Szabadalmi gyorsítósáv egyetemek számára
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, Hivatal) a vele együttműködési keretmegállapodást kötő egyetemeknek/kutatóhelyeknek egy külön a számukra kidolgozott lehetőséget ajánl, amellyel megkönnyíthető annak eldöntése, hogy mely műszaki megoldásaik esetében érdemes - szabadalmi ügyvivők segítségét bevonva – szabadalmi igénypontokban meghatározni az oltalmi igényt, és elkészíteni az ezeket alátámasztó szabadalmi leírást és mellékleteit, valamint hogy mely kutatási irányok lehetnek perspektivikusak.
Mivel a Hivatal nem végezhet ügyvivői tevékenységet, így nem vállalhatja fel azt, hogy tevőlegesen segítséget nyújtson a szabadalmi bejelentések létrehozásában/összeállításában, ugyanakkor az adott megoldással kapcsolatos újdonságkutatásban és a szabadalmazhatósági feltételek értelmezésben nyújtott magas színvonalú tudását alapul véve az egyetem/kutatóhely véleményt kaphat a benyújtott műszaki megoldás oltalmazhatóságáról már a bejelentés korai szakaszában segítséget nyújtva a szabadalmi ügyvivő igénybevételével, illetve az esetleges külföldi oltalomszerzéssel kapcsolatos döntéshez, valamint könnyebben azonosíthatóvá tudja tenni a további kutatás-fejlesztésre érdemes műszaki megoldásokat.
Hogyan működik?
1. Az egyetem/kutatóhely magyar szabadalmi bejelentést tesz az SZTNH-nál olyan műszaki megoldására, amely esetében potenciálisan szabadalmi oltalmat szeretne szerezni, vagy meg kívánja ismerni a hozzá tartozó technika állását (újdonság, feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság feltérképezése) a további kutatási irány meghatározásának céljából. A bejelentési nap elismeréséhez nem szükséges szabályszerű szabadalmi leírást csatolni (különösen nem feltétele a szabadalmi igénypontok megléte), azonban szükséges, hogy a kidolgozott műszaki megoldást a lehető legrészletesebben tartalmazza a benyújtott dokumentáció annak érdekében, hogy a későbbiekben a Hivatal megfelelő újdonságkutatást tudjon a megoldással kapcsolatban végezni.
2. Az egyetem/kutatóhely befizeti a bejelentési és kutatási díjat (legkésőbb az elismert bejelentési napot követő 2 hónapon belül). A bejelentési és kutatási díjnak (ami egy átlagos szabadalmi bejelentés esetén 50.000 Ft) csak a felét (50 %-át) kell megfizetni, ha a bejelentéssel nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, azaz az SZTNH-nál jelentik be elsőként a megoldást. A bejelentés elektronikus benyújtása esetén további 15%-os kedvezmény illeti meg a bejelentőt.
3. Az SZTNH a bejelentést megvizsgálja és megkezdi vele kapcsolatban az újdonságkutatást.
4. Amennyiben az újdonságkutatás értékelése során olyan aspektusok merülnek fel, amelyek a bejelentésben ismertetett műszaki megoldás oltalmazhatóságát befolyásolják (pl. a találmány értelmezésével, megvalósíthatóságával, a technika állásához való viszonyulásával stb. kapcsolatban), úgy az SZTNH felveszi a kapcsolatot az egyetem/kutatóhely kapcsolattartójával és személyes konzultációt kezdeményez a Hivatal kutatást végző osztálya és az egyetem/kutatóhely között annak érdekében, hogy az újdonságkutatás a lehető legpontosabb információkon alapulva, a lehető legteljesebb eredményt tartalmazhassa.
5. Az újdonságkutatási jelentés véglegesítését követően a Hivatal megküldi bejelentőnek a magyarázattal ellátott újdonságkutatási jelentést, legkésőbb a bejelentési és kutatási díj Hivatalnak történő megfizetését követő 2 hónapon belül.
6. A magyarázattal ellátott újdonságkutatási jelentésből az egyetem/kutatóintézet információt kap a szabadalmi bejelentésben ismertetett műszaki megoldás technika állásához való viszonyulásáról, illetve újdonságáról, feltalálóitevékenységéről és ipari alkalmazhatóságáról, így megalapozott döntést tud hozni a kutatási téma részletesebb kidolgozásáról, az esetleges külföldi oltalomszerzésről, illetve a kutatás-fejlesztés folytatásáról. A magyarázattal ellátott újdonságkutatási jelentés tanulmányozása után - szükség szerint - az egyetemek/kutatóhelyek konzultációs lehetőséget kapnak, hogy a Hivatal kutatást végző munkatársával megbeszéljék a találmány oltalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket. Ezt az igényt az SZTNH Szabadalmi Főosztályának gyorsítósáv kontaktpontján (Szepesné Sámson Ildikó, ildiko.szepesne@hipo.gov.hu) keresztül jelezhetik.
7. A magyarázattal ellátott újdonságkutatási jelentés(ek) birtokában az egyetemek/kutatóhelyek - szabadalmi ügyvivővel közösen vagy önállóan – könnyebben tudnak döntést hozni abban a kérdésben, hogy a találmányaik vonatkozásában melyikből érdemes szabályos szabadalmi bejelentést összeállítani és átdolgozott dokumentációval folytatni a szabadalmaztatási eljárást.
8. Arra is van lehetőség, hogy az újdonságkutatás alapjául szolgáló magyar bejelentést az egyetem/kutatóhely az újdonságkutatási jelentés kézhezvételét követően visszavonja és az újdonságkutatás eredményének ismeretében – akár ügyvivő segítségével - átdolgozott, új szabadalmi bejelentést nyújtson be. Amennyiben attól fél, hogy esetleg a jól kidolgozott szabadalmi bejelentés megtételéig valaki más is bejelentheti ugyanazt a találmányt, akkor – meghatározott keretek között - az első bejelentés napjától számított 12 hónapon belül lehetősége van belső elsőbbség igénylésére, így az elsőbbség napját megtarthatja az átdolgozott bejelentés.
9. További lehetőség, hogy amennyiben az újdonságkutatás alapján a megoldás nem éri el a szabadalmazhatóság szintjét, az egyetem/kutatóhely a szabadalmi bejelentésből – meghatározott műszaki megoldások esetén - használatiminta-oltalmat származtathat.
A fenti eljárásrend nagymértékben segítheti az egyetemek/kutatóhelyek munkáját, támaszt nyújthat a megalapozott szabadalmazási döntések meghozatalában, illetve a kutatási irányok meghatározásában.
