Módosítva:2025.08.19.

Európai Uniós bejelentés

Európai út

Mi az európai uniós formatervezésiminta-oltalom?

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom az Európai Közösség egészére kiterjedő egységes oltalom, amelynek a tagállamok mindegyike tekintetében azonos a jogosultja, és amely a tagállamok mindegyike tekintetében egyidejűleg és egységesen keletkezik, illetve szűnik meg.

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom olyan jogi eszköz az Európai Unióban, amely fontos szerepet tölt be az egységes belső piac működésében azáltal, hogy megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását.

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszert a korábbi közösségi formatervezési mintákról szóló (közösségi rendelet) hozta létre, amely alapján 2003. április 1-től volt szerezhető lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom. Ezt a rendeletet módosította a Design Reform eredményeképpen az európai unió formatervezési mintákról szóló (EUDR) rendelet, amely alapján 2025. május 1-jétől szerezhető lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom. E rendelet végrehajtását a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról végrehajtási rendelet szabályozza, valamint az európai uniós mintaoltalommal összefüggő díjakat az EUDR rendelet melléklete tartalmazza.

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszert az EUIPO működteti, amely 2003. január 2-ától fogadja az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentéseket. A közösségi rendelet a hatálybalépésének napjától, azaz 2002. március 6-ától védelmet nyújt az ún. lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintáknak is. Az EUDR rendelet módosításait követően a vonatkozó szabályozás továbbra is védelmet nyújt a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintáknak is.

Melyek az európai uniós formatervezésiminta-oltalom típusai?

A magyar szabályozástól eltérően az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszer különbséget tesz a lajstromozott és a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta között. Az oltalomképesség alapvető feltételei mindkét esetben azonosak: a minta akkor állhat oltalom alatt, ha megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek, azonos továbbá a mintaoltalom terjedelme, hatálya, valamint azoknak a körülményeknek a köre, amelyek fennállása esetén a minta nem részesíthető oltalomban, illetve oltalmának megsemmisítése kérhető (kizáró okok).

A kétféle oltalom közötti különbségek az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

  • Az oltalomszerzés módja: a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő hatályú, egységes oltalmat. Az oltalom az Európai Unión belül történő első nyilvánosságra jutással keletkezik. A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetében a mintára az EUIPO-hoz benyújtott bejelentés alapján, az Európai Unió rendeletében szabályozott eljárás lefolytatásával, a minta lajstromoztatása útján szerezhető oltalom.
  • Az oltalmi idő: a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta oltalmának időtartama 3 év, lajstromozott minták esetében pedig 5 év, amely négy ízben hosszabbítható meg, azaz az oltalmi idő - lajstromozott minták esetében - akár 25 év is lehet.
  • Az oltalom tartalma: lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta esetében a védelem versenyjogi természetű: a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosításának minősülő cselekmények ellen, ha e cselekmények a minta utánzásával valósultak meg, azaz az oltalom e típusa csak a szándékosan végzett másolás ellen véd. A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi minta jogosultja ugyanakkor egyaránt felléphet a jóhiszemű, független fejlesztőkkel, szerzőkkel és a mintaoltalmat nem szándékosan megsértőkkel szemben is.

Melyek az európai unió formatervezésiminta-oltalom előnyei, illetve hátrányai?

A lajstromozott európai uniós mintaoltalom előnye, hogy egyetlen bejelentéssel, egyetlen nyelven, egyetlen díj fejében, az Európai Unió mind a 27 tagállamának területére egyidejűleg, egyetlen eljárásban szerezhető oltalom.

Az oltalom érdekében nem kell tehát minden egyes tagállamban - eltérő nyelvekkel, díjakkal és jogszabályokkal megbirkózva - időigényes, költséges eljárást indítani. Mindazonáltal, ha a termék tervezett piaci bevezetésére tekintettel nem indokolt az oltalomszerzés valamennyi tagállamban, nincs akadálya annak sem, hogy csak egyes tagállamokban szerezzünk oltalmat a nemzeti jogszabályok alapján, sőt, ugyanarra a mintára egyaránt szerezhető európai uniós és nemzeti oltalom. A nemzeti és európai uniós mintaoltalom egymást ugyanis nem zárja ki, egymás mellett párhuzamosan létezhetnek.
Kedvező továbbá, hogy - a nemzeti jogszabályokkal egyezően - a minta nyilvánosságra jutása nem újdonságrontó (azaz az oltalomszerzést kizáró akadályt jelentő), ha a szerző vagy a jogutódja a mintára vonatkozó bejelentést a nyilvánosságra jutástól számított 12 hónapon belül benyújtja az EUIPO-hoz. A 12 hónapos türelmi idő kedvezménye lehetőséget nyújt annak mérlegelésére, eldöntésére, hogy a piaci viszonyok függvényében érdemes-e a mintára lajstromozás útján oltalmat szerezni.

A lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalom a gyors ütemben változó vagy avuló termékeket előállító iparágak számára kínál testre szabott megoldást, mint például a ruha- vagy a cipőipar. Kockázati tényező lehet ugyanakkor egy jogvitában az oltalom keletkezése körüli bizonytalanság, azaz a nyilvánosságra jutás időpontjának és annak bizonyítása, hogy mire is terjed ki pontosan az oltalom, valamint, hogy a szándékos másolás esete forog-e fenn.

Mire szerezhető európai uniós formatervezésiminta-oltalom?

Oltalmazható minta egy termék⁣⁣ egészének vagy részének a megjelenése lehet, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek, ideértve az említett külső jellegzetességek mozgását, átmenetét vagy bármely másfajta animációját is. A minta tehát minden esetben egy adott termékhez kapcsolódik. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az oltalom magára a mintára vonatkozik, és nem szükségképpen korlátozódik a bejelentésben megjelölt termékre. Termék lehet bármely ipari vagy kézműipari árucikk, a számítógépi programok kivételével, függetlenül attól, hogy fizikai tárgyban vagy nem fizikai formában testesül-e meg. A termékek közé tartozik egyebek mellett a csomagolás, a készlet, a belső vagy külső környezet kialakítására szánt tárgyak térbeli elrendezése, a grafikai alkotás, a szimbólum, a logó, a felületi mintázat, a nyomdai betűformák, a grafikus felhasználói felület, valamint az összetett termék összeállítására szánt rész (alkotórész) is.

Mikor részesülhet európai uniós formatervezésiminta-oltalomban a minta?

A mintával szemben támasztott két alapvető követelmény az újdonság és az egyéni jelleg⁣ megléte, illetve, hogy a minta ne legyen kizárva az oltalomból. Itt kell megjegyezni, hogy bár a minta oltalmazhatóságának feltétele az újdonság és az egyéni jelleg megléte, az európai uniós minta lajstromozási eljárásnak nem része ezen követelmények vizsgálata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentő mintáját akkor is lajstromozzák, ha az nem felel meg a fenti követelményeknek. Az oltalomképesség ezirányú vizsgálatára, csak egy ellenérdekű fél által indított megsemmisítési eljárásban kerülhet sor.

Mikor új a minta?

Újnak akkor minősül a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra a formatervezésiminta-oltalmi bejelentés napja előtt, illetve - lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós minta esetén - azt a napot megelőzően, amelyen a minta nyilvánosságra jutott. Egymással akkor kell azonosnak tekinteni a mintákat, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. Az azonosság megítélése tehát adott esetben mérlegelést igényel.

Mit értünk egyéni jellegen?

A minta egyéni jellegű, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest eltérő összbenyomást tesz a tájékozott használóra. Az eltérő összbenyomásnak a minta bejelentését, illetve - lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta esetén - annak nyilvánosságra jutását megelőzően kell fennállnia. Annak eldöntésében, hogy egy minta egyéni jellegű-e, minden esetben figyelembe kell venni azt, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a szóban forgó mintát. Az egyes termékek által megvalósított funkciók, műszaki feltételek behatárolják az alkotói szabadságot: nyilvánvalóan nagyobb az alkotói mozgástér egy ékszer, mint egy autószélvédő megtervezésekor.

Mi nem részesülhet európai uniós formatervezésiminta-oltalomban?

Európai uniós formatervezési mintaként nem oltalmazható az olyan külső jellegzetesség, amely csak és kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. Ugyanígy kizárt az oltalomból egy termék olyan külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy az szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta úgy, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését. Ez utóbbi, a szerkezetileg összekapcsolható termékekre vonatkozó kizáró ok alól azonban kivételt jelent, ha a minta azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását. E szabály alapján oltalomban részesülhetnek tehát a moduláris rendszerű termékek, azaz például az építőkockák, vagy az azonos elven alapuló bútor- vagy más játékrendszerek is.

Nem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha az közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. A közerkölcsbe ütköző minták közé tartoznak például azok, amelyek durva, bántó kifejezést, obszcén ábrát tartalmaznak, illetve amelyek erőteljes szexuális tartalmuk miatt sértik a közízlést. A közrend tartalmilag az európai uniós és a tagállami jogrendek közös alapvető intézményeit és elveit foglalja magában. Így a közrendbe ütköznek például azok a minták, amelyek ún. önkényuralmi jelképet tartalmaznak.

Nem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha a szabályozottaktól eltérő olyan jelvényt, jelképet vagy címert jogosulatlanul használ, amelyekhez valamely tagállamban különösen fontos közérdek fűződik

Nem részesülhet európai uniós formatervezésiminta-oltalomban a minta akkor sem, ha a közösségi rendeletben meghatározott megsemmisítési okok bármelyike fennáll. Ebben az esetben a mintaoltalom megsemmisítése iránt indítható eljárás az EUIPO, illetve a hatáskörrel rendelkező bíróságok előtt. Megsemmisítés esetén a minta oltalma a keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg

Ki tehet európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentést?

Állampolgárságától, illetve székhelyétől függetlenül bármely természetes vagy jogi személy benyújthat európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentést, így a magyar formatervezők és vállalkozások is.

A mintaoltalmi igény, azaz az arra való jogosultság, hogy ki teheti meg az adott mintára a bejelentést az EUIPO-hoz és szerezheti meg arra az oltalmat, főszabályként a minta szerzőjét illeti meg, valamint azt, akire ezt az igényt a szerző átruházta, vagy akire jogszabály vagy közhatalmi aktus (hatósági, bírósági döntés) erejénél fogva ez az igény átszállt. Az Európai Unió formatervezésiminta-oltalmi rendelete értelmében, ha a mintát munkaviszonyból eredő kötelességének teljesítéseként vagy munkáltatója utasításait követve, alkalmazott alkotta meg, az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi igény a munkáltatót illeti meg, feltéve, hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, vagy az adott ország jogszabályai másként nem rendelkeznek

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom kezdete és időtartama

Az európai unió formatervezésiminta-oltalmi rendeletének előírásait kielégítő minta az EUIPO általi lajstromozás alapján részesül oltalomban. Az oltalom tartama a bejelentés napjától kezdődő 5 év. A jogosult saját belátása szerint legfeljebb négy ízben, díj ellenében megújíthatja az oltalmat, azzal, hogy a teljes oltalmi idő a 25 évet nem haladhatja meg.

Az oltalom tartalma és korlátai

A mintaoltalom tartalmát azok a jogosítványok adják, amelyek az oltalom jogosultját az oltalom alapján megilletik. A mintaoltalom jogosultjának egyfelől kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Hasznosításnak minősül többek között a termék előállítása, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele, használata és e célokból történő raktáron tartása. Másfelől a jogosult felléphet minden olyan harmadik személlyel szemben, aki a mintát engedélye nélkül hasznosítja, ami azt is jelenti egyben, hogy mindenki köteles tartózkodni a minta engedély nélküli hasznosításától.

A lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési minta, valamint az olyan lajstromozott formatervezési minta esetében, amelyre a közzététel elhalasztását⁣ kérték, a jogosult csak akkor léphet fel az engedély nélküli hasznosítókkal szemben, ha az ilyen hasznosítás a minta utánzásának a következménye. Az Európai Unió formatervezésiminta-oltalmi rendelete az utánzás körében vélelmet állít fel: nem tekinthető utánzásból fakadó hasznosításnak, ha az engedély nélküli hasznosítás olyan szerző önálló alkotómunkájának eredménye, akiről ésszerűen feltételezhető, hogy nem ismerte a jogosult által nyilvánosságra hozott mintát. Bitorlás esetén tehát a jogosultnak mindenekelőtt a minta oltalomképességét és azt kell bizonyítania, hogy nyilvánosságra hozta-e a mintát az Európai Unió területén, továbbá, hogy a bitorlóról ésszerűen feltételezhető, hogy ismerte (vagy ismerhette) azt, azaz nem önállóan, hanem annak másolásával hozta (vagy hozhatta) létre a bitorló terméket.

A mintaoltalomból eredő jogok az Európai Unió formatervezésiminta-oltalmi rendeletében meghatározott esetekben nem gyakorolhatók, és a mintaoltalom jogosultja köteles a mintával kapcsolatosan egyes cselekményeket eltűrni. Ezek a következők:

  • a magáncélú és nem üzleti céllal végzett cselekmények;
  • a kísérleti célú cselekmények;
  • az idézés és iskolai oktatás céljából végzett többszörözési cselekmények;
  • a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának termékeként történő azonosítás vagy az arra akként való hivatkozás céljából végzett cselekmények;
  • véleménynyilvánítás, kritika vagy paródia céljából végzett cselekmények;
  • harmadik országban lajstromozott és az Unió területére ideiglenesen belépő hajók és légi járművek felszerelése
  • az összetett termék alkotóelemét képező termék mintájának hasznosítása, ha az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza;
  • jogkimerülés;
  • előhasználati jog.

A jogkimerülés alapján az európai uniós formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok nem terjednek ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott, minta szerinti termékkel kapcsolatos további cselekményekre. Ennek alapján a jogosult nem tilthatja meg például, hogy az általa Németországban forgalomba hozott minta szerinti terméket más személy Magyarországra behozza, és azt belföldön forgalmazza.
Ugyancsak a mintaoltalomból eredő jogok korlátját képezi az előhasználati jog a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minták esetében. Előhasználat illeti meg azt, aki bizonyítja, hogy a bejelentés napja előtt az Európai Közösségben jóhiszeműen kezdte meg az oltalom alatt álló minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett, feltéve, hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered.

Európai Unióban (európai uniós mintaoltalom)

A nemzeti bejelentés mellett lehetőség van az Európai Unió egészére kiterjedő egységes oltalom megszerzésére is. Az európai uniós  formatervezésiminta-oltalmi bejelentést az Európai Közösség által létrehozott Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) lehet megtenni. Ezen túl az Európai Közösség területén először nyilvánosságra jutott formatervezési minták, az első nyilvánosságra jutástól kezdődően automatikusan lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalomban részesülnek. Az európai uniós formatervezésiminta-oltalomnak a nemzeti oltalomhoz hasonlóan a két fő feltétele, hogy a minta új legyen, és egyéni jelleggel rendelkezzen.

A lajstromozás nélkül oltalom alatt álló európai uniós formatervezési minta

A lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő hatályú, egységes oltalmat. Az oltalom az Európai Unió területén történő első nyilvánosságra jutással (tipikusan a minta szerinti termék forgalmazásával) keletkezik és attól számítva 3 évig tart.

Nyilvánosságra jutottnak tekinthető a minta, ha bárki számára hozzáférhetővé vált, tehát közzétették, kiállították kiállításon, vagy kereskedelmi forgalomba hozták olyan módon, hogy ezek az események a rendes üzletvitel során észszerűen az érintett ágazatban a Közösségben működő szakmai körök tudomására juthattak.

A formatervezési minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személynek kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatták be.

Az oltalom - szemben a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalommal - nem biztosít kizárólagos jogot a jogosultnak a minta hasznosítására. A védelem versenyjogi természetű: a lajstromozás nélküli mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosítása ellen, ha szándékosan utánozták a mintát, azaz az oltalom e típusa csak a szándékosan végzett másolás ellen véd. Ha a formatervezési mintát egy második szerző az első szerzőtől függetlenül hozta létre, és nem volt tudomása az oltalomban részesülő formatervezési minta létezéséről, akkor nem áll fenn jogsértés.

A lajsromozott európai uniós formatervezési minta

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetében a mintára az EUIPO-hoz benyújtott bejelentés alapján, a szabályozott eljárás lefolytatásával, a minta lajstromoztatása útján szerezhető oltalom.

A lajstromozott európai uniós formatervezési minta a nemzeti oltalomhoz hasonlóan kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak a minta hasznosítására, tehát hogy a minta szerinti terméket előállítsa, kínálatába felvegye, forgalomba hozza vagy használja, importálja, exportálja vagy raktáron tartsa, a mintát rögzítő bármilyen adathordozó vagy szoftver létrehozására, letöltésére, másolására, megosztására vagy mások részére történő terjesztésére a termék előállításának lehetővé tétele céljából, és megakadályozza, hogy mások ezt tegyék a kérdéses formatervezési mintát megtestesítő termékeikkel, amelyek nem tesznek eltérő összbenyomást.

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom – a nemzeti oltalomhoz hasonlóan – az EUIPO-hoz történő bejelentés napjától számított 5 évig tart, és még 4 alkalommal megújítható további 5-5 évre, így összesen 25 évig állhat egy minta európai uniós oltalom alatt.

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom kapcsán fontos megjegyezni, hogy az EUIPO a vizsgálat során nem végez újdonságkutatást, hanem vélelmezi az újdonság és az egyéni jelleg fennállását. Emiatt bár az eljárás gyorsabb lehet, az oltalom megszerzése után gyakran fordulnak elő megsemmisítési eljárások.

Az oltalom megszerzésével kapcsolatos további részletek az EUIPO honlapjáról ismerhetőek meg az alábbi linkeken.

Általános kérdések:

https://www.euipo.europa.eu/hu/help-centre/design/faq-basic-question⁣⁣s

https://www.euipo.europa.eu/hu/designs/before-applying

A bejelentés benyújtásával kapcsolatos információk:

https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/rcd-apply-now

Ötletből érték - de hogyan?

Védjegy
Részletek
Szabadalom
Részletek
Szerzői jog
Részletek
Használatiminta-oltalom
Részletek
IP Scan - szellemivagyon-diagnózis
Részletek
Ügyfélszolgálat
Elérhetőségünk
Szabadalmi szolgáltatások
Részletek
Védjegykutatás
Részletek