásul kell venni, ha a kérelemhez csatolták a jelzálog megszűnését igazoló szerződést és megfizették a kérelem benyújtásakor esedékes díjat. A jelzálogjog bejegyzését, jogutódlását, megszűnését a Lajstromozási Osztály végzi

Szt.114/G.§.(1)
Szt.114/T.§.(1)
Szt.114/F.§.
Szt.114/D.§.
Szt.114/E.§.
Szt.115/B.§.(1),(4)
Szt. 114/H.§
Szt. 114/H.§
A Hivatal hatáskörébe a következő növényfajta-oltalmi ügyek tartoznak:
- növényfajta-oltalom megadása,
érvényes közösségi növényfajta-oltalom esetén növényfajta-oltalom megadása és hatálytalanná válásának megállapítása,
- növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,
- növényfajta-oltalom megsemmisítése,
- növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése,
- növényfajta-oltalom felélesztése,
- növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket, és
- növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

Szt.114/G.§.(9)
Szt.45.§
A Hivatal hatáskörébe tartozó növényfajta-oltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel -a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők. (Lásd a I.2.1. )

Szt.114/G.§(2)
Szt.114/R.§ (4)
Szt.114/S.§
Szt.114/R.§(3)
A növényfajta megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának kísérleti vizsgálatát Magyarországon a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban az MgSzH végzi. A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.Fontos, hogy e szerv számára hozzáférhető legyen minden olyan adat, információ, amely a biológiai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges lehet. A vizsgáló szervvel a Hivatal a bejelentéssel kapcsolatos adatközléskor hivatalosan is felveszi a kapcsolatot, amely a növényfajta-oltalmi eljárás befejezéséig tart és ennek keretében megküldi a szükséges iratok másolatát:
Új bejelentések esetében:
- az értesítést a bejelentési nap elismeréséről (képviselő megnevezésével),
- a bejelentési kérelmet és az ideiglenes fajtaleírást.
Folyamatban levő ügyek esetében:
- a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot,
- a fajtanév vizsgálatáról készült jelentést,
- a külföldi vizsgálati eredményt (DUS), és a hozzájáruló nyilatkozatot,
- a képviselet változást,
- a jogutódlást,
- az újra érvénybe helyezést.
Az engedélyezési eljárás befejezése esetén:
- a visszavonást,
- a visszavontnak tekintést,
- az ideiglenes oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnését,
- a lemondást,
- a lemondottnak tekintést,
- az elutasítást, és
- a megadó határozatot, vagy érvényes közösségi növényfajta-oltalom esetén növényfajta-oltalom megadása és hatálytalanná válásának megállapításáról szóló határozatot.
A Hivatal évente kétszer közli az MgSzH-val az érvényes növényfajta-oltalommal rendelkező növényfajták listáját.

Szt.107.§(1)
Szt.114/T§.(1)
EK.92. cikk
Szt.114.§.(2)
Szt.115/B.§(1)
EK. 92. cikk (2)
Ha a növényfajta megfelel az újdonság, megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság és az azonosítható fajtanév, valamint a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, akkor a Hivatal a növényfajtára növényfajta-oltalmat ad. Érvényes közösségi növényfajta-oltalom esetén a halmozott oltalom tilalma alapján a hazai növényfajta-oltalom hatálytalan, ezért a Hivatal a növényfajta-oltalom megadása és hatálytalanná válásának megállapításáról szóló határozatot hoz.Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. A Hivatal a hatálytalanná vált növényfajta-oltalmat feléleszti a közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén, ha a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül kérte (VIII.4.5).
A határidő elmulasztása nem igazolható.

Szt.114/R.§ (7)
Szt.76. §(2)-(3)
Szt.114/R.§(3)
A növényfajta-oltalmi bejelentést el kell utasítani, ha a Hivatal végzésére (felhívás hiánypótlásra és/vagy nyilatkozattételre) a bejelentő olyan beadványt nyújtott be, amely nem felel meg a törvényben meghatározott követelménynek, például, ha a bejelentő nem nyújtotta be a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatát az általa készített vizsgálati eredmény (DUS) felhasználásához. A növényfajta-oltalmi bejelentés elutasításáról a VIII.2.2.-ben leírtak szerint a Hivatalnak tájékoztatnia kell az MgSzH-t.

Szt.49§.(1)-(2)
A növényfajta-oltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a határidő letelt és a bejelentő nem teljesítette a törvényben előírtakat. Törvényben előírt határidő esetén a letelt határidőt követő két hónapon, de legfeljebb 12 hónapon belül a bejelentő igazolási kérelemmel élhet.
Ha a bejelentő igazolási kérelemmel nem élt, a két hónapos igazolási határidő elteltével tekinthető a növényfajta-oltalmi bejelentés visszavontnak (lásd VIII.2.4 ).
Ha a határidőt a Hivatal tűzte ki, és a bejelentő a kitűzött határidőig nem teljesítette a hivatali végzésben felsorolt hiányokat, a Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentést visszavontnak tekinti.
Visszavontnak kell tekinteni a növényfajta-oltalmi bejelentést, például:
- a bejelentési nap nem ismerhető el, és felhívásra sem pótolta a hiányokat
(nem nyújtotta be a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást, és/vagy a növényfaj magyar és/vagy latin nevét, és/vagy ideiglenes fajtanevet és/vagy a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat).
- nem fizette meg a bejelentési díjat (VIII.3.2.) vagy
- a közzétételt megelőzően a Hivatal által megszabott határidőre a hiánypótlási felhívásra nem válaszolt (VIII.3.5.).
A növényfajta-oltalmi bejelentés visszavontnak tekintéséről a VIII.2.2.-ben leírtak szerint a Hivatalnak tájékoztatnia kell az MgSzH-t

Szt.114/R.§(7)
Szt.76.§(4)
Szt.114/R.§(6)

A növényfajta-oltalmi bejelentést lemondottnak kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentés közzététele után:
- a hivatali felhívásban megszabott határidőre elmulasztja a felhívásban foglaltak teljesítését, azaz nem válaszol,
- a bejelentést nem osztja meg,
- a kísérleti vizsgálat eredményét (DUS) az elsőbbség napjától számított négy év lejártát megelőző három hónapon belül nem nyújtja be és a Hivatal figyelmeztetése ellenére sem küldi be vagy nem igazolja, hogy a DUS vizsgálat eredményét még nem közölték vele (VIII.4.4.).
A növényfajta-oltalmi bejelentés lemondottnak tekintéséről a VIII.2.2.-ben leírtak szerint a Hivatalnak tájékoztatnia kell az MgSzH-t.

Szt.114/F.§
Szt.38.§
Szt.115/B.§(5)
Szt.38.§
Szt.39.§
Szt.114/F.§
Ha a bejelentő a fenntartási díjat a türelmi időn belül nem fizeti meg, a növényfajta-oltalmi bejelentés ideiglenes oltalma keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik.
A fenntartási díj megfizetésének elmulasztása igazolható.
Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, akkor a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik.
A végleges oltalom megszűnését a Hivatal határozatban állapítja meg.
A növényfajta-oltalom megszűnik, ha azt megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak (VIII. 5.2.2.).
(Lásd még I.4.3.1.6 -7 . azzal az eltéréssel, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentés megszűnéséről a VIII.2.2.-ben leírtak szerint a Hivatalnak tájékoztatnia kell az MgSzH-t.)

Szt.114/G.§(7)
Szt.114/G.§(8)
Szt.53/A.§(4)
A Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
- a növényfajta-oltalom megadása;
- a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
- a növényfajta-oltalom megsemmisítése;
- a növényfajta-oltalom megszüntetése;
- a fajtanév törlése;
- a növényfajta-oltalom felélesztése.
A növényfajta-oltalom megsemmisítése és a fajtanév törlése kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

Szt.85.§(7)
A megváltoztatási kérelem előterjesztésének 30 napos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, - ha ez későbbi, mint a döntés közlésének a napja, és - az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a döntés alapjául szolgált.
(Lásd még I.11. , azzal az eltéréssel, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentés újra érvénybe helyezéséről a VIII.2.2. -ben leírtak szerint a Hivatalnak tájékoztatnia kell az MgSzH-t.)

Szt.114/G.§(6)
A növényfajta-oltalmi bejelentés iratait a közzététel előtt csak a bejelentő, a nemesítő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv és a vizsgáló szerv tekintheti meg. (Továbbiakban lásd I.8.3.1. )

Szt.114/G.§(6)
Szt.53.§(1)
A közzététel napjától bárki megtekintheti a bejelentés iratait, kivéve az ideiglenes fajtaleírást, amit a növényfajta-oltalom megadásáig csak a bejelentő, a nemesítő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló szerv tekinthet meg.
Az oltalom megadása után a végleges fajtaleírás már bárki számára hozzáférhetővé válik.
A fajtanév kutatási jelentés, a szakértői vélemény, az észrevétel (beleértve szerzőik adatait is) a megtekinthető iratok körébe tartoznak akkor is, ha a felekkel nem kerültek közlésre. (Továbbiakban lásd I.8.3.2. )

Szt.114/H.§(1)
A Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.
A növényfajta-oltalmi lajstromban fel kell tüntetni az I.9.1. alatt leírtakat, azzal a különbséggel, hogy a növényfajta-oltalom korlátozása, valamint NSZO (Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás) az oltalom sajátossága miatt nem értelmezhető.
A növényfajta-oltalmi lajstrom tartalmazza továbbá
- az ideiglenes, illetve végleges fajtanevet, a fajtanév törlését, az új fajtanevet,
- az UPOV kódot,
- az oltalom megszüntetésének tényét és időpontját, valamint
- az oltalom megsemmisítését,
- közösségi növényfajta-oltalom esetén,
- a nemzeti oltalom hatálytalanná válásának megállapítását,
- a közösségi növényfajta-oltalom lajstromszámát,
- a nemzeti oltalom megszűnését, ha a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő három hónapon belül a jogosult nem kéri a nemzeti oltalom felélesztését.
A bejelentési nyilvántartásba és a növényfajta-oltalmi lajstromba történő bejegyzés során a I.9.1.1-nél leírtak szerint kell eljárni.

Szt.114/H.§(2)
A Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (SzKV), ennek külön fejezete a Növényfajta-oltalmi közlemények, amelyben a növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalmakkal kapcsolatos hatósági tájékoztatás megjelenik. Lásd I.9.2. , azzal a különbséggel, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételekor a bibliográfiai adatok között a növényfajta UPOV kódját fel kell tüntetni és a növényfajtáról készült fényképet kell publikálni.
A Hivatal tájékoztatást ad továbbá az oltalom felélesztéséről, a fajtanév törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről és a növényfajta-oltalom megszüntetéséről.

Szt.114/H.§(3)
A Hivatal az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről - az UPOV-egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően - tájékoztatást ad. A tájékoztatás történhet elektronikus úton, illetve papírhordozón, pl. Növényfajta katalógus.

Szt.114/M.§(1)
DR7.§(1)
A Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt követelményeknek,
b) megfizették-e a bejelentési díjat,
c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást, és a növényfaj magyar nevét. (Továbbiakban lásd még II.2. ) Írásos vélemény nem kérhető. A növényfajta-oltalomnál fajtanév vizsgálat van, amit a bejelentőnek a Hivatal nem küld ki.

Szt.114/J.§(1)
A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
- utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre,
- a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat (név, cím vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatot, pl. a bejelentő, a képviselője vagy a nemesítő telefonszáma, FAX száma, email-címe)
- az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy megfelel-e az egyéb követelményeknek,
- az ideiglenes fajtanevet,
- a növényfaj nevét és latin nevét.

Szt.114/J.§(2)
A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett az elsőbbségi iratra is lehet hivatkozni, a külföldi bejelentés napjának, országának, illetve nemzetközi szervezetének és számának megadásával.
Ideiglenes fajtaleírásként elfogadható a kísérleti vizsgálatot megrendelő "Technikai kérdőív" másolata, illetve elegendő annak - azonosításra alkalmas - jelzésére, számára utalni.
A bejelentési nap elismerésének nem feltétele a fajtára jellemző fénykép benyújtása.
Ha növényfajta-oltalmi bejelentés teljesíti a fenti feltételeket, és a bejelentő befizette a bejelentési díjat, a Hivatal értesíti a bejelentőt a bejelentési nap elismeréséről.

Szt.114/I.§(5)
Szt. 49.§.(1)-(2)
Szt.114/M.§(3)
Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés teljesíti a bejelentési nap elismerésének feltételeit, de a bejelentési díjat a bejelentő nem fizette meg és/vagy idegen nyelvű ideiglenes fajtaleírást és/vagy növényfaj nevet nyújtott be, a Hivatal értesíti az elismert bejelentési napról, és egyben figyelmezteti díjfizetési és fordítás benyújtási kötelezettségére. Ennek határideje az elismert bejelentési naptól számított két hónap a díjfizetésre, négy hónap a fordítás benyújtására.
Amennyiben ezeket a hiányokat a bejelentő nem pótolja, az elmulasztott határidőtől számított két hónapon, de legfeljebb 12 hónapon belül igazolási kérelemmel élhet.
A kérelemnek tartalmaznia kell a mulasztás okát és vétlenségét, valamint egyidejűleg az elmulasztott hiányt (díj és/vagy fordítás) is pótolni kell.
Ha a bejelentő határidőre nem fizette meg a bejelentési díjat és/vagy nem nyújtotta be a fordítást, és igazolási kérelemmel sem élt, az ügyintéző a két hónapos igazolási határidő eltelte után tekintheti visszavontnak a növény-fajta-oltalmi bejelentést.

Szt.66.§(3)
Amennyiben a bejelentési nap nem ismerhető el, akkor a Hivatal felhívja a bejelentőt hiánypótlásra, kivéve, ha a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adat hiányzik. Ebben az esetben nem a kézhezvételtől, hanem a bejelentés beérkezésétől számított két hónap a hiánypótlás határideje.
Ha a bejelentő a hivatali végzés kézhezvételétől számított két hónapon belül a megjelölt hiányokat nem pótolja, a Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentést visszavontnak tekinti a két hónapos igazolási határidő elteltével, ha a bejelentő nem élt igazolással.
Ha a bejelentő pótolja a hivatali felhívásban megjelölt hiányokat, megfizette a bejelentési díjat és idegen nyelven benyújtott fajtaleírás és/vagy fajnév esetén a bejelentés tartalmazza annak magyar nyelvű fordítását, akkor a Hivatal értesíti a bejelentőt az elismert bejelentési napról, amely a hiánypótlás iktatásának a napja lesz. Amennyiben a bejelentő csak a hiányokat pótolta, de a bejelentési díjat a bejelentő nem fizette meg és/vagy idegen nyelvű ideiglenes fajtaleírást és/vagy növényfaj nevet nyújtott be, a Hivatal értesíti az elismert bejelentési napról, és egyben figyelmezteti díjfizetési és fordítás benyújtási kötelezettségére. Ennek határideje az elismert bejelentési naptól számított két hónap a díjfizetésre, négy hónap a fordítás benyújtására.
Amennyiben ezeket a hiányokat a bejelentő nem pótolja, az elmulasztott határidőtől számított két hónapon, de legfeljebb 12 hónapon belül igazolási kérelemmel élhet. A kérelemnek tartalmaznia kell a mulasztás okát és vétlenségét, valamint egyidejűleg az elmulasztott hiányt (díj és/vagy fordítás) is pótolni kell.
Ha a bejelentő határidőre nem fizette meg a bejelentési díjat és/vagy nem nyújtotta be a fordítást, és igazolási kérelemmel sem élt, az ügyintéző a két hónapos igazolási határidő eltelte után tekintheti visszavontnak a növény-fajta-oltalmi bejelentést.
Lásd II.2.1., azzal a különbséggel, hogy az elsőbbséget megalapozó irat az UPOV honlapjáról nem érhető el.

 A Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentés megtételéről a VIII.2.2.-ben le-írtak szerint értesíti az MgSzH-t.

Szt.114/H.§(2)
Szt.56.§ a)
Adatközlés során a Hivatal a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben közli:
- a bejelentő nevét és címét,
- a bejelentés ügyszámát,
- a bejelentés napját,
- az ettől eltérő elsőbbség napját,
- az ideiglenes fajtanevet,
- a növényfaj magyar és latin nevét,
- UPOV kódját,
- képviselet esetén a képviselő nevét és címét.

Szt.114/H.§(2)
Szt.56.§ a)
Adatközlés során a Hivatal a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben közli:
- a bejelentő nevét és címét,
- a bejelentés ügyszámát,
- a bejelentés napját,
- az ettől eltérő elsőbbség napját,
- az ideiglenes fajtanevet,
- a növényfaj magyar és latin nevét,
- UPOV kódját,
- képviselet esetén a képviselő nevét és címét.

Szt.114/O.§
Amennyiben a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez szükséges követelményeknek, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy kielégíti-e az alaki rendeletben rögzített feltételeket.

Szt.114/I.§(3)
AR. 16-19.§
A növényfajta-oltalmi bejelentést külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

AR.16.§ (1)
AR.16.§ (2)
AR.16.§ (3)
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentési kérelmet,
b) a fajtanevet,
c) a növényfaj nevét és latin nevét,
d) az ideiglenes fajtaleírást,
e) a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot,
f) egy vagy több fényképet,
g) az idegen nyelven készült fajtaleírás esetén annak magyar nyelvű fordítását,
h) képviselet esetén annak igazolását,
i) ha a bejelentő a nemesítő jogutódja, a jogutódlást igazoló okiratot,
j) az UPOV-egyezmény által meghatározott elsőbbség igénylése esetén az ezt megalapozó okiratot,
k) külföldi vizsgáló szerv által készített fajtaleírás esetén a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatát.

AR.16.§(2)
AR.16.§ (3)
A bejelentési kérelmet, az ideiglenes fajtaleírást, a fajtaleírás magyar nyelvű fordítását és a fényképeket külön lapon kezdve kell elkészíteni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést, a szakmai fogalmakra - az idegen nyelven készült fajtaleírás kivételével - a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket kell használni; mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.

AR.17.§
A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, amely lehet a beje-lentő által készített vagy a Hivatal honlapjáról letölthető vagy az Ügyfél-szolgálaton beszerezhető formanyomtatvány növényfajta-oltalmi bejelentésekhez (lásd 8.sz. melléklet ).
A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a növényfajta-oltalom megadására irányuló kérést, meg kell jelölni a növényfajta fajtanevét, a növényfaj nevét, latin nevét, továbbá meg kell nevezni a bejelentő, vagy bejelentők nevét, címét, több bejelentő esetén szerzőségük arányát, ha az nem egyenlő.

Szt.114/O.§
Ha a bejelentési kérelemben nem szerepel a bejelentő neve, címe, csak a bejelentővel kapcsolatfelvételre alkalmas adatok (VIII.3.2.), a megadott adatok függvényében kell intézkedni. Ha a bejelentő telefonszámot, FAX számot, email-címet adott meg, akkor ezeken keresztül kell a kapcsolatot felvenni a bejelentővel, és megkérni, hogy a nevét és címét adja meg írásban. Ha a nevét és címét email-ben küldi, azt kinyomtatva iktattatni kell. Ha a nevét és címét FAX-on nyújtja be, azt is iktattatni kell. Az iktatással egyidejűleg a bejelentő adatait rögzíteni kell az ENYV adatbázisban. Ha a bejelentőnek képviselője van és annak neve, címe ismert, akkor hiánypótlásra kell felhívni, hogy adja meg a bejelentő nevét és címéT.
(Továbbiakban aVII.3.5.-ban leírtak szerint kell eljárni.)
A bejelentési kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a bejelentő a növény-fajta nemesítője vagy annak jogutódja, vagy arról, hogy a bejelentés szolgálati, illetve alkalmazotti jellegű (részletesen lásd a VIII.1.4.1. , VIII.1.4.2. ).
Meg kell adni a nemesítő vagy nemesítők nevét, címét, igény-jogosultságuk arányát, ha az nem egyenlő.
A növényfajta-oltalmi eljárásban nemesítő csak természetes személy lehet, és ha a nemesítő írásban kéri, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a növényfajta-oltalmi iratokon, akkor erre a bejelentési kérelemben utalni kell és a nemesítő nevét külön lapon kell megadni.
Ha a bejelentő képviselőt, szabadalmi ügyvivőt, illetve ügyvédet bíz meg a képviseletével, a bejelentési kérelemben meg kell adni a képviselő nevét és címét. Abban az esetben, ha a bejelentő az UPOV-egyezmény által meghatározott elsőbbséget igényel, közölni kell az erre irányuló nyilatkozatot, valamint meg kell adni a külföldi bejelentés számát, bejelentési napját, országát, illetve a nemzetközi szervezet nevét.
A bejelentési kérelemben meg kell adni a mellékletek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát. A bejelentési kérelmet a bejelentőnek, illetve mindegyik bejelentőnek vagy a képviselőnek alá kell írnia.

AR.18.§(1)-(4)
A növényfajta ismertetéséhez a növényfajta kísérleti vizsgálatának (az UPOV-egyezmény szerinti technikai vizsgálatának) eredményét magába foglaló, a kísérleti vizsgálatot végző szerv által kiállított fajtaleírást kell benyújtani három példányban. Fontos megjegyezni, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentéseknél a bejelentőnek a kísérleti vizsgálat eredményét főszabályként az elsőbbségtől számított négy éven belül kell benyújtania, emiatt a fajtaleírás alaki vizsgálata túlnyomórészt a bejelentések érdemi vizsgálati szakaszában történik. A fajtaleírás a növényfajta kísérleti vizsgálatának eredményét ismertető jelentésből és leíró részből áll.
Mind a növényfajta kísérleti vizsgálatának eredményét ismertető jelentésnek, mind a leíró résznek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
- a kísérleti vizsgálatot végző szerv megnevezését,
- a kísérleti vizsgálatot végző szerv által adott nyilvántartási számot,
- a nemesítő, illetve jogutódja nevét és címét,
- a növényfaj nevét és latin nevét,
- a növényfajta nevét,
- a vizsgálat időszakának megjelölését,
- a jelentés kibocsátásának helyét és idejét.
A vizsgálati eredményt ismertető jelentés legfontosabb eleme a növényfajta megkülönböztethetőségéről, egyneműségéről és állandóságáról való megállapítás, amely után szerepelnie kell az e követelményeket megállapító jogszabályi hivatkozásnak. Lényegében ez a rész határozza meg, hogy a növényfajta biológiai szempontból oltalmazható-e. A leíró résznek a felsorolásban említett elemeken kívül tartalmaznia kell a növényfajta vizsgálatának az UPOV-egyezmény keretében meghatározott irányelvei vagy a nemzeti szabályozásban (MgSzH) rögzített szempontjai szerint vizsgált tulajdonságok sorszámát, megnevezését, kifejeződésük fokozatát, illetve értékét. A leíró résznek tartalmaznia kell legalább egy hasonló (kontroll) fajta nevét, valamint a többi, ismert fajtától megkülönböztető legalább egy jellemzőjét és annak kifejeződési fokozatát.

AR.18.§ (5)
Az idegen nyelven készült fajtaleírás magyar nyelvű fordítására megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi bejelentés általános alaki követelményeinél ismertetett feltételeket (lásd II.3.1.4 , VIII.3.4.1. ), azzal az eltéréssel, hogy a fajtaleírás fordítása megjelenésében kövesse az idegen nyelven benyújtott fajtaleírást.

AR.19.§
A fajtára jellemző fényképeket három azonos példányban kell benyújtani, lehetőség szerint a fajtaleírásban ismertetett egy vagy több lényeges megkülönböztető jellemző megjelenítésével. A fényképeknek tartósnak és sokszorosításra alkalmasnak kell lennie. A fényképeket egy vagy több lapon kell elhelyezni, a fénykép alá írt arab számokkal folyamatosan kell számozni. A sorszám után röviden ismertetni kell a fénykép tárgyát (mivel a fajtaleírás nem tartalmaz utalást a fényképekre, így a fényképek tárgyának beazonosítása csak így lehetséges). Egyéb szöveget viszont a fénykép nem tartalmazhat.

AR.19.§
A fajtára jellemző fényképeket három azonos példányban kell benyújtani, lehetőség szerint a fajtaleírásban ismertetett egy vagy több lényeges megkülönböztető jellemző megjelenítésével. A fényképeknek tartósnak és sokszorosításra alkalmasnak kell lennie. A fényképeket egy vagy több lapon kell elhelyezni, a fénykép alá írt arab számokkal folyamatosan kell számozni. A sorszám után röviden ismertetni kell a fénykép tárgyát (mivel a fajtaleírás nem tartalmaz utalást a fényképekre, így a fényképek tárgyának beazonosítása csak így lehetséges). Egyéb szöveget viszont a fénykép nem tartalmazhat.

Szt.114/O.§
Szt.114/I.§(2),(3)
AR.16.§
Az alaki vizsgálatot Hivatal a bejelentési nap elismerését, a bejelentési díj megfizetését követően, a közzétételt megelőzően végzi. Ennek során megvizsgálja, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel-e a jogszabályban előírt alaki követelményeknek, azaz benyújtották-e a szabályszerű:
- bejelentési kérelmet, (lásd VIII.3.4.2. )
- növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, (lásd VIII.4.1.4. ),
- ideiglenes, illetve végleges fajtaleírást, ha idegen nyelven készült
- a bejelentés napjától számított 4 hónapon belül- benyújtották-e annak magyar nyelvű fordítását, (lásd VIII.3.4.3. )
- fajtanevet (lásd VIII.4.1.5. ), fajnevet, latin nevet,
- elsőbbségi iratot, azaz az UPOV-egyezmény szerinti elsőbbség igénylése esetén - a bejelentés napjától számított 4 hónapon belül benyújtották-e - az ezt megalapozó okiratot, feltüntetve a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát, számát, (lásd VIII.4.3. )
- növényfajtáról készült egy vagy több fényképet, ami lehetőleg a megkülönböztető jellemzőket mutatja be, (lásd VIII.3.4.4 )
- képviseleti meghatalmazást (képviselet esetén), (lásd I.8. )
- jogutódlást igazoló okiratot, ha a bejelentő a nemesítő jogutódja, (lásd VIII.1.4. )
Az alaki vizsgálat kiterjed arra is, hogy a bejelentési kérelemben feltüntetett fajtanév, fajnév, latin név, a bejelentő, a nemesítő, illetve a képviselő neve megfelel-e a fajtaleírásban rögzített adatoknak.
Vizsgálni kell továbbá, hogy a bejelentő, illetve a jogutód jogosult-e nö-vényfajta-oltalom megszerzésére (lásd részletesen VIII.1.3.-4.)
Az alaki vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a bejelentési kérelem, a fajtaleírás, a fajtaleírás magyar nyelvű fordítása és a fénykép, illetve fényképek külön lapon vannak-e, valamint az azokban foglaltak egymással összhangban állnak-e (például a bejelentési kérelmen és az ideiglenes fajtaleíráson azonos-e a megadott fajtanév).

Szt.114/R.§ (7)
Amennyiben a Hivatal alaki hiányosságokat talál, akkor a bejelentőt felhívja a hiányok pótlására.A növényfajta-oltalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.

Szt.114/M.§ (3)
Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a növényfajta-oltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.A bejelentő a Hivatal elutasító vagy visszavontnak tekintő határozata ellen 30 napon belül megváltoztatási kérelmet vagy két hónapon belül az eljárás folytatása iránti kérelmet terjeszthet elő. (VIII.2.3.6. és VIII.2.4.)

Szt.114/P.§ (1)
Szt. 70.§
Szt.114/H.§ (2)
Szt.114/G.§ (6)
A növényfajta-oltalmi bejelentést 18 hónap elteltével a Hivatal közzéteszi, ennek tényéről a bejelentőt értesíti. A közzétételére a II.5.1.-ben leírtakat kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentéseknél csak A2 közzététel van, mivel újdonság kutatás helyett fajtanév kutatást végez a Hivatal, amit nem tesz közzé. A bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a benyújtását követő alaki vizsgálat feltételeinek. A korábbi időpontban történő közzétételre irányuló kérelmet az ügyintézőnek tudomásul kell venni. A közzététel előkészítése során II.5.2.1. alatt leírtakat megfelelően kell alkalmazni a következő eltérések figyelembe vételével. Az elbírálónak a gondoskodnia kell arról, hogy az adatlapon feltüntetett adatok azonosak legyenek a bejelentés tényadataival, ellenőrizni kell a fajtanevet, fajnevet, latin nevet, az angol nyelvű fajnevet és a szükséghez képest ki kell javítani. A közzétételre kerülő fényképek mindegyikén fel kell tüntetni az azonosításra alkalmas ügyszámot és a "közzétételi példány" jelzést. Több fénykép esetén az elbíráló kiválasztja a fajta megkülönböztetésére legjellemzőbb egy, legfeljebb két fényképet.
(Továbbiakban lásd VIII.3.4.4. ) Valamint lásd a II.5.2.3. alatt leírtakat azzal a különbséggel, hogy a műanyag borítóba csak az adatlapot és a jellemző fényképet, illetve fényképeket kell tenni.
A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a SzKV "Növényfajta-oltalmi közlemények" című rovatában történő hatósági tájékoztatás közlésével kerül sor, a közzététel napja tehát az a nap, amikor a SzKV elektronikus úton, illetve papírhordozón megjelenik. A közzététel során a SzKV-ben a Hivatal közzéteszi a bejelentő, illetve képviselője, valamint a nemesítő nevét, címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a növényfajta fajtanevét, a növényfaj nevét, latin nevét, UPOV kódját és a jellemző fényképét vagy fényképeit. A közzététel napjától bárki megtekintheti a növényfajta-oltalmi bejelentés iratait - az ideiglenes fajtaleírás kivételével -, és azokról térítés ellenében másolatot kaphat. A közzétételt követően a növényfajta-oltalom megadásáig a növényfajták állami elismerésére vonatkozó eljárás szabályaival összhangban az ideiglenes fajtaleírást a bejelentő, a képviselője, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló szerv (MgSzH) tekintheti meg. Megadást követően már bárki számára nyilvános a végleges fajtaleírás is.

Szt.114.§(3)
Szt.18.§
A közzététellel ideiglenes növényfajta-oltalom keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a növényfajtájára növényfajta-oltalmat kap.

Szt.114/P.§ (2)
A közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be, hogy a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg a kereskedelmi forgalomra vonatkozó újdonságnak, amennyiben az újdonságnyilatkozatban rögzítetteknél korábban került a növényfajta forgalomba, vagy a növényfajta nem felel meg a megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság követelményének vagy a fajtafenntartási kötelezettség feltételének, vagy a bejelentő nem jogosultja a bejelentésnek, illetve a bejelentés nem felel meg a fajtanévre előírt feltételeknek. (Lásd még II.5.6. )

Szt.114/P.§ (2)
Szt.71.§
Értesíteni kell az észrevételt benyújtó személyt az észrevétel átvételéről. Az észrevétel tevő az eljárásban nem ügyfél. Az észrevételben foglaltak megítélését illetően a Hivatalnak az észrevételezővel szemben indokolási kötelezettsége nincs. A bejelentővel nem tudatja a Hivatal azt, hogy növényfajta-oltalmi bejelentése ügyében észrevétel érkezett. Amennyiben az észrevétel nyomán felhívásra kerül sor, az észrevételből származó adatokat úgy közli a Hivatal a bejelentővel, mint a vizsgálat megállapításait. Az észrevétel egyébként a megtekinthető iratok körébe tartozik.Az észrevétel benyújtója az érdemi döntés bejelentővel történő közlésével egyidejűleg kap értesítést, a növényfajta-oltalmi eljárás végeredményéről.

Szt.106.§(1)
Szt.107.§(1)
Oltalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó, új és azonosításra alkalmas fajtanévvel látták el.A növényfajta megkülönböztethetőségét, egyneműségét, állandóságát az állami elismerés során vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti, azaz technikai vizsgálat eredménye alapján a vizsgáló szerv állapítja meg. Magyarország területén a vizsgálatot az MgSzH növénytermesztési hatósága végzi.

Szt.114/K.§
DR15.§. (3)
A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető növényfajta-oltalom. Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti vizsgálat megkezdéséig megoszthatja a bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A növényfajta-oltalmi bejelentés megosztására irányuló kérelem díjköteles, amit a megosztási kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell a bejelentőnek megfizetnie.Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a díj megfizetésére. Ennek elmaradása esetén a két hónapos igazolási határidő eltelte után a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni, és egység hiánya miatt a növényfajta-oltalmi bejelentést közzététel előtt visszavontnak, közzétételt követően lemondottnak kell tekinteni, és erről értesíti a Hivatal az MgSzH-t. (Lásd. VIII.3.1.4. )

KR. 9. § (7)
A tanúsítvány tárgyának értelmezése során a Hivatal - az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére - szakvéleményt ad; a Hivatal a szakvéleményt a tanúsítvány, a szabadalmi leírás és a forgalomba hozatali engedély összevetése alapján készíti el.

Szt.114/L.§ (1)
UE. 11.cikk (1) (2)
EK.50. cikk (1) j)
Szt.114/L.§
Az elsőbbséget megalapozó nap általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja. Az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben az elsőbbséget megalapozó nap a külföldi bejelentés napja, amely ugyanazon fajtára tett, tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési nap. Az UPOV-egyezményt aláíró tagállamok, azaz a szerződő felek, egymás vonatkozásában, az igényelt elsőbbséget kötelezően elismerik.

Szt.114/L.§(2)
Az UPOV-egyezmény alapján igényelhető elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtásának napján kell igényelni (nem igazolható). Az elsőbbségi iratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül szükséges benyújtani. Ha a bejelentő nem nyújtja be a fenti határidőre az elsőbbségi iratot, a határidő eltelte után két hónapig, de legfeljebb 12 hónapig igazolási kérelem benyújtásával pótolhatja. A kérelemben a bejelentőnek a mulasztás okát meg kell adnia és az igazolási kérelemmel egyidejűleg az elsőbbségi iratot be kell nyújtania. Ha elmulasztja a bejelentő az elsőbbségi irat benyújtására meghatározott négy hónapos határidőt és igazolással sem él, a Hivatal az elsőbbséget elutasítja.

Szt.114/L.§(3)
Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján is igényelhető, az előzőekben meghatározott feltételekkel, ha a korábbi bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.

Szt.114/R.§(1)
A bejelentőnek az érdemi vizsgálatot nem kell kérnie és nem kell vizsgálati díjat fizetnie. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a növényfajta kielégíti-e az Szt.106.§ (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket, azaz megkülönböztethető, egynemű, állandó, új, a növényfajtát az Szt.107.§(2) bekezdésében meghatározott fajtanévvel látták-e el, valamint a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott egyéb feltételeknek (pl. összhang).

Szt.114/R.§(2)
A megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság feltételeit az állami elismerés során vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani. Ezek biológiai jellemzők, amelyek vizsgálatát a külön jogszabályban kijelölt szerv, az ország területén az MgSzH végzi.

Szt.114/R.§(3),(4)
Amennyiben külföldön végzett vizsgálati eredmény kerül benyújtásra a Hivatalhoz, a vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. A nyilatkozatot az érintett vizsgáló szerv (pl. CPVO, Bundessortenamt) és a Hivatal között létrejött kétoldalú megállapodás értelmében szükség esetén a Hivatal is beszerezheti, ennek költségeit a bejelentő viseli. Ha a bejelentő a Hivatal hozzájáruló nyilatkozat benyújtására vonatkozó hiánypótlási felhívására közli, hogy a vizsgáló szerv számára azt nem adja ki, akkor a Hivatal közvetlenül a külföldi vizsgáló szervtől kéri meg.
Amennyiben a hozzájáruló nyilatkozat nem érkezik meg, akkor a bejelentés elutasításra kerül, és erről a VIII.2.2.-ben leírtak szerint a Hivatalnak tájékoztatnia kell az MgSzH-t. A Hivatal elutasító határozatára a bejelentő megváltoztatási kérelemmel élhet, és egyidejűleg mellékeli a külföldi vizsgáló szervnek a hozzájáruló nyilatkozat felhasználására vonatkozó befizetési átutalás másolatát, akkor a Hivatal saját hatáskörében visszavonja az elutasító határozatot és folytatja az engedélyezési eljárást. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét nyújtja be, a Hivatal a vizsgálati eredmény másolatát - a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozat másolatával együtt - továbbítja a MgSzH-hoz (lásd VIII.2.2.).
Az újdonság megállapítása jogi természetű feladat. A bejelentő az eljárás során, általában a közzétételt megelőzően nyilatkozatban rögzíti a fajta újdonságát (lásd még VIII.4.1.4.).A fajtanév azonosításra alkalmasságának vizsgálata a VIII.4.1.5.1. pontban ismertetettek alapján történik.
A Hivatal az érdemi vizsgálat keretében valamennyi követelmény és feltétel együttes meglétét értékeli, tehát azokat is, amelyeket az alaki vizsgálat körében már esetleg elbírált.

Szt.114/R.§(5)
Szt.114/R.§(6)
A bejelentőnek a kísérleti vizsgálat eredményét (DUS) vagy a vizsgálószerv igazolását, hogy a vizsgálat még nem készült el az elsőbbség napjától számított négy éven belül be kell nyújtania. A négy év lejártát megelőző három hónapon belül a Hivatal figyelmezteti a bejelentőt DUS vizsgálat eredményének a benyújtására. Ha a bejelentő a vizsgálati eredményt vagy az igazolást nem küldi be, és igazolással sem élt, a Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentést lemondottnak tekinti az elmulasztott határnapot követő két hónap eltelte után és tájékoztatja erről az MgSzH-t. A bejelentő a lemondottnak tekintő határozat közlésétől számított 30 napon belül megváltoztatási kérelmet nyújthat be.

Szt.114/R.§(7)
A DUS vizsgálati jelentés bibliográfiai adatainak egyeznie kell az ENYV-ből kinyomtatható adatlap adataival. Ha eltérés van, az egyéb kifogásokkal együtt a kifogás természete szerint hiánypótlásra és/vagy nyilatkozattételre kell felhívni a bejelentőt. 

Szt.114/R.§(7)
Szt.76.§(2),(3)
A növényfajta-oltalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A bejelentő megváltoztatási kérelmet nyújthat be a Hivatal elutasító határozatának közlésétől számított 30 napon belül. Szükség esetén - általában akkor, ha az első felhívásban foglaltakhoz képest új tény vagy körülmény merül fel - újabb felhívást kell kiadni.

Szt.114/R.§(7)
Szt.76.§(4)115/S.§ (1),(3)
Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes növényfajta-oltalomról. A Hivatal lemondottnak tekintő határozatának közlésétől számított harminc napon belül megváltoztatási kérelmet nyújthat be. Ugyanezen határidő elteltét követő két hónapon belül a bejelentő az eljárás folytatása iránti kérelmet nyújthatja be, amely díjköteles, és akkor válik benyújtottá, ha a díjat is megfizették. Ha a bejelentő nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének, a Hivatal az eljárás folytatása iránti kérelmét elutasítja, majd a növényfajta-oltalmi bejelentést lemondottnak tekinti, és erről értesíti az MgSzH-t. 

Szt.107.§
A növényfajtára oltalmat kell adni, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint azonosításra alkalmas fajtanévvel látták el, továbbá a növényfajta bejelentés megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

Szt.114/T.§(1)
Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad. A Hivatal a növényfajta-oltalom megadását határozatban közli a bejelentővel.
A növényfajta-oltalmat megadó határozatnak tartalmaznia kell:
- az ügyszámot,
- a lajstromszámot,
- a növényfajta végleges fajtanevét,
- a növényfaj nevét és latin nevét,
- a bejelentés napját,
- az elsőbbségi adatokat,
- a növényfaj UPOV kódját,
- a növényfajta-oltalom jogosultjának nevét és címét (székhelyét),
- a képviselő nevét, valamint
- a növényfajta-oltalom alapjául szolgáló fajtaleírás és fénykép iktatószámát.

Szt.114/T.§(2)
A megadó határozat a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem kérik annak megváltoztatását. Az oltalom kezdetének a napja a megadó határozat kelte. Az ideiglenes növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalmat megadó határozat jogerőre emelkedésével - de a bejelentés napjára visszaható hatállyal - végleges növényfajta-oltalommá alakul át.

Szt.114/T.§(2)
A növényfajta-oltalom megadását a végleges fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a SzKV Növényfajta-oltalmi közlemények című rovatában. Meghirdetésre kerül a megadó határozatban szerepeltetett adatokon felül a nemesítő neve és címe, a megadó határozat kelte, de nem tartalmazza a fajtaleírás és a fénykép iktatószámát. A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Hivatal tájékoztatja az MgSzH-t. (lásd VIII.2.2. )

Szt.115/B.§
Szt.114.§ (2)
EK. 92. cikk
Szt.114.§ (2)115/B.§
Amennyiben a növényfajta-oltalom jogosultja a megadó határozat meghozatalakor érvényes közösségi növényfajta-oltalommal rendelkezik, akkor a Hivatal a növényfajta-oltalom megadása mellett annak hatálytalannak tekintéséről is rendelkezik. A hatálytalannak tekintés 2004. 05. 01-re vissza-ható hatályú (ha a bejelentés napja ennél korábbi), egyéb esetekben a bejelentés napjára. 2004. május 1-től hazánk területén a közösségi növényfajta-oltalmi jog érvényesül, amelynek értelmében, a halmozott oltalom tilalma miatt, ugyanazon fajtára nem tartható fenn a közösségi és a nemzeti fajta-oltalom egyidejűleg. A két dátum - a közösségi oltalom megadási napja, illetve 2004. 05. 01 - közül mindig az az irányadó, amelyik a későbbi.Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növény-fajta-oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően szűnik meg, a jogosult a kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését. A MEFA elbírálója a CPVO adatbázisa alapján havonta értesíti a Lajstromozási Osztályt arról, hogyha - a nemzeti oltalom megadását követően a jogosult CPVO-oltalmat is szerzett, - a CPVO-oltalom megszűnik.

Szt.115/B. §
DR.7.§ (6) 115/M.§ (1)
A nemzeti növényfajta-oltalom feléled a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő napon, ha a fajtajogosult - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. Cikkének (2) bekezdésére figyelemmel - a CPVO-nál lévő fajtaoltalmának a megszűnésétől számított három hónapon belül a nemzeti oltalom fenntartására kérelmet nyújt be. A kérelemben igazolja a CPVO-nál lévő fajtaoltalma megszűnésének tényét és napját, és a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül megfizeti a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének évére eső fenntartási díj arányos részét, amely a felélesztett növényfajta-oltalom fenntartása tekintetében minden megkezdett naptári hónap számának és a növényfajta-oltalom felélesztése évének sorszámával azonos sorszámú teljes évre megállapított fenntartási díj egytizenkettedének a szorzata. A fenntartási díj 50% pótlékkal megfizethető a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási kérelem alapján.Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni.Ha a jogosult a hiányt nem pótolja, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni.Ha a fajtajogosult a fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a pótlására. Ha a fenntartási díjat nem fizették meg, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni a két hónapos igazolási határidő eltelte után.Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik. Erről a Lajstromozási Osztály bocsát ki határozatot.

Szt.111.§
Szt.114.§(3)
A végleges növényfajta-oltalom - a megadó határozat keltétől számítva - szőlők és fák esetében 30 évig, egyéb növényfajták esetében 25 évig tart. Fontos megjegyezni, hogy a 2003.01.01-én érvényes növényfajta szabadalmi bejelentéseknél, illetve szabadalmi oltalmaknál az oltalom időtartama a fent említettek szerint változott. (lásd I.4.3.1.7. )

Szt.111/A.§DR. 7.§ (2)-(3)
A növényfajta-oltalom tartamára évenként, a DR-ben meghatározott fenntartási díjat kell fizetni.A növényfajta-oltalmi fenntartási díj az elsőtől a tizedik évig évente azonos összegű, a tizenegyedik évtől a megszűnésig egy megemelt értékű, de évente szintén azonos összegű.

DR. 7.§ (4)
Ha az oltalom tárgya szőlő vagy fa, a fenntartási díj az elsőtől a tizedik évig a fenti összeg fele, a tizenegyedik évtől az oltalom lejártáig a fenti összeg háromnegyede.

115/O.§ (2)
Ha a megfizetés időpontjában a növényfajta-oltalom jogosultja kizárólag maga a nemesítő, a fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni.

115/O.§ (4)
A kedvezmények akkor illetik meg a nemesítőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.

Szt. 114.§(2)
Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól.

115/M. §(1)
A növényfajta-oltalmi fenntartási díjak a hat hónapos türelmi idő első három hónapjában pótlékmentesen, negyedik hónapjától pedig 50 százalékos pótlékkal együtt fizethetők meg. A fenntartási díjat e pótlékkal együtt kell megfizetni abban az esetben is, ha a fenntartási díjat a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási kérelem alapján fizetik meg.

115/M. §(3)
A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző két hónapon belül is meg lehet fizetni.

Szt.114/F.§
Lásd a VI.1. alatt leírtakat, azzal a kiegészítéssel, hogy a végleges növényfajta-oltalom akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat megsemmisítették, a fajtanevet törölték és nem adtak új fajtanevet, valamint, ha a növényfajta-oltalmat megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.

Szt.114/U.§(1)
A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben.

Szt.114/D.§(1)c)
DR.14.§(1)
Ha növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, ebben az esetben nem kérheti bárki a növényfajta-oltalom meg-semmisítését, hanem csak az, akit az a törvény szerint megilletne.A státuszügyek kérelemmel indulnak. A kérelemnek tartalmaznia kell a növényfajta-oltalom lajstromszámát, meg kell jelölni a jogalapot, illetve okokat, mellékelni kell az okirati bizonyítékokat (eggyel több példányban, mint ahány jogosultja van a növényfajta-oltalomnak), valamint a kérelmezőnek le kell rónia a kérelem díját. Ha a kérelem nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek, vagy nem rótta le a kérelmező a kérelem díját, a Hivatal hiánypótlásra hívja fel, és egyidejűleg tájékoztatja a növényfajta-oltalom jogosultját az eljárás megindulásáról. Szolgálati növényfajta-oltalom megsemmisítése esetén a megsemmisítési kérelmet a Hivatal elküldi a nemesítőnek, aki ügyfélként vehet részt az eljárásban, ha erről nyilatkozik a kérelem kézhez vételétől számított 30 napon belül.

DR.14.§(2)
A megsemmisítési és fajtanév törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a növényfajta-oltalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják. A gyorsított eljárás iránti kérelem díjköteles.Ha a kérelmező a hiánypótlási végzésben meghatározott határidőig nem pótolja a hiányokat, a Hivatal a kérelmet visszavontnak tekinti, amelyet a növényfajta-oltalom jogosultjának is postáz a Hivatal.Ha a benyújtott kérelem megfelel az előírásoknak és a díjfizetés is megtörtént, vagy a hiánypótlási felhívásra a kérelmező teljesítette a hiányosságokat, a Hivatal kiküldi nyilatkozattételre a kérelmet és az okirati bizonyítékokat a növényfajta-oltalom jogosultjának.Ha a növényfajta-oltalom jogosultja nyilatkozik, azt a Hivatal a kérelmezőnek elküldi. A Hivatal ezzel egyidejűleg elküldheti a szóbeli tárgyalás napját kitűző végzést. Ha a kérelemre a növényfajta-oltalom jogosultja nem nyilatkozik, a Hivatal a szóbeli tárgyalás napját kitűzi.

Szt.114/G. (3)
Ezután kerül kijelölésre a három tagú tanács a növényfajta-oltalom meg-semmisítési és megszüntetési eljárásokban. A tanács jelenléti ívet és jegyzőkönyvet készít (ez alapulhat hangfelvételen), valamint szótöbbséggel dönt a szóbeli tárgyaláson. Az eljárás költségeit a vesztes fél fizeti (csak számlával igazolt költségek számoltathatók el, ez alól kivétel az eljárás díja). A tárgyalás jegyzőkönyvét 8 napon belül el kell készíteni, erről a felek díjazás ellenében másolatot kaphatnak. Az eljárást befejező határozatot 30 napon belül kell a Hivatalnak a felek részére postázni.

IQ, IJ
A kérelmező a kérelmét az eljárás során visszavonhatja, amit a Hivatal végzéssel vesz tudomásul, és dönthet az eljárás hivatalból történő folytatásáról.Az eljárás folytatása iránti kérelem nem terjeszthető elő státusz ügyekben, itt csak igazolással lehet élni.Az eljárást lezáró döntést be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba, hatósági tájékoztatást kell közölni a SzKV-ben.(Lásd még a VI.2.1. és VI.2.3. - 2.12. -ben leírtakat.)