Iparjogvédelmi Szakértői Testület

Tisztségviselők

Az elnök

A Szakértői Testület elnökét az igazságügyért felelős miniszter az SZTNH elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök kinevezése ötéves időtartamra szól. A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.

Az elnökség

A Testület elnökségét az igazságügyért felelős miniszter az SZTNH elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól. Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek. Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.

A  titkár

A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az SZTNH elnöke bízza meg az SZTNH köztisztviselői közül. A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása.

Tagok

A Szakértői Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre az SZTNH elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.

A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető. A Szakértői Testület létszáma legfeljebb hetvenöt fő lehet.

A szabályozás kialakulása, fejlődése

A szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet, valamint az újításokról szóló 78/1989. (VII. 10.) MT rendelet tett először említést arról, hogy az Országos Találmányi Hivatal újítási és találmányi szakértői testülete szakértői véleményt ad olyan újítási díjazási ügyben, amelyben bírósági eljárás még nem indult. Az iparjogvédelem területén - e jogszabályi háttér alapján - 1989-ben kezdte meg működését az első szakértői testület.

Ezt követően a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) teremtette meg a Találmányi Szakértői Testület felállításának jogi hátterét. Az Szt. 118. §-ának (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján született meg a Találmányi Szakértői Testületről szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet, amely az iparjogvédelemmel kapcsolatos valamennyi jogvitás ügyet a Találmányi Szakértői Testület feladatkörébe sorolta.

Az Szt. módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény fontos rendelkezései közé tartozott, hogy a Szakértői Testület 2003. január 1-jétől új néven, Iparjogvédelmi Szakértői Testületként (ISZT) folytathatta működését, valamint az, hogy az Szt. - annak új 114/Z. §-a révén - immár az ISZT-re vonatkozó keretszabályokat is tartalmazta. 2009. augusztus 1-jétől e keretszabályokat az Szt. 115/T. §-ában találhatjuk meg.

A fenti jogszabály-módosítással összhangban, 2003. január 1-jén lépett hatályba a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről , amely az ISZT-re irányadó részletes szabályokat állapítja meg. E jogszabályt - különös tekintettel a Szakértői Testület eljárási szabályai és az alkalmazott díjtételek tekintetében - 2005-ben módosította a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet.

A testület tagjainak névsora

Elnök

Elnökség

Tagok

Titkár

A Szakértői Testület működésének legfontosabb szabályai

A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik és köti meg a Szakértői Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és a Hivatal elnökével egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügyért felelős miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni a Hivatal felett a Kormány nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.

A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet és az éves beszámolót a Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. A szakértői véleményt - ha annak közzétételét az eljáró tanács elnöke javasolja, a Hivatal elnöke pedig azzal egyetért - a Hivatal által kiadott szakfolyóiratban kell közzétenni.

A Szakértői Testület pecsétje Magyarország címere "Iparjogvédelmi Szakértői Testület" körirattal.

A megkeresés vagy megbízás

A Szakértői Testület bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve megbízás alapján jár el iparjogvédelmi kérdésekben. A Szakértői Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

Díjszabás

Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

Az alkalmazható díjak

A szakértői vélemény alapdíja:

A további ülések pótdíja:

A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás esetén fizetendő szakértői díj mértékét az ügy bonyolultságára és az eset összes körülményeire tekintettel a Szakértői Testület elnöke állapítja meg.

A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetét és működését szabályozó Korm. rendelet értelmében adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (és nem a Testület) bocsátja ki a megállapított díj összegéről szóló számlát, továbbá a szakértői díjat is a Hivatal előirányzati keretszámlájára kell megfizetni.

Eljárási szabályok

A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az eljáró tanács elnökét.

Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni. Az egyéb megbízások esetén a Szakértői Testület nevében eljáró tanács a visszaigazolásban megjelölt díj megfizetését követően készíti el a szakértői véleményt.

Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértői Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértői Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértői Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől.

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület Ügyrendje

Beszámolók

Iparjogvédelmi Szakértői Testület szakvéleményei

Az ISZT szakvéleményei adatbázisba rendezve az alábbi oldalunkon a bal oldali alsó blokkból érhető el: